Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-14 / 241. szám

ViLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEKl DUNÁNTÚLI A MAI SZÁMBAN) A szovjet kormány tiltakozása az Egyesült Államok kor mányinál. (2. o.) — A minisztertanács határozatot hozott a dolgozók egészségügyi el'áfásának megjavításáról és a betegségi biztosításra vonatkozó egye* rendelkezések mó­dosításáról. (2. o.) — A taggyűlés sikere a párt csoport- veret ók előkészítő munkájától függ. (3. o.l — Az áj mun. kánokkal való foglalkozás legfőbb feladata: a poétikai ■évelőmönka. (3. o.l — Begyűjtési tervük teljesítésével készüljenek termelőcsoportjaink is november 7 re, (3, 0.J AI MDP BARANYA MECYEI PA’ RTBI Z OTT IÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM AltA 50 FlLI.Ett KEDD, OKTÓBER 14 Minél előbb fejezzék be dolgozó parasztjaink az őszi vetést A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Részletek IS. A. Bulganyin elvtárs felszólalásából Jórészt ezekben a napokban dől el, hogy termelőszövetkezeteink, dol­gozó parasztjaink milyen termést ta karítanak be a jövö évben. Törvény, nyé vált falvainkban, hogy aki ide­jében veti el a magot, az jó ter­mésre számíthat, aki késlekedik a ve főssel, az károkat okoz a népgazda­ságnak és saját magának. Bizonyít­ja ezt száz és száz dolgozó paraszt példája, úgy, mint Farkas János ké­szül dolgozóé is, aki tavaly október végéig várt a búza vetésével és egy holdról mindössze hat mázsa gabonát takarított be. Vidákovics István dol­gozó paraszt a tavalyi évben október ÍO-én elvetette búzáját és ugyanolyan időjárási körülmények között, ugyam olyan földön, kilencmázsás átlagter­mést takarított be egy holdról. Ebben az évben Farkas János nem várt a vetéssel, hanem követte Vidákovics János példáját ás vetése készen áll. „öröm végignézni az árpatáblán, amely már szépen zöldül. Betartjuk a minisztertanács határozatát, Időben vetettünk. Bő termést várunk. Ennek érdekében még keresztsorosan is ve­tettünk és búzavetési tervünk 70 szá­zalékát már teljesítettük" — Írja a fcisjakabfalvai Úttörő termelőszövet­kezetből Lovász József elvtárs. Számos hasonló példa található me­gyénkben, számos dólgozó paraszt példája bizonyltja még, hogy egyre inkább fe;ismerik falvainkban a ko raí vetés előnyét. De számosán van­nak olyanok, akik a régihez ragasz­kodnak. Maradi módon halogatják a vetési munkák végzését. Az árpa vetésének határideje le­járt. Ennek ellenére megyénkben még számos községben nem fejezték be az árpa vetését. Ezek a dolgozók emellett, hogy megkárosítják magu­kat, amelyet a jövö évben éreznek meg a kevesebb termés formájában, nem tartják be állampolgári köteles. Régüket sem. A vetések lemaradásá­nak számos helyen a községi taná­csok az okai, mert nem szereznek ér­vényt a törvénynek, mert maguk is opportunista álláspontot képviselnek, „ráérnek még a vetéssel" A szentlőrinci tanácselnök elvtárs ahelyett, hogy kemény kézzel érvényt szerezne a törvénynek, maga is vető. maghiányról panaszkodik. Ugyanak­kor Holesfán, amely néhány kilomé­terre van Szentlőrinctől és ott sem volt jobb termés, rendben megy a vetés és nem fújják a kulákok nóta ját, hogy „ .,. hát amikor vetőmag- hiány van." Ahogv Halesfán van ve­tőmag, ugyanúgy Szontlőrincen i® van mit a földbe rakni. Semmi más nem akadályozza Szenti őrÍTícen a ve­tést, mint a tanács megalkuvó poli­tikája. Megyénk lemaradt a.7. őszi vetési munkákban. Ezt a lemaradást sürgősen pótolni keil és tanácsainkra vár a főfeladat, hogy szakidra a megalku­vással, érvényt szerezve a miniszter- tanács ha'ározatának, fellendítve a vetési munkákat behozzuk a lemara dúst Tanácsaink ne visszavonulva „agitáljanak", ne szájtáti módon váriák, hogy „majd elvetnek" a köz ségben, hanem harcosan a tények erejével győzzék meg a dolgozó' pa rasztokat arra', hogy itt a vetés ide­je és minden napi késés sok mázsa árpa és búza veszteséget jelent. A vetésj munkák meggyorsításáért folyó harcból elsősorban pártszerve jeleinknek kell kivenni részüket. A kommunista példamutatás nemcsak az aratásra, a betakarításra, a begyűjtés. rs vonatkozik, hanem érvényes az élet minden területére, Így az őszi vetési munkák példamutató elvégzé­sére is. Minden kommunista tartsa kö­telességének, hogy elsőnek vesse el árpáját és búzáját a községben, min­den pártszervezet tartsa pártfeladatá. nak, hogy vezetésével minél előbb be­fejezzék községükben az őszi vetést, A pártszervezetek gyenge munkáját, felelőtlenségét mutatja az, ha a köz­ség elmarad a vetési tervek teljesí­tésében, ha a tanács nem szorgalmaz, za az. őszi munkák végzését, ha eb bői kifolyólag a dolgozó parasztokat károsodás éri. Ne higyjók pártszer­vezeteink. hogy a vetés „sima ügy". Az osztályaién,ség minden erejével arra törekszik, hogy késleltesse a ve­tési munkák elvégzését. A kommu­nisták kövessék az olyan elvtársak példáját, mint Teibler János hásságyl tsz dolgozóé, aki vasárnap is szívesen dolgozik, hogy időben végezhessenek a búza vetésével. Fejlesszék ki községi pártszerveze­teink és tanácsaink a vetési munkák versenyét. Dolgozó a dolgozóval, köz­ség a községgel, járás a járássá; in­dítson nemes vetélkedést. Nem papír versenyre van szükség, amelyet a tanács íróasztala mellett fogalmaznak meg, mint a tékesi tanácsnál, ahol adminisztratív úton szerkesztették a versenyfelhívást. Nem csoda, ha nem érezték a magukénak a dolgozó parasztok és nem vállaltak részt a teljesítéséből. Olyan versenyre van szükség, amely mögött mozgalom van, amely mögött megtalálható a község minden dolgozóiénak egyéni céfkitű. zése, adott szava, amelyet becsület­beli ügyének tartja. Csak az ilyen verseny lehet eredményes és ez gyor. sithatja meg az őszi vetések végzését, a halogatás felszámolását, a lemaradás behozását. Az eddiginél jobb munkát kell vé gezni az őszi vetések sikeréért gép­állomásainknak is. A gépállomások vezetői felelősek azért, hogy ellen­őrizzék a végzett mímka mennyisé gét és minőségét, hogy biztosítsák a folyamatos munkát a gépeknek, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, mint az újpetrei gépállomáson, ahol gondatlanságból eredő ü?em«nyaghi ány miatt négy gép fél napig munka- képtelen volt, A gépállomások vezetői nek felelősségén túl felelősek az Őszi munkák sikeréért a gépállomások dolgozói is. A traktorosok, a körzeti mezőgazdászok, nagy segítsége; tud­nak adni az elmaradás behozáséban. Naponta sok dolgozó paraszttal be szélnek és éppen ezért legyenek a legjobb agitátorai gépállomásaink dolgozói az őszi munkák időbeni el­végzésének. Minden községben teljesíteni kel! az árpa vetési tervét és mindenütt pótolni kell az edejigi elmaradást. A búza velősének határideje ebben á hó­napban lejár. Az eddigi eredmény igen gyenge- Csakis megfeszített, szorgalmas munkával Cehet teljesíteni a búza határidőre ys’,ó elvetését. Párt- szervezeteink és tanácsaink magyaráz­zák meg a öoígozó parasztoknak a korai vetés előnyén túl, .hogy a tör­vény mindéin dolgozóra egyformán kő­telező és szerezzenek érvényt a tör­vénynek. Jövőévi bő termésünk, még nagyobb darab fehér kenyerünk múlik a vetés időbeni elvégzésén. Ne késlekedjen tehát egy dolgozó sem a vetési mun­kák vég/ésélvcn, mert ez az ország és az egyén kárát jelenti. Dolgozzanak úgy községi pártszervezeteink és ta­nácsaink, hogy a vetési munkák idő­beni végzésével, a verseny kiszélesí­tésével példakép legyen községük az elmaradók előtt. Az SZK(b)P XIX. pájtkongrenwusán felszólalt N- A. Búig íny in elvtárs. Be. széde elején hangsúlyozta: A világ kommunista mozgalmának erejét, egységét és szilárd tömörülé­sét a többi között ez a mindarmviuni számára örvendetes tégy jellemzi, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusán a külföldi kommunista- és munkáspártok nagy számú küldöttség« van jelen. (Taps) Ezután így folytatta: Ha végigte­kintünk a Szovjetországnak a XVIII. kongresszus óta megtett útján, meg­elégedéssel és büszkeséggel állapít­hatjuk meg, hogy pártunk politikája helyes volt, s mint mindig, a nép ér dekeiből indult ki és célja az volt, hogy mindem eszkőzz»; erősítse álla­munkat. (Taps.) Ezekben az évékben pártunk poli­tikája és a gazdaság, kultúra és a hadügy minden területén kifejtett gyakorlati tevékenysége a legszigo­rúbb vizsgát állta ki a Nagv Hon­védő Háború kemény megpróbáltatá sainak kohójában. Ha bármely burzsoá állam került volna szembe hasonló nehézségekkel, nem tudott volna kiállni olyan csa­pást, amilyet a hitleristák mértek or­szágunkra. Csak a szocialista szovjet, éliám volt képes ilyen körülmények között helytállni, elviselni a soha nem látott nehézségeket és kivívni a győ. zehuet. (Hosszantartó taps) A háború megmutatta, hogy szov jet népünk hősi nép. Megmutatta, hogv ez a nép csodát tud műveim és a legsúlyosabb megpróbáltatásokból is győztesként tud kikerülni, (Taps.) A Szovjet Hadsereg nemcsak hazá­ja földjét tisztította meg az ellenség­től. hanem nagy felszabadító külde­tését is teljesítette. A háború megmutatta, hogy a Szov­jetunió elsőrendű hadsereggel rendel, itezik. amelynek fegyverzete teljesen korszerű, parancsnoki kara rendkí­vül tapasztalt és erkölcsi harci fu lajdonságai páratlanok A háború is mét igazolta, hogy hadseregünk újti- pusú hadsereg, igazi néphadsereg és hogy hadseregünk az országunk nem­zetei közti testvériség hadserege, a nemzetköziség szellemében nevelt hadsereg. A háború megmutatta to vábbá, hogy hadseregünk személyi állománya erős. iwgrt meg van gyö zödva annak a háborúnak igazságos­ságáról, amelyet országunkra kénysze­rítettek és erős, mert öntudatos, ami mint ismeretes, óriási je'entőségű és biztosítéka a győzelemnek, Országunk a háborúból erősig és szilárdan k?rúlt ki- A? imperialisták, nak a Szovjetunió meggypn.gülé-éht'z és kimerüléséhez fűzött reményei cső döt mondottak. A háború eredményei az, egész világhalt megmutat Iák, hogy a mi Szovjetuniónk milyen hatalmas erő. A háború után} évek újból megmutat ták államunk erejét. Minden túlzás né-kül elmondhat­juk, hogy nincs, de nem is lehet egyetlen burzsoá országban sem olya„ szilárd, megingathatatlan belső hetv- zet, amilyen most van a Szovjetunió­ban, (Taps 1 Országunk; gazdasági életé; áriam: népgazdasági terv'stábja meg, mély nek céljá, hogy növelje a társadalmi vagyont, állandóan emelje a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát, szj lárditsg a Szovjetunió függetlenné gót és fokozza védelmi képességét. A Szovjetunió fejlesztését szolgá­ló ötödik ötéves tervnek a kongresz, árus e:é terieruetf irányelvtervezete erőknek a feladatoknak megoldását célozza, Erről beszél mindenekelőtt a? a tény. hogy az. irányelvtervezet mint­egy hetyen százalékban állapítja mea az ipari termelés színvonalának eme lését az ötéves terv folyamán, az ipa­ri össztermelés mintegy tizenkét szá­zalékos átlagos évi növekedése * a (ermelöeszkö-ftk gváfásának fú'nvo mó növjkedése meTc't. Ennek ered" menyeképpen az ipari ttraelés vo luroene 1955 ben 1940 hez viszonyítva háromszorosára növekszik. A legfontosabb mezőgazdaság; tcr. mékek termelésének negyven-hetven százalékos növekedése, valamint az állattenyésztő* hozamának növekedő se úgy, ahogy az irányelv-tervezet előírja, a közeli években mezőgazda- rácunkban végbemenő újabb felien dőlésről beszél. Az ötödik ötéves terv irányelvei­nek tervezetében ~~ éppúgy, mint a megelőző ötéves tervekben is, — konkrétan kifejezésre jut pártunk le. nini sztálini nemzetiségi politikája, amelynek célja a népek közti barát­ság megszilárdítása, s valamennyi sző vétségé* köztársaság további még nagyobb gazdasági I» kulturális fel. virágoztatása. Az ötödik ötéves terv irányelvei­nek tervezete újabb bizonyítéka an­nak. hogy # szovjet nép minden ere­jét a beké* építésre fordítja és nem törekszik háborúra. Ugyanakkor nem titkoljuk, hogy gazdasági é’etünk a lehető legrövidebb idő alatt háborús vonalra állítható át Ezután méltatta Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban'" c. történelmi jelen­tőségű művét, majd így folytatta: A szovjet embereknek a-z az elha­tározása, hogy teljesítik és túlteljesí­tik a népgazdasági terveket, az egész nép szocialista munkaversenyének kibontakozásában ölt testet. Nam kétséges, hogy az új ötéves terv évei­ben ez a kipróbált kommunista mun­kamódszer a szovjet emberek milliói, nak módszere lesz, akik ezt a mód­szert a munka termelékenység ének minden eszközzel való növelésére, az összes termelési feladatok határidő előtti kiváló minőségű teljesítésére és túlteljesiíé-ére használják fel. A kommunista építés feladatai a párt ideológiai munkájának új felien dőlését, a propagandamunka további fejlesztését és a párttagok elméleti színvonalának emelését követelik. Ez előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele. Bulganyir elvtárs a továbbiakban a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Rámutatott arra. hogy az imperialis­ta háborús gyújtogatok — élükön az Egyesült Államok vezető köreivel — vad fegyverkezési hajszát folytatnak és katonai támaszpontok láncolatával akarják körülvenni a Szovjetuniót. Így többek között megemlítette, hog,, ez utóbbi években minden agresszív országba^ jelentősen emelkedett a szárazföldi csapatok és a légierők létszáma Így az Amerika' Egyesült Államokban a fegyveres erők ös*z!ét száma 1939-hez. viszonyítva több. mint hatszorosára emelkedett, Nagy-Britan ma reguláris tegyvew erőinek lét szánja a háború előtti Időkhöz viszo­nyítva két és félszeresére emelkedett. Amerika követelésére fegyveres erő­ket léiesiienek Nyugat-Németország- ban és Japánban, s ösíz.etákoíják az úgynevezett európai hadsereget, mely­nek az imperialisták tervei szerint ez áv végére jelentősen növekednie kefl. Az. amerikai kormáuv békeszerete. téröl szóló hazug beszédek leple alatt nagymértékben szervez és épít kato na; támaszpontokat országa határain kívül, főleg Nyugft Németország, Franciaország. Anglia, Francia-Ma. rokkó, Törökország és Japán terüle­tén. Az utóbbi időben igen harcias hév ről tesznek tanúságot az Atlanti Tömb tábornokai, akik Wallstreet! gazdáik parancsára országról országra futkos, nak. Hol csapatokat szemlélnek, ho; szárazföldi, tengerészeti és légi had­gyakorlatokat folytatnak, hol a szov­jethatárok mentén kóborolnak. A Szovjet török határon csupán a leg­utóbbi három hónap alatt az atnerí kai és angol katonai klikknek leg­alább tiz Ismertebb képviselője járt. Nemrégen, nem messze a Szovjet unió határától az Atlanti Tömb kom Gigáit haditengerészeti hadgyakorla­tot tartott, a hadgyakorlatokon ki lene ország vett részt. Norvégia és Dánia kivételével a hadgyakorlat részvevőinek nincsenek közvetlen ér­dekeik a Balti-tenger térségében. A kapitalista országok uralkodó- körei — folytatta, — félrevezetik a népeket hazugsággal, rágalmakat ter­jesztenek a Szovjetunióról és a népi demokratikus országokról, azt harsog­ják, hogy ezeket az országokat „fel kell szabadítani" a kommunizmus alól. Különös buzgóságot tanúsítanak ezen a téren az amerikai uralkodó körök képviselői, akik annak hangoztatásá­ig merészkednek, hogy fegyveres erő. vei kell ,-felszabadítani" Európa és Ázsia jelentős részét, s ma’, kancso. latban felsorolják Lengyelországot, Csehszlováklát, Magyarországot, Bu!„ páriát, Romániát, Albániát. Kínát a Mongol Népköztársaságot és mis pr< szagokat is. Ha valóban szükség van arra, bogy ezeket ** országokat valakiktől vég­leg megszabsdí'sák, úgy azoktól a kémektől. kártevőktől ée ter­roristáktól kell megszabadítani őket, akiket egyre gyakrab­ban kfl'denek oda az amerikaiak. (Taps). Semilyen mis „fölszabaditá»- ra‘‘ nincs *zflksé,g, annál is inkább, mert az egész világ tudja, hogy mit jelent a „felszabadítás" amerikai mód­ra. A múltban az ésrakamerikai in­dián törzsek embertelen kiirtását, a fülöpszigrti néppel való kegyetlen le­számolást, a fiatal szovjet köztársa­ság edlen» katonai intervenciót. A „felszabadítás“ amerikai módra ma a koreai hódító rab'óháború. a békés koreai városok és falvak barbár hóm. házába, nők éa gyermekek kiirtása bombákkal é* ha’alt hozó báltérig. mokkái Az ímerfkai koimánv ,-jegélvt" nyújt csatlósainak és ezzel kapcsolat­ban ahhoz a kapitalista világban ál­talános szabályhoz ragaszkodik, hogv ,,szt adja isten neked, ami nekünk nem kelj“, így szabadul meg a nya­kán maradt áruktól és az elavult fegyverzettől. A más o.rs.zágoknak nyújtott katonai és gazdasági segélyt arra használják fel, hogy ezeket az országokat bevonják az aktiv világ- háborús készülődésekbe. Buflganvin elvtár* ezután kifejtette, hogv míg a háborús tömbót belső vi­szályok gyengítik, addig á békéiékor országai között egvre jobban megszi­lárdul a barátság Ab együttműkö­dés. A továbbiakban kijelentette: A béke és demokrácia táborál, a{ Elbától egészen a Csendes-óceánig a békés építés lelkesedé**; és a béke tar. tós ferai,tartásának szátidéks hatja át. Fontos ezonhan hangsúlyoznunk ijzt, hogy ez a tábor szükség esetére (»'jó­sén korszerű és elég erős fegyveres erők kel rendolkezik. Tudják meg a tőkés urak é* jusson mindig eszükbe, hogv egy új világ­háború veszélyesebb a kapitalizmus számára, mint a d.mokratikua tábor számára. Ha mégis háborút robban­tanának ki az hatalmas fegyver«-» ellenállást váltana ki az összes sza- badságszerető nép részéről. A szaivid- eágszeretö népek m'nden erejüket lat­ba vetnék, hogv egvszersmindenkorra végezzenek a kapitalizmussal. (Viha­ros tap«.) A történekem tanulságai az! mvKat. jáik, hogv minél jóikban gyengülnek na imperializmus pozíciói, anpál in­kább fokozódik *z imperialista hábo­rús kalandok veszélye, »z imperialis­ták annál inkább a Szovjetunió rová­sára akarják megjavítani megingott helyzetüket. Tlvmódon, mint addig is, az a fel­adat hárul ránk. bogy minden módon erősítsük hadseregünket, légierőnket és hadift’ottánkat. Fegyveres erőink- nők é* az eeész demokratikus tábor fegyveres erőinek állandó harci ké­szültsége a leshntáwuabb biztosíték bármilyen eshetőségre. Szükség esetén a szovjot fegyveres erők 'issza tudnak verni bármilyen asresszort. ahosv azt a szovjet had­művészet szabályai előírják. (Viharos taps.l (Folytatás a 2. olHalonf*

Next

/
Thumbnails
Contents