Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-19 / 246. szám
4 W R P f, fí 1952 OKTÓBER 19 Eg er vár 400 év előtti hős védőinek regényírója Pécsett 70 évvel ezelőtt Gárdonyi Géza pécsi kapcsolatai és emlékei A kalendárium t8$2 augusztus 30átltott ki. A kisregény — amelyben ta- urutatott. A Mecsek fehér országútién j nitóskodásának keserveit írta meg — egy városi szekér döcögött a nyárvégi verőfényben- A szekéren világos-szürke ruhában, barna garabonciás diékköpenyben egy 19 éves fiatalember ült. Lábai már teljesen elzsibbad tak a sok üléstől. Szöiősgyörökről, lábról, Lengyeltótiból, öreglakról hosszú és fáradságos volt az út Pé csig.. , Elbúcsúzott a szekér gazdáiétól, le Pécs város nevével kezdődik és továbblakban is Pécsre emlékezett vissza benne. Meghatóan írja le Pécs városától való búcsúzását: — ..Mikor lelérkeztünk a Mecsek tetejére — írja regényében — .......... vi sszatordult°m, hogy egy utolsó pil lantást vessek szülővárosomra ... Nem maradt ott ugyan senkim, de senkim, aki sírt volna utánam, és mégis szállt a kocsiról és gyalog folytatta könnybelábadtak szemeim. Mintha útját. Időnként meg-megállt és elgyö-j maga a város volt volna az anyám. nyörkődött a Mecsek természeti szép ! s mintha azt a fonalat, meiv a város ségeiben. Szedret szedett, majd leült hoz kötött, itt őrökre elszakítani egy odvasderekú vadkörtefa alá és érezném.” önfeledten nézte- a bányatelep piros (églaházait. Nézte a Mecsek alján el- A kalendárium 1897 november 17 törülő őszi várost, amelynek házai ét mutatott. Pontosan 15 év telt már messziről úgy tűntek fel előtte, mint. jel Gárdonyi Géza pécsi látogatása ha játék-kockákból állították volna óta A Mecsek, a pécsi emlékek még Ame... j mindig frissen éltek benne. Elhatároz— Szép, Igen szép vidék — mondot I ‘a, hogy kétkötetes történelmi regényt ....................... ■ '1 ír, ameiy a Mecseken kezdődik. Eger várának ostromával végződik, főhőse pedig egy pécsi kovácsmester fia lesz. Tj1 gerből ezért 1897 november 13 *“•' án levelet írt Pécsre. Majorosey ta magában Aztán ábrándozva, las Ran leereszkedett a városba. Ziegler Géza népiskolai tanító volt. Azért Jött Pécsre, hogy szerencsét próbáljon, hátha tanítónak alkalmaz rák. Végigjárta a várost, de útja ép. Imre polgármesternek. M.egfrta, hogy pen olyan eredménytelen volt, mint Egerben regényt készül imi és en- Lengyeltótiban. öreglakon, vagy édes nek hőse Bornemissza Gergely lenne, anyja lakóhelyén: Szőlősgyörökön, jaki — mint azt Tinódi Lantos Sebes. Két dolog bántotta: elhelyezkedésé I tyén döcögő pennájával megírta — nek kilátástalansága és az, hogy Pécs város szülötte, pécsi kovács Egerben szerzett tanítói oklevelében fia. Levelében a pécsi polgármestert elégséges osztályzata volt történelem j arra kérte, hogy a föld alól is (ért MI (hazai alkotmányból) ég tenné ja három szót levélben kétszer is alá szettudományból (gazdasági és kerté húzta), de kerítsen neki egv o’.van szett gyakorlatból). Szégyelte azt, lírást, könvvet. vagy levelet, amibö hogy pedagógus létére, általános ké- kibötűzhetö valami a Gergő-gyerek pesítése is ..csak” elégséges. Ha már Pécsre szekereztem és mint; múltjából. Maiorossy Imre polgármester azon tanító nem tudok elhelyezkedni eb- ban hiába ku'atott Bornemissza Ger nem talált ben a váróiban, akkor legalább meg galvről szóló frá«ok után kísérlem kijavítani oklevelemben az egyet sem. Válasz'eveiében csak elégséges osztályzatot — gondolta ma-: annyit írt Gárdonyinak, hogy: „A gában. í Gergő-ayerek végleg eltűnt“. B átor elhatározással nekivágott a! Gárdonyi akkor Pécs után Bécs fe Vi-il,, ifnaanHi' 1lé fordult a császári levéltárban ku nem. Az olvasó csak az utolján ve szí észre, mint a fasorban menő em bér, aki az út végén visszafordulva látja meg a fák egységét s visszafelé is elméláz a megtett út érdekességén' — fejezi be naplóját Gárdonyi. I lyen előzmények után látott hoz * zá Gárdonyi 1897 te’én az ..Egri csillagok” című kétkötetes történelmi regényének megírásához. A pécsi ko. vácsmester fia. Bornemissza Gergelyt mint regénye hősét olyannyira meg. szerette, hogy regényének Legelőször nem is az ..Egri csillagok”, hanem „Gergő diák" címet adta. Később ezt a regényeimet „Holdiogyatkozás" ra változtatta meg. Ez nem tetszett neki és ezért „Hol terem a magyar vltéz!" lett a regény címe. Később ezt a ci met „Tőrök gyűrű”-ne változtatta. Egv hónap múlva „Hold és csillagokM címet adta regényének, amiből végtre maradandó regényeim: „Egri csilla. Király, (mostani Kossuth La- lé fordult, a császári levéltárban ku Jós-) utcának Bekopogtatott a Líceum tat ott tovább. templom melletti tanítóképző intézet Miért izgatta Gárdonyi fantáziáját igazgatójához, aki beesett mellű, csu éppen a pécsi kovácsmester fia: Bor- pan arcú, nagy vöröshajú, keskeny nomlssza Gergely és miért éppen er. ajkú, feketeruhás „tekintetes úr": ről a Jobbágyimról, erről a népi hős. Schultz Imro volt. l ről akarta megírni regénvét? — Ziegler Géza népiskolai tanító A kérdésre maga Gárdonyi adja vagyok — mutatkozott be, majd elő- men a feleletet ezádőbö! származó napadta kérését: — Oklevelemben elégséges van — mondotta, — mit szeretnék kijavítani. — Hol az oklevele? — Nincs nálam. — De hiszen önt így akárkinek, még mesterlegénynek Is nézhetem — mondotta morózusan Schultz Imre Igazgató. — Sajnálom, hogy ilyen rossz véleménnyel van az igazgató úr Irányomban, de az oklevelet pályázatra küldtem — Az egész vizsgálatot kell újból kiállnia, ha javítani akar s akármi lyen jeles oklevele van is, az az érzésem, hogy itt megbukna, ha másból nem, nálam növénytanból. Ziegler Géza kissé meghökkent, de ezután önérzetesen válaszolt: — Ugyan kérem, a tekintetes úr nő. fénytana is ugyanolyan elveken épül, mint Linéé, vagy másoké. — Az alapefv ugyanaz, de az osztályozás az más — felette öntelten Schultz Imre igazgató. — Köszönöm. Nagyon őrülök, hogy megismerhettem — felelte Ziegler Gé za, akiről Schultz igazgató nem sejt hette, hogv a magyar irodalom egvik kiváló képviselőjét, a későbbi Gár donyi Gézát riasztotta el a vizsgától az elégséges néptanítói oklevél kija. vitásától. Pécsről 1882 szeptember 2-án érke zett haza Gárdonyi. Olyan fáradt, összetört volt, hogy két napig egy folytában aludt. Mire felébredt, egyszerre két helyre is kapott tanítói ál. lásajénlatot. Szólősgyörökre és De vecserba. Gárdonyi Géza ekkor e'ő. vette naplóját, feljegyezte pécsi útját, majd csomagolt és a veszpréminegyei Devecserbe ment tanítónak. * A kalendárium 1883 április 20 ái mu'atott. Pécsi tartózkodása óta pon. fosán 8 hónap telt e!. Lúdto'.lát bőd zatentába mártotta és elkezd'e Írni „Álmodozó szeretem“ című első regé nyét. Ezt a regényt, amelyet négy hónap alatt írt meg, 1886 január 1- én kezdte el közölni a ..Győr; Hírlap’' 32 folytatásban. Könyvalakban a re gény so-ha ne® jelent meg. A 19 éves fejjel megirt regény főhőse: Pajnádi Sándor, a Bakonyból Pécsre jön, ahol beáll gyógyszerészsegédnek. A A kalendárium !894 et mutatott. Ti- sónkét év telt már e' Gárdonyi Géza tójában, amelybe a következőket írta: „Egy tavaszi napon felvezettem a iki.mat az egri várba. Azt mondtam neki: — Hányd be egy pillanatra a szemedet és gondold azt, hogv az idő kereke visszafordult az 1552 Ik esztendőbe. Elénk színekkel lestettem elétt az ostromot. Dobót. Mecskeyt, a hős asz. szonyokat. a bombnhányó és falrom boló törököt, a harmincnyolc napig tartó ostrom minden jelenetét A gyermek napokig ezt forgottá az elméiében, de ami engem meglepett, rtz volt. hogy a figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. Ez volt, kiért legjobban lelkesült és akinek tettein szivéből kacagott. S ne. kém a gyermeki létek érzékeny tükrében kellett meglátnom, hogy csakugyan ez a legérdekesebb alakja az egri ostromnak. Ekkor gondoltam rá. hogy érmék a Gergely deáknak az életét meg kel lene írnom regénynek. flogv a fiamat ennyire felizgatta ez az alak. magam is foglalkoztam vele. O’vosnattam a kor történelmét: Ve. rencsicsot. Hammert, fínshecquet, Dsetabzade Musztafdt, Orléliusl. Az én nagy kérdésem ez volt: — lehet.- olvan r'-aénvt írni. ame'y nem st:nlólnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilá gítana az elmúlt századok érdekes ■sötétségébe? Lehe+ne-e igaz történél mer írni regény alakiában? Két neheze volt a fel:letn»k. Az egyik az. hogv Wlasslch miniszter egv meggondolatlan rendeletével az összes vidéki írókat, kizárta a Nemzeti Múzeum könyvtára (a nem. i.et könyvtára) használatából, s íav a magam csekélv. jövedelméből kel lett az összes könyveket, adatokat beszereznem A másik nehézség maga az érdé kés hős élete Ez a vidám szép a'ok tragikus véget ért. Lehetetlen olyan életrajzot írnom, hogv az olvasók, eír. va tegyék le a kezükből. Ezen ágy segítettem, hogy a.z eh/ére fordítottam annak a nehéz sorsnak a képét, amely át érte. Az olvasó a regény első felében megismeri a magyar rabok álját és a kéttornyú börtönt, anél kiil, hogy csak sejtené is, hogy mind j ezt azért mondom el. hogy mikor a I regény végére ér. gondolatban viszgokM alakult ki. A regény eredetileg nem úgy kéz, dődött, ahogy ma olvassuk. A két gyerek nem fürdőit a patakban a Me esek tájékán. A ki« Évát sem rabolta el a tőrök, hanem ott kezdődött a regény, hogy Éva asszony az urának ruháját foltozza Fejérvárott. Rá- tapint a ruhában az egri vár rajzára, törők gyűrűre, s ugyanakkor meg Jelenik a félszemfl Jumurdzsák é* el rabolja Éva gyermekét A regény nehézkesen Indult és ezt Gárdonyi Géza maga is érezte, főleg 1897 december 9 én, amikor a 135 ik lapnál úgv elakadt a regény Írásában, hogy egv hónapig nem tudta folytat, ni, mert negényvázlat nélkül kezdett az íráshoz, s ez megbosszulta magát. Hozzálátott a regény elejének átdolgozásához. 1899 karácsonyán a „Pesti Hírlap’' már elkezdte az ,,Egri csillagok” köz. lését úgy, ahogyan Gárdonyi Géza azt átdolgozta. Könyvalakban 1901- ben jelent meg először Budapesten-. A regény itt már úgy kezdődik, hogy 1533 májusban a Mecseken a folydogáló „patakban két gyermek fürdik: egy fiú, meg egy lány." — ,,Az a kis falu, ahová a két gyerek való, a Mecsek egy völgyében rejlik — írja regényében. — Varrni harminc vályogház, meg egy nagy kőház mindössze. A kis falut erdei fák lombozzák körül $ a fakók azt gondolják, hogy a törők soha sem talál oda, Gergő gyereknek az apja kovács volt Pécsett, de már meghalt. Az asszony KeresztfaJvára húzódott az apjával, egy ősz, öreg paraszttal, akt harcolt még a Dózsa György lázadás, ban. Azért is talált menedéket a lalu uránál, Ceceynél. Az öreg néha lement az erdőn át Pécsre, hogy kolduljon. Abból éltek télen is, amit az öreg koldult Az „Egri csillagok” eleje tehát Pécsett, illetve a Mecseken játszódik le. Itt rabolja cl a török Gergelyt és Évát, itt menti meg Évát Gergely, itt a Mecseken aknázzák alá az utat, hogy a török császárt Pécs felé veze. tő útja során a levegőbe röpítsék s ezzel megakadályozzák Buda váráéi leni vonulását. Honnan ismerte Gárdonyi Géza olyan jól a Mecseket és Pécset, amelyet az „Egri csillagok" e’.sö köteté, ben olyan szépen és élethűen ír le? Ossi mezőgazdasági munkák a Szovjetunióban A Szovjetunió a villamosítás élenjáró országa A lom manfimn« egyenlő SZOV >*•* jethatalom plusz az orsrAn **ea jethatalom plusz az ország villamosítása.” Ezeket a nagyszerű sza vakot Lenin mondotta a szovjet hata. lom hajnalán, mikor nehéz napok Jártak a fiatal köztársaságra, Sokak előtt megvalósíthatatlan álomnak tűnt akkor az ország villamosításának terve, amelyet Lenin és Sztálin eszméje alapján és az ő vezetésükkel dolgozttimyl áramot termelünk, mint ben. 1940. A tervidőszakban épül a kufbisevt és a sztálingrádi vizlerőmü. Ez a kél vlzlerőmü mintegy húszmilliárd kilowattóra villamos energiát ad majd az Iparnak, a közlekedésnek és a. mező- gazdaságnak, Gyors ütemben bontakozik M a fcahovkai vizierómü építése is. A Kóma folyón, Molotov városnál épül vlzttak ki. A terv előírta, hogy 10—15 erőmű. Felépül majd a Kómán, a votkint vizierőmü is. Óriási jelentősége év alatt 30 erőmüvet létesítsenek, összesen egymillió ötszázezer kilowatt kapacitással Ezt a tervet a Szovjetunió népei 1935-re csaknem háromszorosan túlteljesítették. A Szovjetunió a villamosítás területén is élenjáró hatalom lett. Már 1940-ben huszonötször armyi áramot lesz ennek a 2 vizierőműnek az Ural lázas ütemben lejlődő ipara áramellátásában. A Szovjetunió további villamosításának során épül fel a gorklfl és a mlngecsauri vizierőmü ts. A mlnge. csauri erőmű a KaukázusonJúl legnagyobb hidrotechnikai létesítménye Mép abból az időből, amikor életében termeit, mint a cári Oroszország. A ! ;esz. Aramát már várják Azerbajdzsán először — és egyben utoljára — járt; háború előtt egyedül Ukrajna erőmű-1 pécsi tartózkodása óta Gárdonyinak j ^helyezhesse az érdeke hőst éU-Vor ie'ern men a ..Lámrtás cimu . i. ___ ek kor jelent meg a szagon példátlan felháborodást a re először — és egyben ebben a városban, 1882 augusztus 30 án. amikor mint 19 éves fiatalember a Mecseken leszállt a szekérről és elgyönyörködött a Mi: esek természeti szépségeiben, amikor állást keresett Pécsett, és amikor Schultz Imre pécsi tanítóképezdei igazgató elriasztotta at. tói. hogy tanítói oklevelében az elég séges osztályzatot kijavíthassa. Nem is feledkezett meg róla Gárdonyi. Re- gényében Schultz Imrét megtette Mó. ré Lászlónak, a loggyűlöletesebb regényfigurának. A kalendárium ma már 1952 t ** mutat. Négyszáz év telt el az óta. hogv megtörtént Eger várának hősi védelme, amelyet Gárdonyi Géza olyan mesteri művészettel írt meg az „Egri csillagok“ cfmű regényében s amit népköztársaságunk dolgozó né. pe az elmúlt napokban kegyelettel ünnepelt meg, A kalendárium ma már 1952 t mu- j tat. -letven év telt el azóta, hogy i Gárdonyi Géza Pécsett járt és meg ismerte a Mecseket, amelyet 51 évvel gzelőlt írt örökértékű regénye kezdetének színhelyéül választott. A kalendárium ma már 1952-t mu tat. Augusztus 30 án volt 30 éve an nak, hogy Gárdonyi Géza Egerben örökre lehunyta a szemét. Azóta ott nyugszik az egrj várban, a Bebek. vei több áramot termeltek, mint Svéd ország és háromszor annyit, mint egész Dél-Amerika erőmüvei. A tasiszta megszállók súlyos káro kát okozlak: 61 nagy erőmüvet romboltak le. Ennek ellenére, az újjáépL 'és hatalmas iramának eredményekép 1950 ben már 87 százalékkal több ipari üzemei. Az ötödik sztálini ötéves terv alko. tásai közé tartoznak az Irtis és az Angara-tolyón épülő vízierőművek. Óriási hatása lesz a vidék bányaipa. rónak lejlödésére, egész kulturális életének fellendülésére az Irtts-folyón leiépülő uszty kamenogorszki erőmű, nek Ugyancsak az lrtisen épül a buh áramot termeltek a volt megszállt tarminszki vizierőmü. A keskeny fo területeken, mint a háború előtt. Uj, lyővö’gy itt lehetővé teszi, hogy maerőműveket építettek országszerte. — j gag gátat épitsenek és mintegy 30 Különösen nagy eredményeket értek niij’iárd köbméter térfogatú víztárolót el a vizierőművek létesítésében. A , hozzanak létre. Hatalmas vizierőmü negvedik ötéves terv utolsó éveiben a vízierőművek már két és félszer annv/ áramot szolgáltattak, mint 1940. ben 1951 ben, e szovjet erőművek már több mint s*dz milliárd kilowattóra elektromos energiát adtak, vagyis töb bet, mint Anglia és Franciaország erő. müvei együttvéve. épül az Angara-Iolyón Is. Lehetővé válik majd ezáltal a szibériai föld mehében rejtőzködő kincsek egyre na. gyobb mérvű kitermelése. í’rrő -«irr» nagyobb lesz a vil- *~J lanyáram szerepe a dolgozók jólétének megteremtésében. Tizével és százával épülnek a kisebb erőmüvek, sokezer kilométer hosszúságú új verA szovki hazafi büszkén olvasta a’ lékeket szerelnek lel. villamosítják a Kommunista Párt XIX. kongresszusé < . , . . , nak irányelveit az ötéves tervre vo-j ° 1 * es a mczőgazdaságat. natkozólag. köztük azokat, amelyek* Az erőművek építésében egész or. a villamosításról szóinak. Az öléves S7águnk résztvesz A nagyszabású tervben 80 százalékkal kell amclhed , , . . ... „Lámpás” című: -n^g{sö" felében rájnií'álhpotökha ! bástyán s fölötte ragyognak az egri me az áramierme’ésnek. A Jejlödés I tervek Is pártunk bőlkisregénye, amely az un Magyaror- j p„rcsa munkn úgy.et csillagok... !ilyen üteme kapHaüsta omúgokbat . cseségét, a tzovjet emberek millióinak v A Szovjetunióban gyors itteniben folynak az őszi mezőgazdasági munkák. A kolhozok ezreiben térnek át a füves vetésforgó magasabb terméshozamot biztosító fejlettebb rendszerére. Képűnkön a moldvai «5ztálinu-kolhoi földjén N. Gytme akadémikus, a Legfelső Tanáé* tagja, a kolhoz agronó- mnsával és elnökével megtekinti a helyszínen a helyet füves vetésforgó rendszerre való áttérés »érvét. A Krasznodár-határterület armavtri kerületének ^Lenln“-kolho*ÄUai» la ■agy lendülettel végzik az őszi mezőgazdasági munkálatokat A» őszi rété» előtt gépi erővel kulttválják és boronolják a szántóföldeket ____ Vál I Munkának furcsa, Olvasmánynak Pusztul József | lehetetlen. Í95ö-ben három és lélszer i hősiességét mutatják. I
