Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
4 NAPLÓ I—. 19&3 AUGUSZTUS 31 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS AZ ALKOTÓ BARÁTSÁG „Rendszeresen javitsák a szénlelőhelyek kiaknázásának módszereit. Nagyobb mértékben alkalmazzák a legújabb bányagépeket és mechanizmusokat a szénbányászat komplex gépesítésére, további műszaki fejlesztésére és a munkatermelékenység fokozásának biztosítására. Minden módon fejlesszék a leginkább munkaigényes termelési folyamatok gépesítését elsősorban a szén felrakását a fejtési szintre, valamint az elővájási vágatok mélyítésekor a szén és a meddő kőzet rakodását s nagyobb mértékben alkalmazzák a fejtési szintek ducolásának gépesített módszereit“ (A XIX. Pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951-1955. évi ötödik ötéves tervre). 25 esztendővel ezelőtt a donyeo- meilencei bányákban még semmiféle gép nem volt. A bányászok majdnem minden munkát két kezükkel végeztek el. Nagyot változott a helyzet azóta a Donyec-tnedeneébon. A sztálini öt- övts tervek, fokrói-fokra, a legújabb gépekkel szeretlek fel a bányákat. A rés időgép például mentesítette vájárokat a kézzelvégz'tt nebez munka alól. A róselőgép kezelője és két segédje 4" < mber Mimikáját tc- s,i fele-!iv,e'sé. A rsilléket lovuk li< Ivett viilunymozdony vontatja. A rsillésekből és kocsisokból villany inu/diuiv vezetők lettek. Húr l'W>-beii dolgozlak u szoojéf íri nézők p.x hí dó.tok olyan gép megalkotásán, amely a bányászat, a há- miHinurika egész, ciklusát egyszerre elvégzi: a réselést, jőueszíést és szén futószalagra rakodását. Ezek a nagy technikai eredmények, ez o páratlanul álló széutermclési módszer csakis a bányászok és u tu dósok együttes alkidó barátságának légkörében valósulhatott mez. így alkották meg a ..Donbassz" kombájnt amelynek első kísérleti példa iiva 1948-bún érkezett a Dohyec- aiedenetíbe. Beteljesedett n bányászok évszázados álma: a gép véglegesen felszabadította őket a nehéz kézimunka alól. Nagy esemény volt a Donbassz munkába állításának első napja. Természetesen voltak nehéz, ségek. A kombájn néha elakadt, nem vágta a szenet. A bányászok és a szakemberek, a mérnökök együttes leleményességére, ötleteire, gondolataira, javaslataira és céltudatos kivitelező erejére volt szükség, hogy a Donbassz tökéletes munkát végez zrn. Alkotó barátság alakult ki a Irány ászuk és géptervezők közölt. A bányászok a kombájn egyes részeinek megjavítására 78 javaslatot tettek. A géptervezők ezeket az úszszerűsftéseket mind figye'embe- vették. amikor megkezdték a Donbassz szériagyártását. A gorlov- kui g\úr ma a Donbassz ötödik szériáját gyártja. Az egyszerű bányászok a géptervezők. a sztahanovisták. « mérnökök együttesen oldották meg a felmerülő nehézségeket. Újból és újból megbeszélték, hogyan lehet egyszerűbbé tenni a gép leeresztését a bányába, hogyan lehet csökkenteni a lámfaát. helyezések számát? A bányászok és a műszaki értelmiségiek barátsága, lelkesedése, együttes munkája e'érie, hogy egyszerűbb, könnyebb legyen a kombájnleeresztés minden művelete. Beszélő számok mondják el az eredményeket. A Dunbassz első napi munkája nyomán 25 tonna szén volt az eredmény. Abban a mértékben ahogy a bányászok és a műszakiak a gyakorlatban tökéletesítették a gé pet. a termel«"* ugrásszerűen nőtt: 40. 100. 192, 500, 400, 500 tonnára . . . bejárta a A Donbassz hírneve Szovjetunió szén«sí»Vncéit és -/erű lett I,cngyelor».