Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-16 / 192. szám

1S52 AUGUSZTUS 1« HÄPid 3 Parasztküldöttségünk útja „Ha haza megyünk, mindent elmondunk,amit láttunk46 V, ParasrtküidöiteÉnk a tengelici Pe­tőfi termelőszövetkezet, a mözsi gép állomás és a Wnaszig.eti állami gaz­daság megtekintése u.tén megvitatták a látottakat. A két nap alatt éber szemekkel, nyitott fülekkel járlak. Jegyzetfüzeíeik megteltek. filmé nyékben gazdagok lettek. Meglátták új és boldog életüket. Az! mondta sok parasztküldött: — Soha nem Volt még részem ilyen szép élményben. Ez a két nap életem legszebb napjai közé tartozik. A jö­vőjüket. gondtalan, botdog életüket látták meg parasztküldötteink Azt,, amiről ősapáik évszázadokon kérész tül álmodoztak, de meg nem láthat­tok. — Megköszönöm pártunknak azt, hogy nekem, nyolcholdas egyénileg dolgozó parasztnak lehetővé tette a tengelici Petőfi termelőszövetkezet, a mó'z*i gépállomás, és a tolnaszigeti áh Imi gazdaság meglátogatását — mondotta meghatotta® Gorász Pál, tbaligeti dolgozó paraszt. — Ezeket a gyönyörű eredményeket, amit mi °U láttunk, nem lehet egyénileg elér­ni. Ha a termelőszövetkezetben va­gyunk, többet termelünk ég a beadás teljesítése után is még több marad nekünk. Ha hazamegyek, az lesz az e:ső. hogv beszélek a párltitkár elv társsal, összehívjuk a dolgozó pa­rtokat és megalakítjuk az élőké tnlőbizottságot... ~A tenge'ici termelőszövetkezetről csak azt mondhatom. hogv nagyon "teg vagyok el éged ve — mondotta Nagy János zalátai egyénileg dol- Sozó paraszt. — Egészen meglepett az, amit láttam. Jól dolgoznak, gazda- j£s így beszéltek a többiek ie a két- gok, tele van az éléskamrájuk. Ha napos út után. haazmegyek. mindent megbeszélek a j ParasztkiUdöttségünk tagjai úgy dolgozó parasztokkal és meggyőzöm gondolták: nem elég aiz, ha ők csak őket a helyes útról. (egymás között mondják el ezt, meg ,— Mi is 49 ben alakul tűnik —mon_ keli írni Rákosi elvtársnak is, Kiss dotta Szabó István tszcs tag Bolyról, László még a Petőfi tsz díszvaosorá- — de mi nem tudtunk ilyen szép j jón javasolta: eredményeket elérni. De most, I — Elvtársak! Küldjünk táviratot hogy a tengeldci Petőfi termelőszövet- Rákosi elvtársnak .. . Kiss elvtárs ja kőzetben voltam, most már látom, ho- vas tatát zúgó taps iogadta. Együtt gyám kell ezután dolgoznunk. Nem tapsoltak küldötteinkkel a Petőfi tsz dolgoztunk rosszul ugyan eddig sem , és a sárközi kuítúrgárda tagjai. de ezután felhasználjuk a tengelici' Most, amikor küldötteink a Peiőfi tapasztalatokat és utolérjük a Pe- , ts„ után megtekintették a mőzsi gép- tőfi tsiz4. I ál jo mást és a tolnaszigeti állami giaz­— Ha hazamegyek, megalakítjuk a daiságot, elhatározták, hogy nem táv- termelőszövetkezetet — mondotta.. iratot, hanem levelet ínnak Rákosi Kiss László katádfaá középparaszt is. elvtársinak. Parasztküldöttségünk levele Rákosi elvtárshoz „Drága Rákosi Elvtársi Baranya megyéből hatvanketten jöttünk el ide, Tolna megyébe, egyénileg dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozók, talvaink küldötteiként. Eljöttünk, hogy meglássuk, meggyőződjünk saját szemünkkel. mi­lyen jól dolgozik milyen jól él és milyen eredményeket ért el az ország goshírű tengelici Petőit termelőszövetkezet tagsága, hogy a látottak alap- ján beszámolhassunk községünkben dolgozó paraszttársainknak -.. A Petőfi tsz életében megláttuk, hogy a felemelkedéshez, boldogulás, hoz vezető egyedül helyes út a közös gazdálkodás útja. ■.. Láttuk a tolna-mőzsi gépállomáson, hogy a gépi segítség milyen eredményeket hoz termelőszövetkezeteinknek. Láttuk a tolnaszigeti állami gazdaság 13.000 darab sertését., a kor­szerű