Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-10 / 263. szám
2 NAPLÓ 1M2 NOVEMBER 1* A. A. fwromilto elviárs nagy beszédet mondott az ENSZ közgyűlés 2, számú bizottságának november 6-í ülésén Newyork (TASZSZ) Az ENSZ köz- gjyüiéb 2. k zárná bizottságának no- vamber 6-i illésén A. A. Gromiko, a Sípvjetunió képviselője beszédet mondott az elmaradott országok gazdasági fejlődésének kérdéséről. Beszédéből az alábbi részeket közöljük: Senki előtt sem titok az a körülmény. hogy sok gazdasági tekintetben elmaradott országban — bár ezeknek az országoknak jelentékeny természeti kincsei és hatalma« munkaerő- tartalékai vannak, azaz megvannak a gazdasági élet fejleszt óséiiez szükséges fontos feltételek — a lakosság mégis igen súlyos anyagi helyzetben van, állandóan szükséget szenved «'s nyomorog, sokmillió embert pedig az éírhalál fenyeget Ezeknek az országoknak népei a valóságban nőm igazi urai igen gazdag erőforrásaiknak és mindeddig nem tudták ezeket az erőforrásokat a maguk javára felhasz- náni. Röviddel ezelőtt Ohile képviselője a teljes ülésen joggaj hívta fel a közgyűlés figyelmet arra, hogy az elmaradott országok nemzeti jövedelmének egy főre eső része évi húsz- k«>»záz dollár között váltakozik. Az ENSZ titkárságának az 10-Kk- PJBO. évi gazdasági világhelyzetről •zóló jelentéséből kitűnik, hogy a világ lakosságának körülbelül egvhar Dtadát számláló országoknak nemzeti jövedelme nem egészen öt százaléka a világ összes országai nemzeti jőve deltnei összegének és egy főre eső része évi 50 dollárnál is kevesebb E**n országok közé tartozik Burma Indonézia, a Ffl'öp-szigetek, Ecuador, Abesezinla, Haiti, Szarni Arábia. Thaiföld és több más állam. Ennek a he'yze*nok mindenekelőtt az az oka, hogy az elmaradott országok politikai és gazdasági tekintetben az imperialista nagyhatalmaktól és a külföldi monopóliumoktól függenek. Az ntóbbiak gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják ezeknek az orszá goknak egész gazdasági életét, gazdasági életén keresztül társadalmi élotét, kizsákmányolják ezeket az országokat. az elmaradott országok lakossága leglényegesebb létérdekeinek megsértésével, a maguk gazdagodása érdekében hatalmas profitokat sajtolnak ki ezekből az országokból. Mindez úgy történik, hogy az elmaradott országok legértékesebb természeti kincseit, a kőolajat, az ónt, a rezet, horganyt, a mangánércet, a nikkelt ée más értékes term«?szeti kincseket külföldi monopóliumok rabolják eL A gazdaságilag elmaradott orszá- gok lakosságának túlnyomó többsége a legnagyobb nyomorban éL Ennek egyik oka az, hogy ezekben az országokban a feudális és félfeudális fölabirtoklid remiszer uralkodik, a föld nagy része a nagybirtokosok és a kd'földi monopóümnok kezében összpontosul. A parasztoknak viszont nincs földjük. Ez a helyzet a világ •ok országában figyelhető meg. a többi között Brazíliában, több közel- é* középkeieti országban, stb. Ezek ben az országokban a megműveli föld jórésze a nagybirtokosoké. A külföldi monopóliumoknak az A maradott országok mezögazdaságá ha rőrtónt behatolása, a többi között a hatalmas fö'dterflVtek felvásárlása még inkább súlyosbítja ezen országok parasztságának amúgyi* nehéz helyzetét. Az elmaradott országok parasztságának súlyos helyzete azt bizonyítja hogy ezen országok számára hatalma« jelentőségű volna a mostani mező gazdaetágj helyzet megváltoztatása. Ez a helyzet azt mulatja, hogy a föld nélkilü kis- valamint középparnsztok érdi-kében végrehajtandó agrárrefor- mok — amelyeket természetesen minden egyes elmaradott országban a konkrét nemzeti sajátságok figyelembevételével kell végrehajtani — feltétlenül ST.Uks«'<xe*ek ezen országok •lámára. A földreformok — amint ezt a Kínai Népköztársaság példája mutatja — megszabadíthatják a gazda •ágilag elmaradott országok termelő erőit a fpjlód««t*üket akadályozó fen dili* bilincsektől és földet biztosíthatnak a mezőgazdasági termelők, a parasztok számira. Ez viszont c!í><e gitené a feltételek megteremtését arra, hogy a gazdaságilag elmaradott országok iparosodhassanak, hogy létrejöhessen nemzoti iparunk. miért, hogy az Egy« sült Álla i több más fejlett kapitalista gyekezfk az elmaradott orszá ovábbra is gaz'daságl életének tyacszálliló függvényeiként. ; elhelyező piacaként megtar- emben az elmaradott országok lemieti érdekeivel. Emellett az kapitalista államok arra tö- ek. hogy ai elmaradott orszá c-oka-t bevonják agresszív háborús Terveikbe, r«^iben olymódon, hogy ezekből az országokból kil.onfe.e nyersanyagokat szállítanak ki. De nemcsak ezen a módon. Az Egyesü l Államok a megfelelő egyezmények megkötésekor állandóan azt követeli, hogv az elmaradott országokban katonai létesítményeket — repülőtereket kikötőket, autóutakat stb — építhessen. Az elmaradott országok önálló gazdasági fejlődését á'landőan hátráltatják, külkereskedelmét korlátozzák, ellenőrzés alá helyezik. S/.ámos mf'jrffvözö adat bizonyítja, wv ec-ves hatalmak terjeszkedő politikát folytatnak az elmaradott or- szagokkal "szemben. íme. néhány adat: az Egyesült Államokban működő. ,,nemzetközi tanácsadó testület az Egyesült Államok elnöke elé terjesztett jelentésében felhívja » f>Kye'‘ met arra, hogy az Egyesült á lamok a stratégiai nyersanyagok nagyrétét az elmaradott országokból importál ja A testület ezeknek az országoknak gazdasági életét az Államok katonai előkészületei lényeges részének tekinti azt javasolja, hogv az úgynevezett műszaki és ga d isiigi „segély" örvc alatt szerezzek meg ezeknek az országoknak nyersanyagforrásait. _ i }l.Ä A -New-York Times* IBM május 14-1 jelentése szerint az Egyesült Államok úgynevezett ^«i^íke együttműködési hivatalának főnű*e kijelentette, hogy „az EevesU.t A a- mok által importált, szűkében leső nyersanyagoknak több mint háromnegyedét az elmaradott országokból kell megszerezni.“ a, Egyesült Államok hivatalt» körei és a* ENSZ-ben selői azt a benyomást próbálják kelteni. hogy az fegvesült Államok m zetlen politikát folytat az elmaradott országok irányában. Gyakran hallunk ismét és lomét nyi atkozatoknt aITól, hogv a Tnrman-programtu htr- iiedt 4. pontja a’apján nyújtott úgynevezett ..mfi-taki és gazdasági segély" az Egyesüli Államok „önzet en szándékainak megnyilvánulása. Az ilyenfajta kijelentéseknek semmi közük sincs a valósághoz. Az Egyesült Államoknak az e ma radott r országokkal a .*?*£’>' ’ ^ dősében kötött megállapodása é*a megállapodások '* gyakorlata azt mutatja, hogy a Truman-progratnm 4. pontja a apj. n nvúitott úgynevezett „segély * "me et az Egyesül* Államok férfiai- S Stóitfl szóáradata kisér - a valóságban nem egyéb, m.nt az »«£ Wai bankárok «« gyárosok te. t«»zke désl politikájának különleges forma ja. Célja peilig az. hogy még ia.*Wj ellenőrzés alá helyezze és a Street pranacsuralma »14 rend* je az «’maradott országok g«da*Agt él '• _ a, nem csupán gazdasági é.c.ét. Nem véletlen, hogy »°ward B-iffct. I7 lW c'ült Államok kopv.se, m. . .1 /S ' 4 pontot „régi eszinynek" nevezte. Az. mondotta ró.a, hor-v ez az amerikai indiánok " -.'„„lön át i'kalmazott kényszere»- ^ndjeJ“ Az indiánok, mint ismeretes.! kihalófélben vannak. | A Demokrata Párt nemrégen Ch- o^óban tartott „ Államok wAmira... J A kereskedelem terjesztés«!, árueíhelyezö piacot, jobb nyersanyag e'lá’ást jelent.*' „ , (Lásd a „New-York Times“ ez év Július 27-1 számát.1 . Acheson a ..Statesman" cimu to.vo .... közié** szerint ezév január -« A ezt mondotta erró*. a programra -aj. Nem az nmborszeretet hatt ben nür&'í Ehhez a nroorammhoz gya- KrUti érdekeink fűződnek « lá’hatják. ez szintén e*c0 nY111 snéd. Azokban az esetekben midón az «maradott oroágok Wzonroa *zi‘Acd. któi«v ko'c'.czett.-Vxjrknok. akkor az Epyewr Al’omok fenyegetőzve ráfórm« d ezek re nz országokra, nyomást gyakorol mijük, hogy kényszerű kőWzctlaé „,-v vállalására késztesse őket. A segély" bon részewk.ó sok or kormánya - mint a tények mu ÍÍMák - kevéssé törődBl az ország nemzett érdekelve’, és e’dogadla eze- i ke^a feltételeket. Emellett egyre gyak rabban vagyunk tanul annak, hogv „,yre izéíesebb társadalmi kórok &k m.vfértenl, hová vezet ez az é- milyen köve*kezmcnyokke fc nyegett az. említett országok fi.lami függet'.enséíjét. izuvcrénitáaát. Az úgynevMett „műszaki segély" é, • . katonai segé'y" »^rnsan Ö^aotn nóiMk. ami ténnyé, bizonyíthat«». Alátámasztja ezt maga az Egyesu.t Allwmok elnöke is gazdasági jelente »ében, amelyet 1951 janurjában taté zett a kongresszushoz. A jelentés meg említi, hogy „a katonai segélv és a gazdasági segély között nincs é.es ha tárvona!.” . _ Mindez megmutatja, hogy az Egye «ült Á .amok hivatalos köreinek a Truman-programm 4. pontjával kapcsolatos hamis propagandájának sein mi köze sincs az Egyesült Nemzet _ Szervezete feladataihoz és az ENSZ. alapokmányának elveihez, minthogy e programúi lebonyolításának az a célja hogy az e*maradott országokat alárendelje az Egyesült A lamoknak. E programm nem segíti e.ö a gajd* ságiig elmaradott országok fs j.ödését, hanoin ellenkezőleg, az a célja, hogy fenntartsa gazdasági elmarado.tságu Igen kiíejzően jellemezte az Egye sült Államok gazdasági terjeszkedé »é‘ a Democracia" című argentin lap A lap ezt írja: „Az Egyesült Államok féktelen terjeszkedése es politi. ká'á/ban mutatkozó imperialista tendenciád fokozódá-sa főként a latin am u-ikai országok kizsákmányo’ásá nak területén mutatkozott nrvxj. Az Egyesült Államok 62 esztendős ..ccrYÜttmüködésének*’ ezek a cé.rai: anarchiát ^11«"! ezeknek az orszá goknak politikai rendazerében, a j rendelni kormányukat erőszakkal vagy a kormány bel «egyezésével, adósságokba keverni e=eket n korma nyokat fékezni La tin-Amerika gazdasági fejlődését, akadó'yozrv Iparosítását. a pauperizmus áilapo'ában tar tani és ezzel eng.-de’mes^ és olcso muokaeröszállítóvá tenni. Az Egyesült Államok egvik fő esz köze az p’maradott országok eigázá sa terén az említett or-.zá*-okba Ira nyúló tők ebe vitel. Ezt a ’lök «-bevitelt a gazdasági fejlődést támoratÓ pén^ ügvi segitsé«rnek »evezi. 1945-től 1951 iq az amerikaiak k'V.fö'di tőkebefektetései több, mint kétszeresükre emel ktdtok. azaz 19 milliárd kétszáznyolc van Vét milió dollárra. n«»t*ek meg. A 34.694 millió dollárnyi 1950 cs ame rikai befektetésekn«Mz majdnem húsz százalékát latinamerikal országokbar helvezték el. ... Az elmaradott országokban etho ivezett külföldi töke rabló jellegét 1>: zonyítja a többi között az a tény, hogy az amerikai és egyéb monopo. liiunok tőkéiket »em a terme'ési eszközök termelésébe, nem is a feldo.. gozó ipar ágazataiba, hamun fiiként azokba az ágazatokba ruházzák be. amelyek stratégiai nyersanyagokat és nagy profitokat juttatnak neiC.k. Az amerikai monopoliumok egyre mé lyebben behatolnak a gyatj’'"» függő országok gazdasági életébe, ki szorítják onnan angol, francia és egvéb konkurrerueiket. „ A ,,Survey of current b.nines» 1952 augusztusi számának lelenlé-e szerint 1946 ban az Erjv.sült Államok külfö'dl tőtoBbefektetőseiből származó profitjai egymi'.liárd 113 millió dől lárra rúgtak, de 1951-lg két és fé’- szeroniikre nőttek é< e.érték az évi kétmilliárd 700 millió dollárt. Mindenki tudja, hogv tu'ajdonkéo- pen mit I« jelent az Angliának és Franciaországnak nyújtott amerikai „segély”, erről nincs is mit mordn ni Mit mondhatunk akkor az elma radott országokról? A kizsákmányoló amerikai ,.segélyben" részesülő, gaz dasági'ag elmaradott országok a szó szoros értelmében jajveszékc'.nck <*t. tői a „-segély*’ tői és azt sem tudják, hogyan szabaduljanak meg tőle. mert ez a ,,segély*’ az említett országok valóságos kifosztását jelenti. Gromiko elvtárs a továbbiakban ki. mu'atta, hogy a gazdaságilag elmaradt owzágok qazdasűgi élete fokozatoson a gyarmattartó hatalmak ellen őrzése a'á kerül s e hatalmak többek között az árpolitika megszabásával Is kizsákmányolják áldozataikat. Irán és Brazília képviselőinek iga zuk van — folytatta Gromiko elv társ, — amikor ki jelenük, hogy a gazdaságilag elmaradott országokban uralkodó külföldi magántőke csak fokorzn ezeknek az országoknak füg- görtégét. Az a politüka, amelyet jelenleg né. hány hatalom az elmaradott országok megwvj'itése terén folytat, kompromittálta maqát. Más po.ltikóra van szükség, amely az ENSZ alapél veinek ni-jn szavakban, hanem tettek ben való betartásán alapul. Ahhoz, hogv a helyzetet roegváltoz -ássuk, meg kell saüntctnl a pébánv hatalom által folytatott fegyverkezési versenyt, meg kell szün'etni az lm perialtata hain’maknuk azt * klsérle 'ét. hogy az elmírradott országok terű. letét kntonl tánnszponlok építésére használják fel. csökkenteni kel! a ha- d'.tormeMsrt é* ki kell fe|iesztrnt a bé kés célokat szo gá.6 terme és*. (A bestéd betelető részét lapunk holnapi Maiimban kőtöljük.) Szénbányászatunk november 6*án 135.9 százalékra teljesítene napi tervét Szénbányászatunk dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójának tiszteletére ünnepi műszakot tartottak november bán. Ezen a nation a szénbányászat 155.9 százalékra teljesítette napi tervét. A trösztök közül a legjobb eredményt a tatabányai szénbányászati tröszt érte el 162.5 százalékos eredménnyel. Sorrendben utána következnek: az ózdi 149.1, a ko/épuunantu.i 147.4 a bor. sodi 146. 5, a nógrádi 121.5 és a dorogi tröszt 119.5 százalékos eredménnyel. Az önálló vállalatok közül a nagymányoki szénbánya vállalat I5B.4, a MESZHART 117.5, Hidas 113.8, Pelőfi-bénya 101.6 száza- lókra teljesítette tervét. Az őszi mélyszántás határidő előtti befejezésével készüljünk a III. Magyar Békekongresszusra A vókinyi do’goxó parasztok 101 százalékra teljesített«5-k búzave. tésii tervüket. A termelőszövetkezet tagjai azonban még nem végeztek a vetéssel, pedig a vetőmagjuk meg. van. Most mikor látják a lemaradásukat, arra hivatkoznak, „zöld volt a kukorica, későn tudtuk elkezdeni a törést." A valóság azonban az. hogy nem s/ervczt«vk meg n munkát kellően, tervszerOtlenül dolgoztak, ezért nem tudtak példát mutatni. A batáridő rég leiárt és az esős napok megkövetelik, hogy sokkal jobiran szervezze meg a munkát a termelőszövetkezet vezetősége, tnln den erőt'a vetésre és a mélyszántásra mozgósítson, mert ezzel is igen le vannak maradva, ugyanis mélvszántási tervüket csak tíz száza lókra végezték el. Lánycaókon 6-án tartottak tanácsülést, ahol igen sok szó esett arról, hogyan tudják meggyorsítani az őszi vetést és mélyszántást. A tanácsülés részvevői többen felajánlottak 15—20 kiló vetőmagot olvnn dolgozó pn rasztoknak, akiknek nines meg a szükséges vetőmagjuk. Vállalták, hogy igaerővel is kisegítik egymást, hoov n kÖz.'A-, mie.óbo to.josithes se vetéstervét. Azonban súlyos hiba, hogv maga a vl>titkár sem tudja milyen ütem. b«‘n folyik az őszi mélyszántás, osu. pán annyit tud, hogy most kc/dtók el. Pedig jórészt ettől is függ, hogv milyen termést takarítanak be j«»'o évben, mert a mélyen megszámolt föld jobban tiuigálras/ivjn a téli csapadékot. Orbán György ogykáuiharinti dolgozó paraszt határidőre végzett a vetéssel. D® elvégezte már az «»zi mélyszántást is. Az ó példája mutatja, hogy Egy. házashnrasztiban is lehet határidőre végezni az őszi munkákkal, csak tö- n'xlni kell vele. Ila a tanács előbb is fófeludatnak tekinti az őszi szántás-vetési terv teljesítését, már végeztek volna a vetéssel, de c«nk most fogtak hozzá megszervezni a dolgozó parasztok között, a fogat és vchnnag kölcsönzést, amikor a határidő már lejárt. Kövesse minden egyházasharaszti dolgozó paraszt Orbán György példáját és igyekezzenek mielőbb végezni a vetéssel, trljesítscik őszi melyszánlási tervüket. Nsgyhsrsáayhaa 90 százulékra teljesítették őszi mélvszántási tervüket. Itt a tanáé* már jó előre gondoskodott « terv teljesítéséről. Beszélgettek a Hol gozó parasztokkal és megszervezték közöttük az igiMTÓ-esorét. Most a dolgozó puras/tok egymást segítik ki fogattal és jórészt ennek köszön, hető a 90 százalékos őszi mélyszán. tási tervteljesítés. Tártál ni iisabb népneveiül« unkával gyorsítsák meg a sertés-, baromii- és tojásbegyttjtést ín Tottbsbn Töttös község dolgozó pnra«rtjni kukoricából 105, burgonyából és napraforgóból pe<lig 102 százalékra teljesítették begyűjtési tervüket. Az eredménvt azzal érték el, hogy a tanács iol szervezte meg az. ellenőr, zést, a begyűjtési és tnezógazflasági állundőbizottsági tagokon keresztül naponta ellenőrizték a határt, néni tört-e olyan dolgoz«» paraszt kuko ricát, aki előzőleg nem jelentette be a tanácson. Szilva Jenő elvtárs a begyűjtési ál!and«»l>i/ott*ág ein«', ke naponta elment a tanár-házra, kis jegyzetfüzetébe beírta, kik kér tok kukoricatörési „engedély“-!. Olyan dolgozó paraszt nem volt a községben aki bejelentés nélkül kezdte volna meg a kukorica t«*>- rósét. Azonban a knlákok megkísérelték akadályozni a begyűjtési terv teljesítését, megkárosítani nér>- gazdaságunkat és a töttösi bccsti'c tes dolgozó parasztokat. Komlós József volt bntvnnboldas költik azzal állított he a tanársirrv «Iára. hogv két kosárra való rsenu'- gekukoriea törésre ailjnnak neki engedélyt. Annak ellenére, hogy a tanács még nem járult hozzá, hogv Komlós megkezdhesse a kukorica törését, Komlós József 1500 négyszögöl kukoricát tört le. a beadási kötelezettség teljesítéséről p«‘dig „megfeledkezett." Ri/onvára eng«^ délv nélkül szerette volna letörni valamennyi kukoricáját, azonban a töttösi dolgozó parasztok leleplezték cselekedetét, és a nép állama Icsoj. tott rá a törvény s/igorával. Hét hónapi börtön, 700 forint pénz.biin- tetés és 54)0 forint értékű vagyonelkobzással sújtotta a bíróság. A töttösi tanács jő mnnkát végzett az elszámoltatás terén is. l!a valaki nem teljesítette határid«5n belül Ix'adási kötelezettséget, azonnal elszámoltatták a helyszínen. Juhos Zsigmond, Racskó Jánosné é* Szeme* Vendel lakására i* ’elmentek. akik csak részijén teljesítették begyűjtési tervüket. Azonban n«Mii lehet art mondán}, hogv a töttösi tanácson mind«*® remiben van. A szankeiiSk alkalmazásával nem lehet helyettesíteni * politikai munkát. A politikai munka pedig igen gyenge Töttoson. A né|* névelők r*nk általánosságban l»e* szélnek a begyűjtési terv tidjesil^ séről, frázisokban merül ki nC*lá obijuk, aminek oka az hogy Szita Józsefné elvtúr«nó. a párlszervezrl titkára nem vértezi fel a népnevelő két helvi érvekkel. Fs ami ennél i* súlyosabb, csak minden hónapbaf egyszer tartanuk népnevelő.értekez letet. Pedig a tanácselnök el« tár* maga tapasztalatából tudja, hogv amikor n népnevelők jól dolgoznak, meglátszik az eredtnénv. A béke kölesÖnjegvzés ideje alatt jó! ré gézt ék a politikai munkát és ebb«’” az időben egy hét alntt 10—12 «zúzalékkal haladtak előre a begyűjtési terv teljesítésében. •Sertésből, barrmifib«’»! és tolásból még nem teljesítették begyűjtés' tervüket. Az a feladat, hogy a t*- núes^s a pártszervezet körösen tár* gyalja meg a begyűjtésben mutál kor«» hiányosságokat és induljnnak harcba a hibák kijavításáért. Min* den lehetőség megvan arra, bog'1 sertésből barnsnfiból és tojásból '* teljesítsék begyűjtési tervüket, csak sokkal jobb politikai munkára. * népnevelők mozgósítására van szükség. _______________ Lipóerki József />#\ „kedves** fdmpropnnandista November 7-én délután három Óra 40 Iterekor egy dolaoti /eihiria <* Kossuth film- .*sinhdtut, hoejy jvqyet rmuivlfi-n a „PiMhe. tetlun 19M“ című ftinire. —- Fél 5-rr mlh/rn jmjy iwsf — krrdette 'I trlelnnall}. — Páholy — volt <l feltárt — r.t fél hétre* — V gyanús — mosdotta a pér, stdrosnő és letette a ktujylót, mielőtt még a tilrforulló frlrrtetethrtte volna a legyei. As tttelö éjből telefonált. A pénstároenA jelenthetett. — Kérem n előbb még el >«*m mondhattam, hogy mii kérek. — rrbeqte <i sssginy mn tiltok! vdnkoio. — Nem érek rá. sóban vannak — felenK'tts bt n pAnstdrosOh és lemét lersapta n kagylót. As Illető doootf egy forint hu-'1 fillért os bámulható1 otthon g falat. Csak u a kérilé* korty hányán }«iz/o* még így csen a nn/ioe Pere mlr a:önben 41 VOKtP hivatott fele lolvf odm a xitsgdlőt alán és sít is kásőfa'- hagy miesl bánteti* meg ,Jtnieel" pénlll' soilti
