Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-01 / 257. szám

2 ÜB P L O IMI NOVEMBER t A. ,/. Visinszkij elvtárs beszéde a koreai kérdésről az ESSZ-kiixgyülés Politikai Bizottságának október 29-i ülésén Keverork (TASZSZ) At ENSZ-köz- pvult*" Politikai Bitot teáira október 29-én újból tárgyalta a korpái kér- rler-t At iilótten bestódel mondott A. J. VMn*zkij, a ezovjet küldöttség ve­tető je. Yieinezkij elvtár« bestédében fog­lalkozott Achesonnak október 29-én ar. l es *zámú bizottság előtt e'hang- r.otl bestédével, amelyben a koreai kénló« történetével foglalkozott. Arheeon — aki a tényeket hamisan tüntette fel, — durva hibákat köve­tett el, « a közvetlen ferdítésektől sem riadt vissza. A. J. Visinszkij rámutatott arra. h gy Aeheson nem csekély igyekezet- tok törekedett elferdíteni az 1940-ös moszkvai tanáoekozá« munkájává' kapcsolatos tényeket. Aeheson például szóra sem méltatta « koreai nép politikai, gazdasági és társadalmi előrehaladásának és a koreai demokratikus önkormánvzat f< ilesT.léeének fontos kérdését. Nem röslelte úgy feltüntetni a dolgot, mintha at Egyesült államok által Vidolgotott é* Koreában a kötigat- g\,á*l é« gazdasági területen való együttműködés fejlesztésére irányuló Intézkedéseket a Szovjetunió azzal az indoklással utasította volna el. hogy „ezek eértik » Szovjetunió hatáskö­rét az ószaki övezetben.“ felesleges ezt a koholmányt eá fo'ni, mert a Szovjetunió ilyesmit soha nem jelentett ki. Visinszkij visszapillantást vetve a koreai kérdés történetére, megál.lapi tolta, hogy az elmúlt években az Egyesült Államok semmit nem tett. hogy biztosítsa a demokratikus moz­galom sikerét Dél-Koreában, semmit nem tett az ország egyesítése, demo­kratizálása, « a kulturális építés ér­dekében Észak-Koreában. Ennek ép­pen *« ellenkezője történt. Az Egye­sült, Államok ugyanakkor húzódozott a politikai szabadságjogokat és a lakosság életszínvonalának emelését hlztosftó demokratikus reformoktól is Ebben az időszakban, amikor Dél- K oreában dühöngött a reakció, s megsemmisítette a legelemibb szabad ságot és emberi jogokat is, Korea és7aki részén törvénybe iktatták az általános választójogot és a nők égvén jogóságát, szabad demokratikus választások útján megalakították az Ai'amhatalom helyi szerveit, végre­hajtották a földreformot, amelynek eredményeként hétszáihiiszonötezer nincstelen és kévé« földdel rendel kező p«raszt több. mint egymillió hektár földet, kapott a japán gyarma­tosfiók és koreai szekértolóik egykori birtokaiból. Ugyanekkor államosítot­ták azokat az üzemeket, aznelvek azelőtt Japán kézben voltak. Tör­vényt hoztak a nyolcórás munkanap­ról. a munkavédelemről é« a társa­dalombiztosításról. Az iskolákban is mét bevezették a koreai nvelven fo­lyó tanítást és az iskolahálózatot kWzé!e«lt«Mék. Végrehajtották a köz oktatás reformját. Ennek eredménye képpen a tanulók száma jelentéke­nyen megnövekedett. A szovjet kormány már akkor. 1947-ben javasolta, hogy elsősorban az alábbi rendszabályokat foganato­sítsák: 1. demokratikus koreai kor­mány megalakítása az öeszos demo­kratikus koreai pártok é* társadalmi szervezetek bevonásával, hogy ez elő­segítse Koreának, mint szuverén, idegen befolyástól mentes államnak politikai és gazdasági egyesülését. Ez véget vetne az ország két részre szakításának. 2. A hatalom demokratikus szervei­nek megalakítása egész Koreában, általános és egyenlő választójog alapján tartott szabad választások útján. 3. Segíteni a koreai népnek, hogy országa újjászülessen, mint füg­getlen, demokratikus állam, « kifej­lődjön nemzetgazdasága és nemzeti kultúrája. Ez volt a helyzet abban az időben amikor az Egyesült Államok kormá­nya elhatározta, hogy megszakítja a koreai kérdésben a moszkvai érte­kezlet határozatai alapján a Szovjet­unióval folytatott együttműködését « még határozotabban fog működni Korea kettészakadásának elmélyítésén és a maga reakciós agresszív tervei­nek megvaJósitásán. Ez volt az igazi oka annak, hogy az Egyesült Államok — megszegve a Koreára vonatkozó nemzetközi egyezményeket — a Közgyűlés elé terjesztette a koreai kérdést. Aelieson úr beszédének jelentős részében azaatl próbálkozott, hogy megvádolja az északkoreaiakat, s egyúttal a Szovjetuniót azzal, hogy Li Szin-Man kormányának megdön­tése céljából aknamunkát végeznek Dél-Koreában. Visinszkij elvtárs ezzel kapcsolat­ban rámutatott arra. hogy Aeheson hosszasan elidőzött ennél a témánál, s igyekezett «'terelni a közvélemény figyelmét azokról az antidemokra­tikus módszerekről, amelyeket az Egyesült Államok alkalmazott észak- koreai működése során, amikor Kn reá reakciós osztályainak képviselői re, a nagybirtokosokra é* félfeudális urakból toborzott ügynökeire támasz­kodott. Ezek az osztályok a japán gyarmati uralom támaszai voltak .és hosszú éveken át aktívan segítették a japán gyarmatosítókat az ország rabságban tart(teában, Japán szuro­nyok védelme alatt kifosztották az országot és tönkretették a koreai népet. Az amerikai monopolisták ezek oe- gítségével erélyesen hozzáláttak Dél- Korea kincseinek kiszipolyozásához. Wolfram, motibden és egyéb straté­giai jelentőségű ritka fémek kicsika­rásával óriási összegeket vágnak zsebre. Ugyanakkor katasztrófán« méretek­ben romlott Dél-Koreában n paraszt­ság és a dolgozó tömegek helyzete Állandóan emelkedett a munkanélkü­liek száma ami időnként elérte a két- hárommilliót. A pai asztok nyomorog­tak, roskadoztak a magas haszonbér, az adók. a mindenfajta dézsmák el­viselhetetlen terhe alatt. 1944-től 1947-ig a vetésterület harmincegy szá­za'ékkai csökkent és ugyancsak kö- rü'belül i’yen mértékben csökkent a rizstermés is. Dél-Korea. az ország egykori éléstára súlyos, krónikus élel­miszerhiánnyal küzdött, lakosságát pedig éhezésre és nyomorra kárhoz­tatták. De a gyarmatosítók profitja és a földbirtokosok jövedelme azért gyarapodott. Végtére is miért hallgat Aeheson úr Lj Stin-Man és más délkoreai ve­zető politikai személyiségek egymás­nak homlokegyenest ellentmondó és leplezetlenül harcias kijelentéseiről — totte fel ezután a kérdést Visin­szkij elvtirs. — Nézzük csak, mit mondtak ezek az urak nem sokkal Eszak-Korca általuk szervezett meg­támadása előtt! A bizottságnak a Közgyűlés ötödik ttlészaka elé terjesztett 1949. óvj je­lentésében az alábbiakat olvashat­juk: „A bizottság megállapította azon­ban, hogy az elnök, a külügyminisz­ter és más ismert és befolyásé* po­litikai tényezők időről-időre olyan ki­jelentéseket lettek, miszerint nincs messze az az idő, amikor majd a kétségbeesés helyére végső megoldás­ként az erő egyesítése lép.“ A kül­ügyminiszter például első évforduló­ján annak, hogy a Közgyűlés elis­merte a koreai köztársaság kormá­nyát. kijelentette: ..Remélem, a lakos­ság minden erejéből rajta lesz. hogy megszüntess* a 38-as szélességi fok me,nlén húzódó határt, hogy igy a jövő év december 12-ig megvalósul­jon egész Korea egyesülése. A eél tudatában az egész népnek szilárdan akarnia ke'l ezt és késznek kell len­nie arra, hogy vérét ontsa érte.*' IJ S/.in-Man elnök 1949. december 30-i saitóértekez'etén kije’cntette: „Az új éviven meg kell valósitlatnunk az ország egyesítését s hiszem, hogy ezl meg i« tudjuk valóstiani... Türelme­sen olyan álláspontra helyezkedünk amelyet az Egyesült Nemzetek Szer­vezetével való együttműködés óhaja sugalt. Továbbra is erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy a koreai nép közötti kölcsönös egyet­értés útján megvalósítsuk az ország újraegyesítését. Ha azonban elérkezik az elkerül­hetetlen piUanat, valószínűleg nem kerülhetjük ki a vérontást é* a pol­gárháborút... Ha «ajánlatos módon nőm tudjuk ebben az évben elérni az egyesítést, akkor kénytelenek leszünk minden földünket saját erőfeszíté­sünkkel egyesíteni.“ Szín Szen-Mo badügyminisztor 1930 február iában nyíltan kije'entét- te: „Ha az Egyénit Nemzetek Szer­vezetének nem sikerül Korea testé­ből eltávolítani ezt a „tört'* — mint­hogy ideáig n«m sikerüli — akkor a koreai nép kénytelen lesz maga I latbavetni erőfeszítéseit és erőt al- I kalmazn! ennek e'érósére“. A Német Hiúsági Szövetség ú fedezték fel Nyugat-Némstorszá Berlin (TASZSZ): A berlini „Nacht- ' Express“ kieh jelenléte szerint Schlei wig Holstein belügyminisztériumának hrdomására jutott, hogy a Német H. júsági Szövetség titkos csoportjai mű. ködnek az angol megszállási övezet­ben. A lap jelentéséből kitűnik, hogy Schleswig Holstein belügyminisztériu­ma Flensburg, Neumünster és Schles wig környékén több amerikai ere detű fegyverekkel és lőszerekkel teli titkos raktárát fedezett tel. Ugyanezen lorrásból eredő hírek szerint Zimt, hessenl miniszterelnök aíih titkos fasiszta csgportiait g angol megszállási övezetében leleplezései után Kirkpatrick, angol főbiztos elrendelte, hogy adják át az angol hatóságoknak a Német lljúsá- gi Szövetség titkos csoportjainak te. vékenységérőt szóló anyagokat, címe. íyele AI só-Szászország, Schleswig Holstein és Észak Rajna Vesztlália belügyminisztériumaiban voltak. A lent említett minisztériumok mun katársait figyelmeztették, hogy fele­lősségre vonják őket, ha híreket tér. jesztenek arról, hogy a Német Hiú­sági Szövetségnek légy verrakt árai vannak az angol megszállási övezet ben. HatiiroVknnfak tüntettek a bonni parlament épülete előtt Ber’in (MTT): A bonni parlament csütörtöki ülése közben a nyugatné- metomági hadi rokkan taknagt több. mint ötszáz kü’.dötte tüntetett a par. lament épülete előtt, A másodig világháború rgkknnt- iai nyugdíjilletményeik felcmelé'ét követelik. A rokkantak a parlament e'nökének átnyújtott* em'éktratu.kban kiemelik, hogv n kormánynak inkább a második vi ógháború kárvaIlonái­ról keXene gondoskodnia, ahe’.vetl. hocrv milliárdokat áldoz új háború előkészítésére. Tito Jugoszláviája — az amerikai imperialisták eszköze Moszkva. A. Uiradov Írja az „Izvesztyijá­ban“'. — Az amerikai im­perialisták az új világ­háború kirobbantására irányuló bűnös terveik