Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-14 / 190. szám

WBPLŐ 1952 AUGUSZTUS 14 V. WÍEV£LEK A tanácselnök elvtárs a nagy- peterdi tanácsülésen idézte a há­rom levelet, bár azok nem együtt érkeztek. Az egyiknek a dátuma 1949 október 8-át, a másik 1950 de­cemberét, a harmadik pedig 1952 április 21-ét jelezte. A bárom — különböző időben kelt — levél egyszerű szavai lelep­lezték a Tito-fasizmust, megmu- szláv nép. tatták, hogyan nehezedik egyre jobban, egyre súlyosabban a nép- ro a titoista rablópolitika, hogyan szegényedik napról-napra a jugo Már a borítékok is sokmindent elárultak. ft i h i y. t <xny*pr&. Alibis# g«7/e#-fó | { -SS* '■"fM f ßnAaHI w . Q &JcrvtL Arra a kókszínü, légiposta bori-1 gasztottak. A tékra, melyre 1949-ben verték a 1952-esre már 25 pecsétet, ötdináros bélyeget ra-1 azaz ötszörösére alatt a postaköltség és vele együtt ötszörösére szöktek az árak is. Erről már a levelek beszélnek. *...Mi semmivel sem di csekedhetünk, mert az isten megadja a kenyeret és más mindent is, de mégsitics mert oda kell adni az ál­lalmiak... Megvolt a szüret is. Nem olyan nagyon sok, ugv Iá hektó lett az egész Még ilyen kevés mostaná ban nem is volt. l)e azért meg volnánk vele elégedve, de mikor ezt is oda kell ad­ni potom árért! Mindent na gyón meg kell nélkülöznünk. Nekünk már ebben az élet­ben nem lesz minek örül niink. Azt el sem tudod kép zelni, hogy én a tatával mennyit küzdők, nem is tu­dom mit csináljak, legjobb volna csak este elaludni cs soha nem ébreim fel. mert ez igazán nem élet". legújabbra, az dinár kellett, nőtt bárom év 'Asvt/exxA. ./trowwt eijis' at.-A xx*? x-eiit£ At-rjJ vnOj- *t**^xA4»^ Oót+t-Hírt***-, á~L kiyt+cA* -**«. -mx* Jjt trJtjZ-Z «MC, ■ «» Ju/ jJXu-j a/la£rv<. ♦UizC é> JLct- Air. AiAciiíi IjAit -rnXijU. *&***€ fa j^e-Á, &l+A.4<t ■$£. xjXLM-l -yriXJ- t-Ai £jt y*u.Átn- xsSJa-. ~Al/ <5m7-h.í- J+cAor. xi-r-t. «u«Äh/ tuA*A .cvttr- -Ofrxoo-^vA, Amyj, /{t- yoA tej AL»Jy £t&Uxt. n-y,^-yorA-1'ZtrX-íx^. AejjaAxA At Jxfje js- -íj A/tyJyé -yyixr -*uÁ2~/<. xnxér- XyA-f.-AwX. -»ua-A xrrtiA^é. «1 v/Í-Att. lítClrA? /(cA~>xA~x. 4±A>taxxCii 4~i*yil~JuAllAixt -U—yy Auxbn Ary jxA. tv^útXL xt->oA. X-ríc. JtAaAxxjJ-tryc £4 J-CfoX. .tXXyXtAlxL -é^xtjUí. Két újabb levél — Elzt a levelet még 1949-ben írták a nagypeterdi tanácselnök elvtárs jugoszláviai rokonai. Eigy évvel később még keserűbb, míg szomorúbb levelet hozott Nagy- peterdre a posta: „...A tata úgy sírt, mint a záporeső, annyira nehezünk volt, Mert a ini helyzetünk na­gyon nehéz. Többet semminek sem vagyunk gazdái, a földet átadtuk a zadrugának, a bort elviszi a borfelvásárló nagyon csekély árért és a kenyerünket oda kellett adni vetni és most úgy kell venni feketén. . Most nekünk is be kell menni a munka-zajednieába, mert más­kép'nem kapunk semmit sem. Mert többet nein lesz napszám semmilyen. Sándor havi fizetés­ben dolgozik a mesterségben, nem olyan fényes, valami X.MO dinár fizetése van..." A legújabb levél még ezeknél is többet mond: „A bort még mindig nem ad­tuk el és akik el is adták, csak ötven dinárt kaptak literenkint. Nagyon csekély ára van, mert inás minden nagyon drága. Nem tudom, hogy jövünk ki a szá­madással. 13.000 dinárt kell fi zetni borfogyasztási adót és ak kor hol a többi adó?! • •. Mi bi zony még malacokat sem vet tünk. Hathetes malacoknak 5— 6.000 dinár párja...“ A Szovjetunió ENSZ mellett működő képviselőjének levele az ENSZ ti i kársává hoz tett kijelentései meggyőznek bennün­ket, hogy hozzátartozóink élete ve­szélyben forog. Az emberi érzés, a civilizáció az igazságosság nevében fordulunk önhöz és kérjük. lépjen közbe a Jura szigeti tábor megszün­tetésé érdekében. A tábor börtön- kamrái hozzátarioziónk sírjai. Elég soka^ vesztették már egészségüket és életüket Jura szigetén. A foglyok ez_ rei sok év óta elszigeteltein tengőd­nek. Véget keil már vetni a kínzá­soknak, az éhségnek, a szomjúság­nak, ami oly sok embert pusztított el. Reméljük, hogy az általunk közölt konkrét adatok meggyőzik önt, hogy a Jura szigeti koncentrációs tábort meg kall szüntetni. Reméljük, hogy hallgat a görög anyák, feleségek és nővérek ezreinek kétségbeesett jaj- kdáltásána. Ezek a, anyák, feleségeik és nővérek mindnyájan a Jura szigeti koncentrációs tábor megszüntetését követelik — fejeződik be a görög szabadságharcosok hozzátartozóinak levele." A képviselet a továbbiakban lrérí az ENSZ titkárságát, hogy tegye meg szükséges intézkedéseket az emli- máisőfcnák az említett épületek hasz-1 tett görög politikai fogtlyok védelmé, nálathevételére vonatkozó többízben ' ben. ____ Hírek a Szovjetunióból A Lenin- csatorna építői a Turk mén-főcsatorna építkezésein Newyork (TASZSZ): A Szovjetunió, nak az ENSZ mellett működő képvi­selete augusztus 11 én levelet inté­zett az ENSZ titkárságához: ,.A Szovjet Szocialista Köztársasá gok Szövetségének kormánya közli a-, ENSZ titkárságával — hangoztatja a levél a többi között —, hogy J. V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertaná csánaik einöke a következő fölhívást kapta görög politikai foglyok hozzá­tartozóitól: Mi, megkínzott és szenvedő gö­rög aavák feleségek As nővérek, ön­ti öy fordulunk és közbenjárását kér­jük a Jura szigeti koncentrációs tá­bor végleges megszüntetése érdeké ben. Kérjük, hogy közbelépésével akadályozza meg hozzá tartozóink megsemmisítését. A tábor foglyaitól érkezett valamennyi friss hír azt bi­zonyítja, hogy a táborban továbbra Is terror és bántalmazás uralkodik, senki sem ellenőrzi a börtönöröket Ugyanakkor rövidesen elkészülnek azok az új börtönépületek, amelyek teljesen mérvadó személy vélemé­nye szerint alkalmatlanok arra, hogy foglyokat ot,t tartsák. A börtön igazgatójának, a börtönörökndk és Moszkva (MTI): A Lenirrcsatorna építésének befejeztével az építők ha­talmas kollektívájának egyik részle­ge a Turkmén tőcsatorna építkezésé­hez utazott Az új építkezés dolgo­zóival megismertetik munkamódsze­reiket, érkezésük óta új lendülettel bontakozott ki a szocialista verseny. A Tahia Tas» vizierőmű építésén aki a Lenin csatorna 7. és 8. zsilip­jeinek építését vezette. Gazdag ta­pasztalatainak felhasználásával új munkahelyén jelentékenyen meg­gyorsította a munkálatokat: részlete_ sen kidolgozta a gépesített betonozás módszerét, a betongyárak munkájá­nak számos termelési folyamatát dolgozik Alekszandr Oparin mérnök, gyorsabbá, gazdaságosabbá tette. Visszatért Moszkvába a „Joszif Sztálin“ zászlóshajó Augusztus 11-én visszaérkezett Moszkvába a „Josizif Sztálin" zászlós, hajó amely július 18 ám indult el Moszkvából Sztálingrádba, a Lenin- csatoma megnyitására Július 27-én megnyitotta a Lenincsatoma hajó­Nagvarányú építkezés B elomsazia kolhozaiban oU Á% i WL ^ A yä» rvuAd-x Jij.xcA+~+* wA'« ■»*+*+*’ it *£*?{• j/ i«A yrté*** tó,,*<r«*w4r,-V<sA/ <ié»n -él#/ my».7 <si» . .ÍMiVAv; -frtt&s Z< *3+ ,Htn* • KO4+?? c j+A Á* **%*+*­-CkéMx. »y* éé .,.*4u4 ÁmfahJLl xáx— «*«A­ZíssJLm. /g’-rr» ÁcA XIXÍÓ­4» m u n»*^. xxéú A+A J-tAí* A~aA c**rAAc**A*­-hi*. CSíxA /jtxjfyl** ap.SMS «ík/éé 'ttff -,—Mr 4jmÁ »Wly Számoljunk csak: Egy munkás (a Sándor) havi fizetése 3.000 dinár, azaz egy da­rab hathetes malac ára A ter­ményeket — gabonától a borig — elrabolják a titoista hatóságok cs nem adnak érte semmit sem. A levélíró dolgozó parasztasszony is. flki 1945-ig jugoszláv kulúkoknál szolgált, végtére kénytelen volt földjét átadni a zadrugának, a zajedniciVnak (szövetkezetnék) és ott ismét a kulákoknak dolgozik, így játsza vissza a Tito-banda a föleiét a kulákok kezére- így ra­bolja el a Szovjetuniótól kapott szabadságot a jugoszláv néptől. „Többet semminek sem vagyunk gazdái.-, úgy kell venni feketén kenyeret" —‘sírják el panaszukat a földjüktől erőszakkal megfosz­totta ismét cselédekké lett jugo­szláv dolgozók, akik 150— 200 di­nárt kénytelenek adni egy kiló kenyérért. Ruhaneműre, bútor­ra egyáltalában nem telik. Egy későbbi levélben így ír a nagype­terdi tanácselnök rokona. „Egy szobabútor ötvenezer di mirha kerül, de csak olyau egy­szerű festett ágy. meg szekrény. Az egynapi napszám meg 61) di­nár. Semmink sem marad, csak az üres ház, de még abban sincs ajtó és üres a pince, meg a padlás". \óxzuk me»- ;i/onl>uii, hogyan élnek *asr.v|»el erden. ahova a szomorú levelek érkez­tek: Nagypeterdcn tegnapelőtt este megalakult a második bánnastí- pusú tszcs nyolctagú előkészítő bizottsága Csupa jómódú közép­parasztból áll az előkészítő bi­zottság. akik azonban jól látják, bogi- jólétük fokozása, a további erősödés útja csakis a nagyüzemi gazdálkodáson út vezet. Termé­szetesen a nagypeterdi gazdákat senki sem kényszerítette a ter­melőszövetkezetbe, mint Periskits Miklós tanácselnök elvtárs roko­nait odaát Jugoszláviában. Mi szükség lenne a kényszerítésre! A mi dolgozóink látják, hogy a ter­melőszövetkezet még jobb életet jelent. Mennek tehát önként, saját jólétük érdekében­A község 96.3, a termelőcsoport pedig már 1(K) százalékban eleget tett beadási kötelezettségének- Jutott is, maradt is és a jó be­adás nyomán ezentúl még több iparcikket, több árut kap a köz­ség, mint. eddig. Pedig már eddig is szép forgal­mat bonyolított le a füídmüves- szövelkezeii bolt. Az utolsó hó­napban 30.529 forint volt a for­galom, szembon az elmúlt évi jú­lius hónap 23.330 forintnyi for­galmával. A sör is bőven fogy esténkint a földművesszövetkezeti vendéglőben, nem kell a gazdák nak megvonni maguktól az egész napi jó munka után a hűsítő italt. Mit vásárolnál* a faluban** Az egykori cseléd, id- Kólát Ét- ián. a termelőszövetkezet elnöke, nemrégiben vett rádiót, Tankó Sándor mezőőr 6.000 forintért bú­tort vásárolt a lányának (Nagy- peterden tehát nem állnak üresen a szobák, mint odaát Jugoszláviá­ban) és így gyarapodnak a falu­ban még nagyon sokan, mindenki, aki becsületesen, szorgalmasan dolgozik. A Jugoszláviából érkező szomo­rú levelek pedig még jobb mun­kára. még tarlósaid) kiállásra lel- keso.ik a nagypeterdi dolgozókat. Tud iák ők nagyon lói. hogy mun­káink sokban hozzájárul a jugo­szláv dolgozók felszabadításához. ..Nekünk fnár ebben az életben nem lesz minek örülnünk" — ír­ták oduátról \ levélnek ez a ré­sze azonban nem mond igazat. V jugoszláv hazafiak élükön az illegalitásba vonult Kommunista Párt tagjaival .küzdenek u jugo­szláv nép szabadságáért és a mi ió munkánk, szép. jó életünk még keményobb harcra lelkesíti őket. Minszk (TASZSZ): Bjelorusszia kol. hozóiban az év eleje óta 30 tégla­égető épült. A közeljövőben újabb 70 téglaége tő építését fejezik be. Bjelorusszia kolhozaiban ebben az évben több, mint másfél milliárd ru­belt fordítanak építkezésre. Már lel­éphették, illetve most építenek 50 klubot és kultúrházat, 1600 gabona tárolót és szárítót, valamint 7500 kü­lönféle helyiséget az állattenyésztés számára A kolhozépítkezéseknél kő_ zel 60 ezer ember dolgozik. forgalmát, végighaladt a csatornán, a kaJacsi kikötőig, majd onma^ visx- szaforduűt Moszkva felé. A ,,Jc®ziif Sztálin" az első hajó, amely oda vissza meg tette a Moszkva és Kalacs közötti vizáutat 17 «melete« szállodát építenek Moszkvában Moszkva: A moszkvai Komscomól- téren 17 eme’etes szállodát építenek — jelenti a Moszkovszkaja Pravda, — a 136 méter magas szállodában 352 kényelmes lakosztályt, ezenkívül ét­termet, postát távirdát, bankfiókot, olvasótermet, borbély- és fodrászmű­helyt rendeznek be. Télen, nyáron kü­lönleges berendezések biztosítják » helyiségek kellemes hőmérsékletét. Zajtalanul működő gyors felvonók szállítják majd az utasokat az eme. letekre. A 17 emeletes szállodát hamarosan átadják rendeltetéséinek. Uf típusú gyapotszedögépet gyári a faskenli mezőgazdasági gépgyár Taskent (TASZSZ): A taskenti me zőgazdasági gépgyár új konstrukciójú gyapolszedögépek gyártását kezdte meg. Az új gép 200 kilogrammal könnyebb és jóval nagyobb teljesig ményü a réginél. A gyárban újtípusú gépet szerkesz­tettek a gyapot tisztítására is. A gép teljesítménye ötszörösen felül­múlja az előbbieket. brancia-lndia Kommunista Pártjának programnyilatkozata Madrasz: Francia-India Kommunis_ ta Pártjának szervező bizottsága köz zétette a párt programnyilatkozatát, amelynek célkitűzései: Francia India- fé-szabadítása az imperialista zsarnok­ság alól, unió Indiával és népi de­mokratikus kormányzat felállítása In. diában. A programnyilatkozat megállapít­ja, hogy a francia timperiabsták az indiai francia gyarmatokat arra hasz­nálják fel. hogy amerikai gazdáik szolgálatában ezék a gyarmati terü­letek katonai támaszpontul szolgálja nak egy harmadik világháború ki- robbantására Amidőn 1947 augusztusában meg­kezdődött Francia-lndiában a népi mozgalom a nemzeti önrendelkezési ;og visszaszerzéséért — mondja a nyilatkozat — a francia imperialis­ták nevetséges módon felajánlották ugyan a dominiumi státust, ugyanok kor azonban gondoskodtak arról, hogy a hatalom továbbra is a gyarmatosí tokkal cimboráié burzsoázia és a feu­dális földesurak maroknyi csoportja, nőik kezében maradjon. A programnyilatkozat azután rá­mutat zl, indiai francia gyarmati tv­rőtetek széles néprétegednak fokozó' dó elnyomására. A gyarmati hatósá­gok törvényen kívül helyezték • Francia-Indiai Szakszervezeti Szövet, séget és sárga szakszervezeti szövet­ségek felállításával igyekeztek meg- bontani a munkásosztálv egységét. A háború befejezése óta ezeken a gyar­mati területeken 50 százalékkal ni voltók a földadót, a korrupció- a zsarolás elburjánzott és a e néprótegek megélhetési költségei el­viselhetetlenül megnövekedtek. Ez­zel együtt jár az elnyomás fokozó­dása is. A programnyilatkozat megáKapítj»: elérkezett az ideje annak, hogy va­lamennyi imperiaüsfaeli'enes demokra­tikus erő összefogjon Francia Indiá­ban a közös ellenség ellen, majd lelhívja az indiai francia gyarmatot munkásosztályát, egyesítse erőit é* szövetségben a parasztsággal, va­lamint az antiimperialista demokra­tikus pártokkal és szervezetekké építsen ki egy széles alapokon nyug­vó harci frontot. Megkezdték a bányafúrógépek gyártását Bulgáriában izó/in (MTI): Bulgáriában, a Jam bol városban lévő „Szila" üzemben megkezdték a bányászait fúróberende. zések gyártását. Az idén az üzem már 14 geológiai és bányászati kuta tüsökhöz szüksége fúrót állított Szeptember 9. Bulgária felszabadul* sának évfordulója tiszteletére a gV“ dolgozói vállalták, hogy megkezdd az ötszázméteres fúrók gyártását &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents