Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-25 / 276. szám
DUNÁNTÚLI Vflic PROLETÁRJAI £GY£JÜUPTEK! A MAI SZAMBANi A pártra un ka efytk alapja tecme!ö»z3veLkei.eteir-k toréb. M íuagszilárdH.ási'nak. (j. o.) — PAroerereeny, amelyről kérésén tudnak Ferenc-aknán. (3. o.) — A. J. Visinszkij •Márs beszéde aa ENSZ jogi bizolt sálában az agresszió l fogalmának meghatározásáról. (3. 0.) — Több lefolőaségen a adózási termek teljesítése iráni (3. o.) — A csehszlovákiai állameüenes összeesküvő-központ bfinperének tár. Cyalása. (4. oldal.] AZ MDP BARANYAM EGYEL PARTBI ZOTTIÁCÁN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM AUA 50 FILLER KEDD, 1952 NOVEMBER » A bekekongresszns távirata Sztálin elvtárshoz A BÉKÉÉRT HARCOLÓ NEPEK BÖLCS VEZERENEK. JOSZIF VlSSZARIONOVICS SZTÁLINNAK Masakra Drága Sztálin elvtársi A harmadik magyar békekongresszna küldöttel a magyar nép nevében köszöntik önt, a világ békéért küzdő népeinek vezéréi. El a nép sokai szenvedett ezeréves történelme során, külső és belső ellenségtől kínzottan vérzett és pusztait, százszoros árat fizetett minden falat kenyérért, minden pihenő órájáért Mi, akik ma e nép nevében itl összejöttünk, igaz szívvel állíthatjuk: nines az országnak egyetlen ziiga. nincs egyetlen városa, falva, tanyája, amelynek nép« ne tudná felmérni teljes jelentőségében, hogy mit jelent a béke megvédése. Biztos, nyugodt kenyerünket jelenti, tisztes munkánk biztosítékát, szilárd alapot az alkotó szellem számára, egészséget és szabadságot, szép kommunista jövőnk zálogát. Jelenti férfi és nő számára a boldog családi életet, fiataljaink számára a merész, szép jövőt, gyermekeink számára a fejlődés lehetőségét, öregeink számára a megnyugvást. Es izzó gyűlöletet jelent minden magyar dolgozó szívében a népgyilkos amerikai imperializmus és Tito rabló tábora ellen. S mert mindezt a mi népünk jól tudja, azért mondhatjuk nyugodt szívvel: a béke nagy Agyét minden erőnkből támogatjuk, minden tudásunkkal, erőnkkel és elszántságunkkal óvjuk éa védelmezzük. Beszámoltak a ml kongresszusunknak mindazok, akiknek basánk földjén drága a béke ügye. Az országépltés élén járó munkások és újjásrű- lető parasztságunk képviselői megfogadták, hogy visszaverik azok támadásait, akik vissza akarják őket taszítani a régi, emberhez méltatlan rabságba. A béke védelmére sorakoznak fel a hazafias magyar nép minden dolgozó rétegének képviselőt, a hábordra készülődő Imperialisták ellenségei: egyszerű háziasszonyok és agg tudósok, néphadseregünk lfjd tisztjel és annak a városnak tervező és építő mérnökei; amelynek tanáesházán az On neve tündököl, Sztálin elvűn- Megtalálták h<lyHI>et a béke harcosainak első soraiban tudósaink, nklk az ón nagy tanításai nyomán már nálunk 1$ megváltoztatják a föld arculatát, köl tőink, akik dalba foglalják népünk érzelmeit és elszántságát, szobrászaink, festőink, színészeink, akik egyre tisztább tormában fejezik kt a ml békés életünk szépséges tartalmát. A dolgozók nagy példaképe, a tudósok merész ösztönzője, írók éa művészek Ihletének kiapadhatatlan forrása az On harca, Sztálin elvtárg, a hóikéért és az emberiség Jobb Jövendőjéért. ML a harmadik magyar békekon gresszas küldöttel, flzeml munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek egész népünk nevében mondjuk: békét akarunk és megvédjük a békét. Mi, apák