Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-18 / 219. szám
(... > DUNÁNTÚLI V/LAÚ £.?OLETARJA! EGYESÜLJETEK! —\ A MAI SZAMBA.N; A béke, a terv új»bb győzelme. (2. o.) — A Szovjetunió ötödik ötévé* terve (2. o.) — Szeptember 28: NéphBd. sereij Nap'®. (2. o.) — Jugoszlávia gyarmatosítása. (2. o.) — Uj embereke- nevel a párt a kom ói építkezéseken. (3. o.) — Megindul'! a munka a* újonnan berendező t németi iskolában. (3. o.) — Találkozás a kiállításon. (3. o.) — A szovjet agrotechnikai módszerek alkalmazásáról tárgyaltak megyénk termelöszöv® kereteinek élenjáró dől gozói (4. oldal.) AZ MDP B ARANYAM EC VEI PARTS I Z OTT JÁCAN A K LAPJA IX. ÉVFOLYA^I, 210. SZÁM a KA 50 HLl-EB CSÜTÜHTOK, 1062 SZEPTEMBER 18 Kölcsönös segítségnyújtás megszervezésével biztosítsák tanácsaink a vetőmagszükségletet Az idei évben Is olyan termésünk volt, amely lehetővé tette, hogy az állammal szembeni kötelesség teljesítése mellett dolgozó paraszt jaink a vetőmagról is gondoskodhassanak. Kétségtelen, hogy egyes közsógekben e vetőmag területén hiányosságok vannak. Néhány termelőszövetkeze- tünknek különösen Indokolt esetben kormányzatunk természetben visszafizetendő vetőmagkölcsőnt adott. A kulákok és a klerikális reakció, akik a gabonab-gyüjtés egész ideje alatt minden törekvésükkel azon voltak, hogy a beadást hátráltassák, kérész f-ezzék. most aqitéciójukban a vető- maghiánnya! érve'nek és számos községünkben olyan hangot ütöttek meg, hogy gondoskodjék a tanács a vetőmagról. Valósággal arra akarják rávenni a dolgozókat, hogy a vetőmag beszerzésével ne törődjenek, hanem Indokolatlan követeléseket támasszanak ezen a téren. Községi tanácsaink túlnyomó része pedig ahelyett, hogy követné Sóv vertlke község példáját, ahol Varga tanácselnök elvtárs nemcsak, hogy megszervezte a gaz.dák közötti ve‘ö- magcserét hanem még a szomszédos község dolgozóinak is biztosított ve- tőraagkö’csőnt. — eltűrik az e'lenség agitációját, mega'kusznak, becsukják szemeiket a reakció provokációja előtt, ahelyett, hogy határozott intézkedéseket tennének a vetőmag biz tosltása érdekében. Nem egy községi tanács elnöke, végrehajtóbizottsága, mint példáid Clsányoszrón, Pécsváradon Erzsébeten, az ellenséges hangok letörés" és in- tézkedé» helyett várakozás1 álláspontra helyezkedik és azt várja, hogy majd újabb rendeletét kapnaic a vetőmag prob'émáik meg-oldá-iára, holott a megyei tanács ebben a kór riésbzn világosan megmagyarázta, mi a tennivalónk. Járási és község tanácsaink úgy látszik nem Mgye.tek fel a kulákok lizelmeire és így nem mozgósították olyan lendülettel dolgozó parasztságunkat a vetés megkezdésére, mint amilyent a vetésre most kiválóan alkalmas időjárás biztosít és úgy Látszik, nem is kísérik figyelemmel a minisztertanács határozatait és rém is ellenőrzik annak végrehajtását. Nem ellenőrzik azt, hogy a kulákok gondoskodtak e vetőmagról, tisztítót, ták e c»áváz‘ák e és az valóban elvetésre került e. Nem nyújtanak se. gftvjget a termelőszövetkezeteknek ezen a téren, de a dolgozó parawto kát s*>m buzdítják a vetés azonnali megkezdésére, a ve’őmag beszerzésére és a hanyagokkal, lustákkal, vagy spekulánsokkal szemben nem alkalmazzák az állami rendszabályokat. Községi tanácsaink legnagyobb hibája ezen a téren az, hogv nem fog. bak hozzá Sós ver ti ke példájára a kölcsönös segítség megszervezéséhez. Az a feladat er.n a területen, hogy a feles eges terméssel rendelkező dolgozó parasztok helve* meggyőzésével biztosítani kell, hogy a vetőmaggal nem rendelkező dolgozóknak természetben nyújtsanak kölcsönt, egymást segítsék ki és 5 »zázalékos ka. mat biztosításával a községi tanács szavatossága mellett a Jövő évben természetben fogják visszaadni. Községi tanácsaink elfeledkeznek arról hogv kormányzatunk gondoskodott arról, hogv a dolgozók kukorica ellenében, vagy egyéb gabonáért a fő’dmüvpssrövetkezeteknek meg. adott cserearányok szerint nz őszi- 4rpa votőmagot minden földmüves- »zövelkezjtnél beszerezhetik. A termelőszövetkezetek részére pedig még * kukortratörós előtt — mint hogy Itt nagyobb mennyiségekről van szó, — a községi tanács javaslatára a járási mezőgazdasági osztály szavatossága mellett a földművesszovet. kezetek a minőségi vetőmagot nyom ban kiszolgáltatták. így minden lehetőség megvan, hogy az ösziárpa elvetését a minisztertanács által előírt szeptomber 20 i határidőre elvégezzék. ötéves tervünk előírja, hogy megyénk egész vetésterületén négv év alatt nemesített, ólomzárolt minőségi vetőmaggal ke'l a vetéseket eszközölni Az elmúlt évi eredmények a mohácsi és villányi járásban azt bi- zonyltották, hogy a nem nemesített '■«maggíi' vetett többi járásokhoz képest sokkal jobb minőségű és na. gyobb mennyiségű termést takarítottak be és a vetések ellenállóbbak voltak a növényi és egyéb károkkal szemben. Az átlagtermés 15—20 százalékkal volt magasabb, mint a töb bj járásban és a learatott termények minősége pedig egyöntetű volt. Az idei évben a pécsváradi járás egész területét őszi búzából és rozs. ból, a siklósi járás egész területét rozsból, a siklósi járás nyugati részét és a sellyei járás 14 községét ősziárpából teljes mennyiségben nemesi tett vetőmaggal vetik be. Ezekben a járásokban azonban a járási tanács és a községi tanácsok ügyet sem vetnek erre a nagyjelentőségű akcióra és ahelyett, hogy megmagyaráznák, hogy a dolgozók kötelessége a ve tömag megérkezését*», számítod 48 órán belül a nemesfett vetőmagot cseretermény ellenében 10 száza’éko9 felár me'lett átvenni, — azt várják, hogy a felsőbb szervek fognak helyettük lntézkodni. így természetes.^ hogy az ellenségnek módjábin áHl a dolgozók érdekét szo'gáló akció ellen agitálni azzal érvelvén. hogv az idén jóminöségű vetőmag termeit, nincs szükség nemesített vetőmagra. Ez nemcsak, hogv súlyos kárt okoz a gazdának, hanem megnehezíti tervünk végrehajtását, ezen túlmenően a késedolenj a vetések időbeni befejezését is hátráltatja. Községi tanácsaink fő feladata most, — az ősziek begyűjtése mellett, — hogy minden erőt mozgósítsanak a vetések határidőre történő elvégzésé ra és ezt azoknál a gazdáknál, ahol a vetőmag valóban hiányzik, a kölcsönös segítség megszervezésére biztosítsák. Vegyék fel azonnal a harcot minden olyan alaptalan híreszteléssel szemben, amely arról beszél, hogy az állam mindenkinek biztosítja a vetőmagot, tehát ezzel a kérdéssel nem kell törődni és magyarázzák meg hogy ez nem egyéb, mint kulákfur- fang, amellyel a dolgozó népünk ke nyerét, gabonáját akarja veszélyeztetni. A többi megye ugyanilyen, de igen gyakran nehezebb körülmények kő zött meg tudta szervezni a dolgozó parasztok közötti vetőmagkölcsönzést vetéstervüket őszi árpában már jórészt teljesítették, Így a megyénk dől gozó parasztsága is pártszervezeteink segítsége, községi tanácsaink és a tömegszervezetek mozgósító és falvi, lágosító munkája mellett meg fogják oldani ezt a kérdést, mert megyénkben közel ötezur vagon gabona van kint a dolgozó parasztoknál, amiből bőven telik a vetőmag. A szabadpiac kedvezménye, amelyben most megyénk is részesül, ehhez szintén megadja ® lehetőséget Községi tanácsaink tehát számolják fel ezen a téren mutatkozó megalkuvásukat, a közöny és a nemtörődömség helyett biztosítsák, hogy megyénk az elsők között legyen az őszi vetéztervek teljesítésében. 4&cAafcoso& Vastog litván Pécsvárad, kukorlcabcadását 147 szúzalékra téliesítetté. Papp János Qyümölcitny, napralorgóbeadását ISO t, „ ff/. Baranyai János Kotármlsleny napraforg, 179 „ „ Németh János Knc.sóta naptnlorgóbttdásáí 177 „ „ Honra Ferenc Zaláta, napralorgóbeadását ISO n „ llpóieky Boldizsár Pécsvárad, napiulorg bead. 110 ^ „ A TERV ADJA PÉCSISEK Gépelt papírlapokon hosszú szám- oszlopok sorakoznak, közötte sok piros ceruzával aláhúzva — ez azt jelenti, hogy már megvalósult. A papíron egyszerű piros vonal a szám alatt, a valóságban pedig a terv áldása, Pécs fejlődése, az ötéves terv gyümölcse. Nézzünk végig a számoszlopo- kou, mi épült ebben az évben Pécsett, az ötéves terv harmadik évének áldásaként? Ami már megvalósult A gépelt papírlapon így kezdődik a kimutatás: „A meszesi település szennyvízcsatornájának építése és bekapcsolása a városi hálózatba négy kilométer hosszúságban... 600 ezer forint." A nyár folyamán talán a tá- jékozallan járókelők még bosszankodtak is: „Már megint feltúrják az utat“ — a meszes: új városrész lakói pedig őrültek: „Nem úgy van, mint a múltban volt, hogy a bányásznak a szennyvizei az udvarra kell kihordani, csatornázott házakban lakunk.“ A terv egyik beruházását valósították meg a meszes! ásások nyomán, — a <100 eze,r forintot bányászaink kapták. Ezután felsorolja a kimutatta: „A PoTeelángyárhan új alagút építése... A Sopiana Gépgyárban új szerelőcsarnok építése... Esővíz csatorna építése a Rózsa F. utcában . .. Hat darab új autóbusz beszerzése... Keményítő gyár építkezése .., Pécsi rádióstúdió építkezése... Két három- emeletes bérház ép'tése a Deák utca folytatásában (<U lakás)... Megver« úton 20 darab kétszobás családi ház építése“ és. így tovdjih. Az eddig felsorolt tér* beruházások üszesen 17 millió <570 ezer forintba kerültek és ezeket csak ebben az évben kapta Pécs városa mint „nagyobb beruházásokat“. Pécs városában, a Zelkiin Klára utcába.!» rádióstúdió van, új „Ikarus“ buszok gyorsítják a -közlekedést, új la'kások épültek n> tócsák Meszesen és amerre csak janink mindenütt a terv alkotásaival találkozunk, mindenütt a tervkö'csönben, békekölcsönben kölcsönadott forintjaink ezerszeres és még sokszoros kamatjával találkozunk. De ezzel még nem ér véget a kimutatás, mert igv folytatódik: Élelmiszer áruház építése a Kossuth utcában 490 ezer forint... Körzeti orvosi rendelő az Ady Endre utcában 110 ezer forint, Uzsok utcában bölcsödé építése 620 ezer forint... Diákotthon átalakítása, bővítése 1O0 ezer forint" és sorolja tovább a kimutatás az épített utat, az átalakított iskolát, az üzletház építkezés! és a többi rövidesen befejezésre kerülő tervalkotást, amelyekre már az összeget kiutalták. Pécs városában 1952 szeptember 17-lg ez év folyamán összesen 19 millió 158 ezer forint értékben épitctlek újat, tették szebBé a várost. így térül vissza a kölcsönadóit forint sokszorosan Pécs dolgozóinak. Ami még ezerben épül A nyáron a *zára?*ág miatt vízhiány volt Pécsett. Ezen is segít a terv, még ezévben kél új artézi kutat A pécsi vasútlgazgatósdg hálózata a felszabadulás óta indult rohamos fejlődésnek. A lorgalom zavartalan lebonyolílásáhoj kormányzatunk — a tervek során — új létesítmények kel lárult hozzá. Csupán az elmúlt két év alatt százmillió forintot lordl. tóttal: a berendezések, szdllítóeszkö zök vasútállomások bővítésére és építésére 1950-ben készüli e[ a sárbogárdi ál lomás. Idén. az ötéves terv harmadik esztendeiében lógtak hozzá az új komlói teherpályaudvar létesítéséhez, amely majd Sztálinvárosnak továbbít )a Komló szenét. A llorthy.iendszer egész ideje alatt n*m építettek annyi iparvágányt az igazgatóság területén. mint ebben az esztendőben. A túlterhelt állomásokat kitérők létesítésével mentesítették. Kilenc vasútállomáson épül a mozdonyok vízellá tását biztosító vízvételező állomás. — 1952-ben 17 kilométer hosszúságban végeztek síncserét. A lorgalom biztonsága és a teljesítőképesség emelése érdekében nagyarányú „ágyazat" fúrnak, amely 500 ezer forintba kerül, befejeződik a gyárvárosi kultúrbáz építése és felszerelése, az erre fordított összeg 288 ezer forint lesz. V Sztálin úton gyermekotthon kétesül, ez 95 ezer forintba kerül, a Zetkin Klára és a Kossuth Lajos utca sarkau építés alatt lévő ruházati bolt 4A0 ez -r forint beruházássá’, készül. Még er- évhen elkészül a diákstadion, .korszerűsítik a Nemzeti Színházat, felépüli a délszláv diákotthon, út épül a szövetkezeti bérházak e'ött, parkosítják a bnlokánvi ligetet és a 48-ns teret, több álta'ános iskolát átalakítanak, korszerűsítik a fertőtlenítő intézetet, kibővítik a Pécsi Gázmüvek vezeték- hálózatát, új gázőrákal szereznek Ikj. A vlssznlévő három hónapban megvalósulásra kerülő Irrvbemhá- zások 5 millió 29 ezer forintba kerülnek. Igv épül. szépül városunk az. öléve» terv harmadik évében. cserét is végeznek: «* évben 80 ezer tonna ágyazati anyagot — kavicsot. — dolgoznak be, szemben a múlttal, amikor tíz év alatt használtak fel ilyen mennyiségű kavicsol, A tervlétesitmények segítségével egyre javul a pályalenntartásx dolgozók munkája Az őszi csúcslorga- lom zavartalanságát előkészítő pálya- fenntartók Júliusban 104. augusztusban pedig 107 százalékra teljesítették tervüket. A csúcsforgalom sikere érdekében mosl elhatározták a pályafenntartás dolgozói, hogy fokozatosan megszüntetik a sebességet korlátozó ..lassú" jeleket. Augusztusban az eddiginél is nagyobb lendülettel lóglak rrt Ideiglenes vasúti hidak rögzítéséhez, véglegesítéséhez. Így egy hónap alatt — 4/í-ról 41 re csökkentették a „las. sú jeleket1'. azonkívül, hogy az újonnan felmerülő hibákat is kijavították. Ezáltal a sebességet ezeken a helve- ken 15 kilométerről 25-re. helyenként pedig 25rő! 60 ra növelték. A Horthy-rendszer egész ideje alatt nem építettek annyi iparvágányt a pécsi vasútigazgalóság területén, mint 1952-ben flunkúivédclem na Imik és *ln^o.*»zhtviúban „A titofasiszta rendszer olyan nyomorba döntötte Jugoszlávia dolgozóit, olyan hallatlan terrort, munkanélküliséget, éhséget és gazdasági züllést zúdított a népre, — amilyenre még a háborúe’.őtti Jugoszlávia legnehezebb éveiben, sőt még a háború alatt sem volt példa, Jugoszlávia városaiban és falvaiban ma munkánál, küliek százai léasngenek. így például Macedóniában egyik napról a má síkra minden indokolás nélkül 3.762 munkást bocsátottak el. Ezek a dolgozók sehol *em kaptak munkát.*’ * A Horthyrezsimben az építőipar idényjellegű volt Magyarországon, ami azt jelentette, hogy az épitőmun. kasok az évnek csak bizonyos szakaiban dolgozhattak a téli hónapok ban pedig munkanélküliségre voltak ítélve. A felszabadulás óta pártunk azért harcol, hogy megszüntethessük az építőipar idényjellegét, s büszkén elmondhatjuk: sikerrel. Nézzünk néI hány példát: a meszesi bányászlakóházak egy részét az elmúlt télen építették, a kökönyöH házak, a szénosztályozó, a bányászfürdő építkező sein télen sem szünetelt a munka. Építkezéseinkhez tömegével vesszük tel az új munkásokat az építés meg gyorsítására. ' A baranyai dolgozók nem Ismernek munkanélküliséget. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy egyedül a 73/1 Építőipari Trösztnél már. dúsban 146, áprilisban 138, májusban 144 júniusban 112. júliusban 109, augusztusban pedig 123 új dolgozó. nak biztosítottak munkdt és jó megélhetést. * „A tltóisták kímélet nélkül elbocsátják a várandós asszonyokat is, akiket terhességük miatt nem dolgoztathatnak. így például Versecen, a „munkástanács’* az üzem igazgatójával egyetértésben e'bocsátott több jö. vendő anyát, akiknek a „törvény*" értelmében szülési szabadság járt volna. Többször előfordult, hogv a titóis- ták a terhesség hatodik hónapjában lévő nőket küldtek el, sőt, elvették 1. i'lmiazerjegyelket is. Ilyen esetek történtek a ,,Kuzman Joslfovskl” textilüzemben, a bánáti állami birtokokon és 6ok más üzemben is. * A ml népünk törvényei nagyon megbecsülik a jövendő anyákat. Az üzem, amelyben dolgoznak szülés előtt és szülés után köteles hat hat hét fi petites szabadságot biztosítani számukra, Ezenkívül szép összegű szülési segélyben részesülnek és ha új. ból megkezdik a munkát, gyermekeiket bölcsődében, napközi otthonokban helyezhetik el. A pécsi Porcelángyárban ezév januárja óta kilenc anyának adták ki a kétszer hathetes fizetéses szabadságot. Az üzemben korszerű bölcsőde és napkőziotthon várja a dolgozó anyák gyermekeit. A Porcelángyár bölcsődéjében 24 csecsemőt gondoznak, a napköziotthonhan pedig 25 óvóddst és 18 iskolást látnak el csekély napi térítésért. ék „Hogy miképpen történik sr elbocsátás azt a kővetkező példa is mn. tatja: a Béla Palánka pályafenntartás nyolcadik szektorán nemrégiben eb bocsátottak három olyan munkást, aki már 15—20 év óta dolgozik a vasútnál Mind a hármat azért küldték el, mert egészségügyi vizsgálatra mentek, hogy olyan munkát kapjanak, amely megfelel egészségügyi ét lapotuknak. Ez világos bizonyíték, ho_ gyap bánnak a tltóisták a betegekkel és a legyöngü’-t öreg munkásokkal.’* * A MESZHART bányák dolgozóinak kollektív szerződése előírja, hogy azokat a dolgozókat, akik valamilyen okból a bányamunkára nem alkalma sak más, könnyebb munkára kell el helyezni. —- Itt van az én példám — mondta egy beszélgetés alkalmával Fodor Ferenc, volt Ferenc^tknal vájár. — Amikor egészségi vizsgálatra jelentkeztem, egyáltalán nem gondoltam arra, hogy elbocsátanak, hiszen igen sok bányásztársamat ismertem, így Tímár Ferencet, Gyórfl Istvánt, Ho- vanecz Józsefei, akiket egészségi áL lapotukra való tekintettel napsz/nti munkára helyeztek. Az én kérésemet Is meghallgatták az üzemvezetőség, nél és így lettem a mesrestclepi legényotthon gondnoka. Itt nem keresek olyan jól mint a bányában, de ezer forintra lelrúg a fizetésem, ebből pedig el tudom tartani a családomat HARSÁNYl MÁRTA
