Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-02 / 231. szám

NAPLÓ !0:>2 OKTÓBER 2 Jt A SZK(b)P módosító!! szervezel! szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elvtárs előadásából Kovács L«tván elvlárs ezt az elő­állását szeptember 23-án, az Építő­ipari Szakszervezet .székhazában, a budapesti párt funkcionáriusoknak tartotta. I. Már csak néhány nap választ el a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusától, amely felé fe­szült érdeklődével és figyelemmel néz az egész világon barát ós ellen, ség egyaránt. A XIX. pártkongresszus seregszem léje l.esz a győzelmes szocializmus­nak. a béke és a szabadság szilárd bázisának, a kommunizmust diadal, másán, építő szovjet kommunisták­nak. A kongresszus nemcsak a szov­jet népnek, hanem az egész vilá; do'gozóinak, a kommunista és műn káspártoknak is utat mutat a béke v édelmében, a szocializmus, a kom munizmus építésében. Ez adja rend­kívüli . jelentőségét s ezért fordul elvan nagy figyelemmel az SZK(b)P XIX. kongresszusa felé az egész nemzetközi kommunista mozgalom, a', egész dolgozó emberiség. A XIX. kongresszus nyilvánosság­ra hozott történelmi jelentőségű do. kumentumai: a jelentőségében és al- k"íásaiban minden eddigit felil'múló ötödik ötéves terv irányelvei kibon­takoztatják előttünk a kommunista társadalom ragyogó perspektíváit. A szervezeti szabályzat módosítása és kiegészítése még összeforró! t-abbá. egységesebbé, erősebbé teszi és f el - fegyverzi a szovjet nép élcsapatát. Lenin és Sztálin pártiát az ötödik ötéves terv megvalósítására, a kom. munizmus felépítésére, a szocialista haza aktiv védelmére. A Magvar Do'gozók Pártjának nél- diképe Lenin és Sztálin pártja. Sike­reink legfőbb forrása az. hogv pár. tunk Rákosi Mátyás e’vtárs vezetése alatt Sztálin elvtárs útmutatásait, a TÍVsevik Párt gazdag tapasztalatait tr piményesen használja fel. helyesen a’k.a'tnazza a konkrét magyar viszo­nyokra. Ezért egész pártunk és va'amennyi párttagunk számára rendkívül fontos és szükséges az SZK(b)P módosított szervezeti szabályzat-tervezetének ta­nulmányozása és a magyar viszonyok ra való helyes alkalmazása. Lenin és Sztálin Hvtárs a pártról szóló tanításukban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a párt írott alaptörvényének, a szervezeti szabályzatnak. A szervezeti szabályzatban van ősz. *zcsűrftve I.eninnek és Sztálinnak a munkásosztály forradalmi pártjáról szóló tanítása, a nemzetközi munkás- mozgalom sokévi.i/.edes tapasztalata. A szervezeti szabályzat meghatározza r. párt szervezeti elveit, szervezeti felépítését, gyakorlati tevékenységé­nek legfőbb módszereit, a párt belső életének szabálvait, a szervezetek és párttagok jogait és kötelességeit. Pártunk szervezeti szabályzatának 55. pontja kimondja: ..Az MDP szer­vezeti szabályzata a párt alkotmánva törvény minden párttag és pártszer­vezet számára." nvoló osztályok, „a szovjet társada­lom baráti osziályokból áll. Megszi­lárdult a szovjet nép erkölcsi, poll, tikai egysége". A szervezeti szabályzatnak egvik leglényegesebb módosítása, illetve ki­egészítése, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja új megfogalmazásban szerkeszti meg és továbbfejleszti a párttag lenini meghatározását. „A Szovjetunió Kommunista Párt­jának tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár, aki elismeri a párt programmját és szervezeti sza­bályzatát. tevékenyen részt vesz an­nak megvalósításában, dolgozik a párt valamely szervezetében s végre­hajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.“ E meghatározással még inkább érvényesül a szervezeti sza. bálvzalban Lenin és Sztálin elvlárs tanítása, hogy a párt nemcsak az egyformán gondolkodók szövetsége, hanem az egyformán cselekvők szö­vetsége is. A szervezeti szabályzat legfonto­sabb módosítása, hogy nagymérték­ben növeli a párttagok kötelességéi és felelősségét a párt ügyéért, a párt határozatainak végrehajtásáért. A szervezeti szabályzat-tervezet 3. pont b) alpontja még külön is kieme've meghatározza: „A párttag köteles­sége. hogy tevékenyen harcoljon a párthatározatok végrehajtásáért. Kern elegendő, hogy a párttag esunán egyet értsen a párt határozataival; köteles­sége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. ^A kommunisták passzív és formális viszonya a párt. határozatokhoz. gyengíti a párt harc­képességét s ezért összeegyeztethetet­len a párttagsággal." A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja már eddi? is igen ma­gas követelményeket állított tagjai, tagjelöltjei elé. akik mindenkor pél­dát mutattak az egész világ kommu­nistáinak helytállásban, fegyelemben, kötelességteljeeítósben. Miért van hát szükség arra, hogy most még jobban növeljék a párttagokkal szem. honi követelményeket, a párttagok felelősségét a párt ügyéért? A kommunizmus gigászj építkezé sei. hatalmas lermészetátalakító mun. kálatai. az ipari és mezőgazdasági ter­melés ugrásszerű emelkedése, a tudo- mártY- £ technika, a kultúra óriási fej- 'ődése új és sokkal magasabb köve teiményeket támaszt a kommunista a Nagy Honvédő Háború alatt jelen­tősen megnövekedett és kicserélődött. A pártba sok új tiara; párttag ke rod t s ez szükségessé teszi, hogy még na gyobb figyelmet szenteljenek ezeknek az elvtársiknak szilárd kommunista nevelésére, a szervezeti szabályzatban meghatározott tulajdonságok kifejlesz tésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja ban a párttagok és tagjelöltek mind­jobban kiveszik részüket a pártmun­kából és harcolnak a határozatok vég rehajtásáért, A kommunisták minde­nütt öntudatosan példát mutatva elöl- járnak a szocialista versenyben, a tervek teljesítésében, túlteljesítésében, a munkafegyelem megszilárdításában, a minőség emelésében, az önköltség csökkentésében, a takarékosságban, a köztulajdon védelmében, az eF.enség elleni harcban. A kommunisták sze­mélyes példamutatása lelkesíti és mozgósítja a tömegeket a feladatok végrehajtására. Pártunk valamennyi tagja és tagje löitje számára rendkívül fontos és tanulságos a párttagok kötelességei­nek meghatározása. A mi pártunk más viszonyok között és más fejlődé i szakaszban ugyan, de az utóbbi években szintén fokozottabb követel­ményeket állít a párttagság elé. Rá­kosi elvtárs 1950 február 10 i KV ülésen az SZK(b)P tapasztalatait a konkrét magyar viszonyokra alkal­mazva mondotta: „Mindenért, ami ebben az országban po'itikai. gazda­sági, kulturális téren történik, mi — kommunisták — vagyunk felelősek. Minél jobban átérezzük ezt a felelős séoet. minél jobban áthatja ez a fe­lelősségérzet mindennapi munkánkat, annál jobban tudtuk elvégezni telada tóinkat, annál inkább meggyorsul a szó cializmus építése, dolgozó népünk felvirágzása.'1 E gondolatot fejlesztette tovább Rákosi e.vtárs pártunk II. kon­gresszusán: „Fokoznunk kell pártunk elmé'eti színvonalát, fegye’mét, a pél­damutatást. az áldozatkészséget, a bá tor elszántságot. Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának. Ennek a szellemnek a megerősítése és felszítá­sa kongresszusunk egyik lő feladata'' — mondotta Rákosi elvtárs. A Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatában meghatáro zott kötelességek szellemét alkalmazta a magyar viszonyokra a Politikai Bi. zottság április 10 i határozata, mely azt a feladatot állította a párt e'é, Farkas Mihály vsiérezrefe, honvéde m tri niszler távirata Emil Badnaras hatos táhoreotnsk. a rámán nigltitoj raja alkalmából EMIL BOHNARAS HADSEREG TÁBORNOKNAK, a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének Fukarért A román néphadsereg napja a'kalmából a magyar néphadsereg ha-- cosai és parancsnokai, valamint a magam nevében forró UővöHclemct és jókívánságaimat küldöm Önnek és a román néphadsereg minden harcosá­nak és parancsnokának. Kívánom, hogy a román néphadsereg további sikrrekel érjen e! a Ro­mán Népköztársaság biztonságának erősítésében, a béke védelmében. Budapest, 1052. évi október hó 2. FARKAS MIHÁLY vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. A kínai népi önkéntesek október 1. alkalmából táviratban üdvözölték Mao Ce-Tung elnököt Peking (Uj Kína): A kínai népi ön kémesek a Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordu­lója alkalmából táviratban üdvözöl­ték Mao Ce Tung elnököt. „A kínaj népi önkénteseknek a koreai arcvonalon aratott győzelmei — hangzik a táviratban — elválaszt­hatatlanok azoktól a nagy eredmé nyéktől, amelyet hazánk az elmúlt három évben elért." A távirat ezután megállapítja: A Pekingben megtartandó ázsiai és csen. desóceáni békeértekezlet nagy meg­tiszteltetés a kínai nép számára. „1950 októberétől 1952 augusztusé ig — folytatódik a távirat — több. mint hatszázezer ellenséges katonát tettünk harcképtelenné, köztük két­százhetvenezer amerikait. Megsemmi­sítő csapást mértünk az amerikai ag resszoros fegyveres erők bakterioló­giai és vegyi hadviselésére, a 38. szé­lességi fokra vertük vissza az ellen séget. megvédelmeztük Észak Koreát és biztosítottuk Észabkelet-Kina biz­tonságát." A kinaj népi önkéntesek táviratuk­ban megfogadják, hogy a végsőkig harcolnak az amerikai agresszió ei­len, segítik Koreát, küzdenek a fegy­verszünet létrejöttéért és védelmezik a békét. társadalmat építő szovjet nép vezeté. h párttagokkal és tagjelöltek­se es neveiese térén. A Kommunista i, , , . „ , társadalom nemcsak anyagilag, ha- szemben a partíegyelem, az. en­nem szeltlemiHg és erkölcsileg is az | tudat, a tanulás, a marxista leninista Tagjaink közül egyre többen meg. ismerik, megértik és betartják pár­tünk alkotmányát. De még «okán van Dák párttagjaink, «őt kádereink kö­zött, akik nem értik a szervezeti szabályzat jelentőségét. A pártáiét « a pártépítő munka egyik legfontosabb feladata, hogy egész párttagságunkkal jobban meg. értessük a párt szervezeti szabályza­tának jelentőségét és szellemét. Gon­dolkodjunk arról; hogy kádereink és párttagjaink tanulmányozzák, va’óban a aposan megismerjék é« következe­tesen betartsák a párt alkotmányát. A párt alaptörvényének, a szervezeti szabályzatnak «zigorú betartásáért folytatott harc a pártmunkának. a pártélet javításának elengedhetetlen feltétele. Az SZK(b)P szervezeti «zabálvza. ♦ának tervezete a XVIII. pártkon­gresszuson elfogadott szervezeti .sza­bályzatot lényegesen módosítja, illet- ▼e kiegészíti. Erre azért van szükség — mutatott rá Hruscsov elvtárs tézi­seiben — mert ..a szervezeti szahály- íat egyes pontjai elavultak és a szer. vezeti szabályzatnak tükröznie kell azokat a tapasztalatokat, amelyeket a párt XVili. kongresszusa óta ebeit időben a pártépítés terén szerzett." Az új szervezeti szabályzat-terve­zet módosította a kommunista párt meghatározását. „A Szovjetunió Kom. muíiist-a Pártja a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó ér­telmiség tagjaiból szervezett, reu né. tetei ml ló kommunisták önkéntes hnrri szövetsége". Ez a meghatározás nonto-an megfe’el annak, hogy a szó. fiaiét» társadalom felépítésének ered m nyéként megszűntek a kizsákmá. eddig r.em ismert magasságba emeli te; az embereket. A kommunista tár sada’om a szocialista társadalom tag­jainál is műveltebb kulturáltabb, ma gasabb erkölcsű, fejlettebb jellemű, bátor, szilárd akaratú, a nép és a ha. za iránti kötelességüket példásan tel­jesíteni tudó kommunista embereket követel. A kommunista társada’om felépítésének vezetése és megszerve- zése. fejlett kommunista gondolkodó, sú emberek kinevelése, a kommunis fa párt, a kommunisták megtisztelő történelmi hivatása. De, hogy a kommunisták méltóan be tudják tölteni történelmi hivatósu. k.at és kineveljék a kommunista tár­sadalom újtípusú embereit, saját ma gukaf js át keli nevelniük, át kell formálniok. A kommunistáknak emel­ni kell általános, szakmai tudásukat, kulturáltságukat és ki kell fejleszteni magukban a kommunista társadalom tagjainak kiváló tulajdonságait. F.l sósorban a köteles-=égtudatot, a part ügyéért való felelősségérzetet, a fe- gve'raet. e.z áldozatkészséget, az éber­séget, a bátorságot, a helytállást, a kommunista morált. ?.z igazságérzetet, a S70cia'ista hazaszeretetei és az. in temaetonalizmust E tulajdonságokká! • ende'kezve, személyes példamuta'á. sukkal magasabbra kell. hogv eme! jék. és ilyen emberekké kell. hogy neveljék az egész szovjet népet. Másrészt azért van szükség a párt­tagság elé állított követelmények fo k ozás ára. mert csak ennek biztosba sával lehet megvalósítani a kommunis­ta párt másik fő feladatát. hogv ..ál landóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cse­lekedeteivel szemben." A feszült nemzetközi helyzet, az imperialista háborús uszítok provoká­ciói és lázas háborús készülődései, a béke s a haza aktiv védelmének biz tosilésa is megköveteli a párttagok fokozott felelősségét és helytállását, a párt, a haza, a kommunizmus ügyé­ért. Végül azért van szükség a pártta­gok e'é állított követelmények foko­zására, mert. az SZK(b)P párttagsága tudás, a párt iránti áIdozatkcszscg. a termelésben való példamutató kommu­nista helytállás terén fokozatosan ma­gasabb követelményeket kell állítani... A pártbizottságoknak, alapszervezeti vezetőségeknek arra kel; törekedni­ük. hogy ne csak a tagság tédnyomó többsége, d: minden párttag teljesít­se a párttal szembeni kötelességét és aktívan kivegye részét a pártmunká bál." Miért állított Rákosi e’vtárs, a Po­litikai Bizottság határozata magasabb követelményeket a párttagok elé a kötelességteljesítés. a párt ügyéért való felelősség terén? Azért, mert a fordulat, éve után a proletárdiktatúra győzelmével ha­zánk és népünk életében és munká­jában is új szakasz, kezdődött; a ka­pitalista társadalomnál sokkal fejlet tebb és magasabbrendűbb szocialista társadalom építése A szocializmus építése, a do’gozó nép politikai át- nevelése fokozottabb feladatot ró pártunkra. Pártunk minden tagja és tagjelöltje elé nagyobb kövétehnénye két dilit a helytállás, a példamutatás, a párt- és állami fegyelem, dolgozó népünk politikai nevelése terén. Másrészt a feszült nemzetközi hely­zetben, amikor a déli határainkon, az amerikai imperialisták veszett, csaho sa, a fasiszta Tito és kémbandája nap. mint nap provokál, amikor nyugati határainktól nem messze a háborúra készülő imperialisták csapatai állnak, akkor a béke megvédése, hazánk ak­tív védelme eHienségeink agresszív cselekedeteivel szemben megköveteli, hogy íokozottabb követelményeket ál­lítsunk párttagjaink és tagjelöltjsink elé a kötelezettségteljesítés, az éber ség, a hetytállás, a példanwlalás, a párt, a haza ügyéért való felelősség terén. (Folytatjuk) ARomán Népköztársaság külügyminisztérium i tiltakozó jegyzéket nyújtott át a bukaresti jugoszláv nagykövetségaek Bukarest (Agerpres): A Román négy perc és tizennégy óra negyven­Népköztársaság külügyminisztériuma szeptember 30-án tiltakozó jegyzéket nyújtott át a bukaresti jugoszláv nagykövetségnek, amely leszögezi: „1952 szeptember 29 én tizenegy óta harminckét perckor és tizenhárom óra huszonnégy perckor öt jugoszláv re­pülőgép Moravita övezetében ezeröt száz—kétezer méter mélységben be­hatolt a Román Népköztársaság légi­terébe, tizenegy óra ötven perckor pedig egy jugoszláv kétmotoros re­pülőgép hatezer méter mélyen beha­tolva sértette meg a Román Népköz- társaság légiterét. Ugyanaznap tizenkét óra húszon hat perc között három jugoszláv re­pülőgép Cruceni és Tcremia-More övezetében kétezer méter mélyen be­hatolva megsértette Románia terüle­tét. A Román Népköztársaság légiteré­nek ezek a bűnös megsértései meg­mutatják, hogy a jugoszláv kormány rendszeresen folytatja provokáló tévé„ kenységét a Román Népköztársaság el­len. A Román Népköztársaság kormá­nya felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy sürgősen vessen véget a Román Népköztársaság határán íolyó provo­kációs jellegű tevékenységnek." Á sellyei [áras lemaradása a begyűjtésben súlyosan akadályozza megyénk előrehaladását A sellyei járás a begyűjtésben az elmúlt hónapok során az úgynevezett .közép" járások közé tartozott. En nek során nem egyszer büszkélkedett a megye első járása a begyűjtésben címmel. Ez évben minden járást meg előzve, vállalásának megfelelően jú- ius 20 ra 100 százalékon felül telje­sítette szénaboadási tervét. Az év elején élenjárt a tojás, és ba.romfi- begyü jtésben. A gabona begyűjtés kezdete óta azonban a sellyei járás fokozatosan lerom’ott és ma már se- regahtjó az őszi kapások begyűjtésé­ben, a burgonyabegyüjtésben, utol­só helyen áll a tejbegyüjtés terén is. Mi az oka annak, hogy a sellyei járás ennyire lemaradt? Vájjon a sellyei járás dolgozó parasztjai rósz szabbak c. min; más járások dolgozó parasztjai? Erre felelete; adnak Sós- vertiko. Kákics, Felsőszentmárton, Okorág és a többi, a gabonabegyüj- tés: kötelezettségüket 100 százalékon felül teljesítő község dolgozó paiaszt iái A hiba tehát nem itt van. hanem ott, hogy a járási tanácsban és a községek egész sorában gyökeret vert a megalkuvás szelleme, nem számol­ták fel az utóbbi hetekben a kapá­sok begyűjtésében és a sertésbogyüj- tésben. megmutatkozó liberális szelle­met. Nem alkalmazzák a polttikni fel világosító munkát helyesen a szabad piac elnyeréséért folyó harcban, nem vonják felelősségre azokat a terme­lőket, akik beadási kötelességüket az állammal szemben nem teljesítik. A csányoszrói tanács például eltűri, hogv 22 termelő bejelentés nélkül szedje fel a burgonyát és nem von­ják őket felelősségre. Markóc községben a burgonyabe- qyüjtés még mindössze 11 százalékos. Pettcnden mindössze két százalék, de a községi tanácsok keveset tesznek annak érdekében, hogy a begyűjtés meggyorsuljon. A piskói dolgozó pa­rasztok beadásukat a va'óságban már 90 száza'ókra teljesítették, de g fö'dmüve-szövwkezct ké'h.etes kése delemmel adja át a vételijegycket. A járási MESZDV-vd a tartó es kapcsa lata nem kielégítő, mert akkor már rég észrevették volna, hogy a piskói felvásárló Kuiilai Gyula, iszákos, aki-' nők távolléte miatt nem egyszer fél napokat kell várndok az átvételre a do'gozó parasztoknak, vagy esetleg visszavinni a burgonyát. Számos köz­ségben van ez így. pedig jó néhány élenjáró község példája bizonyítja bogv 8 ötlUyei járásnak nem kellene utolsónak lennie a burgonyabegyüj­tésben. Nagy a kulákokkal szembeni meg. alkuvá«. Királyegyháza község új ta. pácselnöke sem teremtett még rend«'. Szeptember 27 ig a kulákok még egy ’•értést sem szolgáltattak be. Tojás- beadásban nem egy községben van olyan jelenség, mint Kétujlalun, aboj az 1951. évi 12 ezer darab tojásbát- ra'ékból a tanács még egyet sem gyűjtött be és a.rra hivatkozik, hogy a hátralék beadásához szükséges ba­romfi a termelőknél nincs meg. A hátralékosokra a kártérítések kiveté­se nem történt meg. de a korábba»! kivetett kártérítésből egy fillért sem hajtott be a tanács De te vannak ma- tadva baromribó’ is. Sorolhatnánk to­vább a begyűjtési hiányosságokat, amelyek, csaknem mindenütt gr itll* mi fegyelem erős meglaZuláSábö1, » versenyszellem hiányából. g7, ellen­őrzés lazaságából fakadnak. A sellvei járásban sürgő*«,, mo-’ják fel a begyűjtésben mutatkozó veszélyes lemaradást, támaszkodva a becsületes, jól teljesítő dolgozó pa­rasztokra. begyűjtési bizottságokra é* ne tűrjék, hogy november 7 re lelke­sen készülő megyénk utolsó járása le­gyen a sellyei járás! Lépjenek fel ke. ményen a beadást szabotáló kukkok­kal, spekuláns «temekkel szemben, de vonják felelősségre azokat a funk­cionáriusokat is. akik megengedhetet­len hanyagsággal kezelik a begyűjtés fontos ügyét. Geller B. Miklós a megrój tanár» begyűjtési, osztályénak vezé’óje; -•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents