Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-30 / 230. szám

N A P I. Ó

1952 SZEPTEMBER 39

Hm talmas fejlődési távla'okat nyit meg a szovjet ipar. mezőgazda-ág előtt az 1951—55-évi új ötéves terv

Mosztva (TASZSZ): V. Szvirida, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának elnöke cikket íft a ,,Tnid“-ban a Szovjetunió cl cl miszer iparának fellendüléséről.

Hang süt)'ózza. hogy az új ötéves terv irányelvei az élelmiszeripar toAz új ötéves terv során több, mint kétmilliárd hatszázmillió téglát, hétszázezer tonna meszel és kétszázezer ónra gipszet állítanak elő. A szilikát téglagyártás 1952 ben az 1940. évi négyszeresére emelkedik.

Az ötödik ötéves terv alatt új

vábbfejlesztését, termelésének 70 szá. épitőanyaggvárakat építenek az Ural.

nn n v n n rí K « « ^ vvi Ani am ^ *-,

salékos növelését írják elő Sok üze met kell felépíteni, így elsősorban cu. korgyárakat. olajütőket, továbbá édesipari, teaíeldolgozó, konzerv, ser- tőzíj és borászati üzemeket.

4 termelési kapacitásnak 1955 végéig 1950 her. viszonyítva a kristéiy- cukorgyárakhan 25. a cukortínomítók- ban 70, a teaíeldolgozó üzemekben £0 százalékkal, az olajmagvakat feldolgozó olaj sajtoló üzemekben 2.5. szeresre, a zöldség szárító üzemekben 3.5 szeresére, a hal, zöldség, és gyü- mölj:skon7ervüzf'mr'kben pedig 40 százalékkal kell növekednie.

Szuharjev, az OSZSZSZK építöanyri Ipari minisztere írja az „Izvesztvijá". ban:

ban, Szibériában, a Volga mentén és a Távol-Keleten Az alapvető építő anyagok termelése legalább kétszeresére. a cement-, téglapala és üveggyártás pedig még ennél is nagyobb arányban növekszik,

*

Ukrajna szovhozaiban a munkálatok széleskörű gépesítésével és a mi- csurini elvek alkalmazásával igen magas terméshozamot érnek el. A ..Kommunista Párt XVIII. kongresszu sa" szovhozban például négy és fél. ezer hektárról hektáronként 25 mé. termázsa gabonát arattak.

Az ötödik ötéves terv végéig az ukrán szovhozokban a földművelés, ál lallenyésztés és takarmány előkészítés összes munkaigénves termelőfolyama tát teljesen gépesítik.

A bonni koalíciós pártok megkezdték tanácskozásaikat a népi kamara javaslatairól

Berlin (MTI) Nyugat-Németország é? a Német Demokratikus Köztársaság lakossága vasárnap újabb gyűléseken követelte, hogy a bonni par. lament adjon tnielőbb érdemleges, pozitív választ a népi kamara javaslataira. A német nép legkülönbözőbb rétegei a bonni parlament képviselői, hez intézett levelek és táviratok ezreiben követelik az össznémet tanács, ko/.ás folytatását és a háborús kü- 1 önsz erzödés elutásítását.

\ ..Neues Deutschland“ hétfői kinti Iában közli, hogy a bonni kormánykoalícióhoz tartozó CDU—CSU és FDP (Szabad Demokrata Párt) parlamenti esoporljai megkezdték tanácskozásaikat a népi kamara javaslatairól.

A nyugatnémclországi sajtó nagy érdeklődéssel tekint a bonni parlament állásfoglalása elé. A „Stuttgarter Zeitung“ vezércikkében kiemeli:

— A német nép békevágya elemi erejű. A bonni pártok tudják, hogy a béke érdekében tárgyalniok kell a népi kamara küldötteivel.

SíülpolitiEiai hírek

London (MTI): Nixon, amerikai ere. nétor, a köztársasági párt köztársasági alekiökjelöltje, — saját korrupciós botrányának, palástolására — mint is ■'»aretes. Stevenson, demokratapárti elnökjelölt üze'mei felé igyjkezett terelni az érdeklődést. így Stevenson- nak kellett most nyilatkoznia arról, honnn szerezte azokat a titkos alapokat. amelyekből egyes itíinoisi köz tisztviselőknek jelentős összegeket juttatott.

A. dsmokratapárt.i köztársasági el nökjelöll louisvillei beszédében beismerte. hogy a többi között ifjabb Marshall Fieldtől, s Chicago Sun Times igazgatójától hétezerszáz dói lárt kapott, „bizonyos chicagói üzletemberektől” kétezerkitencszáz dollájj összegű „hozzájárulás” érkezett és volt olyan adományozó is, — tette hozzá. — aki ötea?r dollárt küldött ..név nélkül “ Stevenson állítása szerint ezekből -az „adományokból'’ nyolc ..kulcsállásban1’ lévő állami tisztvise. lő’’ kapott összesen 18.150 dollárt.

Bécs (TASZSZ): Az amerikai megszálló hatóságok mind több osztrák üzemet állítanak át hadianyaggyár- lásra.

A e • nokratikus sajtó közlése szerint az amerikaiak többmiillió sch ül in. két költöttek egy Salzburg közelében lévő üzem modernizálására. Ez az üzem amerikai megrendeléseken dolgozik. A gyárban máris több robbanás történt. A robbanások következtében sok munkás megsebesült'.

Salzburg több fafeldolgozó üzeme nagy megrendeléseket kapott katonai barakok gyártására.

*

Bukarest (Agerpress) : A romániai magyar'akta vidékek dolgozó népe nagy lelkesedés«:! fogadta az új al kotmány megszavazásának hírét. Ezt a történelmi jelentőségű eseményt. — amely egyúttal a magyar autonóm terület megteremtését is jelenti — lelkeshangulatú gyűléseken vilattak meg a magyar területek üzemeinek és hivatalainak dolgozói.

Iránban tiltott övezetté nyilvánították az oiajmezőket

Teherán (TASZSZ) A „DAD“ cftnfi lap jelentése szerint Moszadik iráni miniszterelnök és hadügyminiszter rende'etére minden Teheránban álló. má-sozó katonai egységet „harci készültségbe“ helyezték. A „Keihan“ című lap beszámol arról, hogy Mo- szadiknak ezt a rendeletét megküldték a vidéki és a határmenti helyőrségeknek is. A helyőrségek parancs nokait utasították, hogy állandó rádiókapcsolatot tartsanak fenn az

iráni vezérkarral és rendszeresen számoljanak be az övezetükben történő

eseményekről.

A „Keihan“ közli az iráni vezérkarnak azt a parancsát is, amellyel minden iráni olajmezöt tiltott övezetté nyilvánítottak. Külön engedély nélkül senki sem ntazhat ide és az övezeten belül is csak olyan külföldi vagy iráni származású személyek köz lekedhetnek. akik megfelelő engedéllyel rendelkeznek.

Miért hívta meg Churchill Utót?

Egyheti intrika és vendégeskedés, háborús cselszővény és közös vadászat után Eden, n Churchill kormány külügyminisztere elhagyta Tito- Jugoszláviát és Bécs felé vette útját.

Az Eden—Tito-tárgyalásokról persz? rtom adtak ki részletes jelentést, s amit kiadtak, azt a burzsoá „titkos diplomácia“ szokásos fátylával takar Iák le. Mégis, néhány nyilatkozatból és egy sor kísérő jelenségből hozzá vetőleges pontossággal megrajzolhatjuk: mi történt ezeken a tárgyalásokon.

maxim GORKIJ: AZ jPÁROSÍTÁS! KÖLCSÖNRŐL

A nagy szovjet író ezt a cikkét, amelyet „Válogatott publicisztikai müveiből“ mint részletet közlünk, 1928-ban, illetve 1929-ben irta. amikor az Ifjú szovjet állam az iparosítási kölcsönt bocsátotta ki.

17gy újságíró megkérdezeti: FTo.

1J gyan vélekedem a népgazdaság iparosítását szolgáló kölcsönről?

Azt hiszem, hogy a kölcsön jegv- róse a'Szovjetunió minden vaiameny nyíre is öntudatos polgárának elemi kötelessége. Hiszen világos, hogy a munkások szabad és igazságos szocialista államának megteremtése céljából a legtökéletesebb technikát kell létrehoznunk, olyan üzemek és gyárak hálózatát kell kiépítenünk, amelyek az ország lakosságának mindazt rendelkezésére bocsátják, amire szüksége van. Magának a lakosságnak kötelessége anyagilag is támogatni a szánára szükséges áruk termelését.

Európa tőkései erre a célra nem ad nak pénzt. Azt hiszik, hogy az orosz dolgozó nép az ország iparának helyreállítására irányuló munkájában teljesen kimeríti epéjét. Nem tudják, hogy milyen n(tgy erőtartalékaink vannak és milyen tehetséges az a nép, amelyet szeretnének gazdaságilag is úgy leigázni. mint ahogy a múltban sikerűit leigázniok az indiaiakat és kínaiakat.

A mi parasztjaink és munkásaink nem kerülhetnek az európai tőkések súlyos rabságába. Városaink és falvaink dolgozói már tisztában vannak azzal, hogy nélkülözhető össze, griket kölcsön kell adutok az államnak. hagy az állam ezeket az összegeket a dolgozók érdekében a népgazdaság további fejlesztésére fordítsa A szovjet hatalomnak a do'gozö nép érdekein kívül nincs más érdeke. A szovjet hatalom a világ egyetlen

igazi népi hatalma és va'óban arra törekszik, hogy a dolgozók számára könnyebb életfeltételeket, igazságos, szocialista államot teremtsen. Doígo. zó népünk megérti saját államhatalmának céljait. Ezt bizonyítja az a tény. hogy a, nép örömmel adja oda

Az angol külügyminiszter elsősorban mint az meriki—angol imperialista összérdekek képviselője utazott Titóhoz, s ennek megfelelően legfőbb feladata a béketábor országai ellen irányuló zsoldos szövetség, „balkáni blokk” megszilárdítása volt.

Egész sor bizonyíték van erre. IU van mindenekelőtt a jugoszláv kormánynak az Eden-látogatásról szóló hivatalos nyilatkozata, amely — ha valaki eddig még nem tudta volna megállapítja: Churchill kormányának és Tito kormányának „hasonló néze teik vannak azon alapvető világprob lémák természetével kapcsolatban amelyekkel szemben állnak." (Úgy látszik ez 2 „sajátos jugoszláv szocia. lizmus”) Az angol rádió kommentátora is első helyen azt hangsúlyozta, hogy Eden látogatása „lépés Délkelet Európa megszervezése és bekapcsolására“ a nyugati támadó rendszerbe.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezzel kapcsolatban azt sem. hogy alig néhány r.appa; Eden elutazása e’őtt az amerikai földközitengeri Holta egységei meglátogatták Jugoszláviát a ebből az alkalomból Cassady tengernagy légitámaszpontokat kért Tito tói, az amerikai repülőgépek számára. valamint azt, hogy a jugoszláv haditengerészet egységei vegyenek

megtakarított pénzét a népgazdaság j fejlesztésére. Minden egyes ember, aki résztresz a kölcsön jegyzésben, hozzájárul a szabadság megszilárdításához. amelyért népünk vérét hullatta.

17 nnvit mondhatok az iparosítási

*-i kölcsönnel kapcsolatban. Ezt nem mint po-Ütikus. hanem mint országom állampo'gára mondom, mint olyan ember, aki szeretett népének boldogságát a saját boldogságának és örömének tekinti, mint oivan ember, aki egész életével bebizdnyítot- ta és bebizonyítja, hogy „az akarat és a munka — mindent legyőz“ ...

részi az. amerikai flotta angliai hadgyakorlatain. Az amerikai Associated 'Press belgrádi jelentése még azt ís bevallotta, hogy ,,Titónak térképeket mutattak, amelyek jelezték, hogy hadihajók által szállított repülőgépek honnan és hogyan intézhetnek tárna dóst Magyarország, Románia és Bulgária ellen."

Az amerikai propaganda később észbekapott és viharosan cáfolta a Tito—Cassady megbeszélésről szóló híreket — de ez persze senkit sem csap be.

Ennek a megbízatásnak részeként tárgyalt Eden a trieszti kérdésről is.

Az amerikai angol agresszív terveknek komoly akadálya a jugoszláv és olasz csatlós kormány marakodása Trieszt ügyében. Washington és London éppen agresszív terveik érdekében arra törekszenek, hogy Tito és Gasperi között közvetlen megegyezés jöjjön létre (ami persze nyílt meg. sértése a Trieszt nemzetközi ellenőrzését előíró határozatoknak). Eden Bel- grádban ilyen értelemben nyilatkozott s így érthető Tito elégedettsége.

Azt mondottuk: Eden elsősorban, mint az amerikai angol imperialista ossz érdekek képviselője utazott Tito. hoz. Emellett persze úgy is utazott, mint az amerikai monopóliumok kormányával marakodó brit tőkések megbízottja, Nem véletlen, hogy az angol rádió kommentárja szokatlan nyíltsággal fogalmazta meg: „Eden küldetése Belgrádba, kihangsúlyozza azt a vezető szerepet is, amelyet Nagy- Britannia ma Délkelet Európában játszik." Félreérthetetlenül utal éz a mondat arra, hogy Churchill kormá. nya úgy véli: van még mód arra, hogy á közösen létrehozott, népelle- nes, támadó balkáni blokkon belül elkaparintsa a vezetőszerepet — és ami ezze; jár: a nagyobb profitot — Washington orra elől, Nem vitás, ez az egyik oka annak is, hogy Churchill angliai hivatalos látogatásra hívta meg régi cimboráját, Titót, s hogy — az AFP belgrádi távirata szerint — ,,úgy tudják, hogy Tito a meghívást el is fogadta."

A közeljövő eseményei, a tények még jobban megvilágítják majd az Eden—Tito megbeszélés részleteit. Ez- a látogatás mindenesetre újra feltárta a népek előtt: mi fő a háborús uszí_ lók boszorkánykonyháján — s ugyanakkor világos jzleit mutatta az amerikai és angol imperialista ragadozó mindenütt felbukkanó ellentéteinek is.

Wokszor mondjuk :

h tVL- ct «11 í\n n Pn

nekünk

béke kell, de nem akármilyen béke, nekünk csak szabad béke kell. A legtöbbször eszünkbe sem jut. hogy pártunknak ez a jelezava továbbfej. íesz.ti haladó hagyományainkat.

A magyar nép évszázadokon át har rolt a törökök és a Habsburgok ellen. Harca igazságos háború volt:-harc a leigázók ellen, harc azok ellen, akik zsarnoki békét akartak a magyar népre erőszakolni. A magyar nép no-basem nyugodott bele a rabságba. Akkor harcolt szív ve!-lélekkel, amikor a szabadságért harcolt.

Amikor a magyar nép igaz ügyért ha'colt. a haladé*« mellett állott, igen •ok osprben együtt harcoltak vele a nemzetiségek is. Hunyadi és II. Rákóczi, zászlaja alá tömegesen tódultak nemcsak a magyar jobbágyok, hanem a románok, szerbek, szol vakok, ukránok is. Meglátták, hogy az ő harcuk a magyar nép harcától elválaszthatatlan. bizltak vezetőikben, men a/.ok az ö ügyüket is képviselték. Hunyadi például ezt mondotta: ,.A béke természeténél fonva főbb 2 háborúnál. hiszen nem egyébbért viselünk háborúkat, mint h"gy azután békében élhessünk. De meg kell nézni, milyenek n kéke feltételei. Ha nem méltányosak.

I jobbakat kell kiharcolni... nem ' mkármilyen béke kell nekünk".

A Hunyadi zászlaja alá sorakozó Jobbágyok ki is harcolták maguknak a „nem akármilyen békét“. A kurucok szabadságharca is nagy sikereket ért el, de a főurak árulása letörte. Már az akkori pé'da is tanulságul szolgálhat tehát nekünk arra

hogy minden nemzet fö ellensége maga a k'z«ákmányo'ó urá'kndó ősz- tál; -o mindet) nemzet népének közös

„Békét, békét a világnak, de ne zsarnokkénytől...

<•<,

érdeke az uralkodó osztály ellen harcolni.

*

I tézsa Győrg-y így szólt a többi

* f között a ceglédi piacon össze- gvilit parasztokhoz: (Illyés Gyula ver sóból))

.........Ha a nemes lakomázik,

ugrál tágan, paroláztk. lódít serleget a falra, a paraszt jajául föl arra.

Nyitott szájuk jajpanaszra* dögölj! rúgtak a parasztba, korbács pat'ant. a tórákba rekedj a szó. fojtogatva.

Na. nem értjük a beszédet!

Elég is ennyi testvérek. balta. csáp. mór hadnrótnp 11 tagj/arázza igazunkat."

Igazunkat... Dózsáék be'enyugod- haftak volna a ..békébe“; abba. hogv bármit is csmáljon a nemes, mindig a paraszt sinyü meg: éhezik, robo. tol látástól fakulásig, rongyos. A parasztságnak azonban nem ilyen béke kellett, hanem:

..testvéreim. — hajiokát is, szélbe szórjuk a porát is!..."

Csak olt van igazi béke. ahol szabadvág is van — tanulhatjuk Dózsáék tói.

*

vég

Cok hőst történet fűződik a

vári vitézek harcához. Sokszoros túlerővel állottak szemben mindig: Egert I.V>2-ben alig 200') vitéz védte, a 'örökök 1500(H) fönvi had seregéve' -zemben. Kőszeget n'h.inv száz vasmegyei paraszt védte százezer török ellen, Szigetváron Zrínyi maroknyi csapatával szállt szembe a hatalmas török túlerővel, Drégely várát alig 150 ember védte a

10.000 törökkel szemben. Egert. Kőszegei megvédlék, Zrínyi Szigetváron. Szondy Drégelyen katonáival kirohant a várból és utolsó lehe'etéig is kaszabolta az ellenséget. Hónapokig lekötötték ezzel a törököket, s ha az ország többi várait is számítjuk, főleg ezekkel felmorzsolták erejüket, míg végül sikerült kiűzni őket.

Ez azt mutatja nekünk, hogy jöhet bármekkora hadsereg, a szabadságáért harcoló népet nem lehet legyőzni, s arra a rabló hadseregre pedig, amely más népekre tör, biztos pusz. tatás vár.

Jé

"ssot*' így írt. 1848 júliusában: .,1'n belőlem nem a harc vágya szól Magyarország jövendője nem a hódítások útján leküszik, Ntkem a szabadság békéje kelt. nem kere sem a véres dicsőséget. Én nem ize nek hadat senkinek. De ha valaki a magyar koronához hozzányúl, ha önállóságunkat, szabadságunkat, nemzeti becsületünket megtámadja: ha kihívó daccal kesztyűt vet Iá balekhoz: azt mondom, vedd fel nemzetem, s dobd a kihívónak arca. hoz, ha mindjárt az óvilág mesés óriása volna is....”

..Ha készülünk, nem fogunk meg- támadtatni: ha nem készülünk, meatániadtntunk A gyöngének békéje kegyelemtől liiqq. Az erős be kéje biztosítéké 1 önmagában hord. ja. A'vólnt. habár óriás is, senki sem tél. A,: crö-sei alkusznak, a

gyöngének parancsolnak. Készülct- lenség több, mint gyengeség. Ké szilletlenség bizonyos halál.“

Amikor harcról volt szó, akkor így toborzott:

..Nem magyar az, cudar az, aki hazáját nem védelmezi!. . Aki minket kővel sújtott, sújtsuk menny. kővel!... Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hoav ha feli,-el és összetart. a ropogva összerogyó ég boltozatai' is képes lenntartani erős karjaival."

Petőfi ezt írta:

Békét, békét a világnak,

De ne zsarnokkénytől,

Békét csupán a szabadság fölszcntclt kezéből.

Majd ha így lesz a világon Általános béke.

Vessük akkor fegyverünket Tenger jetikére.

De amíg így nincs: addig tégy vert, Fegyvert mindhalálig! ..

Petőfi nemcsak a mi népünk béke jét, minden nép szabadságát és béké. jét kívánta. Az olasz forradalomhoz írt költeményében azt irta, hogy „Segítsd őket szabadság istene", többször írt költeményeiben a ,..«zent vi lágszabadtiágról", Petőfi tehát nemzetközi ig volt, de ugyanakko? felhívta a népet, hogy pusztítsa el a ,,b Iső bitangok" at. ütötte a gyáva száüipsökpi is, a gúnv fi'gyvercvd: Tenni, tenni.1 ahelyett, hogy szóval A? időt így clharácsol jótok . . Nyújtsátok ki lettre a kezet már

— S áldozatra zsebeiteket,

Tápláljátok végre a hazát, aki

Oly sokáig táplált titeket.

*

A* igazságos békéért harcolt 1919 ben is a dolgozó nép. Az' imperia-isták az Ország végtelenségig való megcsonkítását és azon túl az. ország teljes gyarmatosítását akarták. Sok proletár és paraszt meghalt inkább, de harcolt a proletárdiktatú- mért c rabló feltétetek ellen, Horthy áruló ós népgyiikos kormánya volt az. aki feltétel nélkül odadobott mindent az imperia isták lába elé. meg- gyalázta a magyar népet, évszázados harcait.

*

TJinin*, amiért népünk évszázadokig küzdött, beteljesült,. Ma van béke „nem zsamokkénytől. hanpm vmpán a szabadság felszentelt kézé- bő*.“ De nekünk ezt a békét tovább :a is biztosítanunk kell. A lehetőségünk megvan rá, mert most olyan békemozga, orn támadt fel a világon, amilyen még sohasem volt. A békeharcos világ katonája a mi nemzetünk is és ránk is kötelezőek a^ok, amiket a ße/re Vilógtanács, illetve az Országos Békelanács tűzött elénk:

A békét meg lehet menteni! A békét meg kel; menteni! Úgy. hogy minden bfcsületes békét akaró dolgozót bevonunk a békeharcba. He ezt elérjük, biztosítjuk a békét.

A régi békeharcosoknál és az iH most bevont békeharcosoknál is, első sorban a tettekre van szükség. A tettek beszélnek: ma a békekölcsön /Vgvzés. a több. jobh munka. így készülünk mi a III magyar békekong- rr.sszusra cs a népik bécsi békekoagresszívára.

51 agyar László