Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

I NAPLÓ 1952 AUGUSZTUS 22 A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete (Folytató* a harmadik oldalról). o'.öző gyógyászati eszközök, valamint a modern .diagnosztikai és a gyógyító orvosi berendezések termelésének fo k ozására. Biztosítsa a testnevelés és a »port további fejlődését. C Az iitévos terv végéig a köztár. O. saságok fővárosaiban, városai­ban, a területi, vidéki és nagyobb ipa­ri központokban fejezze be a hétosz táiyoa oktatásról az álltalános közép fokú (tízosztályost oktatásra való át menetet. Teremtsek meg a feltételeket ahhoz, bogy a következő ötéves terv ben az általános középfokú (tízosztá­lyos) oktatást teljes egészében meg' valósítsák minden városban ós fa n ban. Az iskolahálózat bővítésének bizto­sítása céljából az 1951—19515-ig terje­dő időben az 19+li—lind es évekhez viszonyítva emelje 45 százalékkal a felvételt a pedagógiai főiskolákon az. za!, hogy a Litván SZSZK-lián 2.3- szsrtsséro, a Lett SZSZK-ban HO szá­za; ékkai és az tiszt SZSZK-ban 90 szá­zalékkal emelkedjék a pedagógiai fő­iskolákon a felvételek száma. Az előző ötévi» tervhez képest fo­kozza körülibeliil 70 százalékkal a vá­rosi és falusi iókoiák építését. Növelje tovább az általános műveltséget adó iskola szocialista nevelő jelentőségét c- a középiskolát végzett tanulók számára teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy szabadon válasszanak szakmát, kezdje meg a politechnikai oktatás bevezetését a középiskolákban és tegye meg a szüksége» intézkedé­seket az általános politeehnikai okta­tásra való átmenőt érdekében. L A népgazdaság és a kultúra ' ' továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatoknak megfelelően az ötéves terv alatt növelje körülbelül 30—3ö százalékkal a főiskolákról m a közép­fokú szakiskolákról kikerülő szakem­berek számát. Az ipar. az építkezés és a mezőgaz­daság legfontosabb ágai számára az 1950. évihez képest, 1955-re emelje kő. riilbeliil kétszeresére a főiskolákról kikerülő szakemberek számát. Az előző ötéves tervhez viszonyít­va a következő ötéves terv alatt nö­velje kürü'belül kétszeresére a főis­kolák és a tudományos kutatóintéze­tek aspirantúráin keresztül a tudo­mányos és a tudományos-pedagógiai káderek képzését. .Javítsa meg a tudományos kutató. dományos munkáját. Terjessze e! az élenjáró tapasztalatokat és igv bizto sítsa a tudományos felfedezések szé­leskörű gyakorlati alkalmazását. Min­denképpen segítséget kel! nyújtani a tudósoknak a tudás minden területén az általuk kidolgozásra kerülő elme leti problémákban és nteg kell erö»i leni a tudományos kapcsolatokat a termeléssel. Szem előtt tartva a felnőtt lakos ság egyre növekvő művelődési igé­nyeit, biztosítsa továbbra is a levele- zőtagozatok, az esti főiskolák és az esti középfokú szakiskolák, valamint a dolgozók oktatására létesült általá­nos műveltséget adó iskolák további fejlesz lését. H Tekintettel arra, hogy a nép­* • gazdaság — különösen az élen­járó technika növekvő alkalmazásával kapcsolatban — fokozottan igénvet szakképzett kádereket, javítsa tovább a fiatal szakképzett munkások képzé­sét az Állami Munka erőtartalékok rendszerében ós biztosítsa a munká­sok képzését és szaktudásuk fokozá­sát a vállalatokban a megsezrvezett tanfolyamokon és iskolákon való ta­nulás útján. O Fejlessze