Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-02 / 180. szám

1952 AUGUSZTUS 2 NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Farkas elvtárs beszéde alapján megjavítja munkáját a kökönyösi DISZ-szervezet A Közipontí Vezetőség ülése előtt * kökönyösi DISZ szervezetben háttérbe szorult a politikai munka azért, mert a termeléstől lelj esen különálló fel­adatnak látták maguk a vezetőség tag­jai is. Vezetőségi üléseket, vagy ifi­napokat mind jobban elhanyagolták. Ennek az left a következménye, hogy a fiatalok egyre sűrűbben késtek és mulasztottak. Earkas elvtárs, a Központi Vezetőség üléséti gazdag útmutatást ad'dt min­den párt- és DLSZ-funkcioniárius szá­mára. Komlón az építkezés kökönyösi alapszervezete is Farkas elvtárs be­szédének alapján fogott hozzá a hi­bák kijavításához. Farkas elvtárs beszédét a DISZ ve­zetőség megszívlelte. Minden egyes pontját külön megbeszélték és a saját területükre alkalmazták. Az ifjúsági napon különösen élesen vetődött fel az a kérdés, miért nem kielégítő a sztahanovisták száma az ifjúság kö­zött? Farkas Adám elvtárs, a kökö- nvösi DISZ-szervezet titkára is csak most vette észre, hogy kiváló eredmények nap-nap ntun születnek, de az Ifjúmunkások között a sztahánovUtók «zárna nem emelkedik. Tizenegy hónapja még egv DISZ fia­tal sem lett sztaháriovista az építke­zésen. Hogy szép eredmények vannak, azt misem bizonyltja jobban, mint a Beloiannisz DISZ falazó brigád mun­kája, amely már hosszai idő óta ‘200 százalékos eredményt ér el. Most az új normákkal is elérte a 1'40 százalé­kot. Vagy ott van Schulteisz Henrik tanuló brigádja, amely eléri « 140 szá- za'ékot, De még igen sokat lehetne felsorolni a 14 ifi brigád közül, ame­lyek a termelésben és a DISZ mun­kában állandóan példát mulatnak és nrégsem s z t ah á lipvist ák. A kökönyösi DISZ ifjúsági napon felvetődött az a kérdés, hogy mind a párt vezetősége, mind a DISZ miért csupán egy brigádot támogat. Valló­ban ez már elég hosszú idő óta így van, nemcsak a kökönyösi, de más alapsz'ervezeteknél is. Kököuyösön a hatalmas építkezé. M*k közben új harcosok, új ká­derek serege nevelődik. Évek óta azonban úgy van, hogy ki­ragadnak egy nevet a sok közül és azt az elvtársat a sajtóban és az ifjúság között népszerűsítik. Az helyes, hogy a Beloiannisz bri­gád állandóan gyűléseken vagy a hír­adóban szerepel, mert valóban a fia­talok példaképe. De nem helyes az, mint azt az ifjúsági nap résztvevői is megállapították, hogy nem nézi meg a vezetőség és nem követeli meg azt, hogy a többi 13 brigád is hasonló eredményeket érjen el. Nem nézte meg a DISZ-szervezet vezetősége, mi az oka, hogy Jerán György DISZ- brigádja csak 48 százalékot teljesít. Nem vitte a vezetőség iapasztalatát- adásra a gyengébben teljesítőkét a jobb teljesítőkhöz. Ezen az ifi napon határozták el, hogy új módszerrel dolgoznak ezután. Eddig az ifi-napokat mindig a DISZ titkár tartotta. Beszélt Koreá­ról, vagy éppen Tito Jugoszláviájáról, de nemi beszélt arról, hogy Titoék cél­jait mozdítják elő a DISZ-fiatalok, ha elkésnek vagy előbb hagyják abba a munkát. Most ezt másképpen csinál­ják. A DISZ vezetőségi üléseken ki­jelölnek egy háromtagú ellenőrző bi­zottságot. Ez a bizottság két héten ke­resztül figyeli annak a brigádnak a munkáját, amelvikn vk brigágveze- tője tartja a következő ifi napot. \ háromtagú ellenőrző bizottság elbeszélget az elvtársakkal arról is. hogy a brigádon belül mik a hiányosságok, nehézségek, így azok jobban meg tudják bírálni a brigád vezető beszámolóját. Ezzel a módszerrel nemcsak azt lehet elérni, hogy minden brigád munká­ját sokkal közelebbről ismerik n fiatu­lok. hanem azt is. hogy fejlődnék. hogy sokkal nagyobb gonddal keze­lik és sokkal jobban törődnek a bri­gád munkájával. Farkas elvtárs a fiatalokról a KV ülésén azt mondta: „A sikerekkel járó veszélyek: az elbizakodottság, a kitartás hiánya, a megalkuvás, vagy nieglapulás a nehéz áldozatokat kö­vetelő helyzetekben öt mé.g inkább fenyegeti, mint az idősebb nemzedé­ket.“ Ez megmutatkozott elég hosszú ideig a Beloiannisz-brigád munkájá­ban is. A brigád tagjait a pártszerve­zet, de különösen a DISZ állandóan segítette. Sok esetben fordult elő, hogy a DISZ titkár segftett megszüntetni a műszaki hiányosságokat is. ami természetesen elvonta figyelmét » politikai mánkétól. Nem egy példa van arra, ha valami anyaghiány volt, vagy éppen az áll­ványozáshoz deszka kellett, ahelyett, hogy a brigád tagjai elmentek volna és hoztak volna, gorbaálltak és várták a DISZ-titkárt, aki majd helyettük elvégzi a munkák Az utóbbi időkben ezen a területen is történt változás. Maga a DISZ-titkár elvtárs, kint az épületen egy ilyen várakozási alka­lommal mondta el a fiataloknak, hogy milyen helytelen, hogy ülnek és vá­rakoznak, ahelyett, hogy téglát vagy más anyagot készítenének elő. Azóta, ha Valami miatt állni keli, Benács elv­társnő. a pártszervezet vezetőségi tag­ja, de a brigád többi DISZ fiataljai is Igyekeznek a hibákon saját maguk javítani. Mindezeknek a hibáknak a kijaví­tása azt mutatja, hogy a kökönygsi DISZ-szervezet vezetősége, de a tag­ság is nemcsak elolvasta Farkas elv- társ beszédét, hanem ennek nyomában felszámolja a hibákat, amelyek eddig munkájában megmu­tatkoztak. Igv akarják a kökönyösi DISZ-szervezet fiataljai is elnyerni a megtisztelő címet, ahogy a Központi Vezetőségi ülésen Farkas elvtárs is mondta, hogy népünk szeretett vezé­rének. Ibi kosi elvtársnak az ifjúsága. LEVELEZŐINK ÍRJÁK „Alkotiiiatiiyiiiik iiiiiiepcrp teljesítjük b<ka«lítsi köU^exeít^^iiiiket^ Megyénk mindé® részén alkotmá nyűnk ünnepére készüknek a dolgozó Parasztok. Eirről a telkes készülődés­ről — ami a cséplés, begyűjtés gyom elvégzésében nyilvánn: meg — írnak levelikben js. Perzsa György elvtárs kádtaJváról aat írja levelében, hogy ötödikéig elvágnák a csépl-ést. „Jó időbeosztássá! 220 mázsát csépelünk naponta" . Ml, RádfaJva község dolgozói itt Í s jugoszláv hatánezéen, keményen dolgozunk és minden időnket kuvasz­ai tjük, hogy ötödikén már befejez­hessük községünkben a caóp'ést. Ed­dig is jó időbeosztásunkkal és acsép. 'öbrigAd versenyben végzett munká­jával értük ek bogy egy nap alatt 220 mázsáit csépelünk. A cséplőgép­nél lévő két brigád nagy Igyekezettől végei a munkáit hiszen elsősorban üvék lesz a dicaőség, ha elsőként ke- fülünk ki a versenyből. Az egyik brigád reggel 3 órától dolgozik, a másik brigád pedig egy órakor vált- 1* őket. Azonban a cséplés munká­ját nem választhatjuk el a begyűjtési munkától, hiszen a osépiéssel egy- | Möben akarjuk tol j es item beadási kő. te ezetfeégünket 1* és őzzel köszönt- iák majd alkotmányunk ünnepét — Ezért a, állammal szembeni kötele fittségiét minden dolgozó paraszt 'bonnal teljesiti, mert tudjuk, hogy *v.nei tartozunk a dolgozó népnek, a boáénak és így harcolunk itt Tito «fomszédeágában a békéért.“ Horváth bajos elvtárs, a ligetpusr tii ál’am t gazdaság cséplő brigád iának íó munkájáról ír: „lúiteljesitettiik vállalásunkat — befejeztük a cséplésf ..Gazdaságunk dolgozói vállalták, hogy a csépiésst határidó előtt hót happai tel (esitik. Ez nemcsak villa- fis maradt. Keményen munkához lát, tsk a cséplöbrtgád tagjai. Pápista Ereile » gépk eze'.ő gondos munkájá­ul biztosította a gép folyamatos üze keltetését, Így értük el, hogy már befejeztük a csép'.és nagy munkáját De nemcsak gyors munkát végeztünk, ügyeltünk a minőségre is. Arra, hogy egyetlen szem gabona se hulljék a eolyvába, törökbe vagy a szalmába. 5 jó eredményünk elérésében nagy segítséget nyújtott Kovács István párttitikár ehrtáns, aki nemcsak a munkaszervezésben hanem a munka végzésében Is éenjárt." „Már csak néhány mázsa választ el bennünket a száz százaléktól" Bencze József, a hükkösdi dolgo zó parasztok munkájáról ír: „Községünk a pécsi járás legésza kibb fekvésű községe. Alighogy meg-! jelent a minisztertanács határozata az I aratás, cséplés, tarlóhántás, másod- j .növényvetés valamint begyű jtésre i vonatkozóan, elhatároztuk, hogy ezek. j ben a munkákban élenjárunk. Sza­vunkat be is tartottuk, mert július nyolcadikén már befejeztük az ara táeít és utána azonnal e kezdtük a cséplést. A behordást is sürgette a cséplés irama, aminek eredménye az, hogy a múlt hónap 20 ón már nem volt gabona a mezőn. Községünk vál­lalta, hogy a cséplést augusztus 5ig befejezi és ennek az Ígéretünknek teljesítéséért folyik most a munka. Vasárnap is csépelünk és dolgozó pa­rasztjaink valamennyien a géptő tei- jesiti-k kötelezettségüket. Eddig még nem volt olyan gazda, aki elcsépelt és a kötelezettségét -ne teljesítette volna. Példamutatóan teljesítettek Mezei János. Fetter Ferenc, Tóth Jó- wef dolgozók. Ezt az eredményt a pártszervezet és a tanács jó munká­jával értük el ök jártak é en a munkában. a kötelezettség teljesítésé­ben és jó kapcsolatot tar to (Vak fenn a dolgozókkal. Az olyan élenjáró dolgozó parasztokat pedig, mint Farkas János, aki 1200 százalékra teljesített, bevonta a pártszervezet a népnevetómunkába. Már csak né­hány mázsa van vissza kötelezeti-é günk. te jesitéséböl, de úgy igyek­szünk, hogy még az alkotmány ün nepe előtt teljesí te iTk ezt az ígéretűn kot is.“ Mecsekaljóról hárman írták a le velet az egész község dolgozóinak ne vében; Markó Istvánná pártlitkár, Rajczi Ferenc tanácselnök, Markó 1st vn cséplőmunkacsapatvezető. „Versenyünkkel elősegítjük, hogy a pécsi járás behozza lemaradását" ,,Mi, Mecsekal ja község dolgozó parasztjai csatlakozunk a diósviszlói- a-k versenykihívásához és versenye hrlvjuk ki a pécsi járás minden köz­ségét. Eaá tál is azt akarjuk elérni, hogy még az alkotmányunk ünnepe előtt teljesítsük beadási kötelezettsé­günket és versenyben végzett mun­kánkkal elősegítsük, hogy a pécsi já­rás behozza a begyűjtésben -légyen teljes lemaradását Hiszen volt már első a pécsi járás nem egyszer és most is megvan arra a tehetőség, csak fel kell számo ni járásunk terű­tekéin azt a megalkuvó nézetet, hogy ,,ncm volt jó a termés." Ez nem igaz, hiszen nálunk is 9—10 mázsá­sak a cséplési eredmények. Éppen ezért nagy szégyen, hogy még min­dig az utolsó helyen vagyunk, nem vihetjük szabadpiacra terményeinket. Ezért fogjunk munkához és hagyjuk le a siklósi járást és Diósvkzlóf a versenyben.“ „Szövetvezetünk do*oozói példámul a óan fehesiteltték kötelességiiret" Szántó Józsel a se'lyéj földműves- szövetkezet levelezője ezt írja: „Szövetkezetünk dolgozói is kivet­ték részüket a nagy munkából, az aratásból. Június 30 án megindult a bohordás és utána közvetlenül fel- búgjak a csép őgépek. Telnek a zsá­kok, az árpa. búza. rozsszcmekkel, A cséplést elsőnek Nyiri Jánosnál kezd­ték aki földművesszövetkezetünknek j tagja Cséplés után azonnal elegei tett gaboniabeadási kötelezettségének, j Az 6 példáját követte Nagy M. Jó- 1 zsef, aki szintén tagja a szövetke­zetnek és a csóp'őg-p'ől közve! 'énül e eggt tett kötétezeitsóg-énck, De ha­sonlóképpen példamutatóan teljesítet j tek a szövetkezet lobbi tagjai és jó i példájukkal serkentik a többieket is, I hogy mielőbb megkaphassuk a sza- ! badpiaci értékesítő* jogát." Elüzem lett a pécsi Porcelángyár Éliüzem tett a pécsi Porcelángyár! Amikor igazgató elvtársunk megtudta a hírt és boldogan újságolta nekünk mintha szárnyakat kapott volna ez a mondat. Gyorsan bejárta az egész üzemet és a műszak befejeztével mái mindenki tudta. Azóta sokszor fel­vetődik a kérdés: hogy lett élüzem a Porcelángyár Az alkotmány ünnepének tisztele­tére elindított munkaverseny hatal­mas segítséget adott nekünk él­üzem cíin elnyeréséhez. Az Inotai Erőmű részére szükséges nagy szige­telőket idő előtt szállítottuk le. ex­port kötelezettségeinket pedig jóval túlteljesítettük. Ezenbelül pedig igen nagy gondot fordítottunk a minőség állandó emelésére. A pécsi Porcelángyár 1951 harma­dik negyedében már egyszer élüzem volt, de a következő negyedévben már másnak ítélték oda ezt a címet, mert ~á gyárak közötti rossz koope­ráció, a seejt emelkedése, a termelé­si tervek hiányos teljesítése miatt a mi üzemünk már nem érdemelte meg. A hiba elindítója a budapesti Vasönió. és GépgyáT volt, mert üze­münkkel szemben nem teljesítette a megrendelt vasszerei vény ok szállítá­sát. Azonban a vállalat dolgozóinak a pártsajtóban meg je’ént levelei, a Szabad Nép és a Népszava cikkei — meghozták a kívánt eredményt. A Vasiöntő és Gépgyár leszállította a szerelvényeket: üzemünk dolgozói pe­dig minden hónapban túlteljesítették termelési terveiket az 1952 második negyedév sorén. 1951 első felében még lehetetlen­nek látszott, hogy a kerámia iparban szokványos és megtűrt húszszázalé­kos átagselejtet tíz százalék alá csökkentsük. A Tervhivatal százezer forintos céljutalmat tűzött ki a s^lejt tíz. százalék alá való csökkentése ese­tére. Mi ezek után az aktíva, népne­velő, bizalmi és műszaki értekezlete­ken kívül minden műhelyrészben — munkafolyamatonként felbontva. — p ákátokon is ismertettük a cél juta­lom eléréséhez szükséges teendőket. Ezek után hamarosan elértük, hogy »elejtünk tíz százalék alá csökkent, azonban két hónap múlva az újbó tizennégy százalékra emelkedett. Ek kor újból mozgósítottunk a selejt csökkentésére és a vállalások twJnyo. mó többsége már a minőség fokozott javítását is célul tűzte ki. Egysége­sen pedig azt vállaltuk, hogy a se- itejtet újból tíz százalék alá szorítjuk le. Ma már elmondhatjuk, hogy kö­rülbelül négy-öt hónapja selejtünk csak egy-két tizeddel haladja meg a tíz százalékot, de sokszor tíz szá­zalékon alul marad, átlagosan számít­va pedig 9.8 százalék. De sem a terv te jesítése, sem a selejtcsökkentés, sem az anyagtaka­rékosság, sem a termelékenység, sem a munkafegyelem megszilárdítása te rén nem érhettünk volna el ilyen eredményeket a párt iránymutatása és segítsége nélkül. Csakis pántunk segítségével érhettük el. hogy dolgo­zóink fokozottabban kapcsolódtak a munkaversenybe. így Tarai Pál ége­tőmester hat társával az új alagút- gázkemencéknél a négy százalé­kos megengedett selejtet egy száza­lék alá szorította « ezt az eredményt meg is szilérditották. Tgrai Pál jó munkájáért sztahánovista oklevelet és jelvényt kapott. Horváth István és Varga István ugyancsak jó mun­kájuk, újításaik révén csökkentették 3.5-ról egy százalék alá a selejtet. ök is sztahánovisták ettek. A má­zolok valamennyien kiváló eredményt értek el. Ma már három sztahánovis­ta mázoló csoportunk van. A nehéz körülmények között dolgozó körke­mencék dolgozói közül kiemelkedő teljesitményékről egyénenként nem hidunk beszélni, mert minden cso­port kiváló eredményt ért eh Hét dol_ ggzó kapott ebben az üzemrészbe® » közelmúltban sztahanovista jelvényt,. Ezek a dolgozók augusztus húszadiká­ra tett váMaiásailkat is már túltelje­sítették. A korongos üzemrés, dolgo­zói már több. mint egy éve. állandó­an túlte jesítík tervüket, csupán a minőség torén kel’ tovább javítandók eredményeket. Czemfenntartóink is példát mutatnak a termelő munkában. Nekünk,^porceiángyári dolgozók­nak most as a felaHatunk. hogy a pártszervezet segítségével ezeket az eredményeket tovább fej­lesszük mert nem akarunk szégyen­ben maradni, mint 1951 harmadik ne_ gyede után. Azt akarjuk, hogy az élüzem-jelvény állandóan a mi üze­münk bejáratánál függjön. Karncz Sándor Porceángyár. Leveleink nyomában Miért késnek a csépléssel Nagybudméron ? Petemai Pál elvtárs, a nagybud- mérí Petőli tsz elnöke a napokban levelet küldött szerkesztőségünk­nek, amelyben a következőket Irta: — „A cséplés megkezdése előtt örültünk hogy áz ujpetrei gépállo­más két gépet huzat g községünk­be. Azonban az öröm korai volt. A gépállomás a gépek kijavításá­nál hanyag, felelőtlen munkát vég­zett és ennek következtében mind járt a cséplés beindulásakor sok géphiba volt!“ Petemai elvtárs ez­után kérte szerkesztőségünk segít­ségét a hibák kijavításához. A levél nyomában kimentünk a nagybudméri termelőszövetkezetbe, hogy megvizsgáljuk, mennyire ja vitatták ki a gépeket és ki a fele lös a hanyag munkáért A cséplés már nagyon betegen kezdődött. A cséplőgép, amelyet a Petőli tsz szérűjére huzallal: ha rá néz valaki, igen jó gépnek lát­szik. azonban ez csak látszat. Nem ítélhetünk ilyen felületesen, mert ha a gép belsejét nézzük meg, — egészen más véleménnyel vagyunk. A gép belsejében kike't a napra- iorgó, amely a mull évről maradt benn. A csoport tagjai és a gép felelős vezetője — Bimbó Balázs elvtárs kitisztították a gépet és megkezdődött a cséplés, de ekkor egy újabb zavar akadályozta őket a munkában. Bimbó elvtársnak a gépállomáson odaadtak egy csomó szíjat és a cséplés megkezdése e őtI derült ki, hogy a szíjak nem is Bimbó Balázs elvtárs gépéhez tar­toznak. Toldozták foltozták a szila kai. de csak nem olyan az már. mintha ahhoz a géphez szabták volna, hanem állandóan elszakad nők. Súlyosbítja ezt még az. hogy tud róla a gépálőmás vezetősége is, de nem tesznek semmit a hibák ki­javításáért Mióta a cséplés meg­indult, csak egyszer voltak kint a gépnél, néhány szót váltottak a a felelős vezetővel, azután mint akik iőt végezték dolgukat, men­tek tovább. Persze a csoport veze­tőségével szóba sem álltak. Megyénk dolgozó parasztjai és termelőszövetkezetei egyáltalán nem ezt várják a gépáflomástóh külö­nösen most a cséplés és termény- begyűjtés nagy csatájának idején. Gépállomásaink feladata most az ujpetrei gépállomásé is, —hogy minden erővel, a7, új módszerek ol- kalmazásával segítsék mezőgazda­ságunk dolgozóit a cséplés gyors belejezésében, ne hagyják, hogy he­tekig rágják az egerek, az osztagha rakott gabonái. Ezt várják terme­lőszövetkezeteink és egyénileg dol­gozó parasztjaink a gépállomások­tól hisz jórészt tőlük függ, hogy augusztus 2(hra belejezödik e me­gyénkben a cséplés, vagy szégyen­ben maradunk. Nehéz, de megoldható leiadat ez as ujpetrei gépállomás számára is, ha a gépállomás vezetősége lelkiisme. rrtesebhen végzi munkáját. Jelen­tős károk származtak abból, hogy nem javították ki időben és kellően a gépeket, de a lemaradás is vesz­teség, csökkenthető komolyabb el­lenőrzéssé1, jól szervezett, tervsze­rű munkával és akkor, ha a tér vet következetesen betartják. He­lyes lenne, ha Jávorira elvtárs többször elbeszélgetne a termelő­csoportok vezetőségével, köíösen beszélnék meg a feladatokat se­gítenék egymást azok megoldásá­ban A főgépészt pedig, aki első­sorban íale'ős a cséplőgépek ki nem javításáért, sürgősen voniák lelelösségte.

Next

/
Thumbnails
Contents