Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-29 / 254. szám

DUNÁNTÚLI

VfLÁü PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

A MAI SZAMBÁM:

A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói üdvőzlik Rákosi elvtársai és R magyar kormányküldöttséget. (2. o.)

Hogyan segíti az iskola munkája: a Janus Panconius éimnáztum párlszetveze'e. 13. o.) — Férfiak, nők, í'ata Ittkl Jöjjetek bányásznak! (3 o.) — Csak a műszaki fel. lélelek biílosilósével viheík győzelemre vállalásukat a Kossuth aknai 2<V«s lei’és bányászai. (4. o.) — Szorgalma, san tanulnak a komlói vá’áiiskolában a nemrég érkezeit fie a’ok. (4. oldal.)

Jobb munkánkkal segítsük a jugoszláv nép harcát

1,700, (XX) jugoszláv munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi áldozta fel életét Jugoszlávia felszabadulásáért, Tito, ezt a drágán szerzel t szabadságot, amit a szovjet hősök és a jugoszláv partizánok vérükkel vívtak ki, eladta dollárért. Jugoszlávia ma nem egyéb, mint. az amerikai imperialisták Délkelet-európai gyarmata, a Balkán puskaporoshordója.

A jugoszláv munkások napi 14 —16 órát dolgoznak. A New York Times című amerikai reakciós újság közlése szerint a jugoszláv munkás egyetlen kiló zsírért ereje megfeszítő ével öt napig dolgozik, tíz tojásért két napig, a napi bér általában 3 kiló kenyér árának felel meg. A munkás a pénzéért nem tud vásárolni, mert az üzletek üresek: „ ... sohasem láttunk vajat, vagy tejet és hús is csak nagyon ritkán volt kapható . . . Kész ruhák , . . nem voltak kaphatók" — írta tizenkétnapos tartózkodásáról Miss Clara Isaacs, angol nő. Még a ,,Borba", a titóis- la part vezető szennylapja is kénytelen volt beismerni: .,,A belgrádi utcákon, üzletekben és házakban sok kolduló ember látható. A nyomorúság tömegméreteket öltött."

A jugoszláv „egészségvédelem'" is csak a gyarmati országokéval hasonlítható össze. Jugoszláviában 1943 óta egyetlenegy kórházat építettek, az is UDB-kórbáz. A 16 milliós Jugoszláviában mindössze 158 kórház működik, tízezrekre jut csak egy-egy orvos. A szörnyű robot, hiányos táplálkozás és az egészségtelen életmód következtében Jugoszláviában évente 100 ezer ember hal meg tudóba jban, a nép szine-virágának. az ifjúság 60 százalékának fertőzött a tüdeje, Jugoszlávia halálozási arányszám tekintetében harmad,k helyen áll a világon.

Hoqy él a jugoszláv paraszl? A jugoszláv parasztokat a titóislaéi* szövetkezetekbe kényszerítik. A szövetkezetekben a kulákok a vezetők, a kulákok földbirtokossá válnak, a szegényparasztok pedig zsellérsorsba süllyednek. A ..Borba” beismerése szerint a titóista párt stanisicsi szervezetének egyik ülésén eqy dolqozó paraszt ezeket vágta az előadó fejéhez: ..Mesélhet maga, amit akar. Négyszáz munkaegységem van a szövetke zetben. és méq csak egy zsebkendőt sem tudok venni magamnak." Jugoszláviában a titó-fasisz- ták meghonosították a/.t, amit hazánkban a törökök lettek: a titóis- ták az udbásokka! körülfogják a falvakat, elrabolják áz élelmet, a lakosságot kényszermunkára hajtják.

A néphez hű értelmiségieket elbocsátják. Az államapparátus fasiszta átszervezése során Ti tó ék csupán Szerbiában 16 ezel' riéohez hű értelmiségit bocsátottak ei Az országban negyedmillió munkanélküli lézeng. A munkanélkülié« tele nő. A nőknek lényegesen kevesebbet fizetnek, mint a févliik- nak, ha pedig elbocsátásról van szó, elsősorban a nőket bocsátják el, különösen a terhes asszonyokat. Jugoszláviában nem öröm a gyermekáldás. Az utcára dobott nők egy része dzüllik, öngyilkos

lesz, vagy gyermekét öli meg. A „Borba" riportot közölt egy elbocsátott néqyqyermekes anyáról, aki a bánattól és gondoktól megőrülve, a Szávába dobta csecsemőjét, hogy ,.legalább az ne szenvedjen."

Pokoli a juqoszláv ifjúság és jugoszláv gyermekek sorsa. Jugoszláviában „nincs szükség" állami iparostanulónevelésre, tízezrével bocsátják el az eddig állami úton tanított tanoncokat. Jugoszláviában egymillió árva maradt a hazájukért életüket áldozott hősök után. Titóék kiadták ezeket a a gyerekeket a kulákoknak és gazdag iparosoknak. A gyerekeket agyondolgoztatják, az árvagyere- kek rongyokban járnak, a kulak- nazdák nem engedik őket az iskolába. Juooszláviában terjed a gyerekek koldulása és a gyermekbü- nözés.

A mi életünk is hasonló volt, valamikor a jugoszláv dolgozók életéhez. Ezt a valamikor-t, — bár úgv tűnik, hoqv naqvon réqen volt, — mégsem szabad elfelejtenünk, bár sokan hajlamosak erre. A mi életünk és a juqoszláv dolgozók élete között ég és föld a különbség. Csak egy példa: Nyáron a határmenti püspokbólyi állami gazdaság kombájnokkal aratott. A két kombájn láttán a magyar határszélre futott ki az egyik közeli jugoszláviai falu lakossága és úgy nézte a búzatengerben úszó két kombájnt. A jugo-zláv parasztok nem is láttak ilyent, mert Jugoszláviában még faekéje sincs sok parasztnak. A határmenti jugoszláv katonaság feqyverrel kergette vissza a lakos-ágot. De hiába. Nincs olyan feqyver, ami a jugoszláv nép eszéből ki tudná törülni azt, hoqv a Szovjetunió szabadította fel őket, azt, hogyan él a szabad maqvar nép. Mi sem felejtjük el. hogyan él a jugoszláv nép, mert mi maqunk is éltünk hasonló körülmények között. Munkánkkal felelünk. Jövőre még több kombájn fog aratni Baranya megyében.

Az amerikai imperialisták, a tito- fasiszták félnek a mi szüntelen erősödésünktől és ezért háborúra készülnek. Az eqyik svéd burzsoá lap munkatársa azt irta, hoqv Jugoszlávia ma egy óriási katonai iábor. Mi hozzátehetjük azt is, hoqy Jugoszlávia nemcsak óriási katonai tábor, hanem eqv óriá-i partizántábor is. A jugoszláv nép ellenállása kifejezetten partizán- harcot kezd ölteni. A podqoricai légitámaszponton a hazafias katonák megsemmisítettek 12 repülőgépet, a hazafias katonák felgyújtották a V. P. 1144-es belgrádi hadianyaqraktárat, a hazafias katonák megsemmisítettek egy belgrádi hadiüzemet. A juqoszláv vasutasok aláaknázták a Belqrád— Nis és Zágráb—Ljubljana vonalon a vasutat, a Goszlivar—Petrovó- vona'on égy mozdo ’vvezető és (ütője a Vardar folyóba irányított egy hadianyaggal megrakott vonatot. A jugoszláv parasztok vasvillával és kaszával szúrták agyon a hóhér UDB-llszteket. A titófa- siszták pu-iztulni fognak! A jugoszláv nép visszatér a szabad népek családjába és velünk együtt épftj majd az új életet.

A Szovjetunió IVIinissefeHaiiáesa mellett niuliöció Központi Statisztikai Hivatal 1952. Harmudik negvedévi tervjelentcse

Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Köz. ponti Statisztikai Hivatal jelentési teli a Szovjetunió népgazdaságfejle»*- tési állami tervének 1952 harmadik negyedévi eredményeiről:

fiz ipari termelési terv teljesítése

Az egész ipar 100.7 százalékra teljesítette negyedévi termelési tervé'. A többi között a saskohászati minisztérium 103 százalékra, a szénipari minisztérium 100.1 százalékra. az építőipari- és útépítő- gépgyártási minisztérium 104 százalékra, a Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 101 százalékra, a Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 10ö százalékra teljesítette tervét.

A Szovjetunió: eeéev iparának telje« termelése 1952 harmadik negyedében 1951 harmadik negyedéhez viszonyítva II százalékkal nőtt.

Az ipari munkások munkájának termelékenysége 1952 harmadik negyedében 1951 harmadik negyedéhez viszonyítva Üst százalékkal eme'ke- dett. Teljesítették az 19Ö2 harmadik negyedére megál'apílo!t feladatni az ipari termékek önköltségének csökkentése terén.

Mezőgazdaság

A kolhozok, gépállomások és szov- hozok sikeresen befejezik a termés- betakai itást. 1952-ben a gab naössz- térmés nyolc milliárd púd volt, vagyis hatszáz millió púddal több, mint az előző évben. A Szovjetunió Mi hisztérián,ácsa mellett működő á lami ter- uiésbecslö hivatal adatai szerint az idén a legtöbb gabonatermés Ukrajnában. Kszak-Kaukázusban és Krímben volt.

