Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-07 / 184. szám

I«* AUGUSZTUS T NAPLÓ 8 DISZ-fiatalok! Álljatok a cséplés és begyűjtés élére! A békearatási m/unkák győzelmesen befejeződtek megyénkben. Hosszú hó­napok, kemény, küzdelmes munkájá­nak gyümölcsét takarítják be dolgozó parasztjaink, a jövőévi kenyerünk ke- riil raktárba. Dolgozó parasztjaink, nehéz áMozatos munkát végeznek, amelyből a falusi ifjúság is kiveszi a részét. Az aratás után, most a csép­lőgépeknél harcol azért, hogy augusz­tus lü-re befejezzük a csépiéit és terménybeadást. A feCsőszentmártoni DISZ fiatalok például éjjeli cs ép lés­sel elősegítették és lendületet adtak • csépléai munkáknak községünkben. A esépléssel egyidőben. azonban harcolni kell a termény begyűjtéséért is, ebben a harcban is élen kell jár­ulok falusi DISZ tagjainknak. A rész­vétel a begyűjtésért folyó harcban mind nagyobb és fokozottabb követel­ményeket állít falusi DISZ szerveze­teink elé. Hatalmas és szép feladat a jövö évi kenyérért az e'.ső soriban harcolni. Ennek a harcnak a füzé­ben edződnek, nevelődnek az ifjúsági szövetségiünk tagjai és a szerveze­teink. De ez az ütközet egyben pró­baköve falusi DISZ szervezeteink pártunk iránti hűségének. A falusi DISZ szervezetek tekintsék legfontosabb kötelességüknek segíteni a pártszervezeteket a gabonabegyüj- tési terv teljesítésében. A cséplési és beadási munkákban egyaránt ifjúsági szövetségünk tagjai, vezetői mutassanak példát, mint a pécsváradi járás DISZ titkárai és ve­zetőségi tagjai. Közöttük nincs olyan aki nem a cséplőgéptől adta volna le gabonáját beadási terve szerint. Ha a DISZ tagjaink élenjárnak * begyűjtésben, azzal megbecsülést és tekintélyt szereznek DISZ szerveze­tünknek. Személye* példamutatáson túl ke­ressék fel a csépeCtető gazdákat s fá­radhatatlanul jó eleven agitációs ér­vekkel segítsék elő a begyűjtés sike­rét. DISZ fiataljainknak úgy keli érvel­niük, hogy minden dolgozó paraszt valóban saját ügyének érezze a be­adást és öntudatosan teljesítse köte­lességét. DISZ tagjaink a munka frontján váljanak a párt legjobb segítőjévé — szerezzenek még nagyobb tekintélyt a fain dolgozó parasztsága előtt! Dolgozó Ifjúság Szövetsége Baranyamegyet Bizottsága. MIT „EREDMÉNYEZ” ILLÉS GÁBORNAK A KÉTLAKISÁG? A PetőH-aknai bányászok az utol­só hetekben elmaradtak tervük telje- iHétével Egyesek azt beszélik, hogy a lemaradás oka a természeti nehéz­ségekben keresendő. Mások meg azt átütják, hogy kevés a munkaerő. De miért volna kevés munkaerő, hiszen nap nap után újabb és újabb embe­rek jelentkeznek /elvételref Az igaz. hogy emelkedik a munkáslétszám, de ezzel párhuzamosan nem emelkedik a teljesített műszakok száma. Még min. dig vamiak oiya„ dolgozók, akik iga zokttíamil mulasztanak műszakokat. 'A Petöfl-aknai műszaknapló arról be szél, hogy leggyakoribb esetben a két. laki dolgozók hiányoznak igazolatla­nul, Ezért nem véletlen az, hogy Pe tóll-akna augusztus. 4 én csak 85.6 százalékos tervtetjesltést ért el, * Petőfi-akna „öreg* bányászai még nem ismerik az „újoncokat“ Hiába kérdezzük, hol dolgozik Illés Gábor, — nem tudják, mert hónapok kelle­nek ahhoz, hogy valakit névről meg. Ismerjenek. Azonban a márkames­ter már annál jobban emlékszik rá, — Illés Gábor csllléstt — kérdezi. •— Hogyne ismerném. — Igazolatlan mulasztásaiért már két ízben elbocsá­tottuk üzemünkből. Nézzük csak meg, miért bocsátot­ták el ülés Gábort... * Illés Gábor 1951 végén mint cs/í- lé* kezdett dolgozni Petőfi aknán. Az­zal az elhatározással lépett munkába, hogy becsületesen log dolgozni. Bá- fyásztársatnak mondogatta is: .Meg­látjátok hamarosan jó vájár lesz belőlem“ Csakhogy súlyos teher nyomta vállát, ami akadályozza, hogy Szavát valóra váltsa. Nem adta le a 13 hold szántóföldjét, azt hitte a hányában Is, a mezőn le, jó munkát tud végezni egyszerre. 1951 decemberében nem is volt semmi hiba A mezőn szünetelt a munka s így Illés Gábor becsületesen dolgozott a bányában. Szívén viselte a többtermelés kérdését, tervét át­lagosan 105—110 százalékra teljesítet te. Feleségének Is örömmel újságolta: „Meglátod, milyen jól fogunk élni. A bányában szorgalmas munkával annyit keresek, hogy nem győzöd majd elkölteni. A szántóföldünkön pedig megterem a mindennapi kényé. rünk.‘‘ Azonban „számítása“ nem vált be. Megkezdődtek a mezei munkák. Me- cseknádasd utcái már kora hajnali órákban megelevenedtek Férfiak, asszonyok siettek ki a szántóföldek­re. Illés Gábor 13 hold földjén is meg kellett kezdeni a tavaszi munkát. — Igenám, csak a két lakiaknak nem áll módjukban reggeltől estig a szán­tóföldem dolgozni. így Illés Gábor a tavaszi szántást és a trágyázást vagy a műszak előtt vége.zte el. vagy ha hazajött műszakról. Ha délutános volt, akkor délig a mezön dolgozott és sokszor még ebé_ delni sem volt ideje, mert műszakra kellett mennie. Ha reggeles műszakja volt, akkor sietett hazafelé, mert várta már a kapa. Egy ideig ment a munka. Hamarosan azonban érez­ni kezdte, hogy íogylán van az ere je Bányásztársai elmondották: „Vol­tak olyan napok amikor a kezét alig tudta megmozdítani•“ Természetesen így még a tervét sem tudta teljesí­teni. Jóval kevesebbet keresett tár sainát, akik bányamunka után sza­badidejüket pihenésre és szórakozás­ra fordították. Illés Gábor nem tudott választani a 13 hold földje és a bá­nyamunka között. Nem akarta, hogy műveletlenül maradjon a földje, ép pen ezért mulasztott műszakot. — Egyik nap a bányában, másnap pe­dig a földjén dolgozott Februárban és márciusban hat-hat napot mulasz­tott igazolatlanul. Áprilisban a szán­tóföldeken megkezdődött a kukorica és napraforgó vetése. Illés Gábornak ebben a hónapban már olyan magas_ ra szökött fel az igazolatlanul mu­lasztott napok száma, hogy el kellett bocsátani az üzemből Hamarosan elérkezett a termény­betakarítás ideje. Könnyen meg le­hetett állapítani, hogy Illés Gábor­nak nem fizetődön ki a kétlakisága. Földjét nem művelhette rendesen és így bizony kevés termést hozott. Illés Gábor „két szék közölt a földre ült.'1 Akikkel együtt jelentkezett felvétel­re, azok már mint vájárok döntik a szenet. * Hétfőn új embtr jelentkezett lei- vételre. Nevét hamarosan beírták a munkásnyilvántartási könyvbe. Ez az ember Illés Gábor, aki már har­madszor jelentkezik munkára Petőfi aknán. Neve mellett még mindig ott van a 13 hold szántóföld Vájjon mi a biztosíték arra hogy Illés Gábor nem mulaszt többé igazolatlanul mű szakot? IHés Gábornak és a többi kétlaki dolgozónak végre fel kell ismernie azt, hogy két helyen nem tudnak teljes értékű munkát végezni. A Horthy-rendszerbe„ más volt c hely­zet. Akkor a bányászoknak dolgoz- niák kellett a földeken is, meri new kerestek annyit, amennyi az élelem­re elég lett volna. De népi demokrá dónkban megvalósult a munkások régi álma: mindenki a végzett mun ka arányában kapja fizetését. És ebből a pénzből bőségesen meg lehet élni. Minden kétlaki dolgozónak kö­vetnie kell azoknak a példáját, akik leadták földjüket az államnak és ak kor Petőii-ukna teljesíteni fogja terv­előirányzatát. Miért agitál Telkes káplán a begyűjtés ellen? X motorkerékpár éles berregéssel tilt meg Pókó Mihály, a perrekedi ♦gyes típusú termelőazővetkezetí cso_ port elnökének kapuja »lőtt. Telkes József bortcesdj káp!án *®áUt 1® mél­tóságteljesen a kerékpárról és betolta ♦ motort Pété Mihály udvarába. Pó- lóéinak egyáltalában nem volt fel­tűnő e® a látogatás, hisz Telkes káp­lán úr aat lehet mondani, naponta Jár Pejekedre és ilyenkor első útja Pókó ókhoz vezet. Pókó Mihály az egyes típusú termalőcsoport elnöke, ♦Uőtorban öt igyekszik befolyása alá keríteni, rajta keresztül elégedetlenséget kelt a csoport tagjai között, akadályozza a begyűjtési terv telje, »itéaét. Az állam és egyház közötti egyez­mény, mindenki számára biztosítja a vallás szabad gyakorlását, államunk •negbecsüti a becsületes papokat. "kik szeretik a békét 6» ki is állnak '^ellette. Telkes Józsct aZonban nem részi figyelembe az állam és egyház között létrejött egyezményt, félre dobja azt és népi demokratikus ál­lamrendszerünk ellen dolgozik. Szól ’-ében-hosszában a fagykárt, a, ala­csony termésátlag meséjét hire^zteli ♦ dolgozó parasztok között, hogy le leszól je őket a beadási terv teljosí- fáséről. Egy a cóljn a kulákokkal, nem la csoda, hiszen Telkes káp án úr apja maga is kidák: 114 hold földjük volt a fetezöbadulás eőtt. ^melyet cselédeidről, nincs tel ,-n dol­gozókkal művettettek mag. Most, mo Jprt kapott a káplán apjától és Bőr­ödről kiindulva azzal járja a kör­nyező falvakat, hogy elégedtlensóget szítson. Eközben azt reméli: ha a dolgozó parasztok nem teljesítik a beadást a kulákok is megszabadulnak a rájuk rótt terménybeadás teljesíté­sétől. Az ő munkájának az eredménye, hogy a perekedi egyes tipusú csoport tagjai közül néhányan most már az ő hangját fújva —, hogy nem lehet megélni a csoportban, mert alacsony a termés. — kilépésüket kérik. Pe­dig Trischler Bélának, Schwarzkop Jánosnak és jónéhány dolgozó pa rasztnak a termésátlaga meghaladta a nyolc mázsát, jó közepes termést értek el a7 egész községben. De ezekről „elfelejt“ beszélni Telkes József és igyekszik, hogy a község ne telje, sítsie beadását hogy megfossza a köz, séget a szabadpiaci értékesítés jogá­tól. Mindig az volt a célja, hogy le- szegényitse a dolgozó parasztokat és ehhez minden eszközt megragadott. Még a felszabadulás után is páron­ként 45 kiló búzát és öt liter bort szedett a dolgozó parasztoktól pár­bér fejében, ezenkívül külön fizettek még gyászmiséért, temetésért, kérész leiéiért, lakodalomért, így minden évben 39 mázsa 60 kiló búzát és 440 liter bort szállított haza, és amil ezen felül még lei tudott zsarolni a dolgozó parasztoktól. Még most is igyekszik nyolcvan forintot kicsikar, ni púronkint a dolgozóktól. Koch, berkeséi esperes irányításává1-, Amíg Koch békeszólamokat hirdet a temp­lomban, addig Telkes Perekeden rom botja az egyes típusú csoportot, tér feszti a rémhíreket a beadás ellen és párbérért házalj pgdig az ágamtól megkapja a fizetését is, megélhetésre tehát nincs gondja. Pókó Mihály, az egyes tipusú ckiport elnöke vájjon miért alkuszik igeg Telkessel? Miért nem veszi fel a harcot, olyan egyén ellen, aki azt a célt tüz?o ki maga elé, hogy kárt okozzon a becsületes dolgozó parasztoknak? Azért, mert PÓkó csoportelnök is állandóan Ber- kesdre jár kulák rokonaihoz, akiktől ugyanazt hallja, mint Telkes káplán, tói. Ezeket a „jótanáesokal“, rém­híreket azután Pókó Mihály csoport, e'nök létére szorgalmasan továbbad­ja a csoport tagjainak akik termesze- teilen elvesztik kedvüket "a munkától. A népnevelőknek lel kell venniök a harcot Telkes ellen, nekik kell visszaverni a hazug rémhíreket. He­lyes lenne, ha Sipka elv társnő a pártszervezet titkára elmondaná a népnevelőknek, milyen érvekkel cá­folják meg a kulák, a pap ..agitáció- ját“. Élénkítsék fel a töraegagitációs munkát és éppen ezért helyes lenne, ha a pártszervezet bevonná a mun­kába azokat a dolgozó parasztokat, akik becsülettel teljesítették beadási tervüket. Ök mondják el, hogy igenis telje, síthető, sőt túl is teljesíthető a be­gyűjtési terv és marad még szabad piacra is. Ezek az élenjáró dolgozó parasztok győzzék meg szomszédju- kát is a beadási terv teljesítésének jelentőségéről követeljék, hogy min­denki tegyen ekget a kötélezttségé- nek hogy községük mielőbb meg kúpja n szabadpiaci értékesítés jo. gát. „Most. hogy az 1934. év végétért, kimutatást állítottak össze a kihágást ügyekről,., A feljelentések így osz­lanak meg: erdei kihágásért 815 fel­jelentést adtak be. Ez annyit jelent, hogy 815 szegényt büntettek meg azért, mert a tiltó rendelkezések el­lenére gályát szedtek az erdőben.“ (Dunántúl. 1934. december 30.) Jellemző a dolgozó nép Horthy- renÖKzerbéh nyomorára, hogy a vá­ros lakói közül minden nyolcvanadik efen kihágása eljárást indítottak, mert nem akart megfagyni, pénze pe­dig neun volt még kenyérre sem. összehasonlításul: 1951 évben mind­össze 24 pécsi lakost ítéltek el faló- pás miatt. Ezek is notórius csavar­gók, nem pedig Olyanok. akik állás, kenyérkereset nélikül kényszerültek er-re. • „Megjelent az aratást rendelet. Több oldalról szerzett értesülés szerint a mezőgazdasági munkások és a gazda­sági cselédek idén a szerződéskötéstől bizonyosfokú tartózkodást tanúsíta­nak Felhívja ezért a miniszter az il­letékes hatóságokat, hogy a gazdasá­gi miNikás-eselédszcrződések mielőbbi létrejöttét mozdítsák elő. Világosítsák fel a mezőgazdasági munkásokat és gazdasági cselédeket, hogy súlyosan vétenek úgy saját, mint családjuk ér­dekel ellen, ha nem Igyekeznek az idehaza kínálkozó munkaalkalmakat a maguk számára bi/Jositanl. Adják tudomására a munkásoknak, hogy a háborús helyzetre való tekintettel kül­földre mezőgazdasági munkaközvetí­tés az idén non lesz.“ (Péeal Napló. 1940 március 19.) A Horthy kormány aratási rende­letével azt akarta elérni hogy a me­zőgazdasági munkások és gazdasági cselédek rákényszerüljenek a kulá- koknál és földbirtokosoknál munlca- vá’Jlatósra. A külföldi munkát csak azért zárták e1- előlük, hogy itthon még nagyobb legyen a munkaerő- kínálata és ezzel lenyomják a mun­kabéreket. Ma már maguknak arat­nak a dolgozó parasztok, csoportta- "ok. állami gazdasági alkalmazottak. A népet, az országot örökíti minden -záil learatott kalász. Az arató-csáp íőmunfcásoknafc 4 múlthoz viszonyít­va lényegesen emelkedett a kerese­tük. ezen túhnenően legtöbbjüknek földet is adott a munkásosztály. a né pi demokrácia. Az arat óm u n,ká soknak mintegy 10—ti5 százalékkal, « cséplő, munkásoknak két kót. és tél százalék­kal magasabb a részesedése, mint a múltban. „Mennyi adót fizetünk a tnHerkn- lozUnak? A Búvár márciusi száma ír­ja. A tuberknlózis a magyar nép ke­gyetlen vámszedője. Évente 13—14 ezer ember pusztul el tuberkulózisban. A halálozás által rimára® tremet*! munka pénzértékben kifejezve közel százmillió pengő. Ennyi adót fleet Magyarország a tuberkulózisnak.“ (Pécsi .Napló. 194» március 19.) A Horthy-fasizmus pénzértókban mérte az emberéletet. Úgy számoltak a dolgozóik életével, mint a haszónál latokéval: ..Ennyit dolgozik ennyi hasznot hoz. tehát egy' dolgozó élote 7143 pengőt ér. (Ennyit számítóbbak ki az urak). Ma már hatalmas erő­vé! folyik « tüdőbaj elleni küzdelem. A halálozás száma a félére csökkent. A falvak egészségiét egészségvédő kö­rök védik: egy orvos irányítása jn«'_ lett védőnők sorege járja a falvakat és a tbcgyanus eseteket jelenti. A kezelés ingyenes. A gyermekek egéae- Ségét különös gonddal végző nép­köztársaságunk kormánya. Minden takoLásgyérmékét egyszsr egy évben szűrővizsgálatnak vetnek alá. A né­pi demokráciában . legfőbb ór‘ék . a« ember. # ^ t<v * » ,.A pécsi kir. járásbíróság, mbit te­lekkönyvi hatóság 19.998—1934. scan- — Árverési hirdetmény-kivonat. Rác- petrel Hitelszövetkezet végrehajtató- nak. Gombár I -ajós és neje véffrehnj- lást szenvedő ellen indított végrehaj­tási ügyében a telekkönyvi hatóság etrendeltr a végrehajtául árverési 424 pengő tőkekövetelés járulékai be­hajtása végett“ (IhmAntúl. 1934. de­rein her 25.) f. Számtalan i!yen és ehhez hasonló hirdetményt láthatunk a múlt .új­ságjaiban lapozva. Ezeket a híreket azután nem egyszer öng.yii!kos*ági hí­rek követték. A gazda, akiinek fej» alól kihúzták a párnát, akinek fejé facol eídobolták a házat, sole esetben »2 öngyilkosságba menekült, hiszen a boldogságot a tújvilágra ígérték a p&Pík- A petexdi Gombár Lajos azon. ban túlvészelte a Horthy-fa.dszta idő­ket. a felszabadulás után földet , ka­pott, Pécsdevecser megbecsült dolgo­zója lett. Ma már nein keil rettegnie a dobszótól, a végrehajtótól, Magyar, ország a nép országa lett. Andrics Mátyás délszláv középparaszt példát mutat a hazafi a ssáj> ban Mohácson mindenki jól ismeri Andrics Mátyás 17 holdas délszláv dolgozó parasztot. A 'dicsőségtáblán az ő nevét olvassuk a legfelső sor. ban, hangoshíiGdóban, moziban az 6 nevét mondják be elsőnek. Annak ellenére hogy jóval túa van a 60 éven., fáradságot nem ismerve, reg­geltől késő estig a mezőn dolgozik. Sokszor mondják a szomszédok: „Ez az Andrics szomszéd reggeltől estig dolgozik és mégsem fárad el." Hogy is fáradna, hiszen tudja, hogy magának dolgozik. Tudatában van, ha többet termel, azzal a saját éle­tét szépíti és a békét erős ifi. Ha többet termel, akkor a beadását is tudja teljesíteni, meglesz a kenyérnek való, a vetőmag de bőyen marad még a szabadpiacra is. Szorgalmas munkájánál,- megvan a gyümölcse Az öt hold földről 56 mázsa 28 kiló bú­zát takarított be. ami annyit jelent, hogy holdanként 11 mázsa 25 kiló búzája termett. A vetés idején Mohácr*on igen sokszor beszéltek a kulákok, hogy nem érdemes korán vetni, mert az egerek kieszik a búzát. De ő nem hall­gatott a kulákmondásokra és ideje ben elvetett, idejében elvégezte a mezőgazdasági munkákat Igen ho- lyesen tette. Most látja, hogy azok a dolgozó parasztok, akik a kálókra hallgattak, csak 7-ű mázsa búzát takarítottak be holdanként. Most a terménybeadás idején ar­ról beszéltek a kulákok. hggy ata csony az átlagtermés, nem leh'-t tel­jesíteni a beadást. Andrics Mátyás azonban bsbizonyl, tóttá hogy igenis lehet teljesíteni. A beadása 20 mázsa 98 kitó vök, • de 23 mázsa 79 kiló búzát adott be lg}- két mázsa 81 kilóval tútteljesí lette beadási tervét. Azok a dolgozó parasztok bezzeg, akik hallgattak a kulákra. megjárták. Mint például Pé esi Mihály dolgozó paraszt vára kozott a beadással, p tanács 10 szá­zalékkal felemelte a beadási kötele­zettségét. és 2.112 forint pénzbírságot kelj! fizetnie. Azt akarják a kulákok. hogy min­denki ígv járjon Mohácson. Azt sze­retnék, ha a múltat tudnák vissza­állítani, egy , újabb háború, után sí ránk óznak. De Andrics Mátyás dél­szláv dolgozó paraszt érre még gon dőlni sem szenü- Nagyon szereti a családját, kilenc gyereke volt és ne kik áldozta lel minden percét A leg­kedvesebb fiát. Györgyöt, elhurcolták a második világháborúba életéi vesz tette a kulák és az urak érd ekeim ót megvédéséért. Két kis áTvát hagyott itthon Andrics elvtárs és ha ránéz a két kis unokájára, mindig ezt mond ja:' „Miért kellett György fiamnok meghalni? .. Andrics Mátyás délszláv dobozó paraszt nem akar még egy háborút és nem akar egy becsületes dolgozó se:#. Követik Andrics Mátyás pó'tlá ját azzal a tudattal, hogy időben bevitt, c beadási könyvben rtőln ga­bonájukkal a7 országot építik, n bé­két erősíti}: ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents