Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-24 / 198. szám

2 NAPLÓ 1952 AUGUSZTUS 24 P ’ T ÍRTÉPITÉ S * A pztahánovista oklevél mellé A bányászpártokfaffls előkészítésének eredményei és hiányosságai a jelvéoyt is megszerezte a Bőrgyár Béke-brigádja Gyárunk öreg boxos brigád fa, a* százalékot értek el és tavaly august­Béke brigád augusztus 20-án elnyerte a sztahánovista jel­vényt is és ezzel nemcsak gyári vi­szonylatban lettek elsők, hanem a magyarországi bőrgyárak brigádjai között is. Sok harc eredménye volt ez a sztahánovista csillag, de a bri­gád valamennyi tagja azt mondja, hogy megértei — Fáradtságot nem ismerve dolgoz tunk minden egyes elért százalékért. A kommunisták példamutatásával végeztük munkánkat, — mondja Makárl János, a Béke-brigád műszaki vezetője. — Amilyen céltudatosan harcol­tunk az oklevélért, olyan lendület­tel vettük jel a verseny a jelvényért Is. — így beszél Kajsza József né. 0 kétszeresen őrül, mert előbb lett jelvényei sztahánovista, mint a lérje, akinek egyelőre „csak" oklevele van De őrült az egész brigád is, amikor átvették az igazgatóság ajándékát Ml is örülünk mindannyian akik a sorokban boldogan tapsoltunk, mert úgy éreztük, ez nemcsak a* 0 győ­zelmük, hanem a miénk is, a gyár összes dolgozóié. De nézzük meg, milyen eredmé nyék alapján nyerte el a brigád a sztahánovista jelvénytl Blüzemünk Béke-brigádja a box- előkészltő műhely dolgozóiból ala­kult meg. A brigád tagjai a norma- rendezés alkalmával 163 százalékos átlagról 93 százalékra estek vissza és ezzel a normával vették lel a ver Benyt és pártunk 11. kongresszusára már 116 százalékos átlagot értek el. A hetedik szabad május elseje tiszteletére vállalták, hogy termelésű két tovább lokozzák és három hónap alatt 20 százalékkal emelik addigi legjobb erdniényüket és mühe’yátla­gukat, egyéni teljesítményeiket pe­dig 130 százalék fölé emelik. Válla­lásukat becsülettel teljesítették és 138 tus 20 án iparunkban ták meg kollektiven a oklevelet. elsőnek kap- sztahánovista 1952 első két hónapjában 12 szá­zalékkal emelték átlagos teljesltmé. nyűket és Rákosi elvtárs születésnap­jára indított munkaversenyben már elérték a 150 százalékot. De a meny- nyiségi munkát jó minőségi munka is kísérte, mert a brigád munkája ellen sem az oklevél elnyerése előtt sem azután kifogás nem merült lel. Je­lenleg is a mi üzemünk készíti az or szágban a legkiválóbb minőségű box- bőröket. A júniusi normarendezés után a brigád normáját 133 százalékra teljesítene. Ekkor a Béke-brigád tagjai újból bebizonyították, hogy le. győzik a nehézségeket és teljesítik adott szavukat mert jelenleg ismét Iff százalékos átlagnál tartanak. Könnyű leírni ezeket , Oj eredmé nyékét, de a valóságban hatalmas küz­delem folyt értük. Komoly harc volt az, amit a termelékenység emeléséért vívtak az öreg boxosi elvtársak. A Béke-brigád példája lendítő ersje műnJtcruersenylinknek, munká­jukat gyárunk minden dolgozója sze. tettel és nagy büszkeséggel figyeli. Sutyor elvtárs szavaival szeretném befejezni levelemet. Ezeket mondta, amikor a brigád nevében felszólalt: tovább hogy méltók lehessünk azokhoz az embe­rekhez akik láradtságot nem Ismerve a kommunizmust építik A szovjet nép fiaira akarunk hasonlítani, a sztahánovistákra és az élenjáró szov jet emberekre. Fogadjuk, hogy nem állunk meg és bátran megyünk azon az úton, amelyet pártunk és Rákosi elvtárs jelölnek meg számunkra!“ HÁRVÁN JÓZSEF tudósító Bőrgyár. ' ,.«%y a arunk rfol*o«nl A pártsajtót is felhasználja a begyűjtés sikere érdekében Greiner Márton villányi tudósítónk ' Sztálin elvtárs ezt tanítja: *A gya­korlat oakká lesz, ha nem oilágositja meg útját a forradalmi elmélet“. E7.t a tanítást a tavalyi évben sok bányász elvtárs nem tette macáévá és azt hajtogatta magában: „A párt fóirányoonalát én jól értem, tanulni meg idős vagyok". Az aknai pártbi­zottságok pedig alig folytattak poli­tikai felvilágosító munkát, hogy meg­szüntessék a bányász elvtársak so­raiban meglévő tanulást felesleges­nek tartó „mindent tudó“ nézeteket. A tavalyi oktatási év tapasztalatai sok tanulságot adtak az aknai párt- bizottságoknak és az 1952—55-as pártoktatási év előkészítésénél ezek egyrészét megfelelően máris haszno­sítják. A propagandisták kiválasztása A bányászpártbizottságok eddigi munkája azt bizonyítja, bogy idén sokkal jobban kezdték a pártoktatási ér előkészítését Ezt olyan tények bizonyítják, hogy a . szükséges lét­számú (166 fő) propagandistát ki­válogatták, akiknek továbbképzését egyrészt kéthetes bentlakásos Isko­lán, másrészt pedig esti iskolákon biztosították. Ezenkívül biztosították az úgynevezett „pótelőadásokat“ is, — nehogy esetleges megbetegedés, vagy más ok miatt előadóhiány lép­jen fel. Az Iskolára küldött propa­gandisták kiválogatásánál is meglát­szott az aknai pártbizottságok gon­dossága, szemelőtt tartották azt, amit a Politikai Bizottság 1951 május 17-i határozatában megállapított: „Most fokozottan olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan isme­rik pártunk politikáját, gazdag ta­paszfalatokkal rendelkeznek a gya­korlati munkában, szabadon tájéko­zódnak a belpolitikai és nemzetközi helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják ma­gyarázni az egyes elméleti problé­mákat és szilárd meggyőződésre és állhatatosságra nevelik a hallgató. kaC. A kiválogatott propagandisták nagy többsége megfelel az eléje állí­tott követelményeknek. Ez. komoly eredmény az eddigi munkában, amely azt mutatja. hogy bányász- pártbizottságaink és pártszervezete­ink megértették: A következő oktatá­si év sikere alapvetően azon múlik, hogy milyen propagandistákat bizto­sítunk a pártoktatás számára. A politikai munka ’A tavalyi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy sok bányász elvtára nem érti még megfelelően az oktatás­ban való részvétel jelentőségét. Ezért bányászpártazervezeteink előtt az a főfeladat áll, hogy jó politikai meg­győző munkával megmagyarázzák, miért fontos és miért kötelessége minden párttagnak és tagjelöltnek, a marxizmus-leninizmus tanításainak elsajátítása, hogy megszüntessék a tanulástól való húzódozást, amely­nek alapja hogy: *...azt hiszik, ...a marxizmus lenlnizmus valami rendkloül nehezen elsajátítható tu­domány ($ ezért nagyon húzódozva szánják rá magukat arra, hogu neki- feküdjenek A Politikai Bizottság határozata feladatul tűzte, hogy: gondos egyént elbírálás, személyes beszélge­tés alapján kell elvégezni“ — » hallgatók beosztását. Ezt a felada­tot; végzik az elbeszélgető bizottsá­gok, amelyek eddig az elvtársak 60 százalékával foglalkoztak. Ezen a területen azonban Inkább mennyiségi, mint minőségi eredmé­nyek találhatók és a tapasztalatok azt mutatják, hogy gyenge a bízott- ságok politikai munkája. Ez légin, kább abban mutatkozik meg, hogy egyes bizottságok beszélgetnek az elv­társakkal munkájukról, családjukról, problémáikról — ami helyes, de a beszélgetés végén minden külömö- •fl>b magyarázat nélkül megmondják nekik: „Akkor az elotársat beosztjuk oktatásra". Az elvtársak többsége azt válaszol ia: „Akartam is oktatás, ra járni". Ez azonban nem elég. A bizottságok nem veszik figyelembe, hogy voltak tavaly is olvan elvtár- snk. akik helyeselték pártnktatásba való bevonásukat, de később nem teljesítették adott szarukat Erre Péesbányatelentől Vasason át Nagv- mányokig sok-sok példát lehet ta­lálni- Erről viszont nem beszélnek a bizottságok tagjai amellett. hoev nem szólnak arról sem. hogv belső fejlő­désünk. a nemzetközi helvzet. az el­lenséges ideológia elleni harcunk pa- ra peso hí an megköveteli párttagsá­gunk elméleti képzettségének emelé­A vwl pártbizottságon a leg gipneébb e téren s helyzet, «tol a kiválogatás és a politikai munka lebecsülését is megtaláljuk. Egészen az utóbbi naptokig nem alakították meg a háromtagú "’''látó bizottsá­got (lehet, hogy lm ' sincs meg) és a pártbizottság ».;>tagjainál — mint Bocz elvtáisiiál — türelmetlen­ség,, csökönyösség mutatkozik a fel­adattal szemben. Értsék meg a válogató bizottságok, hogy szervezési munkával nem biz­tosítható az oktatási éo sikere, hogy munkájuk alapjának a politikái meggyőző munkának kell lenni. Ezen a területen nemcsak n v. gató bizottságoknak, hanem az ak­nai pártbizottságoknak is komoly feladata van. Egyrészt a válogató bizottságok fokozottabb segítése, másrészt pedig az oktatás népszerűsí­tése. Nem használják fel erre a cél­ra az üzemi faliújságokat, a han­goshíradót, amely pedig kiváló le­hetőség az oktatásban való részvétel jelentőségének megmagyarázására. Ugyancsak szakítani kell pártbi­zottságainknak azzal a téves nézet­tel. hogy a ..szempontokat megad­ták“ és végezzék munkájukat a kivá­logató bizottságok. A bolsevik mun­ka egűik fő alapvonása a határoza­tok végrehajtásának ellenőrzése, — ez pedig igen gyenge minden aknán. Politikai tartalommal kell megtöl­teni minden kiválogató bizottság mrnkáját, emelni kell a politikai meg­győző munka színvonalát — ez. a fel­adat nemcsak ístván-aknán. hanem minden bányászpártszervezetünknél. A műszaki értelmiség bevonása ^Az értelmiségi munkára ugyan­olyan megtermékenyítőén hat a marxizmus-leninlzmus elmélete, mini a politikára, nagy a társadalmi mun­ka és fejlődés egyéb területeire“ — • mondotta Rákosi elvtárs a kétéves pártfőiskola megnyitásakor tartott be. szédében. Elmondhatjuk, hogy bányáink mű­szaki vezetői közül egyre többen ér­tik meg Rákosi elvtársnak ezt a ta­nítását. Különösen 9zép eredményt értek el Vasason a műszaki vezetők oktatásba való bekapcsolásában, ahol 80 százaléka vállalta az oktatásban való, részvételt. A szép eredmény el­sősorban Vereckei elvtárs jó mun­káját dicséri, ami egvben tanulság is lehet az aknák pártbizottságai felé, hogv jó politikai munkával ezen a területen is szép eredményeket lehet rlérni. Aknai pártbizottságaink álta­lában megfogadok a Politikai Bi­zottság útmutatását és nagy figvd- met fordítottak az értelmiség okta­tásba való bevonására, aktivizálá­sára.. Eddig mintegy 20—25 műszaki vezető elvtársat osztottak be me­dvénk bányáinál propagandistának a pártszervezetek, ami mutatja, hogy fordulat van e téren is tavalyhoz képtest. Hiányosság e téren Pécsbányatéle- pen található, ahol egy műszaki ér­telmiségi elvtársat sem vontak be propagandistának és gyenge feléjük a ptolitikai munka, A vidéki bányászelvtársak oktatása Sok bányász elvtárs jár vidékről megyénk különböző aknáira dolgoz­ni. Ezek az elvtársak a munka vé­geztével autóval utaznak haza és pártoktatásba való bevonásuk ko­moly gondot okoz aknai pártbizott­ságainknak. Ezzel a kérdéssé! fog­lalkoznak egyes pártbizottságaink és születtek máris egészséges javasla­tok — tekintetbe véve a körülmé­nyeket Komlón javasolták az elv- társak, hogy a vidéken lakó bá- nyászelotársakat lakóhelyük szerint kell bevonni az. oktatásba, megbe­szélve a feladatot a helyi pártszer­vezettel. A komlói pártbizottság Ma- gyaregregyen két propaganda okta­tást biztosított. A vidéken lakó bányász elotársak iktatásba oaló bevonásánál azonban ! hí, • "tgok a jellemzők. Vasason u.nfyuu ucm törődnek ezzel a fel­adattal, hogy azt sem tudják, hány párttag és tagjelölt jár vidékről Pe­tőfi-aknára dolgozni. Az a feladat, hogy aknai pártbi­zottságaink igenis kérjék ki a vidé­ken lakó elotársak véleményét és azok javaslatainak összeegyeztetésé- oel határozzanak arról, hogy helyi­leg, nagy lakóterület szerint vonják be oktatásra a otdéken lakókai. A DISZ-oktatás segítése Farkas Mihály elotársnak, a Köz­ponti Vezetőség június 26-27-1 ülé­sén elmondott beszéde mozgósította aknai pártbizottságainkat és minden eddiginél több segítséget adnak a DISZ oktatás előkészítéséhez. Bizto­sították a DISZ számára a propa­gandistákat és segítik a DISZ mun­káját. Komoly eredmény ez, de még nem általános. István-aknán inkább csak ígérgetés van: „Segíteni fogjuk a DISZ-szeroezetet"* — mondják és a segítés elmarad. A vasast DISZ-szervezet fejlődött az oktatási munka előkészítésében és Kovács elvtárs DISZ-titkár eddig igen jó munkát végzett, de mint el­mondta: A városi és megyei DISZ- bizottság atig, vagy egyáltalán nem segíti munkáját. Ez megfelel a való­ságnak, mert a megyei DlSZ-bizott- ság ágit. prop. titkára mindössze egyszer volt Komlón, míg a MERZ- HART-aknákon lévő DlSZ-szeroeze- teknél egyszer sem. Nemcsak az aknai pártbizottságok, nak feladata, hogv segítsék a terü­letükön lévő DTSZ-szer vezetek mun­káját, hanem elsősorban feladata ez a városi és megyei DlSZ-bizottság- naik, amelynek sok javítani valója van ezen a területen. Jelentős eredményeket értek bá- nyászpártszervezeteink az t952—55-n« oktatási év előkészítésében, de ko­moly feladatok várnak még megol­dásra. legdöntőbb feladat a politt. kai munka minőségének emelése, az oktatásban oaló részvétel népszerűsí. iése, az ellenség agitációjának lelep­lezése, megsemmisítése. Legyenek éberek pártszervezeteink, mert az el­lenség, a klerikális reakció, a jobb­oldali szociáldemokraták minden ere­jükkel azon dolgoznak, hogy gátol­ják az oktatási év sikerét. Fordítsa­nak már most gondot a helyiségek biztosítására és István-aknán is meg kell oldani az évek óta húzódó helyi- ségkíutalást. Népnevelőkön és az agi­táció más eszközein keresztül tuda­tosítsák és népszerűsítsék bányász- pártszervezeteink a tanulás jelentősé­gét és a párt szervezeti szabályzatá­nak azt a követelményét. amely minden párttag kötelességévé teszi, hogy: ,,szakadatlanul fejlessze politi­kai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmut-leninizmtis tanításait". Greiner Márton e’vtárs. már 1946 óta leveíezője a párt&ajtónaki Mint kezdő levelező, még a aagybudméri tszcs tagja vök. Már az első levelei­ben bátran, nyíltan megírta, hogy mik a tszcs hiányosságai, hibái Egyik levelében megírta, hogy a Petőfi tszcs egyik tagja, Kiefer Jó­zsef a tszcs lovait versenyfuttatásra használta fel. Greiner eávtársmak ezt a levelét lapunkban leközöltük, A nv-g jelent levélnek meg Is lett az eredménye, Kifér József azóta a leg­jobb lóápoló lett. Gondosan kezeli ápolja a tszcs állatait Grefner efvtárs cikkei nyomán a nagybudméri Petőfi tszcs munkája is megjavult és megváltozott a dolgo­zók viszonya a munkához. — Hasznos volt, hogy a tszcs fel fejlesztésekor sokszor igény bevettük a sajtót, — mondja Greiner e’.vtárs. —A dolgozók népszerűsítésével és roegbfrálásával sokat fejlődött a nagy budméri tszcs. Greiner elvtárs 1951-ben elkerült Nagybudmér községből és Villány község tanácselnöke lett. Azóta is gyakran Ír szerkesztőségünknek. Egyik levelében a villányi Uj Alkot mány tszcs ről fat, Levelében kímé­letlenül leleplezte a csoportban meg­bújó kulákokat és azok ellenséges munkáját. Az ellenséges elemeket a levél megjelenése után eltávolították a csoportból, megszilárdult a cső portban a munkafegyelem és sok szép eredményt értek el azóta, Greiner elvtárs írásai mind jobbak, színvonailasabbbak Lettek. Később szer keszitőségünk járási tudósítója lett. A vililányi járás dolgozói nap, mint nap szebb eredményeket értek a be­gyűjtésben. Greiner elvtárs tudósító munkájával is nagyban segítette a község és az egész járás dolgozóinak munkáját A villányi járásban lévő községiek dolgozóival nem egy eset­ben ébeszélgetett, és azokkal a dol­gozókkal is. akik a járás területéről szerkesztőségünk leveilezöi. Rábel Károly a villányi járásban lévő Pc. terd község párttitkára, már hosszú hónapok óta aram dolgozott, hogy mogai’akuljcn egy tszcs a községben. Példamutató, kitartó munkájának megi» lett az eredménye, a napok­ban alakult meg az új tszcs. Greiner elv-tár* több esetben beszélgetett Rá­bel elvtérseal is. Igyekezett segíteni problémáinak megoldásában, tanácso­kat adott, hogy ezzel is segítse « község dolgozóinak munkáját. Rábel elvtárssal való beszélgetés­nek meglett az eredménye. Rábel Ká­roly példamutatóan — 200 százalék­ra teljesítette begyűjtési kötelezett­ségét és 200 kiló búzát adott terven felül az államnak. — Rábai eivtáire példamutatása fel­tűnt a község dolgozóinak is — mondja Greiner elvtárs — és igye­keznek példáját követni. Reméljük, hogy újonnan megalakult csoportjuk a legrövidebb időn belül szép ered­ményekkel fog dicsekedni. Greiner elvtárs jó munJcdf végez, mint a pártsajtó tudósítója. Tájékoz­tatja szerkesztőségünket a legfonto­sabb problémákról és kérdésekről jnelyek a járásban vagy községében ■ előfordulnak. Nem egy esetben fel­hívja telefonop a szerkesztőséget és bemondja az új, „friss“ híreket, öröm­mel számolt be, hogy augusztus 21-én megkapta járásuk a megyei pártbi­zottság vámdorzászlaját. — A járások között első volt * villányi járás, — mondja Greiner eilivtárs. — a járáson belül pedig első lett Villány község, aminek közsé' günk valamennyi dolgozója igen örül: hiszen megkarcoltunk elsősé, günkérti egyedül községünk 113 szá­zalékra teljesítette begyűjtését. Net» sokára megkezdődik a kukorica-, bu- gcmyabegyüjtés. A mi járásunk terü­letén i$ igen nagy volt az aszály amely bizony káros volt a vetésnek azopban ez nem akadályoz hennánké abban, hogy kötelezettségünket tel jesítsük Igenis tudjuk teljesíteni Megmutatjuk, hogy a kukorica- é burgonyabegyiijtésben is nálunk m» rad a megyei pártbizottság vándot zászlaja. SZ, 1. Kászon József „A legtekintélyesebb dolgozó parasztokat küldtük el tapasztalatcserére Kátolyba“ Ml, Olasz község délszláv dől go. zó parasztján örömmel fogadtuk Rákosi elvtársnak, a miniszterta­nács elnökévé választását. Közsé­günk dolgozó parasztjai kisgyűlé seken beszélték meg: hogyan mu­tassák ki szeretetiiket Rákosi elv. társ iránt. A gyűléseken felaján­lásokat tettek dolgozóink. Egyik hozzászóló, Marci Emi; volt, a 18 holdas Marci János dolgozó pa­raszt fia. Hozzászólásában elmon­dotta hogy örömét azzal akarja kifejezni Rákosi elvtárs megválasz­tása alkalmából, hogv a, őszi mun. kát a minisztertanács határozata ál tál előirt határidő előtt befejezi De így határozott községünk va­lamennyi dolgozója. Héttőn én is megkezdtem a trágyahordást, hogy már korán elkezdhessem őszi veté­semet. A beadási kötelezettsége, met 100 százalékra teljesítettem. Alkotmányunk ünnepének tiszte tatért mndeiett gyülésünkön be­széltünk arról ts, hogy milyen jó lenne, ha községünkben is meg­alakulna a tszcs Csaknem az egész község dolgozó parasztja részWett ezen a gyűlésen. Elhatároztuk, hogy a mi községünkből öt dolgo­zó parasztot elküldünk Kátolyba, hogy tanulmányozzák a kátolyi December 21 tsz munkáját, tapasz, tálatokat szerezzenek. A küldőt teket községünk legpéldamutatóbb dolgozó parasztjai közül választot­tuk ki. Olyanokat, mint Marci Já­nos délszláv középparaszt és mint Szabó Imre négyholdas dolgozó paraszt akik beadási kötelezettsé gükel 100 százalékra, határidő előtt teljesítették Küldötteink visszatérése után gyűlést hívunk össze és a tapasztalatok alapján megbeszéljük a tszcs megalakítás sót. 1 BEKEFFI ANDRÁS Olasz.

Next

/
Thumbnails
Contents