Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

DUNÁNTÚLI

Vi LAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

A MAI SZAMBANi

.?• V. Sztálin elvtárs fogadta Csou En La.i elvtér- sat. (4. o.) — A munkásosztály és a dolgozó parasztság Ünnepi találkozója volt a szentlőrinci Vidám Vásár. (5- o) — Sertés- és haroinfibcgy4l.1tés- ben is mutassanak példát a vókányi dolgozó parasztok. (6- o.) — Könyvtárnyitás. (G. o.) — Máhr Margit a klerikális reakció embere. (6. o.) — A csányoszrói „szegény“ kulákok. (7. o )

V

....... ............ .............. . ...________________/

AZ MDP BARANYA MEGYEI PÁ RTBI Z O TTIÁCÁN A K L^PJA

JX. KVKOLVAM, 196. SZÁM

ARA 50 FIU.CU

FENTEK, 1952 AUG. 22

A szociáldemokratizmus a szocializmus építésének esküdt ellensége

A pécsi pártbizotság augusztus 10-én aktivaértekezletet tartott a Megyei Pártoktatás Házában. Czárt 1 rrenc elvtársnak az ülésen elmondott referátumából az alábbiakat közöljük:

Azok, akik a felszabadulás előtt is Pécsett dolgoztak, visszaemlékezhetnek arra, hogy Tolnaiék, Peyer- ék és ezek helyi cinkosai a jobboldali szociáldemokraták hogyan árulták el a pécsi dolgozók harcát, hogy alkudtak meg Horthvék- kal. doktor Deutschékkal, Stubóvá- ékkal. Szabolcsékkal, a Róthokícal és Szeifertckkel a dolgozók hátamö- gött.

Nem szabad elfelejteni hogy azok a dolgozók, akik a múltban kiálltak és harcoltak a munkásérdekekért. még ma is példamutató munkával harcolnak a többtermelésért, de ugyanakkor ott vannak mellettük n munkahelyeken azok is, akik a múltban mint a tulajdonosok bestí. goi, vagv mint a munkásszervezetek vezetői árulták el a dolgozókat. Em- lékezhetifcnk még arra, amikor Tolnai és Pevcr, valamint a pér«i szociáldemokrata ügynökök 1937-ben elárulták a pécsi bányászok dicsőséges sztrájkharcát, velük egyetértésben dördült el a gyászos csend- Őrsort űz a ("'sertetőn azok ellen, akik a llorthy-fasizmus ellen harcoltak.

F/ek az árulók, akik akkor «/trájkíöirök voltak — a felszabadulás után szövetkeztek a titóista ügy nökökkel. Karagiecsnl, Otrnveno vieesal és társaikkal, akik vad sztrájk.™ uszítottak, Flihez hasonló dolgok jfítezódtak le más iparágak, ban is. l°3?-hen az árulók alja* tevékenV«ö*re következtében az építőipari munkások sztrájk három — csakúgy, mint a bányászoké i<>'34 ben — tömeges elbocsátásokkal végződött és a felszabadulás után a jobboldali szociáldemokraták itt 1« folytatták n dolgozók ellen aknamunkájukat

Ezek ír,? árulók, a Horthy-fasiz- mns idejéből maradt osztálybéke politikusuk ma fegyelmezetlenséget szítanak üzemeinkben, lebecsülik népi demokráciánk vívmányait, demagóg követelésre uszítják a politikailag kevésbbé üntudatos*dolpozó- kat, lekiesinvlik a női dolgozókat, leértékelik ipari tanulóink tudását. Ránk is áll az, hogy üzemeinkben szép számmal vannak olyan dolgozók, akik tudatosan, v«gv öntudatlanul szociáldemokrata nézeteket hangoztatnak és ehhez utánpótlást kapnak az. üzemeinkbe beáramló deklaszált elemektől es az új munkások legelmaradottabb rétegeiből.

(Izenteinkben, hivatalainkban _cs vállalatainknál a szoeiáldemqkraliz- mus megnyilvánulását tapasztalhat juk. A szociáldemokrntizmus által megfertőzött elemek sokszor elmen- nek saját munkatársaik becsapásáig. mcglnpásáig. mint a Onzsi István é* Sára Ádém Petőfi-aknán, akik a kitermelt széomennyiségnél rendszeresen többet adtak át n mnnkaátvevónek, mert más csapa- toktól lopták n szenet.

A munkafegyelem lazításában is főleg a jobboldali szociáldemokraták vesznek részt. Sokszor tapasztaltuk már. hogyha n bányában és az építőiparban eeyes jobboldali szociáldemokrata, horthysta tiszt, vagy kólák demagóg követelésnek nojn teszünk eleget, bumlizással Te. nyeget, más esetekben pedig kártya, zással, kocspi,ázással vonja el n dot- gozókat a termelő munkától. Részt, vésznek a munkaverseny, az új mozgalmak elterjesztésének akadályozásában is. A Riifli-moz.galom fejlődését például úgy akadályozzák, hogy a munkahely ellátásáról ott gondoskodnak legutoljává, ahol a mozgalomban résztvevők dolgoz*- nak. A ciklusos munkamódszer széleskörű alkalmazásának akadályozására „objekiv nehézségekre“ hi- yatko/nak, lényégében azonban nz áll mögötte, hngv igv nkariák akadályozni termelésünk fejlődését.

A szociáldemokrntizmus megnyilvánul nhhan is bógv igen sokan n dolgozók kíi/iil csak a saját pillanatnyi nnvagi érdekeikkel törődnek kényelmcskednek. mindent forinttal mérnek, akik az áldozatoktól, az erőfeszítésektől visszahúzzák magukat azzal, hogy úgyis megy a dolog. Nemrég, a koreai bélyeg vásárlásánál szerzett tapasztalatok a bányánál és sok más helyen — arra figyelmeztetnek bennünket, hogy üzemeinkben igen széles tala ja van a szociáldemokratizmusnak. Még elvtársainknál is sok esetben tapasztaljuk, hogy kényelemből, anyagi érdekeik miatt nem fogadják el a pártfunkciót és azért nem mennek el pártiskolára sokan, nehogy utána véletlenül kevesebb fizetéssel funkciót kelljen vállalniok.

Nem véletlen jelenség az sem, hogy bányászpártszervezeteinkben volt az oktatás országosan is a legalacsonyabb átlagon, hisz köztudomású, hogv ezen a területen igen erős a szociáldemokraták befolyása, akik ma arra törekszenek, hogy ezt az anyagiasságot az elkényelmesedést. az újtól való visszahúzódást, a maradiságot minél hosszabb időre fenntartsák a dolgozók között.

Az eddig faluról jövő új munkásokkal is csupán úgy foglalkoztunk üzemeinkben, mint kétlnkiakkal, nem került azonban előtérbe annak veszélye, hogy erre nz új munkásrétegre százszorosán megvan a szociáldemokrata befolyás veszélye, mert elmaradottabb. Ezt igazolja az is. hogy náluk legrosszabb a mun. kafegvelem és az, hogv a magukkal hozott kispolgári szokások, a legjobb táptalaja a «zociáldcmokratiz- mus rothadt ideológiájának.

A szooiáldemokratizjuus jelentkezik továbbá népi demokráciánk vívmányainak lebecsülésében, dolgozóinknak nyújtott segítség lekieSlnv- lésében. abban, hogv demagóg módon ennek a rothadt ideológiának képviselői bérkövetelésekre uszítanak. igyekeznek nz újhegyieket, komlóiakat, a város más üzemi dolgozóival szembeállítani, az új normák ellen uszítanak és mnnkavlsz- -rátartásra igyekeznek rábírni az elmaradottabb dolgozókat, bátorítják a tápénze«alőkat és terjesztik az ellenség rémhíreit.

A szociáldemokraták tevékenysége két síkon mozog Az egvik a dolgozó tömegek gondolkodásának, ooütikai felfogásának, nézeteinek é* hangulatának olvnn íránvú befolyásolása, ami gátol ja őket abban, hogy teljes erőfeszítéssel vegyenek részt a szocializmus építésében, a másik: egy időben szép esentlben meglazulnak, amíg a „nagy vihar“ elmúlik és aztán észrevételénül beépülni a vezetésbe eb"e**gfteni cinkosaikat is, hogy fo"*'o funkcióim körüliének és megfelelő időben működésbe lépnek.

Meg kell mondani, hogy az ufób- bt jelenséggel is igen sok helvon találkozunk, üzemeinkben és több vállalatuöknál. főleg á műszaki vezetésben szociáldemokrata tömörülés jön léire, amit mégesnk bővít egyes helyeken a nagyszámmal beépült horthysta elem i«. mint a Tc- horfnvarnál. Ujhegven és a Rőr- gvárbnn, ahol a műszaki vezetés csaknem teljesen jobboldali elemekből tevődik össze. A Cementipari Vállalatnál a vezetésben kétes elemek teszik ki a többséget. Srtrnl- hntnánk még a Vendéglátó, a Kr- nvérevár a Sopiann Gépgyár. a MFS711 \RT-aknákon és n Pécsi Építőipari Trösztnél előforduló hasonló hibákat.

Nem véletlen, hogy éppen ezeken a belveken volt, a legtöbb baj a mtinkafegvelem. a termelési tervek teljesítése, a béralap túllépése terén. Es főleg az építkezéseken nem véletlen az n naevaránvú szervezet, lensé?. az anvjiggal való bűnös po- esékolás és a szakmunkás ntánpó*. láshan mutatkozó bűnös mi|l"«ztás. Önelégültségünk miatt és éberségünk hiánya miatt fordulhatott elő h,ogv nem egy liptvnn az említett belvek közül ellenséges ‘evekeny- ség folyhat.

A iont felsoroltakból láthatóik, hogv n kapitalizmus befolyása ellev vívott harcunknak mii von nnev fontossága van üzemeinkben Horváth elvtnrs arra hívta fel a figyel, műnket, hogy ..rendszeresen meg

(Fotylatás az ötödik oldalon)

A Szovjetunió Kommunist a (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága október 5*re összehívta a XiX. pártkongresszust

Moszkva, augusztus 20 (TASZSZ)

Augusztus 20-6n a „Pravda'* közölte a következő jelentést:

Az SZK(b)P valamennyi szervezxttének tudomására:

A napokban Moszkvában összeült az SZK(b)P Központi Bizottságának teljes ülése.

Az SZK(b)P Központi Bizottsága elhatározta, hogy 1952 október 5-rc összehívja a/, SZK(b)P soronkövetkező XIX. kongresszusát.

A XIX. kongresszus napirendje:

1. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója ~ előadó G. M* Malenkov elvtárs, a központi bizottság titkára. *

2. Az SZKfb)P Központi Revíziós Bizottságának beszámolója - előadó P. G. Moszkatov clvfars, a revíziós bízót • ág elnöke3. A párt XIX. kongresszusának a Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányvonalai — előadó M. Z. Szaburov elvtárs, az állami tervbizottság elnöke.

4. Változtatások az SZK(b)P szervezeti szabályzatában — előadó N. Sz. Hruscscv elv társ, a központi bizottság titkára.

5. A párt központi szerveinek megválasztása.

A kongresszusi képviselet aránya és a küldöttek megválasztásának rendje:

1. Ötezer párttagra egy szavazati joggal rendelkező küldött;

2. ötezer tagjelöltre egy tanácskozási joggal rendelkező küldött;

3. a XIX. pártkongresszus küldötteit a párt szervezeti szabályzatának megfelelően zárt (titkos) szavazással választják meg.

4. Az OSZSZSZK pártszervezeteinek küldötteit a területek. vidékek é* anionom köztársaságok pár!konferencián választják meg. A többi szövetséges köztársaságban a küldötteket a szövetséges köztársaságok kommunista pártja központi bizottságainak elbírálása szerint a területi pártkonferenciákon vagy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusán választják meg.

5. A Szovjet Hadsereg, a Haditengerészet pártszervezetein ek, valamint az Államvédelmi Minisztérium liatárőregységei pártszervezeteinek kommunistái a XlX.pártkongresszns küldötteit a többi pártszervezettel együtt a területi vidéki pártkonferenciákon vagy a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai központi bizottsán választják meg

J. SZTÁLIN az SZK(b)P KB titkára.

A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. ovi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete

m

Moszkva, augusztus 20. tTASZSZ) A „Pravda“ közölt* az SZK(b)P XIX. kongresszusának a Szovjetunió; tpVe^SiéSéve irányuló 1951 —1955 évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányvonalainak tervezetét.

AZ SZK(b)P KÖZPONTI BÍZOTT. SAGÁNAK TERVEZTE A PART XIX. KONGRESSZUSÁNAK IRÁNYELVEI A SZOVJET. UNIÓ FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYÚ. LÓ 1951—1955. ÉVI ÖTÖDIK ÖT. ÉVES TERVRE VONATKOZÓAN.

(A kongresszus harmadik napi. rrndl pontja.)

A negyedik ötéves terv sikere« tel jositéSe lehetővé teszi új ötéves terv elfogadását, amely biztosítja a népgazdaság valamennyi ágának további fellendülését, a nép anyagi jólétének, egészségügyének és kulturális szín vonalának emelkedését.

Ennek megfelelően a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresz szusa szükségesnek tartja, hogv a kővetkező irányelveket adja a párt központi bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának a Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951 — 1955. évi ötödik ötéves tervre vonat, kozóan.

I. An ipar leriilrt£n

"I öt év alatt az ipari termelés * színvona lának növekedését kö. riilbelül 70 százalékban állapítsa meg. az ipari összterületé« növekedésének évi átlagos, körülbelül 12 százalékos üteme mellett. A termelési eszközök (,.Alcsoport) termelése növekedésé, nek ütemét 13 százalékban, a fogyass.- tási cikkek (..B''-csoport) termeié-e növekedésének ütemét 11 százalékban állapítsa tneg,

í) a legfontosabb ipari termék *-'• fajták termelésének növelését 1955 ben 1950 hez viszonyítva hozzávetőlegesen a következő méretekben Írja elő: nyersvas 76 százalékkal!, acél 62 százalékkal, hengorciltára 64 százalékkal, szén 64 százalékkal, olaj 85 százalékkal, vií’amosemergia 80 Százalékkal gőzturbinák 2.3-szcres re, vízturbinák 7.8-sizeresre. gözka zánok 2 7-czcresré, fémkoh isza i berendezések 85 százalékkal, olajbe. r end özének 3,5 szeresre, nagy forqá esoló szerszámgépek 2.6-szeresre. gépkocsik 20 százalékkal, traktorok Í9 százalékkal, ka’cinák szóda 84 szá zalékkal marónátron 79 százalékkal, műtrágya 88 százalékkal, szintetikus xaúcsuk 82 százalékkal, cement 2.2 szeresére. Ipari faki’é’-melé« 36 szá ralékka1’, napit 46 szára ékkel, gva potszövetek 61 száza lókkal, gyapjú

szövetek 54 százalékkal, bőrábbe’lk 55 százalékkal, porcukor 78 százalék, kai hús 92 százalékká’., hal 58 szá za'ékkal, állati zsiradék 72 százalékkal, növényi zsiradék 77 százaléksai, konzervek 2.1 szeresse.

Q Az ipari termelés további eme léte tervének megfelelően 1951 - 1955 ben 1946—1950-hez viszonyítva hozzávetőlegesen kétszeresére nö. vei,je az állami beruházásokat az iparban. Uj vállalatok és gépese por. tok üzeínbehel verése mellett bizto s tt-a a működő üzemek kapacitásának növelését újjáépítésük, új bérén, dezés létesítése, gépesítés, a termeés intenzitásának emelése cs a technológiai folyamatok megjavítása útján. A mog'évö vállalatok kibővítését használja fel a termelés növelésének legfontosabb tárta "tékaként a legkisebb költséggel. Létesítsen előregyártót; elemeket a kohászati vállalatok, villanyttrömüvek, olajfe.dolgozó üze mek és szénbányák építésénél hogy biztosítsák ezeknek az iparágaknak a szükséges fejlődését a következő években.

Biztosítsa az új ötéves terv során az épülő ipari vállalatok jobb földrajzi, elhelyezését, szem előtt tartva, hogy az észszerütlen és rendkívül távoli szállítások felszámolása érdé. kében az ipar még közelebb kerüljön a nyersanyag- és üzemanyagfor. rásokhoz.

A A vaskohászat terén a szürke. r vas termelésének további nö vo’.ése mellett bövitse ki a válaszlé. kot és jelentős-éti növelje a hengerelt hiányáru termelését, a többi között a durvalemez-acél termelését körülbelül 80 százalékkal, a finomacél és hengere.'acél termelését 2 1-szeresé re és a rozsdamentes acéllemezek termelését 3.1-szeresére. Fejlessze a hen. gerel-tacél fajtáinak és profiljainak termelését.

Növelje a gépipar számára szükséges különleges acélok és öntvények termelését és javítsa minőségüket.

Biztosítsa a kohászati vállalatok meglévő kapacitása kihasználásának további javítását Fokozza a mun kát a kohászati folyamatok intenzitásénak eme'ése. a kohászati gépcsoportok automatizálása és a vaskohá. szatj Yálilalatolftiél a nehéztesti mun. kák gépesítése terén.

Az ötödik ötéves tervben a ne gvedik ötéves tervhez viszonyítva növelje a termelési kapacitások üzpm behelyezését, a nyersvas terén körülbelül 32 száza ékkai, az ár éi terén 42 száza'ékkal a hengereltáru terén lega'ábh ké‘«zeresérp. a koksz terén 80 száza'ékkal. és a vasérc, te rén háromszorosára.

A déM, urai, szibériai, központi! é* észeknyugati területek vaskohászatának fejlesztése mellett biztosítsa a kaukázuson.túui területek kohászati iparának további fejlesztését.

írj* elő a va-kohászati terme'es fejlesztését 'a helyi ipar rendszerében k'sebb, bedo'gozó kohászati üzemek építése útján.

C Je'entősen bővít«« ki a szín«', fém terme" ást. öt év alatt a terme'ést körülbelül a következő mé. retekben növelje: finomított réz 90 százalékkal, ólom 2.7 szeresére, alumínium lega’ábh 2.6-szeresérn cink 2 5 szeresére, nikkel 53 százalékkal és ón 80 százalékkal.

Gépesítse a bányász-ati és nehéz testi munkákat, automatizálja és tegye intenzivebbé a terme'ési folyamatokat. növelje a fémek komplex kivonását az ércekből, biztosítsa a kiváló minőségű fémek termelésé, nek további növelését, jelentősen bővítse ki és javítsa a meglévő válla, latok kapacitásának kihasználásit és építsen új vállalatokat.

él A vH'ömosftás terén biztosítsa

' ' a villanyerőmüvek kapacitása növelésének tTYors ütemét a népgazdaság növekvő villamosenergia szűk. ségleteinek és a lako-sáp mindennapi villamosenergiaszükségleteinek tő. kéletesebb kielégítése és az energetikai rendszerek tartalékának növelése erdőikében.

öt év alatt növelje körülbelül két. szeresére a villany-erőművek össrka- pacitását. háromszorosára a vizierőmű vek kapacitását, a hőerőművek rész. legében e'sősorban a fennálló vállalatok kibővítését biztosítva. Helyezze üzembe a nagy vizicrőmflveket köztük a 2.100000 ki’.owattos kujbisevit, valamint a kámait. a gorkijit. a min. gccsaurit, az usztv kamenogorszkit és a többit összesen 1.916 000 kilowatt kapacitással. Építse meq é- helyezze üzembe a Kujbiscv—Moszkva vi! a. mostávvezetéket.

Fejlessze tovább a sztálingrádi ée kahovkai vizierőmű építését, kezdje meg az új nagy vízierőművek építő, «ét: a csebokszarit a Volgán » vot- kinszkit a Káinén, a buhtarm-.nit az írtiszen és. több mást.

Kezdje meg az Angara fo’.vó oner, qctiikal készleteinek k'.hasznáására irányuló munkákat annak érdekében hogy a/, olcsó viHamosenertrís és s he'yi nversanvagforrások segítséeé vei fei'e««zék az alumínium-, a vegyi-, ércbányászati, és más iparágaké1.

A Dél. az Ural, a Kuznveck meden (Folytatás a 2. oldalon)