Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-09 / 237. szám
DUNÁNTÚLI Vuio proletárjai eoyesüueteki A MAI SZÁMBAN: A* SZKfbiP Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa elölt (2. o.l — Schünherz Zoltán emlékezetére (3. o.) — Szívós politikai felvilágosító munká. val készítik elő a Széchenyi-aknal V. alapszervezet propagandistái hallgatóikat az oktatási évre (3, o.) — A tanuló ifjúság helyzete (3. o.) — Ml Is érezzük a kongresszus történelmi jelentösését (3. o.) — Három baranya- megyet gyapotszedö szárnyalta túl Gulyás Rózsi gurjátű gyapotszedő 190 kilós napi csúcsteljesítményét (4, o.) V__ ________________________________________________—----------------------------------— AZ MDP B ARANYAM EGYE1 PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM AHA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK. 1952 OKTÓBER 9 A II. országos kultúrverseny elé Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt C*. n. Malenkov elvtársnak, a* SZK(b)I* KI1 titkárának előadói beszéde Hazárckban kultúrforradaiom van. Megmutatkozik e kultúrforradaiom hatása könyvtáraink forgalmán, az iskolákba beiratkozott munkás- és parasztszármazású diákok gyorsan •gyarapodó számán, az erejük teljében tévő dolgozókon, örog parasztbácsd- kon, akik életük delén vagy éppen alkonyán iratkoznak be az iskolába, indulnak a tudás várának meghódítá. »ára* A kultúrforradalom erós, küzdőké pes csapataivá nőtték ki magukat néhány év alatt falusi kultúrcsoportja- ink. Olyan rohamcsapatokká, melyek napi munkájuk mellett a kultúr, munkát is jól ellátják, melyeknek tag. »ága a munkasikerek mellett jelentős kulturális sikereket ért már eddig is e!. A mohácsi, alsószentmártoní, ká- to.;yi, s megyénk számos inás kultúr- csoportja mindennél ékesszólóbban bizonyította be, hogy a mi népünk szereti, ápolja a kultúrát és képes azt minden nálunk eddig ismert szint fölé emelni, hasonlóvá tenni a Szovjetunió szocialista kultúrájához. Most új seregszemlére készülnek falusi kultúrcsoportjaink. a II. országos kuitúrversenvre. Ez a sereg - szemle nagyobb feladatokat állít cső. portjaink elé, mint az eddigi kultúr versenyek — ami fejlődésünket to- kintvo természetes is. A versenyfeltételek köz:‘t többek között az is szerepel, hogy a benevezett csoportok szervezzék meg a szakmai tanú lést, azaz a színjátszók ismerkedje nek meg a színpadi díszletekkel, a dráma írod alom problémáival, az átélés kérdésével és így tovább. Da szerepel a továbbiakban a feltételek között az is, hogy saját Uiluja dolga zói bírálják meg a csoportot, döntsék el: alkalmas-e arra, hogy résztvegyen a km árversenyen, nem hoz e szégyent a csoport a rossz műsorválasz- tással, felkészüléssel, előadással a csoport nemcsak saját nevére, hanem az egész falu dolgozó népére is. Éppen ezért nd tekintsék csak formaságnak a tanácselnök elvtársak. mikor s nevezési lapon ezt a részt alá írásukkal hitelesítik! Beszélje meg a tanácselnök a falu dolgozóival, a bemutató előadás közönségével, alkal- mas-e a csoport a kultúr versenyen való szereplésre vagy sem. A jó darabválasztás, az átélt elő adás vagy tánc természetesen megköveteli azt, hogy előadói tudják, mi ért vesznek részt a kultúrversenyben, tudják, mi célja van kuMúrforrada:- munknak. egész építő munkánknak. Éppen ezért tanácsos, hogy a kultúr- versenyben részvevő csoportok tagjai rendszeresen olvassák a „Szabad Népet", vegyenek részt politikai oktatásban és emellett olvassák a művé szed folyóiratokat, szaktanácsadókat is. A tanulás nemcsak a jó előadást biztosítja, hanem azt is, hogy a csoportok műsora mindig a legfontosabb term lesi kérdéseket támogassa, min- di<j leleplezze az ellenséget és mélyítse el e*-zel párhuzamosan az igaz hazafiságot. Komoly felkészülést igényel, nagy 'követelményeket támaszt tehát kultúrcsoportjaink elé a II. országos kultúrverseny. Éppen ezért kettős hiba, hogy a megyei tanács népmű vetési osztálya elég hosszú időn keresztül nem loglalkozott kellő súllyal a kultúrverseny kérdésével. Egészen addig, míg a népművelési bizottság tanácsadói meg nem jelentek, a megyei tanács népművelési osztálya meg sera moccant, pedig már e kiadvány nélkül is meg lehetett volna 1, :zdeni a felvilágosító munkát, a megye kul- túrcsoportjainak ielmérését, mozgó gftását Szigeti elvtárs azonban ezt a ‘kérdést harmadrendű, vagy még annál is hátrább álló feladatnak vette és az egészet a művészeti előadó ra bízta — habár tudta, hogy Molnár oívtársnő alig néhánv hete dolgozik az osztályon. A kultúrversenyt hírül adó körlevelek azonban mégis kikerültek a falvakba, (kivéve a «ósdi járást, ahol a népművelési csoport vezetője, Almáéi elvtárs csak „hiszi-’, hogy „jött valamilyen körlevél-’) és a falvakban ennek nyomán meg is indult a mozgolódás, a készülődés. Szigetváron például Kisfaludy „Kérők" című művével készül a kultúrcsoport, 17—18, 19 én helyben meg is tartják majd a bemutatót és 21-től a környéken is előadják a darabot. A szigetvári járásra általában a lelkesedés a jellem zö és ez a járási tanácsról indul ki. Szentegét, Dióspuszta. Ibafa, Ádorján- puszta, Rózsafa már választ is adott a körlevélre: indulunk a kultúrverse. nyenl A népművelési előadó azonban nem úgy mozgósította a csoportokat, hogy ,,kiküldőm a körlevelet és ezzel mindsn rendben van-’ — hanem számos községben már kinn járt és megbeszélte a párttitkárral, tanácselnökkel, népművelési ügyvezetővel, tanítóval, kultúrcsoporttagokkal: rnj a verseny célja, mi c jelentősége, hogyan lehet benne résztvenni. Nem minden népműve'ési előadó intézte azonban ilyen lelkiismeretesen e fontos feladatot: a kultúrverseny előkészítésének ügyét. A sellyei járá3 népművelési előadója, Kisgyöri elvtárs például csak szerdán, 8 An küld te szét a körlevelek egy részét, mert „nem volt gépirópapírja ’’ Ez annyira nevetséges kifogás, hogy utána mér nem lehet csodálkozni, ha Kisgyöri elvtárs egyetlen csoportnak sem ismeri a műsorát, nem tudja megmondani még a helybeli, sellyei csoportokról (számszerűit hatról! sem, hogy mivel is készülnek a kultúrverseny re! Hát hogyan irányítja ezek után a sellyei járási tanács népművelési csoportja a községek műsorpolitikáját? ! Hogyan érj el, hogy a bemutatóra a színjátszócsoportok osztályharcos jelenetekkel, a határszéli községek dolgozói Ti'lót leleplező darabokkal Induljanak? Ahogyan a mohácsi népműve'ési előadó tudta, hogy a sátorhelyi áltatni gazdaság leánytáncosai szovjet tánccal készülnek, ahogyan a pécsvá. radj népművelési előadó ki tudta ér- tea-tend mind a 34 községet, ugyanúgy módjában állt volna ez a sellyei és sásdi népművelési előadó vagy csoportvezető elvtársaknak is! Különösen azért igen fontos a járási tanácsok állandó segítsége és fokozott figyelme a falu csoportjai felé, mórt ezidén — éppen ügy, mint eddig — az ellenség sem néz) tétlenül a kuitúrversenyi készülődéseket és ahogyan agitál az őszi vetés, a beadás ellen, éppen úgy agitál majd a kultúrverseny ellen, vagy igyek 6zík annak céljait meghamisítani. A pécsváradi népművelési előadó elv- társ azt hiszi, hogy az idén n.em lesznek a kultúrverseny során ellenséges megnyilvánulások. Az éberség el- tompuása ilyenben reménykedni! Az ellenség megpróbálja minden hízóny- nyaj az idén is akadályozni kultúr- munkánkat. Felüti egyes heiyek;n a fejét a formalizmus, előkerülnek a kulák vagy a pap ládájából a pókhálós népszínművek és tőkéscé'okat szolgáló színdarabok, megjelennek a narodnyikizmus jelei, a szociáldemo- kratizmus a haza fia Hanságot akarja beleplántálni majd művészetünkbe és a kultúrversenynek nemcsak ki keli i.eriilnie az ellenséges megnyilvánu iásokat, hanem tevékenyen e'ő kell segítenie az ellenük folyó kíméletlen harcot éppenúgy, mint a kulákellenCs. Tito-ellenes harcot is. Nemzetiségi csoportjainknak még ezen felül meg kell küzdeniük a sovinizmus, náció nalizmus ellenséges irányzatával. Vegyenek példát a nemzetiségi csoportok a versend! kultúrosokról, akik — cigányok, dé.sziávok. magyarok és németek — egy csoportban harcolnak q kultúrforradáomért. Induljanak délszláv csoportjaink saját táncaikkal, dalaikkal, ismertessék meg azokat a magyar és német csoportokkal is, ugyanaidcor pedig sajátítsák el ők maguk más nemzetiségek táncait, da. Iáit, művészetét! A II, országos kultúrverseny. e ha talmas seregszemle legyen egyúttal megyét átfogó tapasztalatcsere-mozga •om, nagyszerű munkamódszerátadás Ne állomás legyen a most induló kul- túrverseny a sikerek útján, hanem újabb hatalmas hajtóerő, mely kul- túrforradailmunkat mielőbb a szocia lista kultúra, a szocialista realista műfelé repíti. Szerdal számunkban közöltük G. M, Malenkov elvtársnak az SZK(b)P XIX. kongresszusán tartott előadót beszédének első részét. Az alábbiakban közöljük az előadói beszéd többi részét. Malenkov elvtárs foglalkozik az áru forgalom, a közlekedés és hírközflés kérdésével, majd a takarékosság kérdésére tér rá. A Szovjetunió népgazdasága saját tartalékaiból, belső felhalmozási forrásaiból fejlődik. Ezért pártunk mindig nagy figyelmet fordított és fordít a szigorú takarékosságért folyó küzdelemre, s a takarékosságot a gazdaságon belüli felhalmozás megteremtése és a felhalmozott eszközök helyes» felhasználása fontos feltételének tekinti. A takarékosságnak — mint a szocialista gazdálkodás módszerének — naey szerepe volt az ország iparosításában. Most, amikor országunkban a népgazdaság újabb hatalmas fellendülése megy végbe, s ezzel egyidejűleg rendszeresen csökkentik a közszükségleti cikkek árát, a takarékosság még fokozottabb jelentőségű. Minél teljesebben és észszerűbben használjuk fel a teimelési tartalékokat, minél takarékosabban és körültekintőbben vezetjük gazdaságunkat, annál nagyobb sikereket érünk el a népsazdaság valamennyi ágának fejlesztésében, annál nagyobb eredményeket érünk el a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében. A beszámoló foglalkozik azokkal a hibákkal] amelyek a szovjet népgiaz- das-ág különböző ágaiba,, munkaerő-, anyag- vagy pénzpazarláshoz vezetnek és megállapítja a feladatokat. A feladat az. hogy véget vessünk a gazdasági vezetők és pártszervezetek közömbösségének a gazdá'kodás terén mutatkozó gondatlansággal és pazarlásul szemben, A legszigorúbb takarékosság megvalósítása kérdéseinek mindig egész gazdasági és oárt- munkánk középpontjában kell állnia. Fáradhatatlanul gondoskodnunk keil arról, hogy a szovjet embereket a közösségi, a szocialista tu’ajdon óvásának szellemében neveljük. Gyökerében ki kell irtani minden felesleges anyag- és munkafelhasználást, valamint pénzkiadást és rendszeresen biztosban! kel] a termelési önköltségcsökkentés feladatának teljesítését és túlteljesítését. Fokozni k;’í a harcot a gondatlanság ellen, erősen csökken teni kell az általános költségeket az iparban, az építkezésnél, a közlekedésnél, a merőgazdaságban, a kereskedelmi. beoyüitő és értékesítő szervezeteknél, határozottan m-:g kel! valósítani az állami és gazdasági népe zet egyszerűsítését és olcsóbbá tételét, fokosul! kell a rubel-ellenőrzés! a nénzügyi szervek részéről, továbbá az ellenőrzést a gazdasági tervek telje sítése és a takarékosság elvének betartása telett Gazdasági káderein« nek a tökéletességig e’ kell sajátíta niok a szocialista gazdálkodás mód szereli; kötetesek emelni technikai és gazdasági felkészültségük színvonalát, rendszeresen javítani a termelési mód szereket, felkutatni, megtalálni és felhasználni a népgazdaság méhéb -:i rejlő tartalékokat. A népgazdaság fejlesztése terén ránk váró feladatok sikeres megoldása szempontjából óriási jelentősége vad a szocialista munkaverseny to. vábbfejlesztésének. A párt mindig nagy ügyeimet fordított a verseny megszervEzésére és azt tartotta, hogy a szocialista munkaversenyben az a legfontosabb, hogy e.őrelendítse az elmaradottakat, hogy azok elérjék a legjobbak munkáját. Társadalmunk viszonyai közepette a szocialista épí lés minden szakaszán óriási szerepe van a munkában a példamutatásnak. A szovjet emberek saját tapasztalatai, kon nap. mint nap arról győződnek utca. hoqv a termelés jobb megszer vezése. az új technika bevezetése, a mindenfajta tökéletesítés és találmány foltét'enül azzal jár, hogy könnyebbé lesz a munka, fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A szocialista építés minden szakaszán tömegesen aka^ példája a dolgozók alkotó kezdeményezésének, amely biztosítja a szocialista termelés szüntelen nőve. kedését és tökéletesítését. 2. a nép jólétének, egészségének és kulturális színvonalénak további emelkedése A népgazdaság minden területén elért sikerek a szovjet társadalom anyagi és kulturális életszínvonalának további emelkedését eredményezték. Ez teljesen indokolt, nem is lehetett másként, mivel országunkban a szocialista termelés célja a társadalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. A szovjet nép egyr« növekvő anyagi jóllétének legfontosabb mu'atószá- ma a nemzed jövedelem szüntelen -melkedése. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1940-től 1951-ig 83 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók közkincse, ellentétben a kapitálisig országokkal, ahol a nemzeti jö- vedeflem nagyobbik felét a kizsák- nyoió osztályok elsajátítják, A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nemzeti jövedelem háromnegyed részét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista termelés bővflé- sére és más állami és társadalmi szükségletekre fordllják. A munkások és alka’mazoHak reálbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrása a közszükségleti cikkek árának a kormány által következetesen végrehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—1952. közti időben öt ízben szállította le az állami kiskereskedelmi árakat, s ennek eredményeképpen az élelmiszerek és iparcikkek ara mos! átlagban 50 száza ékkai alacsonyabb, mint 1947 negvedlk évnegyedében. A munkások és alkalmazottak pénzbérének növekedése, a parasztok pénzes természetbeni bevételeinek növekedése. a közszükségleti cikkek ár- csökkentése, és a lakosságnak az állam költségére nyujlott egyéb juttatások eredményeképpen az egy munkásra és alkalmazottra juhi reáljövedelem 1951-ben mintegy 57 százalékkal, az egy dolgozó parasztra jutó reáljövedelem mintegy 60 százalékka! voll magasabb, mint 1910-ben. Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete, a Szovjetunió nemzeti jövedelmének legalább hatvan százalékos emelését irányozza elő az ötéves terv Során, előirányozza továbbá — a kiskereskedelmi árak leszállítását is fi- gye.embc véve — a munkások ét alkalmazottak reálbérének 35 százalékos növelését és a kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelmének legalább 40 százalékos növekedését (pénzben kifejezvel. Maienkov rlvtárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem terén elért eredményekkel, majd átlér a közoktatás és tudomány kérdésére: A közoktatásra ford'tott kiadások az 1940. évi 22.5 milliárd rubelről 1951-ben 57.3 milliárd rubelre, vagyis több, mint két és félszeresére emelkedtek. Figyelembevéve, hogy n tudomány egyre növekvő jelentőségére tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanúsít a tudomány fejlesztése iránt. A szovjet állam tudományos kutatóintézetek nagy hálózatának építését és felszerelését indította el, a legkedvezőbb feltéteteket terem telte meg a tudomány felvirágzása számára, biztosította a tudományos kaderképzés nagy lendületét: 1938-tó! 1952. elejéig 1560-ról 2900-ra emelkedett a tudományos kutalólntézetek. laboratóriumok és más tudományos intézmények számi a Szovjetunióban. A tudományos dolgozók számi ez alatt az idő alatt majdnem kélszeresére emelkedett. Az állam 1946-tól 1951-ig 47.2 milliárd rubelt fordított a tudomány fejlesztésére. A beszámoló részletesen kitér az irodalom és művésze! teljesítményeire és problémáira és megállapítja: A nagy harcban, amely az újnak és a ragyogónak társadalmi életünkben való kineveléséérl, s az elavultnak és az elhallnak lársadalmi életünkből való kiirtásáért folyik, óriási kötelezettségek hárulnak irodalmunk és művészelünk munkásaira. íróink, művészeink. zeneszerzőink, filmművészeti dolgozóink kötelessége, hogy mélyrehatóbban tanulmányozzák a szovjet társadalom éleiéi, nagv népünkhöz méltó nagy művészi alkotásokat teremtsenek. (Taps.) F.lvtársak! Nagy sikereket ériünk el a szovjel nép anyagi jólétének növelésében és kultúrájának fejlődésében. Nem elégedhetünk meg azonban eredményeinkkel. A feladat abban áll, hogy az egész népgazdaság fejlesztése alapján biztosítsuk a szovjet emberek anyagi és kulturális életszínvonalának további szüntelen emelését. Pártunk ezután is szüntelenül gondoskodik a szovjet emberek állandóan növekvő igényeinek maximális kielégítéséről, mert a szovjet ember jólléte, a szovjet nép virágzása pártunk számára a legfőbb törvény. (Viharos. hosszantartó taps.) 3. A szovjel társadalmi és ál'ami rendszer ícvábbl megszilárdu'ssa A párt XVIII. kongresszusa óta eb telt időszakban szovjet államunk 60 vább növekedett, fejlődött és erősödött. Megnőtt és megizmosodott államunk; gazdasági a.apja, a termelési eszközök szocialista tulajdona. Az említett időszakban még jobban erősödött a szovjet szocialista társadalmat a’ko- tó munkások, parasztok és értelmiségiek baráti együttműködése. Társadalmi és állami rendszerünk, mint a háború tapasztalatai bebizonyi. tották. óriási nehézségek ideién is a világ legszilárdabb, legéletképesebb és megingathatatlan rendszerének bizonyult. A szovjet szocialista rendszer megdönthetetlen hatalmának aj a nyitja, hogy ez a rendszer igazi népi rendszer, amelyet maga a nép teremtett. amely élvezi a nép hatalmas támogatását, amely biztosítja a nép minden anyagi és szellemi erejének virágzását. A marxizmus ellenségei és vulgarizátorai azt az — ügyünk szempontjából rendkívül kártékony — elméletet hirdették, hogy a szovjet állam kapitalista kör. nyezetben elgyengül és elhal. A párt, szétzúzva és elvetve ezt a rothadt elméletet, azt a következtetést vetette tel és alapozta meg, hogy olyan körülmények között, amikor a szoclalia, ta forradalom győzött egy országban, a többi országok többségében pedig a kapitalizmus uralkodik, a forradalom győztes országának nem szabad gyengítenie, hanem minden lehelő módon erősítenie kell államát és hogy az állam megmarad a kommunizmusban is, ha megmarad a kapitalista környezet. Nem értük volna el azokat a sikereket békés épl’.ömunkánk- ban. amelyekkel most büszkélkedünk, ha megengedtük volna, hogy államunk gyengüljön. Fegyverteienül állnánk az ellenséggel és a háborús vereség veszélyévei szemben, ha nem szilárdítottuk volna meg áramunkat, hadseregünké’., büntető és felderítő szerveinket. A párt a szocialíz. mus megdönthetetlen erődjévé tette a szovjet országot, mert minden le he’.ő módon erősítette és erő-úti a szocialista államot. (Viharos taps.) Az országunkra támadt fasiszta hódítók a szovjet társadalmi és állami rendszer be'sö ingatagságára, a szovjet hátország gyengeségére számítottak. Mint ismeretes azonban, a há ború rácáfolt ezekre a számításokra. Teljes egészébe,, beigazolódó*.! Sztá(Boly tatás a -■ oldalon) vészét
