Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-09 / 186. szám

1952 AUGUSZTUS 9

NAPLÓ

8

PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS «

Széchenyi-aknán jól dolgoznak az elbe§zélgető

A Poffihöcsi Bizottság 1952 Június

6-í határozata kimondja: „tudatosíta ni és népszerűsíteni kell a tanulás Jefantőségét és a párt Szervezeti Szabályzatának azt a követelményét, mely szerint minden párttag kötelessége, hogY ,,szakadatlanul fejiliessze potiifiilcai tudását é6 emelje műveltségi színvonalét, igyekeznék elsajátítani a marxizmus-leniinizmus tanításait“ Az 1952—53 as oktatási év sikere« előkészítése, a párttagság 50—55 százalékának bevonása a pártoktatás, ha megköveteld, hogy jó politikai ne. veiómunkávai feltétlenül biztosítsuk a párttagság nagyobbik részének weavessatt tanulását Az elmúlt oktatási év komoly erőpróbát jelentett pártszervezeteinknek, egyben tapasztalatok sorozatát adta ahhoz, hogy «íz oktatási munka eredményei mellett megmutatkozó hiányosságokat ki tudják javótaaL Nézzük meg, hogy melyek voltak a legfőbb hiányosságok és hogyan lehet azokat megszüntetni bányáinkon és más terüáetem.

Az elmúlt iktatási évad előkészíti sánek legtöbb hiányosságát

közé turbózott például Széchenyd-uk. oán as, hogy a pártbizottság és az ftlapszervesetek vezetői sem ismerték fel kellőképpen hogy az oktatás előkészítése elsősorban és döntően politikai kérdés, a bányászok nevelésének kérdése, a pá rta unka meg javításának kérdése.

Az oktatás előkészítésénél hiányzott az egyéni beszélgetés. A párttagokat sokszor a velük való beszélgetés nélkül osztották be

oktatásba és erről nem egy esetben csak az iskola megindulásakor értesítették őket A politikai felvilágosító munkát leszűkítették, csak szerveztek, ami igien helytelen volt Ebből adódott aztán, hogy bányászaink közüli sokan nem értették meg az oktatás munkájának hatalmas jelentőségét. Ebből adódott «z is, hogy nagyszámban lemoraso- | lódhafk a politikai Iskolák.

Hiba volt még, hogy a népnevelők nem magyarázták meg azt: ha a kom. »untéba nem tanul, akkor ném tud lépést tartani a fejlődéssé!, elmarad, lépteLeané válik arra hogy tanítsa« PárbonkivűOi dolgozókat.

Az előkészítésnél, a hallgatók kiválasztásánál hiba volt még az is, hogv a pártszervezetek ée a népnebizottságok

vétők nem tudatosították: a tanulás

feladatot is jelent Ezért sokain azt hitbek, hogy a tanulás nem jár áú dozatváEial'ássai. AmikoT pedig egy- szer-kétsner műszak után ott kellett nmnadniok, — többen meghátráltak a feladat előtt.

Az idei oktatási évad sikeréinek biztosítása érdekében minden alapszervezetnél létrehozták az elbeszélgető bizottságot, amely három tagból áliL A bizottság tagjainak fél- adata, hogy megmagyarázzák, milyen fontos a pártoktatásban rész tv enni. A beszélgetés nem csoportosan, hanem egyénenként történik és így alkalom nyílik arra, hogy megismerjék az elvtáreak problémái*, igényeit, kívánságait. Ezeket számításba kell venni. Az a cél a hallgatók elosztásánál, hogy az előző oktatási formánál magasabb oktatásra kerüljenek az effvtáirsak.

Nézzük meg, hogyan dolgozik a Széchenyi-akna II. számú alapszer- veretének elbeszélgető bizottsága. A bizottságnak egyik tagja Vintár Márton divtán? az alapszerveoet titkára, a másik Huber József (2) e’.vtárs műszaki dolgozó, a harmadik Baizsa Ferenc (2) elvtárs vájár.

Az elbeszélgető bizottság tagjai munkahelyükön keresik lei az elvtársakat, ott beszélgetnek el velük.

Baasa efvtára ts szorgalmasan dolgozik a pártmegbdzatás végrehajtásán. Legutóbb Pruzsiraa Ferenc (2) vájárral beszélgetett el a párt-oktatásról Bazsa elvtáirs aifól beszélt, hogy eredményesebb a munka, ha tudjuk miért dolgozunk. Azután megemlitet- te a múltat is, amikor sem ő, sem Pruasina Ferenc (2) elvtárs nem tanulhatott. így győzte meg azokat, — akiket felkeresett, — a pártokta- tásbam való részvétel Jelentőségéről. Legtöbben úgy vála.szollak neki, mint Fruzsina etotérs:

— Érzem azt, hoqy rám is számit a pari.

Nem is rrtasétom vissza a tanulást. Be kell vallanom, hogy 45 ös párttag vagyok és csak egv alapfokú szemináriumot végeztem, még 1948- ban. Azóta nem is kerestek fel Én sem törekedtem arra, hogy önként jelentkezzem páTtoktatásra. Hanem szeretném azt, ha magasabb oktatásba osztanának, nem akarok újból

alapfokra kerülni... Azóta már sokat olvastam, képeztem magamat úgy „magágy tan.”

A személyes beszélgetésnek meg lett az erdménye. Ismét egy elvtárs- sái szaporodott, a középfokú politikai iskola hallgatóinak száma, aid munkájában felhasználja majd pártunk tanításait és az eddigieknél is jobb eredményeket ér el a maga számára és ®z ország javára.

Az elbeszélgető bizottság tagjai jól végzik feiiadatuka/t.

Az oktatási év sikerének érdeké ben bevonják a politikai íeivilá- goító munkába a politikai iskolák vezetői! és ellenőreit is.

Az elvtársak most a kezdet kezdetién megismerkednek a hallgatóikkal. Garat Gáspár elvtárs. a középfokú politikai iskola vezetője, MaTkó György elvtárasal együtt felkeresi a hozzájuk tartozókéit és elbeszélgetnek velük. Ezt teszi Venner Anton elvtárssal együtt, Ez « módszer helyes, mert

a személyes isme rtség közelebb hozza a hallgatókai

a politikai iskolát vezető elvtársakhoz.

Szépen hafed a II. számú atepazer- vezetnél a műszaki dolgozók oktatásba való bevonása is. Takács István e0vtárs aknász eddig hat elvtársat vont be egyéni beszélgetés alapján a páTtoktatásba.

A II. számú alapszeivezeit elbeszél, gető bizottsága 47 kommunistát osztott be az oktatásba, ezek egyrészét az agtiácíóba is bevonta. Munkájuknak azonban nagy hiányossága, hogy még eddig egyetlen párionkívülí bányászt sem szerveztek be.

Ezen sürgősen váétoztetnlok kell.

Széchenyi-aknán eddig a legjobb eredményt a II. számú pártsaervezet- jvéli érték el. A pártbizottságnak azonban nagy gondot kell fordítania arra, hogy a DlSZ-tagsáo- 30 százalékának is biztosítsák szervezett politikai képzését. Ez efiengedbetétlenül fontos kérdés. Az alapszervezetek vezetőségei foglalkozzanak többet a DlSZ-oktatás kérdéseivel. A pártbizottság biztosítsa a Politikai Bizottság pártoktatás feladatairól szóló június 5-i határozatának maradéktalan végrehajtását minden egyes aíaipszervezet területéin.

A Jelensski-brigád as első helyért küzd

„Hány ipartelep van szerte az országban, ahol 8-r-20 filléres órabéreket fizetnek . ..? Hogyan tud ebből megélni egy család, hogyan lehet ilyen keresetből gyermeket nevelni?... Az áruházak a férfiaknak 7, 9. 1t pengő hetibért, a nőknek 5. 7 pengős heti- bért, felszabadult segédeknek havi 45 pengőt fizetnek. Ez a kereset még az éhenhaláshoz is kevés! Az „<9ts kéz“, a mégoly szemfüles rendőrség is kép. taten felvenni a harcot a bolseviznnis ellen, ha a hajok gyökérokát ki nem irtják. Nem elég a hivatásos lázitókat lersukatni — ez csak egyik eszköze a harcnak .. . Ha nem tudják megtalálni a segítés módját a vezérlő politikusaink, akkor — ha szégyen is — másolják le a külföldi példákat. Mindenütt történt már valami, csak mi tipegünk egy helyben tizenhét év óta!“ (Dunántúl, 1936 december 3.)

A ,.Dunántúl“ a klérus horthysta napilapja vájjon miért vetette fel a nyo'.cfiÜiéres órabéTok, az ötpengős heti keresetek kérdését? Talán való. ban a nyomorgóikon akart segíteni? Nem, szó sincs róla! A klérus lapja csak ürügynek használta fel a tömegek nyomorát, hogy a „lázítók“ (értsd alatta: kommunisták, haladó elemek) lecsukatását követelje és felszólítsa a kormányt ,,külföldi példák" másolására Nem nehéz kitalálni, milyen „külföldi példák“-ra gondoltak a „Dunántúl“ ural: Arra szóéi tették fel a kormányt, hogy minél előbb teljes egészébei másolja le a fasizr must és a nácizmust. Nézzük azonban, milyen az áruházak dolgozóinak a keresete ma: az ÁT!ami Áruház kiszolgálóinak általános keresete 760- tól 840 forintig terjed. A különbséget nem szabja meg, hogy valaki férfinak született-e vagv nőnek, hanem az, hogyan állja meg a helyét h munkában. Kecskés Pálné, az áruház egyik kiszolgálója például 801 forin

jóságunknak nem kelj félnie sem s jelenítő'!, sem a jövőtől. A munka erőtartalékok hivatalának hatalmas színes plakátjai ipari tanulónak hívják fiataljainkat, kik már tanulóidejük kezdetén munkaruhát- egyenruhát és magas fizetést kapnak. A parasztija- tatokat várják állami gazdaságaink, teriivelöcsoportjaink, ipari üzemeink. Most érettségizett, vagy főiskolát végzett fiainkat pedig minden szerv, vállalat, tért ajtókkal fogadja.

*

„Mi váltotta ki a fain eíensícn- vét az autók iráni? ... az, hogy * gazdasági válság mélypontján a végrehajtók csak úgy tudták vidékre lavinaszerűen zúduló végrehajtásokat és árveréseket elvégezni, ha villanás« szerűen cikkáztak az autóikkal a vidéki községekben. Ekkor fejlődött ki a falu lelkében az autók Iránti ellen, szenv, mert ha egy autó megjelent, inár tudták, hogy más nem lehet, csak a végrehajtó és az ügyvéd és viszik a kis kojlaszarvú tehénkét, vagy kocát, vagy mást.“ (Dunántúl, 1936. december 4.)

Nem csodálatos, hogy a tahi népe Horthy Miklós „országlása" ide jón úgy rettegett az autótól. A ,.Dunán- fcúl"-nak december 3-i számában (tehát ott ahol a fent idézete cikk megjelent), négv árverési hirdetményt találhatunk és nincs olyan nap, hogv tömegével ne közölne árverési hirdetményeket az 1936-os pécsi újság.

*

,,Megfagyott egv koldus .Németi határában. Németi község elöljárósága ma délután telefonon jelentette a pécsi klr. ügyészségnek, hogy a község határában rsonttá fagyva, holtan találtak egy ismerrtlen 60—70 év körüli koldust. A esendőrség megindította a nyomozást a szerencsétlen ember személyazonosságának megállaph.

tot keres havonta.

*

„Gyalogjárók takarítása. A uiiMikás- tfjak egyesületénrk vezetősége a tél idejére munkanélküli Ifjai foglalkoztatása végett újból elvállalja a házak előtti gyalogjárók hótól való eltakarítását és annak rendhentartását.“ (Dunántúl, 1936 december 8.)

A Horthy fasizmus idején » mun- kan/eHeüliek hatalmaz tömege várta a havat. A hó eltakarítása ugyanis néhány nélkülözőnek enyhítette gondját és bizony tel an ideig tartó kenyeret Jelentett. Munkanélküli fia- tatok: munkások, parasztok és ddplo_ másak várták s havat 9 közben — éheztek. A ma fiaitatjataak, a nfi iftására. de ez nem járt eredménnyel. Mivel bűncselekmény nem történt, az ügyészség kiadta a temetési enge, däyt.“ (Dunántúl. 1936 december 4)

..Megfagyott egy koldus ... Bűn- ceeliekmémy nem történt." — Ezt írja a klérus lapja. Vájjon tényleg nem történt bún cselekmény? De igen! Hiszen százával fagytak meg-, ezrével lettek öngyilkosak, tízezrévé', vándoraitok ki és százezrével áIttak kenvén réikül éheztek a dolgozók az urak Magyarországában. Az urak büncse.ekménye, hogy így volt. Azonban az 6 felelősségrevonásukat természetesen nem követelte a „potiti- kamentes"-nek hirdetett farizeus .Dunántúl“

létensrirt János divtára már nem SäOJ bányász. Sok sok ér óta tapossa Széchenyi-akna felé vezető kanyargó* utat Emlékezetében vBA- gosaa ét a múlt rendszer bényabárói. fek kegyetlenkedése. Fénye* igazgató | ,,4r“ mindent elkövetett annak érdekében. hogy minél több bőrt húzzanak le * bányászokról A bányáitokat a multiban megvetették. Je- tenszkl Jánost i* „mocskos prolidnak mood fák- Azonban ez már a múlté.

Felszabadulás után

•j a»emvezetőség köcrőSU Jelensz*! •totáraaaá, hogy megbízzák egy fejtett csapét irányításával. Jelenszid ili iij i ar* nagyon váratlanul érte a megtateafea. Fontolgatta magában: »Vájjon «I tudom-e végezztt a re ám bhott feladótokat.“

H* a bhonytalanság mindössze csak néhány napig tartott. Egyre /óbban kezd/« elsajátítani a csapat vereté- «éhes szükséges tudnivalókat. A fejted brigádok eredményei nemcsak« dolgozók Jó munkájáról tesznek ta- uubtoonyságot, hanem fokmérői annak te, hogiyap dolgozik a brigád osapatveretője. A versenytábla azt mutatja, hogy Jeleoozks óCvtérs helytáll * fejten csapatvezetői posztján. Jól irányítja a brigádtagok harcát, melyet a több csillie szén kitermeléséért vívnék.

Jetemjztei elvtAr* világosan látta azt, hogy mint csapatvezető nem dolgozhat már a régi módon tovább E* nem jelenti azt, hogy rosszul dolgozott, hanem egy csapatvezetőnek jóval nagyobb a feladata, de nem utolsósorban a felelőssége is. A fej tési brigád termeléséért elsősorban felelős a munkahely közvetlen parancsnoka, * csapatvezető/ A gyakor. lat) példák art bizonyítják hogy ahol nem megjelelő a csnpaive/elö, ott nem is lehet beszélni jó termelésről. Nincs, alti összefogná a brigád kelek Bíváját, a irányítaná munkájukat. Augusztus 20-ra « « bányásznapra ké.

ssBülődésből nem maradtak el a Je- tenszdei-brigád tagjai sem. Jelemszká alvtúrs, mint csapatvezető úgy érezte, hogy tőle példamutatást várnak a brigádtagok, s ezért egyik leszállás alkalmával közölte velük, hogy ezután még sokkal jobban fogja végezni * munkáját. A brigád tagjai nem akartak szégyenben maradni csapatvezetőjük előtt és ezért elhatározták, hogy az alkotmány és a második bányásznap tiszteletére egy- egy vájár napi másfél csiliével több szenet fog termelni. Szemük nyomban Jelenszki elvtársra szegeződött. Tudni akarták vállalásukról mi a véleménye a fejtés parancsnokának, ö csak annyit mondott: „Vállalásainkat teljesíteni fogjuk, mert mindany. nyian Így akarjuk.“

A feladatok megnövekedtek.

Erezte, hogy elsősorban ő a felelős a vállalások teljesítéséért. De felelősségre uevrfte a brigád tagjai* te, — Mindcn dolgozónak elmagyarázta:

,.Nincs nagyobb szégyen armá-1, ha megszegjük az adott szavunkat. Az aőkotmány ünnepén, hogyan nézhet nénik bálira^ az emberek szemébe akkor, amikor nem tettünk eleget kötelezettségünknek. Vállalásaink csak akkor lesznek Igazán értékesek, ha teljesítjük. Ezért személy szerint mindannyian felelősek vagyunk.“ A dolgozók így egyre inkább érezték lelelósségiiket az adott szó teljesítéséért. Jelensizki elvtárs betöltötte a fejtés első népnevelőjének funkcióját is.

Azonban nem kell azt gondolni, hogy a munka most már ment, mint a ..karikacsapás“. Közerői sem ez volt a helyzet. A brigádtagoknak sok. sok nehézséget kellett maguk alá gyűrni, míg végre eljutottak a győ írelemig. De a nehézségek elleni harcban kovácsolódott eggyé a csapat, amelyben nem kis része van Jeleeiizki «tokámnak.

Nézzük csak meg, melyek is azok a nehézségek?

A pécsbányetelepí üzemvezetőség kezdetben még nem értette meg azt, hogy a vállalások teljesítésében milyen fontos szerepet játszik a műszaki fettételek biztosítása. Jelenszki- hrigádnál is nap-nap után jelentkezett az ürescsilllehiány, nem kapták meg a szükséges faanyagokat sem. A brígádtagokat ez nagyon elkeserítette, mert érezték, hogy veszélyben forog vállalásuk teljesítése. Kedvetlenül fogfek neki a munkának. Je- lenszki elvtárs minden külön figyelmeztetés nélkül tudta « feladatát. Mhiden körülmények között ki kell harcolni az üzemvezetőségtől a műszaki feltételek biztosítását. Ezt várták tőle a brigád tagjai is. Nem voCt olyan nap, hogy Jelenszki elvtárs ne jelent volna meg az üzemvezetőség irodájában. Határozottan követelte a műszaki fettételek biztosítását. Megmagyarázta az üzemvezetőségnek, hogy segítségük nélkül ők sem tudják teljesíteni a vállalásaikat. Felelősek ezért a bxigádtagokon kívül a műszaki vezetők is. Megkötötték a kétoldalú versenyszerzödést. Jelenszki elvtárs azóta is nap-nap után figyelemmel kíséri azt, hogy a műszaki vezetők, hogyan teljesítik a vállaltakat. Ha nincsen ilrescsUle vagy fa- anyag, nyomban figyelmezteti őket az adott szó teljesítésére.

A pécs bánya telepi versenytaván az utóbbi napokban egyre cserélődnek a nevek. Hol az egyik, hol a másik fejtési csapat tör az éré. 7 én Je- lens-zki János brigádja

137‘tt százalékra leljc.síteUe vállalását

és ezzel kivívták maguknak a második helyezési. De ez nz eredmény arról is beszél, hogy Jelenszki elv- l«rs jól végzi a reábí/ott feladatát é* nagyszerű vezetésével u brigád tagjai hamarosan kivív ják maguknak az ökső helyoL

Válasz a komlói Szerelőipari Vállalatnál dolgozó Kristóf Lajos elvtárs hozzánk intézett három kérdésére

A Komlói Szerelőipari Vállalattól Kristóf Lajos elvtárs küldött egv levelet szerkesztőségünkbe. Levelében három kérdésről írt, melyre kéri a

választ. Itt közöljük kérdéseit és a választ is:

Be lehet-* sorolni — írja levelé- liea — azt a szakmunkást magatalib bénmzlályba, aki már két és óta brigádvezető, átképző* tanfolyamot végzett, szakismerete megvan, élenjár a termelésben?

Ha a dolgozó, mint segédmunkás elvégezte az átképzős tanfolyamot, ott bizonyítványt kapott, akkor a segédmunkást illető második bérkategóriából, a negyedik kategóriába sorolható. Enné! magasabb bérkategóriába csak azt a szakmunkást lehet sorolni, aki a technikumi vizsgát leteszi. Olyan esetben, ha a segédmunkás az átképzős tanfolyamot sikeresen elvégezte, és jó szakismerete, jó munkája által kiérdemelte, hogy brigádvezető lelt, jogosult a brigádvezetői pótlékra. De a technikumi vizsga nélkül magasabb bérkategória mint a negyedik, nem illeti meg.

Megadható-e a mentesített idő an. n»k a hrigádvezetőnek, aki az anyagbeszerzéssel, naplóvezetéssel, a munka menetének megbeszélésével van meghízva, vagyis szakmai vezetést, Irányítást kell végeznie? Erre a kérdésre a következő a válaszunk: Annak n hrigádvezetőnek, aki feladatul kapta, hogy gondoskodjon a brigádja részére szükséges anyagról, naplót vezet, irányítja brigádját, mun- kaelosztást végez, vagyis a brigád-vezetői teendőket végzi, az igazo : időre

— mikor a héigádvezcIŐi leendők miatt a termelésben nem vehet részt

— a mentesített idő megjár, és ez! a vállalatnak ki is kell fizetni.

A harmadik kérdés: Ax éj épületbe beszerelt vas-nyomóvezetéket a szerelés befejeztével nyomás alá kell helyezni. A nyomáspróbával és az előadódó hibák kijavításával eltöltött munkaidőt ki kell-e fizetni vagy sem?

A nyomáspróbára és az ntólagea javításokra fordítható időt a vzeriwt kell megállapítani amilyen a terv- szerinti munka volt. Van olyan épület, amelyben több szerelés van, mint a másikban és ha a nyomáspróbát és a javítást akarják végezni, akkor a tervszerintf munkaidő liz százailékdt lediet engedélyezni err* a célra. Ezt a* időt minden esetben ki is kell a viV lalatnak fizetnie. Honét a munkánál azoniban kétféle hiba is előfordulhat. Egyik a szereiért végző dolgozók hibájából adódik, amikor felületes munkát végeztek. A másik a beszerel* anyag esetleges rossz minősége, amelyet szerelés közben nem vettek észre. Ilyenkor az eljárás a következő: Ha a szerelést végző dolgozók hibájából fordulnak elő az utólagos hibák, akkor a vállalat nem köteles azt a munkát átvenni, és a művezetőnek jogában áll a munkavállaló költségére ismét megcsináltatni. Ha azonban nem a dolgozók, hanem a selejtes anyag okozta a hibákat, akkor at Utólagos javításokkal eltö’tött időt a vállalatnak kell kifizetni a dolgozók javára.

Ezeket a kérdéseket azért közöltük, mert több esetben előfordulnak ilye* problémák, amelyekre egyes vállalatok vezetői min adnak magyarázatot a dó’gozúknnk. Mi azt javasoljuk a Komlói Szerelőipari Vál’alat vezetőségének, hogy ismertessék az ilven rendel eteket a dolgozókkal is.