Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-18 / 194. szám

2 1952 AUGUSZTUS W M R P t f) A Kiiisíi Népköztársaság kormányküldöttsége kioszkvába érkezett j Moszkva (TASZSZ): Augusztus 17- n Moszkvába érkezett a Kínai Nép, .-öztársaság kormányküldöttsége Csu sn-Laj, a népi közigazgatási tanács aiiúszterének vezetésével, A kínai kormányküldöttséget a központi repülőtéren V. M. Molotov, ív I Miko/an és N. A. Bulganyin, a zovjetunió Minisztertanácsának et. tökhelyettesei, A. J. Visins^kij, a , zovjetunió külügvm iniszterc és a t ormánv több tagja fogadta. * A kínai és szovjet zászlókkal fel : iszrtett repülőtérre a kormánykül- ' öttség fogadtatására diszszázad vo- ult ki és a fogadtatás alkalmával e._ ang70tt a Kínai Népköztársaság és Szovjetunió á1látni Himnusza. Csu En Laj. a Kínai Népköz.társa- ág központi népi kormán vet népi ' cővigaagatási tanácsa elnöke meq- -.rke-'é-ekor a *öbbi között a követ­kezőket mondotta: I A Kínai Népköztársaság a külföldi I imperializmus és a reakciós Kuo- mintang-klikk uralmának megdöntése óta eltelt három év alatt — hála a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce- Tung elnök helyes vezetésének és hála a szovjet kormány és a szov­jet nép részéröt nyújtott lelkes *a gilségnek — sikeresen küzdi le mind az országban, mind az országon kívül a különböző nehézségeket és máris jelentős eredményeket ért et az ál- j larr.építés munkájának minden sza- j kaszán. I Felhasználom ezt az alkalmat hoqv Mao Ce Tung elnök a kínai kormány és a kínai nép nevében köszönetemet fejezzem ki azért az. önzetlen testvú- i* segítségért, ame'yet a szovjet kor, many és a szovjet nép, Sztálin qeno raliSKZtmusz vezetésével a Kinai Nép köztársaságnak nyújt A Kinai Népköztársaság kormány­küldöttsége azért érkezett Moszkva- be, hogy még jobban elmélyítse a taráti együttműködést a két ország között és hogy megtárgyalja az ezzel kapcsolatos különböző kérdéseket Mélységes meggyőződésem, hogy a ké* nagy állam, a Kínai Népköztár­saság ég a szovjet szocialista köztár­saságok szövetség^ közötti baráti együttműködés továbbfejlesztése fel. tétlenül még nagyobb hozzájárni ást jelent a kínai és a szovjet nép békés építő munkájához, valamint az egész földkerekség népeinek békés építő munkájához. Eljen a Kinai Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti barátság, szövet­ség és együttműködés! Éljen a kinai nép legjobb bari'ja, a/, egész világ dolgozóinak narty ta­nítója, Sztálin elvtársi A koreai háború mul'he i eseményeinek összefoglalója (' Az Uj Kína hírügynökség jelenti: Koreában a népi erők tüzérsége iagv pusztítást végez a7 ellenség rmberalben és felszerelésében. Aug. il én a népi tüzérség az ellenség 4 iarckoc3Íját_ két helikopterét, két fel­derítő repülőgépét és egy tüzérségi megfigyelő repülőgépért pusztította el. Augusztus Jl-én és 12-én a népi erők tüzérsége 550 ellenséges kaló nát telt harcképtelenné, A népi erők parti ütegei augusztus 13 án g keleti tengerparton fekvő Köszönnél elsüllyesztették a, ellenség 507 számú aknaszedőhajóját. Augusztus 12 én a koreai és kínai . ncpi erők leküzdötték az eH^nség 12 ellentámadását, megsemmisítették az ellenség több. mint 100 emberét Augusztus 15én ellenséges csapa­tok újabb támadást intéztek az elő retoK állások étién és erősitésívhet vontak össze további támadás céljá­ból. A népi erők tüzérsége hevesen lőtte a támadókat A harcok négy napján az ellenség 560 embert vesz­tett A tengerparti Koszon védői augusz tus 11-én megrohamoztak egy ma gaslatot a várostól délre. A magas­latot védelmező Li Szin-Man télé csa patok egy teljes százada megsemmi­sült. több, mint 250 ellenséges kato­na vált harcképtelenné. 1 jugoszláv if júság elszántan harcol Titóék militarizálási és fasizálási kísérletei ellen Bukarest: A Pod Zastavom Inter, nacionalizma, a jugoszláv toriadat mi emigránsok Bukarestben megje­lenő lapja irja: Titóék — militarizálási és fasizd. lási kísérleteik több kudarca ufdn — nyíltan fenyegetik a jugoszláv iljúságot, A hóhér Rankovics min­dent elkövet, hogy gengszterekké, a lasiszta rendszer vak eszközévé nevelje a fiatalságot. Titóék a „Harcosok Szövetsége"', a „Népi technika" és más szerve­zetek segítségével megkísérlik a fiatalság militarlzálását A ponyva irodalom és az amerikai gengszter Hímek a leglontosabb „nevelő" esz. közeik­A jugoszláv ifjúság — amely egyre világosabban látja hova ve. zet Titóék politikája —, elszántan harcol a fasizálási és militarizálási kísérletek ellen. A jugoszláv ifjú­ság bojkottálja Titóék militarista szervezeteit Dalmáciában például 20 ezer ifjú hagyta ott ezeket a szervezeteket. A jugoszláv ifjúság bátran le leplezi a Tito banda háborús gyuj. fogató propagandáját, A belgrádi egyetem egyik bíróság elé állított hallgatója minden fenyegetés elle­nére kijelentette: „Elítélem a ha­zugságokat, amelyekkel palástolni próbálják a nép nehé7 életét."' A jugoszláv ifjúság hű maradt forradalmi hagyományaihoz Jugo szláviában egyre szervezettebben terjesztik a Tito-ellenes rőpcédulá kát az illegális marxista irodalmat és a forradalmi sajtót. A jugoszláv Hatolok tudják, hogv kémény harcot kelj lolytatnlok a reakciós erők ellen — fejeződik be a „Pod Zastavarn Intemacionatiz. ma‘‘ cikke. Hol fizetik ki a nyereményeket? Az Országos Takarékpénztár Köz­pontjai Budapest, V., Nádor-utca 16.) és valamennyi fiókja Budapesten és vidéken, augusztus 21-én, csütörtökön kezdi a kifizetéseket. Ezek a pénztá­rak reggel fél 9 órától 17 óráig áll­nak a kötvénytulajdonosok rendelke­zésére. Az üzemi pénztárak is már csü­törtökön bekapcsolódnak a nyere­mények és törlesztések kifizetésébe. Az üzemi takarékpénztárak ezer fo­rintig bezárólag fizetnek ki nyere­ményeket. A nneryobb nyeremények az Országos Takarékpénztár köz- ponfjál>an vehetők fel. Augusztus 20-án országszerte tar­tandó vidám vásárokon az Országos Takarékpénztár kirendeltségeket állít fel. ahol a nemrégen kiadott össze­sített nyereményjeívz.ék alapján tá­jékoztatják az érdeklődőket a ré­gebbi húzások eredményeiről. A nve- rcí kötvényeket a vásári kirendelt­ségek ezer forintos határig kifizetik fluonsztos n.-én éleihe'éoelt a kukorica n (uirnonva forqafmának ideiglenes korlátozása A Minisztertanács tekintettel az időjárás okozta korábbi beérésre, a kukorica és burgonya forgalmának ideiglenes korlátozását az előzetesen megállapított szeptember 1. helyett augusztus 17-től életbcléptettc. A sza. Und forgatom visszaadása ép úgy, mint a gabonnneműeknél a községek kukorica és burgonyabeadási tervé­nek teljesítésétől függ. Azok a közsé­gek, járások és megyék, amelyek előbb teljesítik tervüket, hamarabb vihetik a burgonyát és kukoricát a szabad piacra. A kökényt délszláv dolgoz« parasztok leleplezték a begyűjtés ellen uszító Koíeszárics kulákot Kökény községben, valamennyi dolgozó paraszt n*gyon jól ismer) Koíeszárics János kulákot. Tudják, hogy 30 hold földje öt hold szőlője volt és talán nincs is olyan dolgozó paraszt a községben, aki nem verej­tékezett a kulák birtokán Persze napszámot soha nem lizetett a kólát O is détaziláv anyanyelvű, a kórság dolgozó parasztjai is, de ugyanúgy kiszipolyozta a szegényeket, mint a nőmet vagy magyar kulákok. Beszél bet arról bárki, hogy talán a „délszláv kuták jobb, mint a magvar vagy a német“ a kökény! dolgozó parasztok tudják, hogv ez nem igy van és itkwi vádolnak. Ahogy állunk a gépkocsi körül, felháborodva beszélnek a dől gozó parasztok Koíeszárics kulák n*p nyúzó tetteiről. —• Ét. közel lakom hozzá, jól is­merem — kezdi Krizmanics Mihály, délszláv dolgozó. — A mi kútunk többször elromlott és a kulákhoz jár­tunk vízért. De nem ingyen ám. Egy napi vízhordésért egy napot kellett dolgozni. Emlékszem rá. egylzben pe. dig megígérte, hogy egy napra ide­adja a vetögépet, ha két napig dől qozok neki... Ledolgoztam a két na­pot, hordtam a puttonyt szüreteiés alatt és mikor e'mentem a gépért, azt mondta, hogv a lánya az „út", ő "em tudja ideadni. A lánya meg egyszerű­en kijelentetts, hogy nem adja Idei Egy másik do'gozó paraszt vrsri át a *z6t, aki ezt mondja: — A munkásoknak, akik nála dolgoztak ő maga szegte a kenye­ret, nehogy valaki nagyobbat vágjon. Ebédnél pedig ha húsleves volt és véletlenül egyik dolgozó tányérjába került egy darab hús, a felesége azonnal kivette és azt mondta: „Ezt az én lányom i$ szereti!“ Majd Taragyia Miklós, a tanács elnőke mondja el, hogv a felszabadu­lás előtt Ive.-ric.-i Andrásnak volt egy kisebb borjúja és azt elcserélte Ko teszárics kutóknak egv kissé nagyobb borjújáért. De azzal, hogy Iveszics András a cserén leiül egy évig dől gozilc a kutaknak. Néhány nap volt már csak vissza az egy évből mi­kor Iveszics Andrá9 megszakadj és meghalt. — Gyilkos, vérszivó! — mondja Ta­ragyia elvtárs — Nem riadt vissza semmiféle eszköztől sem. Megragadott mindent annak érde­kében, hogy szegénnyé tehesse a kö kény! becsületes délszláv dolgozó­kat. hogv kizsákmányolásával még többet tudjon összeharácsolni, a dol­gozók verejtékén, fáradságán. Most 1952-t írunk, mikor a mun­kásosztály és dolgozó parasztság van hatalmon. Kökényben is az egykori jogtalan délszláv dolgozók képviselik a község ügyét, azok vannak a ta­nácsban. szabadon gyakorolhatják anyanyelvűket, szabadon élvezik al­kotmányunk minden pontját. £> Ko- leszárics kulák, latnával együtt ezt a hatalmat igyekezett aláásni, u múl­tat visszasírni, tnikoi vasárnapon­ként . kisgvűléseket" tartott n haza előtt, ahol lazította a becsületes dol- go/ó para-ztokat a beadás ellen I á- nva minden reggel köriilszaludta a Á gabonabegyüjtés mellett teljesítsük a tojás-, baromfi- és tejbegyüjtés tervét is A gabonabegyüjtési verseny elérke­zett a kiértékelés döntő pillanataihoz, ma dől el, hogy megyénk hányadik lesz az országos gabonabegyüjtés! ver­seny rangsorában. A gabonabegyüjtés ideje alatt azonban nem feledkeztek meg járásaink a begyűjtési munka más területeiről sem. Augusztus tizedikéig járásaink tojás-, baromfi- és tejln-gyüj- tés területein az alábbi helyezéseket érték el: A TOJÁSBEGYEJTÉSBEN: 1. a setlvei járás. 2. sá-sdi járás, ,3. mohácsi járás, 4. péesváradii járás, 5. siklósi járás, 6. szigetvári járás. 7. pé­csi járás, 8. villányi járás. A BAROMFIBEGYÜJTÉSBENJ 1. Mohácsi járás, 2. Pérsi jáirás. 3. Sik­lósi járás. 4. Szigetsári járás, 5. Sá-sdi járás, 6. Sellyéi járás, 7. Pécsváradi járás, 8. Villányi járás. Az rlsö bárom járást egymástól egy­két százalék választja el, a negyedik járás tőlük mintegy 5 százaléknyira következik, visz,ont a 4, 5, 6, 7. járás egymás mellé zárkózott és csak » nyolcadik járást választja cl ismét mintegy 7 százalékos elmaradás a he­tedik járástól. Itt is mindegyik járás könnyön he­lyet cserélhet egymással. TEJBEGY t) JtÉSBEN: I.Sásdi járás, 2. Villányi járás. 3. Mo­hácsi járás, 4. Siklósi járás, 5. Pées- váradi járás, 6. Pécsi járás. 7. Sziget­vári járás, 8. Setlvei jáirá.s. Az első három járás már 100 száza­lékban teljesítette havi tervét, és a többi járás is közel áll tervének 100 százalékos teljesítéséhez. A negyedik­től a nyolcadik járásig a járásók he­lyezése könnyen rserélődlhet, helyezé­sük sorrendje változhat. Teljesítésük százalékban egymáshoz közel állanak, igy a jobb hrlyzésekre mindegyik egyformán esélyes. Szántó Mihály nem akar tovább kétlaki lenni községet ordítozva, széltében-liosszá- luiu: „Ezért dolgoztatok, most be­adjátok a terményt az. államnak?“ Aztán — ,,Olyun magus a beadási terv, hi\fy nem lehet teljesíteni“ — közben ó rs eleget tudott tenmi be­adási tervének. A „rnpgy üléseknek, ágit adójuk nak“ Hz lett uz eredménye, hogy szer­dán méAttak 5 százalékra teljesítet­te h község begyűjtési tervét. Senki nem magyarázta meg a becsü­letes dolzozó parasztoknak, hogy mdven célt kívúu elemi a kulák, sem a pártszervezet, sem a tanács nem godnskodott a dolgozó parasz­tok felvilágosításáról. Nem beszélt «rról senki hogy Koíeszárics hazug fecsegésével, a kökényi becsületes dolgozókat igveks/.ik megkárosítani, mert minél később teljesíti a köz«ég betfvtijtésj tervét, annál későhb'-n kapja visjza a szabadpiaci értékesí­tés jogát. Megkárosította a becsületes délszláv dolgozó parasztokat, mert a terv nem teljesítése után 10 szaza. Jókkal emelte fel a tanács begyűjtési tervüket. Igaz. a kulák ma már nines Kö­kénv községben a becsülete* dolsro- zök gondoskodtak róla, hogv megfe­lelő helvre kerüljön, és egyetlen nan alatt a heayiiilés is 77.4 százalékra emelkedett. \ hiikkovdi tanácselnök és nyilván- •artó segíti moM a kökényi tanácsot hogv minél előbb pótolni tudják a lemaradást, hogy minden dolgozó pa. rns/t eleget tegyen az állum iránti kötelességének. Az űjmeszesi gyönyörű bányász­házak egyikében lakik Szántó Mi­hály családjával. Ahol tegnap még kopár szántóföldek húzódtak, ma már emeletes bányászházak teszik szebbé dolgozóink életét A DGT hír­hedt urai bányabárók, grófok keve­set törődtek azzal, hogy milyen nyo- morúságos viskókban laknak a bá­nyászok. Nekik megvoltak a maguk szórakozó helyei, ahol verejtékes kártyacsatáikat megvívták, ahol egy. egy éjtszaka elúszott a pénz, amely­ért a bányászok izzadtsága csurgóit. De nemcsak a bányászok élete volt nyomorúságos, mert falun sem volt különb a hely­zet 1930-at mutatott a naptár. Szántó Mihály már gyerekkorában megta­nulta azt, hogy mi a rabszolga mun­ka. Dolgozott urak cselédjeként, hol itt h°l °tt Éveken keresztül érezte magán, hogy neki és a többi prole­tárnak nincs joga — a jogot az urak csinálják — de saját maguknak. Jogot formáltak arra, hogy más munkájából dőzsöljenek. A dolgozó­nak joga volt, hogy engedelmes rab­szolga váljék belőle. Szántó Mihály hol dolgozott, hol nem. Ilyen volt a múltban a munká- hoz való jog. Közben megszületett az első fia. örültek neki — de az élet nehezebb lett. Szántó Mihályék elke­seredtek, nem akartak több gyere­ket. Kinek neveljék őket — az uruk­nak, kizsákmányolt proletárnak. Mcgaztán Szántó Mihály még a leg­elemibb létfenntartási cikkeket sem tudta megkeresni. Mit törődött Horthy Miklós, a GYOSZ és a többi úr Szántó Mihály családjával. A Bauxit bányában nem tudta megkeresni kenyerét, éppen ezért más megoldást kellett találni. Munkát ubbahagyni?... Nem ez ke*/, őrült­ség lett volna. Újra évek kellenének ahhoz, hogy ismét munkába tudjon állni. Szántó Mihály az. egyedüli ki­vezető utat a szántóföldben látta. A nehéz bányamunka mellett még vállalkozott a föld megművelésére is. l'gyszóval kétlaki lett. Hol a szántó­földön dolgozott, hol pedig a bauxit bányában. A kétlaki életet megköve­telte a Horthy-rendszer. Munkanél költség esetén még maga mögött érezte azt a kis darab földecskét. A felszabadító Vörös Hadsereg el­söpörte a Horthy.rendszert és h tör- ténelem szemétdombjára került a szégyenletes „alkotmányuk“ is. Szán­tó Mihályckból boldog munkáscsa­lád lett. 1950-ben jelentkezett Pécsbányate- lepre dolgozni De ne higyjiik, hogy símán mimkáscsa Iáddá váltak... Széntó Mihály még ekkor is gör­csösen ragaszkodott a földhöz. A földreform során igényelt 10 hold szántót. IJgy gondolta, hogy mind­két helyen megállja majd a helyét. Műszakváltás után sietett haza, mert reá várt a 10 hohl szántónak a meg- művelése K De nem sokáig bírta fi­zikailag. Nem kis távolságra van Pécsbúnyatelep cs Nagyharsány kö­zött. Megnztin pihenés helyett 16 órát dolgozni sem könnyű dolog. — Megvallva őszintén, nehezen vál­tam meg a 10 hold szántóföldemtől. Megvolt bennem is az a csökönyös ragaszkodás a földhöz. Maradi vol­tam és nem néztem előre a jövőbe. Nehezen világosodott meg előttem az, hogy míg a múltban a bányászok számára mentőöv volt a föld, addig népi demokráciánkban súlyos teher lett. Igen teher, mert a kétlokiak teljes értékű munkát nem tudnak végezni. — Eszembe jutott alkotmányunk szava: „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a mun­kához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének meg­felelő díjazást". Feltettem magam­ban a kérdést: Minek nekem a föld? Nincs talán biztosítva a munkám, a megélhetésem? Erre udott választ al­kotmányunk. Nem kell többé félnem a munkanélküliségtől, ezért megvál­tam a tehertől, mert mind a 10 hold földemet loadtam az államnak, — mondja mosolyogva Szánló Mihály. Alkotmányunk megváltoztatta a Szántó család életét. Az idősebbik fia néphadseregünk liadnugya, leánya pedig ápolónő. Száníó Mihály élete a felszabadulás után megváltozott másodszor akkor, amikor megvált a földjétől. Most e tehertől megszaba­dulva harcol azért, h>vy teljesítse az alkotmány ünnepére tett vállalását. Ki a felelős azért, hogy a meszesi bányász-lakásokban homok a padló ? ..Szép, új lakást kaptunk itt Meszesen az egyik új bérház­ban, ahova nagy üröminél köl­töztünk be hat hónappal ezelőtt örömünk azonban kissé meg- esappant akkor, amikor a szo­bába beléptünk t<s megláttuk, hogy a szobák nincsenek par- kettázva. Helyette keskeny deszkák vannak lefektetve, eze két felmosni nem lehet és ha rálépünk, száraz, sárga por száll fel alóluk. Ezt a port gyere­keinkkel együtt már hat hónap­ja szívjuk — írta a pártsajtóhoz küldött levelében Tóth István- né a 2 3 épület lakója- Hat hónappal ezelőtt, február han felépült három meszesi hér ház, de nem készült el, nem épí­tették be a parkettákat. Miért? Sokszor merül fel ez a kérdés a lakók között. Talán hanyagság miatt, talán azért- mert a Pécsi Magasépítési Vállalat anyagbe­szerzői nem haladnak együtt az épitömunkásokkal. talán azért, inert a vállalatnál még mindig akadnak olyanok, akik közöm hősen nézik, hogy a bányászok az egészségre káros, hézagos padlózató szobákban laknak? Az Építőipari Tröszt sürgősen állapítsa meg. ki a felelős ezért és gondoskodjék róla. hogy az új meszesi bányász-házak most már végérvényesen elkészülje- nek.

Next

/
Thumbnails
Contents