*.LgLaa. nepCseh ‘./.hn á hiúban, Magyaiors/ágon és Ro. mániában K \ .szovjet gépipari dolgozók nem álltak meg. Újabb nagy lel jesí »niényíí gépekéi készítettek. A szovjet bányászat 1951-ben a „KKP-t" típusú új szénkombájnnal gazdagodott, Ez a gép alkalmas a mercdekdőlésű s/éntelepek kitermelésére. Ennek a kombájnnak a meghonosodása sorún tovább erősödött a bányászok és mérnökök alkoló együttműködése. A gépkezelők azon. nal megszerették ezt az új gépet és számos helyesbbítést tettek • annak szerkezetében. Ig.y például Viktor Jevgenyevies Szugonjako, akire a kombájn kipróbálását bízták, köny. nyebbé tette a felső-árut, leszerelte a szorítótalpat. Ugyancsak fontos tökéletesítéseket javasolt a kombájn. non Kuzmics bán yu gépész K Kuz- mics elmélyülteti elemezte a hibákat és észszeriisítései nyomán rövidesen a ,.kkP-l“ kombájn naponta 550— 400 tonna szenet fejtett. A Szovjetunió Minisztertanácsa Sztúlin-díjjal tüntette ki az új kombájnt tervező mérnökök, valamint a kombájnt bevezető bányászok kollektíváját. Ez a megtisztelő kitünietés mutatja, milyen nagyszerű sikerekhez és dicsőséghez vezet a bányászok és műszaki értelmiségiek barátság«, alkotó együttműködése. Az amerikai bányász-szakszervezelek állandóan panaszkodnak hogy a bányaipari társaságok a nyereségutúni mohó liajs/u lázában „takarékoskodnak"... Min takarékoskodnak? A bányászokat megóvó egészségügyi berendezéseken! Nem tartják be a legelemibb biztonsági szabályokat sem. 1951. decemberében West Frank- fort közelében (Illinois ál'lam) az egyik bányában robbanás következtében 119 bányász pusztult el. Anglia? Valamikor egész Európát ellátta szénnel. Ma nincs elegendő fűtőanyaga és kénytelen megfizetni a drú'sa. gyenge minőségű amerikai szenet. Az angol bányákban özönvíz- előtti módon most is csákánnyal, lapáttal termelik a szenet. .1 Szovjetunió és a népi demokráciákban állandóan gondoskodnak a bányászok munkaviszonyainak: megjavításán, megkönnyítésén. Az egyik legnehezebb munkát, a szén rakodását 1952 elejére 60) frontban eépesí- tették. Az enyhe dőlésű telepeken az feszes front mintegy 50 százalékánál áttértek a féniducolásra. Mintegy másfélezer kombájnt és réselőgépet, majdnem ugyanannyi futószalagot, nagymennyiségű csőrlőt villamosfúrót átállítottak távvezérlésre. Több mint egy kisegítő vízemelő szivattyúi önműködővé tettek. Az állandó villanyvilágítással ellátott bányavágatok hossza meghaladja az ezer kilo., métert. Igen sok diilt és vízszintes vágatban különleges vonatokon szállítják a bányászokat. A Szovjetunióban csupán a Donyec-medencében f051 év folyamán több, mint 400 kulturális és jóléti intézményt létesítettek es körülbelül egymillió 400 ezer négyzetméter alapterületű új lakást építettek. Hogyan vált ez lehetségessé? ügy, hogy a párt és a kormány gondoskodását a bányászok és a műszaki értelmiségiek szoros együttműködésben, alkotó tevékenységgel hálálták meg és háláljuk meg, és nap mint nap jobban és többet termelnek. Távolbalátó központ Moszkvában — H&lló, itt Moszkva, itt Moszkva beszél. Már több, mint 25 éve köszönti a világ dolgomnt a Szovjetunió fővárosának rádiója. Negyedszázada épült Sabolovkán a moszkvai leadó antennája. .Azóta persze már számos hatalmas JendóáUomást építettek, de a sabolovfwi antennatorony még ma is megteszi kötelességét. Most innen sugározzák a moszkvai távolbalátó központ adásait. Az új technika alapján épített távolbalátó központ leadásai 625 sor ra bontott képeket továbbítanak és így a Szovjetunió televíziós állomása közvetíti a világon a legkorszerűbb távolbalátó adásokat, írók, költők zeneszerzők, rendezők, művészek, számolnak be alkotásaikról. de megjelennek z televíziós adások üveg eml őin a Szovjetunió legkiválóbb sztnhánovistái, a termelés különböző ágalbc\n kitűnt dolgozók is. Vasárnaponként a gyerekek számára külön úitöt6m\'.sort közvetítenekNagy közönségsikere van a legújabb szovjet s külföldi filmek, zenés és drámai színművek és cirkuszi előadások közvetítésének. Az izgalmas labdarúgó mérkőzéseket is otthonukban szurkolhatják végig televíziós rádiókészülékkel rendelkező moszvkaj dolgozók. A legutóbbi -.időkben úgynevezett kombinált adásokítí közvetít a moszkvai televízió, azt előadások cselekményébe filmrészleteiéit szőnek bele. iA nézők előtt ve rmok, kolhozfalvak, gyönyörű tájképek tűnnek lel és mindez kibővíti a leadásra kerülő darab cselekményét és lokozza mű" vészi hatását. A szovjet távolbalátás a tudományos technika legújabb vívmányai alapján fejlődik és egyre több dolgozó lakásában elevenalik meg a moszkvai televízióállomás adása. Viktor Körein skin és Viktor Szokorjev a televíziós adó technikusai ideiglenes antennát szerelnek fel az egyik moszkvai ház tetejére. A -zov'et nép munkabő^tettekkel készül az SZK(b)P XIX kongre-szusárá Moszkva fTASZSZ) A szovjet nép munkahőstettel.kel készül az SZKIbjP XIX. kongresszusára. A Moszkva melletti „Elektrosztalj“ kohászati üzem többezer tonna acélt és hengerelt acélt ad terven felül az országnál; az októberi kongresszus napjáig Szovjet Távol-Kelet' városaiban és falvaiban is fokozódik a szocialista munkaverseny. Az amurmenti Komszomolszkbán Hja Szlepko a Szovjetunió legfelső tanácsa küldöttének marósbrigádja első helyet vívóit ki a sztahánovista műszakban. A kamcsatkai halászok telajánlották hogy többszázezer púd halat adnál; terven felül az országnak. Uzbekisztánban az új öntözőrendszer építői leiajánlást tettek, hogy határidő előtt teljesítik évi tervüket. Az öntözőrendszer építői egyhangú, lag kijelentették, hogy becsülettel te-jesítik Üzbegisztán aszályos területeinek vízzel való ellátása terén reájuk háruló feladataikat. KÉSZEN ÁLLUNK AZ ŐSZI VETÉSRE A jövő évben az összes qabona- féék földterületének több mint 40 százalékát öszibúzával vetjük be. Hogy lerakjuk a több növények bö termésének szilárd alapjait, idejében és jól eiö kel) készítenünk a talajt é~ rövid idő alatt végre ke hajtanunk az öszivetést. I ,"T- _ , . | ezer hektárnál na • ______________ .1 gyobb terü.e e. ke ll bevetnünk őszibúzavai. Az őszi búza felét ugarba és fe,tört lucerna- tábába vetjük, a másik fe.ét pedig nyári keverőmélyszántásba. ahol az őazibúzát a múlt évben fekeie ugar ba vetettük. természetesen különös figyelmet ke.i íordítani erre a ve/őx2án/ósra é< Idejében kell azt elvégezni Igv is teszünk. A kalászosok betakarításé va' egyidejűén megkezdtük a talaj előkész tését ősz.iek alá. Az egész földterületről elszállítottuk a sza'mát és elvégeztük a tarlóhántéd. Miután a gvom kike't. elvégeztük a nvári ksv«rőJné>*r.6ntést. A szántást lánc talpas traktorokkal végeztük. Egy műszak alatt 0—9 hektárt szántónunk fel. . Gépkezelőink világosan látják, mi ]yi»n nagy jelentősége van n vető- Síántámak és ezért vá-tortiatattan törvénnyé vált hogy at e'űhúnlos ekékkel 22—23 cm mélyen kell lel szántani az ősziek alá a földet, Nagy gondot fordítottunk a vetőmagra is. Az egész vetésterületbe fajtatiszta magvakat (..Ogvesszai 3" és „Ogvesszai 12") készítettük .elő Az egyik és másik magfajtából kö rülbelül azonos mennyiséget gyűjtőt, tünk. A nagybani termelésen kívül mag_ termelő parcellákról • is gondosko dunk, amelyeken majd az „Ogyesz- szai 16" újfajta őszibúzát és a ,.Pak lidum 17“ ősziárpát termesztjük. A magvakat a „Liszenko" Magnemesítő és Genetikai Intéz:ttőt kaptuk. megfelelően előkészítettük s be A retfim.rot szereztük a vetőmagvak csávázásira szolgáló vegyszereket. Már összeállítottuk vetési naptá runkat is. A vetést Ö _9 napra irányoz' uk elő. Naponta 150-—200 hek tár földterületet vetünk bs 300 hek táron kereizt.-orosan végezzük az ösziveté*:. Készen ákinak a vetögépek. a nyom jelzők és a többi eszközök, a vetési Igépcsoportokat kiegészítettük. A köz i ponti részen a vetögépesoporlot Va I szilij Szazonov gyakerott traktoros .vezeti, Ve'e dolgozik maid Ljuba I Krizsanovoikaja, Akulina Zolotálova és Ljuba Prodavcsuk. Valamennyien kiváló szakemberei a vetésnek. A többi részen is a vetési munkában ta. pasztáit mesterek vezetik a vetőgép .csoportokat. Abból a célból, hogy sikeresen végezzük e! a vetést, jelenleg valamennyi részen a vetőgépcsoportok tagjai részére szemináriumokai tar_ tunk j megismertetjük velük az agr0. technika és a vetés újabb módszereit. Nagy segítséget nyújtanak nekünk a „Lisztnko" Magnemesítő és Genetikai Intézet tudományos munkásak Fjodor Grigorjevics Kiricsenko Sztálin. díjas, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, többszőr is ellátogatott. már szó vh ozföid j e ink re s ellenőrizte a talaj állapotát, a vetőmag minőségét, elbeszélgetett az agronó. mosókkal és a földművelőkkel. A napokban az ö kezdeményezésére az UK(b)P iljicsi kerületi pártbizottságában előadást tartottak a gabonafélék és éve’őfüvek magíermesztéséről. latbavetjük annak érdakéMíoden erőnket ben, hogy a legmegfelelőbb időben és magasfokú agrotechnikai színvonalon végezzük el az őszivetést. I. DUBOVENKO az .Avangard" szOvho* igazgatója. A moszkvai televízió a nálunk is nagy sikerrel bemutatott „Titkos háború“ fen ínművet közvetíti az Akadémiai Kis Színház szinpadáróL Megváltozott élet — megváltozott emberek Fjodor iírinyko, az altáji peremvidék ,,M« >lotov“. kolhozának elnöke 56 éVes. Ebből 27 évet, életének csaknem leiét, kolhozépités- nek szentelte. Gyermekkoráról, ifjúságáról Xteserűen emlékezik. — Kuláko knál kellett dolgoznom egy da tab kenyérért Először bojtárgyerek voltam, majd pásztor lettem. Rongyokban jártam. Any nyi pénzt se»n tudtam összegyűjteni hogy egy inget vegyek magamnak. írni--olvasni senki sem tanított, a Viürö* Hadseregben a polgárháború a lalt tanultam meg. Igaz, ott nemcsak ezt tanultam, hanem választ jkaptam arra a kérdésre is, amely sokat foglalkoztatott, — hogyan lábalhatnak ki a dolgozó parasztik az ínségből. — Gyakran beszélgettek velünk a hadsereg kommunistái. Ezeknek a beszélgetéseknek során hallottam Lenin elvtársnak arról a tanácsáról amelyet, a dolgozó parasztoknak adottr Kollektivekké kell egyesülni és tegyüttesen, szó, cialista módon ke Hl gazdálkodni. Grinyko, a Vörüs Hadseregből való hazatérése utt-n elhatározta, hogy életéi a kolhoz,építésnek szén teli. Első teendője a traktorállomás megszervezése volt, amelynek ő lett a vezetője J9d?'-ben csoportjuk c kolhozalanszcúíályok szerint átszerveződön. Ékkőt adták a kolhoznak a Molotov r.ü'vet. Grinyko lett a kolhoz elnök 6. Az is maradt, 23 esztendő óta vezeti a kolhozt. Ez idő alatt élenjáró lett a kolhoz az Áltál-vidéken és jövedelmei összesen az egy jgdllió rubelt is meghaladják. ’A kultúrált jó élet nemcsak a falu külső képén látszik meg hanem magukon az embereken is. Valamennyien tanul tak és a falu értelmisége: — középiskolai tanárok, orvosok, agro- nómusok és mérnökök a kolhozparasztok gyermekeiből nevelődtek, Valamennyien a szovjet hatalom évei alatt szerezték meg a főiskolai képesítést Ugyanilyen mértékben változott meg Fjodor Grinyko élete is. Az egykori írástudatlan pásztor, akinek szemében a falusi bíró volt a legnagyobb hatalom —t ma a nagy szocialista állam kormányzatának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője a Szociális, ta Munka Hőse. ö is azok közé a szovjet emberek közé tartozik, akik sohasem elégednek meg az elért eredményekkel. Éppen ezért 4 évvel ezelőtt beiratkozott a moszkvai „Tyimlrjazev" Mezőgazdasági Akadémia magántanulói tagozatára, amelyet ebben az évben be is fejezett. Mint mondja, valahányszor at jut eszébe hogy a kolhozrendszer segítségével mivé fejlődött 6 6* mivé lejlődtsk falubeli társai, mindig végtelen szeretettel gorr dől Sztálin elvtársra, mert egy pillanatra sem felejti el soha, hogy ® szovjet parasztoknak a Bolsevik Párt, a szovjet kormány és annak vezetője: Sztálin elvlárs adta meg a boldog életei és ő mutatta meg az utat, amelyen rendületlenül haladnak előre a Szovjetunió valamennyi dolgozójával együtt a kommunizmus leié.
