Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-19 / 271. szám

1952 XOVT-WBER 19

V « P t, o

3

PÁRT Eb PÁRTÉPITÉS

így valósítják meg vállalásukat a uagynyárádi politikai iskola hallgatói ?

_ A nagynyárádi politikai iskola I. ív- folyamának hallgatói az oktatási ív kezdetin váOlalták, hogy megszü ntc ük a lemorzsolódást és mindig jól.fel készülvf; jelennek meg az oktatáson. Az Iskola hallgatói egyben kihívták versenyre a járás összes politikai iskoláit. Azóta ehhez a versenvkihí fáshoz nyolc politikai iskoOa csalin kozott a .járás területén.

Az iskola hallgatói a kihívás utáni •tsö foglalkozáson huszonhármán jelentek meg. Ez a szám azt niutalja hogy

az elv-társak falóban tanulni akarnak. el akarják sajátítani a párt, Bakost elvtárs tanításait.

Ilzan a foglalkozáson az is megmu-’ tatkozott, hogy az elvtársak készültek a szemináriumra, hogy átvették ez anyagot. Azonban a második foglalkozáson már csak 18, aV harmadikon 3d- a negyediken 15. az ötödiken 14. a hatodikon pedig nyolc elvtárs vett részt.

A kihívásban, amit n politikai iskola hallgatói tellek, első szempontként szerepeit, hogy

mcí:*7Üiitc'ik a lemor/.solőriáfet.

, Ez azonban úgy Cálszik, csak válla Iá . volt, mert a fenti adatok azt mulatják, hogy lassan már annyian sem jelennek meg az oktatáson, hogy meg lehessen tartani.

Nézzük meg, miből adódik a nagyfokú lemorzsolódás, mi az oka annak hogy éppen a pártszervezet tagjai maradnak távol a politikai oktatásról? Elsősorban is Hegyi elvlárs, a politikai iskola vezetője nem magyarázta ni eg az elvtársidnak, hogy milyen szégyen iir. ha valamit vállalnak és nem teljesítik.

Nem beszélt Hegyi elvtárs arról, hogy n kommunistákat az adott szó teljesítése, végrehajtása jellemzi.

Minden vállalás annyit ér, «menynyit megvalósítunk belőle. Bányáink, üzemeink dolgozói szebhnél-szebb vállalásokat tesznek Sztálin elvtárs szii- letésnapjárn. De ini lenne akkor, ha ezeket a vállalásokat úgv teljesítenék, haint a nagynyárádi politikai iskola hallgatói?. Nem jutna elég szári a gyáraknak, ami kMintnp a mezőgazda-ág fejlődésére is. Kevesebb traktort és

I gépeket kapnának, amelyek pedig nagyban könnvftenék a nagynyárádi dolgozó, parasztok munkáját is.

De nem sokat tett az egységes párt szervezet titkára. Nagy elvtárs sem annak érdekében, hogy « hallgatók valamennyien résztvegvenek az oktatásban. Az elmaradókkal való égvén foglalkozás helyett papíron értesítették ki az elvtársakat. így termesze te*, hogy

nem natty eredményi tudnak íVImuta ni.

Hegyi elvtárs, a politikai iskola vezetője, egyben a Dózsa tszcs elnöki is, mégis a tszcs-bői hiányoznak legtöbben. Hegyi elvtársnak meg kell magyaráznia hallgatóinak, hogy milyen előny származik a jó tanulásból ezt különösképpen meg kell érteniük a pártszervezet vezetőinek, elsősorban Gergely Istvánnak, a Dózsa tszcs párt szervezete titkárheiyettesének. Gergely elvlárs sorozatosan hiányzik a politikai oktatásokról'.. Vájjon kinek a */■ (táját kövessék a csoport tagjai, ha nein a |>ártszervezet titkáráét? Hogyan akarja Gergely alvtárs « csopor- tot irányítani, ha nem képezi magát állandóan, ami minden kommunista kötelessége.