Az 19ÖI. évihez képe«: növeltedet! a ienrosl, a napraforgó és a burgonya össztermése. A nyersgyapot és a cukorrépa össztermése az idén felülmúlja az 1951 évi termést.

Ebben az évben még jobban megszilárdult a mezőgazdaság uuyagi- terbnikai alapja és emelkedett a kolhozokban és a »zovhnzokhan a inrzögazdasági munka gépesítésének színvonala.

A 'gép- és traktorállomások 1952 eddig eltelt időszakában nyolc százalékkal több mezőgazdasági munkát végezlek a kolhozokban, mint 1951 megfelelő időszakában

Az idén a kolhozokban 16 százalékkal több gabonafélét arat'ak le kombájnokkal, mint a múlt évbín.

fiz érulttrgalom le lödfse

19Ö2 harmadik negyedében tovább fejlődőit a szovjet kereskedelem. Az állam és a szövetkezeti kereskede em útján 10 százalékkal több árul adtak el a lakosságnak, mint 1951 harmadik negyedében. Kz egyes áruk e adása i következőképpen növekede't: hús 17 százalékkal, haltermékek 20 * n-kal,

olaj és más zsiradék 25 százalékkal, sajt 21 százalékkal, tojás 24 százalékkal, cukor 3t százalékkal édesipari termékek ló százalékkal, pamut- szövet 5 százalékkal, selyemszövet 27 százalékká', konfekcióipari lermékek Itt százalékkal, kötöltsZövöttáru 25 százalékkal, harisnya és röv'nllharisnya 19 százalékkal, bárlábbeli 21 százalékkal, mosószappan !4 százalékkal, mosdószappan 31 száza ékkai, kerékpár 12 százalékkal, fényképezőgép 33 száza ékkai, varrógép 11 százalékkal, óra öl százalékkal.

1952 harmadik negyedében a kolhozpiacokon 1951 harmadik negyedéhez képest több mezőgazdasági terméket, elsősorban több állati zsiradékot. tojást, baromfit. zödségféét, búzalisztet és darát adtak el ? lakosságnak.

Szép vállalásokkal é INénicti délszláv

» az adott szó teljesítésével készülnek dolgozó parasztjai november 7-re

Némzlt köz*ég délszláv dolgozó parasztjai a népnév lökkel és párna gokkal az élükön lelkesen készülnek november 7 ünnepére. Az egyik leg utóbbi népneve’ő értekezleten n nép nevelök ígéretet tettek, hogv októ. bor 23-ig minden néven nevezendő magot elveinek saját erőből és kölcsönös segítséggel támogat jók egymást. Dolgozóink ígéretüket be is váltották.

A népnevelők fala iánlnl Iák. hogy

valamennyien — összesen húszán — megrendelik november 7 re a Nase Novine t. hiszen dél sz.lávnvsfvű új Ságunkat is november 7-nek. a vem- zeliséaeket felszabadító Nggv Októberi Szocialista Forradalomnak köszönhetjük, A 20 cin megtartóit po>\ tilsai iskolán valamennyien ki is fi zenélt a Nn-e Növi ne előfizetési diját. amit már lel is adtam a postán.

Felajánlottuk azt is, hogy a népire. velők számál november 7 tiszteletére harmincra növeljük és az arra érdemes. a begyűjtésben élenjáró, mun kában példamutató dolgozó pdrasr.to ka- bevonjuk a munkába, A népit* velők vállalták, hoav a nolüikai Iskola látogatását még jobbon meg.

szervezik és ha valamelyik, pofiikat 1 iskolai hallgató késik, vagy elmarad az előadásról, az egvik népnevelő lel_ keresi és megbeszélj vele. hogy legközelebb már pontosan jelenjen meg. Minden párttagunk három három nép nevelőért, politikai iskolai hallgató ért íe'elős, ezen Irivül megszerveztük a politikai iskolák naposi szolgálatár: minden héten más elvtárs a pofi. tikai iskola megkezdése előtt fél órá. val gondoskodik a terem betöltéséről, hogv kellemes meleg várja falunk leg- I megbecsültebb, legjobban termelő dől gozóit.

A tananyagot délszláv nyelven be szé’iük meg, így az elvtársik jobban tudnak jegyzetelni, telkészii'nl az elő adásra, a politikai iskola előadása és vitája után megbeszéljük a remeteieteket és a dolgozók egyéb problémáit is.

Mi ösztökéli ilyen lelkes vállalásokra a németi délszláv dolgozó parasztokat? Fgystcrű erre ß felelet: november 7e nagv ünnep a mi szó ovinkra, hiszen, szabad-, szép életűi két, szabadságunkat, nemzetiségi jogainkat. — a el él szláv nyelvű újságtól kezdve az anyonyefvű isko'án keresi.

tiij a gimnáziumig — délszláv Irépvl. selönkel, villanyunkat, életünket vidámabbá tevő vezetékes rádiónkat, mind mind ennek a napnak köszön hétjük. És most újabb ajándéka ötéves tervünknek, hogy november 7- re bevezetik Németibe a telefont — Dolgozó parasztjaink ujjongó öröm. mel fogadlak, hogy ha kell valahova le’efonálniok. csak eljönnek az isko_ lába és oda telefonálnak, ahova csak akarnak.

Kicsi a mi községünk. 32 házszám van csak benne, de annyi a telefon- dúc cs a drót, akár egy kisebb vá I ro*ban■ Nem t.< csoda, hogy telefon- ! pózna telefonpóznát ér nálunk. hi szén van villanyunk, rádiónk és néhány nap múlva lesz már telefonunk. Kultúrcsoportunk is szép ajándékot kap november 7-én: többezer forint értékben ót népi hangszert.

F. sok ajándékot Németi község dől. gozó parasztsága azzal akarja meghálálni, hogy teljesíti vállalását: no vember 7 rt eleget testnek dolgozó parasztjaiul: beadási kötelezettségűknek.

JAKOROVICS BÉLA levelező.

Továbbra is a

Az október 25 i értékelés szerint az íWr.i vetésben továbbra is a vilid nyi járás tartja az első helyei. A villányi járás dolgozó paraszt isi ö< nap alatt 79.ii százalékkal rtnWlék búza vetésüket, 24.3 -százalékkal pedig rozs- veté,síiket. A járá- valamennyi ter- me'öszövevkezete rozsveíéN tervét 1<*0 száza'ékra teljesítette.

Lendületesen halad a vetés: munka a púe«i ‘járásban is. ahol lé százalékkal emelkedett n búzavetépi terv teljesítése, 12.3 százalékkal a ronsvetéd terv re' jeniténe.

Legkisebb ered mengt u mohácsi járás dolgozd parasztjai értek el. okik bűző vetésüket csak alig 3.11 síd- útiakkal növeli ék.

A termelőszöivikeiyti csoportok len*! ül e lescbbrn végezték a veié*, munkákul. példát mulatva ez egyé Hiteti dolgotá parasites/,-mb. Ami? ar egyénieknél 11,9 száza'éke* volt az emelkedés addig a ténttClftézövttkt!

villányi járás vés

r*tek 16.5 százalékos emelkedést értek e! a búzavetési terv teljeMté-é- ben. Öt nap alatt n lermctőszöv«tké- intek 19.9 százalékkal halódtak előre a rozsvetési terv teljesHésévcl, amíg az egyéniek csak hé| száza'ékos emel- kedést tudtak elérni. Október 20-ig 12 termelöosöport fejezte be megyénkben az őszi veié*t. köztük az erdősmároki Vörös Csillag, ai ara. nyosgadányi Köztársaság, a ro- nioni/ai Béke, a feltönilud szenti Szocialista Erkölcs é* az ii-ánöaty- tj/áni Sárvári termelöszövetkezel.

Azonban vaunak termelő,xipnrbik. a>hol komoly lemaradás mu'atkozik a vetési munkákban. Maguk a csoport elnökök akadályozzák a velústerf gyors teljesítéru’t. a ..vetőma^T-mesé-' vei. Ilyen a lányosok: Csillag, aszajki Eltörő, a htmesházai (ryözelem. a nagy koz A rí Szabadság, a hiesé.di Ré

ke, a zengő'árkoüy. Szabad-ág ér meg igen «ok tsrnielöszö'eikezf,

et a vetésben

Llgyanosak lemaradás mutatkozik Bor jad, övöd. Blikkö«,!, l.otbárd é-s Sza- porca községekben, »hol liberálisan kezelik a vetés kérdését, nem ellen- orr,ik a vetési munkákat, sem a ku- lákoknál, sem a dolgozó parasztokul',

A vetési niankdkbrZst első a villányi járás, második a pécsi, harmadik a srlJyei. negyedik a sásdi. ötödik a mohácsi, hatódd: a pérsvitradi. hetedik a szigetidé i. és utol tó helyen a siklósi járás kullog.

Termelőszövetkezeti tagok! Dolgozó para-zlokl Már a húz a vetés határideje is lejárt. Hladen pere késlekedéssel felmérhetetlen karókat okozunk sajti\f magunknak és népgaidaságatik- nők. Aki még mindig vár a vetésiét, az ablakon dobja ki a gabonát, a jövőévi kenyeret. Éppen etért minden •‘rövid a vetés ntrggyortdásnl krb segíteni, hónait kell indítani a vetés gyors beje jen séért!