és anyák tnegvédjiik gyermekeinket, mi, fiatalok megvédjük jövőnket. Megvédjük a nagy kort, amelyben élünk és a még nagyobbat, amely ezután Jön el. Mindennapi munkánkkal hazafias helytállásunkkal valósitjuk meg az első magyar béhcharcosnak, az ön legjobb magyar tanítványának, a mi Rákosi Mátyás elvtirsunknak szavait: „Mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kelL‘‘ A HARMADIK MAGTAR bekekong resszus békekongresszus levele Rákosi elvtárshoz DRAGA RÁKOSI ELVTÁRSI A harmadik magyar békekongrt sszus, a béke minden magyar harcosa, forró szeretettel köszönti Ont, a béke legnagyobb magyar harcosát, ön tántoríthataflan küzdelmet folytatott, szembenézett halállal és börtönnel, szenvedéseket viselt el és áldozatokat hozott azért, hogy kivívja szá munlrra a békét és a szabadságot. Magasra emelte a béke zászlaját az elnyomás sötét évtizedeiben-, a fasiszta háború közepette. Azelőtt a béke számunkra csupán annyiban különbö zött a háborútól, hogy ágyúgolyók és szuronyok helyett nyomor, munkanél küliség és ezernyiiajta népbetegség tizedelte sorainkat Most a béke: népünk korlátlan fejlődését, diadalmas országépítő munkáját jelenti. Ezért van az, hogy a mi népünk számára a béke neve és az ön neve, Rákosi elvtárs, eggyéforrott. AZ ön nevével indulunk küzdelembe, hogy megvalósítsuk az ötéves tervet. a nagy békealkotások terve ez, amelyek megváltoztatják és még szebbé teszik hazánk képét és egyre gazdagabbá azt a kultúrát, amelynek fénye világít magunknak, fiainknak és leányainknak. Az On nevével indu/tmk küzdele mbe azért, Rákosi elvtárs, hogy meg- védclmezzülc békénket. Az Ön neve egyesit bennünket abban a nagy táborban, amelyből nem hiányzik sem a munkás, sem a dolgozó paraszt, sem a néphez hú, haladó értelmiségi: amelyben ott vannak a férfiak és nők, az Ifjak, és az öregek. Helyet kap ebben a táborban minden becsületes, hazafias, demokratikus erő, bármilyen világnézet, Mt, vallásfelekezet vagy politikai meggyőződés hívének vallja is magát. Az ön neve a mikö zös lobogónk, amely alatt eltér a béke minden harcosa, egyre teljesedd nemzetj egységben. Az On vezetésév el sorakoztunk fel a békének abban a nagy, nemzetközi táborában, amelynek élén a legyőzhetetlen békeország, a Szovjetunió áll, amelynek vezérlő c^^ga a nagy Sztálin, amelynek száz millióit semmiféle erő sem tartóztat hatja fel többé a teljes diadal útján. Az On tanításait követő magyar nép üzenetét visszük majd el, Rákosi elvtárs, a népek ez év, december 12-én kezdődő nagv bécsi világkongresz- szusára. Az ön útmutatása lelkesít bennünket, hogy Iáiként álljunk az amerikai imperialisták háborús uszítása ellenében, hogy őrt álljunk a dol_ lárbérenc, a gaz Tito provokációval és a hazaárulókkal szemben. Fogad, juk önnek, Rákosi elvtárs. hogy áldozatot nem kímélve, rendíthetetlen elszántsággal, az egybeforrott nép lebt rhatatlan ereiével védelmezzük békénket a külső és belső ellenség minden merénylete ellen. 'A HARMADIK MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS. Befejezte tanácskozásait a Harmadik Magyar Békekongresszus A harmadik magyar békekongresszus vasárnap reggel S órakor a budapesti Sporicsarnokban folytatta tanácskozásán. Hosszantartó lelkes taps köszöntötte a* emelvényre lépő Brandweiner professzori, a Békevilágtanács képviselőjét, a Koráéban járt nemzetközi joguszbizedttdg bátor ssavu vezetőjét Brandtveiner professzor, a Béke Világtanács képviselőjének felszólalása Brzndwelner professzor beszéd« elején z Béke-Viligtanáos nevében köszöntötte a kongresszust, majd rámutatott: ez a kongresszus olyan Idő pontban (11 össze, amikor az amerikai imperialistAk által a oeatlóokonni nyokra parancsolt „szerződések" fenyegetik a békét. — Elsősorban az amerikai-japán úgynevezett „biztonsági egyezményt“, a sanfranciscói szerződést és ax Ausztrália, Üjtélar.d és ax EgyoMltt Államok között létrejött szerződési kell megemlíteni a világ egyik felén, a német kiFönezerzödésl, az úgy ne vezelt „európai védelmi közösséggé!'1 kaposolatos szerződést a világ másik felén, — mondota. — Ezek a szerződések együttvéve egy egységes terv részeit alkotják. Ezek a szerződések ez a szerződési rendszer agresszív jellegű: a Távol-Keleten a független, ségükért karcoló népek, at új Kína. Európában pedig a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irá- nrrulnak. Az amerikai tervek szerint Japánnak és Németországnak — népeik kifejezett akarata ellenére — a tervezett támadás ugródeszkáivá kel ■ -tilciok — A magyar nép nem mttradktü közömbös az események ilyenirányú fejlődésével szemben — mondotta Brandwelner professzor. — Rámutatott, hogy a népek bécsi békekongresszusán mindenekelőtt a német és a japán probléma kerül szóba Ezután Pafkovios Katalint, a küldöttek Ismerősként köszöntik, az emelvényre lépő moháe-srigeti leányt, a munka hő«ét, a felszabadult, az új életet építő magyar nőkel ünnepük benne. Pafko- vios- Katalin fehér és piros gyapotból készült, hatalmas koszorút hoz magával, a koszorú közepén vörös csillag, rajta fehér galamb, a mohács szigeti gvapotszodök ajándéka— Magam is csak két esztendeje ismerem ezt a nálunk újfajta növényt mondotta a kiváló gynpotszedö. — Két esztendeje alig 15—80 kilós teljesítményt értem el naponta. Pedig akkor is tudtam már, milyen nagy szüksége van népgazdaságunknak minden kiló gyapotra, hogy a több gvapot is a jobb életei a békét saol- gilja, 1951 őszén megismertem a kiváló szovjet gyapotszedőnök kétkezes szedósi módszerét. Két társammal ogyiltt tanulmányoztuk és napokig próbálgattuk a kétkezes szedést. Azután békemfl«Mkon mértük össze erőnket. A békemüszakon tíz óra alatt 55 kiló gyapotot szedtem. Egy hót mntva már 100 kilóig jutottam el. Azóta megkaptam a gyapotszedós mestere címet. — Azt akarom példázni a magom esetével. — mondotta Pafkovios Kálin, — hogy aki bátran alkalmazza az új munkamódszereket, aki felismeri, hogy a többtermelis és a béke ügye összefügg, az többet is tesz a békéért. — Pof kopté» Katalin boldogon jelentette be: ezen az őszön eddig 4000 kiló gyapotot tzedett. Szünet után Mihályfi Ernő nyitotta ipeg a tanácskozást. Elsőnek a mandátum-vizsgáló bizottság elnöke, Vajda Lajosné tett jelentést a kongresszusnak. — A mandátum vizsgáló bizottság megállapította, hogy az 1200 megválasztott kongresszusi küldött közül 1167 van jelen. A küldöttek közül 796 megyei. 