Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-28 / 201. szám

1952 AUGUSZTUS 28 NAPLÓ n Versenyben a bányásznap tiszteletére 141 százalékra teljesítette tervét az Ulrieli lejtési csapat Ha valaki beszélgetni kezd a pécs- bányatelepi bányászokkal és érdeklő dik terv teljesítésük felől, elmosolyod­nak a porlepte bányászarcok és sze­rényen így válaszolnak: ,,Az igaz, hogy értünk ei már szép eredménye, két de még sokkal többre vagyunk képesek“. Áz elért eredményekről nem szeretnek beszélni, inkább arról hogy ebben a hónapban, az alkot­mány hónapjában, hogyan tudják fe­lülmúlni a? augusztusi tervelőirány­zatukat, Ehhez a feltételek biztosítva vannak. Erről beszélnek a verseny táblára kiírt kiváló csapatteljesítmé. nyék, meg az, hogy a pécsbányate- lepi bányászok 80 százalékról 97 8 százalékra emellek teljesítményűn!. Ez komoly lépés volt előre Pécsbá- nyán. Komoly, mert az akna az utóbbi időben hónap végére is csak 85—90 százalékos tervteljesitést ért el. Ez az eredmény a csapatok között kialakuló versenyszellemnek köszönhető. An­nak. hogy szinte ritka olyan nap amikor ne kerülne úiabb csapat neve az első helyre. Azelőtt a Je'enszkL csapat volt az első, de a Jelenszki csapatot a legnagyobb meglepetésre lehagyta az Ulric h-brigád. Az Ulirich-brigád dolgozói eddig is becsületesen megállták a helyüket a versenyben. De arra még nem került sor, hogy ilyen kiváló eredménnyel — mint most e hó folyamán — egyszer is magukra hívták volna a többiek figyölmét. Mindig a közepes teljesítményű csapatok közön voltak 100—110 százalékos teljesítménnyel. Eleinte mondogatták a brigád tagjai: „Nem fogunk boldogulni a munkával, az alkotmány ünnepének tiszteletére tett vállalásainkkal le fogunk marad­ni." „Ha így állunk munkához, ak­kor biztosan nem tudnánk teljesíteni vállalásainkat'' — mondotta Ulrich elvtárs. akit úgy szentnek a cravat tagjai mintha éAecapjuk volna. „Nem siránkozva, hanem azzal a tudattal gyűrközünk neki. hogy nemcsak tel­jesítjük, hanem túl is szárnyaljuk azt, amit nagy ünnepeinkre, augusztus 20 ra és a második bányásznap tisz teletére vállaltunk“. Azóta mindennap a reggeles mű­szakban hét óra után néhány percre már búgnak a réselőgépek az Úlrich- fejtésben. A vájárok délután kettőig egyfolytában döntik a szenet. „Első­nek kell lennünk az alkotmányi ver­senyben“ — mondták a fejtés dolgo zói. Vállalásaikat jóval túlszárnyalva teljesítették az alkotmány ünnepére tet-t fogadalmaikat. Elsők lettek a ver. senyben. . ,,Mi a további cél?" — vetették fel most a brigád tagjai. Nem sokáig gondolkodtak ezen, elhatározták, hogy elsőségüket megőrizve győzte sek akarnak lenni a bányásznap] ver­senyben is. Ezután következett a murika nehezebbik része: megőrizni az elsőséget. Az Ulrich-brigád tagjai nem ismer lék fel nyomban, milyen nagy fel­adatra vállalkoztak akkor amikor ígéretet tettek az elsőség megtarlá sára. De önfeláldozó munkájukat si­ker koronázta. Eredményeik „titka“, hogy nem kampányszerűen kezelték a munkaversenyt. Az alkotmányi ver­senyben elért eredményeket, hibákat megbeszéljék és ezeket féltiaszná'va indultak harcba a második bányász­nap tiszteletére tett vállalásaik telje, sítéséért. Máris 14! százalékra teljesítik tervüket és jelenleg a csapatok versenyében az első helyen állnak. Ulrich Antal fejtési csapatának jó munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Pécsbányatelep már az első hé ten elszakadt a 80 százaléktól. Ez az eredmény szilárd alapot ad a pécs- bányatelepi bányászoknak ahhoz, hogy hó végére teljesítsék augusztus havi tervüket és megvan a feltétel arra is, hogy teljesítsék a bányász­napi fogadalmukat is. Délszláv tanítási nyelvű iskola indul Németiben ,,’Augusztus 21-én, csütörtökön este összejöttek Németi község általá­nos iskolás gyermekeinek szülei, hogv megbeszéljék az új tanév problé­máit. Az első napirendi pontban az a nyanyelvi oktatást beszéltük meg. Elmondtam hogy a sztálini nemzetiségi politika alkalmazása hazánkban módot nyújt a németi délszláv dolgozóknak is ahhoz, hogy gyermekei- kp‘ saját anya-nyelvükön taníttassák Elmondtam azt is, hogy az ellenség aljas mesterkedéssel, rémhírek keltésével igyekezett nálunk az anya­nyelvi iskola megalakítását megakadályozni. A némiti délszláv dolgozó parasztok azonban már számtalan esetben meggyőződtek arról, hogy amit pártunk, kormányunk megígér, azt meg is tartja. Azt is látták, hogy ha az ellenség szavára hallgattak, saját maguk vallották kárát. Így egyhangúlag arra kértek hogy fogalmazzak meg egy írást a megyei tanács oktatási osztályához, melyet valamennyien aláírnak és ebben az írásban kérjem a délszláv tanítási nyelvű iskola engedélyezését. Reméljük, hogy a kérvény meghallgatásra talál és Németiben az új iskolaév kezdetén már megindul az anyanyelvi oktatás, JAKOBOVICS BÉLA tanító." délszláv nemzetiségű gyermekek sa­ját szép anyanyelvükön tanulnak már ebben a tanévben saját anya- nyelvükön ismerkednek meg a tudás alapelemeivé!, hogy majd később, a délszláv gimnáziumban, tanító­képzőben vagv egyetemen vegyék hasznát mélyebb, alaposabb ismere­teiknek. Jakobovics Béla tanító levele nyo­mán felkerestük a megyei tanács oktatási osztályát, hogy megtudjuk, mi lett a kérvény sorsa. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 49. pa. Jakobovics elv társ levele újabb bizonyítéka annak, hogy mind bát­rabban élnek délszláv dolgozóink al­kotmányunk biztosította jogaikkal. A németi délszláv dolgozó parasztok — mint ahogyan Jakobovics elvtárs is írja — sokáig az ellenség hangjának hittek. Elhitték. hogv megkülönböz. tetés, hátrányos megkülönböztetés éri majd azokat a délszláv nemzetiségű dolgozókat,akik saját anyanye'vükön akarják taníttatni gyermekeiket. A szülők aláírásával ellátott, a németi délszláv dolgozók által íratott kér. vény azonban azt mutatja, hogy a kukák újabb csatát vesztett. A németi területén élő minden nemzetiség szá mára biztosítja az anyanye’.vén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápo­lásának lehetőségét.“ Természetes, hogy alkotmányunk iránymutatása alapján az oktatási osztály készség­gel eleget tett a németi dolgozók ké­résének. Az a-'-só tagozatban, aza7 az első osztálytól a negyedikig bezáró­lag délszláv anyanyelvű oktatás fo lyilk majd a németi iskolában, a felső tagozat tanulói pedig — a tananyag alapos elsajátítása, a tanítás meg­könnyítése érdekében — vagy Szaán- tára járnak, vagy pedig igénybeve­szik a pécsi szakosított, délszláv ta­nítási nyelvű általános iskolát és kol­légiumot. Az oktatási osztály a kérés telje, sítésével -egvidőbon teljesíti a németi délszláv szülők egy régebbi kérését is: teljesen új iskolapadokat juttat a tanév megkezdéséig a délszláv tani tásf nyelvű Iskolának hogy még könnyebbé tegye a gyermekek tanu­lását. A 32 új ülőhely, az iskolának ez­után adandó juttatások pedig még azoknak a dolgozóknak is megmutat­ják a kulákrémhírek ,,értékét", akik még esetleg hittek benne. Megmutat, ják. hogy azok a délszláv dolgozók, akik bátran é’nek alkotmányban biz­tosított jogaikkal és becsületesen tel­jesítik kötelességeiket, fokozott meg „A város iskolaügyi helyzetéről időnkint kiadott jelentés a legszomo­rúbb adatokat tartalmazza Fájdalma, san sok a beteg gyermek. Ezek az is kólák nem adhatják meg a szegé­nyebb néposztályok gyermekeinek azt. amit otthon nem kaphatnak meg: a jó levegőt, a napfényt és a kényei, mesebb elhelyezést. A szomorú sta tisztikának nagyrészhen ezek az ósdi iskolaépületek js az okai... A belvárosi elemi iskolás gyerme kék szülei nvp.nap -mellett panaszol ják, hogy apró leánygyermekeik egy órakor abba a tanterembe kénytele­nek menni, amelyből egy órakor jön. nek ki a polgári leányiskola tanulói“. (Dunántúl 1936. december 5.) Még a klerikális ..Dunántúl“ is beismerte, hogy mi a helyzet az is­kolák egészségügye terén. Ne felejt­sük el, mindaz akkor történt, amikor a soviniszta Horthy rendszer ügynö­kei naponta szónokollak az állítóla­gos kuítúrfölényröl. Nézzük meg, mi a helyzet most, né­hány nappal » tanévnyitó.« előtt. Csak Baranya megye területén 48 általá­nos iskolát szerveztek azon do’^zók számára, akik a műk rendszer „kul- túrfölénye" következtében nem vé gezhették el az e'emi iskolát. 56 év­folyampóló osztályt szerveztek azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem tudták elvégezni az ál1 alános is­kola felső osztályait. Az egészséges tantermek érdekében 390 ezer forin­tot fordítottak ta'arozá-ra és iskola­bővítésre a megye területén. A Ja nus Pannonius Gimnázium épületét alapos tatarozás alá veT.ék. A dráva- sztárei általános iskola egy új tante. remmel bővült, ezenkívül tatarozták is az iskolát. Bezedek község két új tantermet kapott. Mekényes, Nae'v- hajmás, Szentdénes, Kővágótokös köz­ségek egy egy tantermet kaptak a ta- nu'ók jó, kényelmes elhelyezése érdé. kében. Ma már napfényes, tádas tan­termekben tanulnak a gyerekek. Ezeket 2 fellengzős frázisokat írta Dt Palos Bernardin tankerületi királyi főigazgató a tanév megindítása alkal­mával. Valóban mindent megtettek az ifjúság és a dolgozók szel'emí elsat nyúlása érdekében és nem az ifjúság épsége védelmében. A semmitmondó szokásos „tanévbeharangozás“ nem trrla'maz egyetlenegy adatot sem arra vonatkozóan például, hogy a megkez­dett tanévben mennyi a továbbtanu­lók száma, hány új diákotthont ren­deztek be a hallgatók számára, vagy például hány hallgatónak biztosítják a menzai étkeztetést. Az idei tanévben a tavalyi 1.570 helyett 1.680 tanuló tanul tovább az áíalános iskola befejezése után Ba­ranya megyében. Tavaly hét, idén pedig 14 szakosított diákotthon áll a középiskolások rendelkezésére. Ta valy 1.231, idén 1.560 tanuló lesz a diákotthonokban. A tavalyi 430 ta­nulószobással szemben idén 550 hall­gató fog nyugodtan tanulni. A tavalyi 520 helyett 700 tanu'ó kap kedvez, ményt az utazások alka'mával. Bakó- cán 150 gyereket befogadó általános iskolai otthon nyílik, ahol azon szü­lők gyerekeit helyezik el, ahol mind. két szülő dolgozik és nincs idejűk a gyerekkel való foglalkozásra. A gye­rekeket szakképzett pedagógusok irá­nyításával nevelik mind az iskolában, mind az otthonban. ragrafusának harmadik pontja így. becsülést élveznek a dolgozó nép ál. sraól: „A Magyar Népköztársaság a | lámától! ___________ ..M i is megteszünk mindent az ifjúság épségének védelmére. £3 ha szükséges, kellő időben, kapkodás nélkül megtesszük majd mindazokat a célszerű intézkedéseket, amelyekre lelkiismeretünk sürget és kényszerít Isten segítségével és egyedül az ő segítségével megkezdtük az iskola.) munkát és — bizonyára nem zökke nők és tennakadások nélkül — lolytatni lógjuk“. A sztálini nemzetiségi politikának megfelelően a délszláv anyanyelvű álla'ános iskolások számára 70 férő helyes kollégium nyílik meg a dél­szláv tanítási nyelvű iskola mellett. A fizikai dolgozók számára Pécsett általános gimnázium, óvónőképző, va. lamínt közgazdasági, bányaipari, építő, ipari, gépipari technikum és irodake­zelői szakiskola nyílik meg. Mohá­cson és Szigetváron általános gimná­zium, Kom’ón bányaipari, és építőiéin technikum nyűik meg a fizikai dolgo. sók számára. Ezenkívül számos má» juttatást, kedvezménvt biztosít kor. mányzatunk a tanulóifjúság számára. A frissen meszelt tantermek és diák otthonok mér készen várjak a néhány nap múlva bevonuló diákokat. Mi nem fohászkodunk senkihez sem, mégis ;ó munkát fognak végezni tanáraink és diákjaink egyaránt a most induló tan­év folyamán. A fenti ténvekhez nem kell magyarázat, ezek világosan meg. de] mutatják a múl: és a jelen közötti ha. 1 talmas különbséget. A Bőrgyár dolgozói a sztahanovisták példamutatásával harmadik negyedévi tervük teljesítéséért harcolnak A Bőrgyár dolgozói az alkotmányi verseny után is éppenoiyan lelkes verseny lendül eltel dolgoznak mint augusztus húszadika előtt. Július hó napban havi árutermelési tervüket 110.7 százalékra teljesítették, teljes termelési tervüket pedig 106.6 száza. Iákra. Ez az eredmény augusztusban sem esett vissza és a húszadika óta JÓL KAMATOZIK IFJÚ KREIGL JÁNOS PÉNZE Vidám, szélesen mosolygó, könnyen nevelő fiatalember ifjú Kreigl János. Barna arcából úgv villognak fogai, hogy bátran felhasználhatná fényképét akármelyik fogpasztagyár — reklám­nak. Olyan szélesen azonban talán ineg sohasem mosolygott Kreigl János, annyira talán még so­hasem örült, mint kedden, buszon hatoda kán, mi- közl*en a pécsi takarék egyik padjám ülve vára­kozott. Az öröm alapjait nem most, hanem már 1949 őszén lerakta. Akkor tette meg az ajánlatot édes­apjának : — Édesapám, én kifizetem a ternkölcsönök árit, az ezer forintot! Kerestem a nyáron a cu­korgyárban, az iskoláztatásomról maguk gondos­kodnak, hát minek nekem a pénz.? Idős Kreigl János ráállt az ajánlatra, építkez­ni akart, meg azután mi tagadás, hallott valami °lyat is rebesgetni a faluban, különösen a nugy- íazdák, a kulákok között, hogy „úgysem látunk v‘»azu abból a pénzből egyetlen fillért sémi" Erre ugyan nem adott túl sokat, de a bogár 4 fülében volt. Kölcsönt azonban mégis jegyzett, uicrt a gyerek, u fiatalabb János jól agitált: — Apám a legjobb a beadásban... A falu- ban úgy tisztelik, mint mint a gazdát... Ilát illő 0 Jegyzésben is példát mulatni! Emlékezzék csak rá, inilyen volt a sorunk a millibart és milyen "utl... * Érdemes is volt a múltra emlékeztetni idő­sebb Kreigl JánostI Érdemes volt rá emlékeztetni, hogy t932_ben felvett 3000 pengő építési hitelt a bankban és az 1936-ra 4500 pengő tartozássá hí­zott. Mint az árpa a hízót, úgy dagasztotta, hö_ verhette a kamat az adósságot. Törlesztésre nem is gondolhattuk, hiszen még a kamatokat sem Imrtúk. Vagy élünk, vagy kamatot fizetünk... tehette fel egyik „szép“ napon a kérdést, magú­nak a csalód feje. Azután megismételte u kér­dést a bankban is. Ott választ is kapott rá: — Adja el amije rmn és menjen cselédnek, ha nem bírja a kamatokai! Csak a felszabadulás után mentesítették Krciglék a 16 holdat és a kis családi házat a te­her alól. Csak a felszabadulás után tudták ta­níttatni fiatalabb gyermeküket: az ifjú Jánost. Csak a felszabadulás után építettek drága is­tállót, szép kerítést, vásároltak kerékpárt és még, sok mindent, amit a háztartásiban addig el­nélkülöztek. — A népi demokráciának köszönhetjük! — fejezi ki mindezt egyszerű szavakkal ifjú Kreigl János cs ezt mondta apjának a tervkölcsöjegyzés idején is. Ő nemcsak fóbg-meddig — mint az apja — hanem rendületlenül bízott a kötvényekben és valósággal magúhoz ölelte azokat, amikor a kezébe kapta. * Eljött az első, második, harmadik, negyedik húzás ideje. Nyertek a vásárosbéci kötvény­tulajdonosok, de valahogyan nagyobb nyere­mény még nem látogatta meg a falut. — Persze... mert a nagyobb nyereményeket azok a Kötvények nyerik, amelyek a Nemzeti Búinkban fekszenek! — terjesztette a reakció. Azután — talán éppen a negyedik sorsolás­nál — l.e.nzl József 1000 forintot nyert. A reak­ció fordított egyet az a,gitúeión: — Hát még úgy ezer forintig hagyják nyerni a parasztot, de azután mintha elvágták volna... Természetesen a népnevelők, a párttagok sem maradtak tétlenek. Nap, nap után mutogatták az újságokat a sorsolások után: „Nézzétek csak, megint nyert egv falusi 10.000 forintot..." Mégis, muradtak kételyek az öntudatlanabb dol­gozókban!. Azonban a szombati nap, u pénteki húzás alaposan rákoppintott a kulákok. a falu nénik írterjesztőinek csőrére. Ezen a napon ifjú Kreigl János i/gntottab- ban várta a „Szabad Népet", mint máskor. Eddig is olvasta naponta. hiszen egv egyetemre készülő fiatalembernek illő megismerkedni a világ folyá­sával, de szombaton különösen nagyon várta a lapot: „Hozza a sorsolás nyerőszámaitj" f's valóban! Az első szám azonnal a szcmóbcötlölt: „Az én számom/“ — Elő a kötvényt, gyorsan összehasonlítani! — Egyezett! Csak az. újságban az első szám el­mosódott volt. — Gyorsan keressünk másik lapot, nézzük meg azt is! zl szám azonban ott is egyezett: „A 233 so- rozalszánui, 733 sorszáméi terokölcsönkötoény 10.000 forintot nyert!" — így írta az újság. A „Szabad Nép“ is. a „Dunántúli Napló“ is (mert ilyet is, olyat is veitek, a biztonság kedvéért), idős Kreigl János ugyan indítványozta, hogy vennék axe& tálán valamennyi újságot. Összeha­sonlítani, nem téved-e cgyik-má»ik lapszám, de egyhangúlag leszavazták. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem ter­mészettudományi karúnak jövő évi hallgatoju előtt pedig mar o.t lebegett egy elegáns teliku- but, egy írógép, egy nőt kerékpár, egy egysze­rűbb irakruszaóp és meg sok-sok uprófeág képe... A kaoaiut es az írógépet magának, a nuKi oszkop-nagyitot a tutajt vizsgáló édesapjá­nak, a kerékpárt izedig a nóoérének szán la ... — Nem veszed azt meg egyhamarf Csuk októberben fizetik ki a |>énzt — ha egyáltalán kilizetik! — kezdtek meg ismét a kuiákok a „munkát". Persze, nem ók mondták személye­sen a rémhíreket a nyerteseknek, hanem köz- vetílök, öntudatlanabb dolgozó parasztok fülé­be luvoiáztúk hazugságaikat. Így hát nem is a pénzért indult a városba ifjú Kreigl János ked­den reggel, hanem c.sak „úgy me,^érdeklődni“ a dolgokat, végleg megbizonyosodni a „szerencsé­ről". ■)£ Kedden délben rugv ugó, fehérfogú, szélesen nevető, boldog fiatalembert fényképeztek le az Országos 1 akarók pénztár pécsi fiókja pénztár­ablaka előtt. Kreigl János volt az. Éppen felvette u nyereményt: 3440 forintot fémpénzben és 4.000 forintot bárhol beoálthutó lakaiékbetitlapokban. lia szüksége lesz |>énzre az egyetemen, majd beváltja. Addig pedig hadd kamatozzék, mint az az 1949-ben kötvény vásárlásra fordítóit 1000 forint! elért eredmények is azt bizonyít iák, hogy jó eredményeiket megtart iák. A Bőrgyár dolgozói harmadik ne­gyedévi tervük túlteljesítését a nap. ról napra terven leiül teljesített szá­zalékokkal akarják elérni így sike rült már július végéig negyedéve« operatív árutermelési tervüket 35.1, a teljes termelés; tervet pedig 34.5 százalékra teljesíteni. Ezek az ered­mények azt bizonyítják, hogy a dol­gozók teljesítik, sőt túl is teljesít­hetik a harmadik negyedévi tervet. Az üzem terv túl teljesítésében igen nagv szerepet játszanak a sztaháno- visták. A gyárnak összesen 132 szta­hanovistája van, ebből 47 jelvénnyel kitüntetett, három pediq kétszeres sztahánovjsita. Ezek Harvan József. Nyuli György és Sntyor János, Mind. hárman példát mutatnak a termelés, ben. Harvan József tflvtárs azt vállalta a harmadik negyedévre, hogy vissra- rendezett normáját 152 százalékra teljesíti, de eddig már 180 száza'ék. náj tart. Ezenkívül két darab újítási javaslat elkészítését vállalta, de már hármat adott be és mindhármat elfo­gadták. Sutyor Jánosnak 171-ről 140 száza­lékra rendezték vissza a normáját. Ekkor megfogadta, hogy a harmadik negyedév végére újból eléri a 171 százalékot és a szakadási selejtei 2.5 százalékról 0.5 százalékra csökkenti. Sutyor élv társ jelenlegi selejtszáza­léka 0.5 és a termelésben pedig elér­te a 171 százalékot Ezenkívül át­adta munkamódszerét egv fiatal szak­munkásnak. akinek a teljesítménye 30—40 százalékról egyszeriben 110— 115 százalékra nőtt. Nyuli György is fogadalmat tett, hogy a harmadik negyedévi terv vé. gére befejezi 1953 as évi tervét. Fo­gadalmát te'jesdtette. Elérte t el fésű­in én yé ve) a 240 százalékot és augusz. tus 22 én befejezte 1953 as évi ter­vét. A Beloiannisz DISZ brigádban dol­gozó fiatalok azelőtt nem érték e! a Í0O százalékot, do aug 20 ra megfo­gadták. hogy többé nem teljesítenek 100 százalékon alul. A jelenlegi ver- senysz?.kaszban már sikerült elérniük a 120 130 százalékos átlagot.

Next

/
Thumbnails
Contents