Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-22 / 170. szám
tm jvuüs ts NAPLÓ 3 Miért maradt le KisTaszar a csep lésben ? b « l típusú tenoeKcBopottJa csoporttá gcfc Jó termést várnak. A behomdást a község »áf befejezte, de a csépié« csak nem •bar megdndiitni. Július 9-én vontat, ták be a cséplőgépet a községbe. Az erőgép mér akkor hasznú Shatatí an eoöt. így a cséplés csak július 14én tódulhatott be, mert a mágocsi gépállomás csak erre az időre „talált" egy másik erőgépet. A párttittoár e:vtár«, MoimAr VB elnök és a cső port elnök elvtársiak je teriébében. megkezdtük a cséplést. — Azonban ajz eüőcsépi.ést sem tudták ezen a napon befejezni, mert csak hulBoflt « búzasziein mindenhova — csak éppen a zsákba nem. Törekbe, palyvába, szalmába, rosta alá — hullott a drága búzaszem, a zsákba meg piszok, töretc és más idegen anyag. A tanácselnök elvtárs leállította a cséplést. A felelő» vezető nekiált -megjavítani" a gépet Ennek az lett az eredménye, hogy nem csak « cséplőgép, hanem még az erőgép is hasz- nálhatab/anná vált. Ez július 14-én, hétfőn volt, amőba a munkások napjában 2—3 órát csépelnek, utána, a bús Iák alatt várják, míg lelket öntenek a gépbe. Hétfő óta Iharos! ée Mofinár elvtársak már négy ízben keresték a mágo- csd gépárJ!oanás vezetőjét, hogy sürgősen javíttassa kJ a gépet, ataonbam Nagy elvtársat sohasem lehetett tele. Ionhoz kérni. Hirtelen meg,betegedett 18-án, pénteken pedig, amikor Molnár tanácselnök elvtárs ismét kereste — letagad ták, hogy a vezető elv társ a gépállomáson van. Azonban a tanácselnök elvtárs erélyes felszólítására nagyhirte'uen a te ©fonnál termett a gépállomás vezetője. A telefonbeszélgetés alapján kiderült, hogy mi Nagy elvtársnak a véleménye: „A község nem tudott jó elhelyezést biztosítani a gépállomás brigádjának és így csak kis mértékben tud a gépállomás segítséget adni a községnek.** Nagy elvtárs ezjt megmondhatta volna hétfőn is, áznál együtt, hogy nem ,,tudnak" segíteni és nem kellett vol_ na erre majdnem egy teljes hétig vár. ni. Másodszor pedig a termelőcsoport 32 holdra kötött aratási szerződést — azonban aratógépet nem küldött a gépállomás. Amikor a csoport és az erdőgazdaság dogozó! már befejezték az aratást, — aktkor jelent meg as amtőgép a községben a gépáBfoeaáa. vezető elvtár» „Jó" gondoskodása nyomán. így nem csoda, hogy a tárlóhántást is csak 27 százalékban teljesítette a község. Kdsvaszar község Tavasz termékcsoportja beadási versenyre hívta ki Ag község Vörös Csillag terméiőoso- portját. Vállalásunkat szégyenszemre nem tudjuk majd teljesítem és sikerre vinni, mert hat napi cséplési eredményünk összesen 62 mázsa. A osép_ lés munkájának megjavítása érdekében jó lenne a szomszédos Alsómo- csolád községből egy cséplőgépet községünkbe irányítani, mert hiszen ott 2—3 napon beiül úgy is befeje- aik a cséplést. A mágocsi gépállomás vezetőjét — Nagy elvtársat pedig arra kérjük, hogy a dolgozók jogos ké résének másíkor igyekezzen leCkümnie- élesebben eleget 'enni és ne engedje, hogy — »őit ml több: ,^cőzös megi- egyeaésser“ — ne tagaditassa le m#gát amikor nem egy esetben igen sürgős dohog eintézéséről lenne szó. Kovács György levelező. Kisv ászár. Augusztus 20-ra készülnek a nagymányoki bányavállalat fenntartó csapatai A «agymAnyoki bányavállalat meredek dőlésű ezén- tatopeinek. művelésénél nagy gondot keli fordítani a •zúdító és légvágatok fenntartására. A műszakiak ennek érdekében mindig biztosítják a megfelelő létszámú csapatot, a binyáezaolgozók pedig a fontos főszálliltó folyosókon, vágatokon, kettőzött erővel ée gondossággal végzik föladatukat. Augusztus húszadikára nemcsak a fejtének, a fenn tártáéi csapatok is több és jobb munkával készülnek. A hidast, szászvári és mázai üzemben tíz fenntartó brigád vállalta: «2 alkotmány napját tervének jó telC Késével,, illetve túlteljesítésével ünnepli. A verseny- álló csapatok közül eddig a szászvári Sport-brigád jár az élen- Július 1-től 18-ig 148 százalékos átiagtel- jfleihnénnyel mutattak példát a többi fenntartó ősapa, toknak. Jól teljesíti vállalását a hidasi 23-as számú fenntartó csapat is. Uede Ferenc — a csapat vezetője — másfél év« került s bányába Még csillés, de jó munkája jutalmául máris megbízták & fenntartó brigád vezetésével. Augusztus 20-ra vállalták, hogy elérik a 130 »zázalékoa tervteljesftést Jólszervezett, gondos munkád juk eredményeként július 18_án már 126.8 százalékra emelték havi átlagteljesítményüket és ezzel biztosítják k hidas! hánya ereszke-szintjén dolgozó csapatok biztonságát, a szállítás zavartalanságát A bányászfürdő építőinek harca a fürdő batáridő előtti átadásáért Uj szocialista városunkban, Komlón épül fel1 Közép- Európa egyik legnagyobb bányászfürdője. A fürdő* építői három hónappal ezelőtt elhatározták, hogy a bányász fürdő építésére nem hoznak új zsaluzóanyagot hanem emeletről-emeletre. a régi táblászsalu aás felhasználásával folytatják a munkát. Az épület határidő előtti elkészítéséért minden brigád versenyben áll Július havi tervüket valamennyien előbb akarják teljesíteni Winecker Konrád kőműves- brigádja és Krickler Anna segédmunkás brigádja szántén 28-ig, Hermann János ácsbrigádja 26-ig, Link Mátyás vassszerelő és Hell József ácsbrigádja pedig július 2ő-ig vállalták a havi terv teljesítését. Ezzel segítik e!ő, hogy a bányászfürdöt augusztus húszadikáig „tető alá hozzák“ ós december 31. helyett, december elsején teljes belső felszereléssel átadják. Ahogy mind feljebb és feljebb haladnak az építő- munkások. úgy nyomulnak utánuk a szerelők is. Sárosi István Előre szerelő brigádja már megkezdte az alagsorban a fütőközpont szerelését. Ezt is, aká^ a fürdésre szolgáló vizet, hőkicserélő berendezéssel, • az erőműtől szigetelt csővezetéken ideérkező 150 fokos víz melegíti majd. A komlói bányászok örömmel figyelik, milyen gyors ütemben készül gyönyörű fürdő- ós öltözőépületük. Meghexdtéh a% új gabona őrlését Baranyában Hétfőn reggel kezdték meg a bara_ nyaá mákok a>z új gabona Őrlését. A megye dolgozóinak ellátását ez- évben újalbb négy korszerűsített maiam biztosítja. Hulladéka,nyögök fék használásával régi gépek, felszereié, sek újjáalakításával augusztusi 1-ig további nyolc — azeÖőtt magánkézben iévó — ma mot helyeznek üzembe malomipari dolgozóink. A malmok korszerűsítésénél, újab bak kijelölésénél főleg arra voltak tékiiatettleíS a baranyai Malomipari Egyesülés vezetői, hogy a távolabbi, nehezebben megközelíthető meg.yeré_ szék lakosságának a lisateilátását biztosítsák, ezenkívül különös gonddail ügyelnek a bányavidék ellátására. Az új szocialista bányaváros, Komló, lisorisriikséglotét az újjáalakított magyerszéki malom biztosítja, amelyet már villanyérö hajit. A pécsvidéká bányák dolgozóinak zavartalan ©látását a pécsi gőzmalom oldja meg. A közeljövőben korszerűsítik és újra üzembehelyezik a szászvári malmot, hogv a környékbeli bányászok ne legyenek kénytelenek 20—25 kilométerről — Bonyhádiról — beszerezni szükségletű, két. hanem az a közeben rendelkezésükre álljon. Az új gabona őrlésénél már alkalmazzák azt a 29 újítást is. amit az ezévben benyújtott 170 javaslatból valóráváltotfcak. Mindennek eredmé, nyeként a hétfőn megkezdett őrlés során a jóminűségű idei búzából finomlisztből kettő, kenyérisztbö! pedig egy kilóval többet őrölteik mázsán ként, mint tavaly. 43 mázsás óránkénti átlagot ért el Brediuk-féle gyorscsépiéssel a bólyi állami gazdaság Béke-brigádja Amikor i babarc! ál lajni gazdaság gyo reoeép 1 őb rigid j án ak. a Klee» csoportnak dolgozóihoz eljutott a bólyi állami gazdaság töttősi Béke gyore- ceéplő-birgádjénak a búzacsópJésben pénteken elért 8© mázsás, óránkénti átlageredményének híre és versenykihívásuk a 40 mázsás óránkénti átlagért, elhatározták, hogy ők sem hagyják magukat, ők le elérik a bő. lyiak eredményét. ’ A babarciak pénteken 24 mázsás óraátlagot éntek el, tehát óránként 15 mázsával maradtak «1 versenytársaiktól. Szombaton reggel a munkakezdés előtt megbeszélték a feladatokat és átszervezték a munkát A rendelkezésre álló 32 embert úgy osztották el, hogy mindenki a képességeinek legjobban megfelelő helyre kerüljön. A jól megszervezett munka eredménye már az első órában jelentkezett: kévekötőkkel learatott búzából 40 mázsát csépeltek el, A második és a harmadik órában a teljesítmény 34-33 mázsára esete vissza, mert az asztagban sok volt a leaparék. A 4. órától az asztagra kévéket hordtak a fogatolok. Ennek hatására v teljesítmény a 4 órában 38-5 mázsá. ra ugTOtt fel és ezen meg is maradt. Ezen a napon a brigád óránként átlagosan a IS mázsás normával etemben 37 mázsát csépelt el. A bólyiak 99 mázsás eredményét nem érték «I ugyan, de erősen megközelítették. Amíg a babarc! gyorcséplőbrigád szombaton azért harcolt, hogy utátérjék a bólyiakat, a tötitösi Béke-brigád tagjai a pénteken elért 30 mázsás óraátlag eredmény túlszárnyaló, sóért indultak harcba szombaton reggel, A töttösiek jól felhasználták a* előző nap szerzett tapasztalatokat. így ezen a napon 43 mázsás átlagot értek él, tehát óránként négy mázsával haladták túl előző napi eredményüket. A károlymajori állami gazdaságba« a gyorcséplőbrigád ok eredménye elmarad a bólyiak és a babarciak eredményétől. Ezt az okozza, hogy a gazdaság vezetősége nem eléggé követ., kezetesen harcol a gyorscsóp-lés, az új és fejlettebb, jobb módszer sikeréért. Ite az óránkénti eredmény csak 23—24 mázsa. így aztán a brigád tagjainak keresete és természetbeni prémiuma jóval alacsonyabb, mini a bólyiaké. Kellő nagyságú asztagok rakásával, az etetők, kévevágók és kéveadogatók jó munkájával sokkal jobb eredményt érhetnek el. Súlyom János versenyfelelő». CSERVENKA ELVTÁRS ÜNNEPRE KÉSZÜL Júlim* lS-én a jaokottnáT lelkesebb rótt « hangulat Pécsbá-nyntele p«n. ünnepre készülnek a bányászok. Nemcsak « feliratok hirdetik ezt, hanem ki/e/ezésre fut ez a lejtési brigá dók eredményeiben ts. ^Becsülettel teljesítjük az alkotmány ünnepére tett vállalásainkat!~ — ez az öntudatos dolgozók jelszava. Már negyed kettőkor valamennyi bányán lámpával a kézben ott sürgőit akna felolvasó termében. Név. soratvaeáa előtt beszélgettek egymás *o1. Nem ritka eset az, hogy ilyenkor elevenítik tel a múltat. Nem cső da, hissen a mult rendszer nyomorát nem tudják elfelejteni. Ezen a napon it egynéhányon erről beszélgettek. figyelmüket egy pillanatig masakra vonják azok a munkások, akik felvéted céduláyal a kezükben éppen távoznak. — Bezzeg, ez nem így volt a múltban — fonódik tovább beszélgetés. — Emlékeztek rá. hogy Cservenlca *ktdrs ts mennyit járt felvételre és mégsem kapott munkát. A m&szakváftást jelző kürtszó meg- Makkja a beszé’getést. Mindannyiuk igyekszik az aknafelvonó felé, hogy leszáll fanok a bányába és megkezd lék a termelő munkát. Helyükbe szénporon arcú bányászok lépnek, akik el. végeztek napi feladatukat Mindegyi kük izgatottan nézegeti a versenytáb. lót. Kíváncsiak arra, hogyan teljesítik az alkotmány ünnepére tett ver- rsrryvd1kilósaikat. • Ügy öregebb elvtárs álldogál a ver- tertyíábla előtt. Arcát mély barázdák *záútjüfc, az évtizedes szenvedés el- löröthetetjen gyomai ezek. Beszélgetés közben többször felfigyel, különösen, bogy sző esett a Horthy-rendszerröl. úrea elárulja azt a mély gyűlöletet, ’hetyet a régi rend urai iránt érez. — Igaz-e Cservenka elvtárs, maga tudna beszélni a Horthy-Ma- gyarország munkanélküliségérő1 — MÓKtja meg a verscnytábla előtt álló öregebb elvtársat Fischer elvtárs A megszólított nem kéreti magát kétszer. Elkezd beszélni. * Már gyerekkoromban megísmer- Sf/tlem a nyomorral, nélkülözéssel. Míg az urak gyerekei tanultak, fing- ’‘résben éltek, addig nekem tanulás Wyett a munka jutott. Megértettem, bogy a nagyobb darab kenyérért harcol ni keü. Már 16 éves koromban tagja voltam a szociáldemokrata pártnak. Apámmal együtt még a legelemibb létfenntartási eszközöket sem tudtuk megkeresni. ötu’attak n> éwk. Emberré nőttem. Biztos voltam, benne, hogy megváltozik életünk. Be kellett látnom, hogy csalódtam. A fenyegető munka, nélküliségen a kormány úgy akart „segíteni", hogy külföldre csalogatta a dolgozókat. Ebben az időben én is munka nélkül tengődtem. Mit tehettem. Mit tehettem mást, követtem a többi munkanélküli bányásztársaimat, én is nyakamba akasztottam a batyut és elhagytam az országot. Mentem, mindegy, hogy hová, csak valahol munkához jussak. így kerültem 1920-ban Jugoszláviába. Az igaz, hogy ott munkához jutottam, de ha felemeltük szavunkat, a kizsákmányolás ellen, mindig a munka- nélküliség fenyegetett. Nyomor és nélkülözések közepette telt el 21 ke. serves esztendő Jugoszláviában. Az én életem is hasonlított a mai Tito- Jugoszláviájában élő dolgozókéhoz. 1941-ben érkeztem vissza Manyar- országra. Ebben az időben elözönlölték az országot a német fasiszták. 21 évi távollétem után elindultam egykori munkahelyem, Széchenyi-akna felé. remélve azt, hogy talán most munkához jutok. Már az akna kapujában szét foszlott erre irányuló minden reményem. Fényes üzemvezető megtiltotta, hogy bárkit is beenaedjenek az üzem területér.c munkafelvételi ügyben. Így ment, ez hónapokon keresztiéi, míg abban a ,.szerencsében“ részesültem, hogy munkát kaptam: Mindössze csak két hónapig dolgozhattam napi 4 forintos keresetért. „Mivei nagyobb darab kenyeret követeltem, — kezdi — Fényes üzem. vezető „úr" nemcsak munkanélkülivé tett, hanem átadtak d német Gesta- ponak, amely a német határ mellett húzódó, franciaországi S-trassburg városába hurcolt. A szenvedéseket el sem tudom mondani. Elég csak annjrit megemlíteni, hogy teljesen mezitele- nül a hóban futtatta!:, majd nevetve belénk lövöldöztek. 50 emberből mind össze csak négyen maradtunk életben, — fejezi be elbeszélését Cser. venka elvtárs. ♦ A mult-rendszcr szenvedéseinek vége, de nem fejeződött be Cservenka j elvtárs története. A régi rendszer nyomora megtanította becsülni az épülő I szocialista társadalmunkat, örökre szívébe zárta az alkotmányunk munkáról szóló paragrafusát. A verseny- j tábla előtt álldogálva megelevenedik előtte a múlt és a jelen képe. Saját | bőrén tapasztalta s múlt- munkanélküliségét és most látja azolcat az új I munkásokat, akik néhány perc alatt elintézik fel rét-elüket. Mi tette ezt lehetővé? A Szovjetunió, pártunk veze. lése. amely 1949 augusztus 20-án életbeié ptette az új szocialista típusú \ alkotmányunkat. Már esoh méhénr hét választja I el Cservenka elvtársat és az egész dolgozó népet augusztus 20-tól. Cser. venka elvtárs ezt a napot több csille szén kitermelésével akarja ünnepelni. Az igaz. hogy már nem fiatal, hiszen az 54. évét tapossa, de ez egyáltalán nem jelent akadályt adott szavának teljesítésében. Nap-nap után erőseb- zen búg fel kezében a fejtökalavács, amely hirdeti: Cservenka. elvtárs ünnepre készül, teljesíti akotmány nap. jár a tett vállalását. Kexdjétok mo«- a A melig száraz időjárás következte, ben a szépen fejlődő gyapotnövénye, ken a nagyfokú bimbó és virág einiges állt elő. Ennek következtében 40 50 százai,lékos terméscsökkenés kö vetkezhet be, mely igen nagy kárt jelentene népgazdaságunknak és anyagilag súlyosan érinti termelőszövet, kezetiinket, egyéni dolgozó parasztja, inkát A virág és bimbó eVuoós ellen a qyapotnövény azonnali karsolásával keiül védekezni. A gyapotnövény első bimbó* ága alatt eltávolítjuk a nem gyapot kapálását! termő hajtásokat, 'leveleket, rügve- ket. Ha a növény már olyan fejlett, I hogy az alsó. nem termő ágakon (kacshajtásokon) is van bimbó, akkor ezeknek a kacshajtásoknak hegyét is le kell csípni. Termel őszövetkezet i csoport jai nk. egyéni dolgozó paraszt iáink a kacp-o’ásl mié obbi befejezésével járuljanak | hozzá a gyapottermés átlagának' eme léséhez. Megyei tanács, mezőgazdasági | osztálya Horválh György nem — Kilenc napig dolgoztam as uraságnak és csak a tizedik nap magamnak — mondja Horváth György 16 holdas drávasrtárai dél. szláv dolgozó paraszt. Horváth György most érte meg az ötvene dik aratást, de igen jól emlékszik még a múlt gyászos éveire, hisz nem lehet azt olyan könnyen elfelejteni, alaposan megsanyargatta a múlt rendszer. Egy ideig cseléd volt gr ót Dras- kovich seilyei iöldesúr gazdaságában. Maga Dmskovich is délszláv volt, de éppen úgy gyűlölte a sze gérry dolgozókat nemzetiségre való tekintet nélkül, — mint másik német vagy magyar „űr", éppen úgy értett a cse'édek nyúzásához, kizsákmányolásához, mint bármelyik kulák. Félt tőle mindenki, mert nála nagyobb urat nem ismertek. Volt annak armyi tanyája, löldje, hogy számát sem tudta. Nagyrészben az 6 tulajdona volt a drávasztárai határban lévő föld is. Sokat mérgelődött ezen Horváth György: ,.Hát hol az igazság?... A mi községünk 1100 lakosú és 700 hold löldje van a községnek! ■ ■. Ennek a bitangnak meg magának csak Magyarországon 10 ezer holdja van, hát még Jugoszláviá ban! És én .. Nekem még annyi sincs amennyi egy virágcserépbe fér .. . Tanya, talán 99 is van neki. nekem meg ebben a kis kunyhóban keli laknom és még hozta három családdal együtt .. De a munka azért megvolt. Dől. goztak látástól vaku’ásig, munkájuknak azonban csak az volt az eredménye, hogy nem pusztultak éhen. Egyszer aztán olvan munká sok jöttek a gróihoz. akik olcsób. ban dolgozták. Nyilvánvaló, hogy a grói úr kapott az alkalmon és ezeket leszerződtelte. Horváthékat pedig és akik nem voltak hajlan dók o'csóbban dolgozni. — elzavarta. Ekkor summáénak ment Horválh György. Egész nváron többszáz. holdas uradalmakban dolgozott, lélen pedig mikor hazajött, m'-nt Iái kitermelni, az asizonvok meg fontak, hogy jöjjön a házhoz egy kis pénz, mert a nyári keresel ha mar elment Községükről sem gondoskodott felejtene el a múltat i^nlei, mert délszlávok lakták. Nem került senki magasabb iskolába, nem gondoskodott senki arról, hogy a gyerekek anyanye/vükön, dé’szlávul tanulhassanak, vagy művelődjék a község minden dolgozója. Ez a leiszabadulás előtt rótt, most azonban már 1952-t írunk, amikor szabad hazában, boldogan dolgozhat mindenki. Horváth György ts 16 hold földet Icapott « leiszabadulás után. Egyik fia Pesten a Vas- és Fémmüveknél dől. gozik, mint minőségi e^enőr, má- yik pedig néphadseregünk katonája, — a békét védelmeri. Vigyáz arra, hogy szülei és testvérei szabadon, békében dolgozhhassanak, hogy még szebbé tegyék életüket. De Horváth György sem marad el a Hal mögött, ö is bátor harcosa a békének. Még egy évben sem maradt le a beadási kötelezettség teljesítésével és Idén is mindjárt a cséplőgéptől teljesítette, ahogy azt a rendelet előírja: — Eső a beadás —• mondja Horváth György. — Hisz ha még száz évig élnék, akkor sem tudnám megfizetni, hogy most magamnak dolgozom — ez megiizet- hetellen!.. .“ Szívesen adja gabonáját a hazának. de nemcsak azért, mert a leiszabadulás adott neki iöldet. Nézzük meg a községet. A lei- szabadulás előtt egy tanítója volt. Most már hat tanító oktatja, szeretettel tanítgatja a dolgozó parasztok fiait Négyen Pesten járnak tanítóképzőbe. Villanyt, te’e- íont, kultúrházat könyviárat, mozit és egy artézi kutat kapott a község. A dolgozó parasztok 95 százaléka juttatott földön gazdái Íródik. Nem feledkezik meg róluk senki azért, mert délszlávok, hanem még délszláv tanítót is kap tak. aki anyanyelvükön tanítja a gyerekeket. — De mindenné’ többet ér az, hogy nem áll senki a sarkamban — mondja Horváth György. —■ Ezért érdemes azonnal, mindjárt a cséplőgéptől teljesíteni a beadást. betartani a rendeletet... De még mindig, amit beadok, azt többszörösen vissza is kapom! . L J. 4
