Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-21 / 273. szám

NAPLÓ 1953 NOVEMBER Tf 2 Adenauer kettős veresége a bonni parlamentben Bálin (MTI): November 18-a jog­gá! nevezhető az Adenauer rendszer fekete napjának. A kormánykoalíció napirendre tűzte a Saar kérdés parla­menti vitáját. El akarja terelni a né mot közvélemény figyelmét arról, hogy az Adenauer-kormány az «ne rikai imperialisták parancsára kész eladni a Saar-vidéket és annak né met lakosságát. A vita során Max Reimann. a Né met Kommunista Párt elnöke kije'.en telte, hogy Adenauer és koalíciója gyakorlatban már kiszolgáltatta a Saar-vidéket a nemzetközi nagyi W*á nel:. beleegyezett a Saar-vidék úgy nevezett európaizálásába. azaz Né­metországtól való elszakításába. A bonni parlament a továbbiakban 179 szavazattal 166 ellenében eluta si/otta Adenauer kormánykoalíciójá­nak azt a javaslatát, hogy még no vember hónap folyamán tárgyalják második és harmadik olvasásban a bonni és a párisi háborús szerződése­ket. A képviselők többsége viharos tapssal, Adenauer halálsápadtan fo gadta a szavazás eredményét. A szavazás eredményének kihirde­tése után számos képviselő percekig ütemesen kiáltotta Adenauer felé: „Mondjon lel" At Uj Kína hírügynökség külön- tudósitója írja: Eszak-Korea nagykiterjedésű part vidékein a koreai-kínai népi erők jóifelsz-erclt. ütőképes partvédelmi alakulatai állnak őrt. Az egyik tengerparti szakasz ellen az ellenség egy alkalommal huszon­három hadihajóból álló különleges harci feladatt'l megbízott csoportot indított támadásra. A partraszállási kísérletnél kifejlő dótt tüzérségi párbaj során ütegeink három ellenséges rombolót elsüli vesz tettek, kettőt pedig megrongáltak. Az ellenség légiereje nap, mint nap megkísérli, hogy bombatámadásaival tegye harcképtelenné par:védelmi erő­ink tüzérségi ütegeit. Partvédelmi alakulataink légvédelmi tüzérei sok ragvogó fegyvertényt hajtottak vég. re. Légvédelmi tüzérségünk egv alka lommá: harminc támadó amerikai re pülögép közül több, mint ötöt lelőtt, cgvet pedig megrongált. Aznap este egy ugysfticsak harminc repülőgépbe. Adenauer tehetetlen dühében még a kedd esti ülésen keresztül akarta hajszolni a kommunista képviselői, mentelmi jogának felfüggesztését. A bábkancellárt azonban a tervével kapcsolatban is teljes vereség érte A többség ugyanis elfogadta a Né­met Kommunista Párt és a Szociál demokrata Párt ellenindítvány át. hogy a parlament ülését azonnal re- kesszék be. A mindig kimért Adenauer ekkor öklével izgatottan az asztalra csa­polt, beseperte aktatáskájába iiz élőt te fekvő iratokat és még az ülés ala­ki berekesztése előtt távozott a par lamentből. Az amerikai megszállók nyugatber írni rádiója szűkszavúan „meglepő'’ nek minősítette Adenauer vereségét. A parlament ülésével kapcsolatban a Neues Deutschland, a Német Szo­cialista Egységpárt lapja megálló pítja: A szövetségi gyűlés többsége nyíl­tan az egész .nép • előtt kifejezésre juttatta, hogy nem hajlandó tovább követni Adenauert Az a vereség, amelyet Adenauer politikájának legdöntőbb területén szenvedett, a legnagyobb nyomaté­kossággal napirendre tűzi a bonni bábkancellár és népellenes kormánya azonnali lemondásának kérdését. álló másik cllen-ége- kötelék intézet; támadást állásaink ellen. Légvéde’mi tüzéreink ezúttal három ellenséges gépet lelőttek, vettőt pedig migron giltak. Az Észtik-Korea mögöttes területeit védelmező koreai—kínai népi partvé. delmi alakulatok éberen őrt állanak el enséges ügynökök mindenféle be­szivárgás! kísérletével szemben. Eb ben 3 fel&datukban lelkes.n támogat ja őket e partvidék egész lakossága Franco-Spanyo országot felvették az Uoesco-ba Párls (MTI): Az UNESCO (az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete) párisi közgyűlésén tagja; sorába választotta Franco-Spanyo or­szágot. Az UNESCO titkárságán közölték hogy Belgium képviselői» lemondott, tiltakozásul az ellen, hpgv a belga kormány utasította küldöttségét, -za va7Zon Spanyolország felvéte e mek 'ett. RÖVID klliOlui hírek A belga vasutas szakszervezet rendkívüli kongresszusa Brüsszel (TASZSZ) A belga vasutas szakszervezet Brüsszelben megtartott rendkívüli kongresszusán a .szakszer­vezet elniike beszámolt a belga Álla­mi Vasúttársaság súlyos pénzügyi vál­ságáról. Leszögezte, hogy a válság oka az, hogy az Állami Ya.siíttársa.sá<> évente több. mint négyszáz. millió frankot fordít különböző katonai és más szállítmányok ingyenes szállttá sával kapcsolatos kiadások fedezé­sére. A kormány úgy akarja csökkenteni a vasát 320 ml Illő frankos deficitjét, hogy utasítást adott a vasútnál dol­gozó munkások és alkalmazottak tö­meges elbocsátására. A kongresszus küldöttei miután élesen bírálták az Állami Vasúttársa­ság vezetőségét és a kormány vasút politikáját, pontokba foglalták a vas­utasok követelését, majd határozatok­ban fejezték ki azt a kívánságukat, hogy a kormány mondjon lg. Új ias’szta Ifjúsági szervezet alakult Nyugat-Ncmctországban Berlin (TASZSZ): Bamberg városé bon Jugendbund Adler (,,SAS ifjúsá- sági szövetség”) néven új fasiszta if júsági szervezet alakult, amelynek célkitűzése: harc n német háborús bűnösök kiszabadításáért és az ifjú­ságnak a ..bonni politika" szellemé­ben való n velőséért. Ünnepi békemüsorok a rádióban A magyar nép harcos békcakarntá r,ak ad az eddiginél még fokozottabb hangot a magyar rádió is a III. Ma­gyar Békrkongresszus alkalmából. — Pénteken tizenhét óra 40 perckor a Pctöti adón „A Békeharc és az ENSZ" címmel hangzik cl a hét egyik leg érdekesebb előadása. Ugyancsak pén teken 18 óra 10 perckor a Kossuth- rádióban szerepel műsoron a ..Békét a világnak" című zenés összeállítás Este kilenc órakor a békekongresz *zus tiszteletére rendezett ünnepi hangverseny hangzik lel c Kossuth adón. Vasárnap II órakor magasszin_ vonalú műsorral jelentkezik a ,-Béke és szabadság" » magyar rádió heti hékemüsora. A hét békeműsorait Kos művészek hangversenye Tito ,,ssoviali sinusa6i a gyakorlatban A koreai-kínai erők partvédelmi alakulatainak hősies helytállása suth-dijas zárja be 20 óra 20 perckor, Az úgynevezett -,Jugo- s?' '.o Kommunista Párt" Ül. zágrábi kongresszusán Tito beígérte a „világren­gető" új maszlagot, a .,ju­goszláv szocializmust“. Hat órán keresztül produkálta maiját, hat óra hosszat ma gyarázla az új ideológi­át", szórta hallgatói, első­sorban a külföldi újság, írók közé az általa ,.jugo­szláv szocializmusnak" el­nevezett maszlagot. Lássuk, hogy fest a Ti- to-féle , szocializmus“ a gyakorlatban. Úgy mint (löring a nácizmus ideié­ben a német nép első szó. tnú ételparancsdi ebben n . jelszóban foglalta össze. ,.Inkább ágyút, mint va­jat". rzl a Jelszót részben amerikai jtaronesra. rész­ben sajti/ felt aval ködöt l nagyra vágyása kö vei kezű ­ben alkalmazza Tito ..szo­cializmusa" a jugoszláv népre. Néhány nappal a zágrábi bábszínház ren­d-zése előtt TUn korma, eg a a leydrákóibb intéz­kedéseket léptette életbe a jugoszláv nép eddig Is gyarmati életszin vonali­nak további leszorítására. A lakbéreket száz száza­lékkal felemelték. A költ- , ségvetcs polgári részét, ragui* a kid furái Is. mész- ségtigyif szociális kiadéso­kat, amelyek a katonai ki- adáso’-- mellet* már eddig is csuk rgy harmadrészét félték ki a jugoszláv e’lam ház tartéis költségvetésének, drasztikus mértéiben lein. rágták, ágú. hogy iskolá­ra. körházakra, a kulturá­lis és szociális igények ki- r’égllésére már ego faluit- ka sem került Ellenben mért jobban ieldnzznsUlök a hadi kiadásaikat. A TUo-renrfszer követ-- ke-nr ngel‘. kihatásait, a titoista sajtó, n Tlfo-bardl nyugati l.-npitalisfa úhdgok sem tudják főbbé véka nfá rejteni így az amerikai Asso­ciated Press belgrádi tu­dósítója beismeri, hogy nem egészen egy év aluli Jugoszláviában tíz arak kétszeresükre emelkedtek, felemlíti például. hogy egy kiló kelkáposzta any- nyiba kerül, mint egy k.dó hús. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy a kelkáposztái ti ju­goszláv tlolgozók azért nem tudják megvenni, mert Megfizethetetlenül drága, a husi pétiig nem­esük drágasága miatt, ha­nem azért sem, mert egy- általában, nincs. Tito házi­lapja, u Borba, október végén megírta, hogy átlag­ban három hónap alatt 410 gramm húst fogyaszt­hattak Jugoszláviában a városi dolgozók. \liér.‘ nincs hús Juqo- siláviábaut — kérdezhet­jük. — Hiszen valamikor Szerbiainak az volt a l"U~ nagyobb gondja, mikép ej-portálhatja nagyig rn n át­segít sertésfeleslegét. Az említett amerikai hl rügy- nökség lés nyomában a kapitalista sajtó zsivány- beesiiletböl a szárazságot és az ezzel járó takar- méinyhiányt okolja, ami miatt az állattenyésztői, kénytelenek igen alacsony lírákon elkótyavetyélni ál­lataikat. Ezt mond in az Assocíu- ted Press. A ionban csak a féligazságot írja men .1: igy elkótyavetyélt ál­latok húsa ugyanis nem a jogásziéi v fogyasztókhoz kerül, hanem exportra. Ks igy run ez már évek ó>a Jm/oszldiádban. A dolgo­zói; asztalára akkor sem került hús, amikor bősége­sen termett takarmány, akkor Is a húst. a zsírt Pzezer tnnnnszdmrn szállí­tottak Angliába, Olaszor­szágba, újabban pedig Nyugat-Német országba Kö vár és sovány esztendők ben egyaránt éhkoppon maradtak a jugoszláv dol­gozók. Amit érthető okokból el­hallgat az amerikai Asso- einted Press, vagyis a ju­goszláv húsinségnek. él°t- misztrhiánynak igazi okát, azt kikotyogja két -másik, tipikusan kapitalista sajtó* orgánum, a londoni City lapja, az Economist és a svájci nag y kupitól izmus újságja, a Neue Zürcher Zeitung. Az Economist augusztus 2-i számában rámutat arra, hogy 1952- ben N ytigat-S émetország lett Jugoszlávia legna­gyobb kereskedelmi üzlet­fele és szó szerint ezeket írja.- ,.Jugoszlávia jelenleg Németország legnagyobb kukoricasziülitójn" Mosta­ni sertésexportját is növel­ni lógja Tito Jugoszláviá­itf Németország felé. Jugoszláviában azért nincs takarmány — az an­gol közgazdasági hetilap bevallása szerint — mert koksz- és f egy vers »dili l- Hiányok ellenében Nyugat- Németországba szállíttat­ja a Tito-banda. Jugoszlá­viában nincsen zsír és hits, mert ezzel a nyugati fegy­ver szállító, hadianyaggyá­ros kapitalistáiéit hizlal- ják. Nyugati udatok bizonyít iák, hogy a Tito-banda nem.esnk Jugoszlávia szí- m-sfeuijeit. bauxHjilt. obi­ját. fáját árusítja ki no- t'un pénzen a nyugati ka- pl/altslákiuik, hantin Jugo szlávia élelmiszereit is. Ez ml i* jelenti más szavak­kal. hogy nemcsak a jugo­szláviai népek ifjúságát adta el fegyverekért és a feg u ver kezest finanstiro tó dollárokért a nyugati ka- pUalistáknak, hanem az egész jugoszláv nemzet életerejét is. A gyakorlat atí mutat- ja, hogy n Tlto-féle terror- uralom nemcsak az öiszo­szorított nadrágszijnak, hanem a tuberkulózisnál; a mérhetetlen nyomornál;, az éhségnek, u legraffi- uáltabb, ley leik ii stnerelle- nebb kizsákmányolásnál; a „szocializmusa", Ennek az útja gyakorlatban egy joob sorsra ertlemes nép tömegsírjához vezet el. Ugyanakkor a legkegyctle- nebb, leggátlástalanabb gyarmati kizsákmányolás szuper-profitját biztosítja a nyugati kapitalistáknak, a Titoék által újra trónra ültetett hazai kapitalisták­nak és kulákoknak. A nyugati kapitalisták ép­pen olyan nevetséges áron vásárolják meg a jugo­szláv nyersanyagokat, min! az exportra kerülő sertése- kel. Igaz, hogy a húszon egy részéi átengedik jngo- szidviai cinkosaiknak. Hogy mennyire támogat­ja a Tito-banda ezt az ex­portot, amely egyrészt ki­fosztja Jugoszlávia gazdag ityersunyagh főhelyeit, nnis részt mrgfosztju a jugo­szláv dolgozókat a legele­mibb életfeltételektől, errt nézve jellemzőek az Eco­nomist említett cikkének' alábbi befejező mondatai; „.4 belgrádi kormány nyu. gat németországi megbízott­ja hangsúlyozta, hogy az állami monopóliumok fel- számolásával július elseje óta teljesen felhagytok a külker< skedelcm külön en­gedélyhez kötésén-}. Az exportőrök teljesen szalui­don rendelkezhetnek a hozzájuk befolyó külföldi valuta harmincöt százaié, kárai." Az Economist, az angid liberalizmusnak , z a tipi­kus szócsöve is gúnnyal vegyüli döbbenéssef álla­pítja meg, hogy a titoista „xznrinHimus" a profit­érdekek biztosításában, kézre jálszAsáfxtn túlírsz ma a legkapita/lsfábh or­szágok gyakorlatán, HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL A Inuchhamnieri „TCákosi Mátyás“ kokszolómű Képünk az üzem egyik már működésben lévő ke meneeegységét ábrázolja. Előtérben a kondenzá­ciós telep. . A Német Demokrati­kus Köztársaság egyik legjelentősebb terv létesít inénye a lauchhammeri kokszolómű. Ezt a hatal­mas üzemet a laurhham- merl dolgozók kérésére Rákos) Mátyás elv társ nil nevezték cl kormánykül­döttségünk látogatása rI kalioából. A kokszolómű két német tudós kutatá­sainak eredményeként először készít kokszot barnaszénből a kokszoló­ipar történetében. Az üzem méreteire jellemző, hogy a melléktermékként jelentkező gáz két olyan nagy város fűtésére le«' ne elegendő, mint Buda­pest A laucliltatnmcri „Rákosi Mityas“ kokszo'ó-üzem dolgozóinuk új felajánlása A Német Demokratikus Köztéirsa- ságban a lauchhammeri „Rákosi Má_ tyús" kokszoló-üzem dolgozói elha tározlák, hogy a három új kokszo lót a határidő előtt 69 napjxil, de­cember 21-ig, Sztálin elvtárs 73. szil leténapjáig üzembe helyezik. A dol­gozók határozatukban kiemelik: fék ajánlásukkal is igyekeznek kiérde­melni azt a megtiszteltetést, hogy üzemük Rákosi Mátyásnak, a ma­gyar nép nagy fiának, a nemzetközi munkásmozgalom hős harcosának ne vét viselheti. Rövidesen üzembe helyezik Berlin legnagyobb l á v fű f ó-bere ndezését Mint a Tägliche Rundschau jelenti, Berlin legnagyobb távfűtő beren­dezésének építői kitűzték a vörös zászlót a lőtüüzem hetven méter ma­gas kéményére. — A német lövárosnak ez az új létesítménye elsősor ban a Sztá'.in-íasor hatalmas háztömbjeinek lakásait, üzleteit, bölcsödéit füti. — A kazánház 4 kazánja december 20-tól óránként 6o'tonna gőzt termel * 1953 ban további két korszerű kazánház készül, óránkénti 5a tonnás termelőképességgel. 