tovább a fiimtechnij- kát és a televíziót, bővítse to­vább a filmszínházak hálózatát, nö­velje körülbelül 25 százalékkal az öt­éves terv ideje alatt a moziberondezé- sek számát és növelje a filmek meny- nyiségét is. 1055-re, az 1950. évihez képest nö­velje 30 százalékkal a könyvtárak, 15 százalékkal a klubok számát és javít­sa munkájukat a lakosság kiszoleá- lá«a terén. A szépirodalmi és tudo­mányos kiadmányok, tankönyvek, fo­lyóiratok, jelentős szaporításának biz­tosítása érdekében bővíteni kell a nyomdaipart, meg kell javítani a nyomtatás és a könyvek kivitelezésé­nek minőségét. Q Az egészségvédelem és közok. tatás tervbevett fejlesztésének megfelelően az ötéves terv alatt az előző ötéves tervhez képest körülbelül 50 százalékkal kell emelnie az e célra fordított beruházásokat. Az ötödik ötéves tprv a Szovjetunió népgazdaságának újabb hatalmas fej­lődését eredményezi és biztosítja a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további jelentős emel­kedését. Az ötödik ötéves terv teljesítése hatalmas |épé» e'őre a szocializmus­ból a kommunizmusba való átmenet intézetek munkáját é» a főiskolák tu- útján. Air. ötödik «(óvos <orv tV Tudata inak toljoMtÓKc a) Mozgósítani kék a gazdaságon (>•' tiili tartalékokat a szocialista felhal mozis további főikoaás« számúira, sz tjorúan ügyelni ketl az á'la mi fegyelem betertáisára. Arra kell törekedni, hogy minden vállalat teljesítse a számúra megríllla'pUoht c-i<kikhlista szerinti termi lósij tervet. Ahhoz, hogv elvégezhet ríik a népgazdaság fejlesztésre és dokjozéiik anyagi és kulturális sr nvo nzitónak emelésére irányuló ötéves terv feladatait., elengedhetetlen, hogv az 1951—19.5.5-ig terjedő jdő alatt körül­belül 00 százalékkal növeljük az álla mi beruházások menyivé gól a beru­házásokat szolgáló állami elő irányzatokat ped.'ig körülbelül 00 szá na lék kai a negyedik ötéves tervhez vi­szonyítva mégpedig úgy. hogv a búnv tó 30 százalékot megfelelő önkö tség rsöklkonléisseJ fedezzétk. a rn.un.ka tér metékenv tógépeik növelése az általa nos üzemi költségek csökkentése sz építőanyagok és berendezések árának leszállítás« segítségével. b) Az élenjáró technikának a nép pazdoság minden ágélben való beveze­tése. a munka megszervezésének meg­javítás« és a dolgozók kuk'iw'á'b és technikai színvonalának emelése révén az ötéves terv alatt az iparban körül helül 50 szözalekikoJ, g> épWkekések­ben 56 százalékkal, a mezőgazdaság­ban 40 százalétkkail kell eme'ni a mun ka termelékenységét. Az ötödik ötéves terv ideje ala.lt l-’- i»\-t«éb«n be kell fejezne a nehéz é) munkaigényes ipari és építés« rounka- fosVaaruitok 05|>esité.«ót ej öt esztendő alatt körülbelül 2." •zsiza’éWkal kell csökken leni az ipari termékek önköltségét és 20 százalék­kal az építési munkálatok költség,’! Csökkenteni kell az. éptíkczi.’sok időtar­tamút és biztositaimi ko’l az építőmua- kák minőségének javításéit. A gép- és Iraki órá i lom ásóit troikitorosni u rtk 4 r na k körii'belül 25 százalékká1, a vasúti száMlá*ok.nuk 15 száz')lék.!.né a 'kiske. re'kedsdBin forflaWi költségének pe­dig 23 százalékkal kell olcsóbbá válnia — Jelentősen csökkenteni kell a fin­gni mi szervek általános iizomi költsé­get az iparímn. va'ansirvt a mezőgeys- rVs ítfi terimkok begvüjfóséiitúi és «•!. adásánál Fel kell irndrtervi a feltalí lók tömagmozxalimál, a mérnökök <htJLííí.uiuIí.. mutükiáisok és kolbozpa­"asz’ok körétven a termelés technika ' ."kél«; őséé sóért és kibővítéséért. ; ndndtsnre ki erjedő v.'ix*st1é‘ért a imin- kakörülmén-vok további mhgjavf'ásáér« El kell it.élcivi a gazdosútri szervezetei - n«t!v az,t a gyakorlatát amely lebocsii az új léc hm ka bes-ezefésnek és a munka pópesí hévén ak feladata;l meg­engedi a nnarJkaicrő néni megfelelő ki­írás zná Vívót. d) A gazsliavt-gti építés valamennyi nagy é» kicsinv «zekaszún következe lesen cWet kell tenni a taátarékossé • követe'íiv’.nyemek. fokozni kell az üzo m.fik jövede'viiezőségiít, kerCní ke'! meg kel! találni és ki kell ha «árúin a rejlett tartalékokat. g lehető teetta gyodvb mérl«5!vben ki kell használni s ferme'ésO kapacitásokat, rendszeresen javítani kell a termelés módszere* c«öAkerste"i kell a terme'és ör.'iöltsé. «•I nwz kel! valóaitani az önó-tíó ■>!- szí 5«n olást. Az a n ve a- és felszerrlésiMrárVis imv.'- sz.ün.*e!ésésel a se'ejt eleid harc foko­záséival. a gazdn- íeos giiya«f*iták be. vezetésével leljesérlékü pótanvegok széleskörű y ik.a’rní'z’.S'vaj és élenjáró ternieVs' technológiával hizto«í!ani ke', az anvagi erőforrások je'onlékcnv meg takarítását. A Dónrítsrvi szerveknek fotkozovok keíl a gnzdasútcii tervek te'ja^ílé'éuek ■s a taknréko»«úi7Í rendszer hetartérs.i- nck niliclelhniőrzés''!. t) Kétszeresükre kH növelni az ál- Ininvi anyag- és élelmiszert art« hék okai. Ive igv azok minden eslie;ö«égre biztosít- -jk az országot. A jelpu (ötödik) ötéves terv újból lusliizonyí’tja az. egész világnak a «z«. eúturnus rvagv életerejét, a szocialista gazdasági rendszer vitathatat­lan fc; v"»W>remtü«é.WI a kapitalista rond.szeri'ol «.zemlias). Lz az íztéves terv békés gaz*liaséc; ós kuIturáOi.s énilé'« terve. Ez a terv clőscplli a Szovjetunió és a tv'p' demokráciák továbhj iikv- ‘/ilárthi’iieát és suzdasági egvnittmükö- ti sük kiszélesítését valournt a gaz- la«é.'«i kapcsolat fejlesz.'ését mind«., nszágaal. amely ** egyen- jognVság és kölcsönös elöli vök alapján kívánja fejleszteni kereskedőmét A szovjet íSa/drivúgi é'e'nek az ötéves tervben nw*3«/«.bott Izékén fejlesztése I w.«n ltok egy en es t ellenkeztk a kapita­lista országok gazdasági életévol. A lökés országok a gazdasági élet m'.Iita- rizáiláisájnaik útján balodnak, a tőkések a legnagyobb profitokat zsebeik be, a dolgozók ein yomorodáisa toyálbb fo­lyók. Az ötéves tervben mer?»zabolt fel­adatok nagy követelményeket támasz­talak a párt-, állami, gazda »ági, szak- szervezeti és Koniszaniol-s7.erv'Czelekiel szemben, arra kötelezik őket, hogy a szié'os tömegeket az új ötéves terv tei- je-ítévére és |úitel.jevi!é%«re inozgósit- vJtk. széleskörű binálatban részesítsék a szervezeie'nk imiinkájában mutatkozó biányos-ságokat. hogy ezdk a hányos- sáigok miinél előbb megszűnjenek. Mónidén eszközzel lámociatni kell az ipari és kolthozlermoés újítóit, a köz- ' ókedé s.nek és a népgazdaság eiesyéb ásjazata-naik élenjáróit aídxin a törek- vésülkt^n.. hogy fokozzák a termelési emeljék a tenrneléike.nyaéget, csökken 1- nclk az önköltséget. A szocialista verseny erejét, a mun­kások. k,olhnaparasztok és az értelmi­ség egváitles békeliarcos akaratát, a dolgozóiknak a koammunist-a táreadia- lém felépítését szoi'.TÚic) tönlieletien el- tökéllsíjgót az űj ötéves terv teljesí­tésére és (últcljesKésőre kell irányítaná A Szovjetunió népei a kommunista párt kripól)ált vezetésével sikeresen tel­jesítik az új ötéves tervet. Tervkölc«ön sorsolás második napján A Zeneművészeti főiskola nézőte­rét zsúfolásig meq.töltötték az érdek­lődők Csütörtökön sorsolásra került. 2 db 50.000 forintos, 40 db 25.000 10.000 és 5.000 forintos, 1000 db 1000 fo­rintos, 2000 db 500 forintos. 14.150 db 300 forintos nyereményt és több ment 100.000 kötvényt húznak ki név- értékbe ni visszafizetésre és törlesz­tésre. ___________________ Meyha lt Schumacher Bon„ (MTI) dr. Kurt Schumacher, B Német Szociáldemokrata Párt el­nöke — mint a „Reuter" jelenti — szerdán este meghalt. _______ , --------­RÖ VID KÜLFÖLDI HÍREK London (MTI) A délwalesi bánya­vidéken sztrájkbalépett 40 oyan bá­nyatisztviselő. akinek feladata a biz. bonsági intézkedések eU^főczése, Ennek következtében megbénult 19 bánya üzeme és 13 500 bányász, abba­hagyta a munkát. A bányatiszt vise lök fizetésemelésért sztrájkolnak. * Moszkva. A Lenin-csatorna üzembe, helyezése óta több mint 620 hajó ha. íadt át a csatormán. A csatorna ke. zelőszemélyzete versenybe lépett a Moszkva csatorna kezelőivel az évi terv határidő el ölti teljesítéséért. J. V. Sztálin elvtárs fogadta Csou En-laj elvtársat Moszkva, augusztusi 20. TASZSZ J. V, Sztálin, a Szovjetunió Miniszter tan ácsának elnöke augusztus 20-ao fogadta Csou Fn-lajt, a 1K inai Népköztársaság Népi Közigazgatási Tanicaá. nak elnökét. A fogadáson megjelenti Csen Jun. :< Népi KözigazgatáA Tanács cloökhe. lyettese. Ll Fu-csun, a N fyíl Köziguzg uIúmí Tanács mellett míiködö Pénz­ügyi é.s Gazdasági Itizotbüg elnökhelyettese, Csang Ven-tleng, a Kínai Nép- köztársaság moszkvai nagybövete, Szu Jii, a Népi Forradalmi Katonai Ta­nács helyettes vezérkari főnöke és St tlse, a Kínai Népköztársaság küliigy- minisztériumának politikai Titkára. l'gyanesak megjeleni a fogadáson V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsinak elnökhelyettiz.e, A. J. Visinszklj, a Szovjetunió külügyminisz­tere é.s N. T. Fedorenko, a „Szovjctiin tó külügyminisztériuma kollégiumá­nak tagja. A Szovjetunió Kotnmunista Pártja módosított szervezed szabályzatának tervezete Moszkva: A „Praoila“ augnsztus 20-i száma közölte a Szooja'unid Kommunista Pártja módosított szer­vezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a Párt XIX. kongresszusain n napirend negyedik pontjaként N- Sz. Hiuscseo, a Szovjetunió kommunista (bolsevik) Pártja Központi bizo.ósá­gának titkára terjeszt elő. .4 módosítóit szervezeti szabályzat tervezete 12 fejezetiről 71 pontból áll, A tervezet számos módosítást tartal­maz. * A Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét holnap ismertetjük. Megnyílt az albán szakszervezetek harmadik (kongresszusa Tirana (ATA): Tiranában szerdtoi dolgozó vett részt, 1952 első fclévc- reggd 9 órakor megnyílt az albán ben már több mint ötvenháromezer szakszervezetek Hl- kongresszusa. dolgozó cs kcttőszázhatvankilcnc A megnyitó ülésen megjelentek üzem volt in unka verseny bon. Knver Hodzsa, az Albán Munkapárti A szakszervezeti mozgalom fejlő­főtitkára és a párt politikai bizott­ságának tagjai. Megjelent a kongresszuson a szov­jet szakszervezetek küldöttsége., va­lamint a bolgár és a csehszlovák szakszervezeti küldöttség is. Az albán szakszervezetek munkás­ságáról és feladatairól Pilo Periszte- ri, az albán szakszervezetek központi tanácsának elnöke mondott beszá­molót. A mun-kaverseiyvtobn 1949-benhúszezer désére jellemző adatul említette meg Pilo Perisztcri, hogy a szakszerveze­ti szervezetek száma 1.184-re emelke­dett, tagjaik száma pedig 88.10)-re. Pilo Perisztcri végül az albán munkásosztály .rendíthetetlen hűsé­géről és mérhetetlen hálájáról bizto. •sitotta Olbánia felszabadítóját, a mgv Szovjetuniót és J. V. Sztálin eb’társat. az albán nép legnagyobb és leszeretettebb nevelőjét és barát jáfc. Szeptember elsején lesz az ünnepélyes tanévnyiiás Az ország tanintézeteiben, az. álta- mok ,hallgatói szeptember 1-én és iratkozhatnak be. Azok a fel­lános és középiskolákban, valamint az egyetemeken A főiskolákon szep­tember 1-én lesznek az ünnepélyes tanévnyitók. Az első tanítási nap szeptember 2. Az egyetemeknek és főiskoláknak azokon az évfolyamain^ amelyek hallgatói termelési gyakor­laton vesznek részt, október elsején kezdődik az oktatás*. Az első éves hallgatók beiratkozásának időpontja augusztus 29., 30. A felsőbb évfolya­2-án sőbbóves hallgatók, akik termelési gyakorlaton vesznek részt, augusztus 24—2? között — a termelési gyakor­latok jnegkezdése előtt iratkozhatnak be. Az általános és középiskolákban * javító ' és különbözeti vizsgák ideje augusztus 27—28. A pótbeíratósokat augusztus 29—30-án tartják. A diók- otthonodba kerülő tanulók augusz. tus 30-áh foglalják el helyüket. FASISZTA TERROR JUGOSZLÁVIÁBAN Irta: B. ZSIRTSOV N. i»c* olyan hatafi.aki bizton sápban erezhetné mayát Tito Juyo súóviájában. Ez <u ország tna ante, rikai gyarmat, katonai kalandorok gyülekezőhelye. Ha ez ellen valaki szót mer emelni, üldözőbe veszi rendőrség. A hóhér Rani;vines rend- örkopói állandóan figyelik a juyo. szláv hazafiakat és kegyetlenül meg­torolnak minden ellenállást. Nemrégiben történt, hogy Disztics alezredes, titóista hadosztály komiszár, katonáival beszélgetve, ócsárolta a Szovjetuniót. Disztics kétségbevonta a Szovjetunió óriási szerepéi a jugo­szláv néptiek a hitlerista megszállók ellen vívott felszabadító hdborújöbun. Disztics ezzel a kérdéssel fordult Sza­ró Miloranovies szakaszvezetöhöz: — Ki szabadította fel Jugoszláviát? A szakaszvezető így válaszolt: — Jugoszláviát ninga a nép szaba­dította fel, a Szovjetunió segítségé­vel. Ez a helyes vdlrtsz dühbe hozta a titóista alezredest. Kegyetlen biinte, lés vári a szakaszvezetörc, ami elől csak szökés útján menekülhetett. A jugoszláv hadseregben, amelyet Tiló véres fasiszta uralmának „meg- bízható támaszává" és a tengerentúli ayr< sszorok egyik rohamosztagává igyekszik átalakítani, hasonló esetek gyakran fordulnak elő. Tito rendele­tére már többször „tisztogattak" n hadseregben. Aí eredmény: 20 ezernél több, a néphez mindvégig hű maradt tisztet börtönbe vetettek, 100 ezernél több „politikailag megbízhatatlan" ka. tónál úgynevezett „muhkászászlóal- Inkba“ küldtek. Ezek a munkásadat, lóaljak semmiben sem különböznek a kényszermunkatáboroktól. A megtor­ló intézkedések a forrongás hangula­tát teremtették meg o hadseregben. Albániai suitójelentések szerint az utóbbi hetekben zavargások törtek ki a zágrábi katonaorr ősi iskolában és a Mariborban állomásozó ezredben. A katonák követelték, hogy „az ameri­kaiak takarodjanak ki Jugoszlávia területéről". Napról-napra erősödik a harc az imperialista leigázás és az új háború előkészítése ellen. A jugoszláv dolgo­zók békét akarnak. Követelik, hogy országuk lér jen vissza a demokrácia táborába. Még a burzsod beállítottságú LE MONDE cimü francia lap is kénytelen elismerni, hogy „Titót a legnagyobb veszély a nép részéről fenyegeti". A belgrádi fasiszta banda lecsap mindenkire, aki bírálni merészeli Tiló rcndörlerrorját. N. rmrsak a nép politiktri szaluul- súg jogai ellen harcol Titó és Ranleo- vics áruló klikkje.. Még a parlamenti választásokon váló részvétel jogától is megfosztották a munkásokat és a dől. gozó parasztokat. Minden igyekezetük arra irányul, hogy valamennyi har­cos hazafit lakai alá tegyenek. Erre a célra nagyszámú börtönt és gyüj- lötábort építetteji. Magában a fővá­rosban húsznál több nagy földalatti iömlöc és számos gyüjtőtábor van. Számuk állandóan nő. Ezekben „ „ha- Iálgyárakban" legalább 250 ezer em­ber sínylődik. A legkegyetlenebb kinzóeszközöket használják a táborok­ban. Úgy látszik, az amerikai „se­gély" hereiében hozták be Jugoszlá­viába ezeket a szerszámokat. Rankovics felfe(jyvérzett büntetökü. lönitményei bejárjak az egész orszá­got. Szuronyt szegeznek a porasztok- nak, úgy veszik el tőlük termékeidet: határidő előtt követelik az állatni kvóta beszólgálhtíósel és minden úton- módon szipolyozzáJc őket. Állandóan megtorlásokkal fenyege­tik a gyári munkásakat is. A titóista büntetőtörvény hnlnlcs Héletet mér a munkásra, ha nem képes teljesíteni a fegyrne-normákat. A titóista bórák túl vannak hnlmoti'a mtspkával. Rnuko vies maga elismerte, lujgy 1950-ben a juyo szlávi/b' bírák körülbelül 300 ezer ítéletet hoztak Tito „törvénytisztelői'' rengeteg ár tatlan embert ítéltek halál­büntetésre. „Engedetlen" emreken úgy állnak bosszút a T^to-barula felsőbb rétegei, hogy elbocs/itják őket állásukból. To­vább folyik fz államgépezet alkalma­zottainak tömeges leépítése. Ezrével kerülnek az utcára becsületes, haladó gondolkodású tisztviselők. Helyüket usztasák, cseibiikek és más címeres fasiszták foglbiják cl. Az állami válla­latok a múlt évben 130 ezer „megnem- felelő“ embert bocsátottak cl. Akik fel mernek lépni az önkényuralom el. len. clkerüllietmlenül börtönbe kerül­nek. Bármennyire hómból a fasiszta ter­ror, Tiloéknak mégsem sikerül n ju­goszláv néptömvgeket az amerikai imperialisták rabláncán tartani. Keserű tapasz Kilát a i meggyőzték a munkásságot arról, hogy minél to­vább halad a Tiíó-klikk a háborús készülődés útján„ annál vadabbak a fasiszta rendőrség' megtorló intézkedé­sei. Ennek nyomon erősödik a nem­zeti ellenállás Jugoszláviában. Leg­utóbb a dolgozók \lzezrel vettek részt a bányász, és kikötilmunkds-sztrdjRok. ban. Csupán Trep/'.seben háromezer bányász hagyta aléba a munkát. Más fontos bányák és iparvállald, tok munkásai is s&rájkba léptek. ,4 hazafiak egyre merészebben szabotál­ják a háborús intézkedéseket. így pél­dául elpusztították* a koszovszkói nagy katonai raktánakai. A dolgozó parasztság együtt hatról a munkásosztállyal, ej parasztok gyak­ran az /kdökbe húzóinak és kommu­nista munkások vriv-tése alatt, fegy­verrel a kezükben fuircolnak. A,. miatta (»pm c 4t amerikai dollárokra támaszkodó Tltó-baiula el­leni hősies harrukknt Jugoszlávia né­pei kivívták békéinket,, szabadságukat és függetlenségüket.

Next

/
Thumbnails
Contents