Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-15 / 242. szám
Világ proletárjai egyesüuetexi A MÁJ SZAMBÁN’! A Síovjefun’ó Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kon. gresszusa, (2. o.) — Titóék szégyenletes kereskedést folytatnak a görög hazafiak gyermekeivel. (2. o.) — A párlokte-lás megkezdésinek eredményei és hiányosságai. (3. o.) — Mozgósítsunk minden éré«’ a vetés gyors beje. je résére. (3. o.) — A verseny nem kampányfeladat, a ver- senynyílvánosság nem felesleges fáradság. (3. o.) — Építő ipari dolgozóink ti dől ősükről írnak. íé. o.) — Lcve'ek Lo vfezhetény kultúráié: érői. (4. o.) J AZ MD P B ARANYA MEGYEI PA RTBI 2 OTT IACANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ARA 50 FILI ER SZERDA, OKTÓBER 15 Békebizottságaink a III. maoyar hékekongresszus előtt A Szovjefimió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Módosítások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában Részletek V. Sz. Hruscsov elvtársnuk az SZK(1>)1* Központi Bizottsága titkárénak beszámolójából Világtanács kibocsátotta felhívását: A békét meg lehet menteni! A békét meg kell menteni! Megmenteni úgy, hogy minden békét akaró embert békeharcossá teszünk!" A Béke Viláqtanács berlini ülésszaka óta történelmi jelentőségű események történtek a világon. A Szovjetunió Kommunista Pártja összehívta XIX. kongresszusát, előterjesztették és elfogadták r Szovjetunió ötödik ötéves béketervét, összeült és fontos határozatokat hozott a csendesóceáni békeértekezlet, 1.600 millió ember képviselőinek értekezlete. A Béke Világtanács felhívása nyomán bocsátotta ki az Országos Béketanács is felhívását, melyben november 22-re összehívta a III. magyar békekongresszust. Pártszervezeteinkre és a békebi- ruttságokra vár a döntő feladat, hogv eljuttassák minden békét akaró dolgozóhoz a Béke Világtanács és az Országos Béketanács felhívását. El kell juttatni minden dolgozóhoz, még az olyanhoz is, aki akarja a békét, de nem harcol, vagy nem erejéhez mérten harcol érte. Minden békét akaró dolgozót bevonni a békeharcba: erre nemcsak alkalom a békekongresszus, hanem erre kötelez is bennünket. Most, október 10 és 20 között tartják meq békebizottságaink a küldöttválasztó gyűléseket. Ahol még nincsenek békebizottségok, ott újakat alakítanak. Minden bé- kebizottság egy békeküldöttet választ, — az újonnan megalakult békebizottságok is, — a november első hetében tartandó járási béke- értekezletekre. A járási békeértekezleteken választják meq a küldötteket az országos békekongresz- szusra. A békeküldöttválasztó békekis- qyüléseken az előadók beszéljenek a nemzetközi helyzetről, mi történt a Béke Viláqtanács berlini felhívása óta, mit mondott Malenkov elvtárs a nemzetközi helyzetről az SZKP XIX. kongresszusán. Magyarázzák meg a békeharcosoknak: békeharcunk tartalma a hazaszeretet, a hazafiíág próbaköve pedig a tett: harc az őszi munkákban meglévő elmaradás maradéktalan, gyors behozásáért, harc a begyűjtés teljesítéséért, harc a munkapadok mellett,, harc a bányákban, a ,,Béke-akna" címért. A békeküldöttválasztó kisgyűlé- seken, úgy. mint a siklósi Vértanuk-utca III. számú békebizottsága és megyénk sok más békebizottsága, hozzanak határozatot: a falusi békebizotlságokban arra. hogy díszes népi motívumokkal kivarrt béketarisznyákat készítenek, a városi és üzemi békebizottságok pedig készítsenek békemappákat, békekazettákat.. A béketarisznyákba, békemappákba és békekazettákba ovüjtsék össze a dolgozók leveleit, békefogadalmait, amelyeket a kongresszusra írnak és amelyeket a kongresszusra megválasztott küldöttek visznek fel Budanestre. Lehet küldeni külföldre is leveleket: a békekongresszusra meqhivott külföldi elv- ténaak, békeharcosok továbbítják azokat és kicserélik a saját országukból érkezett levelekkel. A békeküldöttválasztó kisrrvűlés után békebizottságaink az egyéni agitációra fektessék a tó súlyt. Hazánkban most a békekongresz- szu3 előtt, eov új, alulról jövő ezdeményezés született meg, a békefogadalmak megkötése. Á jpéke- harcosok eljárnak agitálni a munkapadokhoz, házakhoz, megmagyarázzák a '•’^lgozónak a békeon^resszus jelentőségét és a dolgozók ünnepélyesen békefogadalmakat kötnek, hogy a III. magyar békekongresszusig, vaav még hosszabb ideig is, mit teljesítenek. A békefogadalmakat papírra fektetik lo, a dolgozó és a békeharcos agitátor aláírják, közösen felelősek a békefogadalmak teljesítéséért. A békefogadalmakat a kongresszusi küldött a III. magyar békekongresszus elé viszi, a béketarisznyában, vagy békemappában, illetve békekazettában. A békebizottsáqok azonban csak úgy dolgozhatnak jól, ha segítik és irányítják őket a pártszervezetek, ha a tömegszervezetekkel együttműködnek. A békekölcsönjegyzés idején Vajszlón és még megyénk sok más területén általános gyakorlat volt az a pártszervezetek részéről, hogy a békebizottsáqokat nem haavták dolgozni. Ha a pártszervezetek munka kézben rájöttek arra, hoav hiánvzik a békebi- zottsáq munkája, akkor már sokan ezek a pártszervezetek közül arra '»naszkodtak, hogy a békebizottságok nem segítik őket. Nagyon helyes ma a lányosoki egységes pártvezetöség gyakorlata. A lánvcsóki egységes pártve- zetöség időnként meahivja vezetőségi üléseire a tömegszervezetek és békebizotíségok veze’őit, beszámoltatja őket, megbírálja munkájukat és segítséget ad nekik. Ott, ahol a pártszervezetek jól segítik a békebizottságokat, ott, ahol a tömeqszervezetek: MN- DSZ, DISZ, MSZT és úttörők nem a békgbizotUáqtó] elszakadva ..külön" harcolnak a békéért, hanem együtt, ott jó eredményeket érnek el. A megvei békebizottság a megye békeharcosai elé bocsátotta versenyfelhívását, a ,,Béke-akna", a „legjobb békeharcosqyár”, a „legjobb békeharcos község', a „legjobb békeharcos tszcs", a „lenjobb békeharcos gépállomás", a .legjobb békeharcos" és a .legjobb békebizottsáq" büszke címek elnyeréséért. A leqjobb békebizottsáq nyeri el a megyei békebizottsáq szép kék vándorzászlaját. A versenyben eddig a drávaszabolcsi békebizottsáqok vezetnek. A drávaszabolcsi békebizott'áqok versenyfelhívást bocsátottak ki a megye összes békebizottsáoához a békekonqresszus tiszteletére. De a drávaszabolcsiakat meq lehet előzni! Előre a HI. ma^'ar béke-•mresszus méltó merrünneplésé- ért! N. Sz. Hruscsov elvtárs bevezetőben a többi között rámutatott arra. bogy a XVIII. kongresszus óta a párt újabb pártépítési tapasztalatokká] gazdagodott, amelyeknek vissza keit tükröződniük a párt szervezeti szabályzatában. Egyben azt a körülményt is figyelembe kell vermünk,— mondotta, — hogy a múlt kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak. Ezzé! kapcsolatban ki kell egészíteni és módosítani kell a párt szervezeti sza báiyzatát. II pér! új elnevezéséről és a pírt legtöbb feladatainak mcgbatározásérél A Központi Bizottság szerint megérett annak szükségszerűsége, hogy pártunk elnevezését pontosabban ha tározzuk meg. Javasolja, hogy a Szov. jetunió Kommunista (bolsevik) Pártját a jövőben a ..Szovjetunió Kom munísta Pártjának’’ nevezzük. A párt elnevezésének pontosabb meghatározása az alábbi megfontolások alapján célszerű: * Először, a „Szovjetunió Kommu. nista Pártja" pontosabb elnevezés. Ha így nevezzük azt a pártot, amely uralkodó párt országunkban, ez jobban összhangban áll majd" a Szovjet unió állami szerveinek oht evezésével. Másodszor, ma már nem szükséges megtartani a párt kettős nevét — a kommunistát és a bo'sevikot. -* mivel a „kommunista” és „bolsevik” szavak ugvanazt a tartalmat fejezik ki. Továbbá javasoljuk, hogy az első cikkely röviden határozza meg a Szovjetunió Kommunista Pártját és legfőbb feladatait a következő szerkesztésben: ,.A Szovjetunió Kommunista Pártja a munkásosztály, a dolgozó parasz'ság és a dolgozó értelmiség tagjaiból «zer. vézett. egy nemzetet valló kommu nis’ák önkéntes, harci szövetsége. A Szovjetunió Kommunista Pántja megteremtette a munkásosztály és a do'gozó parasztság szövetségét és az 1917 es Októberi Forradalom erednie, öveképpen megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hata'mát, megszervezte a proletáriátus dikta'urá ját. felszámolta a kapitalizmust, meg szüntette embernek ember által való kizsákmányolását s biztosította a szó cialista társadalom felépítését A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legtöbb feladata, hogv a sz-o. ctatizmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és ku! turólii színvonalát, az in’ernaciona ilzmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésé nek szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktiv védelmét ellenségeinek ag. resszív cselekedeteivel szemben.“ A szervezeti szabályzat első cikkelye a lehető legtömöröbben, dr tar talmilag mélyen tükrözi a pártunk által megtett út hatalmas eredményeit, meghatározza a legfőbb feladatait a jövőben. Ki lehet a párt tagja ? A Kommunista Párt óriási jelentő séget tulajdonít a párttagság kérdésé, nek. amely a pártépítés alapkérdése. Hogy a Kommunista Párt tagjának megtisztelő címét és jelentőségét még magasabbra emeljük, javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzat tervezetének azt. a cikkelyét, amely megszabja, hogv ki lehet a párt tagja, új megfogalmazásban szerkesszük meg: ,.A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár, aki elismeri a párt programúi ját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen részt vesz annak megva lósftásában, dolgozik a párt vaüune. lyik szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a megállapított tag. sági járulékot.” Az az utalás, a szervezeti szabály rútban, hogy a párt tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár — megerősíti a párt elért vívmányait és visszatükrözi azt a helyzetet, hogy a Kommunista Párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból áll. fl párttagok kötelességeiről Mindenekelőtt javasoljuk beiktatni, hogy a párttag köteles minden esz. közzel őrködni a párt egységén, amelv a p£rt erejének és hatalmának leg fontosabb feltétele. Pártunk hatalmának és nagt' győzelmeinek forrása mindig a párt sorainak megbonthatatlan egysége és eg-\röntetűsége volt és lesz. Nem vé_ Ictlen. hogy a párt ellenségei, a t.roc_ Idsta buhannista árulók nem egyszer kíséreltek meg szakadást előidézni a párt soraiban és akarták megingatni a párt sorainak egvstegét Pártunk a sztálini vezetés alatt porrázúzta a le. ninizmus ellenségeinek mindazokat a kísérleteit, amelyekkel meg akarták bontani, a párt sorainak egységét. A Kommunista Párt egyöntetűbben, tömörebben. egvségéséBbnV' és- Tiafh! • masabban, mint bármikor azelőtt, szó rosan egybeforrva a Központi Bi- zot’ság és zseniális vezére és tanító ia. Sztálin e’vtárs körül, érkezett el XIX. kongresszusához. A pártpolitikai munka színvonala azonban még mindig plmarad az élet kívánalmaitól, a párt által kitűzött feiada’októl. Minden pártszervezet, m’nden kom munistg figyelmének középpontiába kel1! hevernünk a pártunk politikáit megtestesítő párthatároza’ok. valamint az állami határozatok és irány elvek teljesítéséért folyó kitartó harcot. Még lobban rneo ke® srilárdi’a nunk a oárt és az állami fegyelmet, mea jobban meg kel; javítanunk a szervezeti munkát, fokoznunk kell a kommunisták aktivitását a páirszer- s a, etek é'eténen és munkáiéba,} iévö hiáúyosságoK elleni harcban. Toyes pa* .szerveze’i vezetők nem eléggé harco'nak azok ellen, akik formális magatartást tanúsítanak a párt utasításai iránt, gvenge munkát fejtenek ki annak ériekében. hogy a kádereket a ráiuk bízott üqy Iránti n agzsfokú felelősség szellemében ne. ve' iák, A másik hiba. ami előfordul pártunkban az. hogy a kommunisták egy része helytelenül azt hiszi, hogy pártunkban kétféle fegyelem van: egy az egyszerű tagok, egy pedig a vezetők számára. Érthető, hogy a párt nem békéTiet ipeg a fegyelemnek az ilyen urasko de. pártellenes felfogásával. A párt és az állam érdekei minden kommunistától fokozott felelősségérzést követelnek a reá bízott ügyért, bármilyen tisztséget Is töltsön be az illető, megkövetelik a párt és állami fegyelem legszigorúbb megtartását. A szervezeti szabályzatban fel télien ül rá kell mutatni arra. hogv a párt és állami fegyelem meg - sértése nagy hiba. ami kárt okoz a pártnak és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal. Elvtársak! A párt mind’q óriási jelentőséget tulajdonított a. bírálat é= az önbirá. lat és különösen az alulról jövő bírálat fejlesztésének, a hiányosságok fal- tárásának és a parádés megelégedettség. a munkasikerektől való elbiza- kodot'aág elleni harcnak. Périunk ereje épp abban áll. hogy nem fél a bírá'attó! és hiányosságainak bírálatából energiát merít a további haladáshoz. Be kell azonban Urnerni, a párt szervezetekben még mindig előfordul, hogv a bírálatnak és az önbírálatnak a párt és az állam életében játszott szerepét lebecsülik. A bírálat és az önbírálat nem ritkán makacs ellenállásra ta’ál pgves „lakkozott" kommunisták részéröl. Kiderült, hogy sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár vég nélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat. — valójában azonban nem tűrik meg, elnyomják az alulról jövő bírálatot, A leghatározottabb harcot ke® foly. tatni azok ellen, akik akadályozzák a bírálat és az önbirálat fejlesztését. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az. önbírálatra épp olyan szükségünk van, mint a levegőre, mint a vízre, hogy nélküle, az önbírálat nélkül pártunk nem tudna előrehaladni, nem tudná kiküszöbölni fogyatékosságainkat. Az önbirálat pártunk alapvető tartozéka. A Kommunista Párt a szovjet társadalom irányitó és szervező ereje, országunk vezető pártja. Sztá. Un elvtárs rámutat, hogy saját ma. gunknak kell feltárnunk és kijavítanunk hibáinkat, ha előre akarunk haladni. hogv rajtunk kívül senki sincs, aki feltárja és orvosolja azokat. Az önblráiatnak az< egyik legkomolyabb fejlődésünket előre vivő erőnek kell lennie. A szervezeti szabályzat védelme alá kel! helyezni azokat a párttagokat. akik bíréják a tnunkában mutatkozó hiányosságokat, meg kell védelmezni őket a bírálat elfojtóivaj szemben. Aki akadályozza az önbírálat fejlesztését. elfojtja a bírálatot s hivalkodással és magaszta'ással helyettesíti, az nem méltó a párt tagjának megtisztelő címére. A szervezeti szabályzat kimondja, hogv a pért tagjának joga van bármely nyilatkozattal, bármely pá-rt- fórumhoz fordulni, egészem a Központi Bizottságig. A szervezeti 'sza- hényzathan rá kell mutatni, hogv a párttagnak nemcsak joga. de kötelessége is személyekre való tekintet nélkül közölni a vezető pártsrervekkel, egészen a Központi Bizottságig. a munkában mutatkozó , hiányosságokat. a szervezeti szabályzatban le kzll rögzíteni, hogy azokat pedig, akik akadályozzák a párttagot e kötelesség teljesítésében, szigorú büntetéssel keli sújtani, mint » párt akaratinak megszegőit. Súlyos hiba — amelv szintén elterjedt a kommunisták egy része körében — az igazságnak a párt előtt való eltitkolása, a ném igaz. nem becsületes magatartás a párttal szemben. Egyes funkcionáriusok megpróbálják szépíteni az ügyek állását, szemfényvesztéssel. a tervleiljeaítésről szóló jelentések kikerekiiésévcl foglalkoznak. Akadnak vezetők, akik megszeg:k vagy megkerülik a szovjet törvényeket és nem teljeeértékfi, rosszminőségű termékeket bocsátanak ki és ezt kiváló minőségűnek tüntetik fel, amivel nagy káTt okoznak az államnak és a fopvasztók érdekeinek. A fentiek figyelembevételével javasoljuk beiktatni a szervezeti szabályzatba, hogy a párttagnak kötelessége, hogy őszinte és becsületes legven a párthoz, ne ensr-dje meg az igazság eltitkolását «é elferdítését és bogy az a kommunista, aki nem mond igazat, és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el. s nem maradhat meg a párt soraiban. Azt is elő ke>T írnunk a szervezeti szabályzatban, hogy a párttagnak kötelessége megőrizni a párt- és államtitkokat, hogy legyen politikailag éber és hogy a párt- és államtitkok kiffeisrpé'C bűntett a párttal «zeniten és összeférhet eilen a párt tagsággal. Mindig szem eéőtt kell tartanunk a kapitalista környezetet, mindig arra kell gondolnunk, hogy a szocialista állam ellenségei országunkba próbál* (Folytatás a 2, oldalon) „Minél többen kövessék példámat“ A határban már messziről szemébe tűtiik a járó-kelőnek az én föl. firm, hiszen már tíz centis az árpavetésem. Sem is tudom kifejezni milyen érzás, mikor a fövő évi tenné semet látom. A múlik-r leálltam a földem végéhez és tervezgettem. Ha több lesz a termésen több lesz a hasznom is, könnyebben tudom teljesíteni beadási kötelezettségemet. Kiérj bcszolgált<rtásoma.t már szdx sMzalékra telepítettem és a Ikorai vetéssel biztosítottam, hogy jövőre is időben tudjak eleget tenni kötelességemnek. Már a »nult évben is tapasztaltam, hogy a korai vetés mennyivel jobb, mini. a késéji, ezért vetettem el'most is az ár/ki mat már szeptember köze nén. Tagja vagyok az állandóbizoít»ágnak. így elsősorban nekem kell példát mutálnám mind a begyűjtésben, mind az őszi vetés határidőre való elvégzésében. De ez nem elég. Sióval is meggyőzöm a dolgozó ;w- rasztokat, hogy minél többen kövessék példámat. SZUDl ZSlGMOKDNll 10 holdas dolgozó paraszt, Nagyár pad
