Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-31 / 256. szám

4 NAPLÓ 1952 OKTÓBER 31 Az egyetemi és főiskolai oktatómunka i A ^Dunántúli Napló“ október hó 29-i számában ismertette népköz társaságunk minisztertanácsának azt a határozóját, asnellyel a felsőokta­tási és tudományos intézeti oktató- személyzet bérének újabb rendezését határozta el. Ez a határozat újabb megnyilvánulása annak a megbecsil­isrneretlen városunk dolgozói előtt az új egyetemi és klinikai városrész létesítésének hatalmas terve sem, jnely gigantikus méreteiben nemcsak városunk arculatát fogja előnyösen megváltoztatni, hanem modern felsze­relésével lehetővé fogja tenni a leg­korszerűbb betegellátást és legjobb lésnek, amelyben népköztársaságunk kormánya egyetemeink és főiskoláink professzorait és általában az egész oktatószemélyzetet eddig is részesí­tette, de tanúiéit egyúttal annak a tervszerű munka sikerének is. amely bérrendezéssel kapcsolatiam lehe­tővé tette mintegy 15 millió forint­nak ilyen célra való felhasználását. Nemcsak a tudományos és oktató munkával foglalkozó szakemberek­nél de az országot járó laikusnak is fel kell, hogy tűnjön az a hatal­mas éptlőmunka, amelynek eredmé­nyeként különböző ipari létesít mé­nvek melleit úgyszólván egyik nap­ról a másikra létesültek a tudomány elóbbrevitelé.t és a szakemberképzést biztosító intézmények, mint a mis­kolci Rákosi Mátyás Nehézipari Mű­szaki Egyetem, az új Közgazdaság­tudományi Egyetem, a veszprémi Nehézvegyipari Egyetem, a szolnoki Közlekedéstudományi Egyetem és számos más kutatóintézet, melyek n mezőgazdaság és az ipar tervszerű fejlesztését, a szocializmus építését hivatottak elősegíteni. De ezen felül régebbi, meglevő Intézményeink fej­lődésében it nagy előrehaladást ta­pasztaltunk. Városunk orvostudomá­nyi egyetemének fokozatos ' fejleszté­séről föbbizbrn megemlékezett már a ..Dunántúli' Napló“ s ezek között nemrégiben ismertette az újonnan felállított 11. számú klinikák kibőví­tését és az újonnan rendszeresített urológiai és fn'-orr-gége-gyógyászati klinikák., valamint, a kísérleti kórtani és kőzrgészséglnni tanszékek elhe­lyezését biztosító, hatalmas befekte­tésé igénylő épffkezéseket. De nem orvosképzést. A vázlatosan ismertetett hatalmas fejlődésből logikusan következik, hogy a már létesült és az ötéves terv folyamán és a későbbiekben létesí­tendő intézményeknek szakemberek­kel való ellátása, a szocialista egész­ségügynek további fejlesztéséhez szükséges orvosoknak a képzése, ha­talmas és hazafias feladatot ró az egyetemek és főiskolák oktatóira A múlthoz képest ugyanis döntő­en megváltozott a szakemberképzés, így az orvosképzés módja és rend­szere is, mint ahogyan lényegében megváltozott maca nz egyetem is oktatóival és hallgatóival. Ma már narry számban ülnek az egyetem pad­jaiban olyan munkás és parasztszár- rnazású, valamint szakérettségis hall­gatók, akiknek a múltban anyagiak hijján nem volt lehetőségük egyetemi tanulmányokat folytatni, vagy az ahhoz szükséges középiskolái tanfo­lyamot elvégezni. Népköztársaságunk kormánya tandíjmentesség, szociális ösztöndMak. tankönyvek és egyéb támogatásokkal lehetővé tette ezek számára is a tanulmányok folytatá­sát. Döntően met; rét fos»" általában az egyetemi oktatás is. Míg a múlt­ban az egyetemi tanárt ál’<dóban alig érdekelte, hogy a diákok közül hányán és milyen eredménnyel vé­geznek, addig ma a Szovjetunió 33 éves tapasztalatainak felhasználásá­val bevezetett oktalási reform meg­szabja, hogy népgazdaságunk szük­ségleteinek megfelelően képezzen ki szocialista szakembert és ne magán­íjabb megbecsülése praxis vadászt. Ennek a követel­ménynek megfelelően az egyetemi ok­tatás reformja különös súlyt helyez a gyakorlati ok tatásra, a gyakorlati élettel való szoros kapcsolatra, hogy a végzett hallgató az oklevél birto­kában. rögtön bekapcsolódhassák szak mája vonalán a termelő munkába és ne álljon kezdetben gyámoltalanul — mint a múltban — a szakmai követel­ményekkel szemben. Eveknek ii * elv*kn* h üzemelőit tartásával kell végezniök egyetemi oktalóinknak a marxi-lenini ideoló­gia alapján álló taní tó-nevelő mun bá­jukat, amelynek jelntősége mindenéit előtt világos kell, hogy legyen. Kormányzatunk a tudományos ku­tatómunka mellett a helyes értelem' ben és jól végzett oktatói munkál eddig is igen megbecsülte erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt A minisztertanácsnak ez az említeti határozata az eredményes oktató-ne­velő munka megbecsülésének újabb jele, amit még sokkal jobb munká­val kell meghálálnunk. De erkölcsi és anyapi vonatkozás­ban talán még nae/yobb jelentőségű a kiváló oktató-nevelő munkát vég- zők külön jutalmazásának n lehető­sége. Én bizton hiszem, hogy okta­tóink mélyen átérzik kormányzaiunk és népünk frántunk való szeretettnek és megbecsülésének eme újabb tanú- bizonyságait és eredményes jó mun­kával vállalják és végzik azt a »tép és hazafias feladatot, amit a szak­máinkban. hazafiul érzésben, és szo­cialista öntudatban egyaránt erős szakembereknek a nevelése jelent. Ezzel segítjük hazánk és népünk szer eidlts fejlődését és szolgáljuk a bé- keszerető emberiség boldogabb jövő­jét. Dr. MÉRÉS GYULA egyetemi tanár, az orvostudományi egyetem dékánja. A FALUSI KÖNYVTÁRAK: A GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI MUNKA SEGÍTŐI A könyvtár a falu kulturális éle­tének egyik fontos tényezője. Ma Ba­ranya megyében 236 népkönyvtár mű­ködik 112.872 könyvvel. Ezek a szá inok ia kézzelfogható tanúságai an- pak, hogy népi demokráciáink biztosét ja a do gozók művelődéshez való jo gát. A falusi dolgozók számára a könyvtárak közvetítik a szocializmus építéséhez szükséges általános és szakműveltséget. Annak ellenére, hogy az újtípusú falusi népkönyvtá raknak még nem nagy múltjuk van. *!ír pgy-kétéve* gyakorlatra támasz, kodnak, a haladó; magas színvonalú szépirodalom és tudományos irodalom sok sok művét, ismertették és szeret­tették meg a falusi dolgozókkal. Egye** falvakban már szerelik é* keresik a könyvtárat. Általános jelenség, hogy az olvasóik e?.áma — helyenként lassabban, he [yenként gyorsabban. — de állandóan nő. Népi demokráciánk a jövőben méig fokozottabb mértékben tesz.! le hetévé új könyvtárak létesítését és « meglévők könyvállományának gya rapi fását, A kezdeti leltételek tehát adva vannak ahhoz, hogy a falusi könyv, tárak a lalu művelődésének megbe­csült intézményei legyenek A könyv, tárotokra vár most már az a feladat, hogy az adott eszközöket jól hasz nálják lel, és tömegesen vonzzák ma. púk köré az olvasókat. A könyvtár lelke a könyvtáros. Ha jól dolgozik, a könyvtár munkája «■xdményes. Minden egyes könyvtáros nak világosan kell látni, hogy fontos és felelősségteljes nevelőmunkát vé géz, hogy jó vagy rossz munkájától függ, hogy a falu dolgozói mekkora lépéseiket tesznek a haladás útján. Ez « munka sok odaadást, sok türelmet, körültekintést és sok tudást is kí­ván, A könyvtárosoknak meg kell szerezniük a munkájukhoz szükséges tudást. A könyvtár jó munkájának előfel­tétele a /<5 könyvanyag. Megtfelelő-e a falusi könyvtárak könyvanyaga? Általában véve jó, magas színvonalú könyveket tartalmaznak. Megtalál­hatjuk a legfontosabb klasszikus és modern, magyar és külföldi szépiro­dalmat, a marxizmus-len in Izmus alap vető műveit, a természettudomány, a mezőgazdaság új eredményeit tartal­mazó müveket. A könyvanyag tehát változatos, szinte minden fajta olva­só érdeklődését kielégíti. Hiányossága az anyagnak, hogy egyes szaktudomá­nyok területén nem ad elég irodat- mat, illetve az olvasók igénye túl ha ladta a könyvanyag mennyiségét így például hiány mutatkozik a mezőgaz daság aktuális kérdéseit tárgva’ó szakirodalomban. Sokkal több ifjúsági könyvre lenne niég szükség. A ta­pasztalait szerint ugyanis az ifjúsági könyveket nemcsak az ifjúság olvas *a, hanem nagyon kedve-ik a felnőt­tek is. Általános panasza a könyvtá­rosoknak. hogy az ifjúsági irodalomból nem tudjak olvasóink igényeit kielégíteni. például 164 olvasó közül csak 28 dől. g0zó paraszt, llosszuhetényben 526 ol vasóból csak 24, Harkányban 247 olvasóból csa^ 13. A könyvtárosok legközelebbi feladata legyen a könyv tár megismertetése, megszerettetése a dolgozó parasztsággal. Erre kell fel­használni minden módot és tehetősé­get A téli hónapok hosszú estéi igen alkalmasak az olvasásra. Meg ke'l tehát ismertetni a dolgozó paraszt­sággal a könyveket, a szépirodalmi műveken keresztül meg kell szerettet ni az olvasást és el kelt érni azt, hogy dolgozó parasztságunk a mező­gazdasági szakirodalom rendszeres ol vasasával is lokozza o mezőgazdaság termelékenységét. Különösen nagy jelentősége van ennek napjainkban, amikor a minis7‘ertanács és pártunk Központi Vezetősége együttes hatá rozata az állattenyésztés és a takar- ménytermesztés fejlesztéséről foko­zott feladatok eié átlátja a mezőgaz­daság dolgozóit. Ehhez a munkához a könyvtárosok nak vannak már bevált módszereik, ilyenek a plakát, könyvkiállitások, könyvismertetések, olvasó konferen­ciák Ezek mellett azonban Sok ezer falusi dolgozó fedezte már fel a könyvtárakat ás lett buzgó rend. ptzeres olvasóvá Ha azonban az ol vasók összetételét vizsgáljuk, nem elégedhetünk meg ezzel a fejlődés­sel. Általános jelenség ugyanis, hogy az olvasók nagy hányada (általában 50—60 százalék) iskolai tanuló. Ter­mészetesen mindent meg kell tenni a könyvtáraknak azért, hogy az ifjúság olvasását. önképzését ” elősegítsék, emellett azonban nem hanyagolhatják el a felnőtttek művelődésének elósegi tésáf sem. ötéves tervünk, a falu szocialista átalakítása m-inden dolgo­zótól ismertei gyarapítását is kíván­ja, saját érdeke tehát mindenkinek tanulás, az önképzés a rendszeres olvasáson keresztül is. Az eddigi ta-. pasztalatok azt mutatják, hogy a ía’a felnőtt lakossága, különösen a dolga zó parasztság nem ismerte még fVhte könyvtárak jelentőségét. Ujpetren fel kell használni eddi» még nem próbált, új eszközöket is, amelyeket a helyi adottságok hatá­roznak meg. A könyvtárosok munkája akkor lesz eredményes, ha megkapják a he­lyi tanácsok és pártszervezetek támo­gatását. Ne tekintsék a könyvtári munkát a tanácsok és pártszervezete^ valami mellékes feladatnak, amely­nek alig van jelentősége a többi mel lett. Egy jól működő könyvtár, jó népnevelő, amely közvetve a párt és a tanács minden munkáját segíti. Ha­sonlóképpen a könyvtárosok is tart sák szem előtt, hogy a párt és a ta nács segítsége nélkülözhetetlen szá. jiuvkra és vegyék azt igénybe. Kácz Aranka a Széchenyi könyvtár munka- társa. Hol szórakozzunk? SZÍNHÁZ: Három a kislány (b őrletsz el vény JB’1 este fél 8 órakor. MOZI: Nagy mérkőzés (Kossuth) fél 5. tél 1, 9 órakor. Boldogság felé (Park) 6, fél 9 óra­kor. A nép művésze (Petőfi) fél 5, fél 7, 9 órakor, A november 3 i zenekari hangver­senyre jegyek a színház pénztáránál kaphatók Az érvényes színházi bér lettel rendelkezőknek jegy elővételi jogot biztosít a rendezőség november 1, déli 12 óráig. N 4GY MFRFTt' (kalor 190/1.) vagy hasonló t:p ö. vooká'vliét megvételre kere-iink Pé- ®fi Tervező iroda: Kossuth t.ajos-n. 5. V. em. Telefon: 11-04. OS7 \’ftf IJUnnrNm női teliksbat. fél hon­ái, gyermfkágy, többféle holmik. Tímár u S Házfelügyelő. 910 SINGER, sttllyrSZtás varrógép etedé Nagy Jenő. tKaszárnvat nfen 7 'áh BELVÁROSI SZOBA, konyhát, für­dőszobával, gázzutl elcseré ném szoba- konyhás vagy házfelügyelői lakással belvárosban. Cím: InközuéL 1186 St’RGŐSEN keresek megbízható *61 ház farié« vezetésére. ,,Vidéki iparos "* jeligére. Nagy nyeremények a TOTÓBAN és a GÓLTOTÓBAN ti (utálat = 24.250 Ft. 11 találat =■= 9h2 fi. 10 találat = 1 Oh fi, (,6!totó *« 7.WS Ft. Az idény legérdekesebb műsorára tippelhet a T O T Ő e heii szelvényén 1 A Lokomotív helyzete Ai é* a póoai dolgozók n«*7 mef. elég««iéssel vettek tudomásul, hogy hos»zú idő után éiból NB 1-es csapata ran a város. nak. A Loíomotiv NB I-es mérkőzéseit nagy érdeklődéssel várták a dolgozók, a csapai mérkőzéseit sok ezres tömegben látogatták. A nézőszám az új Lokomotív-pálya elkészü­lésével csak fokozódott úgy, hogy ma mái nem ritkaság a 8—10 ezres nézősereg egy. egy mérkózé>en. Az érdeklődők azonban bi- zonvos mértékben csalódtak. A tavaezj biz­tató kezdés után n Lokomotív jelenleg a baj noki táblázat utolsó helyén ál!. Az osztályozó, majd pedig a Népkft/társ«. sági kupa sikerei után a pécsi dolgozók többet vártak a csapattól. A kezdeti sikerek azonban bizonyos fokig önelégültté tették a vezetőket, és a játékosokat egyaránt. Fű­nek következménye volt az. hogy a veze­tők későn, csak az utolsó pillanatban néztek erősítés után. Ez azonban a vezetőségen ki. vülálló okok miatt ekkor már nem sikerül­hetett. Az év elején alakult új csapatok « Sztálinvárosi Építők, Vasas Izzó, minden s*a bad játékost megszereztek. Nagy hiba volt az, hogy ugyanakkor a vezetőcég olyan já­tékosokat engedett el (Dobó, Hirczi), akik­re még szüksége lehetett volna a csapat­nak, A sikerek után az edzők és a vezető ség között is megbomlott a kapcsolat. A vezetők egyrősze hiúsági kérdést csinált u csapat jó szerepléséből, ennek kárát aztán a játékosok szenvedték meg. A tavaszi sze­zon végén, komoly nézet* ltérés támadt a* edzők é* a Játékosok között. Ezf. nagv ne­hézséggel sikerült ngvan elsimítani, hullá­mai azonban ai őszi első mérkőzéseken is éreztették hatásukat. A legnagyobb hiányosság azonban ott volt, hogy a játékosok megfelelő politikai neve­lése hiányzott. A MÁV politikai osztálya későn vett© észre ezt a hiányosságot. Nem figyelt fel arra, hogy a politikai neveié* nem halad azon az úton. amely a csapat kollektív szellemét a helyet mederbe te­relné. A játékosok nagvrésze igen távol áll attól a követelménvtől. amit a szocialista sportembertől elvárhatunk. Szeptembertől kezdve a politikai osztály már nagyobb mértékben éa behatóbban foglalkozott a já­tékosokkal. egyénileg ia, kollektívon ia Nagy hiba volt az ia. Hogy a vezetőség nem tartott megfelelő kapcsolatot a vasutas pártszervezettel így fordulhatott elő az, hogy a vezetőségen kívül álló elemek fura kodtak a játékosok é* a vezetőség közé és oly romboló munkát fejtettek ki, mely meg tovább rontotta a eeapat kollektív szellemét. Nem kapott megfelelő segítséget « ősapa* a megye é* a vé ro* illetéke# »terveitől sem. Hiányzott a felsőbb szervek rendszere» támogatása Bá* több esetben jelentős támogatást kapott a csapat, a konkrét esetekre azonban nern mindig terjedt ki ez o segítség. Jobb eset­ben fordult elő, hogy mikor a csapat vezetői az illetékesek segítségét kérték, azt a választ kapták, hogy most nincs idejtik a kérdéssel foglalkozni. Nem vitte előre a csapat ügyeit az sem, hogy a szakosztály ügyeit egy ember, Mintái elvtárs vitte, mint intéző. Mintái elvtárs több e.seíben kérte az elnökMiget, hogy ál­lítsanak be szakosztályvezetői, mert egye­dül nem képes azokat a sokrétű ügyeket intézni, melyek egy NB l es csapat vezeté­séből adódnak. A szakosztályvezető beállitn- sa azonban mindezideig elmaradt. Akadtuk hibák a csapat felkészülésében is. Egyes já­tékosok sportszerűtlen életmódjukkal hát­ráltatták n zavartalan felkészülést. Még most sem ritkaság az, hogy a játékosok "kő.- ztil egyesek igen gyakran elfelejtik, hogy milyen feldöw&éggel tartoznak a kollektívá­nak. Ha jól megnézzük a csapat hátralévő mér­kőzéseit, láthatjuk, hogy a helyzet nem re­ménytelen. Egy jó hajrával a vasutasok el­kerülhetik a kieséet, ehhez azonban fel­tétlenül szükséges, hogy a játékosok érez­zék annak jelentőségét, hogv mit jelent Pécs városának az NB J-es labdarúgócsapat. Az edzéseket a játékosok lelkiismereteseb­ben végezzék. Feltétlenül bízzanak meg a esapat vezetőségében, elsősorban edzőjük­ben. Lássak be azt, hogy az ő szakértelme csak úgy segíthet a csapaton, ha a játékosok a maguk részéről megadják a megfelelő tá. inocarást. betartják a kapott utasításokat, M#*g kell változni a szurkolók magatar­tásának is. A ledorongoló«, a játékosok szi­dása, cnak árt a csapatnak, még idegesebbé teszi a játékost, akinek nem megy a játék, nem szidni, hanem biztatni kell. A játéko­soknak mindig azt kell szemelőtt tartaniok, hogy nemcsak a Lokomotiv, hanem Pécs é* ezen keresztül Baranya megyét képviselik az NB 1 ben. Lelkes, küzdőképp« játékkal a legnehezebb mérkőzéseket is meg lehet nyerni. Olyan szívvel, lelkesedéssel kell ját­szania a csapatnak a hátralévő mérkőzésein, mint ahogyan a Vasa« ellen a Il-ik félidőben játszott az eryüttes. A déli határszélen a Tito-banditák szom­szédságában mutassák meg a Lokomotív já­tékosai szocialista sportunk erejét. Mutassák meg. hogy a szocialista ember nem tam^r lehetetlen és megoldhatatlan feladatot. Az illetékesek kezeljék elsőrendű politikai kér- désnek a csapot bentmaradáaát. AdjanA meg minden »egftiéget éa támogatást a rsa- atnak. tegyenek meg mindent annak érde- ében, hogy elkerüljék « kiesést OLTÁSI HIRDETMÉNY Pécs vére» tartletéi, au egye» várorréezrk. t ben a f. év* i>h hatósági védőoltásokat 1 diftéria éa fchalé ellen, a következő helye- | ken ő» Időpontok ben végaflc el • HjeWt oltóervoeok: Ölték 1 7 Di/téria ePeni Diftérta elleni Himlő elleni L védőoltás II. védőoltás védőoltás részének, miuétlésének L Kertvárosi egészségvédelmi tenáeaedó TI. Stock-ház (Nagy Jenő-u. H l TÜ. Alkotmány- (Makár)-« iskola IV. Beívarosj isko-a (Molotov-u.) V. Ágoston-téri óvoda VI. Gyárvárosi wkola VIT. Mi szestdepi egészségvédelmi tanácsadó VIIL Pécsbány a telepi korház II. Péce-szabolc«i egéazaégv. tanácsadó időpontja November 2 4c du. 3 időpontja November 30-án du. 3 időpontja November 2 an du. 3 időpont ia Novembor 2-án dn. 3 Diflcria elleni első védőoltásra kötelezet­tek a 7—12 hónapoa korú csecsemők, akik ezen első védőoltásukat két részletben kap­ják meg, vagyis a november 2-án kapott oltásukat november 30-án, négy hét múlva, a lepjjabb törvény szerint meg kell ismétel­ni. és teljes védőoltásnak csak a két részlet együtt számít. Diftéria elleni második védő­oltásban részesülnek a 19—24 hónapos korú kisdedek egyszeri o tnssnl, a? először oltan- dókkal azonos napokon é« helyeken. Az említett két korcsoportbeli gyermeke­ken kívül oltáskötelesek még más korcso­portból olyan gvermekek is, akik előző félévi idézések ellenére, oltatlanul maratí­VégíVl himlő ellen kell oltani a 13—18 hó, napos korú kisdedeket, akiket a srilló egy héttel az oltás után ugyanazon óvóhelyen, ugyanazon időpontban bemutatni tartozik az oltás eredményének felülvizsgálata erljábó é* az oltási bizonyítvány kézbesítése vé­gett is. A diftéria ellen először oltott csecsemők is eaak a november 30-án megismételt oltás­nál kapják meg oltási bizonyítványukat. Aki az oltást, vagy unnak ismétlését, el- lenórzé*éi igazolatlanul elmulasztja, pénz- büntetéssel büntetendő. Az oltandó gyermeket felelős eltartója tisztára mosott testtel, tiszta ruhában tarto­zik a fenti oltóhelyre pontos időben elvin­ni. Ha a gyermek betegség, vagv más ok miatt nem oltható azt az oltónapiól szá­mított t5 napon belül, a lakóhely szerint il­letéke« városi hatósági •oivosual kell ig* tolni. Ugyanúgy igazolandó az esetleg mngánor vossal történt beolItatás is. Az oltárra beidéző lapot a szülők okvet­len vigyék el az oltóhelyre, hogy az elköny­velést megkönnyítsék. — A beidézőlap ol­tás, után az oltóorvosnál marad. Időközben lakásváltozás esetén, a szülő n neki legkö­zelebbi oltóhelyet veheti igénybe a fentiek közül, az ott kitűzött időpontban. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Párthírek Felhívjuk 6 politikai paz-daságUn e’.eA évfolyam propagandáiéi és hall­gatói figyelmét, hoprv részükre 1962. október 31-én, délután 6 óra­kor a Pártoktatáa Házában .,A politikai gazdaságtan tárgya és mód­szer«“ címmel előadást tart a Me­gyei RÍűadóiroda politikai gazdaság­tan szakcsoportja. Elfladó Önnel Fe­renc clvtáns. az öthénapos pártiskola tanára, a Megyei Rlöadóiroda tagja. Felhívjuk a párttitkár elvtársik fi­gyelmét, hogy biztosítsák a meghí­vott elvtársik feltétlen megjelenését. Az elöadáe a politikai gazdaság­tan I. évfolyam hallgatóinak eleő kon­ferenciai foglalkozásának eegédelő- adása. mely segítséget ad az nőtár­saknak az egyéni tanulásukhoz. A hallgató elvtársak hozzák ma­gukkal „A kapitalizmus politikai gazdaságtana" című könyv megvásár­lásához szükséges utalványt. Az elő­adás után a fenti könyvet 4.5A forint ellenében átvehetik. A könyvet azok­nak a hallgató elvtársaknak is kiad­juk, akik nem rendelkeznek a könyv megvásárlására jogosító utalvánnyal. Megyei Pártoktalás Háza * Értesítjük a propa sanda - szelni ná- riiitn vezetőket és propagandistákat, hogy ma. 31-én propagandista szemi­náriumokat nem tartunk, kivéve azo­kon a propaganda szemináriumokon, ahol a lemaradás behozása végett megbeszélték az e'.vtársok, hogv ösz- szejünnek és a foglalkozást megtart­ják. Valamennyi prop. szem. vezető, akinél nincs elmaradás, 31-én, pénte­ken délután á órakor a városi párt- hizottság ag.it, prop. osztályán jelen­jen meg. Várnai pártbizottság ágit. prop, osztálya. Bl I IS EK PÉNTEK, OKTÓBER S1 ÜGYELETES GYÓGYSZERTARAK: 10/3. sz. gyógyszertár, Széehenyi-tér 5. telefon: 29-81, 10/8. sz. gyógyszer- tár. Kossuth Lajos u. 81, telefon: 23-91, 10/12 sz. gyógyszertár. Doktor S. u. 17, telefon: í3-53. — NÉVNAP: Farkas. HXUARASJEI.ENTÉS: - Várható időjárás pénlek estig: Fe'lhfl- sebh idő, töbhfelé evő, záporeső, időn­ként élénk nyugati szél A hőmérsék­let csökken. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: péntek reggel 6—9, délben 13—16 fok közölt. A várható napi középhőmérséklet október 31-én pénteken Hz fok felett lesz. — Tanácstagok fogadóórái. A Bu­dai II. MDP pártszervezet ho'.jiségé- ben pénteken délután 6—7 óráig Hálhn József, a Budai I. pártszervezet hei'.yiségében 5—6 óráig Fauhel AiHn'- né és F i sz t er Gyűl árié, a Nagy Jenő utca 36. szám atatti kerületi irodában 6 __7 óráig Szűcs Károly és Vast Mi hály tanácstagok fogadóórát tarta­nak. kOZFPKORU nő elsejére elmenne hiirvc- jirtőnőnek. Szaharlsáif-ét 2«. Hírlapui Tmré nét. W0 PKRFFKT gvons- és gépfrénőt nagy gya­korlattal azonnali belépévre felvesz a Úa- rnnvaniegvei Tci-. Tojás- é< Barninfigviiito Vártaiét nokter Sámtnr-n SS kor dunántúli napló a Magyar OnNnzók Pártla Rnranvamegvet Pártl.iznttsávénnk lapja. Felelős «zerke-rtö PM!NKA< C.YORGY Felelős kiadó: KORT r.YU! A Szerkesztőség é- k’adóhivntnl* Pécs. Perezel n 2 —Telefon: IS-so tS-42 Előfizetési elfJs havi If.— forint Baranvamegvet Szikra Nvotndn Pécs. Mnnkársv Mihálv nteá itt „ Telefon: 20 27 A ■yomóáért felöli MELLES REótrö

Next

/
Thumbnails
Contents