Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

to NAPLÓ 1952 AUGUSZTUS 22 Elvesztegetett percek — kárbaveszett milliók DésTSutáp esgy ára harmincöt percet mutat a S »piano Géjpgyúr blokkoló órája. Majdnem fél óra von még hát­ra a diéflelőbböí műszak befejezéséig. A do’pozótk többsége jól hasznosítja ezt az időt is, hogy a műszak befe­jezte után azna’, az érzéssel indulhas­sanak haza: ma is teljesítették a ter­vükéit. Vannak azonihan olyanok is. akik erre nem gondolnak és már ilyen­kor sűrűn tekintgetnek az üzemrészé­ben elhelyezeti órák felé. kiég csak háromnegyed kellő less öt perc múlva- de az eszterga mühelv- ben a dolgozók nsgyrésze már tétle­nül (ölti az időt. Az a brigád- amely­ben Gadó Gyöngy. Oszt erlag Mihály és Raók István dolgozik — már in­dulásra készen áll. Gépeiket szépen megtisztították és Gadó György éppen a napi teffjesftniéii.vét írja lie. — 130 százalék, — mond ja büszkén — De újítással ériem ám el ezt a jó eredményt — ős mindjárt megmutatja, hogyan sikerült elérnie, hogy az egyes munkadarabokat 24 perénél kévéséivé Hí alatt végezhesse el. Valóiban szép lei jesitmény, de két óráig Gadó elv- társ még egy munkadarabbal többet vég*zieltett volna el, és ezenkívül! még n peptisztílásra is maradt volna ideje. „Igaz, persze, hogy igaz. Elég öt perc íz gcptiszliiáshoz, rlc mindig előbb szakink elkezdeni" mondja röslel- kedve. A mű helyi ven kísebb-nagyobb cso- pdrtosu’iisok keletkeznek, akik ugyan röstelik magukat a lógás miatt, de mégis jobb megoldásnak találják e/t. n *nt a munkát. Talán észre sem ve­szik, hogv Nyéki Tihamémé- aki fa­tal szakmunkás — az 6 lógáVdejük alatt mór meg is kezdte a délülános műszakot. A délutáni műszak dolgozóéinak több sirge idejében érkezik, de majdnem nrvndij akadnak köztük késők. Szentes János azonban két óra után tíz perv- eal sem volt még látható az üzemben Az ilyen dolgozók csak féhárom felé vegv még később kezdenek munká­hoz. hiszen amíg beérnek az üzembe, amíg átöltöznek, tájékozódnak a mun­káról sok idő múlik el. 1 gyári statisztika szerint a So piai in­ban havi átlagban 2d. 33 igazolatlan mulasztás történik. Egy igazoatlan mulasztás okozta termelési kiesés pénz. érték* naponta átlag 218 főműt. ha­vonta pedig 0,469 forintot tesz ki. De számoljunk további Igazolatlanul éven­te átlag 310 műszakot mulasztanak él és c 73.368 forint kiesést jelent a: üzemnek Naponta a korábban elkezdett gép- tisztítások és az ezt kővető ácsorgj- »ok 4.J20 percet tesznek k,i. Ez össze­sen '8.6 óra. amely majdnem tíz mű­szaknak felel meg. pénzben ped g I 2.437 forintot jelent Ez az öszeg hasonlta 73.110 forintra rúg, az évi értek pedig közöl egy mil­lió. A Sopicma Gépgyárban évente 377.320 forint értékű munkát végez­hetnének el az rrlait az idő alatt, amennyivé! naponta előbb abbahagy­ják a fegyelmezetlenek a munkát. — Ennyivel károsítják meg a fegyelme­zetlen dolgozók népgazdaságunkat. De ez még nem minden. Morf azokból a ivére okból, amelyekkel náponta előbb hagyják abba a munkát — órák lesz­nek, az órák napokat tesznek ki. ezért pedig fizetést kaplialnának, ha ledol­goznák az időt. De élbolyéit inkább megelégednek a kevesebb fizetéssel is. De még ez sem minden ... „Sincs az a statisztikus, aki fel tud­ná mérni a munka szervezetlensége, az ácsorgás, a munkaidő alatti sétá­lna . .. okozta kiesést“ — mondotta Vas elvtárs a munkafegyelem kérdé­séről tárgyaló országos aktíva értekez­leten. Erre vallóban nincsenek statisz­tikai adatok a Sopiana Gépgyáriban. Pedig az ácsorgással; jótállásai töl­tött idő értéke is többmlilió forint ér­tékre rúgna, ha összeszámolnánk. Gépgyárban az P Vókány községben igen föl Italod a gabonabrggüjtés. Eddig 106 száza­lékra teljesítették begyűjtési tervü­ket. A beadásban példát ynutat ott a Törekvés term el ősz ö vetkezet. Jó munkát végzett a községi DISZ szer. vezet is, & Jiatalok alaposan kivették részüket a begyűjtési munkából. Az eredményes gabonnbegyiijtés miatt azonban elbizakodhik a párt- szervezet éis a tanács dolgozói. Meg­feledkeztek a sertés-, vágómarha-, baromfi- és lojásbegyiijtésről. Igya harmadik negyedévi tervüket sertés­ből 7.5 százalékra, baromfiból csak 20, ifojásból 50, vágómarhából 57 százrdékra teljesítették. De ezek a: eredmények is jórészt a: első félévi jó begyűjtésből odódnak. A harma­dik negyedévben alig adtak be a dolgozó parasztok sertést, vágómar. hát, baromfit és tojást. A hibák ott gyökereznek, hogy -u begyűjtési állandó bizottság tagjai nem mutatnálj példát a beállásban. Ök kullognak hátul. Még a .félévi beadó»; kötelezettségüket sem telje­sítették. Kapitány 1-ászló kilemcholdas dol­gozó paraszt a begyűjtési állandó- bizottság egyik tagjának baromfiból kilenc kiló a beadása, de csak 3 ki­lót adott be. Tojásból 300 darab he. tök, a késők és a fegyelmezett lenkadők. akik előbb abbahagyják a munkát — évente 954.948 forint kárt okodnak az üzemnek és saját magúiknak. És ha ki­számítjuk, hogy cgv bérházban egy kétszobás összkomfortos lakás felépí­tése 40.000 forintba kerül, s ezt el­osztjuk a figyelmével Írnok áJflal oko­zott kár összegével, akkor nyilvánvaló lesz, hogy huszonnégy kétszobás la­kást építhetünk fel ezen az összegen. A Sopiana Gépgyár párt- és szak­szervezetének. népnevelőinek sokk a 1 többet és sokkal jobban kell foglal­koztok a munka fegyelem megszilár­dításával. mert azok az eredmények, amelyeket a munka más területén el­érnek — csak akkor lesznek igazán értékesek, ha párosulnak a munkafegyelem megszilárdításával. Harcoljanak a Sopiana népnevelői a munkafegyelem megszilárdításóiért. Eb­ben a harcban sok jó érv áll rendel­kezésükre. Mindenekelőtt az az alap­vető érv, hogy szocialista, társadal­munkban a dolgozó népiért van min­den — a szocialista munkafegyelem is II. M. i* mutassanak dolgozó lyett csak 3-60 darabot adott lés még a gabonabeadását sem teljesítette 100 százalékra. így nem is lehet cso­dálkozni. hogy a község dolgozó pa­rasztjai élőállatból nem teljesítik be­adási tervüket. Vókány csak úgy tudja lemaradá­sát behozni, ha a pártszervezet sör. pösen felszámolja a tanácson belüli lazaságot, példamutatásra neveti a község vezetőin. Kövessék ' Sztfert Kristóf öt holdas dolgozó parasztot, aki elsőnek lett eleget gabonabeadá- sár/zk. Baromfibeadását 200. tojás- beadását 160 százalékra téliesítetté, kötelességét .4 mezőgazdasági mun­kában is példaképül lehe állítani a többi dolgozó paraszt elé. Ha Sztfert Kristóf példáját köve. tik a begyűjtési állandóbizottság tag­jai is, akkor a község rövidesen be- hozhatja lemaradását, A dolgozó pa­rasztok elvárják, hogy azok a dol­gozók, akiket megválasztottak -a köz. ség irárn/itására. példát mutassanak a begyűjtésben. A begyűjtési állandó bizottság tagjainak példáját követni fogják a többi dolgozók is és Vó­kány. nemcsak a gobonabegyüjtés- ben hanem a sertés-, baromfi- és tojásbegyüjtcsben is felsorakozhatik a megye élenjáró községei meté. igazolatlanul mulasz­és baromfibegyűjtésben példát a vókányi KÖNYVTARNYlTÁS Boltíves, történelmi értékű épület a pécsi Geister Etá-utcában, harmincezer könyv birodalma. — ez a me­gyei könyvtár. i mrgrví könyvtár Augusztus 20-an. alkotmá­nyunk harmadik évfordulóján megnyílt. Nem ezen a napon nyitották ki először az itteni könyvtár kapuját, hiszen már a kilencedik éve járnak ide a pécsi olvasók. Kilenc évig egyetlen apró szobában kölcsönöztek, az asztalon feküdtek a könyvek és ha három ember váló. gatott, akkor több már ode se, de a szobába se nagyon léphetett. Pedig egyre többen szorongatták a kapu alatti kis szoba kilincsét. Soha ennyien és soha ennyit nem olvas­tak. Ebben az évben már 1200 tagja volt a városi könyv, tárnak és csaknem négy könyvet ért el fejenként a havi olvasási átlag. Egy éve még csak havi két könyvnél tartottak. Tervgazdálkodásunk óta, a művelődéshez való jog és lehetőség biztosítása óta nagyon lépett előre könyv­tárügyünk. de még hosszú út áll előtte. Ezért érkeztek újabb és újabb könyvszállítmányok a Geisler Eta-utcai könyvtár földszinti, a/nró raktáraiba és ezért indultak el a könyvespolcok az emeletre is. Az öreg ház megifjodolt. Köz falai: tűntek el és az évtizedekig „felesleges ember‘‘-ként elkönyvelt könyv­tárosok a kőműves szerelők mögött és előtt jártak a reiidezkedésben, tervezgetésben. Ah(d fát vágnak, olt hull a forgács, — nem sike­rült minden kifogástalamd, az épület új színét egy kicsit világosra mázolták, a kaput meg nem festették be se­hogy sem, mert az egész Mázolóipari Vállalat, portásostőt, igazgatóstól egyetemben nem talált egyetlen benzin­pisztolyt sem, melyei a régi festékmaradványokat le­égethették volna. Aztán a népművelési minisztérium jS tévesen küldött egy pár asztalt az olvasóterembe — mert itt mai ilyen is van. — A pályát tévesztett asztalok hosszabb javítás után a múzeumba kívánkoznak. De ezek már mind olyan apróbb szépséghibák, melyeket éppen a nagy változások láttán vettünk észre, mi is, az olva­sók is. Mert az olvasók szeretik a könyvtárat. Tízre hir­dették a megnyitót és itt nem voltak későn jövök. Fehér- hajú öreg totyog az emeleti napfényes szabókban, pi­rosképű, szemüveges diákgyerrk merészkedik most be u megnyitó előtt a csendes raktárba. Az ujját végighúzza a polcokon, Shakespenro-t keresi, azt »cm céltalanul, hanem egyenesen a Hamletet szeretné tőle olvasni. De nem lehet. Egy napot kell még várnia. Ma csak a megnyitó van. A könyvtár egyik dolgozója megmutatja a polcon a keresett kötetet. Holnap leveszik onnan és a kisfiú kezébe adják. Ez az egy nap már nem a világ. Nem egy napot kelleti várnia arra, hogy Baranyában könyvtárak sora nyíljon. 1049-ben már negyvenhét könyvtár volt a megyében, 1952-ben csak kétszázhar­minchét. Azért csak. mert amint Simelt Árpád elvtárs, a megyei tanács végreha jtóbizottságának titkát a mon­dotta megnyitóbeszédében: „E könyvtár megnyitása kez­dete egy nagyarányú könyvtárfejlesztésnek megyénk területén, ez azt jelenti, hogy 1953. végére Baranyában nem lesz olyan község, állami gazdaság és termelőszö­vetkezet, ahol ne lenne könyvtár." Kondor Istvánná elvtdrsnő a népművelési minisz­térium nevében adta át a könyvtárat, mint újabb bizo­nyítékát pártunk politikájának, amely hazánkból nem­csak a vas és acél, de a könyv és a müveit emberek országát teremti. A megyei könyvtár vezetője. Szöllősy Kálmán elv­társ elsősorban a legérdekeltebbek, az olvasók nevében átvette a könyiyárat. Még egy perc. Két jutalmazást bonyolítottak le egy füst alatt. A hosszúhetényi könyvtáros. Szabó Szeréna a megyei első és a sásdi Vajda Józsefnc a sorrendben má­sodik könyvtáros vette át jutalmát. Ezután megindultak a vendégek és olvasók, megte­kintették a könyvekből összeállított, szinte élőszóval érvelő Alkotmány-kiállítást. Megnyílt a kapu, megnyíltak az ajtók, ezernyi jő író, tízezernyi jó könyv, történet, hősi tett felé szabad lett a bejárás. Az ünnepség elején egy nyomdász. Farkas István elvtárs Kucka Féléi versét szavalta. A vers írója költői kérdést tett fel: „A legfinomabb fémet műveletlen hagy- juk? Ne acélozzuk* Lepje régi rozsdát“ .1 katiő kertlémre a valóság válaszolt: „Ezért nem lehet! Csiszolni a dolgozók tudását * hogy megváltozzék tőlük a világ, harcba indulnak a könyvezredek." Batanyamcgyct főhadiszállásuk: Fécs, Geister Eta- utca 8. SZÁNTÓ TIBOR ■ Máhr Margit a klerikális reakció embere „Nem kisebb hiba. hogy párt­ós állami szervezeteink elhanya­golják a klerikális reakció elleni harcot és újra tért hódítanak az egyházi reakció ..ártalmatlanságá­ról“ szóló illúziók.“ (Horváth Márton elvlárs beszá­molójából). A Mindszenty- és a Grősz-per az el­lenség számára súlyos vereséget jelen­tett. De mindez nem jogosít arra, hogy most már azl higyjük: Mindszen- lv és Grősz embereiből, a tegnapi far­kasokból mára ártatlan bárányok lel­lek. A klerikális reakció ügynökei ma is itt vannak, köztünk dolgozók kö­zött — figyelmeztetett bennünket — Horváth Márton elvlárs a" Központi Vezetőség ülésén mondott beszédében. A klerikális reakció módszerei rend­kívül változatosak, méltóak az alkal­mazkodás és szemforgatás évezredes jezsuita hagyományaihoz. Különösen figyelmet fordítanak olyan politikai­lag és gazdaságolag fontos rétegre, mint a bányászsúg. magam som láttma je­lentőségét a klerikális reakció elleni harcnak. Azt gondoltam m-agambamn: Grősz- per felgöngyölítésével nyiltan nem mernek támadni, a burkolt fanmájú támadás pedig nem veszélyes. De en­nek az ellenkezőjéről! győzött meg en­gem az, amikor megjelent házaimba® Máihr Margit nyugalmazott „tanár ürülő”. * Meszeslclep az elmúlt két év alatt hatalmas változásokon ment keresz­tül. Sok minden mutatja ezt a váCto- zást. Uj bányászházak állnak a kopár szántóföldék helyén. Majdnem min­den dolgozó lakásában rádió szól. Ahogyan megyek haza műszak elvég­zése után, ritka az a nap, hogy egyik­másik bányászház előtt ne álldogálni kocsi új bútorokkal! megrakodva. Mindezek bizonyítják bányászok meg­változott életét. Az István-aknai fel­olvasó teremben lévő versenytábla a_zt mutatja, hogy bányászaink ezért a megváltozott életükért harcolnak is a több csille szén kitermelésével. Böröcz János (9), Németh Antal (4) és a töb biek becsülettel teljesítik a második bányásznap tiszteletére tett vállalásai­kat. Azonban nem mindenki örül fejlő­désünknek. A klerikális reakció és ügynökei mindent elkövetnek annak érdekében, hogy akadályt gördítsenek az építőmunkán,k elé. Ezt bizonyítja az is. amikor Mehr Margit megjelent lakásomon, s „demokratának” álcázva magát igyekezett „agitációs“ munkát végezni. Nézzük csak meg. kicsoda Mehr Margit nyugalmazott tanárnő? Mehr Margit a múl trendszerben megszokta, hogy ..úrnőnek” szólítsák. Pályafutása a debreceni leányközép­iskolában kezdett felfelé ívelődni. Itt a serdülő lánykákba igyekezett minél jobban belenevelni a ,,vörös veszede- !em“-ről szóló tanokat. Az ilyen em­bereket tisztelték is a mnft-remdszer urai, na meg a klerikális reakció. Azoöban Mehr Margit nem sokáig ne­velhette az ifjúságot a „vörös veszede­lemre”, mert ezt meghiúsította a Szov­jet Hadsereg, amely felszabadította hazánkat. Természetesen a felszabadulás után Mehr Margit nem lett a népi demo­kráciánk híve. Mindig ellensége volt a dolgozóknak cs ellenség is maradt. Csak a taktikáját változtatta neg. Míg felszabadulás előtt nyiltan uszított Szovjetunió ellen, addig napjainkban váltás mögé rejtőzve végzi „agitácjó- ját”. — úgy emlékiezem — nyolcadika lehe­tett, meleg nyári nap volt Máhr Margit a melegségtől izzadt homlokkal kanyarodott be mc- szcsi bányászlakásom udvarára. — Meleg van — fordult szemérme- sen, mosolyogva az udvaron tartózko­dó feleségem felé. — Meleg van — felette vissza fe­leségem és máris induCt volna a munkája után. Csak Máhr Margit nem az az asz- szony, aki siker nélkül odébb állna. Addig pörgött a nyelve a melegről, dinnyéről, mig végre is kibökte: „sze­retnék megismerkedni a férjével“. Feleségem engedett kérésének és be- kalauzolta a házba. Éppen pihenni akartam, de mit sem sejtve; barátsá­gosan fogadtam a látogatóL Először mindenapi dolgokról beszélgettünk, majd fokozatosan rátért jövetelének céljára. Hamarosan előkerült aktatás­kájából .,Kneip Kura“ című könyv. Amikor látta, hogy váratlanul] ért en­gem az, hogy Krisztus tanításaival akar szórakoztatni, hamarosan egy szekfűt nyomott a kezembe. Ezután mór egymást követték az események. Elkezdte magyarázni, hogy soványságomnak oka a sok mun­ka, amely elöbb-utóbb rossz útra ve­zet engem. Először csak nevettem ezeken, a*i hittem téves nézetről van szó. Máhr Margit hamarosan megmutatta igazi arcát. Nem riadt vissza attól sem, hogy rágalmazza a kommunistá­kat. hogy kivel ál­lok szemben, A klerikális reak­ció egyik ügynökével, aki váltós ürü­gye alatt elégedetlenséget akart szfG" ni népi demokráciánk rendje ellen. Ezek szierint Máhr Margit terve nem sikerült, mert kiutasítottam a házam­ból. De ezzel még a történet nem ért véget. Az országban még vannak Máhr Margitok, s mindent elkövetnek, hqgy a dolgozókat félrevezessék. A feiái példa egyben legyen tanulság is szá­munkra. Gondoljunk Horváth MáTton elvtárs szavaira: „Fel kell számolnunk az egyházi reakció áílítólagos „békés” szándékaival kapcsolatos hhmis el­képzeléseket. Rendszeres propaganda- munkával világossá kell tenni a pár­ton belül azt a százéves marxi meg­állapítást, hogy a vallás ópium a nép­nek". Ránk népnevelőkre hárul az a feladat, hogy Grösz és cinkosainak le­leplezése a klerikális reakció földalatti sötét tevékenységére vetett fényt sok­kal jobban föl kell használnunk nép­nevelő munkánkban, hogy maguk a dolgozók rántsák le a leplet a Máhr Margitokról. GarAtnszcgi György tudósító. Kezdetben Néhány hete [Most már tudtam, Szeptember 1-től lehet cukorrépa termelési szerződést kötni A Kaposvári Cukorgyár értesíti azo­kat a termelőszövetkezeteket és egyé­ni dolgozó paraszt okot, akiik cukor­répa termeléssel fog]« tik óznak, hoev szeptember 1-én kezdődik az 1953. évi cukorrépa ‘termölési szerződések meg­kötésének ideje. Azok a tsz-ek és dolgozó parasztok, akik szerződést kötnek, nagy előnyben részesülnek. Mutatja ezt az 1951-es termelési évben a magyartelek» Gerő Ernő tsz jövedeLme, ameJy 5 hold föld­ről 1198 mázsa cukorrépát szálatott ie és ezért összesen 11.158 forrót kész­pénzt és 23 mázsa 97 kiifló cukrot ka­pott. l'gyancsak jól jövedelmezett ifjú Kovács József niagynvárádi dolgozó paraszt 840 négyszgölön termelt cu­korrépája is. Területén 108 mázsa ter­mett, amelyért répaárként 1007 form­tot és prémiumként 693 forintot ka­pott. összesen 1700 forint készpénzt és 336 kiló cukrot jövedelmezett fél­hold földje. A készpénz, prémium és a cukor­juttatás mellett mázsánként 65 Icáié nyers, ragv 3 kiló száraz répás z el etet. fél kiló melaszt kaphatnak s gazdák jutányos áron, amii igen jól tudnak értékesíteni az állatok takarmányozá­sára. A felsorolt kedvezmények mel­lett a cukorgyár a répaíermfllö gardák nők gép is aán távra szántási hitch. mű­trágyát, nemesített vetőmagot, műve­lési eszközöket őszi levonásra, kamat mentesen előleget biztosít. Rothadt burgonya '.Augusztus 21-én -a huzatért piacon a Kiskereskedelmi Vállalat rothadt burgonyát árusított. Erről felt pn. nászt Kovács Lajos elvtárs a Szerelő, ipari Vállalat dolgozóját Panaszát kivizsgáltuk. A burgonya Somogy jnegyéből ér­kezett Pécsre augusztus 13-án. A megérkezéskor .tok rotluutt volt kö­zötte,■ 4 MEZŐ KÉR Vállalat vezető, sí-ge intézkedett, hogy válogassák ki a burgonyát. Ezt a dolgozók 19-én elvégezték. Csütörtökön retprel azon­ban nem ellenőrizte le Eisler Adóm raktárkezelő hogy „ kitisztítás meg- fe!rlö-e. Felelőtlenül 25 mázsát le- szétütött a Kiskereskedelmi Vállalat­nak. JA burgonya 'sok rothadttal ke- veredve került a vásárolni akaró dolgozók elé Szerkesztőségünk fel­hívta a MEZÖKER vezető ség á.t e sú iyos hanyagságra és felelősségre vonták Eiter Adóni raktárost. Filer azzal akart kibúvót keresni a felelős­ség alól, hagti „rosszak a szemel­nem látta, hogy a burgonya rothadt- Ilyen felelőtlenül azonban nem le­het elintézni olyan esetet hogy a dolgozóknak rodhadt burgonyát akarnak eladni. .4 MEZÖKER vezető­sége szigorúan vonja felelősségre ez­után is minden olyan hanyag mun­kát végző dolgozóját, at:i semmibe veszi a dolgozók érdekeit.

Next

/
Thumbnails
Contents