„A párttagság kötelessége, hogy .szakadatlanul fejlessze politikai tudásút é.s emelje műveltségi színvonalúi, igyekezzék elsajátítani a marxizmtia-lrnlnizmus tanításait1'

— írja ei'ö a Szervezeti Szabályzat. Ezt azonban nem teszi magáévá Gergely elvt&Ts.

Hogy vonhatná felelősségre az olyan párttitkár az elmaradókat, aki maga is közéjük tartozik? Bizony sehogy, mert nincs erkölcsi alapja hozzá. Pedig lenne kit felelősségre vonnia a pártszervezetnek. Példán': Illyés

Gvörgyné, Kucseráné és a többieket akik maguk is ott voltak a versenykihívásnál, azonban annak végrehajtását' fegyelmezettlenségükkel gátolják.

A versenykihívás második szempont- a a hallgatóknak a rendes felkészii- éséröl és pontos megjelenéséről szólt, zen a területen sem kielégítő a helyzet. A 17-én megtartott szem náriti- ipon elég vontatottan adták meg » kérdésekre a választ, mert a me je lent nvol-e elvtárs sem készült fel

megfelelően. Ez természetesen nem csupán a ha'llgatók hibája, hanem e'sősorhan is a politikai iskola vezetőjéé. Hegyi elvlárs nem tanította az elvtársakat jegyzetelni.

Nem lehet rossznak mondani a feltett kérdésekre adott feleleteket. Ar ra a kérdésre például, hogy mi bizonyítja a szóéin isin gazdasági rendszer fölényét a kapitalista gazdasági rend szer fölött, a hallgatók azt válaszolták, hogy a tervszerű gazdálkodás é az, hogy nines munkanélküliség.

Hegyi elvtára ezekkel n rövid feleletekkel rneg Ls elégedett, nem kérdezte meg az. elvtáesaklól, miért nincs nálunk munkanélküliség, miért tudunk mi tervszerűen termelni, kinek köszönhetjük eredményeinket.

így a szeminárium nem érte el a célját. A kérdéseket a Szovjetunió szerepétől különválasztva túrgyaíták.

A felsorolt hiányosságok azt mulatják, hegy

veszélyben van a verseny válla lás teljesítése.

Ez azonban nem jelenti »zt, hogy nem lehet az eddigi hiányosságokat kijavítani. Ehhez azonban szükséges, hogy a pártszervezet és az iskola vezetősége nap-nap után l'oglalkozozn az elmaradókkal, beszélgessen c'l velük egyénenként. Azokat pedig, akik sorozatosan mulasztanak, vonják felelősségre. Helyes lenne, ha a pártszervezet rendkívüli taggyűlést hívna összeállói felelősségre vonják azokat az elvtársakat, akik nem tanuiíuak, akik nem hajtják légre « Politikai Bizottságnak az oktatásról szóló határozatát, akik nem teljesítik párttagsági kötelességüket. Szemléltető módszerek ilkahnazásán keresztül — faliújság, karikatúra —

bírálja az elmaradókat a párt- szervezet, egyben dicsérje meg azokat ,akik becsületesen tanulnak.

Ha így fog hozzá a pártszervezet és az iskola vezetője a munka megjavi tusához, akkor teljesíteni fogják vál- nlásukat és a politikai bizottság határozatát.

/ima Ilona

Dolgozóink ajagos hív emhcrrablák bfínperéröl

„öt száza ókkal eme em teljesítményemet, így válaszolok a Tito-fasiszták gaztettére"

Nap, mint nap hatalmas harcot folytatunk mi bányászok itt lent ti föld alatt, hogy ha naponta csak kettővel is. de több csilié szenet tudjunk terven felül adni hazánknak. Ezt a tvi fáradságot nem ismerő műn. kálikat akarjál; megbénítani, megállító ni háláink felrobbantásával és gyilkosságaikkal a Tito fasiszták. Ve nem sikerült, mint ahogyan nem is fog sikerülni nekik soha. mert m-, az eddiginél sokkal éberebben fogunk ügyel- ni hároméves és ötéves tervünk alkotásaira, fin eddig 109 százalékos tel- jcsítménnyel dolgoztam az elővájásban, de most azzal szeretnék válaszolni annak az orgyilkos kémbmutának és gazdájuknak, hogy jelenlegi teljesítményemet még legalább öt százalékkal fokozatni hogy ezzel erősíthessem épülő hazánkat.

HORVATH ISTVÁN

lstván-aknai sztahanovista vájár.

..Mint mindig, most is

kudarcot vallottak hazánkban Tito ügynökei4‘

Két kis gyermekem van. Az egyik négyéves, a másik egyhónapos. Ki sem tudom fejezni azt a féltő rondot, amellyel neveljük őket. Éppen ezért háborított fel annyira az aljas jugoszláv kémbanda cselekedete, amellyel most ismét 'békés építőmunkánkra törtek. Úgy látszik, hogy ezek nek a gyilkosoknak nem volt elég az a sokezer gyormekélet, inelv a háború folyamán elpusztult. Most gálád cselekedeteikkel ismét akadályt akar tak gördíteni az elé, hogy gyermekeink számára még több meleg, egészséges napközit; iskolát, kollégiumot építsünk. De úgy, mint eddig i«, njiwtt is kudarcot vallottak és kudarcot fognak vallani a jövőben is. mert ml ezután még az eddiginél is sokkal éberebben fogunk ügyelni békés építésünk és gyermekeink élete felett, mert ujj békéi akarunk és meg is fogjuk védeni a békét,

Xágony! Dezső

v Pécsi Dohánygyár dolgozó}*

„Megelégedései vettük tudomásul a bíróság ítéletét44

Mi, az Eszakbaranyamegyei Népből; dolgozói meglétedével vettük tudomásul a budapesti megyei bíróság ítéletét a jugoszláv emberrablók ügyében. Éppen ezért elhatároztuk, hogy jobb munkával felelünk Tito janicsárjainak és amerikai gazdáiknak azért, hogy lássák, mi erősek va gyurnc és nem félünk semmiféle orv támadástól.

Vállaltuk, hogy a munkaversenymozgalom kiszélesítésével december hónapban minden boltunk teljesíti tervét.

A bányászok zavartalan ellátását minden erőnkkel biztosítjuk, hogy ők is még nagyobb éri dmény eket- tud jónak elérni tervük teljesítésében.

Vállalást tettünk még arra is. hogy évi tervünket 10 tyappal a ha- 'áridő elölt tc’.jesítcrffefogju^,

ÜZV KOVÁCS JANOSNE Eszakbaranyamegyei Népbolt.-------------------------------------------------------------s-------------------------------Me

gyénk dolgozó parasztságának döntő többsége becsülettel eleget tesz da tett beadási kötelességének. Ahol ■» tanács, a pártszervezet megmagyu rázta, hogv a Imádó - teljesítése: ha *kfias kötelesség, ahol a dolgozó pa- Bisztok megértették, hogy a beadás: * munkás-paraszt szövetség további 'Tösitése.'ott idejében magtárba ke- a gabona, gyűjtőhelyre jutott a m*ó, a tojás. Különösen ott ment könnyön, gyorsan a beadás, ahol a vezetök élenjártak, ahol elsőnek a vezotők, a párttitkár, tanácselnök, ta ^cstagok, párttagok adták be köte j^zettségükot, azután pedig beudattAk a kulikkal azt. amit a törvény előír I?Tv megy a beadás falvaink ieg- jdhbjéíben, de nőm így megy K szű- ?”n. a pécsi járás egyik községében.

is látszik <>7. a község ..credtué «Vén". Kenyérgabohával, hússal, tej '*!« tojással egyaránt adósai a készül államnak, adósok a párttagok, dolgozó parasztok és kulákok egy- ^ánt. Különösen a bús. baromfi és r’tkorica beadása terén áll gyengén a Utóbbiból a november 15-i ^mutatás szerint az előirt mennvi- •ágnek mindössze 23 százalékát telje s **tto a község.

lg«vz, hogy az egész tanács — VB ~**ök, titkár és nyilvántartó — »*•- «"U „nincs egy szem kukorica -em ^ uban," Az is Igaz, hogy ezt csak kanácson gondolják komolyan hl* j"*®*' a kisgyerekek is tudják: egy hu!1 löldón több tengeri termett az C*r'. mint két raázoa 30 kiló. Ennyi ji. #redménv ugyanis, hu a beadott tnázsa kukoricát elosztjuk n vc- holdjainak számával, száz

HOGYAN „TŰNHETNEK" EL A KULÁKOK KESZÜBEN?

nézzük a többit. Serlé-bc < vV^^lékra áll u község. Va j.nétr%ékoíiok? Van jónéháiiv Pöraszt Is. aki a megbes: Időre még nem adta be »a, 11 van olyan kulák, aki !<.. ^J® volna ser'

n

adós egy-egv hízottsertéssel és a szarvasmarhái; beadásánál pontosan ugyanez a helyzet, a 15-i kimutatás szerint 17 mázsa vágómarhát adlak be eddig a do’goző parasztok. A ku- iákok vájjon mennyit adlak > ugyan eddig az Időpontig? Egy darabot sem! Egyetlen egy szarvasmarhát sem adlak be a kulákok Keszüben és ezért sen ki * rn vonta őket felelősségre, ép- penűgy. mint ahogya-n a $■ rtésbe- adást szabotálókai sem felen tette tel a tanács c.z egy Lőrinc? kivételével.

Ehelyett ml* tesznek a tanácson? Nyakra-főre kártérítésre. bírságra kő •ele/.'k a markukba vigyorgó ku'áko kát. Hogy miért nevetnek a kulákok ezen? Árért, mert értékeiket elduq- dosták. így ludiák: a bírságot vagy kártérítést rajtul; b hajtani nem !‘het és ha lehetne, a tanács akkor sem igyekezne ezt megtenni.

A tanács - helyesebben :i tanácsé nők elvlárs. Klsfarkas Nándor — ugyanis igen szőrmentén bánik a kuiákokíal. Ezt bizonyítja, hogy a ♦anftcsemök működése r'att összesen hét kiilál;bé>l lett ..becsületes dotgo

tó puraszt “ Természet ..sen u tanács jlnrilr könnyedén megin.igyarázza, ho gyan tűnlek el a ku ákok:

— özvegy Néma Ferencnél és fiát

a pánszervezet soha nem tekintene ,,politikai" kúráknak, mivel „csak" ..szorzós/.ámos" és „beadúso»*' ku»ák volt... 1

— Bcmlcs Istvánt sent lekln’ette a

pártazervezet kuláknak. mivel „csak' „szorzószAmos" kulájc volt... PneIS «"W0,,

tHho',’,ó

» j".1 °o éri?" — t<*s/.u. te; a n«*m Ke!8C<jí‘>, okát éppen h

ii,„ -m kuVikok sugalmazz Uirtotik az államnál f őrtnez fstvdn. Hiú G ttinf“' hMnáhártnan kulákok, yvetését még nvm a,fin iw, *, Marion Ferenc és is litván. Mindhárman J, Olcí^hrrrő; még Marton

pedig Budai litván

>adái

bó.

•It M

ihá'y

oivtárs (az akkori

P^rtjjori

kik

• llkár

>1 is

hutározia hogy ..Icu

Ak'.a

dől

jo

Inni t ja'

ré\t

ót*

\f

ftrös

Ferencr.ének malms

V 3 í

hízó

lót

d# a*

< kir

sike és u fia knzelU

. al>őrc

D0*

>ttat

nem tartottak ...

ad

am

s

illái

Sándornak csa^ szó

s/fóz

|Ó«t|

(iO >0 Ví

>11..

Az. som inrtott nlk.

^ jnahog'

•

zotta:.

itífífc

|chb napszámost ..

IJCiUl

— A

Vu

:skics plébánosnak

púp*

11\

iúja\"udn

ml 1

ö'd je volt... Azt le

adta,

c há

int

ÍUCMt ni

xr 0*

ak négy hol{| tfclszo

/f-tt ,

'Ȏr

van

.. így hál már nem

ku*/e /

nrő

dk • ■

— L(

)ncs<3

r Bélának igaz.

bai v

Riót

lő

vök

d" uz is egyedül <

OiflO

ulúk

ok.

/.ott.

*t fnár kO’ík'hen h

S ú

Fér*

ne,

a radio

tn. ti

■hát r.z sem kulák ...

* ki

Iák

Ki

i>níl

Rudrvfné az. nem ki

uk.

Először is 10 holdat leadott az állami gazdaságnak. azután kettéosztotta fö’djét gyerekei között... Jóa-iof fia az Pesten dolgozik, földjét a bátyja, a Rezső műveli... Segítségből, hogy rie marudjon parlagon ...

Ezt mondja Kisfarkas tanácselnök, ha 2 kulákok mentesítését kell ..meg magyaráznia”, amit a végrehajtóbi zottság megkerülésével végzett el. Áthárítja az egész feLelös^éget a párt- szervezetre. annak volt titkárára, Pereces Mihályra. Mit mond viszont Pe- resics elvlárs. ha a ku'ákmentésíté sek után érdeklődnek nála?

— Ezeket a kulákokat nem „gazdasági”, hanem ^.politikai" kuliknak lekintéttük ... Nem voltak a tanácsnál kulálcként nyilvántartva. Némáéi még a tszcs be is be akartak lépni (még szerencse, hogy nem alakult m g, különben az összes kulák ott kötött volna ki. Sze-rk). ..

Peresics Mihály tehát a tanácsra Igyekszik hárítani a felelősséget a kulák ment esi té*ért. Még szerencse hogy az 1950—51. évi bir'okiv és az 1949. évi rnc:zőg»izdasági fejlesztési hoz zájárulásra kötelezettek listája féke te fehéren bizonyítja: a felsorollak kulákok voltak és azok ma Is, hiába próbált o tanácselnök és az egykori párt titkár belőlük b csilléi's embert ..mosdatni."

A keszüi tanácselnök legsziveseb l)en szátlrássa mosdatta kedvenc ku- ■ákjait. A Kel-enfi-fóle birtok szétírá sút igen ügyesen hajtotta végre A Kekmfiné nevén -zeicp ö 31 hóid 541 négyszögöl földet 1950--51 beír ,.bir ‘okmegosztási vég-zée alapján’-1 a két jyerokre írta ál. apjuk halálát (elhasználva h ku’ákmentésre. Ke nfi Rudoitpé - aki fiaival egy háztartás l>un lakott 1949-ben — 7.14 forint mezőgazdasági fejlesztési Járulékot fi zcU’tt — mint kulák Ma pedrg két cseineiéjével együtt .becsük les dől- or>7Ó

Néii.a Ft rvuca« vei lui-on ó u hely zyt 19511 51-ben még kulák vo.t. t952busi azivnhan már „dolgozó paraszt'1 fiával együtt, aki — annak el lenére, hogy a pécsi Porcelángyárban dolgozik ..átvett'' egy darab földet az anyjától é- vígan él a do'go- zó pur asztok rovására. A r ,g ász falu de u tanácselnök és Tüske Ilona nyilvántartó Is tudja, hogy Sámáné,

aki fia távollétében nem tudjxr egyedül megmunkálni földjét, állandó cte lédet, naPsZámost tart. Hochrein Imrét. Peresics Mihály is tudja ezt, hiszen a kimosdatott kulák cselédje éppen ő mellette lakik. Némáék azonban ezek e lenére -em kulákok szerintük.

Ezek után l-;rmészetes. hogy a ku Iákok még mindig nagy meü.énnve-1 járnak Keszüben. Némáné például egészen egyszerűen kizavarta az elszámolt :v ókat és a tanács azó‘a sem merte a pad'áson heverő 15 zsák ku koncából kiegyenlíteni azt a hat mázsát, amellyel a kulákasszony még adósa az ágamnak. ÉS miért csak lebruárra, márciusra vetettek ki Né- máékra sertést? Miért csak február ra marhát? Miért kímé.ite a tanácsé! nők elvtás így a kulákot, mikor egy göbe négy malaccal, négy süldő és egy haialnvis hízó röfög az óljában, a gazdagon berendezett, csecsebecsékkel tömött szobák pedig azt mutatják. hogy a Néma-csa'ád akár most ís m«S tudná venni n beadá-ra szánt marhát?

Nem nehéz ezekre 2 kérdésekre válaszolnunk, ha áttekintjük Kisíar kas Nándor munkáját, a dolgozókkal goromba, erőszakos Eqv idősebb asz sv.onyt 'többek olőrt egészen eqysze_ rüen bolondnak nevezett. A kulákok- ka! viszont barátságos, úgy igyekszik mentegetni őket, alrogy csak lehet — mint a már felsorolt példák is bizonyítják. Nem vé'.et en az sem. hogy n mentesített kulákok cgyrészére — Vticskics Imrére, SalUiira, Vörös Fe rencnére, loncsár Bélára — egyáltalában nem vetett ki sem marhát, sem hízót

Kislarkas Nándor tudatosan cs sorozatosan megsértette pártunk parasztpolitikáját, népköztársaságunk törvényeit, rendeletéit. Ezzel nemcsak falujában vetette visszj a nmn kát, nemcsak a falusi do'gozó parasz tok bizalmát játszotta el. nemcsak a becsületes emberekét távolította el pártunktól és kormúnyunkió". hanem megkárosította állomunkat, megkérő sltotln a kes/üi dolgozó pnrasz'okat is. Megkárosította államunkat, ne-1 e. kuláknimtéssel sok mázsa gabonát. tok mázsu húst hagyott a ku- híknak. Egyedül Knlgniiék 10 mázsa

gabonával, 1200 forint adóval és jelentős mennyiségű állattal, zsírral, stb. k.vescbbct fizetnek, mint kellene. a terv felbontásakor a dolgozó parasztokra hárította át a tanácselnök. akik talán nem is tudják, hogy a büszke, még mindig eleget henyélő kulákok helyett is fizetnek

Természetesen Kcszü községben nem maradhatnak ilyen állapotok. A felsőbb tanácsszer vöknek mielőbb oda kell hatniok. hogy a helyi tanács ne 1 kulákok, hanem a dolgozó parasztok érdekét védj,?. Oda kell hatniok. hogy a helyi tanács pártunk és kor. mányzatunk p-arasztpolitikájáho-z híven segítse a dolgozo parasztokat é* visszaszorítsa, korlátozza a Keszüben még ..dolgozóként” lebzselő kuiáko- kat. Oda ke'l hatniok, hoqv a luywüi kulákok megadják az államnak a kivetett adót. beadást és ne bújjanak ki alóla szétirással. -zéköltözéssel és a kulákfurfanq más eszközeivel. így nem lesz majd Kesiü sem a járás szégyene, így nem maradnak el a kesziii dolgozó parasztok s:m a megye dol-t gozói mögött

A pártszervezetnek pedig tisztáznia kell eqysziersmwidenkorro: nincsenek .,szorzószámos”, „gazdasági", „poHti. kpí", „beadásos" kulákok, A dolgozók legelszántabb ellenségei, a legve- szett«t)b kizsákmányolok osztályellenségek, kulákok maradnak akkor is. hu eladják cséplőgépükétt leállít iák malmukat, elbocsátják kizsarolt cselédeiket, leadják löldjüket. Kutyá ból nem lesz szalonna — tartja a jé magvar közmondás, kukákból nem lm becsületes dolgozó DEfca-'zt. még Síkkor sem. ha a kesz.üi tanácsc'nök lép. ten-nyomon ezt állítja ts!

De fel kell., vetnünk a pécsi jura*? lanács felelősségét is. Miért iáinak ki az instruktorok, ellenőrök Keszii. be, ha ilyen visszaéléseket nem vesz nek észr??’ Miért nem az oszályhare, a pári parasztpolKikája az a fonal, «.melynek alapján a járási kiküldöttek munkájukat végzik és miért isait szűk „praktikus" feladatokat 'örr* maguk elé? A pécsi járási tanács é* nem- utó'só torban a megye* tanács begyűjtési osztályának instruk'orai, kiküldöttel javítsanok mimkumódsze* rükön, hogy a keszüi eseUiez hason ó np fordulhasson elöl

Daniul l.wiln