Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-21 / 222. szám
2 f9 n p i. r* iwn szeptemkrr n PARI ÉS PÁ R TÉPI 7 ÉS * Megtárgyalták a népnevelfimunka eredményeit és hiányosságait megyénk legjobb falusi népnevelői Megyénk legjobb faluéi népnevelői pénteken tartották meg egósznapos tináosk ozásukat. A tanácskozáson elhangzott felszólalások arra mutatnak, hogy a júliusban megtartott Központi Vezetőség ülése óta — Horváth Már. ton éa Farkas elvtársak útmutatását felhasználva — komoly mértékben javult falusi népnevelőink munkája. 1 Így re jobban mozgósítják dolgozótársaikat a soronlévö feladatokra, az állampolgár; kötelezettség teljesítésére, hazaszeretetre, a béke harcos védelmére. A népnevelők jó munkájának eret'ióyei Népnevelőink többsége jól megértette a találkozó jelentőségét, az öt ért kitüntetést és lelkesen készült a tanácskozásra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a tanácskozá. son résztvevők közül 22-en szólaltak fel és ennél többen az idő rövidsége miatt nem élhettek a lehetőséggel. Azonban ezek a számok egy maguk, ban még nem tükrözik vissza a la- nánakozás szfnvonalát, amely hü képét adta megyénk politikai nevelő munkájában elért fejlődésnek. A felszólalások sora bizonyította népnevelőink megnővekedett felelősségérzetét a szocializmus építéséért, ötéves tervünk végrehajtásáért. Az 6 lelkes munkájuk segítette a szemveszteség, nélküli aratás elvégzését, a gabonii- begyüjtést, azt, hogy megyénk szántóterületének 42 százalékán már nagy üzemi gazdálkodás folyik. A tanácskozás egyik legfontosabb tanulsága roh a női népnevelők harcos kiállása, aktivitása. Komoly ta. niilság ez azoknak a pártszervezeteknek. ahol eddig elhanyagolták vagy mellőzték a nők bevonásiát a politikai felvilágosító munkába. így leplezték le a kártevő ku'ákot ’ — Tavaly nrm ment jól a munka — mondotta Csörgő Káhmánné elv. társnő, az ormánypusztai állami gazdaság pártszervezetének népnevelője. A'em volt szervezett pórtélét. Népne- x'előmunkáról egyáltalán nem lehetett beszélni. A befurakodott kuldkok persze annál merészebben mertek garázdálkodni. Egy kidák volt a fősza. kárt, aki intézte a gazdaság dolgosainak étkezését. Ez a kulák a húst, melyet meg kellett volna ebédre fő. vetnie a dolgozóknak, eladta a köl- kedi csárdásnak, hogy magának pénzt csinálhasson. — És elmondotta, hogy a kulákot annak rendje-módja szerint eltávolították. Ugyanígy járt egy másik kulák, aki a vetőmagot a csn’a. mádé közé rejtette, hogy a vetést akadályozza, vagy a másik, akj ú"v megetette a lovat kukoricával, hogy az rövidesen elpusztult. Komoly figyelmeztetés volt ez a gazdaság párt szervesete és a népnevelők számára. A népnevelők értekez'etet tartottak, ahol megbeszélték a feladatokat, azt: hogyan vegyék fel a harcol a kulá- kok mesterkedéseivel szemben. Kimondották a dolgozóknak, hogy a kulák nemcsak azért adta el a szá. mukra kiutalt húst, hogy pénzt csináljon magának, hanem azért, hogy a dolgozók között elégedetlenséget szítson, hogy megbontsa a dogozók sorait, hogy akadályozza a munkála tokát, a tervek teljesítését. Ugyancsak a kuták-elleni harc kérdéséhez szólt hozzá Miátovics elvtára- nö is, a nagykozári III. tfpueú tszcs pártszervezetének népnevelője, aki többek között elmondotta, hogy a kulák milyen fondorlatosán igyekezett közeledni a tszcs.hez. Azzal tisztában volt a kulák. hogy befurakodni a szövetkezetbe nem tud, mert jól ismerik a fa’uban.. De hát valahogy mégis csak kellene valamit ártani. FJ te ment a tszcs elnökhöz és „meg. agitálta“, hogy a darálni szánt abrak- takarmányát engedje megőrletni a szövetkezet darálóján. Az c’nök elvtárs meg is engedte. A népnevelők azonban közbeléptek. Nyomban felis- merték a kulák tervét. Azért akart a kuiátk a tszcs épületébe járni, hogy ott megmérgezhesse a szövetkezet illatainak takarmányát, amely a daráló mellett van elhelyezve. A nép. nevelők emlékeztették a tazes dol- goaóit a tavalyi esetre, amikor 130 malac ..ismeretlen ok" miatt megdög. löát. Az agitációra ezltkség volt. mert többen úgy vélték, hogy a kn’ák nőm mer semmi rosszat tenni. Nnn fi kerülhetett rá sor, mert a népnevelők rövid idő alatt olyan harcos légkört teremtettek a dolgozó parasztok között, hogy a kulák nrm tehette be többé a lábát még a kapun sem. Fény derült a klerikális reakció módszereié Népnevelőink egyre több helyen leplezik le helyes módszerekkel a klerikális reakció aknamunkáját kár tevéd kísérleteit Keketvei (íergelyné elvtárenő berk esdi népnevelő elmondotta, hogy nyáron a gabona beéré. se nagyon szorította a tszcs-t. Kzérl elhatározták a dolgozó parasztok, hogy vasárnap is arain; fognak egész nap. Meg is kérték a papot, hogy a délelőtt tartandó misét végezze el azesli órákban, hogy ne legyen munkaerőhiány. A pap készséggel eleget is tett a kérésnek. A t«zos tagok lendületesen arattak. A dél; órákban azonban furcsa harangzúgásra lőttek figyelmesek. A harangokat félreverték, jelezve azt. hogy a faluban tűz ütött ki. A dolgozó parasztok természetesen otthagyták az aratást és rohantak tüzet oltani. Valóban tűz volt. egy nagyhalom szalmakazal volt lángba borulva Aznap „kész" volt az aratás, mert már meg volt zavarva a munka. A népnevelők ekkor még nem is ondolitak semm; rosszra. Másnap azon an az eset megismétlődött. Egy másik «zalmakaz.il égett porrá. Megint ott kellett hagyni az aratást. A szem pedig pergett. Ez már nem lehet vé- ietíenség — kezdték törni a fejüket a népnevelők. Valóban nem is volt az, a harangozó gyerek gyújtotta meg mind a két esetben a szalmakazlat csak azért, hogy késleltesse az aratást, hogy minél nagyobb kár érje a csoportot, az egész országot. Ebben pedig a pap keze volt. mert miért éppen a naponta templomba- járó harangozégyereknek jutott eszébe meggyujtani a szalmakazlakat? Bár a harangozó gyerek a mai napig is tagat!, — de nem nehéz a következtetést levonni az esetből, hogy a klerikális reakció nemcsak úgy rombol, hogy nifíltan uszít a népi rfemo. krária ellen, hogy a rendeletek betartása ellen prédikál — vannak ennél sokkal fondorlatosabb, jól leplezett eszközeik is és céljaik elérésébe nem röstelik bevonni a másként ártatlan gyerekeket sem. Á lzndósiteni Fell a népneve'Cmunkát A megyei tanácskozás több réjz. vevője ismertette jó agitáció« érveit, módszereit, beszámolt arról, hogyan kell tovább javítani szervezetileg is a munkát. Kiss Gyula elvtárs kapos- szekusől népnevelő a népnevelő munka kampányszerüségének felszámolására tett jó javaslatot. Elmondotta, hogy a népnevelőknek először is arra kell törekedhiök, hogy minél rövidebb idő alatt megismerjék a hoz zájuk tartozó családokat, életkörülményüket. tudják pontosan, hogy he. gyan állnak a hozzátartozó gazdák az állampolgári kötelezettségük teljesítésével, a soronlévö feladatok éj- végzésével. Vagyis <j népnevelő ne- csak bizonyos kampány feladatok előtt járjon a családokhoz, hanem állaruíóan és mindig egy területre. Ehhez az szükséges, hogy a pártszervezetek vezetői ne váltogassák gyak. ran a népnevelők beosztását. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a dolgozó parasztok sokkal bátrabban mernek olyan népnevelőkhöz fordul ni tanácsokért, akiket ők is jói ismernek. Alig volt felszólaló, aki ne hang. súlyozta volna a személyes pélrtamu. tatás jelentőségét. Hideg István elv- társ. akj közvetlen a fasiszta Tito- banda .Jugoszláviájának határa men tén, Drávakeresztúron lakik, elmondotta. hogy bizony a községben nem mennének semmire a begyűjtési csa. Iában, sem pedig az őszi munkálatok határidőben való elvégzésében, ha maguk a népnevelők nem járnának jó pé dával az élen. ö mag* búzabe adását 120 százalékra, tojás- és hí zottbaromfi-headásit 100 százalékra teljesítette és az egész évi adóját is rendezte. A soronlévö munkák elvég, zésében is állandóan élen jár, ez ad szavának súlyt, ezért eredményes nép nevelő munkája. Pártszervezete nk adjanak öbb segítséget a népnevelűmunkához A hozzászólások zöme azt is bizonyítót’.1, hogy a Központi Vezetőség UÍése óta falsainkban sokat javult a tőmegagitdció tartalma. Azonban a felszólalások azt is megmutatták, hogy n Központi Vezetőség anyagát nem dotgoztiik fel megfelelően agues pártszervezeteink. Több felszóla’ás- ból kitűnt, hogy a párttitkár elv- társaink hónapokig, sőt annál hosszabb ideig is, — mint például az ormány- pusztai állami gazdaság iwártszerveze. tóben — nem lantinak népnevelőért«, kezletet. Ez azt jelenti, hogy ezek ben a pártszervezetekben a népneve, lő elvtáfsak nein kapnak elég segítséget munkájukhoz, nincsenek felvér. tűzve a icgfrisehb helyi érvekkel s (gy nine« biztosítva munkájuk színvonalának gyors emelkedése. Leg- alább kéthetenként egyszer jöjjenek össze népnevelőink és e:rn az értekezleten a pilrttlrkdr etetársnk ne csak ellássák szempontokkal őket, hanem számoltassák la he a népneve. löket, hogy átok mondják el tapasztaltaikat, hogy tanulhassanak egymás tói és tanuljanak belőle párttitkár olvlürsaink is. Népnevelőink sokkal jobban hasznotKfcák az újságokban megjelenő cikkek tartalmát is munkájukban. A tanácskozáson hiányzott a felsőbb szervek bírálata, pedig nagyban növelte volna a tanácskozás eredményességét, ha a népnevelők elmondják: milyen segítséget várnak a pártbizottságoktól, a pártvezetőségektől az irányítás megjavításában, ha rámutattak volna az eddigi hibás módszerekre. Kevés szó esett a nőp. nevelőérlekezletekről, melyeknek meg tartása és jó levezetése a tömeg- politikai munka megjavításának egyik feltétele. Sok Jól bevált agitáció« módszerró! számoltak be a tanácskozáson, amelyeknek általánosítása éppen a népnevelőértekezletekre vár. Éppen ezért párttitJeár elvtársainknak fokozottabb gondot kell forditaniok a rendszeres népnevelőértekezletek meg tartására. A felsorolt hiányosságok möllert a tanácskozás sok hasznos tapasztalatot adott a népnevelőknek és a munkájukat irányító párt titkárok, pártbi. zotteágok számára. A hozzászólásokban elhangzott sok példa, tapasztalat bizonyította, hogy milyen fontos a népnevelő munka állandósítása, az. hogy minden népnevelő megismerje saját területét, a hozzá beosztottakat, hiszen „minden ember szívéhez más és más kulescsal lehet hozzáférni", minden község, minden házsor, minden osalád más-más formában érzi az ötéves terv, a dolgozó nép országának gondoskodását. Csak ezek ismeretében nevelheti a népnevelő haza szeretette, a Szovjetunió szeretőiére, a béketábor harcos katonájává dolgozóinkat. Ezért szükséges az állandó felvilágosító munka, az állandó területbeosztás. Népnevelőink feladatai A tanácskozáson elhangzott vitát Gódor Ferenc elvtárs, a megyeó párt- bizottság ágit. porp. osztályának vezetője foglalta össze, majd rámutatott a népnevelőink elölt álló közvett- len feladatokra. Népnevelőinknek sokkal jobban kell harcotniok az évi begyűjt és maradéktalan teljesítéséért, a minisztertanács őszi mezőgazdasági munká. latokra szóló határozatának végrehajtásáért, a szovjet agrotechnika széles körű alkalmazásáért. Az eddigieknél is sokkal jobban kell folytatnunk a kulák, a klerikális reakció, „ fasiszta TitoJbanda elleni harcot úgy is, hogy dolgozó parasztságunk előtt bemutatjuk őket, mint a munkásosztály, a dolgozó nép legádázabb ellenségét, akik aljas módon, ravaszul, minden szalmaszálba igyekeznek belekapaszkodni, hogy akadályt gördítsenek építő munkánk elé. Állandóan propagálnunk kell a Szovjetunió hatalmas békealkotásait, a kommunizmus építését. Erre a célra pártszervezeteink, népnevelőink a tömegszervezetek segítségéve] mozgósítsák a do.gozók széles tömegeit az i!yen irányú tűrnek, színdarabok meg tektntésere és szervezzenek ebből vi. tát. Emellett természetesen nem szabad megleledkeznünk a helyi létesít menyeink népszerűsítéséről sem. Hisz nincs megyénkben olyan község, meiv ne kapott volna már valamit: vll lányi, bekötőutat, kultúrházat, kutat, bölcsődét, telefont, vagy egyéb mást a tervtől, a népi demokráciánktól. De beszéljenek népnevelőink az <9Y- re emelkedő életszinvonalunkró1 is. Márinkéménd termelőszövetkezeti község népnevelői például elmondják a do.gozóknak, hogv nrg 1049-ben cgyetlenigy rádió sem kelt el, addig 1051 ben 19 rádiót vásároltak a lalu löldmüvesszövetkezeti boltjában Mlq 1919 ben 238 pár cipót vásárollak a kéméndi dolgozók, addig 1951-ben ez ez a szám Hűire emelkedttt 102 ezer lórin1 értékben. £« így lehetne felsorolni az összes közszükségleti, cikke két, szövetárut, készruhát, kerékpárt, tűzhelyet é* más egyebet, melyek szántén világosán tükrözik vissza a falu dolgozóinak «gyre szépülő éle tét, jólétét. Ez csak «gy példa a sok közü-, hisz népnevelőink minden faluban megkaphatják ezeket n tzámo. kát és hasznosíthatják munkájukban. A pártbizottságok és pártszervezetek fontos feladata, hogy ezeknek u ta pusztaiatoknak, útmutatásnak felhnsz- Hálásával tovább javítsák területű kön a politikai ncvelőmunkát, adják meg mindazt a segilsóg-.t népneve lóinknak, ami lehetővé teszi, hoqy tovább emelkedjen a politikai nevelő munka színvonala és tartalma, hogy az eddiginél jobban megvalósul Ion a gyakorlatban Horváth Márton e’.vtárs útmutatása. Ragoursa János Köszönjük megyénk legjobb üzemi népnevelőinek megyei tanácskozását Ma tanácskoznak megyénk legjobb bányász és üzemi népnevelői, hogy megvitassák: hogyan valósították meg a gyakorlatban Horváth Márton elv- társnak a Központi Vezetőség június 27“28-1 ülésén elmondott beszédét, hogyan sikerült a tömegek között folyó nevelőm unkát magasabb színvonalra emelni, hogyan mozgósították eddig üzemi népnevelőink a termelés fokozására a dolgozókat, hogyan mélyítették cl bennük a béke, a haza szeretetét, az ellenség elleni gyűlöletet. A tanácskozás célja, hogy lemérje az eddigi munka eredményeit, általánosítsa a népnevciőimntkn jó módszereit és feltárja azokat a hiányosságokat, amelyek még megtalálhatók a népnevelők munkájában. A nini népnevelő tanácskozás nagy segítséget jelent a további munkn megjavításában, elősegíti, hogy üzemeinkben, bányáinkban az eddiginél harcosabb, mozgósftóbb agitáció folyjon a termelés emelésére, az ellenség aknamunkájának leleplezésére és a soronlévö többi frlndatra. Az értekezlet sikerét segítse elő minden meghívott népnevelő, mondja el eddigi tapasztalatait, érvelt, az általa tapasztalt hiányosságokat, hogy a továbbiakban as eddiginél eredményesebb munkát végezhessenek a megye összes üzemi agitátorai. Baranya, Somogy, Tolna megyék között folyó begyűjtési verseny értékelése A húrom megye miniszteri mégha. tabmazo’.tjai és begyűjtési osztályvezetői értékelték a három megye között folyó begyűjtési versenyt és meg állapították, hogy a szeptember 15- tel lezáródott értékelési szakaszban elért eredmények alapiin az őszi kapások és sertésbegvüjtésben az el ső helyet Tolna 34 ponttal, második helyet Baranya 43 ponttal, harmadik helyet Somogy megye 51 ponttal érte el. Az értékelő értekezleten a három megve munkaközössége megállapltot ta, hogy az eredmények egy megyét sem elégíthetnek ki is nagy erőfeszi. tésekei kell tennie a megyei tanácsok begyűjtési apparátusának, járási és községi tanácsainknak, a begyűjtő vállalatoknak és a földmüvesszövet- kezeteknek ahhoz, hogy e három megye a begyűjtési versenyben a pártnak. Rákost elvtársnak, kormányzatunknak tett Ígéretéhez híven a tervét határidőben teljesítse, sőt túl teljesítse, A lemaradás fő oka. hogy a begyűjtést apparátus még mindig nem kezeli elég osztályharcoaan a be gyűjtés kérdését, bőven fellelhető a megalkuvás a kulákkal és a spekulánsokkal szemben és a forgalmi korlátozások laza ellenőrzése és a rendeltek végrehajtása során tapasztalható liberalizmus lg«n gvnkran akadályozója a tervek teljesítésének. — Nem elég mélv a tömegekkel való kapcsolat. nem ©lóg széles a verseny 6s hiányos a politikai felvilágosító munka is, különösen a szabadpiaci forgalom előnyének Ismertetése tekin tétében. Még mindig lebecsülik a begyűjtő szervek a begyűjtési állandóbizottságok komoly segítségét és nem eléggé érvényesül a vezetők példamutatása. A három megye begyűjtési munka., közössége az eredmények nőveié* érdekében felhívja valamennyi Járási és községi tanács begyűjtési ap parátusát, a begyűjtő vá.lalatok éa a földmű vesszővé tkezetek dolgozóit, hogy a fenti hiányosságok kiküszöbölése céljából haladéktalanul Gondoskodjanak az állami legyelem megszL lárdításáról, a törvények következe les betartásáról, a politikai felvilágosító munka megjavításáról. Munkájukban fokozottan támaszkodjanak a dolgozók széles tömegeire, megalkuvás nélkül, keményen lépjenek fel a ku’.Akok szabotálásával szemben, alkalmazzák a törvény szigorát azokkal « dolgozó parasztokkal szemben is, akik a kulákok uszályába kerülve, akadályozzák a begyűjtési tervek teljesítését. A politikai felvilágosító munka során tudatosítsák a szabadpiac előnyeit és biztosítsák maradéktalanul ezt a kedvezményt a beadási tervét teljesített minden termelőszövetkezetnek és dolgozó parasztnak. A munkaközösség mégállaplt ja, hogy a termelőszövetkezeti csoportok többsége példamutatóan jár élen az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében és ezt a példamutatást kövessék a tervtellesltésben még le. maradt termelőszövetkezeti csoportok Baranya, Somogy, Tolna megy* begyűjtési munkaközössége. Az őszi kapcsok beüyüjtrsében Terebejjry országosan negyedik, Cun község pedig a hetedik helyezé-t érte el Az ősziek begyűjtéséért folytatott szocialista versenyben a mohácsi jd rás tanácsai és lunkcionáriusal szív lelték meg a legjobban pártunk és kormnáyzalunk figyelmeztetését a hiányosságok felszámolásával kapcsa, latban és ennek eredményeképpen az augusztus 20 f negyedik helyezéséi az elsőre javították ki A pécsváradi /órás második helyen van és a villányi tárás a harmadik helyre csúszott vissza A MOHÁCSI JÁRÁS jó eredmé nyelt annak köszönhetjük, hogy a törés-szedés ellenőrzését gondosan megszervezte és a politikai lelvildgo sí tó munka, a pártszervezetek irányítása mell tj messze kiemelkedik a többi járások közül. A PÉCSVÁRADI JÁRÁS erősen nyomában van a mohácsiaknak és a lemaradásuk elsősorban a naprator góban és a burgonyában mutatkozó begyűjtési hiányosságokban gyökerezik A SASDl. A SELLYEI ÉS A SZÍ GETVÄRI JÁRÁS újból a sereghaj- tök között von. ami azt mutatja, hogy ezekben a látásokban n tanácsok nem hasznosították a gabonabegyüjtésben szerzett tapasztalatokat, lazán kezelik az állami legyeimet, sem a kulhkok kai, zeni pedig a spekulánsokkal szem. ben nem lépnek lel erélyesen és, így szinte behozhatatlan hátrányba ke rillnck a többi járással »zctnben. A PÉCSI JÁRÁS ugyan negyedik helyen van. de ha a begyűjtést továbbra i* ebbrn az ütemben lolytat jdk. úgy napokon belül az utolsók közé kerülnek. Valamennyi ‘tanács. szervnek a teglontosabb teladala most, hegy a szabadpiac előnyeinek meg rlagvarázása mellett a leggondosabban szervezze meg a kukorica, nap tatergó — burgonya szedésével, törésévé. kapcsolatos bejelentést, ellen őrzést, ebbe a munkába vonják be az állandóbizottságokat, tőm^gszerve. ieteket és haladéktalanul pótlékul,'-lit >-lt száialékk.i, illetve hriysz nen számoltattak «’ cirkál a dolgotokat akik beadásuknak pontosán nem tesz rek eleget. De meg keli bírságolni azokat a termelőket Is. akik éretlen kukoricát, vagy ntpraJorgát törnek és emiatt nem tudják teljesíteni Idő. ben beadásukat. A begyűjtést verseny sokhelyütt még mindig hiányo* és különösen a járási begyűjtési osztályokat terheli felelősség, azért, hogy a községek egymásközti versenyét rendszeresen ki nem értékeli és így a községekben a verseny iránti érdeklődés, a dolgozó parasztok egyéni versenye nem szélesedik ki oly mértékben, mint ahogy ezt a begyűjtés nagy ügye, az osztályharc érdekei megkívánják. A begyűjtésben elért eredményéért a mohácsi /drá» a megyei pártbizottság vándorzászlóját, a pécsváradi járás pedig a megyei tanács vándor- zászlóját nyerte el. A községek versenyében a legjobb eredményt TBREHEQY község értést és országosan a negyedik község, második CUN és országosan a hetedik helyet nyerte el és ezzel elnyer, ték a begyűjtési minisztérium vándor- zászlóját, melyei vasárnap nyújtanak át a községeknek. A harmadik helyet Horválhertelcnd község érte el. A legjobbak között vannak: Sósver- tike. Tormás. Dunaszekcső községek. A termelőszövetkezetek versenyébe* a legjobb eredményt a következő iszcs-k mutatták tel: 1. kaposszekcsöt Táncsics, 2. lelsőmlnAszenti Szocialista Erkölcs, 3 mnnyoródt Uj Élet, 4 a enni Határhástya, 5. a szaval Béke, 6. a nagyárpádl Uj Alkotmány tszcs-k. A BEGÍÍUJTESI verseny sor RENDJE a járások közölt a következő: I. mohács/ járás, 2. pécsváradi látás, 3. villányi tárás, 4. pécsi járás, 5 siklósi járás, fi szlg.-tvári já'ás, 7. sdsdi járás, 8 sellyej járás. KUKORICA I. péc»vdradt. 2. mohácsi, 9 villányi, 4, siklósi. 5. »dsdl. 6 pécsi, 7. szigetvári, 8. sellyel járás. BURGONYA J. mohácsi, 2. villányi, 3. pécsváradi, 4 siklósi, 5 «d»dl. 6. azlgefttdrl. 7. sellyel, 8 pécsi tárás. NAPRAFORGÓ í. mohácsi. 2. villányi, .7, péc#vá rndl, 4 szigetvári. 5 pécsi, 6. siklási, 1. sellyel, 8. lásdl látás.
