Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-09 / 186. szám

1952 AUGUSZTUS 9 NAPLÓ 8 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS « Széchenyi-aknán jól dolgoznak az elbe§zélgető A Poffihöcsi Bizottság 1952 Június 6-í határozata kimondja: „tudatosíta ni és népszerűsíteni kell a tanulás Jefantőségét és a párt Szervezeti Sza­bályzatának azt a követelményét, mely szerint minden párttag köteles­sége, hogY ,,szakadatlanul fejiliessze potiifiilcai tudását é6 emelje műveltsé­gi színvonalét, igyekeznék elsajátíta­ni a marxizmus-leniinizmus tanításait“ Az 1952—53 as oktatási év sikere« előkészítése, a párttagság 50—55 százalékának bevonása a pártoktatás, ha megköveteld, hogy jó politikai ne. veiómunkávai feltétlenül biztosítsuk a párttagság nagyobbik részének weavessatt tanulását Az elmúlt ok­tatási év komoly erőpróbát jelentett pártszervezeteinknek, egyben tapasz­talatok sorozatát adta ahhoz, hogy «íz oktatási munka eredményei mel­lett megmutatkozó hiányosságokat ki tudják javótaaL Nézzük meg, hogy melyek voltak a legfőbb hiányossá­gok és hogyan lehet azokat megszün­tetni bányáinkon és más terüáetem. Az elmúlt iktatási évad előkészíti sánek legtöbb hiányosságát közé turbózott például Széchenyd-uk. oán as, hogy a pártbizottság és az ftlapszervesetek vezetői sem ismerték fel kellőképpen hogy az oktatás elő­készítése elsősorban és döntően po­litikai kérdés, a bányászok nevelésé­nek kérdése, a pá rta unka meg javítá­sának kérdése. Az oktatás előkészítésénél hi­ányzott az egyéni beszélgetés. A párttagokat sokszor a velük való beszélgetés nélkül osztották be oktatásba és erről nem egy eset­ben csak az iskola megindulása­kor értesítették őket A politikai felvilágosító munkát le­szűkítették, csak szerveztek, ami igien helytelen volt Ebből adódott aztán, hogy bányászaink közüli sokan nem értették meg az oktatás munkájának hatalmas jelentőségét. Ebből adódott «z is, hogy nagyszámban lemoraso- | lódhafk a politikai Iskolák. Hiba volt még, hogy a népnevelők nem magyarázták meg azt: ha a kom. »untéba nem tanul, akkor ném tud lé­pést tartani a fejlődéssé!, elmarad, lépteLeané válik arra hogy tanítsa« PárbonkivűOi dolgozókat. Az előkészítésnél, a hallgatók ki­választásánál hiba volt még az is, hogv a pártszervezetek ée a népne­bizottságok vétők nem tudatosították: a tanulás feladatot is jelent Ezért sokain azt hitbek, hogy a tanulás nem jár áú dozatváEial'ássai. AmikoT pedig egy- szer-kétsner műszak után ott kellett nmnadniok, — többen meghátráltak a feladat előtt. Az idei oktatási évad sikeréinek biztosítása érdekében minden alap­szervezetnél létrehozták az elbeszél­gető bizottságot, amely három tag­ból áliL A bizottság tagjainak fél- adata, hogy megmagyarázzák, milyen fontos a pártoktatásban rész tv enni. A beszélgetés nem csoportosan, hanem egyénenként történik és így alkalom nyílik arra, hogy megismerjék az elvtáreak problémái*, igényeit, kí­vánságait. Ezeket számításba kell venni. Az a cél a hallgatók elosz­tásánál, hogy az előző oktatási for­mánál magasabb oktatásra kerülje­nek az effvtáirsak. Nézzük meg, hogyan dolgozik a Széchenyi-akna II. számú alapszer- veretének elbeszélgető bizottsága. A bizottságnak egyik tagja Vintár Már­ton divtán? az alapszerveoet titkára, a másik Huber József (2) e’.vtárs mű­szaki dolgozó, a harmadik Baizsa Fe­renc (2) elvtárs vájár. Az elbeszélgető bizottság tagjai munkahelyükön keresik lei az elvtársakat, ott beszélgetnek el velük. Baasa efvtára ts szorgalmasan dolgo­zik a pártmegbdzatás végrehajtásán. Legutóbb Pruzsiraa Ferenc (2) vájár­ral beszélgetett el a párt-oktatásról Bazsa elvtáirs aifól beszélt, hogy eredményesebb a munka, ha tudjuk miért dolgozunk. Azután megemlitet- te a múltat is, amikor sem ő, sem Pruasina Ferenc (2) elvtárs nem ta­nulhatott. így győzte meg azokat, — akiket felkeresett, — a pártokta- tásbam való részvétel Jelentőségéről. Legtöbben úgy vála.szollak neki, mint Fruzsina etotérs: — Érzem azt, hoqy rám is számit a pari. Nem is rrtasétom vissza a tanulást. Be kell vallanom, hogy 45 ös párt­tag vagyok és csak egv alapfokú szemináriumot végeztem, még 1948- ban. Azóta nem is kerestek fel Én sem törekedtem arra, hogy önként jelentkezzem páTtoktatásra. Hanem szeretném azt, ha magasabb oktatás­ba osztanának, nem akarok újból alapfokra kerülni... Azóta már so­kat olvastam, képeztem magamat úgy „magágy tan.” A személyes beszélgetésnek meg lett az erdménye. Ismét egy elvtárs- sái szaporodott, a középfokú politi­kai iskola hallgatóinak száma, aid munkájában felhasználja majd pár­tunk tanításait és az eddigieknél is jobb eredményeket ér el a maga szá­mára és ®z ország javára. Az elbeszélgető bizottság tagjai jól végzik feiiadatuka/t. Az oktatási év sikerének érdeké ben bevonják a politikai íeivilá- goító munkába a politikai iskolák vezetői! és ellenőreit is. Az elvtársak most a kezdet kezdetién megismerkednek a hallgatóikkal. Ga­rat Gáspár elvtárs. a középfokú poli­tikai iskola vezetője, MaTkó György elvtárasal együtt felkeresi a hozzá­juk tartozókéit és elbeszélgetnek ve­lük. Ezt teszi Venner Anton elvtárssal együtt, Ez « módszer helyes, mert a személyes isme rtség közelebb hozza a hallgatókai a politikai iskolát vezető elvtársak­hoz. Szépen hafed a II. számú atepazer- vezetnél a műszaki dolgozók okta­tásba való bevonása is. Takács Ist­ván e0vtárs aknász eddig hat elvtár­sat vont be egyéni beszélgetés alap­ján a páTtoktatásba. A II. számú alapszeivezeit elbeszél, gető bizottsága 47 kommunistát osztott be az oktatásba, ezek egyrészét az agtiácíóba is bevon­ta. Munkájuknak azonban nagy hiányossága, hogy még eddig egyetlen párionkívülí bányászt sem szerveztek be. Ezen sürgősen váétoztetnlok kell. Széchenyi-aknán eddig a legjobb eredményt a II. számú pártsaervezet- jvéli érték el. A pártbizottságnak azon­ban nagy gondot kell fordítania ar­ra, hogy a DlSZ-tagsáo- 30 százalé­kának is biztosítsák szervezett poli­tikai képzését. Ez efiengedbetétlenül fontos kérdés. Az alapszervezetek vezetőségei foglalkozzanak többet a DlSZ-oktatás kérdéseivel. A párt­bizottság biztosítsa a Politikai Bi­zottság pártoktatás feladatairól szóló június 5-i határozatának maradékta­lan végrehajtását minden egyes aíaipszervezet területéin. A Jelensski-brigád as első helyért küzd „Hány ipartelep van szerte az or­szágban, ahol 8-r-20 filléres órabéreket fizetnek . ..? Hogyan tud ebből meg­élni egy család, hogyan lehet ilyen keresetből gyermeket nevelni?... Az áruházak a férfiaknak 7, 9. 1t pengő hetibért, a nőknek 5. 7 pengős heti- bért, felszabadult segédeknek havi 45 pengőt fizetnek. Ez a kereset még az éhenhaláshoz is kevés! Az „<9ts kéz“, a mégoly szemfüles rendőrség is kép. taten felvenni a harcot a bolseviznnis ellen, ha a hajok gyökérokát ki nem irtják. Nem elég a hivatásos lázitókat lersukatni — ez csak egyik eszköze a harcnak .. . Ha nem tudják megta­lálni a segítés módját a vezérlő poli­tikusaink, akkor — ha szégyen is — másolják le a külföldi példákat. Min­denütt történt már valami, csak mi tipegünk egy helyben tizenhét év óta!“ (Dunántúl, 1936 december 3.) A ,.Dunántúl“ a klérus horthysta napilapja vájjon miért vetette fel a nyo'.cfiÜiéres órabéTok, az ötpengős heti keresetek kérdését? Talán való. ban a nyomorgóikon akart segíteni? Nem, szó sincs róla! A klérus lapja csak ürügynek használta fel a tö­megek nyomorát, hogy a „lázítók“ (értsd alatta: kommunisták, haladó elemek) lecsukatását követelje és fel­szólítsa a kormányt ,,külföldi példák" másolására Nem nehéz kitalálni, mi­lyen „külföldi példák“-ra gondoltak a „Dunántúl“ ural: Arra szóéi tették fel a kormányt, hogy minél előbb teljes egészébei másolja le a fasizr must és a nácizmust. Nézzük azon­ban, milyen az áruházak dolgozóinak a keresete ma: az ÁT!ami Áruház ki­szolgálóinak általános keresete 760- tól 840 forintig terjed. A különbséget nem szabja meg, hogy valaki fér­finak született-e vagv nőnek, hanem az, hogyan állja meg a helyét h mun­kában. Kecskés Pálné, az áruház egyik kiszolgálója például 801 forin jóságunknak nem kelj félnie sem s jelenítő'!, sem a jövőtől. A munka erő­tartalékok hivatalának hatalmas szí­nes plakátjai ipari tanulónak hívják fiataljainkat, kik már tanulóidejük kezdetén munkaruhát- egyenruhát és magas fizetést kapnak. A parasztija- tatokat várják állami gazdaságaink, teriivelöcsoportjaink, ipari üzemeink. Most érettségizett, vagy főiskolát végzett fiainkat pedig minden szerv, vállalat, tért ajtókkal fogadja. * „Mi váltotta ki a fain eíensícn- vét az autók iráni? ... az, hogy * gazdasági válság mélypontján a vég­rehajtók csak úgy tudták vidékre la­vinaszerűen zúduló végrehajtásokat és árveréseket elvégezni, ha villanás« szerűen cikkáztak az autóikkal a vi­déki községekben. Ekkor fejlődött ki a falu lelkében az autók Iránti ellen, szenv, mert ha egy autó megjelent, inár tudták, hogy más nem lehet, csak a végrehajtó és az ügyvéd és vi­szik a kis kojlaszarvú tehénkét, vagy kocát, vagy mást.“ (Dunántúl, 1936. december 4.) Nem csodálatos, hogy a tahi népe Horthy Miklós „országlása" ide jón úgy rettegett az autótól. A ,.Dunán- fcúl"-nak december 3-i számában (te­hát ott ahol a fent idézete cikk megjelent), négv árverési hirdetményt találhatunk és nincs olyan nap, hogv tömegével ne közölne árverési hir­detményeket az 1936-os pécsi újság. * ,,Megfagyott egv koldus .Németi ha­tárában. Németi község elöljárósága ma délután telefonon jelentette a pé­csi klr. ügyészségnek, hogy a község határában rsonttá fagyva, holtan ta­láltak egy ismerrtlen 60—70 év kö­rüli koldust. A esendőrség megindí­totta a nyomozást a szerencsétlen em­ber személyazonosságának megállaph. tot keres havonta. * „Gyalogjárók takarítása. A uiiMikás- tfjak egyesületénrk vezetősége a tél idejére munkanélküli Ifjai foglalkoz­tatása végett újból elvállalja a házak előtti gyalogjárók hótól való eltakarí­tását és annak rendhentartását.“ (Du­nántúl, 1936 december 8.) A Horthy fasizmus idején » mun- kan/eHeüliek hatalmaz tömege várta a havat. A hó eltakarítása ugyanis néhány nélkülözőnek enyhítette gondját és bizony tel an ideig tartó kenyeret Jelentett. Munkanélküli fia- tatok: munkások, parasztok és ddplo_ másak várták s havat 9 közben — éheztek. A ma fiaitatjataak, a nfi if­tására. de ez nem járt eredménnyel. Mivel bűncselekmény nem történt, az ügyészség kiadta a temetési enge, däyt.“ (Dunántúl. 1936 december 4) ..Megfagyott egy koldus ... Bűn- ceeliekmémy nem történt." — Ezt ír­ja a klérus lapja. Vájjon tényleg nem történt bún cselekmény? De igen! Hi­szen százával fagytak meg-, ezrével lettek öngyilkosak, tízezrévé', ván­doraitok ki és százezrével áIttak ke­nvén réikül éheztek a dolgozók az urak Magyarországában. Az urak büncse.ekménye, hogy így volt. Azon­ban az 6 felelősségrevonásukat ter­mészetesen nem követelte a „potiti- kamentes"-nek hirdetett farizeus .Du­nántúl“ létensrirt János divtára már nem SäOJ bányász. Sok sok ér óta ta­possa Széchenyi-akna felé vezető kanyargó* utat Emlékezetében vBA- gosaa ét a múlt rendszer bényabárói. fek kegyetlenkedése. Fénye* igazgató | ,,4r“ mindent elkövetett annak ér­dekében. hogy minél több bőrt húz­zanak le * bányászokról A bányá­itokat a multiban megvetették. Je- tenszkl Jánost i* „mocskos prolidnak mood fák- Azonban ez már a múlté. Felszabadulás után •j a»emvezetőség köcrőSU Jelensz*! •totáraaaá, hogy megbízzák egy fej­tett csapét irányításával. Jelenszid ili iij i ar* nagyon váratlanul érte a megtateafea. Fontolgatta magában: »Vájjon «I tudom-e végezztt a re ám bhott feladótokat.“ H* a bhonytalanság mindössze csak néhány napig tartott. Egyre /óbban kezd/« elsajátítani a csapat vereté- «éhes szükséges tudnivalókat. A fej­ted brigádok eredményei nemcsak« dolgozók Jó munkájáról tesznek ta- uubtoonyságot, hanem fokmérői an­nak te, hogiyap dolgozik a brigád osapatveretője. A versenytábla azt mutatja, hogy Jeleoozks óCvtérs helyt­áll * fejten csapatvezetői posztján. Jól irányítja a brigádtagok harcát, me­lyet a több csillie szén kitermelésé­ért vívnék. Jetemjztei elvtAr* világosan látta azt, hogy mint csapatvezető nem dolgozhat már a régi módon tovább E* nem jelenti azt, hogy rosszul dol­gozott, hanem egy csapatvezetőnek jóval nagyobb a feladata, de nem utolsósorban a felelőssége is. A fej tési brigád termeléséért elsősorban felelős a munkahely közvetlen pa­rancsnoka, * csapatvezető/ A gyakor. lat) példák art bizonyítják hogy ahol nem megjelelő a csnpaive/elö, ott nem is lehet beszélni jó termelésről. Nincs, alti összefogná a brigád kel­ek Bíváját, a irányítaná munkájukat. Augusztus 20-ra « « bányásznapra ké. ssBülődésből nem maradtak el a Je- tenszdei-brigád tagjai sem. Jelemszká alvtúrs, mint csapatvezető úgy érez­te, hogy tőle példamutatást várnak a brigádtagok, s ezért egyik leszállás alkalmával közölte velük, hogy ez­után még sokkal jobban fogja vé­gezni * munkáját. A brigád tagjai nem akartak szégyenben maradni csapatvezetőjük előtt és ezért elha­tározták, hogy az alkotmány és a második bányásznap tiszteletére egy- egy vájár napi másfél csiliével több szenet fog termelni. Szemük nyomban Jelenszki elvtársra szegeződött. Tud­ni akarták vállalásukról mi a véle­ménye a fejtés parancsnokának, ö csak annyit mondott: „Vállalásain­kat teljesíteni fogjuk, mert mindany. nyian Így akarjuk.“ A feladatok megnövekedtek. Erezte, hogy elsősorban ő a felelős a vállalások teljesítéséért. De felelős­ségre uevrfte a brigád tagjai* te, — Mindcn dolgozónak elmagyarázta: ,.Nincs nagyobb szégyen armá-1, ha megszegjük az adott szavunkat. Az aőkotmány ünnepén, hogyan nézhet nénik bálira^ az emberek szemébe ak­kor, amikor nem tettünk eleget kö­telezettségünknek. Vállalásaink csak akkor lesznek Igazán értékesek, ha teljesítjük. Ezért személy szerint mindannyian felelősek vagyunk.“ A dolgozók így egyre inkább érezték lelelósségiiket az adott szó teljesíté­séért. Jelensizki elvtárs betöltötte a fejtés első népnevelőjének funkció­ját is. Azonban nem kell azt gondolni, hogy a munka most már ment, mint a ..karikacsapás“. Közerői sem ez volt a helyzet. A brigádtagoknak sok. sok nehézséget kellett maguk alá gyűrni, míg végre eljutottak a győ írelemig. De a nehézségek elleni harcban kovácsolódott eggyé a csa­pat, amelyben nem kis része van Jeleeiizki «tokámnak. Nézzük csak meg, melyek is azok a nehézségek? A pécsbányetelepí üzemvezetőség kezdetben még nem értette meg azt, hogy a vállalások teljesítésében mi­lyen fontos szerepet játszik a műsza­ki fettételek biztosítása. Jelenszki- hrigádnál is nap-nap után jelentke­zett az ürescsilllehiány, nem kapták meg a szükséges faanyagokat sem. A brígádtagokat ez nagyon elkeserí­tette, mert érezték, hogy veszélyben forog vállalásuk teljesítése. Kedvet­lenül fogfek neki a munkának. Je- lenszki elvtárs minden külön figyel­meztetés nélkül tudta « feladatát. Mhiden körülmények között ki kell harcolni az üzemvezetőségtől a mű­szaki feltételek biztosítását. Ezt vár­ták tőle a brigád tagjai is. Nem voCt olyan nap, hogy Jelenszki elvtárs ne jelent volna meg az üzemvezetőség irodájában. Határozottan követelte a műszaki fettételek biztosítását. Meg­magyarázta az üzemvezetőségnek, hogy segítségük nélkül ők sem tud­ják teljesíteni a vállalásaikat. Fele­lősek ezért a bxigádtagokon kívül a műszaki vezetők is. Megkötötték a kétoldalú versenyszerzödést. Jelenszki elvtárs azóta is nap-nap után figye­lemmel kíséri azt, hogy a műszaki vezetők, hogyan teljesítik a vállalta­kat. Ha nincsen ilrescsUle vagy fa- anyag, nyomban figyelmezteti őket az adott szó teljesítésére. A pécs bánya telepi versenytaván az utóbbi napokban egyre cserélődnek a nevek. Hol az egyik, hol a másik fejtési csapat tör az éré. 7 én Je- lens-zki János brigádja 137‘tt százalékra leljc.síteUe vállalását és ezzel kivívták maguknak a má­sodik helyezési. De ez nz eredmény arról is beszél, hogy Jelenszki elv- l«rs jól végzi a reábí/ott feladatát é* nagyszerű vezetésével u brigád tag­jai hamarosan kivív ják maguknak az ökső helyoL Válasz a komlói Szerelőipari Vállalatnál dolgozó Kristóf Lajos elvtárs hozzánk intézett három kérdésére A Komlói Szerelőipari Vállalattól Kristóf Lajos elvtárs küldött egv le­velet szerkesztőségünkbe. Levelében három kérdésről írt, melyre kéri a választ. Itt közöljük kérdéseit és a választ is: Be lehet-* sorolni — írja levelé- liea — azt a szakmunkást magatalib bénmzlályba, aki már két és óta brigádvezető, átképző* tanfolyamot végzett, szakismerete megvan, élen­jár a termelésben? Ha a dolgozó, mint segédmunkás elvégezte az átképzős tanfolyamot, ott bizonyítványt kapott, akkor a segéd­munkást illető második bérkategóriá­ból, a negyedik kategóriába sorolható. Enné! magasabb bérkategóriába csak azt a szakmunkást lehet sorolni, aki a technikumi vizsgát leteszi. Olyan esetben, ha a segédmunkás az átkép­zős tanfolyamot sikeresen elvégezte, és jó szakismerete, jó munkája által kiérdemelte, hogy brigádvezető lelt, jogosult a brigádvezetői pótlékra. De a technikumi vizsga nélkül magasabb bérkategória mint a negyedik, nem illeti meg. Megadható-e a mentesített idő an. n»k a hrigádvezetőnek, aki az anyagbeszerzéssel, naplóvezetéssel, a munka menetének megbeszélésé­vel van meghízva, vagyis szakmai vezetést, Irányítást kell végeznie? Erre a kérdésre a következő a vá­laszunk: Annak n hrigádvezetőnek, aki feladatul kapta, hogy gondoskodjon a brigádja részére szükséges anyagról, naplót vezet, irányítja brigádját, mun- kaelosztást végez, vagyis a brigád-ve­zetői teendőket végzi, az igazo : időre — mikor a héigádvezcIŐi leendők miatt a termelésben nem vehet részt — a mentesített idő megjár, és ez! a vállalatnak ki is kell fizetni. A harmadik kérdés: Ax éj épület­be beszerelt vas-nyomóvezetéket a szerelés befejeztével nyomás alá kell helyezni. A nyomáspróbával és az előadódó hibák kijavításával eltöltött munkaidőt ki kell-e fizetni vagy sem? A nyomáspróbára és az ntólagea javításokra fordítható időt a vzeriwt kell megállapítani amilyen a terv- szerinti munka volt. Van olyan épü­let, amelyben több szerelés van, mint a másikban és ha a nyomáspróbát és a javítást akarják végezni, akkor a tervszerintf munkaidő liz százailékdt lediet engedélyezni err* a célra. Ezt a* időt minden esetben ki is kell a viV lalatnak fizetnie. Honét a munkánál azoniban kétféle hiba is előfordulhat. Egyik a szereiért végző dolgozók hi­bájából adódik, amikor felületes mun­kát végeztek. A másik a beszerel* anyag esetleges rossz minősége, ame­lyet szerelés közben nem vettek ész­re. Ilyenkor az eljárás a következő: Ha a szerelést végző dolgozók hi­bájából fordulnak elő az utólagos hibák, akkor a vállalat nem köteles azt a munkát átvenni, és a művezető­nek jogában áll a munkavállaló költ­ségére ismét megcsináltatni. Ha azon­ban nem a dolgozók, hanem a selej­tes anyag okozta a hibákat, akkor at Utólagos javításokkal eltö’tött időt a vállalatnak kell kifizetni a dolgozók javára. Ezeket a kérdéseket azért közöltük, mert több esetben előfordulnak ilye* problémák, amelyekre egyes vállala­tok vezetői min adnak magyarázatot a dó’gozúknnk. Mi azt javasoljuk a Komlói Szerelőipari Vál’alat vezető­ségének, hogy ismertessék az ilven rendel eteket a dolgozókkal is.

Next

/
Thumbnails
Contents