Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-03 / 181. szám
w K P f, ff 1052 VUCUS7TUS 5 2 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszerrezetek Országos Tanácsának határozata az üzemi balesetelhárításról Ab elmúlt években a felszabadulás előtt elhanyagolt üzemi balesetel'hárí- tás terén komoly fejlődés történt. Az állami szervek széleskörben bevezették, a szakmai óvórendszabályokat, megindult a dolgozók szervezett oktatása. Az új üzemek korszerű baleset- védelmi berendezésekkel épülnek s emellett a régi üzemekben is fejlesztették a tőkés rendszer által súlyosan elhanyagolt védőberendezéseket. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa megállapítja, hogy a balesetek megelőzése és elhárítása terén elért fejlődés ellenére az üirétn' balesetek aránya még mindig magas. Ezért a Minisztertanács és. a Szak- szervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja az üzemi baleseteiká.ritás létlVeges javítását és az eddiginél gyorsabb fejlesztését. Ezért a többi között az alábbiakat határozza: I. 1. A váP.alati igazgatók és általában az állami szervek feladata: ■a) az üzemekben a balesetek megelőzésének megszervezése, bt az óvórendszabályok végrehajtása., a munkavédelmi felszerelések és aruk használatának biztosítása. /el a balesetekért felelős személyek felelősségre vonása, <j) a balesetelhárítás iktatásának megszervezése, 2. A balesetelhárítás megszervezéséért felelősek az illetékes miniszterek. A vállalatoknál személyesen felelős a vállalat igazgatója és főmérnöke: emellett az egyes üzemrészeket iránvitó vezetők felelősek a közvetlen vezetésük alatt álló területért. A. Minden termelő vagy forgalmi tevékenységet irányító minisztériumban. továbbá az egészségügyi minisztériumban megfelelő szervezetet kell létrehozni a vállalatok munkavédelmi és balesetelhárítási tevékenységének irányítására és ellenőrzésére. 4. Az üzemek igazgatói kötelesek a munkavédelmi és balesetelhárítási teendők ellátására biztonsági megbízottat kijelölni. Ha az üzem kétezer főnél több munkást foglalkoztat, a biztonsági megbízottnak más beosztás nem adható: az ötezer főnél több munkást foglalkoztató üzemekben pedig megfelelő műszaki képzettséggel rendelkező dolgozók- bó! munkavédelmi irodát kell szervezni. A biztonsági megbízott a főmérnök közvetlen irányítása alatt áll. 5. A miniszterek, gondoskodjanak arról, hogy iparáganként a szakma adottságainak megfelelő balesetelhárítási óvórendszabályok álljanak rendelkezésre. a) minden üzemnek legyen saját balesetelhárítási útmutatója, am el vet az igazgató ad ki az iparági rendszabályok alapján, kiegészítve azokat a helyi körülmények szerint szükséges intézkedésekkel. b) a jövőben a balesetelhárítási rendszabályokat az egyéb munkavédelmi intézkedésekkel együtt fel kéül venni a kollektív szerződésekbe is. 6. Az egészségügyi minisztérium tegye meg az intézkedéseket az üzemekben az elsősegélynyújtás megjavítására. , II. t. A szakszervezetek és a 'szakszervezetek Országos Tanácsa a) javaslatot tesznek a balesetelhárítás fejlesztésére, résztveszuék az egészségvédő és balesetelhárító óvó- rendszabálvok kidolgozásában. b) ellenőrzik a munkavédelmi törvények, rendeletek, óvórendszabályok és a kollektív szerződésekben vállalt kötelezettségek végrehajtását, c) nevelik a dolgozókat az óvórendszabályok betartására. 2. A szakszervezetok és a Szakszervezetek Országos Tanácsa a balesetelhárítási rendszabályok betartásának ellenőrzését a dolgozók tömegellenőrzésének megszervezésével, s emellett a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők és főfelügyelők útján valósítják meg. a) a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő felhívhatja az üzem igazgatóját, bogy a balesetek előidézésére alkalmas körülményeket záros határidőn , beliül küszöbölje ki. hl a főfelügyelő — ha az igazgató valamely baleset előidézésére alkalmas körülményt felhívásra nem küszöböl ki -7- az Illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával a veszély elhárításáig a munkát fejfüggesztheti. Közvetlenül fenyegető veszély esetén a főfelügyelő a munka felfüggesztését azonnali hatállyal is elrendelheti. d) a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők hatáskörét * bányaüzemekre is id kell terjeszteni. III. t. Azokban az üzemekben és munka helyeken, ahol a dolgozókat üzemi baleset érheti: a) minden újonnan belépő vagy új munkakörben foglalkoztatott munkást a munkába lépést követő egy héten belül gyakorlattal egybekötött balesetelhárítási oktatásban kefl részesíteni. A gyakorlati képzést a munkahelyen a művezető irányítja. b) üzemmérnöki, művezetői és hasonló beosztásban 1032. évi október 1-től kezdve csak az működhet, aki írásibeli nyilatkozatot ad arról, hogy a vezetése alatt álló területre vonatkozó balesetelhárítási módozatokat és óvórendszabályokat áttanulmányozta és ismeri. 2. A vállalat igazgatója az egyes üzemrészek vezetői, a szakszervezetek és az üzemorvos bevonásával a) köteles havonta egyszer az egész üzemre kiterjedő balesetelhárítási biztonsági szemlét tartani, b) minden jelentősebb üzemi baleset körülményeit a helyszínen haladéktalanul kivizsgálni, c) a vizsgálatról nyilvántartást vezetni. A felügyeleti szervek rendszeresen ellenőrizzék a nyilvántartás vezetését. 3. Az üzemorvos is felelős a balesetelhárítás megszervezéséért. IV. 1. Az üzem köteles minden nyolc napon túl gyógyuló sérülést, vagy kettőnél több személy ennél rövidebb ideig gyógyuló sérülését okozó balesetet 24 órán beiül jelenteni a miniszternek, az illetékes szakszervezet központjának, továbbá az üzem helye szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnak. A fenti rendelkezések nem érintik a baleset statisztika,; adatszolgáltatási kötelezettséget. 2. Baleseti ügyekben ■ rendőrhatóságok a nyomozást 14 napon belül kötelesek befejezni és az hatokat az illetékes ügyészséghez küldeni. Az ügyészség újahb 14 napon belül köteles a vádindftvány ügyében dönteni, a bíróságok pedig továbbá 14 napon belül a tárgyalást kátüzná. S. Fegyelmi úton is biztosítaná kell a balesetelhárítási rendszabályok betartását a) A vállalat .igazgatója köteles minden olyan üzemi haleset után, amely legalább egy napi munkaképtelenséget okoz, a felelősség megállapítására fegyelmi eljárást indítaná. 4. Az óvórendszabályok betartása minden dolgozónak kötelessége, Ha a dolgozó a biztonsági előírásokat figyelmeztetés ellenére ás megszegi, a vállalat igazgatója vonja felelősségre. V. 1. A balesetelhárító berendezéseket és eszközöket a) elsősorban minden üzem maga köteles előállítani, b) a miniszterek kötelesek megszervezni az üzemeikben nem gyártható felszerelések előállítását. VI, 2. A minisztereik és a szakszervezetek az élüzemek és versenyzászlók kijelölésénél mellőzzék azokat a vállalatokat, amelyeknél a balesetelhárítás elhanyagolása miatt a balesetek száma kedvezőtlenül alakul. 4. A munkavédelmi újítások elbírálását meg kell' gyorsítani. 5. A balesetek elilerri harc fokozása érdiekében Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetet kell létesitemi a Szak- szervezetek Országos Tanácsának irányítása alatt. 7. A határozat végrehajtásáért *r érdekelt miniszterei éa a szakszervezetek felelősek. A Minisztertanács felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy ezt * határozatot megfelelően alkalmazva, szintén szervezzék meg a balesetelhárítást. A bűnvádi felelősségre vonatkozó rendelkezések a termelőszövetkezetekre i* vonatkoznak. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a minisztereket, a termelés vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítsák az üzemi balesetek számának csökkentését. A szakszervezetek, üzemi bizottságok tekintsék döntő feladatúknak a balesetek elleni küzdelmet. Fokozzák ezen a téren is a dolgozók nevelését és ellenőrizzék következetesen az óvórendszabályok betartását. A termelés vezetői és a szakszervezetek szerezzenek érvényt annak a törvénynek, hogy a szocializmust építő népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. Verseny vállalás, amelyről nem tudnak a dolgozók A napokban Heberbrig Henrik er- társ Tékes község pártszervezetének titkára egy versenyfelhívást küldött szerkesztőségünknek: ,,A cséplést határidő előtt tíz nappal,' vagyis augusztus 10-re befejezőnk és ezzel egyidejűleg gabonabe- edásunkat mindenből száz százalék ra teljesítjük. Ennek elérése érdekében a kévedobálók és kazalrakók között megszórvezziik a versenyt és azt minden váltás a kaiméval értékeljük, az eredményt a cséplőgépnél a versenytáblára kiírjuk. A csép lő, .munkásokból egv háromtagú brigádot szervezünk, amelynek az a fei_ adata, hogy minden dolgozó parasz tot meggyőzzön a beadás jelentőségé rál, Jhogy a cséplőgéptől mindjárt a begyüjtóho yre kerüljön a gabona. Mi, Tékes község dolgozó paraszt- fai vállaljuk, hogy augusztus 10-re mindenből száz százalékra teljesítjük a beadási tervet. Lazaságot nem tűrünk, kérjük a tanácsot, hogy a lemaradókkal szemben a miniszterta- náés határozata szerint járjon el, ív-l-10 százalékkal emelje fel köte e zettségüket.“ Ezzel egyidejűleg ver «enyre hívták a sásdi járás összes községeit A vállalás igen szép Ezért kimentünk Tékesre, hogy megnézzük, a versenyfelhívás után milyen verseny folyik a cséplőbrígádok és dolgozó parasztok köpött, mer; igen jó, kell dolgoznia annak a községnek, amely a járás valamennyi községét versenyre hívja és győzni akar. Első utunk a cséplőgéphez vezetett, tthol elég szomorú tapasztalatokat sZe reztünk. Már egészen megfetedkez- tok a versenyfelhívásról, pedig csak július 19-én született A vál aiá.sbó! úgyszólván semmit sem valósítottak meg. A versenyt egyáltalán nem értékeik és az eredményeket az élen járó brigádtaqok nevét sem írják ki * táblára. A háromtagú népnevelőbrigádba ugyan beválasztották Horváth Erzsé betet, Schulauf Györgyöt és Bekkel Klárát, de agitációjuk frázisokban itteni ki. ^Felmerül a kérdés, miért aludt el a verseny a községben, mi az oka, hogy nem teljesítik vállalásukat. A választ a versenyfelhívás meg szervezésénél kell keresnünk A párttitkár elvtárs, a tanácstitkár, tanácsé nők és a 'csépiesi ellenőr gondoltak egyet, tógépei tél; a versenyfelhívást. Utána Gábor Ferenc felolvasta a csép’.őbri- gád tagjainak és aláíratta mindenkivel. A tanácselnök e vtárs pedig a kfébífö kezébe nyomta, aki 12 olyan dolgoz*» paraszttal aláíratta, akik már teljesítették a beadási kötelezett, ségüket és ezzel „kész volt a versenyfelhívás. Persze hogy most senki nem érti szívügyének és nincs gazdája a versenynek. A cséplőmunkások már el is felejtették, hogy versenyvá .tolást írtak alá, nin es versenynyiIván osság és ennek következménye, hogy nem is törődnek vele. A pártszervezet (átkára pedig semmit sem tesz, hogy egészséges verseny alakuljon ki a faluban. Heber brig elv társ ezelőtt két hónappal tartott utoljára népnevelőértekezletet, azóta nem oktatta ká a népnevelőket, nem adott át nekik meggyőző agitá- ciós érvet, nem bízta meg őket kon krót feladatokká . Heberbrig elvtárs. a tanácselnök és a cséplési főéi,tenor súlyosan megsértették pártunk politikáját, bürokratikusán készítették a dolgozók nevében egy versenyvá! alást a dolgozók tudta nélkü . Felelőtlenség, hanyagság ez különösen Heberbrig etvtárs- lól, mint a pártszervezet titkárától. „Ahol elhárul ódzik az önelégültség, az elbizakodottság, az a szellem, hogy e ég erősek vagyunk, egyedül is, hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására, ott rögtön meglapul és később elvész a párt és a tömegek egészséges kapcsolata. Pártunk elszigetelődik a dolgozó néptől— mondotta Horváth elvtárs, a Központi Vezetőség ülésén. Horváth elvtárs megállapítása szóru -szóra vo. natkozik Tékes községre. Nincs meg az egészséges kapcsolat a párt és a (ömeg-t k között lebecsülik a dolgozó parasztok erejét, tudását, azok kezdeményezését. Vajjon mit gondol Heberbrig elv társ, milyen véleménnyel vannak a dolgozók erről a versenyfe hívásról? Jogoe a felháborodásuk, hogy minden megkérdezés nélkül az ő nevükben versenyfelhívást akarnak intézni a járás valamennyi községéhez. Sürgősen ki kell javítani a hibákat Tékesen Az a feladat, tanácsülésen ismertessék a dolgozó parasztokkal milyen versenyfe hívást akarnak tenni és készítsenek olyan versenyfelhívást, amely a dolgozó parasztok véleménye szerint születik meg, s amelyet meg is tudnak valósítani. Azután mozgósítani kell a dolgozó parasztokat a vál elások teljesítésére, hogy a versenyben az ő községük legyen az első. össze kell hívni a népnevelőket és olyan meggyőző érveket adjon át nekik Heberbrig elv társ, amelyből minden dolgozó paraszt gyorsan megérti a beadás fontosságát. Helyes lenne, ha elmondaná a népneve őknek, mennyire megváltozott a község dolgozóinak élete, mennyire emelkedik életszínvonaluk és vásárlóképességük hónapról-hó napra. Nézzük csak meg a szövetkezet legutolsó háromhavi áruforgal mát. Májusban 17.150 forint júniusban 26.510, júliusban 31 430 volt a szövetkezet áruforgalma. Ma 15 rádió van a községben, amíg a felszabadulás előtt csak nvo c volt és az is a kulákoknál. Beszéljen erről Heberbrig elviárs és beszéljen minden népnevelő, ha győzelmesen akarják befejezni a ga- banabegyüjtést, ha igazi versenylendületet akarnak adni a begyűjtési csatának és akkor eredményesebb lesz a munkájuk. Lipóczki József A Pécsi Vendéglátó Vállalót do!gozói újból 6500 forint értékű csomagokat indítónak útnak Koreába Vállalatunk, a Pécsi Vendéglátó V. dolgozói lelkesen és igaz együttérzéssel vették ki részüket u koreai bélyegek vásárlásából. Még a gyűjtés közben felmerült a gondolat, hogy családi estet rendezzünk a koreai segélyakció javára. Klnltúrcsoportuuk jó munkával, a koreai nép harcát visszatükröző niű- sorszámokkal felkészült erre a Hullám-vendéglőben megtartott családi estre. Az erkölcsi siker mellett az tuyug'i sem maradt el, mert az. est bevételeként 6.500 forintot fizethettünk be a koreai segélyalap javára. Ezen az összegen sokszáz csomagol küldhetünk, mint újabb bizonyítékát a magyar dolgozók szeleteiének és együttérzésének. Azt hisszük helyes lenne, hu a többi pécsi üzemek és vállalatok, is követnék a segítésnek ezt a példáját Tóth Perem igazgató Vonják fefelős^gre a cséplést szabotáló Tóth Ferenc kulákot! Cserkút, KővágószőOős, Kővágóiét tő* községek alig néhány kilométerre vannak egymástól a dombok között a Mecsek agában. Korán beérett i*t a gabona, elsők között kezdtek az aratáshoz. Nem is csoda, ha elsőnek fejezték azt be s igy a cséplést is jóvaj előbb kezdték meg, mint a többi községek. Azonban „csodálatos“ módon még mindig »ok csépelni való van, különösen Kővágószölíősön. A kővágószötlősi dolgozó parasztok időben behordtáfc a gabonát és itaza ba rakták, azonban 25 gazda még mindig nem csépelt el. Pedig sL efcnA keil a csépléssel, hiszen ha jön egy eső, beázik a kazal, könnyen tönkre megy az egész évi munka eredménye. Sürgős a csépié* mégis áll a gép már másfél napja. De egyébként is keveset csépelnek vele. Naponta 50 —60 mázsát, pedig nagy 1000 es dob szélességű gép. A cséplőcsapat tagjai valamennyien becsületes do gozók ét sürgetnék a munkát, hiszen a keresetük ia több lenne, azonban a cséplőgép tulajdonosa, Tóth Ferenc egerági kulák ügyesen megakadályozza őket a nagyobb eredmények elérésében. A geppel eddig azért csépeltek, naponta csak 50—60 mázsát, mert nem etet- ■ hették rendesen az a tetők, ugyanis olyankor a törekrázó eldugult és hullt mindenie é a szem Persze a kulák „elfeledkezett“ arról, hogy ilyen esetben egyszerű a megoldás. A szál marázó ládák tetejére néhány iéoet kel! szegríni, ami megakadályozza a sok törekliuilást és a törekrázó nem dugu el. Ez az egész alig félórai munkába kerül. Hiszen ezt csinálta Tóth Ferenc majdnem minden évben azelőtt. Annakidején nem is ilyen keveset csépelt ezzel a géppel, hanem rendszeresen 110—125 mázsát, kétszeresét a mostaninak. Emlékszik erre jól a gép etetője, Jáhn Adám, aki hosszú évekig etette. Persze Tóth azt szeret né elérni, hogy később fejeződjék be a bséplés, minél több gabona vesszen kárba. Ennek érdekében mindenre képes A traktor Ács József kuáké, akivel összebeszéltek, úgy, hogy Acs kulák maga helyett felelős vezetőnek Lakatost küldte el. Lakatosban meg ériő barátra ia-láV, Tóth Ferenc, beszélték egymásnak, mi volt » muftban. így Lakatos is atani dicsekedett, hogy 5—6 traktorra volt és ő maga sohasem dolgozott. Majd megállapodtak, gondoskodnak arról, hogy ne csépeljen el a község határidőre. így aztán a gép hiába kattogott napokig, nem figyeltek fel rá. Mikor a cséplőgép munkásai figyelmeztették őket, csak kézlegyintéssel válaszoltak. Tegnapelőtt aztán le kellett álltai a géppel, mert a törekrázó csapágya nem volt bebiztosítva Ezáltal a szőri tóhüvely megszült, igy a golyós csapágy szabadon forgott a tengely csapján. Persze ezt megelőzhették volna, cje nem az voiit a céljuk * ennek javításával másfél napot húztak el. De még ez sem elégítette let a kulákot. Arról beszélt a cséplő- csapait tagjainak hogy nem érdemes a gépnél dolgozna, hiszen nem keresnek semmit Persze arról nem beszélt, hogy ő miatta károsult meg a cséplő- csapat minden tagja, hiszen miatta áll a gép. De hasonló a helyzet Kővágótőttő- sön is. Ott Kulin Ferenc kulák csépel és 1000 es dobszé ességű géppel naponta mindössze 40 mázsát csépel* nek hasonlóképpen a törekrázó el* dugulására hivatkozva. Kulin Ferenc kutaknak azonban arra is gondja van, hogy a dolgozó parasztok ne a géptől tegyenek eleget kötelezettsé-» güknok Igyekszik mindenféle rém* hírekkel lebeszé ni őket. Nem egv dolgozó paraszt hallgatott a szavára, mert a népnevelők nem leplezték le a kulák spekulációját, aki úgy akar ja akadályozni ötéves tervünk teljesítését, hogy késhetett a cséplést és a begyűjtést. Ezt tette Cserkút községben iß. amikor ott csépeltek, de eredménytelenül, mert a népnevelők leleplezték és bemutatták, hogy mi van mézesmázos szavai mögött. Ideje tenne hogy felfigyel jenek mindezekre Kővágószöllős és Kővágó- töttős községiekben. S ideje lenne, hogy a járási tanácson is rászánnák magukat és bőm ennének oda a hegyek közé, mert ez az oka annak, hogy a pécsi járás az utolsó helyen van a begyűjtésben. A kulákok sza- botálösa miatt nem haad a csépiéi, elhúzódik a begyűjtés. Éppen ezért lépjenek fel keményen a kulákok «E ten, akik akadályozni szeretnék tervünk teljesítését és a becsületes dolgozókra támaszkodva gyorsítsák meft csóplés ütemét 6 akkor a pécsi jé' kerül a versenvben. El- a mindenük írás is előrébb