valóraváltáeában fontos szerepet szánnak a fa «teita Tito-Rankovies klikknek. Malenkov «Ívtárs a XIX. párt- kongresszuson tartott beszámolójában rámu­tatott arra. hogy Jugo­szlávia vezetői — a Titók, Kardeljek, Ran- knviosok. Ovilacsaok. Fijadék és mások — már régen amerikai ügynököknek szegődlek «1 • «imerikai főnökeik megbízásából kémtevé. kenységst és aknamun­kát folytatnak a Szov­jetunió é* a népi de mokratikus országok ellen. A „Ncw-York He­rald Tribune'* cimt’i amerikai lap megiíta, hogy „Jugoszlávia olyan jé/ üzlet, hogy a beléje fektetett minden dollár két dollár pro­fitot hoz.“ A Jugoszlá­viába irányuló fokozó­dó amerikai tőkebeha tolással kapcsolatban az utóbbi időben egyre jobban kié'eződnek az ellentétek az Egvc-üll Államok és Ang'ia mo­nopóliumai között. Az utóbbi időben, az amerikai háborús gvuj- togatók közvet'en veze lésével, fokozott ütem ben tákolják össze a Földközi-tengeri és a közelkeleii övezetheti az agresszív Atlanti Tömb fiókját. Tito fa­siszta klikkjének e ter­vekben fontom szerepet szánnak. A jugoszláv fasiszták rendszeresen provoká­ciókat hajtanak végre Bulgária, Albánia, Ro­mánia é»c Magyarország határain, hogy hábn. rút* |Hczthúzi»i keltse nek és feszült légköri teremtsenek a ILkkáu félszigeten. Azonban a növekvő fasiszta terror ellenére i* napról-napra széle­sedik a jugoszláv nép harca a fasiszta Tito itankovic» klikk ellen "z amerVaiak >smét fcarhrml bombázlak a Dh?nianVöruyéki békés lakott he'yiséoeket Pheman (TASZSZ) A Koreai Köz­ponti Távirati Iroda jelenti, hogv az amerikai intervenciósok fokozták az écRakkorctai t»éké* lakott helységek bombázását. Október 29-én éjjel 72 amerikai nehézbotnházó támadta Phen jan környékét. A három óráig tartó támadás következtében 293 ember meghalt, sok ház romhadóR. Nyugni-Ncinetorv/iíccItan «•clcl'o Ifi 1,1,. Iliim kilriicniilliő emlirr «zimi/otl a kiilöiiMz«‘rző<lt'« ellen Berlin (MTI) Dü"*e!ilortl jelenté* közli, hogv a Nyugat Németország tűm folyó békrné|tsznvaiá* keretében október 23-ig összesen 9,9384M4-en foglaltak állást a bonni háború« kü lön*».err.<id<'« ellen év az ege'"» Német­országgal kötendő búkl**44.f tíkJna Die) lett Tanácsaink a felvilágosító munka megjavításával gyorsítsák meg a begyűjtést Tanácsaink a begyűjtési munka megjavitá.-a érdekében ne hallgassák el, hogy a szabadpiac milyen nagy bevéte i lehetőségeket jc'ent dolgozó parasztságunknak. A december else­jei párt- és kormányhatározat jelen­tősége többek között abban áll, hogy azon községek dolgozó parasztjai, amelyek teljesítették beadási kötele­zettségüket, szabadon értékesíthetik feleslegüket. Magyarázzák ineg köz­ségi tanáosaink, hogv aki hamarabb teljesíti tervét, az hamarabb jut a szabadpiachoz, ahol az állami árak többszörösét kapja terményeiért. Ma­gyarázzák meg. hogv államunk szám­talan kedvez/ménnyel siet dolgozó parasztságunk életszínvonalának emel­kedését biztosítani, például a napra­forgóbeadás után biztosított étolaj, dara, szappan, vagy étkező-i zsír- kedvezménnyel. Ilyen kedvezmény a hizlalás! szerződés is. amelynél ta­karmányt kapnak a gazdák a magas árakon felül, ilyen volt az üsző, tinó­nevelési szerződés, de ezekhez a ked­vezményekhez kell hozzászámítani azt is, hogy megyénk számos köz­ségében kormányzatunk csökkentette az egye« gazdák kukorica és burgo- nynbeadá«i kötelezettségét. Ha mindezeket a községi tanácsaink helyesen magyarázzák mog és rámu­tatnak arra, hogy a jó beadás nem­csak a városi, hanem a falut is el­látja élelemmel, a gazdák szívesen tcvczjiok eleget beadásuknak, mert vi­lágosan látiák. hogv pártunk politi­kája az ő bo’doguUUukat is biztosít­ja. Ugyanakkor azonban helytelen az is. hogy ha e'hallgatiák a nem teljesítőkkel szemben alkalmazandó renszabálvokat. Akadt olyan közsé­günk, ahol a tanácselnök nem merte megmondani a tszcs tagjainak, .agy az egyénileg do’gozó parasztoknak, hogy vágási engedélyt csak abban a* esetben kaphatnak, ha «orti'Mvendási és kukorieabeadá-.i kötelezettségük­nek eleget tettek. Vannak községek, ahol ne»n világo­sítják fel a do’gozó parasztokat, hogv azt. akj az állami beadás elöl termé­nyét elrejti vagy eladja és nem les* eleget beadJei kötelezettségének, nemcsak azzal büntetik meg. hogy az eredeti (tehát nem a csökkentett) kukorica vagy burgonyabeadáftát kell te'j-eeiteni, hanem ezen felül a rej­tett é« fc'derl'ctt készleteit minden ellenszo'gáltatás nélkül cl kell koboz­ni. Számos községben, nemi erő- róják rá a kulákokat a beadási kötelezettség teljesítésére és a becsü­letes dolgozó parasztokkal akarják a kulákok terhét js beadatal. Ahol jó a politikai felvilágosító munka, mint például Lolhárdon, Szágyon, Bako- cán vagy Ilorváthrrtelenden. a beadó* teljesitéve könnyen megy, mert a dol­gozó parasztok a népnevelők és a tanáé* felvilágosító munkáján ke­resztül megértik pártunk politikáját és sietnek becsülete* beadásukkal ki­fejezni szilárd készségüket a béke megvédésére. A politikai felvilágosító mnnkáhot kérni kell a pártszervezetek segítsé­gét. be kell vonni elvbe ar. élen táró beadókat, az MNDSZ asszonyokat. DISZ ifjakat, a földmflveoszövetkeze- tnk dolgozóit és a verseny szelleme állandó felszínen tartásával, a sza­badpiac és a kedvezmények helye* megmagyarázásával megértetni pár­tunk politikájának helyességét min­den téren, igy » beadás területén i*. A begyűjtési verseny november 7-í országos jutalmazásáról Th legjobb járásban a járási ta­nács vb. dolgozóinak jutalmazása: gozóinak jutalmazása I. IT. III. IV. V—VI. VII—X. járá* 15 000 forint 12.000 forint 10.000 forint R.000 forint R.—8.000 forint 6.000 forint Az országos versenyben az 50 leg­jobb községben a községi tanár* dol­I. II—III. IV—V. Vi—vn. MII—x. xi-xx. XXI—XXX. XXX—XL. XL—L. község B.OOO forint „ á 4000 forint „ á 3.300 forint „ A 3.000 forint _ á 2.300 forint , á 2 000 forint m á 1.900 forint t á 1 „V)0 forint _ A 12Í00 forint Segítés — ahogy a pócsváraili járási tanács mezőgazdasági osztályán elképzelik A pér.wáradi járási tanárt merő- gazdasági osztályától október .in­án, cHÍitörtökön Herényi KHa ét Kőváraik László ellenőrizni voltak Véméndcn. Ellenőrzésükről jegyző­könyvet készitettek, amely a kö­vetkezőképpen szól: „Nyilvántartási lapon telillvlzrgát- tuk a begyűjtés állását. Kukorlea stáz százalék az Uj Alkotmány tét­ben és ngyani'y a Keleti Fényben Ls. Minden máit beadásukkal rend­ben vannak. Egyedit! as l'j Alkot­mány burgonyabeadásuval van még hátralékban. Utasítom a tanácsel­nök elv társat, hogy mindről legyen meg annak érdekében, hogy az UJ Alkotmány tsz Ls eleget tegyen bur- gtmyabeadásl kiitrlevségéoek." A jegyzőkönyvet mindketten alá­írták, aláíratták a tanácselnök elv- turs-snl ls. Majd- mint akik meg­tették kötelességükéi, beszálltak az autóba és elrobogtak. Otthavyták azonban a tanács­éin ök elvtársat, aki ezután éppen úgy nem tudta mit kell lennie, „annak érdekében, hogy az Uj Al­kotmány tsz I* eleget lessen be. I adási kötrlraMégénrk", mint ISJ fél órával előbb. Számtalanszor sző* átéltük már. hogy az Ilyen ellrnőrzé* semmit sem ér a mégis, a bírálatok elle­nére L u péeaváradl Járás mező­gazdasági osztályának egyes mun­katársai továbbra b Ilyen lélek- trlrnül, bürokratikusán és felelőt­lenül végzik a munkájukat. Vájjon mit gondol Herényi Ella és Kőtá­raik l.áazló, látoyatáaukkal a té­méndl tanácson, elősegítették-« a tanára munkáját? Ilyen fctUIrtra Hlcn őrzés ée Ilyen általános uta*itgata* előbbre vLszl-e a brgyüjtéat Vemen- den? Tudják-r most a péeaváradl járási tanára mezőgazdasági os/U- lyán. hogy a véinéndl l'j Alkotmány Lz miért nem teljesítette beadását? VII biztosítja a péeaváradl járat mezőgazdasági osztályát, bogy a trméndi UJ Alkotmány taa telje- Mtl a beadását? At Ilsen ellenőr­ié*, az Ilyen trgilség trmtnl esetre. Herényi Ella én Km áraik Látziá elv társak képzett Itakrmb-rrk. A taiiárarlnök rltlárt joggal elvárta tőlük, hogy munkájához komoly eegílaégel adjanak, ami rgyébkétil kötelességük lelt volna. Meg kel­lett volna kérdezniük a tanácselnök elvtársat, mik a nrbéuégek a be­gyűjtésben. hol van tzükaég *egtl- régre. Herényi é* Kőváraik elv Ursal igen sok tapasztalatot gyűjt..ettek más községekben, rirket elmond­hatták volna ét irgltbették volna az elnök elv tártat a nehézségek le­győzésében. Nrmrtak a tanácalroda* kellett volna mctnéznl, hogv an alt a község a begyűjtési terv taljrsl- lésében, hanem rl kellett volna menni n tsz-krz ét olt megnézni, ml hátráltatja a larv teljesítését ét * hrlvtzinen krllelt volna s*-gltenl • hibák kijavításában. Ila így látiák volna rl feladata* tukat, kétvégtrlen. eredmény at l«B volna imrokájuk és blzlimak nénrk abban, hogy a véovéndl U Alkotmány t*v 1» teljeséit kötele*' séfét. ­A „Neues Deutschland" a magyar !<ormánykü!döftség látogaíásáró Berlin (MTI) A Német D«tnokr»ll' kun Köztársaság vezető napilapjai pénteki vezércikkeikben a RAktmi Mátyá* vezette magv*r kormAnykül- döit<vt'*g látogatásával (oglalkotnak. A „Neue* Dcutáchhind'', á Német Szocialista Egyaégpárt központi latija rámutat, hogv a hatalma* Bzovjnt- utiió felszabadító harca é* a köveik«- tetőt MltÜDl békrpoiltika 9*11« lehe­tővé a német é% magvar nép gjrfl­mö!t«őtő bitrátl egyU*llllliköd s, \. „Rákosi Máivá* vezette magyar kormánykü’dfttt*égnrk éppen a nto* lant liir.ponihan lett látogatása fr t»*- oaQlhele’ién acgit«ég nnuueli kű/<l. műnkhöz — írja a *Xvur* D.'Ul> h lan<l.*‘ F.zt a tálngaiá*! éppen nriiMsvak a Német Demnkrzt.kuv lársaeág tlo'gozói üdvözölték örömmé', hanem a nyiigatnéntet*?®^ gi hazafiak I*. akik le akarnak ** utó ni ti Adenauer klikk háború* r ^ litikajáva! A á'i.e.iá« azzal z bizio"“' érzése.«! milöte el a ném.d h** kát. hogy a békr*zrretft nép** a ZÖ» vécéivé I. nagy ém holá'* vár a lémet népié Ez a Inját •• , ^ ilfl ",'*i vl hart;i>f)Vn^ *i**# y i , , _t _«iitfiáMa ­•i tu'hülii unn' Nviifit * * ^ ULr**9 luk Ai ikat rih^“ l I í'Al tArténA r. 4 k UM^d lm,"

Next

/
Thumbnails
Contents