1954 elején építik meg az utolsó, óránként 25 tonna gőzt termelő kazánt, A távfűtőtelep építkezéseinek befejezése után a fűtő- berendezések óránként 135 tonna gőzt termelő kazánt. A lávlütötelep építkezéseinek bele je zéze után a tütő berendezések óránként 135 tonna gőzt termelnek. Ez tf gázmennyiség biztosítja 10 ezer lakás és a hozzájuk tar­tozó szociális intézményi k és üzletek fűtését, vagyis a Sztálin-lasorban már elkészült lakásokon kivid a környéken 1953-ban épülő háztömböket -is ez a táviütőberendezés látja el gőzzel. December 21-re teljesítik évi tervüket a bulgáriai „Sztálin'*-\ í/.lát olt) építői 1 Két évvel ezelőtt jelent meg a Bolgár Kommunista Párt központi bi­zottsága és a kormány határozata a ..Sztálin" víztároló, építéséről. A vizlci/oló az egész Balkán leg­nagyobb mesterséges tava'íesz. «• A ,,Sztä'rn” víztároló területe 30 négyzetkilométer, térfogata 670 mi! iió köbméter. Ez a hatalmas vizmeny nyiség három nagy villamoseröművet lát majd el vízzel és 57.400 hektár földet öntöz. Az elmúlt két év alatt a víztároló építői. 145 ezer köbméter fődet moz­gattak meg, 2500 méter alagutat fúr tak. Az alagutakat 2000 méter hos­szúságiban már kibetonozták. A: épít kezés meggyorsítására külön utakat és keskenyvógányú vasutat építettek- Ezeken »réllitjátk az építkezéshez a szükséges anyagokat, gépeket és ugyanakkor ezeken az utakon szál­lítják el a kitermelt fö'det is. A víztárolónál 11 ezer négyzetmé­ter lakóterületet, két nagy fürdőt, mosodát, rendelőintézetet és sporttá" lepekot építenek. A Szovjetunió ön­zetlen támogatásával. a víztároló épi‘ lésénél a munkák 90 százalékát gé­pesítették. At. építők a napokban vállalták, hogy december 21-re. Sztálin elvtár» 73. születésnapjára teljesítik az épi* lés 1952. évi tervét. »,8enszlovákul egvtk kerekpírgvárának dolgozói a liilosza lag-rend szer bevezetésével jövőre 37 százalékkal növelik termelésüket dolaozáiS*í0*fkÍáb'm 0 ^,mpeW,'i keriiletken a sobotint kerékpárgyl avártmLíV^to ?°V,eJik ,enn^ést- Az idén egyharmadával tobt gyártmányt áhítottak elő, mint 1948 ban. további íz53'? fokozottabb leiadatok elé állítja a gyár dolgozóit­további 3j százalékkal kell emelni termelésüket. ■ ;01 11'Vük maradéktalan megvalósitása érdekében az üzem dől p 1 hátá'ózták, hogy áttérnek a lutószalagrendszerre. A gyárban de- kerékxirokat’ Sl!a‘n e vídr* ízületé »napján már lutószalagon gyártják « \ Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormány a nagy segítséget nyújt a parasztoknak A Koreai Központi Távirati Iroda leenti, hogy a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság kotmánya n'JÚY mennyiségű gabonát utalt ki nz ál­lami ké-zVekből azoknak « parasz- toknak, akik r kegyetlen amerikai égitáinadások. valamint a múlt évi jössz termé-i és áradások következté !ien é.elinezísi nehézségekké] küz­denek A köztársaság kormánya ha tározdtot hozott nrrol Ls. hogy 1952- rt> fe.mentik a s'^iényDnra-ztokat a természetű, ni adó fizetése alól. I j bányaváros épül a Zsil-völgy f ben A ..Románia) Magyar Szó" i íf1“ Bukaresti lap beszámol arról» hdgT a z.silvölgyi széumedencében új ba' nvaváros épül. A festői szépségű R*' tyezát hegység völgyében Úriké"? községet bányavárossá építik ki. ^ Szovjetunió önzetlen, báréul tárnod* tásával gyors ütemben halad a bá­nyaváros építése. Az új vasúton "** ponta érkeznek szovjet gépek u* építkezéshez és a bánya számára. A Kengyel Népköztársaságban növelik az anyiigkiitutő-laboralóriuinok szamát Szovjet tnpasz*a!atok példájára Jgyobb ipari én'közéjeknél a Lei gyei Népk őzt árvaságból) is egyre töb! nnyugkntntó és anyage-lenőriő Ntbo rátóriumoi lé'«aitenok E Inboratérlumok működésének kö­szönhető a többi között, hogy a be tonhabarca készítéséhez stüksödjj cement menny.végé: 5—• százalék»* csökkentették. A tervek szerint a jövő évben amennyi nagvohbmér. tű >ngv" ^ »r.Afll építkezésen megszervezik anyagkutató laboratórhunokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents