Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-04 / 207. szám

1332 SZEPTEMBER 4

NAPLÓ

*

A Bolsevik Párt tapasztalataiból:

A szovjet hazafiak szava és cselekedete

A moszkvai „Kulinyin“—szivattyú- lyár perelő műhely ében ragyognak a frissen festett kész szivattyúk. Ma szállítják cl őket a kolhozuk és a szovhozak öntözőberendezéseihez. Az esztergályosok, marósok csoportja körülveszi Jurij Urilint, a szakszervezeti csoportbdzalmit.

— Óriási arányok jellemzik

i mi ötödik sztálini öléves terveinket!- mondja lelkesedéssel Urilin. — Olyan munkálatoknak a terve ez, amilyeneket még nem ismert a történelem. Indítványozom, indítsunk szocialista versenyt a pártkongresszus tor-leletére.

A munkások arca lelkesült, vidám, Mindenki akar valamit mondani. Vla' Syimir Gvenyiszov gyorseszteigú- iyosé a szó:

I — Nagy megbecsülés számunkra,

I hogy gyárunk márkájával ellátott lúoaityúkkal dolgoznak a Cimljan- tiki V ízierőműnél, a Lenin-csatornán;

* mi szivattyúinkat alkalmazzák a lmjbiseoi és a sztálingrádi vízierőművek építkezésén, nz tszapszioat- U/ús gépeknél. Termelési feladatainkkal jól megbirkózunk. Szakszervezeti csoportunk minden tagja még július élőjén teljesítette évi előirányzatit. Javasolom, hogy szeretett pár. tunt XIX. kongresszusának megnyitását fogadjuk másféléves előirányzatunk befejezésével.

Egy pillanatig ünnepi csend üli tneg a termet, majd a munkásokból elemi erővel tör ki a lelkesedés. Mindannyian helyeslik Vlagyimir (•yenyiszov javaslatát. Mindegyikük tesz egyéni felajánlást is.

Tízenegty óra. lvan Dansev gyors esztergályos jelenti, liogv napi feladatát teljesítette. Nemsokára teljest, tette napi normáját Jurij Urilin és Szcrgej Posz.no v is.

...Befejeződik a munkanap. A »er-en ytáblárh felír iák az eredményeket. A párt XlX. történelmi jelentőségű kongresszusának tiszteleté re indított szocialista verseny első napján az Urilin elvtárs szakszervezeti csoportjólxt tartozó mind n 13 esztergályos, marós és fúrás több, mint kétszeres normát teljesített.-.v

Iljicsisták! így nevezik magukat, e?w.| a büszke és egyben sokra kölc- l».ző névvel a moszkvai „Vlagyimir lljics’‘-gyár munkásai. A „Vlagyimir Hjics“-gvárban vannak olyan régi munkások, akik hallották a kommunista párt és a szovjet állam megalapítójának szavait. A gyár kollektíváját erőssé és híressé teszik forr- lUrai hagyományai, melyeknek gvö. kerr Vlagyimir Ujics történelmi beszédére ny úlik vissza.

Az ötödik ötéves terv új távlatokat, az élet javainak bősége felé vezető utat nyitja meg a szovjet nép előtt, Amikor augusztus 20-án a lapok közölték a jelentést a pártkongresszus összehívásáról, a gyár műhelyeiben nemes mozgalom indult még jobb munka érdekében, hozv új termelési sikerekkel ünnepeljék a pártkongresszust.

Az ebédszünetben

a munkások, a mérnökök és a többi dolgozók a „Vörös sarkokéban gyűltek ö«sze. A kicsi üvegfalú szobák zsúfolásig megteltek.

— Olvasd Alekszandr Nyikolajc. rács! — mondották a 17. számú műhely vörös sarkalván összegyűlt munkások Sztranov párttitkár elvtársnak, fis Sztranov felolvasta az új‘ötéves terv irányelveinek és a párt szerve, zeti szabályzata módosításának tervezetet.

Feszült fgiyelcmmel hallgatták Mindenki el akart mélyülni a történelmi dokumentumokban, melyeket a kommunista párt küldöttei vitatnak majd meg a soronkövetkező párt- kongresszuson. Mikor a felolvasás után az emberek szétszéledtek, ezt mondották:

— Nem hagyjuk cserben iljiesista nevünket. Válaszolnunk kell Sztálin eiotárs gondoskodására.

És válaszoltak.

Azzal, amivel a szovjet dolgozók válaszolni szoktuk Sztálinnak, a pártnak, a népnek: tettekkel.

A 15. számú gépszerelő műhelyben már régóta megjelenik naponta a „iSztühánovista .naptár", ameilybőii mindenki megtudhatja, hogy a nap folyamán ki győzött a szocialista versenyben. Maiinyin elvtárs, a műhely pártbizalmija a „Sztahanovista naptár“ útján közölte a műhely augusztus 21-i versenyeredményeit. A kongresszus tiszteletére sztaháno- vista műszakban dolgozók között Sljapnvikov főművezető elvtárs rés«, legének munkásai foglalták c.l az első helyeket: Diistnanov csiszolómunkás 375 százalékos. Kuznyeoov kom- szomolista esztergályos 516 százalékos, Szafonov komszoraoiista esz- tergályos 425 százalékos, Klimov komszomolista esztergályos 316 százalékos Malinkén esztergőlyos 297 százalékos. Adrijanov niarósnő pedig 238 százalékos teljesítményt ért el.

A verseny ereje hatalmas! A szocialista rendszernek ezt a mozgató, erejét megsokszorozta a natrv esc meny, az SzK(b)P küszöbönálló XIX, kongresszusa.

Napi hórom vagon gabonát őröl a mohácsi malom

Fjjel-nappal dolgoznak a mohácsi malomban, a liszt állandóan ömlik a zsákokba. Ennek a malomnak kell biztosítania a környék zavarta lan lisztellátását. Eddig még_ semmi zavar sem volt c téren a városban és környékén.

A mohácsi malmot 1950.^ derembe, rében államosították. Amíg magán- tulajdonban volt, napi teljesítménye (24 óra alatt) 140 nuízsa volt. Amikor az államosítás után megindult itt a munka, a utalom^ te! iesí- tőképessége fokról-folcra nőtt és a mai napig már elérte a napi három vagont. ,

Az idei nyári javításra húsz napot irányoztak elő, de tíz nap alatt végezték el. Ezt úgy tudták elérni, hogy már előre elkészítették a javításhoz szükséges alkatrészeket, hogy gvorsan elvégezhessék azok kicserélését. így például Kulcsár János hengerór előre megcsinálta a formákat. Bakonyi József főgépész előre elkészítette a csapágyakat. hogv ezzel se kelljen a javítás ideje alatt időt veszíteni. Csapágyak jelenleg is vannak tartalékrVesiélyben a falu... A Dunántúl i kráriábnn a falu életszínvona’a.

ban, hogv e»v esetleges ilzemhibá nál felhasználhassák őket. Így a csapágycserét 30 perc alatt elvégezhetik.

A dolgozók újításokkal is igyekeznek javítani a malom munkáját. László István rájött arra, hogy ha a búzát őrlés előtt kevés melegvízben áztatják, könnyebb lesz az őrlése és ezáltal több lisztet takaríthatnak meg. László István ötletét megvalósították és ezzel 200 mázsa finomlisztet takarítanak meg évente.

A malom dolgozói valamennyien százszázalékon felül teljesítik a tervet. Bertod Márton koptató, tér- vét átlagban 134 százalékra teljesíti. Az üzemben most már a harmadik negyedévi terv sikeréért harcolnak. Mind az üzem munkásai, mind a műszaki vezetők azon vannak, hogy jó munkájukkal emeljék a malom teljesítését, hogy ezzel biztosítsák a környék zavar tálán lisztellátását.

Bakonyi Ilona

a „Dunántúli Napló“ kiadóhivatalának munkatársa.

vasárnapi száma megdöbbentő képét adta a falusi gardatársadalom rettenetes küzdelmeinek. A legszorgalmasabb gazdáknak is el kell sorvadniok a mai gabona, állal és bor árak mellett, mert a termelési költség, az iparcikkek kartelára, az adó, a magas kamat — mindent fölemészt. A védtelen gazdának — ha kényszer- helyzetében elkótyavetyélte mezőgazdasági termékeit, — horribilis áron kell megfizetnie az élethez és termeléshez szükséges iparcikket. A borkariéi, a vaskartel, a textilkartel, cement., tégla-, mész-, ■ jutakartel, mint megvívhatattan vasbeton erőditmé pyek diktálják az indokolatlanul ma gas árakat''. (Dunántúl 1932 február 9.)

Hogy mennyire elmúlott a „veszély“ a falu felől a horthysta re- zsim pusztulásával, azt mutatja egy-két kiragadott példa a Dunán- túli Napló nemrégiben megjelent számaiból: „A földművesszövetke. zeti bolt: 1949 júliusában 44.000 forint forgaöm, 1952. júliusában pedig 98.000 forint forgalom mutatja a nagy, hosszú saámoszlopokkal teleírt könyvekben az életszínvonal emelkedését. Az árukészlet 1949- ben 30.000, ma 300.000 forintot kép- visel... Ha az ember sorraveszi, kiderül, hogy szinte minden házban szól egy kisebb-nagyobb rádiókészii- lék... A postán pontosan megmondják, hogy a kis falunak 74 rádióelőfizelője van.“ (Két csoda Máriakéménden 1952. Vili. 13.)

„Elég csak felsorolni mi mindent kapott Szalánta, Németi község a hároméves, és ötéves tervben. 1950 októberében a tanács megalakulásának napján fe gyűlt Szalántán és Németiben a fény. 1051. októberében Szalánta orvosi lakást, korszerű rendelői felszereléssel, decemberben egészségházat kapott. Szalántán és Németiben többszáz házban szól már vidáman a vezetékes rádió, a szalántai sportkör új sportpályán az állam által juttatott felszerelés, sei működik ...“ (Szalánta és az úri rend. 1952. VIII. 3.)

Ez. a két példa szépen mutatja hogyan emelkedett a népi demoliogyan segíti, támogatja a munkás- osztály a vele szövetséges dolgozó parasztságot.

*

„Baranya olcsó és ingyen szérumot kér a dif tériás bőt egek megmentése, re. Pécs, február 10. — Megírta niár a Dunántúl, hogy az utóbbi időben Baranya igen sok községében járvány szerűen lépett fel a dif térin. Az alispán a járvány leküzdésére elrendelte, hogy a községek szét ezzék be a szükséges szérum mennyisé get ér a betegeket oltsák be. A szérumoltások meg is történtek, azonban a pécsi gyermekklinika,, valamint a járási orvosok arról tettek jelentési,hogy a szokásos mérvű, úgynevezett 13—20

ezres szérummennyiségek nem hatnak és a dif téri a súlyos szövődnie, nyes volta miatt eredményt csakis 40— 50 ezer egységes széruinollúsok- kai lelvet remélni.

A szérumnak azonban ilyen nagy egységben való adagolása betegenként 50—60 pengőbe kerül és így a szérumot még a tehetősebbek sem iudják beszerezni ...

Így állt elő az a szomorú helyzet, hogy a baranyai diftériás gyermek- betegek igen nagy százaléka azért halt meg, mert a gyermekklinika megállapítása szerint - betegeknél alkalmazott szérumadag a szükséges, nél kisebb volt". (Dunántúl, 1932. február 11.)

Ma már nem fenyegeti gyermekeinket a diftéria réme. A köte ez.ő védőoltással évente 4500—5000 gyermeket oltanak be a megyében — teljesen ingyenesen. A védőoltást háromszor megismétlik, 6 hónapos korban, kétéves korban és az iskolában oltják be a gyermekekéi. A népi demokratikus kormányzat még külön fel is szólítja azokat a szülőket, akik gyermekeiket nem vi. szik időben beoltani. Természetesen a többszöri védőoltás olyan védettséget nyújt, hogy súlyosabb diftéria esetek ma már alig-a'ig fordulnak elő. De ha elő is fordulnak egyes esetekben diftéria meg. betegedések, az ál am az S7.1 K tagjainak; az üzemek, vállalatok, hivatalok és termelőszövetkezetek dolgozóinak teljesen ingyenesen bo. csátja rendelkezésre a szükséges szérumot

A dolgozók élete nálunk és Jugoszláviában

yj átír Utasteret a Dráva választja »I a

fasiszta Tito Jugoszláviájától. Az éghajlati viszonyok cgrylormák a Dráván túl és Mattyon is. A Drávának mindkét pariján egyformán jóminőségü földek terülnek el. De nem mindenben lehet ilyen párhuzamot húzni A mattyi határban mindenfelé a vetőszántást végzik a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok. Még délben sem szünetel a munka. Traktorok segítik, könnyítik meg a dolgozók munkáját gyorsítják az őszi wumkókat, hogy idejében tőidbe kerüljön a mag.

De nézzünk áf a Dráva túlsó oldalára, ahol az amerikai imperialisták fasiszta bérencei dőzsölnek a becsületes dolgozók pénzén, ahol börtön és nyomor jut a dolgozóknak. Nem látni ott senkit a halárban, nem bér. 'eg a traktor áll az őszi munka. Érthitö is. Hát hogyan legyen kedve annak a7 apának dolgozni, akinek a fUt valahol Belgrádban a börtön mélyén sínylődik, vagy kényszermunkára hurcolták el? Hogyan legyen kedve dolgozni annak a Búnak, akinek az apját fasiszta hó- , hérok gyilkoltak le, mert lel merte emelni szavát a nyo. mór az éhínség ellen, kiállt a béke melleit.

A mai Jugoszláviában teljes gazdasági zűrzavar Uralkodik. A tltoisták állandóan száltillák ki az orsjdg- bói a gabonát és más nyersanyagokat, hogy fizessék azoknak a kölcsönöknek a kamatait, amelyeket a ka. pilaAsta államoktól kaplak, s amelyek gazdasági szolgaságba döntötték az országot.

A titoisták a múlt év elején az ipari és kereskedelmi vállalatokra bízták, hogy az árakat a kereslet és kínálót alapján állapítsák meg. Ez a titoista újítás olyan áremelkedéshez vezetett hogy egy munkás béréből még a legsllányabb minőségű csomag cigarettái sem tudja megvenni.

A maftyi termelőcsoport tagjai úgy számolnak, hogy év végén, 22—25 forintot osztanak ki cgy-egy munkaegységre. Már pedig minden nap megkeres minden dolqnrd eav munkaegységet, de van olyan nap, amikor kettőt, kettő és lelet Is szerez. Ez azt jelenti, hogy egy tcrme.őcsoporttag egy napi pénzbeli keresetéből — nem számítva hozzá a természetbeni juttatást — 200 darab cigarettái tud venni, ha éppen cigarettát akar. De ez csak a közepes eredmény, mert van megyénkben olyan termelőszövetkezet, ahol sokkal több jut egy-egy munkaegységre.

Az árak szabad alakulása elképzelhetetlen káoszt eredményezett Jugoszláviában. így például egy villany- vasaló Titográdban 950 dinárba, Zrcnjaninban 1.200 dinárba, Skopljeban 1 700 dinárba kerül. Subolicán és

Cettn/eben viszont eléri az 1-800 dinárt. Egy méter re lir ára Belgrádban 500—600 dinár Subolicán 700—800 dinár, Növi Sadon pedig 900—1200 dinár. A dolgozókat ezenkívül az üzemi étkeztetéseken is ki rabolták. Ljub Ijanttban egy igen gyenge ebéd körülbelül 320 dinárba kerül, a havi 4—5.000 dináros fizetés pedig az átlagos jövedelem. A „Vjcsztnik" című zágrábi lap is kénytelen beismerni, hogy „egy négytagú munkáscsaJád létfenntartási költséaeí 1939-hez viszonyítva csaknem tízszeresére emelkedtek."

Ilyen nyomorúságos sorsot szánt Tito a jugoszláv dolgozóknak. .,Boszniában. Macedóniában, Koszovóban virágzik a leánykereskedelem•* — írja a „Borba" című fasiszta klikk lapja — Az apák számára a leány, csak jövedelemforrás, a legények számára pedig elérhetetlen álom, hacsak nincs a zsebükben 100 150 ezer dinár.

Hyen mesés ára van az eladó lánynak!

Nagyon sok Halai 'nőtlen marad, a gazdag öregek pedig teleségük mellé még fiatal lányokat is vásáromat, és cselédmunkára lógják őket."

#

A maftyi MJVDSZ tagok és DISZ tagok szabad, hol dog életet élnek. Most készülnek a könyvnapra. Ezen a napon olyan könyveket vásárolhatnak, amelyeket leg jobban szerelnek. Alkotmányunk biztosítja valameny nylük számára a tanuláshoz, a művelődéshez való jogot. A tanácsban, a békebizottság vezetésében, a végrehajtó bizottsági tagok között cgyíormán vannak képviselve a nők a iérliakkal, egyformán veszik ki részüket a termelő munkából. Közösen, egy emberként harcolnah magasabb terméseredmények eléréséért, a még boldogabb életükért.

Nem hurcolja senki börtönbe azokat, akik békéről beszélnek, <5k igenis harcolnak a békéért, megvédik csa ládjuk boldog életét Van könyvtáruk, szabadon, tiszta iskolában tanulhatnak gyermekeik, nem úgy, mint tőlük alig néhányszáz méterre, a fasiszta Tito Jugoszláviája

bún.

/

uuosslávtóhan a titoista Gestapo tömeges

letartóztatásokat hajt végre a nők körében, jugoszláv dolgozó nők pedig ugyanolyan szabad, boldog életet szeretnének élni. mint a mattyi dolgozó nők. A belgrádi börtönök előtt. — ahol az anyák, gyermekek és feleségek százai várnak arra, hogy hírt kapjanak be börtönzött hozzátartozóikról — Boszka Zravenko ant fasiszta harcos édesanyja ezeket kiáltotta

t >é h kulikok elszámoltatását, mert . „Anyák egye« helveken még mindig rnegGyermekei/ek a börtönben sínylődnek, de legyelek bál- engedhetctlen liberális magatartást rak, eljön a nap. amikor az áruló Tito megkapja meg- tanúsítanak a tanácsok érdemelt büntetését!" I \ gabonubogvű jté«i versenv ál

Ez a nap pedig már nem sokáig várai magára. lá-a: I. Vas, 2. j|o\c«, 3. Zala. 4.

Jelenthessetek vájártanulónak!

A Komlói Vájáriskola DISZ-fialaljai azzal a felhívással fordulnak a megye valamennyi fiataljához, hogy minél nagyobb számban segítsék elő hazunk első szocialista bányavárosának felépítését, komló az első szocialista bányaváros dolgozóinak, és fiataljainak jutott az a megtisztelő feladat, hogy hazánk egyik legnagyobb békeművét, a Sztálin Vasrnúuet lássák ti kokszolható szénnel.

Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a szén hazánk iparának legfontosabb nyersanyaga, üzemeink, gyáraink, mozgatóereje, özén. terrnelésünklöl függ. gyár- és gépiparunk termelése, mezőgazdaságunk gépesítése. Több szérűiéi több ruhát, több szerszámot tudunk adni dolgozóink számára, ami életszínoonaíunk emelkedéséhez vezet. Hogy élet- szírwonahuik emelkedését biztosítsuk, ahhoz az szükséges, hogy széntermelésünket megsokszorozzuk, amelyet csak jólképzett, vájárszakmusikás útim pót lássál tudunk elérni. Ezért felhívjuk a megye munkás- és pa- rasztifjúságát, hogy jelentkezzenek vájártanulónak az ország első szocialista bányavárosába, Komlóra.

A vájárszakma tanulóideje két év. Az ország legszebb iparitanulóintézetében kitűnő tanárok és oktatók mellett sajátíthatják el a szakmát. Vártunk és kormányzatunk a bányász fiataloknak gondtalan tanulást lm. tosit, kelenként három napot iskolában, három napot tanbányában részesül elméleti és gyakorlati oktatásban. Evenként 24 nap fizetett sva. badságot kap a tanuló. Jó előmenetel cselén, két hetet az ország legszebb üdülőiben tölthet. A tanulóidő alatt tankönyvet, munkaruhát, élelmezést, és bentlakást, jó magatartás esetén gyönyörű egyenruhát ad az iskola. Je. lentkezzék minél több 15 és 16 éves fiatal, aki az általános iskola 5-ik osztályát elvégezte.

A tanulóidőn túl az iskola és gyakorlati foglalkozásokon kívül sport és kulturális lehetőségek vannak biztosítva. A jelentkezés írásban történik. A fiatal kérelemmel fordul az iskola felvételi bizottságához, A kérelemhez mellékeli az iskolai értesítőjét, egy hatósági orvosi igazol isi arról, hogy oájárs-z.akmára alkalmas, és a szülők vagy hozzátartozók, írásos beleegyezését. Az így elkészített iratokat, postán kell elküldeni a kő. vetkező címre: MTH. 601. sz. Iparitanuló Intézel Felvételi Bizottsága,

Komló. A vajai tanulók fizetése 300—600 forint lehet havonta. Tanulóotthonban való lakás esetén csekély térítési dijai kell fizetni.

Magyar Fiatal! Légy szocialista hazánk első építője! Jelentkezz a bányaiparira/

KOMLÓ VAJARISKOLA D1S7- B1ZOTTSAGA ES TAGSAGA.

A beoyiijiési minisztérium versenyjelentése

A gabonabegyiijtésben lemaradt megyékben meg kel! gyorsítani a hátralékok begyűjtését. A tervfegyelem megköveteli, hogv beadási kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tegyenek. Tegyék erélyesei)

Veszprém. 5. Pest. 6. Borsod. 7. Szolnok. 8. Gvőr. 9. Kontárom. 10. Szabolcs, ll. Fejér, 12. Nógrád <3. Somogv. 14. Békés. 15, Hajdú, tf>. Csongrád. 17. Tolna, 18. Bács. 19. Baranva megye.

A hí /.olt sertés begyűjtésben a hé. tea jó nuni eredményeket ért el Baranya. Szabolcs és ( «ongrád ilinrvo. ile begvűitésj ütemüket to. váhh kell fokozniuk, hogv lemaradásukat behozzák.