973 budapesti küldött. A kongresszus küldöttei közül őst! nő (44 százalék) ós 046 férfi (56 szá zalék) Foglalkozás szerint 3R7 ipari dolgozó, 9Ö6 paraszt, 177 értelmiségi, 105 háztartásbeli és 112 alkalmazott vesz részt a kongresszuson. A paraszt küldöttek közül 63 az állami gazdaságok dolgozója, 152 tszos-tag, 151 egyénileg dolgozó paraszt és 18 a gép arról beszólt, hogy Korea problémáját nem lehet elszigetelt ázsiai kérdésként felfogni. — A koreai események ma vagy hó nap bárhol megismiSlI&Uielnek a világon — mondotta. — Minden, ma még elszigetelt háború, bárhol legyet: is as, as egyezmények imperialista rendszerének következtében közvetlen veszélyt jeleni a vüágbéhére. Épven ezért a koreai probléma is egyike lest a népek bécsi kongresszusa legkiemelkedőbb kérdéseinek. Btandweiner profeesxor ezután rósz fotósén beszélt a tömegpusztításra a! halma* fegyverek eltiltásának kérdéséről. 'Leleplezte, hogy az úgynevezett .európai védelmi közösség'1 szerző dósénak egyik paragrafusa lehetővé teszi ax amerikai imperialistáknak, hogy a szerződésben részvevő kormányok akaratától függetlenül atom- vegyj és bakteriológiai fegyvereket ie használhassanak. Beszédét ezzel fejezte be: — Kötelességünk, hogy minden nép tudomására hozzuk, kik azok, akik eteket a fegyvereket föl akarják hasznául Európában, hogy t népek ágosso 'ássák, kik a béke óilen- ségei. Nagy tapssal fogadja a kongretz- e*us Brandweioer professzor töri magyarsággal. de baráti. Úszta ezivbő! kiáltott «tarait: *Éljen a bátor magyar népi Éljen « békéi* állomások dolgozója. Az értelmiségi küldöttek között 15 tudós, 11 művész, 18 Író, 58 főiskolai, középiskolai és általános iskolai pedagógus, 57 mü szaki értelmiségi. 18 orvos és 5 ag- ronómu* van. A kongresszuson részvevő nők 72 százaléka dolgozó nő 38 százaléka pedig háztartásbeli. A kongresszus részvevői között két Sitálln-díjas, 86 Kossuth-dija», 84 munkaérdemrendee, 136 eztahánovista, 21 élmunkás, 81 -A szakma legjobb dolgozója", 14 Népit őz társasági Érdemrenddel és 44 Népköztársasági Érdeméremmel kitüntetett van. A koreai nép hőti példája helytállásra, áldozatkészségre lelkesít Meleg taps fogadta Méray Tibort, a Szabad Nép munkatársét, amikor az emelvényre lépett. Méray Tibor csaknem másfél esztendőt töltött Ko reában, a szabadságot é» a bókét eb szán tan védő hős nép között, • a szemtanú szavaival számolt be tapasztalatairól, — Keszonban a várost járva, egy- Lzben egy kis domb tetején furcsa alakú, kiégett ópületré->zre bukkantam. Egy roruhár maradványa volt, olyanforma, mini egy oldalára állított koporsó. Az ajtónyitáson ót bei. sejébe mentem. A szürke fal teltatele volt minderaféle odamázoit rajzzal, felirattal. A rajzok: meztelen nők, bombát dobó amerikai repülőgépek, ágő koreai házak. A feliratokból kiderült, hogy a furcsa alakú épület az amerikai hadsereg első tüzérségi megfigyelő részlege B-cso portjának őrtie.ye volt, 1950 decemberében Bili A szünet után elnöklő Tasnádi Andrázné 'Ko«suth-dijas bejelentette, nogy Verszt oviéit Borisz, a jugoszláv emberrablók karmaiból kiszabadított forradalmi emigráns újságíró kíván ■» kongresszushoz szótan i. A hirte egyszerre megmozdult as egész terem. Mindenki feiáUt, a amikor az ajtóban megjelent a jugoszláv bSke- harcos, egyszerre rúgott végig a terCh&tterton. Albert R. Bean, Maosrey Anderuou és más amerikai katonák álltak Itt őrséget, A nevek és rajzok tömkelegében volt egy jelszó, mely sokkal nagyobb betűkkel, mint az egyéb firkálások, végigvonult & falon és uralta az egész helyiséget. Ez a jelszó Így hangzott: „You shoot’em, w• looCem* és a Tennessee állambeli TuUahomebó! való Leslie Whitfield amerikai kafoua irta a fáim 1950 december 3-án. „You shoot'em, ice loofem" — ez a mondat magyarul annyit jelent: „TI fő)étek le őket, mi pedig majd kiraboljuk őket.“ Ez a mondat biztatás volt az első vonalban harcolók felé: az ő feladatuk a lakosság legyllkolAse, a második vonalbelieké a kifosztás. Amolyan progiamm ez. munkamegosztás az amerikai hadseregben, harci irányelv, vezérfonal. Erűjét tömörebben, ennél vT.égo»ah ban még alig fogalmazta meg valaki az amerikai hadsereg, az amerikai rm períal Izmus programraját a szabad né pok szúrnám, mint ahogyan Leelta Whitfield Koreában garázdálkodó am« rlkni zsoldos felpingálta agy keszoni romház falára: „TI lőjétek 1» őket, ml pedig majd kiraboljuk őket” Méray Tibor ezután arról a kfi- íönbségrőt beszélt, amely a békében >16 Magyarország és a háborúban vér *6 Korea körzőt, van, majd így folytatta: De valahol nem Vehet, nem rrabad. kVlÖmbeógnek 'ennie: az emberekben. Nem lehet, nem szabad különbségnek jönnie a törhetetlen hitben, a zokszó oéBcült helyt állásba:,, a keménységben, az elszánt akaratban, hogy végigvívjuk eat a harcot, meging*‘halit !an hűségben a béketáborhoz és * Szovjetunióbot. Ha abból az anyából, akinek két apró gyerekét meg- őltók a baktérlumboRvbák, ömlött vol na a takaró, nem lsetek volna eso- dkarosul. De ez at anya csak egyetlen mondatot mondott: ^Bönfe*iófe meg a búnóebketr Ha abból a fiatal harcosból, akit élete Virágéban halé losan megsebzett az amerikai golvó, féltőn volna a keserűség, meg lehetett volna értért. De ebből « katonából, őseik egyeUeo kérdés tört fel: ^Előre megyünk, vagy hóira?* H« azok « pbenJani asszonyok, nküenok njncí a télire tüzelőjük, félesiíMide- je nem láttak húst az asztalukon é* a sovány tápiáikoráa miatt mellükből kiapadt a tej, ha erek az asszonyok panartkodndnak, vájjon ki vet hetné ezt a szemükre? De ezek *x asszonyok versenyben Alinak, hogy a katonák ruháit mossák, tiszténrtart- sft, megvarrják. m«gfoltoz2ák. A koreai nép tudja: n*m a pana« és nein a siránkozás, hanem a harc és a törhetetlen hit — ez a győzelem út. ja. A koreai nép tudja, megtanulta 0» megmutatta, hogy erővel és helytá!_ láesal, zokszó nélkül és áldozatokat vállalva, meg lehet verni, szét lehet zúzni az agreswzorokat, akiknek az a programm Juk a népek számára hogy legyilkolják és kirabolják őket. Szerte az egész világon erázmfi- liók vívják a harcot a békéért. Koreában fegyverrel, Londonban: röpcédulákkal. Budapesten: munka verseny nyel. Párizsban: sztrájkkal —- awr- nyi módon, ezernyi eszközzel, de nő. nőttőn növekedőt ere a harc. Hatalmas a ml erőnk, a béke ereje. Hatalmas a mi táborunk, a béke tábora. Miénk, csakis a miénk lehet a győzelem. A beszéd elbangxáaa utáo a báke- kongresezus küldöttei felállva tüntetnek a béke mellett a háborús nszi- tők «élen, ■ ütemesen kiáltják: „Har colunk a békéért!" men a kiáltás: „Vesszen Tltot" Var sztovaek Borisz yét mankóra támaszkodva, ápolók kínéról ében megy az emelvényhez. Mankóival nem tud felmenni az emelvényre, « ezért az emelvény moEefct helyeznek el mikrofont számára. — Engedjétek meg, hogy üdvözöl [folytatás a ?. oldalon) Pafkoiics Katalin, az országoshírü gyapotszedőnő felszólalása Az einők£6 MlhAlyfl Ernő «rután beje'öntette, hogy szünet követkexík. f 'ersztnrsek Borisz, a jugoszláv emberrablók harmaUtól kiszabadított forradalmi emigráns felszólalása