épületeket, ahol a sertéstenyésztéshez, hizlaláshoz valóságos süldő, gyárakban nevelik az állományt Drága Rákosi Elvtársi ■ ■. Megígérjük, hogv hazaérve községünkbe, a látogatás értékes tanulságait elmondjuk paraszttársainknak. Olyan felvilágosító munkát fogunk végezni, meggyőződésünk és tapasztalatunk alapján, hogy községünkben még a nyár folyamán minél több dolgozó paraszt, a boldogulás, a jólét, a bőség útjára lépjen és ebben a mi pél­dánkat kövessék ... Forró hálával köszönjük Rákosi Elvtársnak, hogy bennünket szebb és boldog jövő útjára vezetett Parasz(küldöttségünk mmden egyes tagja ünnepélyesen aláírta a levelet. Szakszervezeti bizalmi ankétot tartottak a pécsi Bőrgyárban Szakszervezeti és bizalmi munkánk Megjavítása érdekében kedden dél­után négy órakor bizalmi ankétot tar- tollúnk a Bőrgyárban a szakszerve Jolii bizalmiak, funkcionáriusok és mű. ^bizottsági tagok bevonásával. ío0y mennyire szükség volt erre az Offefcez/etre és milyen nagy érdeklő volt az ankét iránt, azt bizonyít- '? az a tény, hogy az üzemrészek “5s^eg bizalmlai és műhelybizottsági °9jai résztvettek ezen. .Az ankétot az üzemi bizottság már loelőre gondosan előkészítette. Az jMbéton Kalács János, gyárunk egyik '^jobb bizalmija előadást tartott az ? munkájáról és általában azokról a ^adatokról, amelyek a műhelvbizal. jjjak munkájához tartoznak. Az an. 'ófon nemcsak a pécsi Bőrgyár, ha ,em a Kesztyűgyár dolgozói is részt. vetlek és az előadásnak 38 hozzászó­lója volt. A hozzászólások után Rozsár elv­iére. Ü3 elnök idézte Rákosi elvtárs­iak a Központi Veze‘óség 1951 no­vember 30 i ülésén mondott szavait, négpedig azt hogy a munkafegyelem •azasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Minéll hamarabb teremiünk rendet ezen a téren, annál eredmé nyesebb lesz a munkánk. Nálunk a pécsi Bőrgyárban is, ha­bár igazolatlan hiányzás csak ritkán fordul elő, — sok üzemrészben nem használják ki teljese,, a munkaidőt. Feleslegesen sok az ácsorgás, be szélgetés, cigarettaszünet és ezzel sokezer drága perc vész el. Ezen a téren bizalmiainlnak kell jó példával elöljárniok. ők legyenek az elsők a munkaiegyelem mcgszilár. dításúban Neveljék a dolgozókat a szociálisra tulajdon megőrzésére, az új szocialista munkafegyelemre. Se­gítsék elő minden erejükkel . olyan légkör kialakítását, amelyben ma­guk a dolgozók lépnek föl a munka- fegyelem megbontóival szemben. A tervteljesítéssel foglalkozva a következőket mondotta Rozsár elv­társ: — Az ötéves terv teljesítése harc kérdése. Ebben a harcban a bizalmi­aknak igen nagy feladataik vannak és ezeket a feladatokat jól kell nekik megoldani. A kedden tartott ankét igen nagy segítséget nyújt 0 további munká­hoz, mert igen sok hasznos tapaszta­latot szereztünk. Harvan József tudósító, Bőrgyár, lgy lett szfahánovista Schmidt István (3) DISZ~fialal á Petöfi-afcnai bányászok büszkén “adatnak az elmúlt hónapokra, ami. *°r lelkes munkájuk eredményeként ‘"ór több esetben megkapták a me- ^9i pártbizottság zászlaját, Az eJ- l4«H vasé map eInyerték az élüzem címet 65 4 bánya- és energiaügyi miniszté vándoraászlaját. Ehhez az Tadinényheiz hozzájárult a DISZ szál. ‘**1 brigád jó munkája is. jAz akna ötödik szintjén dolgozik a szállítási brigád. Amikor meg­hűlt, az üzemvezetőségen többen I rekedtek abban, vájjon teljesíteni Ake tervet. A bányászok hamaro A felfigyeltek a DISZ brigád mun- i, fórö, mert nemcsak az előirányza­tot teljesítették, hanem azt jóval 5, Is szárnyalták. Megmutatták a AZ-e&ek, hogyan kell nehézségeket u'özve jó eredményeket elérni. * midit István (3) csillés nagyon iAzke arra, hoov tagja lehetett az ls%i brigádnak. A^csváradról jött ide. Azelőtt nap- lA^os volt, de mindig a szakmunka vágyott. 1951 végén mint csil- jw kezdett dolgozni. Az első napok ^ a munka még nehezére esett, Lassan megszokta, megszerette a íAV ászmunkát. Fizetésére sem pa- A^odik. mert becsületes munkája »A1 keres annyit, amennyiből bősé- A?1 m égéi hét és vehet magának cipőt, és jut a szórakozásra is. A niájus elseje tiszteletére tett fel­írások megvalósításában már lü?1 vett 5 is az ifjúsági brigád tag. bt , együtt. Nemsokára újabb mun- i!'kiajánlások születtek az elkotmá- y, Nt és a második bányásznap tisz Brigádja azt ajánlotta tel, I ellátják elegendő ürescsillévet a hozzájuk tartozó csapatokat. Bat a vállalásukat nem volt könnyű tel­jesíteni, annál is inkább, mert nekik kellett ellátniok ürescslUével a Sza­badságharcos-brigádot is. De ezt mindannyian kitüntetésnek vették. Ha valamelyik brigádtag elkedvetle­nedett, Schmidt elvtárs saját példájával lelkesítette. „Ha én meg tudom csinálni a mun­kát, akkor te sem maradhat.s7 szé-’ gyenben“ — szokta mondani. Schmidt István (3) csak most tudja igazán, mit jelent versenyben dolgoz, ni elsöpörni azokat az akadályokat, amelyek munkájuk elé tornyosulnak. Jó munkájáért az ifjúsági brigád tagjai megszerették és hallgatnak sza­vára De a legnagyobb kitüntetés az alkotmány tiszteletére indított mun­kaversenyben érte. Ugyanis elhatá­„ Legyőzzük a A pécsi Hangszer- és Asztalosáru- gyár vezetősége tanulmányozta a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén elhangzott beszédeket, s ezek alap­ján elkezdte megjavítani az üzem­ben a politikai és gazdasági veze tést. A Vörös Csillag brigád, amelynek vezetője Gungl elvtárs 105.1 szá­zalékra teljesítette júliusi tervét. A többi brigádok is telismerték már, mi a feladatuk hogy a í6-5 százalé­kos lemaradást az augusztus húszadi­kára indított munkaversenyben pótol, luk. rozta, hogy alkotmányunk ünnepét az eddigieknél sokkal jobb munkával köszönti. Idáig sem végzett rossz munkát, de most megkétszerezve ere­jét állt neki a napi feladatok meg­valósításának. Ezt bizonyítja a DISZ diosőségtábla, amely az alkotmányi versenyben nevénél sohasem mutatott 110 százalék alatti teljesítményt. Az elmúlt hetekben jó munkája ju. talmául felterjesztették sztahánovista oklevélre. Alkotmányunk ünnepére tett felajánlásokat inár teljesítették az ifjúsági brigád tagjai. Most azért harcolnak, hogy túlteljesítsék válla­lásaikat. Ezt segíti még jobb mun­kájával Schmidt István (3), hogy méltó legyen a sztahánovista okle­vélre. nehézségeket“ Lemaradásunkat csak úgy hozhat, juk be, ha legyőzzük azokat a ne­hézségekéi, amelyek gátolták mun kánkat: a rendszertelen anyagellátás­sal, a vízhiánnyal és a szűk mun­kahelyiségekkel E nehézségek elle­nére a csoportvezetői értekezlet azt tükrözte vissza, hogy képesek va­gy unk tervünk teljesítésére és túltel. jesítésére. Ennek eredményeképpen pedig a harmadik negyedév végén elnyerhetjük a helyiipari miniszteri üm vándorzászlaját. ZÁMBÖ MÁRIA és gölöncsér eva levelezők. 50. $. t. pont: „Á Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek" Juhász: Vera rendőrszakasz vezető ott áll a Rákóczi-út és a Bajcsy Zsi- linszky-út kereszteződésénél. ügy hozzá. hasonlóan fiatal rendőr­nő irányítja a lámpákkal a forgal­mat. ő pedig segítséget nyújt neki. .Sok munkája akad egész nap. Hol egy falusi öreg nénike, hol egv hely­beli szalad át az úttesten, amikor ti­losat mutat a lámpa piros fénye. Ilyenkor Juhász Vera odalép hozzá­juk és megmagyarázza, miért kell szabályosan közlekedni. Igv ta­pasztalják egyre többen a dolgozók, bogy a közlekedési szabályok, népi demokratikus rendőrségünk forgalmi irányítói: értük tátinak, az ő éle­tükre vigyáznak. Nemrég jelentek meg Pécsett az első női rendőrök. Ezek között volt már akkor Juhász Vera is, de akkor mégcsak egy aranycsík feszült a vál. lapján. De már akkor is bátor és „talpraesett“ volt s a pécsi dolgozók egyszerre a szívükbe zárták. Ő is gyorsan megszerette Pécset és most már nehezére esnék a választás, hol teljesítene inkább szolgálatot: Pé­csett a Mecsek lábánál, vagy Szente­sen a szülővárosában? Juhász Veráék nyolcán vannak testvérek, szülei földbirtosok cseléd­jei voltak a felszabadulás előtt. Ke­vés volt a bér, amit kaptak és a Juhász gyerekeknek már aprócska korukban kijutott a nélkülözésből. Hogy a nyomoron enyhítsenek, Ve­rát is már tizenkét-tizenhárom éves korában cselédnek adták Kokovai Sándor hódmezővásárhelyi kulákhoz. A fiatal lány rossz szót sohasem ka­pott az agyafúrt kuláktól, viszont a szerződésben előírt bérnek is csak negyedrészét fizette ki neki. Juhász Vera akkor még nem tudta kivel áll szemben, de amikor felvilágosították, követelni kezdte elmaradt bérét. A kulák természetesen nem akart fi­zetni és bírósásri úton kellett tőle ..behajtani" azokat az ezreseket, ame­lyeket három éven keresztül Juhász Vera zsebéből kilopott. Nem sok idővel ezután toborzás indult női rendőrök felvételére. Vera ekkor már az egyik gépállomás traktor-istája volt. Szerette a munká­ját és szívesen dolgozott. Hogyne dol­gozott volna szívesen, amikor érezte, hogy nyitva áll előtte a további fej­lődés útja! De közben buzgón fi­gyelte a rendőrök munkáját és egy terv született meg benne. Otthon még nem mert előhozakodni vele, de ti tokban már szövögette a jövő szá­lait. Egyszer aztán szólt a szüleinek. — Hát te megfeledkeztél minden jónevelősről? Hát mire tanítottunk, mire neveltünk mi téged kislányom? — kérdezte tőle sírva az édesanyja, ís amikor látta, hogy a sírás nein használ, különbeket is mondott Ve­rának. De a fiatal lányt már semmi­vel sem lehetett eltéríteni szándéká­tól — Azóta már megváltozott édes­anyáinak véleménye, — mosolyotíik el a huszonegyéves rendőrszakaszve- zetőnő. — Ha hazamegyek mindig Ürömmel fogadnak és most már büszkék arra, hogy a lányuk rendőr lett. Juhász Verát nemcsak a dolgozók — akiknek eletére vigyáz —, hanem fegyveres társai is megbecsülik. Az ő munkáján keresztül is tapasztal­hatják, hogy a nők ma mar éppen olyan jól ellátják a fegyveres alaku­latoknál is a szolgálatot, mint a fér­fiak. Különösein azt becsülik benne, hogy a szolgálat jó ellátása mellett nagyon sokat tanul. De erről tanús­kodik a három aranycsík is a vál­lán. Kétszer léptették elő soronkívül. Ha népünknek egy-egy nagy ünnepe közeledik. Juhász Vera az elsők kö­zött van, akik felajánlást tesznek. Augusztus húszadikára is tett válla­lást és mint felettesei elmondották: becsülettel teljesítette ís azt. — A rendőrség kötelékén belül — mondja Juhász Vera — napról-napra tapasztaljuk az alkotmány cikkelyei­nek valóraváltását. Különösen azt, amely leszögezi, hogy a Magyar Népköztársaságban a nők. a férfiak-’ kai egyenlő jogokat élveznek. Rz nagy munkakedvet ad nekünk és se. gít abban, hogy jól láthassuk el fel­adatainkat. — Büszke vagyok, hogy a dolgozó nép rendiét védem — mondja még búcsúzóul. — Közlekedési rendőr vagyok. Ez pontos munkát követel. Szeretem a munkámat, szeretem az embereket, de . . . még jobban sze­retném. ha mindenki betartaná a he. lyes közlekedés szabályait... A czentmártonpiiiztai Állami Gazdává«: dolgozói is csatlakoztak a sári besenyőiek kezdeményezéséhez I 260.460 forintot taharítanah meg évente A szentmártonpusztai állami gaz­daság dolgozói lelkesen csatlakoz­tak s sáribesenyői állami gazdaság dolgozóinak felhívás óhoz. A dől gozók értekezleten és röpgyűlése ken beszélték meg a feladatokat. A sertéstenyésztés dolgozói vál Jalták, hogy többszöri párosítással a malacszaporulatot 88 százalékról 92 százalékra növelik. Ami any- nyit jelent, hogv 240 anyakocánál 62 malaccal lesz több a szaporulat. Ennek az értéke pénzben 3.700 fo­rint. Az ellető kanászok vállalták, hogy a pontos gondozással, takar­mányozással, az ólak tisztántartása, va 1 a7 elhullási százalékot két szó zaléklcal csökkentik a malacok ne vetésénél Így 53 malaccal többet tudnak felnevelni, ami pénzértékben 6.350 íorintot jelent. Ezen felül anyakocánként 4-75 darab malac helyett 6.25 darabot választanak el és így 240 kocától 720 malacot ne­velnek. Ez pénzértékben 86 ezer 400 forint jövedelmet jelent. A ma­lacok nevelésében is igen jelentős eredményeket érnek el Az eddigi nyolchetes választási súly 12 kiló volt darabonként de ezt 13 kiló­ra növelik azzal, hogy már egyhe­tes korban pörkölt árpát adnak a malacoknak, amit azok szívesen fogyasztanak. De ezzel egyidőben gondoskodnak az ásványi sók és vitaminok pótlásáról. Ezzel 31.200 forinttal többletjövedelemre tesz­nek szert. A liízlalókanászok is alkalmaz, zák a szovjet módszereket, hogy vállalásukat teljesíteni tudják. Igen jól hasznosítják az élesztős takar­mány és a zöld silózott nedvdús ta­karmány etetését, amellyel 172.760 íorintot tudnak megtakarítani A szarvasmarhahízlalásnái és a juhtenyésztésnél is jelentős össze­geket takarítanak meg a dolgozók, a szovjet zootechnika helyes alkat, mazásával. A megtakarítás összesen 37.563 forint. így az állattenyészt- tésben összesen 337.903 forinttal növekedik a jövedelem. A növénytermelésben is jelentős összegeket takarítanak meg a gé­pek jó kihasználásával, a kereszt­soros vetésekkel és a másodnövé­nyekkel. Az új módszerekkel jőve. delmük évente 74.700 forinttal lesz több Az építési brigád vállalta, hogy a bontási anyagok és a rejtett tar­talékok felhasználásával 56.000 fo­rintot takarít meg. A műhelyek dolgozói is lelkesen csatlakozlak a versenyhez. Vállal­ták, hogy a gépek javításánál a ko. pott alkatrészeket újra felhasznál­ják. A traktorok generáljavitásait házilag végzik el. A kovácsok vál­lalták hogy a lóvasalásoknál a használt patkókat hegesztéssel új­ra használhatóvá teszik. A bogná­rok terven leiül két szekeret ké­szítenek Így összesen 37.760 forin­tot takarítanak meg. A könyvelésnél és a bérelszámo­lásnál évente 754.000 forintot toka rítanak meg. így a szentmárton­pusztai állami gazdaság dolgozói összesen egymillió 260.460 forintot takarítanak meg évente, ami nagy ban elősegíti gazdaságunk fejlődé­sét. LUKACS JÁNOS igazgató, MAKARESZ LAJOS párttitkár. Négy kulák ellen indított eljárást a pécsi városi tanács Az állami fegyelem megsértése miatt indított eljárást a pécsi városi tanács Stem Lajos, Kalotai István, krisztooics Demeter és Gruber Mi­hály kuláknk ellen. A négy kulák már rég befejezte a eséplést. azon­ban mit sem törődtek a beadási terv- teljesítésével. annak ellenére. hogy gabonájuk megtermett. Mikor az el- 1 számoltató bizotoág lakásukra ment,1 már nem volt meg az elcsépelt ga­bona. így Stern bajos 122 kiló búza é.s 491 kiló árpabeadási kötelezettsé get nem tudta teljesíteni, azért 2723 forinttal büntették kalotni István 111 kiló zabbal maradt adós, 555 fo­rinttal büntették. Krisztooics Deme. tér 150 kiló árpabeadás elmulasztá­sáért "20 forinttal sújtották, é- Gru­bel Mihályt tót kiló búzabeudáv nem teljesítéséért 4«5 forint kérte rítéssel sújtották. Ezen túlmenően a szabotáló, (kártev ő kulákok ügyét el­járás végett átadták az államügyész­ségnek. I

Next

/
Thumbnails
Contents