Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-17 / 193. szám
4 NAPLÓ 1952 AUGUSZTUS 17 A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL AZ ÜJ KI NA KÜLKERESKEDELME Kína történelme folyamán először folytathat nemzeti érdekeinek megfelelő független külkereskedelmi politikát. Kínában a népi forradalom győzelme előtt fi külföldi kapitalisták uralkodtak és a Kuomiutaosf-kormáoy az imperialisták ügynöke volt. Az imperialisták Kínát, mint saját árueikkeik piacát és mint olcsó munkaerő szállítót használtak ki. Kezük, ben tartották Kína gazdasági életét, ráerőszakolták Kínára a nekik előnyős vámtarifákat és egyezményeket, ellenőrizték Kína külkereskedelmét. A Kuornintag.Kina külkereskedelmét az jellemezte, hugi/ a behozatal túlszárnyalta a kivitelt. A Kuo- mintang-rezsim külkereskedelmi poli. likája nem segítette elő a hazai ipar fejlődését, hanem arra iránynh. hogy Kínát fogyasztási cikkek piacává változtassa. Az ipar fejlődését elősegítő termékeket alig hoztuk be és azt is túlnyomórészt olyan üzemek számára, amelyeknek részvényei külföldi kapitalisták kezében voltak. A Kínai Népköztársaság megalakít- lásúoal meguállozott az új Kína egész import.strukturája. Az ipar helyreállítása és fejlesztése, vajam int a mezőgazdasági termelés fellendü- 1é#e állandóan fokozzák Kína keres, letét az ipari berendezések és anyagok. ipari nyersanyagok és szállítóeszközök, valamint a t rak tarok ps mezőgazdasági gépek iránt, tálért a behozatalban az első helyet az gr- szág iparosításához szükséges cikkek (gépek és szerszámgépek), valamint a fontos iparágak számára nélkülözhetetlen nyersanyagok fogadják el. )950-ben például a vas- és acélkészítmények 11.5 százalékát, a gépek 8.5 százalékút, a gumi 11.5 százalékát, a benzin, kőolaj és gépolaj 8.5 százalékát, erősárumú csupaszvezetékek 11.1 százalékát, grödülőanya- ,'ok és hajók 3.2 százalékát tették ki a behozatalnak. 1950-ben történt Kína újabbkori történetében először, hogy a külkereskedelmi mérlege aktío oolt. Kína megszűnt félgyarmati piac lenni, a kapitalista országok nem fojthatják többé meg nemzeti iparát. Kína külkereskedelmének legfontosabb sajátossága, hogy kereskedelmi kapcsolatai egyre jobban kiszélesednek a Szovjetunióval és a népi demo. krácíakkal: Ez segíti Kínát gazdasági önállóságának megszilárdításában és abban, hogy megszűnjék a függőség a kapitalista országoktól. Kína, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági együttműködése barátságosan és kölcsönös előnyösségen alapul. A Kínai Népköztársaság az általa szállított nyersanyagok, ért cserébe fölét* ipari berendezéseket és kii'önbö/.ö uépeket kap. A kínai népgazdaság helyreállításában és további fejlődésében óriási jelentőségű az 1930 február 14-én megkötött szovjet-kínui barátsági-, szövetségi- és kölcsönös segélynyújtási szerződés, valamint az az egyezmény. melynek értelmében a szovjet kormány 700 millió dolláros hosszúié jár alá hitelt nyújt Kínának kedvező feltételek mellett a Szovjetunió. bői szállítóit ipari berendezésekre és más anyagokra, A Szovjetunióból importált gépek és ipari berendezések átlagban 20 százalékkal olcsóbbak, mint a kapitalista országok altul szállított hasonló cikkek. A Kínai Népköztársaság fejleszti gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval és az európai népi demokratikus országokkal, amelyekkel külkereskedelmi megállapodásokat kötött. 1031 kilenc hónapja alatt a Szovjetunióból importált cikkek értéke az 1950. évi í0.8 százalékról 44.7 százalékra, a népi demokráciákból Kínába szállított áru menny iségnek az összes behozatalhoz viszonyított aránya pedig 1.4 százalékról 25.3 százalékra emelkedett. A ‘fenti időszak alatt Kintinak a Szoojelunlóbu irányuló kivitele 2(>.5 százalékról 51.5 százalékra, a népi demokráciákba történő kivitele 7.8 százalékról 26.4 százalékra ettielke. dett. A Kínai Népköztársaság a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való külkereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének politikáját folytatja. Emellett igyekszik helyreállítani és fejleszteni a kereskede Imi kapcsolatokat a kapitalista országinkkal az egyenjogúság és kölcsönös előnyösség alapján. Nagyteljesítményű gépek dolgoznak az oslravai Gottwald-Vasmű építésénél Prága. A korszerű technika széleskörű alkalmazása jelentősen megkönnyíti az ostravai Gottmald-Vasmű építőinek munkáját. A csehszlovákiai Lenin-Müoek július elsején 100 tonnás darut küldtek az építkezéshez. Jelenleg egy 700 tonnás teherbírású darut is készítenek a Gottmald-V asmű építéséhez. Az építkezések színhelyén betongyárai állítottak fel. A teljesen gépe. sitett gyárban 8 óra alatt 700 köbméter betont állítanak elő. A gyár teljesítményét rövidesen 800 köbméterre emelik. CSATORNAÉPÍTÉS REKORDIDŐ ALATT fl Heine Demokratilms Köztársaság kormánya 1951 április 19 én hozotj határozatot a Paretz—Nlodemeuen- dorf közötti csatorna megépítésére. Akkor még a csatorna részletesen kidolgozott terve sem volt készen, s mégi« 13 hónappal később átadták a hajóforgalomnak a 34.9 kilométer hosszú csatomat. Ez alatt a rövid idő alatt hatalmas munkát kellett vé. gezniök a tervezőknek és a csatorna építőinek. Hiszen közel ötmillió köbméter földet kellett megmozgattok! Ugyanakkor át kellett épiteniök a spandaui zsilipet is. A tervezések idefén akadtak olyan kételkedők, akik lehetetlennek táv tottále, hogy a csatorna három áviml hamarabb elkészüljön Ezek azt mon dották, hogy csak a tervezés és az előkészítő munkálatok több, mint egy évet vesznek igénybe, a spandaui zsilip átépítése pedig legalább két évig eltart A kétkedőket azonban hamarosan elhallgathatták a csatorna tervezői, akik páratlanul rövid idő alatt elkészítették a terveket, úgy hogv már tavaly májusban megkezdhették a földmunkálatokat. Hatalmas markológépelr éa kaparóazalagok könnyítették meg a csatornaépítők munkáját. Az építők száma hamarosan elérte a tízezer főt. A csatorna építőinek sok nehéíséggel kellett megküzdenlök. Sok helyen futóhomokra bukkantak és gyakori partonilások akadályozták a munka előrehaladását. A csatornaépítés mérnökei változtatásokat eszközöltök a terveken és így sikerült el- háritaniok a nehézségeket, A műszaki értelmiségiek példásan ogyüttmű ködtek a fizikai dolgozókkal hasznos tanácsokkal segítették elő az élenjáró szovjet munkamódszerek egyre szélesebbkörű alkalmazását. kultúrmunka és a munkaverseny rang- szervezése terén elég komoly hiányosságok mutatkoztak. A pártsajtó kemény bírálatot mondott a csatornaépítés pártszervezetének tevékenysége fölött, A bírálat után fordulópont Al'lt be és napról-napra szélesebb méreteket öltött a szocialista munkaverseny. Először a mar ko'ógépek kezelői, a kőművesek és a habarcsöntők léptek párosversenybe, majd brigádok, k&őbb pedig égés, részlegek kötöttek egymás között versenyszerződéat. A lelkes munkaverseny hamarosan kiváló egyéni és brigádle1 jesítményeket eredménye- sett. Igv például Woikewitz ifjúmun_ is brigádja átlag 150 százalékos teljesítményt ért el, Schulz habarcsön tő brigádjának és Reinecke kőműves Kezdetben brigádjának a teljesítménye 140—165 százalék között mozgott, A földmunkálatoknál a Maihoff ifibrigád tagjai gyakran elérték a 180 százalékot is. A lendületes szocialista munikaver. seny, a csatornaépítők és a műszaki értelmiség szoros együttműködése valóságos csodákat művelt. Az építők elhárítottak minden akadályt és teljesítményeiket napról-napra emelve 13 hónap alatt megépítették a csatornát. Ez a csatorna jelentős mértékben előmozdítja a Német Demokratikus Köztársaság belvízi hajózásának fejlődését. A csatornán egymás melleit két 750 tonnás hajó haladhat el, a számos kitérő pedig lehetővé teszi hogy a csatorna vizán ezertonná* hajók is közlekedhessenek. ' közötti csatorna felépítése a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak újabb ragyogó győzelme. amely, miként a brandenburgi acélhengermüvek és a Keleti Kohá szati Kombinát első nagy olvasztóinak határidőelőtti felépítése, újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy mire képes egy felszabadult nép. amely a saját kezébe vette sorsa írá. nyitását és pártja vezetése alatt a szocializmus felé vezető útra lépett. A Paretz-Niedemeuendorf NÉPEM QYERMEKEI Irat SZU IIA A Itt. ho real író Nem lehel Omaaesaémo’ni azt a s°k gaztettet, amelyet az amerikai gyilkosok szülőlöldemen elkövettek, de ennek ellenére nem sikerült nekik és soha nem is fog sikerülni, hogy legyőzzék a koreai népet, Az amerikai bombák lelszakitják a mezőket, de a bomba tölcsérekben kicsírázik a tizs, rommá változtatják a házakat, a gyárakat, de a mi népünk még következetesebben folytatja a harcot, még többéi termel A hóhérok nem kímélik az iskolákat de áy iskolák száma nem csökken, sőt 0 tanulók száma és a tanulmányi színvonaluk egyre emelkedik. Kim ír Szén lelhivásSiak: „Mindent a írontnak! Mindent a győzelemért.'“ az egész ország eleget tett. Követték a felhívást a mi gyereke ink Is. Szorgalmasan ég kitartóan tanulnak, megértve azt, hogy a jó tanulás a fő leiadat számukra. kevés a tankönyv, de az iskolások megleszítik figyelmüket, hogy jól megjegyezzék a tanító minden egyes szavát. Az órák után, sorjában elmondva egymásnak a hallottakat tankönyv nélkül vésik emlékezetükbe a leladott anyagot. A gyerekek tokozotton segítenek egymásnak és habár most. a háború idején, n:héz tanul ni, elmaradt tanuló nincs, Kevés a ceruzát lehat Írni szénnel is Kevés a papír? Tanulj meg takarékosan és rendesen írni. ■ ■. Sűrű lenyőcrdö az N-i járásban. Lenéiilnk a repülőgépről erre a nyári nap perzselő sugaraival beta. gyogott erdőre — és úgy tűnik, hogy itt még nem járt ember. De ebben az erdőben Is pezseg az élet és itt Is van Iskola. A, iskolások nyáron a szabad levegőn tanul nak, télen pedig — földkunyhóban Iskolapadul a fatönkök szolgálnak. A legmagasabb ián ül az osztály ügyeletes, ö jelenti a légiriadót... Kim lr Szén azt mondta■■ ,,Mindent a frontnak!“ és a kis hazafiak megértik, hogv ez nemcsak azt jelenti: „tanulj kitünően“, ez még azt is jelenti: „dolgozz, ne sajnáld az erődet, segíts a felnőtteknek a7 ellenséggel vívott könyörtelen harcban“. A koreai gyerekek segite nek a felnőtteknek az utak újjáépítésében, 6k gondozzák a vetést taVarff/dfc be a termést a mezőkről, selyemhernyók millióit tenyésztik, hiszen most minden kis selyemszál drága, Csak a phenjani úttörők 1000 Ionná fémhulladékot gyűjtöttek össze három hónap alatt A gyermekek egész Eszak-Koreában helyi önvédel in/ csoportokat szervezlek, amelyek kinyomozzák a di- verzánsokat és a kémeket. A Bekszon járásban egv ele mi-iskola önvédelmi csoportja 50 ellenséges kémet leplezett le. Mi b>s’ut»fc iiivynnh a győzelemben, mert az egész koreai nép hazáin védelmér, kelt, mert a koreai nén oldalán ,■ viliin «s,Vmn"-vl szabadságszerelő népének együttérzése cs támogatása! Erősítsük pártunk tömegkapcsolatát a doFgozók leveleinek gondas elintézésével AT egyénk űzőméiből, községed- bői számos levelet írnak párttagjaink és pájtonkívüti dolgozóink a megyei és járási párt-bizottságokhoz. A levelek tartalma, növekvő száma kifejzi népünk odaadó szerepeiét és bizalmát a pórt iránt. A munkások, parasztok és értelmiségiek leveleiken keresztül érvényesítik kezdeményezéseiket, résxtvesxnek az ellenőrzés munkájában, a kárügyek Intézésében. A levelek, melyeket dolgozóink írnak azt bizonyfltjAk. hogy dolgozó kik egyre inkább bekapcsolódnak üzemük, tszcs-jük, községük ügyei, nek intézésébe. Bátran megírják a hiányosságokat és értékes javaslatokat is adnak azok kijavításához. Minden levél, melyet dolgozóink írnak a pártbizottságokhoz, nagyjelentőségű, mert akik írják, ott 'vannak, ahol a terv végrehajtása történik, maguk is résztvesznek annak megvalósításában. Éppen ezért a párt- bizottságokhoz írt levelükkel a legközvetlenebb kapcsolatot tartják fenn a párt és a dolgozók széles tömegei 1 között. Friss értesítéseket adnak az előforduló hibákról. Ezzel lehetővé feszik a súlyos hibák megakadályozását, a hiányosságok azonnali kijavítását. £ppen ez teszi szükségessé, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink s-z eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak dolgozóink által irt levelek gyors elintézésére. Az eddigi tapasztalatok azt mutálják, hogy pártbizottságaink a dolgozlak által hozzájuk írt levelekkel nagy c,» »óddal és figyelemmel foglalkoz- rusik. Különösen a pécsi és a mohácsi pártbizottságnál tapasztalható lejiödés a levelek akipos kivizsgálásában. és gyors elintézésében. Mindkét járásban megértették a levelezés nagy* jeden tőségét, megértették azt, amit Sztálin elvtárs mondott: „...adjatok c munkásosztály milliós tömegeinek lehetőséget arra, hogy beleéljék mcMukat az ügyekbe és küélezésre jut tassák alkotó kezdeményező süket Itgyatékosságaink kiküszöbölése és 4 llami berendezésünk megjavítása teinin.“ Ezt mutatja az, hogy nem hagyják az íróaszta tok ban porosodni a idolgozók leveleit, hanem rövi^ idő téatt elintézik azokat. Természetes az ilyen helyes Intézkedés után az történik, amit a Szőkéd község példája itt mutat. Már hosszabb idő óta rosszul ment a begyűjtői av községben. Amikor a járási pártbizottság, vagv a járási tanács kérdezi s . miért nem megy a begyűjtés, a 15 nécs titkára, Tóth Miklós nyomban azt felelte:- „Kevés a termés, nem 13bet teljesíteni a tervet.“ így mint a>z mindaddig, amíg a dolgozók fel ntm hívták a járási pártbizottság figye mét Tóth Miklós ellenséges munkáj á ra. A járási pártbizottság nyomban’ felülvizsgálta a községet és a sonumtos hibák mögött megtalálta Tóflh Miklós tanácstitkár ellenségei munkáját. Tóth Miklóst eltávolították a tornáca apparátu. sából. Azóta hatalma*^ javulás követ, kezett be a begyűjtő a ben, Tóth ettá volítása után a dóig* a ók nagyrésze teljesítette a beadási A ötelezettaégét Ennek eredményeként m ost 85 száza, lókra áll a község a iSt'adás terén. A dolgozók leveleikben ehhez ** hasonlóan hívják' fel a párt- bizottságok figyelmét üzemekben, községekben a hiányossá % okra. ellenséges el-í-mekre. És ha a pártbizottságok a dolgozók levelév a' való fog. Lalkozást ny inkájuk szerves részévé teszik, enruá: alapján az eredmény meg is muí átkozik. Azonban nem minden pár ^bizottság tekinti a dől gőzök leveüá ve) való foglalkozást a munkája szí s-vés részének, hanyagul, felelőtlenül kezelik a dolgozók leveűeit. A sásdi járási pártbizottságon például találkoztunk olyan levelekkel, amilyeket a dolgozók még 1951 ben küldl'fk a járási pártbizottsághoz. Azóta jött porosodnak. A dől. gőzök hiába bírják a választ mert a pártbizottságon elfektetik a leveleket, nem ért-eslUk a dolgozókat a levelükben megírt* k elintézéséről. De ugyanezt el lehi.t mondani a villányi járási pártbizottságról is. Ezek a pártbizottságok megfeledkeznek arról, hogy a bürokratikus eljárásukkal milyen súlyos hibát követnek cl a dolgozó tömegek nevelése és munkájuk segítése torén. Megfeledkeznek arról, amit Rákosi elvtárs mondott 1950 február ,10-i beszédében: A hol elharafgódzik az önelé90 ** gültség, az elbizakodottság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, i’ogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására, ott rögtön meyilazuI és később elvész a párt és a üimegek egészsér ges kapcsolata. Pártunk elszigetelődik a dolgozó néptől.“ Azon a területen periig ahol ólba. nyagolják a dolgozók' leveleivel va :ó foglalkozást, ott meglazul a párt kapcsolata a dolgozó tömegekkel. És ezt kell figyelembe veraiie minden járási pártbizottságnak, hogy fokozol tabb mértékben támasri'.odjon a dolgozók leveleire, ameiyek minden esetben segítik a tervet' teljesítését, a párt és a dolgozó tönssgek kapcsolatának elmélyítését. Éppen ezért meg kell javítani ezen a téten is munkánkat. Fel kell számaira mk a járási pártbizottságoknál eze^i a téren megmutatkozó hiányosságokat, sokkal nagyobb gondossággal kell foglalkoznunk a dolgozók leveleivel. DoL gozáink bátran ée bizaloumnal forduljanak ezután is mind á megyei, mind a járási pártbizottságainkhoz, pártszervezeteinkbe« levetoildlu;l. Bátran Írják meg és vessék fel az üzemeikben és az állami élet minden területén megmutatkozó hiánypaságo. kát, bátran bírálják meg leveleiken keresztül is a pártbizottságok amnká. ját, ha a felvetett hiányosságokat nem megfelelően és nem érdemlegesen intézik el. A megyei, valamint a járási pártbizottságok örömmel fogadják a dolgozók leveleit, bírálatait, mert ezen keresztül elősegítik pártbizottságaink, egész dolgozó népünk clótt álló feladatok végrehajtását. rPovábbi fejlődésünk egyre foko- zottabb és nagyobb feladatokat állít pártbizottságaink és dolgozó népünk elé, És e feladatok meg valósi, tájához, ötéves tervünk végrehajtásához nagyban hozzájárulnak dolgozóink a pártbizottságainkhoz írott leveleikkel is. A leveleket nem teher, nek kell tekinteni, mert az újságihoz és a pártbizottságokhoz intézett levél, ahogy Kalinyln elvtárs mondotta: „...már nem magánlevél, nem egyéni panasz, hanem okmány; írója a levéllel politikai tevékenységet alcar kilejteni, lelhlvja a társadalom fi* gyeimét az általa ismert bajra, rámutat a baj okaira és gyakran megfelelő eszközöket is javasol annak orvoslására“ Szili József • megyei pártbizottság pártgazdasági és ügykezelési osztály helyette« vezetője. A Bőrgyár dolgozóit már csak egy százalék vála-ztja el .iiz augusztu'i fogadalom teljesítéséi ől A pécsi bőrgyár dolgozói — a büszke élüzem dm tulajdoni* u* — augusztus 20-i vállalásaik tel j bitesével készülnek az uikotniány \napjának méltó megünneplésére. Nt iprol- napra szebb eredményeket érna k el. újabb és újabb muukahősteltek. születnek. J A gyár dolgozói vállalták, ho(Q > új normájukat szeptember 30-ig 150 százalékra teljesítik úgy, hogy **z üzem átlagos teljesítménye aujfiis/i us 20-ig legalább 125 százalék légy4 n. Pénteken már 124 százaléknál Itt r-i toltak. | A legszebb eredményt a lcrómoa *i uprúbórmühclyvk dolgozói érték Július elején elhatározták, hogy a* eddig értéktelen inarhahasí iátokat préselés és festés útján exportanyug- gá készítik ki és szeptember végéig 10.000 kvadzát export disznóbőrt termelnek terven felül. A műszakiak támogatásával elérték, hogy augusz- tu* 5-ig 6.000 kvatirát gyártásával készültek el. A inunkaleiulület fokozásává] az alkotmány ünnepéig «* egész vállalt mennyiséget legyártják. Jó munkájuk megmutatkozik uh* 1m n is, hogy régi versenytársukkal, a budajiesti Táncsics Bőrgyárraj folv- latott párosversenyben u legutóbb* értékelés szerint ismét a j>écsiek kerültek uz élre.
