Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-12 / 240. szám
IX ÉVFOLYAM, -Iff. SZÁM ABA j}Q FILI.LU VASÁRNAP, OKTÓBER 12 Szocialista kereskedelmet! A Szoijetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa A XIX. pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez Részletek M. Z. Szaburovnak, az Állami Tervbízoltsájj elnökének beszámolójából A pártkongresszus előtti napokban Jelent meg Sztálin elvtársiak ^A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című hatalmas műve, mely igen behatóan foglalkozik az áruforgalom kérdéseivel ia. Nem lehet vitás, hogy Sztálin elvtársnak ezzel kapcsolatos megállapításai a legnagyobb mértékben fogják elórevinni a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét. , Nálunk a szocialista kereskedelem fejlesztését a párt és a kormány de. cember 1 i nagyjelentőségú határozata Írja eJÖ Mindennapi életünkben iépten-nyomon tapasztalhatjuk ennek , eredményeit: az élelmiszercikkek vá lasztékának bővülését, az Iparcikkek minőségének javulását. Ha megfigyeljük boltjainkban az ott folyó munkát, azt tapasztalhatjuk, hogy bár az áruellátás vonalán állandó javulás mutatkozik, a bolti dől gőzök munkája nem mindig tükrözi vissza a párthatározat azon iiánymu tatását, hogy az említettek mellett elsőrendű célunk a fogyasztók és a bolti dolgozók közötti jobb viszony megteremtése. Ennek a kérdésnek most van megyénk területén igen nagy jelentősége, amikor a forgalmat úgyszólván teljes egészében az állami és szövetkezeti kiskereskedelem bonyolítja le. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem igazán most vált urává, gazdájává, de egyúttal felelő, »évé is a dolgozók kifogástalan ellá. fásának. Az ebből eredő felelősségér zet kell, hogy áthassa a bolti eladót akkor, amikor a vevő az árudába be. lép, a bolt védőjét, hogy a forgalom lebonyolításához szükséges árumeny- nyisóg megfelelő választékban és minőségben rendelkezésre álljon, a vál falatok igSzgatóit, hogy a boltba bevitt árumennyiség a legrövidebb időn bedül, a legjobb minőségben, udvarias kiszolgálás mellett kerüljön értékesítésre. Ez a felelősség kell, hogy áthassa a vállalatokat irányító közép- szerveket: a Baranyamegyei Kereskedelmi Irodát, a Baranyamegyei Ven déglátóipari Trösztöt, ezeknek felet, tes hatóságát; a megyei tanács kereskedelmi osztályát, továbbá a Baranyamegyei Szövetkezetek Szövetségét azért hogy az áru a dolgozókhoz va lóban szocialista kereskedelmi formák .között jusson el. Ez a felelősségérzet azonban nem minden esetben érvényesül Vannak vállalatok és boltok az állami és szövetkezeti kereskedelem, továbbá a vendéglátóipar vonalán egyaránt, ahol a kereskedelmi dolgozók nem érzik magukat az áruellátás elsőrangú fele lősének, nem szívlelik meg eléggé, vagy talán nem ia Ismerik megfelelően a párt és a kormán,, december lj határozatét. így a hiányosságok fő oka a nem kielégítő politikai felvilá gosító munkában, illetve abban kere sendö, hogy pártunk politikája még nincs mindenütt megfelelően alkal. mazva a kereskedelmi gyakorlatban. A vásárlóközönség éppen ezért érzi felismerhetően a kereskedelmi mun. ka minőségében megmutatkozó hiányosságokat. Nem egyszer tértünk már ki azokra a módokra, ahogy egyes 'bolti dolgozók, boltvezetők és egyes vállalatok Igazgatói például a vásár lók részéről elhangzó legtöbbször jo- észrevételeket és panaszokat kelik. Kétségtelen, hogy megyénk szocialista kereskedelmének dolgozói ha. talmas munkát végeztek az elmúlt ' évek során, sőt egyes kereskedelmi vállalataink országosan is kimagasló eredményeket értek el. A kereskedői, mi élet jellegzetessége azonban a do’gozókkal való mindennapos, igen széles tőmogkapcsolatok kövr'Vezté ben éppen az, hogy a kívülálló, a vásárló előtt minden területen észre, vétlen működésével tűnjön ki. Tud juk, hogy a kereskedelemben az Ilyen észrevétlen „sima” munka mögött áll az a hatalmas erőfeszítés. az a rengeteg előzmény, mely lehetővé teszi, h0gy az áru a vásárló kezébe kerül jön. Ezt azonban az eladóknak sem mi körülmények között sem szabad még egv véletlen mozdulattal sem a vásárlók tudomására hozni, vagy velük éreztetni. A kereskedelmi dlogozókat a vásárlóközönség életszínvonalának és ezzel egyidejűleg igényeinek nőveke. dése következtében nem tehet ma már dicséretben részesíteni csupán csak azért, mert a kereskedelmi mun. ka zavartalanul folyik, A dolgozó nép ennéd többet, »okkal többet vár a kereskedelem dolgozóitól: a izocia lista kereskedelemben az eladónak a vásárló barátjának, tanácsadójának kell lennie. Ezt Írja efő tulajdonképpen a párt és a kormánv december Lé határozata. A kereskedelmi saervezeteknek tehát éppen ezért: a kereskedelmi mun ka minőségének és kultúrájának emelése érdekében tovább kell fejleszteniük a tőmegszervezetekkoj való kapcsolatokat, mert a társadalmi ePIen. őrzés fokozása útján egyrészt így válik lehetővé az ellenség mindúnta. lan jelentkező aknamunkájának mi előbbi, gyors, eredményes leküzdése, másrészt a bold dolgozók és a vásárlóközönség viszonya a párt- és kormányhatározat szellemében csak ily módon javítható tovább. Ez azonban csak részben múlik a kereskedelmi eladókon. Sok mindennapi eseménv bizonyltja, hogy a vállalatok a bolti dolgozóknak, az irányító szervek pedig a vállalatoknak nem adnak eléggé konkrét segítséget, ennek következtében az eladó a boK. ba„ sokszor magárahagvatva. egyedül érzi magát. Ennek kiküszöbö’ése végett az irányítószervek és a vá-Ha latok iránvitómunkájának minőségét az eddiginél sokkal magasabb színvonalra kell felemelni. Fokozottan káli biztosítani a bolti dolgozók részére a minőségi munka végzését elő segítő berendezési és felszerelési tár gyakat, munkaruhákat és egyéb, a forgalom zavartalan lebonyolításához Szükséges eszközöket, így elsősorban szállítóeszközöket D; mindezeken a technikai feltételeken túlmenően több figyelmet kell fordítani a kereskedelmi dolgozók marxista leninista műveltségének és szakmai képzettségének emelésére. Tudomásul kel! venni végtére: kulturált dolgozót kultu. rált módon csak minden tekintetben képzett, művelt kereskedelmi eladó képes kifogástalanul kiszolgálni. Az irányítószervek és vállalatok további sürgős feladata: a bolti dolgozókat megszabadítani az őket sokszor feles legesen terhelő. s5t túltengő admínisz. trádótól, illetőleg, hogy a feltétlenül szükséges adminisztráció valóban a bolti tervek teljesítését, annak mérését, a vállalat, a népgazdaság vagyonának megóvását célozza. Nyíl vánvaló, hogy a bolti dolgozóktól is csak úgy várható el a jobb, minőségi munka, ha a szocialista kereskedelmünket, irányító szervek is eleget tesznek a kifogástalan munkavégzés előfeltételeinek. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában múlhatatlanul szükséges a meglévő bolthálózatot olymódon átrendezni, hogy az egyik alapját képezze egy új, Igazi szocialista kereskedelmi mun k asz ellem megtor^mthe tőségének. Megyénk területén elvétve történjek már ilyen irányú kezdeményezések, a pécsi 121. sz. fűszer csemege áru. ház már önmagában is azt mutatja, hogy nálunk a kapitalista kereskede. lemtől eltérő, egészen új kereskede lem kifejlődéséről van szó Ugyanezt bizonyítja a tegnap megnyitott 10. számú ruházati szakáruház is. Nem elégedhetünk meg ma már azonban csafc azzal, hogy a belváros néhány oontján korszerű boltokat létesítünk, hanem sürgősen irányt kell venni a bánya- és iparvidékek, a perifériák, a járási székhelyek, de az egész megye területén arra, hogy boltjaink minden tekintetben alkalmassá váljanak valóban szocialista kereskede’sm folytatására. Ennek a korszerűsítés nek anyagi alapjait felemelt 5 éve* tervünk biztosítja. A korszerűsített, szakosított boltok a párt- és kormányhatározat sziliemében lehetősé, get nyújtanak a válasz'ék kiszélesítő sére, a bolti dolgozók képzettségének emelésére, a bolti rend és tisztaság nak az eddigieknél jobb megtartásé ra és végül, lenfőként a bolti dolgozók és a vásárlók közötti viszory megjavilására, mert a technikailag jól felszerelt, korszerű. ízléses boltban szívesebben vásárolnak a dolgo zók és szívesebben szolgálnak ki az eladók. Moactva, október 10. (TASZSZj. Beszéde elején Szaburov elvtárs foglalkozott • Szovjetunió népgazdaságának újjáépítését és fejlesztését szol- gáló 1946—1060. évi ötéves terv alap vető feladataival és hatalmas eredményeivel. A Szovjetunió népgazdaságának újjáépítését és fejlesztését szolgáló 1946—1950. évi ötéves t?rv*t a belső erőforrásokra támaszkodva teljesítettük, minden külső segítség, külföldi hitelek nélkül, A terv teljesítésében és túlteljesítésében döntő szerepet játszott a nagy Sztálin $ a kommunista párt által vezetett szovjet önfeláldozó munkája. (Taps.) A negyedik ötéves terv tikerst teljesítése a szocialista rendszer további megszilárdulására vezetett és a Szo- jetunió új, nagy győzelme vöd. amely biztosította a szocialista állam hatalmának további növekedését, A negyedik ötéves terv sikeres teljesítése lehetővé leszi az ötödik ötéves terv elfogadását, amely biztosítja a népgazdaság minden ágának további fellendülését, a dolgozók anyagi jólétének emelkedését, az egészségügy fejlesztését és a nép kulturális jzin- voaalának emelését. Az ötödik ötéves terv Irányelveinek legfontosabb feladatait a következő mutatószámok jellemzik, — állapija meg Szaburov elvtárs. 1. Az ötödik ötéves ten feladatait az ipar területén Az ötödik ötéves terv iránye'vei előírják, hogy az ipari termelés szín vonwla 1955-ben 1950-hez viszonyítva körülbelül 70 százalékkal emelkedjék. Ez azt jelenti, hogy az ötödik öléves terv végére az ipar össztermelése háromszorosan fogja felülmúlni a háború előtti színvonalat, öt év n’att .az ipari össztermelés évi átlagos növekedési ütemét körülbelül 12 százalékban állapítjuk meg, ezen belül a termelési eszközök termelésének növekedési ütemét 13 százalékban és a fogyasztási cikkek gyártásáét 11 százalékban. Az elmúlt ötéves tervben as ipar össztermelésének növekedési üteme magasabb volt. Annak, hogy az ötödik ötéves tervben az ipari termelés növekedési üteme valamivel kisebb- mint az előző ötéves tervben, az az oka egyrészt, hogy az iparban befejeződtek az újjáépítési munkák, amikor a termelés gvors növekedését az újjáépítés alatt álló vállalatok révén értük e! és másrészt az új ötéves tervben a termelés minőségének további jelegtős javítására és a választék bővítésére van szükség. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az új ötéves tervben az össztermelés növelése minden százalékának majdnem kétszer nagyobb össztermelés felel meg, mint az előző ötéves tervben. Az ipar és az egész népgazdaság növekedésének alapja a kohászat. Az ötödik ötéves terv Irányelvei 1955-re 1950-hez képest a következő növekedést állapítják meg: nyersvasöntés körülbelül 76 százalék, acélöntés 62 százalék és hengereltárutermelés 64 százalék. A vasfélék termelése em'ltett nőve. lésének legfontosabb feltétele a kohászati vállalatok maglévő kapacitása kihasználásának további javítása. Éhből a célból a lervmunkálatck elvégzését írja elő n vaskohászati üzemek kohászati folyamatainak további meggyorsításáért, e folyamatok ellenőrzésének aiilómatizálásáért és a munka- igényes munkák gépes'tés-éért. Nagy programot kell megvalósítani új kohásza'! vállalatok építése és a meglévők bővítése terén. Elengedhetetlen, hogy jelentősen kiterjesszük a színesfémek leemelését. Ót év alatt a finomított réz termelését mintegy 90 százalékkal, az ólomét 2.7-szeresre, az alumíniumét legalább 2.6-szereare. a elnkét 2.6-szeresre. a nikkelét 63 százalékkal és az ónét 80 százalékkal növeljük. A népgazdaság összes löbbl ágazatában a termelés és a technikai haladás növelésére előirt ütem betartása a legfontosabb feltétele az ország további villamosításának. A vKlamos- energiatermelés 1965-ben, 1956-hez viszonyítva mintegy 80 százalékkal növekszik. Ez lehetővé teszi az ipar villamosítást színvonalának emelését a termelési folyamatok autómatizálásá- nak széleskörű fejlesztése mellett és as -elektromos hevítés. valamint az elektrolízis új módszereinek további meghonosítását Lehetővé teszi továbbá' az elektromos energia alkalmazásának nzéleskörű kiterjesztését a mezőgazdaságban, úgyszintén a vasutak további vKlamosttását és a lakosság szükségleteit szolgáló villamosenergia termelésének fokozását. A vinamosentrgiatcrmelés tervezett növelésének biztosítása, úgyszintén az energiarendszerekben a villamosener- gia-kanacitás tartalékainak növelése céljából előirányoztuk a villamoscrő- niűvek teljesítményének nagyfokú növelését. üt év alatt a villamoserőmfl- vek összteljesítménye, körülbelül kétszeresre. a villerőműveké pedig háromszorosra emelkedik. F.meliet! a hőerőművek teljesítményének növelését elsősorban a már működők kibővítésével kell biztosítanunk. Az ötödik ötéves tervben a kormány határozatai értelmében vízierőművek és hőerőművek széleskörű építését vs'óstt- juk meg a helvj füzelőanvagforrások- nál. Az épülő vízierőművek kőzü! feltétlenül meg kell emlfUni mindenekelőtt a Volgán épülő kujbisevi és sztálingrádi vizierőművel, valamint a Onve- pren épülő kahovkai vizierőművel. A 2,100.000 kilowatt teljesf'ménvü kujbisevi vizierőművet lOaő-bgn kel! üzembe helyezni. Ez komoly mértékben növeli a központi területek és a Volga-melték villa mos energiaellátását. Tervbevették 400.000 VVolt feszültségű távvezeték építését a kujbisevi vizi- erőmütöl Moszkvába. Ilyen létesítményeket az elektromos ép'tőimmka gyakorlatában még nem ismer a világ. A kujbiaevt vizierőművel együtt az ötödik Ötéves tervben olr nagy vizieröműveket kft még építeni, mint n kómái, a gorkiji. a mingecsaurl, az usztvkamenogorszki és mis vízierőművek Ezeknek a mostani ötéves tervben iizembehelverendő vízierőművek nek összteljesítménye mintegy további két- nvl’ió kilowatt. Ezenkívül más kerületi és he’vi vízierőművek is épülnek. Széles mértékben folyik a »ztálingrádi és a kahovkai vizierőmű építése, de megkezdjük újabb nagy vízierőművek létrehozását: a Vo'pAu a csebokszari. a Kánaán a votkinszki, az Irtisen a buh'armini vizierőmű és több más vizierőmű építését is. Meg kell kezdenünk az Angara-folvó energiatartalékának komplex kiaknázására irányuló munkálatokat, hogy az olcsó viltamosenerg!« és a helvi nyersanyagforrások segítségével fejleszthessük az alumínium-, a vegyészeti ipart, az érchánvá«zn!nt és más iparágakat. A továbbiakban Szaburov elvtárs meghatározta azokat a feltételeket, ame’.vnk az ötéves tervben biztosít ják az ásványolajipar 85 százalékos, a gázipar 80 százalékos termelési emelkedését Az ű) ötévé* terv a széntermelés körülbelül 43 százalékos nö_ vetését irányozza elő, A kokszolha’ó szénfajták terme'ése öt év alatt legalább 50 százé’ókkal, a szén dúsítása pedig körülbelül 2.7- szeresére növelendő. A terv előirányozza hogv a szénbányákban körül, belül 30 százalékkal kell növelni a kapacitás kihasználását, a negyedik ötéves tervhez képest A szénterme lés előirt nevetésének, a terme'ékeny- ség emelésének és a széniparban foglalkoztatott munkások munkájának megkönnyítése céljából a terv előírja a szénlelőhelyek kiaknázása módszereinek megjavítását, a leginkább munkaigén-es széntermelési folyamatok gépesítését, a szénpadokon történő jövesztést. valamint az elővájásl vágatok mélyítésekor a szén és a meddő kőzet rakodásának gépesítését, s a legújabb gépek és mechanízr musok széleskörű bevezetését a széntermeié» gépesítésének növelése céliából. Továbbfejlődik a tőzegterme-és és» az égőpala termel és. Ot év alatt a tő. zegtermelés 27 százalékkal növekszik, az egőpalatermelés pedig 2-3 szeresére emelkedik, s különösen fokozódik e termelés az Észt SZSZK bau. A beszámoló ezután felsorolja 9 különböző iparágakat, amelyeknek géppel való fokozottabb ellátása a gépgyártás feladata. így főbbek között a vegyészeti Ipar, az építőanyag- ipar, könnyű, élelmiszeripar, mező- gazdaságí. gépipar, fakitermelőipar, hajóépítőipart említette. Szaburov elvtárs ezután így folytatja: A gépgyártás minden ágának je- fenlő* fejlődése lehetővé teszi, hogy az ötödik ötéves terv folyamán alapjában véve befejezzük az iparban és építkezz ben a nehéz és rannkaigé- .zyes folyamatok gépesítését. Kiemelkedő eredményt jelent ez majd a népgazdaság további technikai felszerelése. a munkatermelékenység emelése és a munka megkönnyítése terén. A továbbiakban a beszámoló A ve gyészeti ipar és a faipar fejlesztési tervével foglalkozik, majd áttér az építőiparra, mely az ötéves terv 8prán a főbb építőanyagok gyártását legalább kétszeresére keli, hogv emelje. A nehézipar és a mezőgazdaság tei- lödése alapján — folytatódik a beszámoló — az ötödik ötéves tervben biztosítanunk kell a közszükséglett cikkek gyártásának gyors fejlődési ütemét, Á mezőgazdasági nyersanyagtartalékok lehetővé teszik, hogy az őt év alatt a könnyű- és az élelmiszeripar termelését legalább 70 százalékkal növeljük és ezen belül 1955. re, 1950 hez viszonyítva, a pamutszövetek gyártását körülbelül 61 «zúzalékkal, a gyapjúszövetek gyártását 54 százalékkal, a börcipők gyártását 55 százalékkal, a hús termelését 92 szú. Zalákkal, a halászat hozamát 58 százalékkal. a kristálycukor gyártását 78 «zúzalékkal, az állati zsiradék termelését 72 százalékkal, a növényi zst. radéktermelést 77 százalékkal, a kon- zervgyártást 2 1 szeresére emeljük. A meglévő termelési kapacitások jobb kihasználása mellett az új ötéves ten-nagyipari beruMzási programmot. ir elő. Az ötödik ötéves terv az Ipari termelés növelésének terve szerint az állami ipari beruházások körülbelül kétszeres növelését írja elő a negyedik ötévé* tervhez kénest. A beruhá. zások különösen nagymértékű nőve’é- sét kell elöiránvozni a kohászat, a villamoserőművek. az ásvánvolaiinnr, valamint a könnyütpari vállalatok fejlesztésére. A beruházási tervnek nemcsak új vállalatok éj géneevségek te. lentős számának üzembehelyezését kell biztosítania, de a raeolévő vállalatok kapacitásának növelését is a gépegységek újjáépítése, új berendezés létesítése, a terme’és gépesí’ésn és a technológiai folyamatot? javítása útján. A tomnelőkanaei'ások nőve’é- se a meglévő vállalatok kibővi'ése utján — ez a legfontosabb tartaléka a terme’és legkisebb községekkel va ló növelésének az új ötéves tervben. Az új ötéves tervben biztosítani kelt az ioari vállalatok építésének jobb területi elheivezését annak érdekében, hogy az ipar még közelebb (Folytatás a 2. oldalon)
