Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-19 / 220. szám
DUNÁNTÚLI VILÍO PRQlETÍRJAtCaVeSÜLJBnKl---------------------! r Kö zöljük a IT. Békekölcsön-kötvények első sorsolásának elsőnapi nyerőszámait AI MDP BARANYAM EGYE! PÁRTBI ZOTTJÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952 SZEPTEMBER 1» Köszöntjük megyénk legjobb falusi népnevelőinek megyei tanácskozását A mai napon megy élik legjobb nép- nevelői egésznapos tanácskozást tartanak és megtárgyalják, hogyan hasznosították munkájukban Horváth Márton elvtársnak, a Központi Vezetőség június 27—28 i ülésén mondott beszédét, megvitatják a népnevelői munka eddigi eredményeit, módsze reit, tapasztalatait, — a hiányosságokat, amelyek még jócskán találhatók a legjobb népnevelők munkájában is. Nagy jelentősége van a mai megyei falusi népnevelöértekezletnek a falun végzendő politikai munka színvonalának emelésében, hogy maradéktalanul megvalósulhassanak azok a, útmutatások, amelyeket Horváth Márton elvtárs szabott meg a Köziponti Vezetőség ülésén: „Kivívott gyözelmein kát nem fordíthatja visszájára semmi más, cs^k ha korbates^zük kezünket, ha. megpihenünk habárainkon, ha nem Htjuk továbbra is elsőrendű harci és napi feladatunknak és köteles négiinknek a tömegek megnyerését és mozgósítását “ Az ebben a szellemben végzett népnevelőmunka eredményes, mutatja ezt Nagynyárád község példája, ahol a pártszervezet vezetősége elsőrendű harci és napi feladatnak tekinti a község dolgozóinak meggyőzését, mozgósítását. A jó po- látiki munkának eredménye az( hogy tavaly győzelmes volt a községben a békekölcsön jegyzés, hogy a begyűjtésnek 100 százalékig e'eget tett a község dolgozó, parasztsága. bogy ki!kés, izzóhangulatú kisgyűlések zajlanak le n községben, ahol a község dolgozói bitet tesznek a haza erősítése. a péké megvédése melle* t. Ha Róná szép pé'dákat lehet felsorolni Vil! Any kövesd. Kölkrd é~ még több község népnevelőiről, akik képesek arra, hogv a dolgozókat nap, mint nap, új győzelmes harcba vezessék, mozgósítsák őket a szocializmus építésére. Ezekben a pártszervezetekben úgy végzik a politikai tömegmunkát a népnevelők a pártszervezet irányításával, ahogy azt Horváth Márton elvtárs mondta: „Meg nem hátráló, harcos és szívós tömegmunkára van szükség, amelyben megtalálja a ma ga napi és harci toladatát minden egyes párttag és tagjelölt, sőt a pár- tinik mögé sorakozó rokonsze-nvezők óriási tömege is" Ezt a feladatot tart ja szem előtt Húsz Sándor elvtárs. a kozármialenyi gépállomás egyik néo_ nevelője, aki maga mondta el: Tanulmányozza a párt és állami határozatokat és népnevelőmunkája során megnézi, hogyan hajtják végre azt az egyes dolgozók is. így mozgósítja a traktorosokat Húsz elvtárs a jobb minőségi munkára, a terv teljesítésé re. a föld terméshozamának emelésére, Ahhoz, hogy ez megyeszerte megvalósuljon, nem egykét, de nem is tíz, hanem sokszáz Húsz Sándorra van szükség, mert csakis így valósulhat meg megyeszerte, hogy az agitáció harcos, szívós, mozgósítóié gven, olyan legyen ,,amelyben meg. találja a maga napi harci föladatát minden, egyes párttag és tagjelölt, sőt n pártunk mögé sorakozó rokonszen- vezők óriási többsége is." A megyei népneved tanácskozás- rmk egyik alapvető feladata éppen az, hogv az eddig végzett népneved tömeg-munka eredményét, tapasztalatát mérlegelve általánosítsa a többj nép nevelő számára is hozzáférhetővé tegye a gyakorlatban már kipróbált jó érveket, módszereket hogy minden népnevelő hasznosíthassa azt és ftmölhesse így is a tömegek között naponta végzendő munkájának színvonalát Vigyék el a megyei népne- ve'őtanácskozás részvevői falujukba » tanácskozás útmutatásait, adják át azokat a többi népnevelőnek, hogy ezzel megyeszerte harcosabbá, moz- gósítóbbá váljon a politikai tömeg munka. Horváth Márton elvtérs megmutatta, hogyan biztosíthatjuk a népnevelőmunka színvonalának emelkedését: ......nevelőmunkánk színvonalát és állandós ágát mindenekelőtt azzal biztosítjuk — mondta Horváth eivtárs —- hogy harcbavisszűk a tömegeket a II. kongresszus határozatainak megvalósításáért." A tömegtel világosító munkának há rom alapvető feladata van megyénkben is. Az első, hogy az eddiginél jobban megmutassák népnevelőink az ötéves terv eddigi alkotásait és ér. zékethetővé tegyék a terv további alkotásainak nagyszerűségét, azt, hogy minden egyes dolgozó mit köszönhet a tervnek és mit kell tennie azért, hogy a terv megvalósuljon országosan, megyeileg — és a községben, de az egyes emberek magánéletében is. A másik alapvető feladata a nép nevelő munkának, hogy az eddiginél jobban harcoljon a falu szocialista át. alakításáért. Népnevelőink mutassák meg a még egyénileg dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, az új agrotechnikj eljárások jelentőségét, mutassák meg a tszcs k nagyszerű eredményeit, magasabb terméshozamát, a tagok magasabb jövedelmét, gondtalanabb életét, boldo gabb jövőjét. Dg ugyanakkor ne feledkezzenek el az osztály ellenségről a kulákokról, a klerikális reakcióról amely agyafúrtsággal, körmönfontan igyekszik lerombolni azt,' amit a becsületes dolgozók naponta építenek. Leplezzék le a dolgozók e’őtt népnevelőink az ellenséget, gyűlöl tessék- meg a becsületes dolgozókkal és minden faluban teremtsék meg azt a légkört, ahol az ellenséges uszításnak, aknamunkának keményen szem beszállnak nem csak a párt tagjai, hanem a becsületes páríonkívüii dolgozók is. A harmadik alapvető feladata nép. nevelőink munkájának, hogy összekapcsolva belső helyzetünkkel, meg mutassák a dolgozóknak az érződő nemzetközi helyzetet, a béketábor növekvő erejét és elérjék azt. hogy minden becsületes dolgozó egyéni tét leivel is bebizonyítsa béke. és haz0- szeretetét, az állampolgári helytállá son keresztül is bebizonyítsa, hogy ő a béke híve, hogv szereti a hazát és gyűlöli az ellenséget gyűlöli a fasiszta Ti tót és bandáját. Ezen a területen még sok javítani való van megyéikben a népnevelő- munkában mert mint Húsz elvtárs elmondta ö is elkövette azt a hibát, hogy különválasztotta a politikai íelvi. lágosító munkát a termelőmunkától, holott mindkettő csak úgy '.ehet ered menyes, ha egyiket a másikkal szorosan összekapcsoljuk. A másik ilyen alapvető fogyatékossága megyénk népnevelőmunkájának, hogy külön választja az ellenség elleni harcot, a békeharctól, holott e kettő szorosan egybekapcsólódik és nem harcolhatunk úgy a békéért, ha nem harcolunk keményen és elszántan a szocia tizmus építésének akadályozói e;;en. Szép és megüszLe'ő feladat vár megyénk népnevelőire az elkövetkezendő hetekben Jó munkájukon mű tik, hogy milyen eredménnyel zárul ez évben a begyűjtés, az őszi munka, hogyan fejlődnek termelőcsoportjaink, hogyan növek-zik öntudatban a falu dolgozó parasztsága. Adjon ehhez a nagy munkához segitség-et a megyei népnevei őérte kezdtet, amelynek sikerét segítse elő az azon rész vevő elvtársak hozzászólása, tapaszta-j latátadása. Ma délután öt órakor ünnepélyesen meoemléke/nekPécs dolgozói Kossuth Lajosról l'ée-.s vár (vsának dolgozói ma dél után öt érakor megkoszorúzzák a Kos-suth-tércn a nagy magyar szabadságharcos és államférfi, Kossuth La. jós szobrát. A koszorúzás után a színházban folytatódik az ünnepség. Jánost Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter helyettese mondja az ünnepi beszédet és a műsort a Pedagógiai Főiskola énekkara és a llonvédzone- knr teszi meghittebbé, Színesebbé. A .szHbadsáeharr nagy vezéralakjának 150. születésnapjára rendezett ünnepségen minden dolgozót szívesen látnak. A színházba jegy nélkül, belépődíj nélkül sz.abad a bemenet A TERV, A BÉKEKÖLCSÖN GYÜMÖLCSE MEGYÉINKBEN Az ötéves terv során többszörösen térültek vissza a Beremendi Cementgyár dolgozóinak kölcsönadott forintjai t)er*menden több Mint 40 évvel *-* ezelőtt épült a cementgyár. A község lakóinak azonban csupán az év négu-öl hónapjában jelentett munkaalkalmat az üzem. Nem volt szükség több cementre. Az év többi hónapjában aztán alkalmi munkákból tengették életüket a cementgyár dolgozói. A felszabadulás után, 1945-ben kezdődött meg n csaknem használhatatlan állapotban lévő Üzem javítása és 1949 december 21.én indult meg először a termelés a gyárban. Ettől kezdve ■ állandó munkához jutottak a cementgyár dolgozói. És az üzem ea". re növekvő termelése melleit évről• érre emelkedett z beremendi dolgozók életszínvonala is. BizonffUja ezt, az is, hogy a terv és a békekölcsönök jegyzésekor a cementgyári munkások közel fél millió forintot ajánlottak fel a-z államnak megtakarított pénzükből. Tudták jól. miért teszik... Már az ötéves terv első két észten, d éjében busásan visszatér ültek n köl. csönadott forintok. Uj korszerű transz formátur házzal, szénörlö malom mai, két új kemencével s egy cementórlő- malommal gazdagodott az üzem. Csupán az új cementőrlő malom segítse- gével 12—13 vagonnal több cementet őrölnek most. A nyár karbantartását végző ^ műhelyben több, mint kétszeresére emelkedett a szerszámgépek száma. Ebben az esztendőben újabb, 1,861.000 forintot fordítottak üzem, fejlesztésre. November elejére készül el az új kőzúzó és tárolóépület. Teljesen gépi erővel végzik a kő kitermelésé! és zúzását. Ugyancsak az idén fejezik be az új szénszárító építését, amely 70—75 százalékkal termel majd többel a meglévő szénszárítóndl. A cementgyár dolgozói jó munkával viszonozzák azt a segítséget, amelyet az államtól az ötéves terv során kapott üzemük. Második negyedévi munkájukért elnyerték az élüzem címet, az elmúlt két hónapban azonban — részben az üzemzavarok miatt — nem teljesítették tervüket. Szeptemberben a javítóbrigádok fáradhatatlan munkájának eredménye, ként csökkentették az üzemzavarokat és a műszakiak segítségével a. gyár termelése ismét 10Ö százalék fölé emelkedett. r'ziWiriOknn az üzem dolgozói ^ már büszkén jelentették, hogy a hónap első felében tíz vagon cementet termeltek terven felül. Elhatározták, hogy bevezetik a Szovjetunióban kitünően bevált gyorségttési módszert, amelynek segítségével szép lember végére behozzák júliusi cs augusztusi lemaradásukat. Közel ötmillió forintos bcrnliűz᧠h niolntcsi járásban Még nincs egy éve, hogy dolgozó népünk nagy lelkesedéssel kölcsönadta forintjait államunknak, hogy munkája mellett pénzével i* segítse az ötéves terv gyors megvalósítását. Államunk jól gazdálkodott a kölcsönadott forintokkal. Alig találunk köz. séget. ahol ne építettek vo’na valamit az elmúlt évben. Nézzük például, mit kapott a mohácsi járás. A tnoháesszigeii Alsókandában egy kukúTotthont építettek 21.000 forint értékben. A bolyt {föladás termelő- szövetkezetben: *ü!dös7,á!lás helvrc- ál-iilására ?>.'500 forintot fordítottak, baromfiól épült 3900 forintos költséggel, 4(W) forintos beruházással állít, ják helyre a tehénj«tá'.lót. a fi az latú helvreál-lHása 5600 került, de így sorolhatnánk vább az alkotásokat, úgy végöoazog IKM.OOO A termelőszövetkezettől függetlenül maga a gépállomás sok mindent kap a tervtől. Hangárszín, épületszin. meglévő épületekbe belső légvezeték szerelése, fúrott kút összesen: 3SS.OOO forint.. . Importgépek beszerzése 334.000 forintos- költséggel, belföbli gének bc-szerzőse 624000 forintos beruházással, miiszfrak, berendelések, beszerzése: fSO.OOO forint, tervezés és kutatómunkáért 4000 forint, egyéb beruházásokra 1-6ÖOO fordít, — olvassuk tovább a tételeket. Egyedül Boly község 1952 évi beruházása 1.407.000 forintot tesz ki. A homorudi k ólt an termes Iskola 233.000 forintba került, öfi.OOO forin. tos beruházással megoldották a belvíz levezetésének kérdését. A kis- nyárádi Uj Hajnal tszcs új serté*- fia.ztafót épített 8000 forintos költséggel. A tr-ajsi Kossuth termelőszövet. kezet 22.1)00 forintos beruházással egy új sertésfisztatót, baromfiólat, eüldöszállást és új «.iiógödröt kap. De nézzük meg mit kapott Mohács város egy év alatt. ..A mohácsi gép. gyár vasöntödéjének fejlesztése... ■Szeránigyár fejlesztése .. . Egészség- ház bővítése, kórház bővítése... Járási ku]tárház befejezése ... Ki*korcádéi«» bolt... dlotnlajk.fe k.d.vreálli- lá* és parkosítás, összesen 076.000 forintba került. De sorra vehet nők a mohácsi járás valamennyi községét. A mohácsi já. rá«R 4.940.ŰOO forintot kapott. Hatalma* összeg ez é« csak a mohácsi járást községeinek a beruházási összege, megyénkben jerlig nvo'c járda van. A moháosi járás dolgozói most már saját tapasztalataikból tudják, hogv a bóktvkölcsönjegyzé&sr! kölcsönadott forintok sokszorosan visszatérőinek. sertés forintba még tóhegy a forintot mutat. A béke, a terv ajándéka: az üdülés Köszönet Rákosi elvtársnak Kedves Szerkesztő bácsi! Mivel Rá. kosi pajtás címét nem tudom, kérem levelemet továbbítani az újságon ke resztül. Kedves Rákosi pajtás! Köszönetét mondok velencei gyönyörű nyaralásomért. Nagyon boldog vagyok. hogv megláthattam Magyarország legszebb folyóját, a Dunát Köszönetét mon dók a pártnak is V ANCSA' MARIA Kákics, III. osztályú tanuló. Lövő! Galyatetőről Alkotmányunk biztosítja a dolgozóknak az üdüléshez való jogot. Itt, Galyatetőn élő valóság lett számunk ra is alkotmányunk ezen pontja: Ne. héz .enne leírni azt a kedvességet, gondoskodást, amivel bennünket élenjáró dolgozókat elhalmoznak. A felszabadulás előtt annyit halót iám Galyatetőről, hogv a lökések nek. a munkások kizsákmányolóínak valohoi a hegyek között épült egy csoda- zép nyaraló, de azt is hallottam, hogy a munkásember annak még a közelébe sem mehet. Ma pedig itt üdülők ezen a csodálatos helyen sok do'gozótársammal együtt. Boldogan érzem, hogy népi demokratikus országunkban legfőbb érték az ember. Munkahelyemen eddig is megálltam a helyem, da ezután még jobban do,, gozom. Tudom, hogy jó munkámmal mondhatok legszebben köszönetét a Szovjetunió felszabadító hadseregé nek Sztálin elvtársnak, a pártnak é* Rákosi elvtársunknak üdülésemért. De azért is jobban akarok dolgozni, hogy minél több dolgozó jöhessen P[ erre a gyönyörű helyre: a galyalelyi üdü tőbe. Tapp János S7l.ahánov;sta kub.ko-. Kom.ó, Magasépítést Vállalat. Lrak nyaralójából — dolgozók üdülője Augusztus 14 én kaptam a jó hirt, hogy munkám jutalmául résztvehe. tek az ötödik üdülőcsoportban amely augusztus 16 án indul Csehszlovákiába. ürömöm határtalan volt annál is inkább, mivel még kiillöldön nem jártam. Szép hazánkat elhagyva úgy éreztem, hogy egy szép új hazába értem. Már Kassán nagy virágcsokrot,-kai üdvözöltek bennünket és egy baráti nép szeretőiének száz tanujelével találkoztunk. Este tél 9 órakor megér, kéziünk Tatranszkd Lomnicára. Az üdvözlések nem cgv magyar dolgozónak könnyet csaltak a szemébe. Rövidnek látszott az óig töltött idő, mert nem győztünk csodálkozni n magas Tátra szépségein. Voltunk az Ottó nál, a Csorba tónál, a Poprádi tónál és a négy és tél kilométer hősről Demenovat cscppköbarlcmgban. le sem lehet írni azt a csodálatos lát- vényt, melynek tanúi voltunk Le sem lehet írni a természet szépségeit és a csehszlovák nép szeretetét. A tőkések és spekulánsok a arátok és bárók 27 éven keresztül arra tanítottak bennünket, hogy gyűlöljük a szomszéd államok népeit, mert ők az okai a mi szegénységünknek. De most már látom, hogy nem a szomszédnépek, hanem rr urak sajátították ki mindazt, ami 'szép és jó, ölt jártak el a Magas Tátrába is, mi pedig rabszolgaként dolgoztunk Ma a maharadzsák, nagyurak helyett iráni dolgozók és angol munkások gyermekei üdülnek mellettünk de megtalálhatjuk itt a baráti né- p-t; fiait és leányait is. Ma már nemcsak szép hazánk üdülőtelepei a mieink. han-m a baráti népek üdülőiben is örömmel fogadnak bennünket. Most. hazajőve, köszönöm Rákosi elvtársnak és pártunknak ezt a gvő. nyörű nyaralást cs köszönöm üzemünk pártszervezetének, hogy állandó segítséget adott munkámhoz és így augusztus 20 i felajánlásomat határidő előtt befejeztem, 305 százalékot érve el. Fogadom hogy politikai tudásomat fejlesztem, termelésemet tovább emelem, mert tudom, hogy ezzel egész népünk jólétét és a békét erősítem. KESZTHELYI JÓZSEF a Víz- éf Csatornamű kétszerit* jelvényes sztahánovista kőművese. 30 gyermek boldog üdül'se A fe'szabadu’ással nemcsak a dolgozók, hanem a gyermekek élete is nagvot változott. Mikor mehetett el például a Horthy rezsimben egy dolgozó gyermeke üdülni? Ma pedig pártunk és kormányzatunk az alkotmányban is lefektette gyermekeinknek azt a jogát, hogy üdülhessenek, A Bártfa utcai iskolában a tanári kar és a szülői munkaközösség harminc gyermek nyaralásához járult hozzá. A gvermekek pgv héten keresztül üdüllek Kárisznékényberv. A szép nyaralásért a szülők és gyermekek köszönetét mondanak pártunknak. Rákosi elvtársunknak A Bárffa- utcai iskola nevelőinek is köszönjük, bogy oly nagy szeretettel gondelenittak gyermekeinkről és igyekeztek ezt a hetet számukra felejthetetlenné tenni Gyermekeink nyaraltatása a szülök, az apák munkalendületét is fokozza le'kesíl bennünket. ö'év,»s tervünk végrehajtására, a szocia 'Izmus építésére. I’iisztásj János Pécsban) a I c'ep
