Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-15 / 191. szám

NAPLÓ 1852 AUGUSZTUS 15 Baranya dolgosói köszöntik Rákosi elvtársat abból az alkalomból, hogy a minisztertanács elnökévé választották „Megfogadom: karöltve a fizikai dolgozókkal elérjük a napi 250 csille szén termelését“ Pécs VT. kerület bányászainak lieg- nagyobb rés®a átöltözött és várták 3 leszállás pillanatát. A délelőtti mű- Riakuű do-lgozók még nem szálltak fel. A műszaki vezetőknek, aknászok, nak rövid értekezletük volt és így egy órával előbb hagyták el a bá­nva mélyét. A, értekezlet után Prégil János elvtárs főkörletvezető — mint a többi műszaki vezetők is — a fürdő felé igyekezett. A továbbiakat Prégil elvtárs mondta el: „Ahogy a fürdő felé mentem, a hangszóróból nagy tapsot hallottam. Nem tudtam, mi történik A fürdőben Kirching János elvtárs bányamester azzal fogadott: „Nem tudom, mit köz­vetítenek a rádióban." Nem kellett azonban sokáig várni. Megtudtuk né­hány perc múlva az örömhírt: az or szággyűlés Rákosi elvtársat válasz­totta a minisztertanács elnökévé. ~ Még szólni is alig tudtam örömöm­ben. A ml szeretett vezérünk taní­tónk, akinek köszönhetem boldog éte­temet, a minisztertanács elnöke leit. Szinte magam előtt láttam, ahogy be­szél Rákosi elvlárs az országgyűlé­sen, de hirtelen magam előtt láttam a múltat is. Most még visszagondolni is rossz a múltra, de nem felejtem el soha a keserves életet. Azért harcolok, hogy soha vissza ne térjen a mult. Most ismét itt van az újabb győze lem, Rákosi elvtárs került a kormány élére. Én, mint főkörletvezető ak­nász dolgozom fizetésem eléri az 1400—1500 forintot, amelyből becsü­letesen megélek. Nap-nap után érzem munkánkat megbecsüli pártunk és kormányunk. Mindezt Rákosi elvtárs­nak köszönhetem Ezután még lelkesebben végzem munkámat Augusztus elsején kap­tam meg új munkaterületemet, ahol új lejtést készítünk el. Eddig elértük a 80 csillés napi termelést. Ennek négyszeresét Megfogadom, azonban több, mirU akarjuk kitermelni hogy ennek a napnak örömére, hogy Rákosi elvtárs lett a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, néhány napon belül karöltve a fizi kai dolgozókkal, elérjük a napi 250 csille szén termelését De nemcsak Prégj elvtáre fogadta így az örömhírt, így vélekedik Szolcola Ferenc elvtáis András-akna bánya- mestere is: „Nagyon meglepett az örömhír, hogy Rákosi elvtárs lett a mjiiiszterUmács elnöke Most még nagyobb lelkesedést érzek, most még nagyobb felelősséggel végzem mun­kámat. A júliusi tervünket nem tud­tuk 100 százalékra teljesíteni. E ha­vi tervünk teljesítése is csak 97 szá­zalékra áll. de most még nagyobb erővel indulunk harcba, hogy telje­sítsük júliusi adósságunkat és telje­sítsük augusztusi tervünket.“ Rákosi elvtárs szeret bennünket — mi is szeretjük őt István-nknún leszállásra készüllek a bányászok. Kladivó János munkaér- demrendes sztahanovista vájár is a ki- járat felé tartott, amikor meghallotta, hogy Rákosi elvtársai választoltak a mioiszterlanács elnökének. Megállt, visszajött egy kicsit és mosolyogva a következőket mondta: — Örülök annak, hogy Rákosi elv­társ lett a minisztertanács elnöke. — Örülök neki, mert Rákosi elvlárs az olyan ember, aki a népért él és dolgo­zik. Jó kezekben van a kormány ve­zetése. Tudjuk, hogy Rákosi elvtárs szeret bennünket. Mi is szeretjük őt. Mi ezl többtenneléssel fogjuk megmu­tatni. Én ezután minden percet, min­den másodpercet kihasználok, átadom tapasztalataimat. Épp most beszéltem Csauker József vájárral. — Csauker József elhatározta, hogy felajánlást tesz és bekapcsolódik a száz méteres mozgalomba — mondja, majd Kele­men József (IV.) sztaliánovista vájár­bányában fognak ünnepelni. Nemsokkal később értek ki a dél­előttösök. A szabadságharcos brigád tagjai és a többi bányászok, úgy, ahogy feljöttek, szénporában, csoport ba verődtek és úgy beszélgettek. Kó­nya János II. vájár is ott volt közöt­tük. Szeme vidáman csillogott szénpo. ros arca mögül, és amikor nevetett, clőviKantak fehér fogai. — Rákosi elvtárs megválasztásával megerősödött proletárdiktatúránk — mondta. Nagyon sokat adott nekünk már Rákosi elvtárs. Én ma az újnte- szesi bányászlakásokban lakom. Van két szobánk, egy konyhánk, éléskam­ránk, fürdőszobánk ... Nekünk azelőtt nem volt ilyen. Ezt is Rákosi elvtárs adia nekünk. De ezután mi is többet teszünk. Most 119 százalékot teljesí­tek. de az alkotmány ünnepére válla­lom. hogy 125 százalékot fogok elérni. Azért az alkotmány ünnepére, Inert ezt is Rákosi elvtárs adta nekünk. De ral megindul le a bányába. Sielős für-1 még ezután sem állok meg. Tovább gie léptekkel mennek. Látszik, ők a I megyek. Nincs felső határ. A komlói Építési Vállalat dolgozóinak távirata Rákosi elvtárshoz A komlói Építési Vállalat dolgozói mintegy 150fr-an hatalmas lelkesedés­sel fogadták Rákosi elvtárs megválasz­tását. Boldogság töltötte el szívüket, amikor hallották Rákosi elvtárs sza­vait és elhatározták, hogy ebből az alkalomból dísztáviratban fidvözlik. V dísztávirat szövege a következő: „Rákosi Mátyás etvtársnak Budapest. A Komlói Építési Vállalat tlolso/.ói szeretettel köszöntik Rákosi elvtár­sit abból az alkalomból, hogy megválasztották a minisztertaiiáes elnökének. Mi, az. Építési Vállalat dolgozói ígéretet teszünk, hogy még nagyobb oda­adással végezzük a ránkbízott felada tokát, mint eddig, ígéretet teszünk, hogy minden erőnkkel azon leszünk, hogy a nyolcszázmilliós béketábort ne csak szóval, hanem tettel is, kommunista becsülettel segítsük. KOMLÓI ÉPÍTÉSI VÁLLALAT DOLGOZÓI Barna elvtárs üzenete Rákosi elvtársnak Az óra mutatója negyed kettőt mutatott. A Sopdana Gépgyárban azonban minden dolgozó a mikro főn közelébe igyekezett. Mire a mikrofon megszólalt, már 250—300 dolgozó áldí egy csoportban, A 300 dolgozónak szinte egyszerre boldog mosoly ült az arcára. Barna János öntő így be­szélt: — Rákost elvtárs mindnyájunk bol. dog jövőjéért harcol. Tőle tanulunk, mi is áldozatkésznek, hazaszeretőnek lenni. Neki köszönhetem hogy szak­mám van, hogy megbecsült dolgozó­ja vagyok a társadalomnak örömö. met azzal kívánom hitelezésre juttat ni, hogy az alkotmány ünnepére tett vállalásomat túlteljesítem Barna elvtáis azt vállalta az alkot, mäny ünnepére, hogy tervét öt nap­pal oLőbb befejezi. Jelenleg tervével 1953 április 16-nál tart. Az alkotmány ünnepére pedig állandóan kétazáa százalékot teljesít. Barna elvlárs brigádjában Tóth elv társ is örömmel vette tudomásul, hogy Rákosi e’.vtáTS a minisztertanács elnöke lett. örül annak, hogy olyan vezető került a dolgozó nép éléne. aki eddig is sikeresen oldott meg or- SKÓgiépritő terveket, akinek vezetésé­vel »okka! biztosabb a felemelt öt­éves terv sikere. Hét éve szabadította fel a Szovjet Hadsereg Koreát Hét évvel ezelőtt 1945 augusztus 15-én a hős szovjet hadsereg a K varrt ling hadsereg válogatott csapa­tainak szétzúzása után felszabadítot­ta a hős koreai népet a sok évtizedes japán rabság alól. A -koreai nép hosszú történelme folyamán neun egy ízben foly­A saalántai dolgozó parasztok nem feledkeznek meg kötelességükről Stivics György hatholdas délszláv 'dolgozó paraszt lelkesen mondogatja a szomszéd oknak és akivel találkozik az utcában: „Hallgatták a rádiót fel kettőkor? ... Rákosi elotárs lett a minisztertanács elnökei,,. Stivics György és Szalánta község dolgozó parasztjainak örömét nem is lehet csodálni. Hiszen nagyon sok mindent kaptak a párttól és Rákosi elvtárstól a felszabadulás óta. A felszabadulás előtt Stivics Györgynek sem sok öröme volt az életben. Jóformám nem volt semmi­je. A kulikhoz járt dolgozni, vagy ahol éppen szükség volt rá. Csak úgy arathatott, ha a kuláktól tizedében vállalta cl az aratást. Kukoricát nc- é védőben kel lelt kapálnia. A felsza­badulás után végre saját földjén dol­gozhat, amit a párt, Rákosi elvtárs biztosított számára. — Felajánlottam az alkotmány Hű­sítem a beadási kötelezettségemet, — meséli Stivics György —. Még maradt feleslegem cs azt is eladtam az államnak azzal a tudattal, hogy amim termeti, azt a dolgozók alkot­mánya adta. Nagyon sokat köszönhet minden délszláv dolgozó a pártnak és Rákosi elvtársnak, mert az alkotmány, amit a dolgozók alkottak, a délszláv dol­gozók jogait is biztosítja: „A Magyar Népköztársaság polgá­rai a törvény előtt egyenlők és egyen, lő jogokat élveznek. A polgárok bár. milyen hátrányos megkiilönbözteté. sót nemek, felekezetek, vagy nemze­tiségek szerint a törvény szigorúan bünteti. A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség szá. mára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápo­lásának lehetőségét". (4ö. §.) Stivics György él is alkotmány biztosította jogaival és büszkélkedik nepére, hogy százszázalékra telje- | terveivel: Még gyorsabb lesz a szocializmus építése — 11 éves Márk fiamnak is szép jövője lesz. Nagy lehetőség áll élőt. te, szép jövő vár rá. Nem úgy van, mint a múltban, hogy csak a kivált­ságosok gyermekei tanulhattak! A mi gyermekeink is tanulhatnak olyan iskolában, amilyenhez éppen kedvük van ... Stivics Györggyel együtt örülnek Szalánta község délszláv dolgozó pa rasztjni. Hiszen mindenki tudja az örömhírt a faluban, nem is kell egyik házból a másikba töenni, el­mondani. Minden háznál vezetékes rádió vau már, amit nem is olyan ré/fen szereltek be. Szalánta községben minden dol­gozó paraszt tudja, hogy Rákosi elv társnak köszönhetik az. alkotmányt, mely jogaikat biztosítja. És éppen ezért nem feledkeznek meg a köte­lességről sem, beadásukat százszáza lékra teljesítették. Kűri 11a Vince A belklinika egyik előadótermében termelési értekezletre gyűltek össze az orvosok, egészségügyi alkalmazottak. Ezen az értekezleten hallotta meg Fü- döp Tibor elvlárs, a gyermekklinika fiatal orvosa a nagy hírt: Rákosi elv­társai az országgyűlés a miniszterta­nács elnökévé választotta! Szűnni nem akaró ütemes tapssal él­tették az értekezlet résztvevői Rákosi elvlárs megválasztását, népi demokrá­ciánk újabb hatalmas eredményét. Az ünneplők között, az elnöki asztal mel- Jett tapsolt, éljenzett Fülöp Tibor elv. társ is. L'gv érezte, neki még több oka van az örömre, mint a többieknek — azok pedig ugyanezt gondolták. Hogyne Őrült, hogy ne ünnepeli vol­na Fülöp elvtárs! Hiszen Rákosi tfv- társnak, a pártnak köszönhette, hogy mint harmadéves egyetemi hallgató már 440—500 forintos havi fizetés mellett tudományos muifkát végezhe­tett az anatómiai intézetben, ott, ahol a felszabadulás előtt még végzett orvo­sok is csak fizetés nélkül dolgozhat­tak. Arra sem volt gondja, hogy tanul­mányai végeztével hova helyezkedjék el. Rákosi elvtárs gondoskodott a nép­hez hű értelmiségről. Népünk vezére által beterjesztett alkotmányunk 53. paragrafusa leszögezi: ,.A Magyar Nép­köztársaság hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló twh'jná- nyos munkát... s minden rendelke­zésre álló eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődéséi." — Alig fejeztem be tanulmányaimat — emlékezik vissza nem egyszer hálá­val Fülöp Tibor — már megmondták: Kérésemnek és tudásomnak megfele­lően a gyermekklinikára helyeznek... A termelési értekezleten egy másik örömhír is érte a fiatal orvost: fize­tését 847 forintról 1090 forintra emel­ték. így hát még nagyobb lendülettel teljesíti vállalását. Rákosi elvlársnak adott szavát: ötféle szövettani vizsgá­lati eljárás alkalmazásút kísérletezi ki gyermekklinikái viszonylatban. Fülöp elvtár* tudja, hagy az ő felajánlása is segíti a tervet, a szocializmus építését, melynek építésében most még inkább érvényesül pártunk vezető ereje. Fü- löp eivtárs így fejezi ezt ki: — Most, hogy Rákosi eivtárs lett minisztertanácsunk elnöke, még gyor­sabb lest * szocializmus építése, még biztosabbnak, még «zebbnek látom valamennyiünk jövöjéti tatott súlyos harcot n koreai földre betolakodó külföldi területrablókkal Már a XVI. század végén egy jól fel. fegyverzett' japán hadsereg nyomult be Koreába, de a japánok a hatéves hadjárat alatt sem tudták elérni cél­jukat, Korea leigázását, mert a hős koreai nép kiűzte őket földjükről. A XX. század etején a japánok ismét Koreában támadtak és azt nagy har­cok után leigázták, az országot a szó­szoros értelmében gyarmatukká tet­ték. A japán imperialisták majd­nem negyven évig garázdálkodtak Korea földjén. A japán elnyomók bi­rodalmuk nyersanyagszállítójává tet­ték Koreát és minden eszközzel meg­akadályozták a koreai gazdaságii élet önálló fejlődését. Ezzel párhuzamo­san igyekeztek megsemmisíteni a ko­reai nép nemzeti öntudatát, igyekez­tek megfosztani a koreaiakat kultú­rájuktól és nyel vük tőL Ez alól, a rabság alól a szovjet hadsereg szabadította fel Korea né­pét és ugyanakkor megnyitotta Ko­rea előtt az utat, az új. boldog élet felé. A koreai nép első ízben valósít­hatta meg saját hatalmát országá­ban. 194'5. szeptember 6-án, majdnem egy hónappal azután, hogy a szovjet hadsereg szétzúzta a japán csapato­kat és felszabadította Koreát. Korea léli részében partraszálltak az ame­rikai csapatok. A 58. szélességi kör­nél húzták meg a határvonalat a két övezet, a szovjet és az amerikai öve­zet, Észak és Dél-Korea között. Mi­közben a szovjet csapatok segítették Észak-Koreát, hogy minél előbb fel­számolja a japán gyarmatosító rend­szer maradványait, addig Dél-Koreá. ban az amerikaiak az új gyarmato­st túts alapjait vetették meg. Észak-Ko_ reában lehetővé vájt a nép számúra, hogy életét új, demokratikus alapo­kon rendezhesse be. 1946-ban széles de­mokratikus alapokon bonyolították le a helyi népi bizottságok válasz­tását, majd a központi hatalmi szerv, a? és/akkoreai népi bizottság válasz­tását. Ez volt Korea történetében az első demokratikus választás, amely­ben a választók 99.6 százaléka vett részt. rfi demokratikus jogokat biztosított a koreai dolgozóknak. A szovjet csapatok miután elvégez­ték felszabadító küldetésüket, 1948 decemberében kivonultak Korea te­rületéről. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kikiáltásával Észak-Korea élete még az eddiginél is hatalmasabb fejlődés korszakát élte át Gyors ütemben fejlődött az ipar. Elég meg­említeni. hogy az ipar össztermelése 1946-tól 1949-ig 271.1 százalékkal emelkedett. Jelentős sikereket ért el a mezőgazdaság is. 1949-ben a gabo- nanemúek. terméshozama az aszály ellenére 29,8 százalékkal, a gyapot­termés 23ö.5 százalékkal múlta felül az t9-t4.es színvonalat. A lapvetően megjavult a dalgo­** zók anyagi helyzete is. Be­vezették a nyolcórás munkanapot, megtiltották a gyermek-munkát, biz­tosították a dolgozók számára az évenkinii szabadságot, ezenkívül egész sor munkabiztonsági és szociá­lis biztosít-ási intézkedést hajtottak végre. Óriási arányokat öltött Észak-Ko- reábau a kulturális építkezés is. Míg a japán megszállás alatt az egész or­szágban — a japán iskolákkal együtt — 1490 elemi, közép és ■ szakiskola volt, amelyekben (920.000) egyén ta­nult, addig Észak -Koreában a felsza­badulás után rövid évek alatt az iskolák száma elérte az 5.242-t és ezekben több, mint kétmillió fiatal taunl A főiskolák esti és magánta- gozataln, a műszaki tanfolyamokon, a 616 középfokú és 1672 felnőttek számára indított elemi iskolákban több, mint egy millió ember folytatta tanulmányait. A japán uralpro alatt Észak-Koreál»n egyetlen főiskola sem voll. 1990.ben már tizenöt. Egymásután nyíltak a könyvtárak, a színhazak, a klubok Ogvrc több könyvet, újságot és folyóiratot ad­tak ki. Kimagasló, sikereket értek el a népegészségügy terén is. Az ország­ban felszámolták a múltban oly gya­kori lárván yokat. Egész máskép alakult a helyzet Korea déli részében, amelyet az ame­rikai csapatok szálltak meg. Az ame­rikaiak nem felszabadítóként, hanem gyarmatosítóként érkeztek Koreába. Felhasználták D Észak-Korea népe hozzákezdett i szétrombolt népgazdaság helyreállí tusához és fejlesztéséhez. Az Észak Koreában végrehajtott földreform megszabadította a parasztokat földesúri hűbéri kizsákmányolástól és a dolgozó parasztokat a föld gazdái­vá tette. Ezután államosították bankokat, az ipart, a közlekedés és hírszolgálat legfohtosnbb ágait, ami, biztosította az utat az ország to­vábbi demokratikus fejlődése előtt. e nemcsak Észak-Korea, ha nem Dél-Korea haladó erői is a fejlődés útjára akarták állítaui Koreát. Minden becsületes koreai ha zafi haroot kezdett az egységes de­mokratikus koreai köztársaság létre­hozásáért. A munkapártnak, Korea leghatalmasabb politikai pártjának kezdeményezésére mindkét ország­rész több, mint tíz millió embert egyesített pártjainak és társadalmi szorve/eteinek képviselői 1948 júuiu sában határozatot hoztak, hogy kö zös választásokat tartanak a legfel­sőbb népgyűlésre, ezzel is elősegítik az egységes demokratikus köztársa­ság kikiáltását és az egységes köz­ponti kormány megalakítását. 1948 augusztusában tartották meg az egész országban a választásokat. Dél- Koreában, ahol az imperialisták és a hazai reakció el akarta nyomni a választást, a választókra jogosultak 77.52 százaléka, ászukon pedig 99.98 százaléka szavazott le. A koreai nép túlnyomó többsége által megválasz­tott legfelsőbb népgyűlés kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot, elfogadta a köztársaság al­kotmányát és megalakította a kor­mányt, élén a Munkáspárt vezetőjé­vel, Kim Jr Szénnél. E kormányban képviselve voltak mindkét ország­rész politikai és társadalmi szerve­zetei Az alkotmány lerögzítette « népi demokratikus rendszer győzelmét, leszögezte a végrehajtott si»c5á.li.s és gazdasági útakikításokat és szélcskö­a japan gyarmatosa-, tók apparátusát, a japán rendőrséget, érvényben tartották majdnem az öez- szes korábbi japán gyarmati törvé­nyeket. Éppen úgy, mint japán! előd­jeik, megfejtjük Dél-Korea gazdasá­gi életét és nemzeti kultúráját. Elég megemlíteni, hogy 1950-ben a mun­kanélküliek száma Dél-Koreában már elérte a n&gy milliót. Az amerikai gyarmatosítók kímé­letlenül e'nyomtak minden olyan megmozdulást, amely síkraszállt a demokratikus szabadságjogok bizto­sítása, a gazdasági élet fellendítés« mellett. Köztien az amerikaiak Dél- Koreai hídfőállásukká tették, hatal­mas fegyverszállítmányakat irányí­tottak oda, amerikai ellenőrzés alá helyezték a Li Szín Man-ldikk fegy­vere» Pandáinak katonai kiképzését­Dél-Kc-rea népe nem hajtott fejet az uj gyarmatosítók előtt A koreai nép hatalmas erőfeszítéseket tett or szága felszabadítása és szabadság* biztosítása érdekében. Az. amerikai imperialisták n eW elégedlek míg Dél-Korea rabságban tartásával, bonom kezükbe akarták kaparintani Észak-Koreát is. A* amerikai imperialisták és délkoreai lakájaik mar rctfóla készültek Észak- Korea megtámadására. 1950 júniu* 25-én reggel Li Szín Man band*1 amerikai egyenruhában és amerikai fegvVérekké! megkezdték a támadást Észak-Korea ellen. Miután olt meg­kapták a megfelelő visszavágást. aZ amerikai imperialisták nyílt fegyve­res intervenciót kezdek Koreában. ' öbb mmt két éve folyik a ka* real nép harca az imperialisták el’('n' Ez a harc sok áldozatot követelt & követel, de a koreai nép soha rtfi jtercre nem rendül meg. Az amrt*' kai iniperialitták és csatlósaik a Irt!' kegyetlenebb eszközökhéz folyamé^' nak. Porrá bombázzák o koreai f4*' vakut, városokat, halomra gyilkol ják a/ embereket, de a koreai n<,P nem csügged, hanem tovább harci •pl, mert tudja, hogy igazságos háborl folytat és mellette van a világ mennyi becsületeden gondolkodó «*"' here, mellette ran a felszabudítéj4- nagy Szovjetunió.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents