Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-20 / 272. szám

DUNÁNTÚLI

APLO

Vf LAG PffOL ETA RJA / EGYESÜL JETEK I

r

A MAI SZAMBAN)

A* l»t'án~»knai Fiaromszékt-brlgid 110 százalékról IJ1.7» re emelte átlagteljesítményét i2. o.) — Az amerikai monopolisták uralma fokozza a dolgozók nyomorát JugníUvtália» (2. o.'l — A bírálat iinbirálat Ínjie-í tévévé! leheli meg jobbá, eredményesebbé munkáját a Szabad- kág-uti iskola pártszervezete (.1. o.i — Megyénk dolgozni izzó gyűlölettel ítélik el a fasiszta embcrráhlókaf Ik. o. — A palotabnz.soki gépállomás és a körzetéhez tartózd Uzes-k eg-iítt harcolnak a magasabb Icrinéslin/zmért

AI MDP B ARANYAM ECYEI PA'RTB I 2 OTTí ÁGÁN A K LAPJA

l\. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM

AHA 50 HLI.LIt

«>t mit iük. itió2 .Mivumr.ii •-<>

I

A munkavédelmi intézkedések megtétele ii termelés kiszélesítése mellett az állami szervek

alapvető feladata

*A SZOT nagytermében szerdán reggel 9 árakor összeült az országot munkavédelmi konferftickf., hogy megvizsgálja: hogyan hajtották végre üzemeinkben, bányáinkban és építkezéseinken a minisztertanács és a SZOT határozatait a balesetelhárításról, a munkavédelem megjavításáról.

A tinnier encián megjelent Kovács István, az Elnöki Tanács eMökhe lyettssével az élen a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több tagja, valamint a szakszervezetek vezetői, az ikzemek, bányák, építkezések igazgatói, UB-elnökei. élenjáró dolgozói, munkavédelmi aktívái.

KcUtói István, a SZOT tőtitkárának megnyitó szavai után Martin Perenc, a SZOT titkára tartotta meg beszámolóját a munkavédelem Időzze rű kérdéseiről.

Mariin Ferenc elvtárs a SZOT titkárának beszámolója

Sztálin elvtárs válasxtávirata Rákosi Mátyás etvtárshoz

RÁKOSI MÁTYÁS elsUwnak,

a Magyar Népköztársaság MiaUztfrlanácsa MnnkéneV

Budapest.

t agadja Fisuk elv tar«, köezönetemct a Na*) Októberi Szocialista l'i*r- rsdatom Ró. évfordulója alkalmából küldött baráti iidröslcteiért és jó kívánságaiért.

J. SZTÁLIN

Bevezetőül rámutatott arra. hogy a Piul fontos célkitűzésének tokin|l a dolgozók évet- éw munkakörülményei "ek álUiKló javítását és hung-súlyoz- ’A: A Szovjetunió ötévo* tervében tüjmoiy szerep jut a munkavédelem f ov ábbfc j Lesztés énei:.

Pártunk megköveteli minden gazdasági és mozyalmi vezetőtől — fo'.y tatta. •— hogy elsőrangú föladatként kezelje a dolgozók mindennapi ór- tlckvéde.mét, özem belül az egészséges és veszélytelen munkakörülmények Biztosítását. Népköztársa-águivk ron. deletek, törvények egész sorival sza Bnlyozta a munkavédelem intézményes megszervezését Ezek a rendel, kérések leszögezik, hogy a munkavé delim Intézkedések megtétele a terhelés ki-véle-rlté^e mellett az állami Szervek alapvttő feladata.

Martin Ferenc a továbbiakban rámutatott, hogy pártunk és korma - nyunk hatalmas anyagi alapot teremt •t munkafeltételek szakadatlan jav! iására é- *z ötéves terv során máred- ■*4iü is ájblmánnilUó forintot ruház 'uuk be bubtfete báfításjj szellőző és juás tizemigftszségügyi beiotulezéeek *étesitésére Többek között meqtvm í- tHte. hogy rövid Időn belül befejező, dlk az ország valamennyi szövőgép- lének teljes biztonságot nyújtó szovjet 'Ipusú vetólöfogóval v»ló ellátása, “ondeleteink az ártalmaknak kitett dolgozók részére különféle egyéni vé 'löfelszcrelésoki-t. védőruhákat biz.tn *''anak, Egy kohász például évantp “•integy 3500 forint értékű munkavc dUmi juttatásban részesül.

Ezután arról beszélt, hogv az elért ^ffulmények ellenére még mindig nem jortént meg a fordulat a munkabiz. oiuág fokozása terén. Az igazgatók. •BQszakl vezetők, sőt » mínisztériu- J^k egyes vezetői az eroúlt év fo ‘/«mán elhanyagolták és lebecsülték ‘dolgozók U*sfi épségének, egészaé **nel< megvédését.

A minisztériumok számos Igére ?• ••‘•lek a problémák megoldására *°nban nem jutottak el még árkiig bogy azokkal a gaa-la-sagi v*ze- , kkfl »zömben. akik munka védelmi .^'^^otl-égüket elliiinyrwolják. ke fenyőn felléptének Mindenhez nem ^'s mértéit ben járult hozzá a szíik y^'zvezeti ellenőrzés qv'ngesége. A ?éOT e nők végén ok 1950 október Aj •'érozatát a munkavédelem társa- a ml ellonörzé.-étől mind u mai na *• c»ak részben hajtották végte. v Bé'zámoit arról, hogy a párt jdtf- fiqyelme/.teté-o és határo után « minisztériuBiok át-z-.r airték és mogerösitették munkavédai i szervezatiiket, a javulás azonban n“m kielégítő. A niunácavédemtn V(~,l tnuul.g jelentősen el van marad- l-Jnépi demokráciánk á'tolános fi|- mortött.

tn t,,‘" súlyos mulasztások vannak a Júkavédtlmt beruházások leron

<ot!

's

A műnkivédelemre biz- t anyagi alap falha^znélésá'nan okú lazaság éa fp'elötlenság mi jjl~'*zik a beruházási terveket 40 -ni^úza'ékhan v»ó»‘tntták meq sót *** olyan tizemben, ahol tend- Sy11 nagyszámú munkavédelmi pié éu~***0 található. mint pélilsui a hL’^öri kotiá-zatj üzemükben, az "vá'sológyáraban. a várpalotai in yaknjl a biztosított ösazist Kis hányadát haszna lék ft» «« 9 dolgozókat a muoknla téti luk órai .ól n».j

•f l> lan T»*;

forvtov t )védelmi

rend I.

‘fttnirn <f|ák ,

'Iába

«ték

Useinrlnklmn még tp'ndír van. Sslqorú reedalkató ilé ar új dolgniék hi'espi ek'é'á«ét. ménli ifámoi

laté* né'kgl A'tlljék 'll*'

A biztonsági meg'bízottak sorozatos önkénye* leváltása — különösen s bányászatban — arra mntíit, ljo<JY egyes igazgatók zaklatásnak veszik. Ha a munkavédelmi rendelkezések betartására hívják fel őket és igyekeznek az ilyen ..kellemetlen“ emberektől mielőbb szabadulni.

Martin Ferenc ezután arról heszé«, hogy újonnan felépüli üjtrsneisvknél gyakran igen súlyos — a termelést is akadályozó —r munkavédelmi hiányosságok tapasztalhatók.

A halesotelhárftás terén jelentkező, helyenként tűrhetetlen hanyagságnak az az oka, hogy az állami szervek vezetői még mindig nem élnek a fe- lelősségrcvonással. Az esetek túl nyomó ré*zéb;n igyekszenek a felelősséget a sérüli dolgozókra hárítani. Jellemző példa erre a szolnoki járműjavító és a DiMÄVAG gépgyár. Ez utóbbi helyen a belesetek kel kapcsolatban hozott fegyelmi ha tározatok 90 százaléka a dolgozókat teszi felelőssé.

A vállalatok igazgatóin»!,- moq kell értcnlölí, hogv elsősorban ók légiósak a dolgozók testi épségéétt, egészségéért. Az állami 6* szakszervezeti funkcionáriusoknak tudniok kell, hogy a lermolési terveket csak meq felelő munkafeltételek biztositá^óve! loliet toij(>siteni.

Fel kell számolni — különösen a bányászatban — azokat a törekvővé két, amelyek rövdlátó módon a dől gozók egéssségénet, rovására tn'orár tgiássa! vagy 3 pih.nőpap jogUHtn mpg-voná.-áva] akarnak püiajva'nv' termelési sikereket elérni A/ állami szervek vezetőinek szakitanick k -I a munkavédelemmel szemben kialakult opportunista állásponttal és oltunk politikájának szellemében az einbarről való aondoskodást munka juk középpontjábn kell álJtanior,

A technika fejlesztése a szoc.iiis ta tárratdalomhan nem utolsósorban üzért (« szükség:*. — hangsúlyozta a továbbiakban hogy a Ipgfőbb értéknek, az embernek, munkáját meg- körwvítse. — szebbé, vidámabba o*. gve életét.

Gyakran t»lálk<>zttnk olyan jelen nógekkel, hogy a szakszervézeti funk- 'ionárjiusok ahr yett. ho?y niegkhvemunka'á

delmi rrndelkez<5«iník marsdékt*l»n végrehajtását, opportunkta módon elfogadják a pazda^áfTj ve».(-fftk objev- tiv nehézségekre való hivatkoralisát, mint [réltjául a munkavédelmi heru- házáe. va^ry a kollektiv szerződések végrehajtásának kérdét*ében, *öt neai egyezer maguk indítanak mentőakciót, a rendelkezések megszegésében bfinö- shk tisztára mcssásiöru.

Az üzemi munkavédalrai szervekkal való hiányos fogla'kozá* azt eredményezi, hogy a* üzemek legnagyobb részében a munkavédelmi bizoiteig i«e az aktívah,A1A**r r«-ak papiron van

Bjeg, a vabVégbárt sutm működik.

Az ellenőrzés és s*erv«*ö munka mellett a szakezervezatekné! nem kielégítő h felvilágoefté műnk* «em

A felvilágosító munka hiánya az Ü7emekhen jelentkezik abban, hogy a dolgozók egy része nem használja a védőberendezéseket és nem tartja be a biztonsági e öiráaokat.

A munkavédelmi munka- elemzéséből világosan kitűnik, hogy ezpn a terii'eten igen tok a tennivaló. Fértünk a legfaalározottahbban mearkövo- ialí, hogy minden« ■-'■öfosadésfel ,»ttpu legyünk, hogy a jelenlegi helyzetet a legrüvldobb időn belül megjsviumk.

Az állami szervek feladata, hogy egyrészt gondoskodjanak a határozat maradéktalan « égi eliujtáiaáról, más- r&szt biztosítsák cnn<-k anyagi c«

szervezni feltételeit. Uondoriredjanak a bateeeti vesiélyfozrájsok feldoritá- sérő! és mrgszilat«téséről. Bt. tositsúk a musikavédetem kérdésének kelló javításét és éljenek a fele'ő-uégrevoná* eszközeivel a hanyag és mulasztó gazdasági vezetőkkel rzemben. Az állami szervek vezetői követeljék meg minden iránytlá ,uk alá tartozó dolgozótól néoköz- táisaságunk munkavédelmi rende'ke /.iscinek szigort betartását.

A szs kszorvezetvk ellenőrizzék fokozott mértekben a rendelkezések . Agi ehgjtárát. ugyanakkor erfWlsék .1 munkavcdc i-m Idrsad.t mi ellenőrzéséi. javivik az ellenőrző munka szivona'át, Fordi'eanak több gondot nevelő és felyi ágo.-itó munkára in

\ egyék kezükbe n munkavédelem tu- \áítbfnjlPMtését, Nincs hálásabb. ne menőbb feladat, mint u do'gozél; egénzsé'gOnek megvédt>se.

Ugyanakkor hangsúlyozza. (toíT m* már ngószen másként foglalnak állást a minisztériumoknál A* vállalatoknál a munkavédeiem kérdésében, mint cgv évvel ezelőtt.

Az 1938. évi tervek készítése során már komoly erőfeszítéseket tettek

a munkavédelmi beruházási keretek jobb biztosításáért. Fittnek eredmény eként, a/. 11V*i. évi umnkavódelnti Im- rubázári terv a minisztériumok kezdeményező«“ én javaslata alapján a* idei összegnek több, mint kétszeri'*'«* biztosítja.

Felszólalások

telnék népkö/túrsasúgun

\ as Zolián elvtárs lelszólalása

A beezántoló után Vu* Zoltán, a Magyar I>0lg07.ók Fártja Foljtikai liizottrágának tagja, az Uiszúgiv* Turvhivalal elnöke mondott beszédet,

A párt As a kormány igen nagy jelentőséget tulajdonit * munki}védr lem kérdésének — mondotta, — A megfelelő munkafeltételek megterem tóse, a dolgozók egészségvédőimé, a biztonsági» munka, a balesetek ol- hárÍ!á*H — nfvik nlapviiiő eleme a siociallzmiH építésének. Fártunk út- iniitatáMíiiak, a ininWítertaná'*» -W * SZ.íJT egvütte* határozatainak alap ján váilaUtainanál fel kuli számolni a múlt hibáit « erélyes Intézkedések kel kell fokozni a munkavédelmei állami •*> gazdasági funkelonáriitsaink egy része azonban még mindig nem látja világi»,in. hogy » munk*véde >mme| kipOro'atOt in'ézkeiléisek é* heruházá*M>k niennylre döntő politika« kérdései a «»oeializmum épitA-é n<*k. az embi'iröl vgló gondowodáa ak Fjek ,1* intézkedések egyben,

előmozdítják a t»nnrUkeny*ég em* énét i«. A munkttvéilBlemrr fordított iVMzegek »okazoroaan vieezatértllnek népgazda aág ttnk, egi>r. do'gozó pé pünk javára.

A lováWdakban emondotU Yv

/.o'lán e'vtim. hogy az ötévé* terv háromszázötven mi. ió forinfut ira nyúz elő munkavédelmi DerenduziVvek re. |KiO-ben é* lb’tí clv-ő felében azonban nem 1» ie* mértékben hanr ná'ták fel az előirányzott összegei. A kohó- és gépipar vállalatai példán1 munkavédelmi hoiüházúai keretüket ez é\ augjtezm« végéig mindöerze 4Ő.Ő *-záza'ékban ha*zná'ták fe). Rámu- taioft, hogy a könnyűipar területén jobh «rdmanyiikiol lehet beszámolni A vállalatok zöme teljcalti munka vcj -nni beruházási tarvét. A beruhá zfa, azonban nem az egyetlen As nem I« a legdöntőbb eatkőzé a munkavé d“:emnek, — folytatta \'as Zoltán —- Megfelelő «zárvázét a'akit«*áv»:.

az óvórend-szabályokra va'ó okta'** m!. a do'g<,l<*'> bilimet védő! mi ‘leim* retfjmk év öntudatának onte!óit(‘ve| ered mén yt*«an fe* ’ehet venni a bar ei>t * bftWirk ellen.

Firmán azoknak .1 bürokratáknak h fe’e ÍWs-égérő' beszélt sr< Orsráffor Tervlóv Ht.i' elnöke, akik nem láliáh mag a ba esetek OtatVr.tlkni «zárna mögött az emliert, ak’k nem voazik éfszra. hogv «ok <*elben óptten az ő mu'a.szUeiik miatt. * mi|nkavéda'mi iniázk«di«ak e b»nv ii/o áa.i miatt ke rtl'nek ve-zelvbr rml-ari *»’«»

Az Orazápo« Tervhivat«-! »'nőkének szavai után megkezdődött a vita., amelynek során felszólaltak 5 párt én a azaksrerveeulek vezetői, a mi nvf-zterek és az üzemek kll döttei.

Kossá István kohó- és gépipari mi- aiaztar fvlnzól*á*ában hangsúlyozta: Ar. «Ihangzott kemény kritika arra öaztŐBzi » kohó- é* gépipari minisztériumot, hogy felytneaa megkezdett intézkedúsoit a inuMkavédeicm hiá- nyortKágainak kiküazühö.éséfe.

KuUrtli István gztahánoviata vájár híráUa a kör.épdtinántú’i azénbányá- szali tröszt vezetőségét, mert az megnyirbálta a bányák szem frontjából rendkívül fimt'v munkavédelmi be- ruhizáaok ikaozegét. mely a pusztává mi bánya levegőjének tUzta-ságát lett vo’na hivatva biztoeitani.

Meklt Jótze.f, a va*a* «zaketerve- zet elnöke így foglalta iumze a aták szervezőt teendőjót:

Nem «zabád megtűrnünk az iize- .nekben olyan ge».d.u,n«i fuukeiouériu

sokat, «kiknek vétkes könnyelmiirég« a dolgozók egészségét, testi épségét veszélyezteti. Az üzemek Igazgatóinak és az Üli elnöknek vállvetve kell kflzdeniök a tnunkavéde'mi haíároza tok végrehajtásáért, a dolgozók jó munkakörülményeinek k:alakitá»-áérl.

Csotlner Sándor bány»- é« energiaügyi jninizzter többek között kijelentette:

A bányarendészet terén nagyrétért még a régi módszereket alkalmaztuk, a nem adtunk ki megfelelő utasúdsn- kat a rendészeti zzabáhok betartására. Mo»t megszerveztük a, munkavédelmi osztályt. Folyamatban van a bányprendészet átszervezésé is. Tízhónapos tanfolyamon képezzük ki a bánvarondószet új dolgozóit, akik nem fogják megtűrni a munkavédelem lazaságát. Flzekke! az intézkedésükkel a sztkszervezet és a párt segítségével törekszünk a bányák szebb, egészségesebb, birtoneásroeithb munkahelyekké való át*' aki tát ár a

Kovács Isti ári éli társ felszólalása

Kováé* Intván «lytárs, az MDP Politikai Bizott«ágán*k ta«rja mondott ezután boszédet.

A pirt é* népköztársaságunk eddi? '* rendkívül nagy erófeszitéseket tett do’gozó napűnV helyzetének állttniló javitársíra. Ennek eredménye, hogy hazánk felszabadulása óta., kii önösi n az elmúlt években, évröl-évre, hónap- ró’-hónapra jeientőacti javult a dolgozó nép helyzote. Ugyanakkor a mun kávéd*’mi intézkedések terén történt sn'vos mu'a*7.tá*ok kerastte- zik. a'ái««ák é* akadályozzák pártunk és kormányunk elgondolása:-, a dolgozók helyzetének javítását.

A lárgyzlt kérdő* nem akármi '.yen kérdés, hanem döntő jeleeitőaégű ooliiiköi kérdé*. E kérdés a uártnak. az 'illámnak, a »lakazerveretnek a dolgozó tömegekhez va ó viszonyának kérijé*e, Emögőtt a kérdés mögött az

van, hogyan viszonyulnak az. igazgatók hogyan vis7.onynlm.nk a főosz tólyvezelók. e miniszterek, hogyan viszonvlik a Sza.kszerve*et éc hogyen viz/onyulnak a helyi pártezervezefeh a do'gozó tőznegek érdekeihez.

Pártunk a munkásosztály élcsapa'u,

> mun.ká*osz'á'v. a do'gozó nép ér teie.it védi. Megtűrni azokat a hió ív osság oka* ameiyekró' m;i itt ha- szúmoMak. nú yor politikai hlbít jo- lenteni'. Maiden kommun's'.ún.nk kör. ponti é* 4 -an-dó feladata: törődni a do gozók érdekeivel. Pár'unk sr.er vereti' «z -bályzatában kü ön elvkén- van a'áhú/vn. hogy a kommpnizta kö te’pssóge törődni a dolgozók érdeke«: v«*' és ha obbö a s/.einootiithói nézzük a kérdést, elég komoly UövoUiez- ta:ezeket kel levonnunk

Sn’á n elviér* ‘egujabb müvé+v-"« a'éhúsj». hogv a szocializmus gewi« ségi alaptörvénye h térseda om gaz daségl é» ku 'uié’l* sz-'M*ségleV» nek tneximá’is kielégitése. N-w valami ónré ért építjük a szór:« i«nfjns\ hu nem szórt, hogy h-tziMb-n n dogoz«) lép helvz*‘e oH/dasár-i »s kn túré i* *zemnor>thó', min-tep zzompon lj >' óv. 61 évre. hóninrój hó*anra Jelontósen meg isi vu' ion ó* ha ehhő a «» miont hó1 né-zziFk n kórdó-1. nt m vi'ás. honv Sít étin eVár*n«ik én pártpn-knuk tani Utót :o> sva ók sz*k*/<vrvez«‘! 1 A- pértfunkrlonáriiizok r.*m ió’ érte mez

liik, nem fesj'irk merj minden* enni4i a/ alapvető «Ívnek ttida'oaltásá

ért és Miét iizetueiiiikbcn való merj- vniójztóséért

Meg k.e’4 moruianom, hogy íok munkáavczeíö rosarul viszonyul a munkéaot/télyhoe. Valahogysat úgv néz fci s dolog, hogy meginit merrva'ó. »ul — rossz értelemben — az » tégi magyíz körmomids. hogv »jvánvbói tevz a legiobh pandúr. Amíg a munkás a műhelyben dolgozik, érzi a mun kavéde'em minden hiányát, de amikor előlép művezetővé vagy a mi- núsztériumba kerül felelő* posztra, hl zonyos idő után megfe edkezik arról az o*BtáIyról, ahonnan jött. ame’v megbizia a nagy funkcióval és feú adattat és eMe'.edkezik alapvető kö'e. lesíégéról. a dolgozókkal vgló törő. désröl, Solcan elvesztik osztályérző- küket.

Ezeli olyan hibák, amelyek vissza tükrözik, hogy egyes káderek el-szm- kadnnk a tömegektől, * nem vewvk észre, milyen súlyos hibát követne-k el azáltal, hogv nem törődnek « mun kavédelmi intézkedésekkel.

Pártunk Központi Vezetősége, 4 minisztertanács és a SZOT kitűnő határozatot hozott a munkavéde'em men javításéra. A hiba zz. hogy széles lötnegek nem isimerik eat a határozatot és még nagyobb hiba. hogy az illeték.sok. akik ismerik nem hajtják végre. Kérdezem a miniszter elv ‘ársaktól, igazgatóktól, szakszervezeti ás pártfunkciónál luxoktól, meild'g szándékoznak tömi ezt az állapotot, hogy elhanyagolják • munkás védelmet. nőm bietosítják partunk Központi Vezgt&éfe ó« Rákosi elv tár« idevágó hely»* és al*pv«-tő jól ki- tío’goro'á úgnulwásait Azt várjuk et. tó! az értckejjlet'őli. hogy véltoztasaon 4 helyzeten é* hogy ezen a térim a rgrövidebh időn beül változás álljon be.

A péti KőzpoRii Vezetőcége éc G# tó e-ivtárs az aktívaértekezietan köz ponti femUfkant ál’ítot-a * párt 1 trak*turver*t elé az egveidc.cv ter

fn', :'a b Tiositáaá*. Amiatt, hogv nem bi/to-d' juk a/ egyen.ctes terme é*‘.’ e ófordult. hogy zz e só de- líádhr-n “okszor n*m tudjuk foglakoz.

IP Mii 3 munkásokat. Szémta'an üzem hsrikü d; a munka sokat Vény-zersr.a hadzágrt. a harmadig deAAdhgn ai- án «kezdődik a hajrá, a roha««junn ka. Solt munkást dolgoztatnak nem- csak vasárnap, de sok«zor 24 vagy

lit« a 2

fitl/f)