Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
6 NAPLÓ »» AUGUSZTUS Sí KEZDŐDIK AZ ISKOLAÉV A közgazdasági leány technikumban A Szabadság-úti leány közgazdasági technikumban pezseg, zajlik már az élet. A diákok, a tanuló lányok ugyan még otthon élvezik a vakáció gyönyöreit, de az iskola nevelői, dolgozói már készülnek a hétfői napra, az ünnepélyes megnyitóra, a zajos, vidám tanulnivágyó leáhyséreg fogadására. Valamennyi osztály táblájára gondos kezek már feljegyezték a kötelező tankönyvek jegyzékét, A tábla előtti katedra és az előadóasztal, padok tisztárasúrolva várják lakóikat. A padló, a friss olaj nehéz, de nem kellemetlen illatát árasztja. Az új könyvek egy földszinti épületben elhelyez- kedd tanterem — ez első „A‘.‘ — padjain várják jövendő gazdájukat Az iskola pedagógusai már jóelíírc gondoskodtak arról, hogy minden tanulónak meglegyen a jó tankönyve. 1986 új tankönyv érkezett már eddig, trier pedig még a tanév kezdete előtt megérkezik. Ezenkívül a segélyző könyvtárí állomány is 794 darab könyvet tesz iki. A felsőbb osztályba lépő tanulók a vételár 40 százalékáért. — .szervezett tankönycserealeció keretén belül — átadták tankönyveiket az alsóbb osztályosok nah. jlyen módon 1161 használt tankönyv cserélt gazdát. Az új tankönyveket szerető, gondos kézzel rakosgatják, osztályozzák a pedagógusok. Tudják: nagy szükségük van ezékre a tankönyvekre annak a 290 tanulónak. aki av iskola elvégzése után majd másféléves szakmai gyakorlat elvégzésével a bánya és energiaügyi minisztérium tisztviselője lesz. A technikum diáit otthonában (az iskola önálló szakosított diákotthont kapott a Heim Pál utcában, ahol nevelőtanárok felügyelete mellett 70 lány kap majd teljes ellátást) már szombaton megindult az élet. A diákotthon lakóinak egy része már megérkezett, sőt voltak olyanok is, — mint egy erzsébeti, vagy mdriagyüdi kislány — aki pénteken betoppant már második otthonába, A kollégium ünnepi vacsorával várta az új iskolaév lakóit. A diákotthoni vezetők és dolgozók már \tlapokkal előbb megbeszélték mit főznek a lányoknak és végül is a kirántott sertéshús burgonyaköret, paprikáéi paradicsomsaláta mellett döntöttek. A tanulók jó étvágya, dicsérő szava vök a bizonyítéka, hogy jó volt o választott étel. A hétfői napon azután az iskolában is megkezdődik •s igazi élet. Reggel 9 órakor az ünnepélyes megnyitóra összegyűlnek diáklányok, pedagógusok és az iskola dolgozói valamennyien, ünnepi nap lesz ez nemcsak azért, mert kezdetét veszi az 1952—53-as iskolaév, hanem azért is mért ismét találkoznak kéthavi távoliét után diákok és nevelők, tanulópárok és jóbarátok, DISZ-tagok és ve- \-zetők. És az ünnepi találkozás itt, mint minden más iskolában, nemcsak a komoly munka kezdetét, hanem « WóraJíOZŐs sportolás, kultúrmunka •megindulását is jelenti. A délszláv tanítási nyelvű általános iskolában ,,A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén valló oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét.“ Alkotmányunk 49. paragrafusának értelmében a barai nyamegyei délszláv dolgozók gyermekei számára egyre több lehetőség nyílik, hogy édes anyanyelvükön ismer kedjenek meg a tananyaggal, és így könnyebben, gyorsabban sajátítsák el az általános iskolai. tudnivalókat. A., új tanévben 932 gyermek tanul Baranyában délszláv nyelven, illetőleg tanulja tantárgyként a délszláv nyelvet szemben a tavalyi 793 mai. A délszláv tanítási nyelvű iskolák tanulóinak száma az elmúlt évihez képest 286-tal emelkedik. A délszláv anyanyelven tanuló diákok a megye 18 általános iskolájában szerzik meg az alapfokú ismerete, két. Az elmúlt évben még csak délszláv nyelvet tantárgyként tanító iskolákból a jogaikkal élni tudó délszláv dolgozók kérésére több délszláv tanítási nyelvű iskola alakult. így a felsőicandad, németi, drávakereaz- turi iskola alsó tagozatéban a felső szén tmártoni és drávasztárai iskoila első-második osztályában már ebben az évben minden tantárgyat anyanyelvükön tanulnak a gyermekek. Különös jelentősége van a pécsi szakosított délszláv tanítási nyelvű általános iskolának és kollégiumnak, melynek belső átalakítási munkálatai a pénteki napon fejezték be. Az új 59.000 forintos költséggel átalakított kollégiumban 70 általános iskolás fiú és lány lakik majd. A tanulók zöme azokból a községekből jelentkeztek ebbe, az új iskolatípusba és kollégiumba, ahol a délszláv lakosság kicsiny létszáma miatt nem volt mód anyanyelvi iskoia nyitására. A szombaton megnyíló koííégi.umba-n tágas étterem, egészséges hálószobák sora zuhanyozó, korszerűen berendezett betegszobai modem vadonatúj berendezés várja az új lakókat. A délszláv tanítási nyelvű általános iskolát elvégző tanulók a budapesti ugyancsak délszláv nyelvű gim náziumba és tanítóképzőbe jelentkezhetnek. Baranyából egy új iskolai évre tizenöten jelentkeztek délszláv tanulóink közül a délsz'évnyelvű gimnáziumba és tanítóképzőbe, ezenkívül XI délszláv dolgozó jelentkezett szakérettségire. iifournjwK mCAYAiófeifior t] Az emésztés élettana Irta: A. N. Kábánov, az Mai számunkban megkezdjük a . Tudomány és Élet*' . (Naukai Zsizny) ei- ra.fi szovjet népszerű természettudományos folyirat egyik cikkének folyt«». tolagos közlését. Az érdekes témájú cikket Selymes Ferenc, a Pedagógiai Főiskola tanára fordította. Mi történik a hússal, tejjel, kenyérrel és másféle táplálékkal a gyomorbaj utas után? Hogyan változnak át ezek a szervezetben, hogyan lesz a bennük levő tápanyag vérré, izommá és testünk egyél) szövetévé? Már sok-sok évvel ezelőtt megkísérelték a tudósok, hogy feleljenek erre a kérdésre. Egyesek a gyomrot úgy tekintették, mint valami malmot, atnelv megőrli a táplálékot, mások izzító lombiknak tartották, amelyben az étel a belső hő hatása alatt felforr. Ismét mások a gyomrot erjesztőkádhoz hasonlították, amelyben a táplálék erjedésnek indul és felbomlik. Mindezek a vélemények csak feltevéseken alapultak, nem pedig pontosan megállapított tényeken. A XVIII. században tették meg az első tapogatódzó lépéseket annak megállapítására, mi is történik valójában a szervezetben a táplálékkal. Ezek a kísérletek azonban nem derítettek fényt az emésztés folyamatára. Csak 1842-ben, azután, hogy V. A. Bászov moszkvai sebész-tanár kutyákon végzett sajátságos operációval mesterséges gyomor-fisztulát (kivezetőcsövet) alkalmazott, férhettek a tudósok közvetlenül a gyomorhoz. Számtalan megfigyelés és kísérlet eredményeképpen sikerült jelentős adatok birtokába jutni nemcsak az állatok, hanem az ember gyomrának működésére vonatkozóan is. Ezek azonban csak egyes elszigetelt tények voltak. nem magyarázták meg teljesen az egymással szoros kapcsolatban lévő emésztőszervek munkáját. A XIX. század derekán Louis angol fiziológus elámulva „az emésztőszervek csodálatos bonyolultságán" így írt: „Mennél tüzetesebben tanulmányozzuk a gyomorban végbemenő folyamatot, an nál rejtélyesebbé válik az számunkra ... Mindenki, aki figyelorvostudo mányok doktora inesen vizsgálja a legújabb kutaiá sok eredményeit, csodálkozik azon, hogy minden irányú hatalmas munka fejében mily kicsiny eredményt* jutottunk. A tudomány vívmánya' csupán arra vezetnek, hogy me:- állapították az emésztési folyamat néhány részletét és annak egye5 mozzanatait.“ Ilyen volt a helyzet Ivan Petro vies Pavlov, a nagy orosz fiziológri kiváló müveinek megjelenése előtt.r.. Pavlov még 1847-ben, diák-korá ban résztvett a hasnyálmirigyek tevékenységének megvizsgálásában.> téren elért eredményeiért a pétim vári egyetem aranyéremmel tüntette ki. Harminc év múlva, amikor már világhírű tudós volt, Nobel- díjat kapott az emésztés fiziológia jának területén végzett munkái* elismeréseképpen. 1897-ben jelent meg Pavlov klasszikus munkája: „Előadások a_ főbe einésztőmirigyek munkájáról." Ebben a könyvében a lehető legvilá- gosabban és legegyszerűbben magyarázta meg az emésztőszervek tevékenységének alapvető törvényszerűségeit, amelyeket kutyákon végzett kísérletek alapján nyert. A* emésztés terén végzett munkássá gával nemcsak új fejezetet nyitót' a fiziológiában, hanem áj módszer rel is felfegyverezte -a fiziológufü kát. és a további kutatás számár* széles távlatot nyitott. Pavlov nagyszámú tanítványával valóban gyökeres fordulatot teremtett az emésztés fiziológiájába"- Annyira megjavította és tökéletes1 tette a fisztuia alkalmazását, hoff tüzetesen tudta tanulmányozni a* emésztés valamennyi szervét. A! emésztés alapvető szerveiben a* operációnak olyan eljárásait dal gozta ki, hogy a fiszfulák az illet? szerv normális munkáját nem zavarták. és belőlük tiszta, az étel?’ nem keveredett nedv csurgott k' Kísérleteiben Pavlov arra törekedett. hogy kiderítse az idegrendszer if lentőségét az emésztőszervek mu": kájának szabályozásában, valamin' a kettő kapcsolatát és kölcsönhatását. (Folyt, köv.) Morray Gyula: Felejthetetlen élet Emlékesés Móricz Znigmondrn am'l c teheneskocsik röviden felelhordtak, még csak hágyján, de a rozs majdnem utolsó szálig szöszös volt. Vagyis se kalász, se levél rajta. Minden látó, ember tudhatja, milyen szegény ez a falu, hiszen csupa tvhevnslcoc.si kattog a mé[g porban amelyből madarak sem ugrálnak fel: nem fúródnék benne. Vagy megsülnek, vagy megíulnak ebben a rettenetes forró porban, amely magasra bulfan a rozoga kocsikerekek alól. A teheneskocsi szegénységet jelent: nem tud elsietni. szaladni; eső, vihar elől nem tud elkocogni, mint a lovas_ kocsi. Szegény az a falu ahol csak teheneskocsikat lehet látni. Auguszlusvégi forróság fullasztotta a falut, a szederiák koronája merő por volt, ágaikról gabonaszárak fi lyégték. A kapuszobrokba épített 48- as ágyúgolyókat kitágította a forró- Wg és azok zzétve tették a i.églaosz- voppt. Este a csillagok is ijedten, fül. dokojva rebegtek a nyárvégi éjtsza- kában. Azt. hitte volna az ember, hogy az istállóban valamelyik tehén gubája torrent meg: csak kinyílt az ajtó és e vendég halkan köszönt. Vékonyas hangján mondta, hogy minden nyitva van Mire azt feleltem, hogy akkora itt a szegénység, hogy ide csak hozhat a rabló, nem pedig vihet. Adós •ágol $enk/ sem lop el. Az ágy szélén ültem és álmosan mondtam a vendégnek. Móricz Zsigmondnak: — Ajtóm ßi szív.ém mindig nyitva tap számára. A vendég mosolygott és zajcsapás nélkül lerakodott. Röviden kérdezeti tem. Ez az ágy azért ilyen rövid, mivel. 75 esztendővel ezelőtt csináltatta ezt a jószágot, a hitközség. Sok tanító feküdt benne, sokszor elromlottak a csapok, u sok javítás minden esztendőben egy centivel rövidebbé tette az ágyat. Majdnem 75 centis rövidii lés van itt, mondtam. Magam is az ágy végére rakom lábaimat, úgy fekszem. A kis notesz történeteket témákat, felejthetetlen óleieket kért. A petróleumlámpa lángja huppo gott, a vízzel kevert olajjal és a bezúduló bogarakkal és lepkékkel'vias kodott: — A pedagógusnál vagyunk, halljunk valamit .életükről, Ceruzája szájánál állt, aztán ez a ceruza elsimította a bajszát, de csak visszaugrótt a busa bajusz, hiába újból el kellett sújtani Tömzsökös tes te alatt nyekergeti a szék. Arca Pidá. man nézett az életbé de lehetett lát ni. hogy az élettel és a halállal be szélt ez az arc. Látta népe szerivé dését és életet írért számára. Tehát nagy botjával, a „hal aper dóval“ kört kerít maga körül Abba nem lépnek be a boszorkányok. Hallottuk a nyél karistolását, ki is mentünk, meg is néztük a l;ört. 4 bakter kis lámpását lóbálva ment tovább, maga mögött hagyva a bűvös kört. — No, mi a? —(szőtt ránk messziről és felemelte lámpáját. Bementünk és a szobában hallgattuk az éjtszaka hangját, majd elővett egy újságot, hogy olvassam. Míg ö Prágában járt, az egyik csongráame- gyei képviselő kutyákorbácsot ígéri neki, amiért, a prágai magyar diákokkal olyan nagyon bralyizkodó. Azokkal az áruló magyarokkal, azokkal a kommunistákkal. — Holnap menjünk a nép közé — mondta a vendég Egészen lehúztam a lámpát Másnap a nép közé mentünk. mond írta lei az 6 tüntetésüket. AH, gondolkodik és emlékezik. ..Aki a birkaitaló válút meg a Szegény embereket írta.1 Ezeket olvastam, de már régen.“ — Az — mondta Mó— Moiikörelem hogyan is ____________volt? — Ezen az ab lakon kopogott tavaly a sekres— fi* iggen. Kint ■ hatalmas tintaszínű felhő go 'trwlyodolt: kazalszóró orkán lesz be. föle. A Iglu végéről behallatszott a legények dala, mivel csütörtök volt, leányos nap „.. megtudta az édesanyád, hogy hogy én téged szeretlek, kihajtatott a faluból, hogy el ne vehessetek.. .** 1’a vendég elővette noteszét és fel- Hrkatitotta ezt a két sort s csendesen beszélgetni kezdtünk. Tetszett’ .neki, hogy a legények szépén terceftek- .Máshol- mindenki csak szólóban fúj tyés, hogy tanár úr, jöjjön, öltöztesse lel a plébános ural! — igaz? — Hófúvás volt lámpával jött a.z egyházfi. A pedagógus chnérgedt, hogy ö nem papszolga,, nem. megy, de aztán el ment és., q sekres-yyoen megmondta a papnak, hogy ez rabszolgaság. A pap hűvösen azt jelelte, hogy benne van. tanár úr, a hiványában. Mindez benne van. „No, megnézzük azt & hí. ványt.“ És megnézték az 1775 bői kelt papírost. Benne volt, hogy a tanító harangozzon, ostyát süssön, papot öltöztessen. Járandósága között ott volt hogy övé a papiaknál lévő dióla termésének egyharmetda. ha segít szedni. ,.S mivel ember ruha nélkül nem lehet, kap egy kenderíöldet is.“ ■ —; így volt? Jól írtam le? | -I Iris no ’em: tfa“, — mondta, — ..itt szép kíséretei, aláfestést hallani.“ pontosan magába, fogadta a történetet. A vendég■ megállt, elfáradt. Az éjjeli bakter H at, majd 1-et, 2 őt kurjantott a kihalt falusi utcán. Ti---en kettőt nem, mert az. babona. Hat. lani leheléit, amint éjfélkor a bakter A falusi kocsma legbelső szobája nem fele! meg annak a célnak, hogy az ember a falu népével elf lalálköz- hasson. Ott, -csak a jegyzők, írnokok, baromfikereskedők, cenzáiok, meg adószedők szoktak dőzsölni. A falu dolgozóival tartó ember az ivóban ül le és a kecskelábú asztalok fölött láthat és hallhat, amint mi is láttuk, hogy szegényemberek jönnek b; egydeci mellé. Nehezen szakadt fel bennük a szó. „Utón vagyunk“ — mondták és ilyen kor az ember tudja, hogy hányadán van. Ennyiből sokat kell értenie annak, aki valamit ért az emberhez és az élethez Minek soka.t kérdezősköd ni? Börtönbe mennek, mivél a múlt nyáron a községháza elé vonultak és munkát, aratást, kenyeret kértek, mert a családnak nem volt mit ha ropnia. -4 jegyző rájukhívta -a csend- örökel' A szegény aratómunkások ré pávai, kövekkel bezúzták a községháza ablakait, kiszórták a papírosokat, clvagdalták a telefondrótokat. Itot/i/ a jegyző ne telefonálhasson, de az valahogyan mégis csak értesítette őket. A jegyző aztán két évig jobbkezét nadrágzsebében tartotta. Ott volt c revolver. Balkezében a kérvény, a toll. jobbja mindig a nadrág- zsebben. Emiatt balkezes is lett. A kis noteszbe sebesen belekerült ez az eset, de az emberek még sebesebben felkeltek és kimentek a vendéglőbő/. A7 egyik fekete ember meg is mondta, hogy „ez feljelentés lesz. Kár volt szólni. Hogy az a magasságom... Az ember senki elölt ne beszéljen.“ Mondtam neki. hogy Móricz ’ősig. ricz Zsigmondhoz lépve. Leült, behívta társait és elkezdtek beszélgetni. Olvasta ezt a két írást, bólogatott, hogy így volt. Ilyen a szegény ember élete. Annyi mindent megélt hogy csak győzné írni: más dolga van, nem ér rá írni. Meg talán nem is- jönne ki neki a dolog. Most is a börtönbe megyünk — mondta. — Csak le kellene írnom, hogy mikor kitört az első háború, -legjobb komám, Takács Gerzson, felakasztotta magát. Rumot osztogattak ittunk, mindenki ordította, hogy éljen a háború. Takács Gerzson meg a vágóhídon a gerendára akasztotta magát. Mellére cédulát lett, hogy „... U is vágóhídra mentek vigyázzatok! Tiltakozom a háború ellen! Le a há borúval! ..." I------r TT! 0 ícis Eráz, író l *** m úr, ez is tud magámlc érd-ckcs történeteket elmondani. Eráz, ereszd meg a nyelvedet! Eráz fészkelődön, de aztán nagy. nehezen, botladozó nyelvvel csak aijji- nyit mondott, hogy a falusi szegénységet úgy megnyomorította a háború, hogy szólni is nehéz róla. Érái fia iskolába járt, de nem volt mivel látniok, mondta Eráz. Mikor haza jöttem a frontról, kérdem tőle. no, fiam, mit csináltál itthon, ómig én véreztem? „Látót szereztem. — iv-bft-la". Azt -a vastag pünkösdi gyertyát elloptuk az oltárról, késsel beosztottuk, hogy ez a tied, ez az övé, rz az enyém és elfűrészeltük -a gyertyát az istállóban. Aztán az én kisfiam, kérdezte, hogy mit láttam a fronton? Mondtam -neki, hogy ne is kérdezze, de addig-addig faggatott, amíg el nem mondtam, hogy egy emberrel négy évig harcoltam, de most az is hazajött. „Majd örül a felesége“. „Nem örül annak, fiam, mivel csak két lába maradt, de két karját ott- hagyta“. Most a harmadik ember beszél falujukról. Az író sebesen jegyzett, a kis noteszben szinte zizeglek a lapok a fordításnál, szinte sírt a papíros a nehéz sorok alatt. — h ja meg, hogy a mi községünknek kilencszer annyi az adóssága, mint amennyi a vagyona. Sokat tanakodtunk róla, hogy hogyan szabadd hatnánk meg nagy szegénységünkf* deli át csak egy mód lehetne. — Mi lenne az? — kérdezte ess* desen Móricz Zsigmondi. Körül sem nézett as ember, han(fi egyenesen szembenézve, fejét csepp* felvágva, mellét megfeszítve mondta — A forradalom! Fogták magukat, kezeltek és elme* tek. mert 14 kilóméiért gyalogolni» a börtönig. Tikkasztó nyár volt: tüzes, vihart Ígérő. A községházán üresen kongtw a szobák. A kisbíró pontosan led$ tolta az írónak a szükséges odatold? hogy négyezeregyszáz lélek él a- f* Inban, a határ pedig háromezer hol? Valamivel kevesebb is. A basaparasl tok, a. kocsmáros, meg a plébános jómódúak, a többiek csak tengne!1 lengnek. — Hordom nekik az árverési céd? lálutt, de már azokat is a tükör m? gé hajítják. Bánják is ezek. 'A1 mondják, hogy csak annyijuk v<rt amit már el se lehet árverezni. Más újságot nem tudott mondát a kisbíró, bár a vendég feljegyeil tőle, hogy előadás régen nem volt faluban. mozi, villany nincs, nincs, bába nincs, máshonnan jár ií egy asszony, de jobb lenne, ha ne* jönne, mert az orvos mondta, hojs rnoslékos a keze. Orvos sincs. — Maga benne van valamiig? pártban? — kérdezte az író. — Benne. — Maga micsoda: Agrárius, va$ köröszténypárti? Avagy demokrata Mór ahogyan maguknál nevezik. A kisbiró hallgatóit, csalt pipái szárát szorította erősebben, de a\ öreg agyarak szorítása nem volt ke lő, mivel reszketett a szár. — Egyilt se lennék, kérem — llanem mi? — Komenisia vagyok én kérem! A kisbiró is kikísérte a vendég? azt mondta, hogy neki minden ve* déget ki kell kísérni, de- ezt a vet déget magától, szive szerint klkíséi az állomásra. Ugyanis kaszálni megy, ni, kast? van a vállán. — Máskor is jöjjön el közibénk ' mondta a kisbíró. — Hallottam a emberektől, akik a börtönbe mentei hogy kicsoda légyen maga. Láttam. hogy kinyitja ingét ? pörkölödött teste mellől előhúzza f( hér zsebkendőjét és azzal integet Mó ricz ’ísiamondmik. Az is vissza. Ff bér zsebkendője sokáig világított, kt keze sokáig integetett.
