Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

2 Ä R P l ft tusa NOVEMBER IS A. J. Yipinpzkij elvlflr« lK»§*édi* a koreai kérdésről az ENSZ-közgyűlés politikai bízol háljanak november 10-i ülésén NtspyorU (TASZSZ) Az ESSZ közgyúlé, politikai bizottságának no- smnsber 10-i ülésén A. J. Vlsinszkij, n Szovjetunió küldöttségének veze­tője mondott beszédet a koreai kérdésről, Az umcriluti lapok mór előre közölték hogy november 10-en a Szov- jeJunió külügyminisztere tart beszédet. Itdm,itattak, hogy a beszéd nagy érdeklődést kelt az ENSZ-ben és befolyásolja a közgyűlés ülésszakán folyo vita további menetét. A zsúfolt terem közönsége nagy figyelemmel hallgatta a Szovjetunió képviselőjének beszédet. Az alábbiakban közöljük A. J. Vlsinszkij elvtárs beszédének kivo­natét: A koreai kérdés««! kapcsolatban az 1. bizottságban lefolyt vita bebizo­nyította, hogy az Egyeafllt Államok kormánykörei nem tartják érdekük­nek a koreai háború megszüntetését é* a koreai kérd«1« békés rendezését Erőfeszítéseik arra irányulnak. hogy un 'hiúsítsák a fegyverszüneti tárgya iá-okat én folytassák ezt a már har­madik éve viselt igazságtalan, agresz- Szív háborút. Ezt számos tény bizonyítja. E té­nyek jellemzik arra, hogy az Egye­sült A lamok agresszív politikát ki­vet Koreával szentben, noha az ame­rikai kormány nem egyszer jelentette k , hogy aggodalommal tölti el a Koreában kialakult helyzet és a fegy- sersziineli tárgyalások menete. Mégis, a koreai-kínai parancsnok eág békeszeretö álláspontja követkéz- lében sikerült bizonyos eredményeket elérni és megegyezésre jutni a fetjv- vorszílneti egyetménv-tervezet pont­jainak túlnyomó többségében. Ez a körülmény — a koreai fegyverező neti tárgyalások során felmerült ne kézségek ellenére is — azt a reményt kellette, hogy a tárgyalások nem is hosszú idd múlva megfelelő egyez mény megkötésével fejeződnek be. Ez a remény azonban nem teljes«- deli be. mert kiderült, ho«ry az am«* rikai paranc&nokoág a fegyverszünet1 tárgyalások felborltásárn törekszik arra, hogy a koreai háborút tie bé­kés megegyezéssel fejezzék be, ha nem — miként amerikai kormány­körökben nyíltan kimond iák — ..ka­tonai döntésael“, inás szóval fegyve­re« erővel, a csatatéren minden áron kivívandó győzelemmel. fgazolta ezt az az amerikai határo­zati javaslat t«. amelyet A oh oson október 24-én terj«*sztett elő a Korea egyesítésének é* újjáéoítést'nek kér­d -«ével foglalkozó ENSZ-bizotteág jelentésével kapcsolatban. Ez a határozati javaslat lényegé­ben egy kérdéssel fogla’kozik. a hadi foglyok hazatelepltésének kérdésével. Ezen a kérdésen jutottak zsákutcába a panmindzsoni tárgvatások és a ki­alakult helyzetben e kérdés megoldá­sa a korea; fegyverszünet megkötőé­re vonatkozó egész feladat megoldá­sának kulcsa. A határozati javaslat azt ajánlja a közgyűlésnek, hagyja jóvá azt az elvet, amelyet az amerikai parancs­nokság vall a hadifoglyok hazatele- pttésének kérdésében. Ilyenformán az amerikai kü’döttség kitart amellett az Úgynevezett elv mellett, hogy nyo­más Á* erőszak segítségével, kény­szerítő körülmények között alkalma­zott „rostálás** vagy ..tnPgkériiezés" segítségé vei. a tömeges agyonlövelé- eekig terjedő kegyetlen megtorlások alkalmazásával, visszatartsák a ko­reai és kínai hadifoglyok jelentős r észét. A. J. Visínszkij ezután az »merik»’ agresszfiroknak azzal az aljas rá­galmával foglalkozott, hogy az a.g resezió Eezak-Koreából indult ki. Visinezkij elvtárs a bizonyítékok égé»* sorát tárta fel beszédében, ame Ivek minden kétségét kizárólag m"g mutatják, hogy az agresszió Dél- Koreából indult ki. hogy 1950 júmu sában 1.1 Szin-Man esapa’ai törtek b* amerikai instruktorok támogatását» és vezetésével a Koreai Népi Demo k ralik ne Köztársaság területére. Visszatérve a fegyverszüneti tár­gyalások kérdésére. Visínszkij elvtirs -imutatott arra. hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének intézkedése két kell tennie arra. hogy végetvesse nek a koreai háborúnak, a maga ré­széről teljes támogatást kell nyujta nia a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyalásokhoz, hogy leküzdjék tárgyalásokon felmerült nehézségeket és megszüntessék a tárgyalások so rán keletkezett zsákutcát. Ezen a téren a megoldásra váró fókérdés a hadifoglyok kicserélés­nek kérdés«-. Az amerikai határozati javaslat szerkesztői bizonyítani pró hálják, hogy e kérdés megoldását meg lehet találni az vinütett iaviuv latban előterjesztett tervben, abban a javaslatban, amely minden feltétel nélkül az amerikai parancsnokság álláspontját támogatja, jóllehet ez az iUáspon- szöges ellentétben áll a nemzetközi jog általánosan -lismert alapeiveivel és ez alapslvcken nyugvó nemzetközi egyezményekkel, köztük az 1MB. évi genfi egyezménnyel Visinezkij elviár» ezután a-ról he «élt, hogyan ferdítik el az amerikai küldöttek és az Egyesült Államok ..szövetségeseinek“ kii’dötlej a genfi egyezmény tartalmát és érte’mét. Igv Lloyd angol megbízott kijelentette, hogy » 11-8. cikkely e szavaitt „A ha­difoglyokat a hadműveletek befejezé­se utjn szabadon kell bocsátani Au haza kell szállítani“, úgy kel] értel­mezni, hogy a hadifoglyokat n«*m kell átadni a másik félnek, ha a ha­difoglyok ehbo nem egyeznek bele. mert ez állítólag nem a hadifoglyok ssabadoaengedéeél jelentené, hanem a hadifoglyok további visszatartását 6e fegyveré» őrizet alá helyezését. Lloyd úr úgy tesz, mintha nem venné észre, hogy » 118. cikkelyben hadifogságból vafó »zahadonhocsálás- ró! van szó, nem pedig általábap valamilyen «Mzbadonbooeátásról és hogy a hadifoglyognak » másik fé! számára történő átadásával kapcso­latos szabadotiengedése minden kö- -iLiinényck között bizonyon időt köve. tol meg. amelynek folyamán a hadi­foglyok elkerülhetetlenül fegyverei őrizet alatt vannak. Vi-t.insz.kij elvtárR ezulán azokról a felháborító bűnös eljárásokról beszéli, amelyeknek segítségével az amerikír parancsnokság a hazatelepül éerő' való lemondásra kényszeríti a hadi­foglyokat. Az amerikaiak hadifogolytáborai­ban meghonosod >tt rendszert, csupán 'eplezet'cn és féktelen terrornak le­ltet minősíteni, amc’ynek célja: a’á :is»ni u koreai és kínai hadifoglyok erkö!«*! ellenállását. lesüllyeszteni erkölcsüket, szembeállítani őket saját kormánva’kkal, rákényszeríteni eze kot a hadifoglyokat arra. hogy je- «nondjanak a hazatérésről, Az ameri­kai parancsnokság kezében ez jó «*** közn-k bizonyult a fegyverszüneti tárgyalások megszakítására és a há- tioni elhúzáséra. Az amerikai parancsnokság, s vele karöljve az Egyesült Államok és az Egyesült Államokat támogató má* országok hivatalon képviselői mód sz««resen barbár bánásmódnak vetik ilá a hadifoglyokat, minden lehető megtorlási módot alkalmaznak velük szentben, « ugyanekkor «süntelenü’ állítólagos ..humanizmusukról“ kürtő’ n«-k. bűntetteik leplezésére álszont kijelentéseket tesznek, miszerint ők i hadifoglyok jogait és érdekeit vé ieimezik. A nemzetközi jog és » nemzetköz’ gyak««rlat «zerint minden hadifog­lyot haza keli telepíteni — szögezte le Visinezkij elvlárs, maid rámuta­tott arra. hogy hiába pnShálják egves kü’döt’ek elferdfleni, félremagvaráinj i genfi egyezményt: Az HMA évi genfi egvezménv vpúgy. mint a koráhban érvényben l.-vö t!«29 évi egyezmény. valameny- nvj hadifogoly feltétlen hazateiepité- set követeli. Ez a követelés annyira határozott hogy a haiatelepi’éet a VI8. cikkely értőimében akkor is végre kell haj Ma kezdődik Debrecenben az Első Békekölcsönkö «vények harmadik sorsolása tani. ha nincs határozat a hazafele pitikről a felek között kötött kűiön egyezményben, sőt még akkor is, ha egyif talában nincs egyezmény. •\ hadifoglyokat őrizetben tartó ha falómnak a 118. cikkely értelmében magának kei] elkészítenie és késfde ‘ein né’küi végrehajtania a hazatele pítésj tervet a font kifejtett elvnek megfelelően. A genfi egyezményben nincs sem milyen megállapítás, amely megenged- Iáé a hadifoglyokat őrizetben tartó hatalomnak bármely hadifogoly haza- teiepíttVének megtagadását azzal az ürüggyel, hogy a hadifogoly nem kivan hazatérni és azzal fenyegető­zik, hogy ellenáll. A koreai amerikai parancsnokság álláspontja óppúgv, mint az. ezt tá mogató kormányok álláspontja dúl­ván ellentétben áll az. 1949. évi genfi gyez.ménnyel és a nemzetközi jognak hadifoglyok hazatelepítésére vonat­kozó, általánosan elismert elveivel. Visinszkij eh-társ végű' a követ­kezőket mondotta: A .Szovjetunió küldöttsége ragasz- Wo lni fog hozzá ós remóii, hogy más küldöttnek is támogatni fogják. — hogy a bizottság fogadja el a Szov­jetunió által október 29-én előterjesz­tett határozati javaslatot. Tekintetbe veszi azonban az 1. számú bizottság­ban a koreai kérdésben lezajlott ve- ménycserét, több küldöttség kíván­ságait és megjegyzéseit, igv szüksé­gesnek tartja a korábban előlerjesz telt határozati javaslat egyes indít­ványainak pon'osrbb megfogalmazá sát.‘a többi között azt. hogy ponto »abban körüiirja a békés rendezést szo’gáló bizottság összetételét, vala­mint az említett bizottság feladatait. A Szovjetunió határozati javaslata a megfelelő módosításokkal a követ­kezőképpen hangzik: „A közgyűlés, miután megvizsgálta a Korea ««gyérítésével ó* újjatVpitósé- vei foglalkozó bizottság jelentését, izük-iégcsnck tartja, hogv bizottságot létesítsenek a koreai kérdés béktés rendezésére a közvetlenül érdi-kelt felek és más álinmok — köztük a koreai háborúban részt nem vett álla­mok — részvételével. A bizottság összetétele a következő: Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Szov i-tunió, Kinai Népköztársaság, India, Burma, Svájc. Csehszlovákia. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea. Az említett bizottságnak tegyék feladatává, hogy haladéktalanul te­gyen intézkedéseket & koreai kérdé, rendezésére, Korea egyesítésének szel emé-ben. Az egyesítést maguk a ko reaiak hajtják végre az említett bi­zottság felügyeletével. A többi kö lőtt tegyen intézkedéseket a bizottság annak érdekében, hogy minden esz közzei elősegítse, hogy mindkét fél minden hadifoglyot hazaszállítson.“ íme a koreai kérdés igazi rendi- zésének útja. Mélységes meggyőző désünk, hogy ez az egyetlen út amely végetvet a koreai né>i> ellen folyó igazságtalan, agresszív hábo­rúnak. Ez az egyetlen út. amely el­vezethet a koreai fegyverszünet meg kötéséhez és a békéhez, amit vala­mennyi békeszerető nép oly forrón kíván és követel. Cnni’pi díszben várja már Debrecen íz első békekölcsön kötvényeinek har­madak sorsolását. A debreceni üze- mekben már megalakultak a sorso­lási tanácsadók és az Arany Bika szálló épületében az Országos Ta­karékpénztár küiön tanácsadó irodát nyit. A sorsolás színhelyén vannak már a szerencsekerekek és a kötvé­nyek számai is. amelyeket lezárt pos lai gépkocsival szállítottak Budapest­ről Debrecenbe. Abbéi az. alkalomból, hog\ első ízben sorsolják az áliam­kölcsönköt vén veket mezőgazdasági jellegű városban, az Országos Taka­rékpénztár szép kiállítású kepe» füze­tet adott ki. ameiy ismerteti, hogy a Menteit ötévé» tervben mit kapott eddig a dolgozó parasztság a né*» államától. A pénzügyminiszter által kinevezett sorsolási bizottság első ülését csü­törtökön délelőtt tartja meg. Délután fél ötkor ünnepélyesen kezdődik meg i sorsolás. Ab őssí mélyszántás jövő évi termésünk alapja 4 vetési munkák azonnali befője, zése mellett és a betakarítási munkák mielőbbi elvégzése metlctt i jövőévi ipari növények, takarmány­növényok magasabb termésének biz­tosítása énle.kél»en legdöntőbb munka az őszi mélyszántásnak a meggyor­sítása é* sikeres befejezóso. A minisz­tertanács határozata előírja, hogy az őszi mélyszántást november 20-ig az egész megye terülrtén be kell fejezni. A mostani kiadós esőzések, amelyek felbecsülhetetlen segítséget jelentenek az elvetett ősziek kiesírázásához, megkönnyítik a mélyszántás elvég­zését és biztosít iák azt, hogy a iné'yszántott földben a nedvesség jól le tud hnto’ni ós «•! tud tárolódni ta­vaszra és nvárra, amikor kevesebb csapadék esik. Az őszi szántásról már nemi-sak a mezőgazdasági tudomány állapítja meg, hogy az ősszel megszántott ta- 'aj sokkal jobb termést ad. mint a helytelenül tavasszal megszántott föld, hanem maguk a dolgozó parasztok is. termelőszövetkezeti csoportok is a gyakorlatban rájöttek arra. hogy a mélyszántás biztosabb és jobb tér mé-t ad. mint a tavaszi szántás. A szaikl Úttörő tsz. főleg a* időben eb égzett őszi mélyszántásnak köszön­_ • f l ________• 1.,: .'.»Ln« I - r*"-« m'íyu-ía sók, — amelyek az esőzés következ­tében mélyebb rétegekbe húzódnak, — ismét fe’színre hozzuk ói a nö­vényzet részére feltárjuk. 4 z őszi mélyszántás következté- ben a talaj szerkezete is lénye­gesen megváltozik. A fagynak má- laeztó hatására ugyanis a nagyobb rögök is szétesnek és tavasszal a ta­laj előkészítése sokkal kevesebb mun­kával jobban elvégezhető lest. A he­lyesen kezelt őszi szántásban a talaj- élet tavasszal előbb és erőteljesebben indul meg, mint a szán tat lan, össze- tömődött talajban. A veté,i munkála­tok is előbb megkezdhetők így a* ősszel szántott földön, mert ezek előbb simítózhatók, fogasolhatók és előbb lehet a vétóé alá ezeket a földe­ket előkészíteni A* őszi szántás alkalmával a ki­kéit gyomnövények tömegét szántjuk be a talajba, de leszántjuk a külön­böző növényi kártevő rovarokat is, így komoly gyomirtást is végzünk, és irtjuk a növényi kártevőket is. Az őszi szántással lefordított tarló- maradványok is gyorsabban porlad­nak, mintha tavasszal végeznénk a szántást. heti. hogy az idei évben i* Tő mázsás holtanként! burgonyatermést takarí­tott be. A magyartelek! Oerö Ernő •z-nél a boldnnkintl 17 mázsás zab termils, a mohicsezigeti Vörös Fény tsz-nél 40 holdon :10 mázsás ktikorica átlagtermés Is elsősorban az Időben, traktorral elvégzett mélyszántás ered­ménye, a babarcl Rákóczi tszcs is '»ősorban az őszj mélyszántásnak kíVzönhetl azt. hogy már ezideig hol­danként 6 mázsás gyapotot takarított lm. De Nagy Ferenc szajki egvéni- <‘Z dolgozó paraszt a mélyszántásnak tulajdonit ia elsősorban, hogy 1800 Kitüntetések A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ál­lami gazdaságok és erdők területén végzett kiváló munkájuk elismeré­séül: Háy Józitl kombájnvezetönek (mo hácsszigeti állami gazdaság), u Ma gyár Munka Érdemrend bronz foko tatát é» a* ezzel Járó 1500 forint pénz jutalmat. Pál Jótsel tehenésznek (püspökbó lyt állami gazdaság), a Magyar Nép­köztársasági Érdemérem bronz foko­zatát, Mnettó la lem kombájnvezetönek (püspökbólyi állami gazdaság). Ki- rály István tehenésznek (csobokapusz :aj állami gazdaság) a Magyar Mun ka Erdeméunet adományozta. ?zívofi Mú/yds VB-elnöknek (Má- goes), Ebert János VB-e'nöknek (Tol nanémodi). Fenyves Jenő r őrnagy nak (Tolna megy«), a Magyar Nép köztársasági Érdemérem ezüst foko­zatát, Oancuif Jóuel tűzoltónak (Villány) Mogyorósi György r ny. alhadnagy nak (Baranya megye). MihalIk Lajos t. hadnagynak (Baranya megye) Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz (okozatát adományozta. Tiloellenes mozgalmak a paratyini munkások között | 'MTI) A jugoszláv politikai emigránsok rádiója jelentette no­vember lt-én: Paratyin jugoszláv ipari zváros munkássá­ga cgvre határozottab­ban is tömegi-scbbcn lép fel jogai védelmé, ben. tiltakozik a* ala- isony rntinkate'rek, a tnunknnélkü’iség és at clvisc'hetetlen rendőr- terror miatt. Jugoszláviából érke­ző birek szerint, mintán Tltoék csökkentették a hátakat, a paratyini Tcokaarcvica posztó­gyárban a munkások abbahagyták a munkát és a gyár udvarán tűn tettek Titoék kizsákmá­nyoló rendszere ellen. A munkások fellépése nagy riadalmat keltett a titoisták között nem csak Parntytnbnn, ha nem Belgrádiban is. A Tcokanrevics-gyár tlto- ista vezetősége a fel­háborodás lecsillapítá­sára gyűlésre hívta össze a munkásokat. A gyűlésen sokan felszó. IáiUk a gyár munkásat közül a belgrádi fzsisz t» kormány cinikus és e*««mérmei!en rendeleti ellen, amely szerint ne kik visata kálliMir zetnlök a már megka ivott bérek egy részét la. A titniiia vezetők Igyekeztek elterelni figyelmet a bérekről sovinisz'a Kioltásokba kezdtek a szomszé«|o»- népi demokratikus or szagok ellen. Kz lát ható megbotránkozás váltott k| a munkások ML Fonto» azonban az, hogy a mély­szántás, az tényleg mélyszántás le­gyen. F.ppen ezért fogattal lehetőleg 20—22 centiméter, traktorral pedig 2f>—27 centiméter mélységben végez- el a mélyszántást A sekélyen be. A magvarteleki («erő Ernő «bántott talaj ugyanis tavasszal a él n ho'.dankinti 17 mázsás zab- 1,51^ elolvadása után erősen leülepe­dik é* a müveit talaj a szántott réteg vastagságában egész vastagságában össietömödik. Ezzel atemben a mélyen megmunkált talaj a felületi elmosódás, vagy ösze- szetömődós után a mélyebb rétegek­ben is megőrzi porltanyosságát. A mé­lyen felszántott talajban a kultúrnö- véttvek g vök érrendszere ia jobban fejlődik. Miinél erőte!)e»ebb a gvökér- zet, annál erőteljesebben fejlődik a növény, annál biztosabb lest a maga­négyszögöl gvapotföldjérö) már idáig Mbb ,e'rmés. Biztosítsák lóhát gép­? X * 1 a» 1 1 íé aiA Ia - -a a a A a a t—« I n I - ■ ■ .. . I _ _ mázsát szállított le ós ezért mint­egy 12 000 forint bevétele volt. 4 1 őszi mélyszántásnak, a ezáraz- ** »ágra hajló éghajlatunk alatt a egnagyobb jelentősége a vízgazdál- ko«lás szempontjából van. Az ősszel megszántott talaj, fellazítva »okkal több nedvességet tud magában fogad­ni. mint a sima területű, összetömő- dött föld. A ta'ajt az ős*j és téli csa­padéknak szinte megnyitjuk és ezál­tal az altalaj tartalék vízmennyisége növekszik. És hogv a talajt fellazít­juk, a téli havat jobban meg tudjuk fogni, a szél nem tudja olyan köny- nyen lefújni a földekről, mintha az sima maradna. A talaj tápanyagtartalmát Is növel­tük az őszi mélyszántással. A talaj­ban ngyanls a tápanyagok nincsenek mind a növényzet gyökerei álfa! fel­vehető állapotban. A talnjszemovékbe heszivárgi) víz megfagyva kitárul ez­által a földdel együtt az ásványi állomásaink, termel üsző vet ket.eii ceo. portjaink, község! tanácsaink, hogy az összes traktorok, az összes foga­tok. a vetés befejezése útin azonnal álljanak rá a mélyszántás elvégzésé­re, hizto»lt»ák azt községi tanácsaink, hogy minden kettes-fogat az őszi mezőgazdasági munkákban lega’ihb 35 holdon végezze el a betakariti*!, vetési munkák mellett a mélyezán'á« munkáját la. Biztosítsák gépállomá­saink. hogy az össze, mélvszántíW munkákat Mirtöleg előhántós ekével végezzilk el, mivel az e’őhántóval végzett szántás csökkenti a talaj rőgösségét, egyenletesebb és simább felülete» ad a szántóföldnek é, igazi jó aprómorzsás szerkezetű talaj, csak az előhántós ekével végzett szántás után marad. akis »1 öcsre* traktor, fogat­orö telje* mozgósításival ér­hető el. hogy az őszi mélyMin'áso- résieket is megrepeszti A» ezzel tíjahb kát » Tninisztortanács határozaiibaa c és újabb részek kerö'nek különböző kémia! fo'yamatokon keresztül a nö­vényzet részére felvehető állapotba. A mélyszántással a talajt tápláló előirt, november 30-ig befejezzük. Ilaracs JAwl megyei tanács füagronámu*» Huszonnégy ismert nyngatnémetországi személyiség telhívása a lakossághoz Bcrflu (MTI) Huszonnégy ismeri nyugatnémetnrszági személyiség, kör­tük Josef Wirlh volt birodalmi tenn­er,'bír és Wilhelm E'Jes, München- üladbarh nyugalmazott főpolgármes­tere felhívást intéseit Nyugat-Német- orstég lakosságéhoz. A felhivát a többi között hangsúlyozta: _ A szövetségi gyűlés egyre több ké pviselőjének vannak komoly meg. gondolásai 0 bonni különszerződés is qS úgynevezett európai védrlml egyesmény rali/íkdlásával szemben. Mimi szélesebb körben ismerik el. hogy esők a négyhatalmi értekezlet és <1 lubwrfeA vgymáskrtsöttt meg- egyesére vetethet a német kérdés békés meuol'túsára. A szövet-égi gyűlés kAprUelőll meglét-esetéssel és hénymsrrm mknrjdk eévemtts. hogy szembehelyezkedjenek lelkiismeretűk­kel ét a némát nép létérdekeivel. • — A nemzet sorsáért érzett felv lősséglinknél fogva felszólítjuk Ny* gat-Németország lakosságát, cselekté- jék egységesen, hogy fnegnkn«í4/yol- sa a szövetségi köztársaságnak * nyugati szövetségbe va'á beknpes-r lását llrraltt-n ia cvőyölt a H«ni»t 'í A Budapesti Honvéd IslKlarúgó' csapata szerdán délután Itáosbet vi-siavágó mérkőzést játszott Vienna csapatával, A magyar batwdti'sap*' 21 ea félidő u*an 4 4 ra gyöiőtl A na»« ar iwspat góljattt Kooslt, Pt* kés, Kocái* ás Horváth lőtt«

Next

/
Thumbnails
Contents