Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

6 NAPLÓ »» AUGUSZTUS Sí KEZDŐDIK AZ ISKOLAÉV A közgazdasági leány technikumban A Szabadság-úti leány közgazdasági technikumban pezseg, zajlik már az élet. A diákok, a tanuló lányok ugyan még otthon élvezik a vakáció gyönyöreit, de az iskola nevelői, dolgozói már készülnek a hétfői napra, az ünnepélyes megnyitóra, a zajos, vidám tanulnivágyó leáhyséreg fogadására. Valamennyi osztály táblájára gondos kezek már feljegyezték a kötelező tankönyvek jegyzékét, A tábla előtti katedra és az előadóasztal, padok tisztárasúrolva várják lakóikat. A padló, a friss olaj nehéz, de nem kellemetlen illatát árasztja. Az új könyvek egy földszinti épületben elhelyez- kedd tanterem — ez első „A‘.‘ — padjain várják jöven­dő gazdájukat Az iskola pedagógusai már jóelíírc gon­doskodtak arról, hogy minden tanulónak meglegyen a jó tankönyve. 1986 új tankönyv érkezett már eddig, trier pedig még a tanév kezdete előtt megérkezik. Ezen­kívül a segélyző könyvtárí állomány is 794 darab köny­vet tesz iki. A felsőbb osztályba lépő tanulók a vételár 40 százalékáért. — .szervezett tankönycserealeció keretén belül — átadták tankönyveiket az alsóbb osztályosok nah. jlyen módon 1161 használt tankönyv cserélt gaz­dát. Az új tankönyveket szerető, gondos kézzel rakos­gatják, osztályozzák a pedagógusok. Tudják: nagy szük­ségük van ezékre a tankönyvekre annak a 290 tanuló­nak. aki av iskola elvégzése után majd másféléves szakmai gyakorlat elvégzésével a bánya és energiaügyi minisztérium tisztviselője lesz. A technikum diáit otthonában (az iskola önálló sza­kosított diákotthont kapott a Heim Pál utcában, ahol nevelőtanárok felügyelete mellett 70 lány kap majd tel­jes ellátást) már szombaton megindult az élet. A diák­otthon lakóinak egy része már megérkezett, sőt voltak olyanok is, — mint egy erzsébeti, vagy mdriagyüdi kislány — aki pénteken betoppant már második ottho­nába, A kollégium ünnepi vacsorával várta az új iskola­év lakóit. A diákotthoni vezetők és dolgozók már \tla­pokkal előbb megbeszélték mit főznek a lányoknak és végül is a kirántott sertéshús burgonyaköret, papriká­éi paradicsomsaláta mellett döntöttek. A tanulók jó ét­vágya, dicsérő szava vök a bizonyítéka, hogy jó volt o választott étel. A hétfői napon azután az iskolában is megkezdődik •s igazi élet. Reggel 9 órakor az ünnepélyes megnyitóra összegyűlnek diáklányok, pedagógusok és az iskola dol­gozói valamennyien, ünnepi nap lesz ez nemcsak azért, mert kezdetét veszi az 1952—53-as iskolaév, hanem azért is mért ismét találkoznak kéthavi távoliét után diákok és nevelők, tanulópárok és jóbarátok, DISZ-tagok és ve- \-zetők. És az ünnepi találkozás itt, mint minden más iskolában, nemcsak a komoly munka kezdetét, hanem « WóraJíOZŐs sportolás, kultúrmunka •megindulását is jelenti. A délszláv tanítási nyelvű általános iskolában ,,A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén valló ok­tatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét.“ Alkotmányunk 49. paragrafusának értelmében a barai nyamegyei délszláv dolgozók gyermekei számára egyre több lehetőség nyílik, hogy édes anyanyelvükön ismer kedjenek meg a tananyaggal, és így könnyebben, gyor­sabban sajátítsák el az általános iskolai. tudnivalókat. A., új tanévben 932 gyermek tanul Baranyában dél­szláv nyelven, illetőleg tanulja tantárgyként a délszláv nyelvet szemben a tavalyi 793 mai. A délszláv tanítási nyelvű iskolák tanulóinak száma az elmúlt évihez képest 286-tal emelkedik. A délszláv anyanyelven tanuló diákok a megye 18 általános iskolájában szerzik meg az alapfokú ismerete, két. Az elmúlt évben még csak délszláv nyelvet tan­tárgyként tanító iskolákból a jogaikkal élni tudó dél­szláv dolgozók kérésére több délszláv tanítási nyelvű iskola alakult. így a felsőicandad, németi, drávakereaz- turi iskola alsó tagozatéban a felső szén tmártoni és drávasztárai iskoila első-második osztályában már ebben az évben minden tantárgyat anyanyelvükön tanulnak a gyermekek. Különös jelentősége van a pécsi szakosított dél­szláv tanítási nyelvű általános iskolának és kollégium­nak, melynek belső átalakítási munkálatai a pénteki napon fejezték be. Az új 59.000 forintos költséggel át­alakított kollégiumban 70 általános iskolás fiú és lány lakik majd. A tanulók zöme azokból a községekből jelentkeztek ebbe, az új iskolatípusba és kollégiumba, ahol a délszláv lakosság kicsiny létszáma miatt nem volt mód anyanyelvi iskoia nyitására. A szombaton megnyíló koííégi.umba-n tágas étterem, egészséges hálószobák sora zuhanyozó, korszerűen be­rendezett betegszobai modem vadonatúj berendezés várja az új lakókat. A délszláv tanítási nyelvű általános iskolát elvégző tanulók a budapesti ugyancsak délszláv nyelvű gim náziumba és tanítóképzőbe jelentkezhetnek. Baranyából egy új iskolai évre tizenöten jelentkeztek délszláv ta­nulóink közül a délsz'évnyelvű gimnáziumba és tanító­képzőbe, ezenkívül XI délszláv dolgozó jelentkezett szakérettségire. iifournjwK mCAYAiófeifior t] Az emésztés élettana Irta: A. N. Kábánov, az Mai számunkban megkezdjük a . Tu­domány és Élet*' . (Naukai Zsizny) ei- ra.fi szovjet népszerű természettudomá­nyos folyirat egyik cikkének folyt«». tolagos közlését. Az érdekes témájú cikket Selymes Ferenc, a Pedagógiai Főiskola tanára fordította. Mi történik a hússal, tejjel, ke­nyérrel és másféle táplálékkal a gyomorbaj utas után? Hogyan vál­toznak át ezek a szervezetben, ho­gyan lesz a bennük levő tápanyag vérré, izommá és testünk egyél) szövetévé? Már sok-sok évvel ezelőtt megkísérelték a tudósok, hogy fe­leljenek erre a kérdésre. Egyesek a gyomrot úgy tekintették, mint valami malmot, atnelv megőrli a táplálékot, mások izzító lombiknak tartották, amelyben az étel a belső hő hatása alatt felforr. Ismét má­sok a gyomrot erjesztőkádhoz ha­sonlították, amelyben a táplálék erjedésnek indul és felbomlik. Mindezek a vélemények csak fel­tevéseken alapultak, nem pedig pontosan megállapított tényeken. A XVIII. században tették meg az első tapogatódzó lépéseket annak megállapítására, mi is történik va­lójában a szervezetben a táplálék­kal. Ezek a kísérletek azonban nem derítettek fényt az emésztés folya­matára. Csak 1842-ben, azután, hogy V. A. Bászov moszkvai sebész-tanár kutyákon végzett sajátságos operá­cióval mesterséges gyomor-fisztulát (kivezetőcsövet) alkalmazott, férhet­tek a tudósok közvetlenül a gyo­morhoz. Számtalan megfigyelés és kísérlet eredményeképpen sikerült jelentős adatok birtokába jutni nemcsak az állatok, hanem az ember gyomrá­nak működésére vonatkozóan is. Ezek azonban csak egyes elszigetelt tények voltak. nem magyarázták meg teljesen az egymással szoros kapcsolatban lévő emésztőszervek munkáját. A XIX. század derekán Louis angol fiziológus elámulva „az emésztőszervek csodálatos bo­nyolultságán" így írt: „Mennél tü­zetesebben tanulmányozzuk a gyo­morban végbemenő folyamatot, an nál rejtélyesebbé válik az szá­munkra ... Mindenki, aki figyel­orvostudo mányok doktora inesen vizsgálja a legújabb kutaiá sok eredményeit, csodálkozik azon, hogy minden irányú hatalmas mun­ka fejében mily kicsiny eredményt* jutottunk. A tudomány vívmánya' csupán arra vezetnek, hogy me:- állapították az emésztési folyamat néhány részletét és annak egye5 mozzanatait.“ Ilyen volt a helyzet Ivan Petro vies Pavlov, a nagy orosz fiziológri kiváló müveinek megjelenése előtt.r.. Pavlov még 1847-ben, diák-korá ban résztvett a hasnyálmirigyek te­vékenységének megvizsgálásában.> téren elért eredményeiért a pétim vári egyetem aranyéremmel tün­tette ki. Harminc év múlva, ami­kor már világhírű tudós volt, Nobel- díjat kapott az emésztés fiziológia jának területén végzett munkái* elismeréseképpen. 1897-ben jelent meg Pavlov klas­szikus munkája: „Előadások a_ főbe einésztőmirigyek munkájáról." Eb­ben a könyvében a lehető legvilá- gosabban és legegyszerűbben ma­gyarázta meg az emésztőszervek te­vékenységének alapvető törvénysze­rűségeit, amelyeket kutyákon vég­zett kísérletek alapján nyert. A* emésztés terén végzett munkássá gával nemcsak új fejezetet nyitót' a fiziológiában, hanem áj módszer rel is felfegyverezte -a fiziológufü kát. és a további kutatás számár* széles távlatot nyitott. Pavlov nagyszámú tanítványával valóban gyökeres fordulatot terem­tett az emésztés fiziológiájába"- Annyira megjavította és tökéletes1 tette a fisztuia alkalmazását, hoff tüzetesen tudta tanulmányozni a* emésztés valamennyi szervét. A! emésztés alapvető szerveiben a* operációnak olyan eljárásait dal gozta ki, hogy a fiszfulák az illet? szerv normális munkáját nem za­varták. és belőlük tiszta, az étel?’ nem keveredett nedv csurgott k' Kísérleteiben Pavlov arra törekedett. hogy kiderítse az idegrendszer if lentőségét az emésztőszervek mu": kájának szabályozásában, valamin' a kettő kapcsolatát és kölcsönhatá­sát. (Folyt, köv.) Morray Gyula: Felejthetetlen élet Emlékesés Móricz Znigmondrn am'l c teheneskocsik röviden felel­hordtak, még csak hágy­ján, de a rozs majdnem utolsó szálig szöszös volt. Vagyis se kalász, se le­vél rajta. Minden látó, ember tudhat­ja, milyen szegény ez a falu, hiszen csupa tvhevnslcoc.si kattog a mé[g porban amelyből madarak sem ugrál­nak fel: nem fúródnék benne. Vagy megsülnek, vagy megíulnak ebben a rettenetes forró porban, amely magas­ra bulfan a rozoga kocsikerekek alól. A teheneskocsi szegénységet jelent: nem tud elsietni. szaladni; eső, vihar elől nem tud elkocogni, mint a lovas_ kocsi. Szegény az a falu ahol csak teheneskocsikat lehet látni. Auguszlusvégi forróság fullasztotta a falut, a szederiák koronája merő por volt, ágaikról gabonaszárak fi lyégték. A kapuszobrokba épített 48- as ágyúgolyókat kitágította a forró- Wg és azok zzétve tették a i.églaosz- voppt. Este a csillagok is ijedten, fül. dokojva rebegtek a nyárvégi éjtsza- kában. Azt. hitte volna az ember, hogy az istállóban valamelyik tehén gubája torrent meg: csak kinyílt az ajtó és e vendég halkan köszönt. Vékonyas hangján mondta, hogy minden nyitva van Mire azt feleltem, hogy akkora itt a szegénység, hogy ide csak hoz­hat a rabló, nem pedig vihet. Adós •ágol $enk/ sem lop el. Az ágy szé­lén ültem és álmosan mondtam a ven­dégnek. Móricz Zsigmondnak: — Ajtóm ßi szív.ém mindig nyitva tap számára. A vendég mosolygott és zajcsapás nélkül lerakodott. Röviden kérdezeti tem. Ez az ágy azért ilyen rövid, mivel. 75 esztendővel ezelőtt csináltatta ezt a jószágot, a hitközség. Sok tanító fe­küdt benne, sokszor elromlottak a csapok, u sok javítás minden eszten­dőben egy centivel rövidebbé tette az ágyat. Majdnem 75 centis rövidii lés van itt, mondtam. Magam is az ágy végére rakom lábaimat, úgy fek­szem. A kis notesz történeteket témákat, felejthetetlen óleieket kért. A petróleumlámpa lángja huppo gott, a vízzel kevert olajjal és a be­zúduló bogarakkal és lepkékkel'vias kodott: — A pedagógusnál vagyunk, hall­junk valamit .életükről, Ceruzája szájánál állt, aztán ez a ceruza elsimította a bajszát, de csak visszaugrótt a busa bajusz, hiába új­ból el kellett sújtani Tömzsökös tes te alatt nyekergeti a szék. Arca Pidá. man nézett az életbé de lehetett lát ni. hogy az élettel és a halállal be szélt ez az arc. Látta népe szerivé dését és életet írért számára. Tehát nagy botjával, a „hal aper dóval“ kört kerít maga körül Abba nem lépnek be a boszorkányok. Hallottuk a nyél karistolását, ki is mentünk, meg is néztük a l;ört. 4 bakter kis lámpá­sát lóbálva ment tovább, maga mö­gött hagyva a bűvös kört. — No, mi a? —(szőtt ránk messzi­ről és felemelte lámpáját. Bementünk és a szobában hallgat­tuk az éjtszaka hangját, majd elővett egy újságot, hogy olvassam. Míg ö Prágában járt, az egyik csongráame- gyei képviselő kutyákorbácsot ígéri neki, amiért, a prágai magyar diá­kokkal olyan nagyon bralyizkodó. Azokkal az áruló magyarokkal, azok­kal a kommunistákkal. — Holnap menjünk a nép közé — mondta a vendég Egészen lehúztam a lámpát Másnap a nép közé mentünk. mond írta lei az 6 tüntetésüket. AH, gondolkodik és emlékezik. ..Aki a birkaitaló válút meg a Szegény embereket írta.1 Ezeket olvastam, de már régen.“ — Az — mondta Mó­— Moiikörelem hogyan is ____________volt? — Ezen az ab lakon kopogott tavaly a sekres­— fi* iggen. Kint ■ hatalmas tintaszínű felhő go 'trwlyodolt: kazalszóró orkán lesz be. föle. A Iglu végéről behallatszott a legények dala, mivel csütörtök volt, leányos nap „.. megtudta az édesanyád, hogy hogy én téged szeretlek, kihajtatott a faluból, hogy el ne vehessetek.. .** 1’a vendég elővette noteszét és fel- Hrkatitotta ezt a két sort s csendesen beszélgetni kezdtünk. Tetszett’ .neki, hogy a legények szépén terceftek- .Máshol- mindenki csak szólóban fúj tyés, hogy tanár úr, jöjjön, öltöztesse lel a plébános ural! — igaz? — Hó­fúvás volt lámpával jött a.z egyházfi. A pedagógus chnérgedt, hogy ö nem papszolga,, nem. megy, de aztán el ment és., q sekres-yyoen megmondta a papnak, hogy ez rabszolgaság. A pap hűvösen azt jelelte, hogy benne van. tanár úr, a hiványában. Mindez benne van. „No, megnézzük azt & hí. ványt.“ És megnézték az 1775 bői kelt papírost. Benne volt, hogy a tanító harangozzon, ostyát süssön, papot öl­töztessen. Járandósága között ott volt hogy övé a papiaknál lévő dióla ter­mésének egyharmetda. ha segít szed­ni. ,.S mivel ember ruha nélkül nem lehet, kap egy kenderíöldet is.“ ■ —; így volt? Jól írtam le? | -I Iris no ’em: tfa“, — mondta, — ..itt szép kíséretei, aláfestést hallani.“ pontosan magába, fogadta a történetet. A vendég■ megállt, elfáradt. Az éjjeli bakter H at, majd 1-et, 2 őt kurjantott a kihalt falusi utcán. Ti---en kettőt nem, mert az. babona. Hat. lani leheléit, amint éjfélkor a bakter A falusi kocsma legbelső szobája nem fele! meg annak a célnak, hogy az ember a falu népével elf lalálköz- hasson. Ott, -csak a jegyzők, írnokok, baromfikereskedők, cenzáiok, meg adószedők szoktak dőzsölni. A falu dolgozóival tartó ember az ivóban ül le és a kecskelábú aszta­lok fölött láthat és hallhat, amint mi is láttuk, hogy szegényemberek jön­nek b; egydeci mellé. Nehezen szakadt fel bennük a szó. „Utón vagyunk“ — mondták és ilyen kor az ember tudja, hogy hányadán van. Ennyiből sokat kell értenie an­nak, aki valamit ért az emberhez és az élethez Minek soka.t kérdezősköd ni? Börtönbe mennek, mivél a múlt nyáron a községháza elé vonultak és munkát, aratást, kenyeret kértek, mert a családnak nem volt mit ha ropnia. -4 jegyző rájukhívta -a csend- örökel' A szegény aratómunkások ré pávai, kövekkel bezúzták a község­háza ablakait, kiszórták a papíroso­kat, clvagdalták a telefondrótokat. Itot/i/ a jegyző ne telefonálhasson, de az valahogyan mégis csak értesítette őket. A jegyző aztán két évig jobb­kezét nadrágzsebében tartotta. Ott volt c revolver. Balkezében a kér­vény, a toll. jobbja mindig a nadrág- zsebben. Emiatt balkezes is lett. A kis noteszbe sebesen belekerült ez az eset, de az emberek még sebe­sebben felkeltek és kimentek a ven­déglőbő/. A7 egyik fekete ember meg is mondta, hogy „ez feljelentés lesz. Kár volt szólni. Hogy az a magassá­gom... Az ember senki elölt ne be­széljen.“ Mondtam neki. hogy Móricz ’ősig. ricz Zsigmond­hoz lépve. Leült, behívta társait és elkezdtek beszélgetni. Olvasta ezt a két írást, bólogatott, hogy így volt. Ilyen a szegény ember élete. Annyi mindent megélt hogy csak győzné írni: más dolga van, nem ér rá írni. Meg talán nem is- jönne ki neki a dolog. Most is a börtönbe megyünk — mondta. — Csak le kellene írnom, hogy mi­kor kitört az első háború, -legjobb komám, Takács Gerzson, felakasz­totta magát. Rumot osztogattak it­tunk, mindenki ordította, hogy éljen a háború. Takács Gerzson meg a vá­góhídon a gerendára akasztotta ma­gát. Mellére cédulát lett, hogy „... U is vágóhídra mentek vigyázzatok! Tiltakozom a háború ellen! Le a há borúval! ..." I------r TT! 0 ícis Eráz, író l *** m úr, ez is tud magámlc érd-ckcs történeteket elmondani. Eráz, ereszd meg a nyelvedet! Eráz fészkelődön, de aztán nagy. nehezen, botladozó nyelvvel csak aijji- nyit mondott, hogy a falusi szegény­séget úgy megnyomorította a háború, hogy szólni is nehéz róla. Érái fia iskolába járt, de nem volt mivel látniok, mondta Eráz. Mikor haza jöttem a frontról, kérdem tőle. no, fiam, mit csináltál itthon, ómig én véreztem? „Látót szereztem. — iv-bft-la". Azt -a vastag pünkösdi gyertyát elloptuk az oltárról, késsel beosztottuk, hogy ez a tied, ez az övé, rz az enyém és elfűrészeltük -a gyer­tyát az istállóban. Aztán az én kisfiam, kérdezte, hogy mit láttam a fronton? Mondtam -neki, hogy ne is kérdez­ze, de addig-addig faggatott, amíg el nem mondtam, hogy egy emberrel négy évig harcoltam, de most az is hazajött. „Majd örül a felesége“. „Nem örül annak, fiam, mivel csak két lába maradt, de két karját ott- hagyta“. Most a harmadik ember beszél fa­lujukról. Az író sebesen jegyzett, a kis no­teszben szinte zizeglek a lapok a for­dításnál, szinte sírt a papíros a nehéz sorok alatt. — h ja meg, hogy a mi községünk­nek kilencszer annyi az adóssága, mint amennyi a vagyona. Sokat tana­kodtunk róla, hogy hogyan szabadd hatnánk meg nagy szegénységünkf* deli át csak egy mód lehetne. — Mi lenne az? — kérdezte ess* desen Móricz Zsigmondi. Körül sem nézett as ember, han(fi egyenesen szembenézve, fejét csepp* felvágva, mellét megfeszítve mondta — A forradalom! Fogták magukat, kezeltek és elme* tek. mert 14 kilóméiért gyalogolni» a börtönig. Tikkasztó nyár volt: tüzes, vihart Ígérő. A községházán üresen kongtw a szobák. A kisbíró pontosan led$ tolta az írónak a szükséges odatold? hogy négyezeregyszáz lélek él a- f* Inban, a határ pedig háromezer hol? Valamivel kevesebb is. A basaparasl tok, a. kocsmáros, meg a plébános jómódúak, a többiek csak tengne!1 lengnek. — Hordom nekik az árverési céd? lálutt, de már azokat is a tükör m? gé hajítják. Bánják is ezek. 'A1 mondják, hogy csak annyijuk v<rt amit már el se lehet árverezni. Más újságot nem tudott mondát a kisbíró, bár a vendég feljegyeil tőle, hogy előadás régen nem volt faluban. mozi, villany nincs, nincs, bába nincs, máshonnan jár ií egy asszony, de jobb lenne, ha ne* jönne, mert az orvos mondta, hojs rnoslékos a keze. Orvos sincs. — Maga benne van valamiig? pártban? — kérdezte az író. — Benne. — Maga micsoda: Agrárius, va$ köröszténypárti? Avagy demokrata Mór ahogyan maguknál nevezik. A kisbiró hallgatóit, csalt pipái szárát szorította erősebben, de a\ öreg agyarak szorítása nem volt ke lő, mivel reszketett a szár. — Egyilt se lennék, kérem — llanem mi? — Komenisia vagyok én kérem! A kisbiró is kikísérte a vendég? azt mondta, hogy neki minden ve* déget ki kell kísérni, de- ezt a vet déget magától, szive szerint klkíséi az állomásra. Ugyanis kaszálni megy, ni, kast? van a vállán. — Máskor is jöjjön el közibénk ' mondta a kisbíró. — Hallottam a emberektől, akik a börtönbe mentei hogy kicsoda légyen maga. Láttam. hogy kinyitja ingét ? pörkölödött teste mellől előhúzza f( hér zsebkendőjét és azzal integet Mó ricz ’ísiamondmik. Az is vissza. Ff bér zsebkendője sokáig világított, kt keze sokáig integetett.

Next

/
Thumbnails
Contents