Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

NAPLÓ 2 1952 NOVEMBER 3f PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS « Az MDP Központi Vezető egének ülése A pécsváradi gépállomás pártszervezete legyen a feladatok végrehajtásának, a dolgozók nevelésének, az ellenség elleni harcnak vezetője Annak, hogy gépállomásaink több­sége mm teljesíti tervét, elsősorban a politikai munika gyengesége az oka. A pécsváradi gépállomás tervtel. jesítése 49.6 százalék,' ami annak következménye, hogy kezdve a poli­tikai helyettes elvtárstól, nemtörődöm »ég, felületesség, megalkuvás és ha­nyagság jellemzi. a gépállomás egyes dolgozóinaik munkáját. Ebben a légkörben szabadon burjánzik a szociáldemokrn tizmus. amely bizonyos területeken , több'é-kevésbbé nyílt, ellenséges te­vékenységben csúcsosodik ki. Ennek következtében a gépállomás feladó tát — a munkásosztály előretolt bá­zisának funkcióit — jelenleg nem tölti' be és nem is töltheti be. A gépállomás központja, minden törmeléket! vségónek rugója, agya 'és szíve a pártszervezet kell, hogy le­gyen. A pécsváradi gépállomáson 20 párttag dolgozik. Ha ezek. az elvtár­sak valamennyien jó! látnák el fel­adataikat, magukkal tudnák ragadni az egész gépállomást. Ahhoz azon­ban. hogy a pártszervezet jól tudjon dolgozni, feltétlenül szükséges, hogy a vezetőség biztos kézzel’és vaskö­vetkezetességgel harcoljon a felada­tok végrehajtásáért. Ez a céltudatos vezetés azonban a pécsváradi gép­állomáson elmosódik A nemtörő­dömség magától Lörincz elvtárstól, a politikai helyettestől indul ki és át­ragadt a többi párttagra ia. Nincs senki, aki összefogná őket, feladato­kat adna nekik, aki ellen őrizné mun­kájukat és felelősségre vonná’ őket. Ezt a lazaságot tükrözi ezután a párttagok munkája is. A pécsváradi gépállomás pártszer vezető ebben az évben három tagje­löltet vett fel. Ezek az elvtársak azonban jelenleg már nem dolgoz­nak a gépállomáson, így a pártszer­vezet nem erősödött, vagyis ugyan­ott tartanak, ahol tavaly. A felada­tok azonban egy év alatt is nőttek és. hogy ezeket az eddiginél jobban tudják ellátni, bátrabban keM hozzá fogni pártunknak új tagokkal és tagjelöltekkel való további erősíté­séhez. igen sok olyan kiváló trak­toristája van a gépállomásnak, akik­kel erősíthetnék pártszervezetüket. Lörincz eivtárs panaszkodott,, hogy a párttagok nem mutatnak -példát. — Vaknak egyesek, akik valóban nem mutatnak példát, ez azonban újból csak azt jelenti, hogy nagyobb gon­dot kell fordítani rájuk, nevelni, ok­tatni kell őket, Azzal nem oldja meg a kérdése­ket Lörincz eivtárs. ha azt a két traktorost, akik a párttagok közül egyedül végeznek produktív mun­kát a tszcs.k-nél. o!yan hibák miatt kijárják a pártbó-, amelyeket azok kijavíthatnának, ha a pártszervezet kellően segítené őket,' Igen szép eredmény az. hogy a gépállomáson valamennyi párttagot beosztották politikai oktatásra, A pártonkívülieknek pedig 80 százalé­ka vesz részt politikai iskolákon, vagy alapismeretek tankörén Nincs ezonban biztosítva, . hogy ezek az elvtársak valóban meg is jelenjenek, A-szombati foglalkozáson például 30 százaléka hiányzott igazolatlanul, pe dig ha a propagandisták Simon és Marton elvtársak alaposan felkészül ve az elméletet helyesen kötik össze a gyakorlattal, az oktatás hatása kézzelfoghatóan jelentkezik majd a léli gépjavítások és tavaszi mun­kák idején. Lörincz elvtárs azt mondotta, ne­héz összehozni az embereket Vtló- ban nehéz, de csak* akkor, ha a oar*- litkárnak, vagy a politikai helyettes nf.k nem áll rendelkezésére eg / ak­ti óképes nepnevpióhálózat. Q pécsváradi népállomáson 16 népnevelő van, de csak papíroson. Legutoljára a befkekölcsönjegyzás idején tartottak népnevelöértekezie- tet, vagyis két hónappal ezelőtt. Az­óta nem kaptak semmiféle feladatot így nem is csodálható, ha 50 troiv'o. ros közül 20 trrvének még 50 -záza. lókát sem teljesítette. Se.a.ti sem mozgósította őket, senki sein beszélt velük munkájuk jelentőségéről. Lö­rincz elvtárs egymaga pedig azzal, hogy állandó levelezésben áll a trak torosokkal, nem tudja kellőin lel­kesíteni, mozgósítani őket tervük ma radéktalan teljesítésére. Miért nem bízza meg a pártszer­vezet vezetősége népnevelőmunká_ val Wágner, Széni, Varga és Schumk »ívtársakat, és igen sok más jó; dol­gozó traktorost? Miért nincs népne­velő a javítóműhelyben, pedig itt ugyancsak volna feladatuk, Lörincz eivtárs elmondotta, hogy az ellenség és az ellenség befolyása alá került dolgozók milyen agitációt fejtenek ki a műhelyben, hogyan bánnak a női dolgozókkal; elmondotta, hogy sok a géptörés, stb. Ezekkel a meg­nyilvánulásokkal szemben kikkel akarja felvenni a harcot Lörincz élvtárs. Elmondotta Lörincz elvtárs, hogy az irodában sincs népnevelő Pedig itt sem ártana, ha a párt irányító és főleg neveiőmunkája jobban érvénye sülne. Az a szakadék, amely az iro dai és fizikai dolgozók között van, szívós és hosszú felvilágosító mun­kával számolható csak fel. Nem véletlen ugyanis, hogy Szombat Má­ria nem tudja, hány női traktoros van a gépállomáson. Ha az irodában dolgozó lányok és a női traktorosok között szorosabb kapcsolat volna, — akkor Szombat elvtársnő .azt is tud­ná. milyen problémáik vannak azok nak a traktoroslányoknak, akiket a gépállomásról iskolába küldtek. A népnevelőid azonban közvetlen segítséget is adhatnának a traktoro­soknak a teljesítmények emelésében azzal, hogy elmondanák a jól telje­sítők munkamódszerét a gyengébbek nek. Éppen ezért a vontatósok. ag- ronómusok és brigádvezetők közül is a legjobbakat bízza meg a pártszer­vezet népneve!őmunkával, ne« csak traktorosokat. A gépállomás dolgozóinak jelentős része fiatal. DlSZ-szervezetük azonban csak pa­píron van meg. mert két hónapja nincs vezetőség; és a fiatalok így semmiféle szervezeti életet nem él­nek, Pedig egv jól működő DÍSZ szervezet ifjú gárdistáival jelentős se gítséget adhatna a párt szervizeinek, mozgósíthatná a fiatalokat. Ennek ellenére a pártszervezet a legna­gyobb munkáik, az ősei mélyszántás idején egyáltalán nem törődött az­zal, hogy a DISZ-szerveze‘nek veze tősége legyen, Lörincz elvtárs meg­ígérte. hogy a jövő héten, kedden új vezetőséget választanak . Adiou se­gítséget a pártszervezet a DISZ fia­taloknak kultúrcsoport-alakításhoz. hogy a télen különböző rövid mű­sorokkal léphessenek fel a gépállo­más körzetébe tartozó termelöcsopor tok- értekezletein, szoros kapcsola- ,ot teremthessenek a falusi fiatalok­kal és akkor jövöre nem fő már a gépállomás vezetőinek a feje, hon­nan teremtsenek elő új traktoristá­kat. Jelentős segítséget adhat a párt­szervezetnek a politikai munka és a munkaverseny megjavításában a szakszervezet A szakszervezet a pécsváradi gépállomáson egyáltalán rtem működik. Megyénkben is sor­ban tesznek felajánlást a dolgozók Satálin eivtárs születésnapjának tisz­teletére. A pécsváradi gépállomáson még egyetlen dolgozó sem tett vál- alást, csupán azér’. mert a szakszer vezet nem szervezi? és a pártszer­vezet vezetői , sem gondoltak rá.” Feladata a szakszervezetnek, hogy rendszeresen értékelte n do'gozók tér melési eredményeit. A gépállomás versenytáblája azonban még mindig az október 31 -i eredményeket mutat ja. A szakszervezet feladata még az is, hogy ne csak ismertesse a dol­gozók eredményeit, hanem azokat a módszereiket is terjessze, amelyek­kel ezeket az eredményeket elérték. És ezen a területen igen nagy segít­séget adhatna a pártszervezetnek, ha a szak«zervez?ti bizalmiak szorosan együttműködnének a népnevelőkkel. Lőriigcz elvtárs látta a szakszervezet • munkájának hiányosságait, konkrét segítséget azonban mindeddig igen keveset adott az ÜB titkárinak. A hibákat úgy akarja megszüntetni, hogy az ÜB-htkárt leváltatja. Ezzel azonban nincs megoldva a kérdés. A pártszervezet vezetősége adjon na­gyobb segítséget a szakszervezetnek azzal, hogy rendszeresen ellenőrzi a munkáját és keményen megbírálja, ha nem látja el feladatát.. Következetesebb harcot keli vívnia a gépállomás pártszervezetének az egyre nyíltabban jelentkező szociál- demokratizmus ellen is, amelynek gócpontja — nem véletlenül — a ja­vítóműhely. Az ellenség mindig oti támad ahol a legnagyobb kárt okozhatja. Az aratás idején Máriakéménden — a javítóműhely egyes dolgozóinak hibájából — öí napig *Ht a gép azért mert rosszul alakították át Bredjuk- cséplésrp. A népál’.omáson most is — egye^ műszaki vezetők hanyagsé. gából. az ellenőrzés hiányából. — la. pos gumikkal állnak a traktorok, egves tszcsk ben fé'.io üres gumik­kal szántanak a traktorosok. Szana szét hevernek — ugvancsak egyes műszaki vezetők hibájából — a sár­ban és piszokban az ekegerendelyek, ekefejek, ekevasak. Az erőgépek egy részének fordulatszáma — ugyan­csak a javítóműhely egyes vezetői­nek hibájából — nincs meg, ami azt jelenti, hogy ezeknek az erőgépek­nek a kapacitása lényegesen kisebb. Mi egyéb ez, mint tervszerű és tuda. tos lejáratása az új módszereknek, saabotálása n terv teljesítésének?! De nemcsak a szovjet módszerek tervsze rű lejáratásában mutatkozik meg a gépállomáson a szociáldemokratiz- mus, hanem abban is. hogy — ugyancsak a gépműhelyből — egye­sek tervszerűen dolgoznak * a női munkásoknak a gépállomásról való eltávolítása érdekében. Nem véletlen, hogy a qépműhtlyből indul ki a bérezés elleni agitáció. Lörincz elv­társ személyes agilációval próbálja a nőket visszatartani, ne a hibák for rásához, az e'.lenséq kiseprűzéséhez nem mer hozzákezdeni. F—-edül pe­dig a hibák gvökerének felszámolása nélkül eredményt elérni nem tud. Sppen ezért mozgósítsa a népneve­iket és velük együtt harcoljon sok kai következetesebben és keményeb ben az ellenség agilációja és kárte­vései ellen Harcoljon a lemaradás behozásáért. Ehhez pedig sokkal többet kérje a járási pártbizottság segítségét Véménd válasza a „Dunántúli Napló“ november 25-i „Több felelősséget a silózási tervek teljesítése iránt“ eímíí cikkére Gye ni* József elvtárs, a takarmány- silózási gazdasági iroda baraaya megyei előadója november 25-én bí- ráo cikket írt a „Dunántúli Naplód­ban egyes tszés-k, községi tanácsuk, földmű vessző vet,kezetek és felügyelet, szervek silózással kapcsolatos mun­kájáról. Megtartott közös órtekezVMin- kön megállapítottuk, * hogy valóban mulasztás terhel bennünket. mert nem hangoltuk össze munkánkat, nem fogtuk össze erőinket, nem kezdtünk hozzá eléggé időben a silóbási ter­veink teljesítéséhez, mert nem mértük fel időben a adózásban rejlő nagy le­hetőségeket. állatállományunk biztos áttelelte [évsének elősegítése érdekében. Elkésve ugyan, de niég nem annyira későn (a répaszeletünk tnég jó), hogy a nagyfokú lemaradásunkat ós mu­lasztásainkat behozhassuk, elhatároz­tuk, hogy községünk állatállományá­nak áttele’’t«fése érdekében silózási tervünket Sztálin elvtárs ijzületésnap ja tisztiéiért*, december 10-ig száz szá­zalékban teljesíteni fogjuk. Ennek biztosítása érdekében a silózást ver­senyszerűen fogjuk végezni és az alábbi szempontok alapján silózási párosyersenyre hívjuk ' Szeb6nyt és csatlakozásra felhívjuk a megye ösz- szes községét. Versenypontjaink a következők: Tekintettel arra, hogy a takarmány silózási gazdasági iroda baranya- megyei kirendeltsége a silógödreinket olyan helyen ásatta meg. hogy azok­ban silózni nem lehet, vállaljuk, hogy de­1. megfelelő helyen december 1-ig megástad; 200 köbméter, majd t.ember (i-ig megásunk még 000 köbméter új silógödröt. 2. Váttetjuk, hogg december H-ig bezárólag folyamatosan biztosítjuk u silózáshoz szükséges alaptakarmán gt. A kútárból eddig az időpontig a silöyödrökhöz szállítjuk az összes ku koric ászár at és a fellelhető összes egyéb silózáshoz alkalmas takarmán yt. , 3. Kisgyüléseket szervezünk, nme Igékén megbeszéljük községünk dol­gozó parasztságával a silózás nagy jelentőségét. Államid népneve!őrnun- kával biztosítjuk, hogg dolgozó pa rasztságunk ne etesse fel a háztáján összegyűjtött kukoricaszárat, hanem hozza el besilózásra a földműves- szövetkezet silógödreihez, mert így nemcsak a szár leveleit tudják fel­használni, hanem értékes fehérjédéis kész silótakurmányt tini etetni. t. Vállaljuk, hogy december 10-ig való száz százalékos tervtoljesltés ültén is folytatni fogjuk a silózást, mindaddig, amíg a fellelhető összes silózható takarmányt az utolsó sziliig be nem sifózzuk. I'ASZTI JÁNOS BRAUN féli FERENC UDP csúcstitkár községi tanácselnök TILL JANOS Keleti Fény tszcs elnöke A Magyar Dolgozók Pártja Köz ponti Vezetősége 1952. november 29- én ülést tarlót!', melyen Gerő Ernő elvtárs beszámol! a magyar népgaz­daság helyzetéről 1952-ben és ielada tóinkról a népgazdaság fejlesztése te­rén 1953-ban. A Központi Vezetőség a beszámoló! beható vita után egy.' hangúlag elfogadta. Ä klerikális reakció múltja és jelene A baranyai klerikális reakció is mindig élenjárt a népgyülöletben, a dolgozók ügyének elárulásában és ha érdekeik kívánták, akkor a vérontás, a háború szitásában. Sokszáz évre visszamehetnénk példákért, de elég lui csak a dicső emlékű l$48-as.. szabadságharc el­árulására hivatkozunk. A szabadság­harc legádázabb, legsunyibb ellen­ségei a főpapok é*s embereik voltak. Scitovszky János pécsi püspök gya- íázta a hős. kossuthi honvédsereget, és a szabadságharc hős katonáit fosz­togatóknak, rablóknak nevezte. Még csak látni sem tudta a felsza­badult nép. boldogságát, összeesoma- göltatta, nagy ládákba rakatta az aranyait, ékszereit és a haza ellen törő JNasicshoz szökött. Amikor Pécset elfoglalták a császá ri csapatok, akkor sehova máshova nem tűzték kj a gyűlölt sárga-fekete császári lobogót, mint a püspöki pa­lota tornyára. Scitovs/jky buzgón misézgetni kéz dett az osztrákok győzelméért és hálaadó istentisztelekot akart, ren­dezni, de az 1849 oklólter 4-i pécsi „győzelmi“ -istentiszteleten nem jelent meg a lakosság. Erre október 7-éré délszláv nyelvű isten tiszt eletet hirde. tett. gondolta, hogy a baranyai dél­szlávok Jolasics kedvéért elárulják hazájukat. Ezen sem jelént meg senki a lakosság közül, csak a császári tisztek és a papok voltak ott. A jobbágyok, zsellérek, parasztok Bicsérden, Batonyán, Pata-csőn és a délszlávok a mohácsi tóglaégetőnél,. valamint Szalántán megtagadták a papoknak addig fizetett dézsmál és végzett munkát, Scitovszky püspök császári katonaságot vezényel letett ki ezekre a helyekre és vérbefojtotta az ellenállást. Jutalma nem maradt el: hercegprímás lett. Igazi, vizet prédikáló és bort ivó pap volt. 1849-ben nevezték ki esz­tergomi érseknek, de 1852-ig megtar­totta busás pécsi jövedelmét is. 1849 október 11-i, ..főpásztori“ le­velében a többek között ezeket írta: „Nagy-kéri Scitovszky Keresztelő Já. nos, Ist-en. s apostoli szék kegyel­méből pécsi püspök, az István apos­toli király jelesrendének középheresz- tes vitéze, kegyesen kinevezett eszter­gomi érsek és Magyarország prímása, a pécsi megl/e világi és szerzetes tisztelendő papjainak üdvét és atyai áldást! Örvendezz Sión leánya, pécsi egyház! Ti pedig, az úrnak szolgái, áldozó papok s e megyének hívei, vi­gadjatok az úrban, ismételve mon­dom, vigadjatok.“ Vigadalomra szólította fel a pü-snök Baranya népét, amikor annyi házban volt honos a gyász, amikor még állt Aradon a tizenhárom vértanú bitófá­ja. Scitovszkynak ós a klérusnak volt miért ürülnie, a nép vérén vagyont rangot, hatalmat nyertek. Az 1919-es dicső emlékű Tanács- köztársaság; ide én is a régi poli­tikájukhoz folyamodtak. Elárulták, eladták a nép ügyét és a fehér terror vérengző, böllérbicskás különítmé­nyeinek élére állottak. Zadravetz ,.atya‘‘ e szavakkal in­dította Dunántúlon útnak a Prónay különítményt: „Vigyétek e zászló' diadalra, ,s ne a türelem jelszavával hordozzatok, hanem a magyar lázon­gás mindent perzselő és zúzó erejé­vel. mert ezzel lehet csak új hazát' teremteni." A perzselésböl, gyújto­gatásból, az ujjak összezúzásából. a szemek kiszúrásából bőven jutott egész a nyilasuralom hídrobbautásáig, a kézigránátom Kun páterig. Akkor, Zadravetz „atya“ szavai hatására „csak“ ötezer embert gyilkoltak le vadállati módon. Az urak világát még egyszer, utol­jára visszaállították és amíg a nép nyomorgott, Virág püspök vígan dUz- lakomázott a nála megszállt Horthy-' val. 1 ■■ Könnyen tehette, hiszen a püspök­ségnek 40.563 kh fö'djb volt Bara­nyáiban. erdőikben évenként . 11.300 köbméter tat termeltek ki. 83 ho’d, szőlőjükben évi 120.000 liter bort s^ü-' reteltek. Földbirtokuk összértéke 23,000.000. aranypengőt tett ki; ez ötven évre elegendő lenne a Porcelán­gyár valamennyi dolgozójának bé« rére. ■ -•>■., r' Csak Pécsett 38 háza volt a 'klé­rusnak. A püspökségnek és a -széke*--’ egyháznak takarékpénztára volt. de emellett négy bankba társultak és másik kilencnél részvényesként szere­peltek. 1020 és 1081 között, .maga* kamatra kölcsönöket bocsájtottak ki és ezrével árverezíefték el a kisem­berek lába alól a földet, feje felől a házat. Emellett a pécsi püspökség öt hagy ipari üzem, közöttük a RimamuráiVvi Vasmű, a salgótarjáni kőszénbányák! a magyar cukoripari tröszt részvé­nyese volt és évi többrriillió pengőt zsebelt be a munkások verejtékéből. ITa lehet, akkor még.jobban kizsák­mányolták a mezőgazdasági dolgozó­kat A legnehezebb munka, az aratás idején 1 pengő volt a férfiak. 80 fil­lér a nők és 40-—60 fillér a^ gyerme­kek napszúrnőére. Máskor a férfiak a papi birtokokon 80, a nők 60,. » gyermekek 40 fillért kereshettek. Gyakori volt a vasárnapi inunk!»-, természetesen ugyanannyi fillérért.. Szolgasorsuk volt az egyházi is­kolák tanítóinak is. Baranyában 425 iskola közül 284 tartozott a katolikus egyházhoz'. Ezekből egy-kettőre ki­rúgták. a írem elég szolgálatkész ta­nítót ós ezekben maszlagokkal, uszí­tással nevelték a gyerekeket, hogy a háborúba küldhessék őket. Nagyban csőr ették a kardot a klerikális reakció képviselői. A Virág püspök védnökölte katolikus legényegyletben 1042 március 26-án. Schüttre,k Rafael véresein uszított a Szovjetunió ellen, 1948 március 8-án főnöke, Virág Ferenc is csatlakozott hozzá, de bezzeg pár évvel később nem csatlakozott a béke híveinek möz gahnához. Virág Ferenc megtagadta a hozzá járuló MNDSZ asszonyoknak a béke­ív aláírását, néki nem volt tiltakozni- valója. Még azt is szívesen látta volna, ha az amerikaiak a „kisipari“ vérontást korszerűsítették volna Ko­reában az atombomba ledobásával. Nem hiába állapította meg Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség június 27-i ülésén, hogy nem szabad azt hinnünk: „Mindszenti/ és Orosz ■ embereiből, a tegnapi farkaspkból mára ártalma-tlan bárányok leitek“. Dehogy lettek azok, a klerikális reakció megyénkben is ágál és tiszti a béke Ugye ellen. Keleti Káinján, versendi pap és a nála lakó öt apáca a község német, magyar és délszláv nyelvű lakosságát szerette volna egymásnak ugratni, hogy a zavaros­ban halászhasson. v Nemcsak Pécsdevccsereri rendezett a pap begyűjtési“ versenyt a magi» részére, hanem Kalász Gyula bó!y> káplán is a begyűjtés ellen érvelt, de annál jobban sürgette az egy bár* . nak szánt tojásokat, baromfiakat. Nagyobb éberségre, elszántabb harc ra iní bennünket a klerikális reakció múltja .és jelenlegi működése is, Egy tudós békekongresszusi küldött a békéért Szabó Pál Zoltán eivtárs, a Dunán­túli Tudományos Intézel igazgatója, mint küldött, résztvptt a III. Magyar Békekongresszuson. Szabó elvtárs azt mondja a békekongresszusról: „A III. Magyar Békekongresszus hatalmas egyöntetűséget fejezett ki... Megerősített engem és megerősített mindenkit, hogy g magyar nép olyan egységes a bekeharrban. amilyen még történelme folyamán sohasem volt. A békekongresszus tapasztalatait a munkában is felhasználhatjuk. A mi munkánk motorja a szocializmus épí­tése és a békeharr. Munkánk mindi.fi összefügg a népgazdasági tervekkel. Történészeink pártunk útmutatásai szerint felkutatják haladó hagyomá­nyainkat. ltuzsás Lajos történészünk most fejezte be a „Pécsi Zsofmry- gyár•’ történetének kutatásod, Bapics András történészünk a Komlói Szén­bánya történetét kutatja fel. Merry Klára etvtdrsnő „Agrárszocialista ingé. galmunk Baranyában“ címen ír köny­vet. Ezek a könyvek hamarosan el- bírálásra kerülnek a Magyar Tudo­mányos Akadémia előtt és megjelen­nek. Eh /nagam is könyvet írok ..MagynT ország vízgazdálkodásának természet földrajzi ieltételef'-ről, a mecseki karsztról, n Mecsek hegységről. írok elmélet.k brossurát ,.A vízgazdálkodás és a társadatom“-ról... Ezenkívül még úgy hasznosítom 6 békekongresszus ta/KrsztalaJast, hoá’l mint küldöHársaim, én is küldöttbe- számolókat fogok tartani és elmon­dom, mit láttam, mit hallottam a békéi kongresszuson.“ így hasznosítja a nép tudósa a be kekongresszus tapasztalatait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents