Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-18 / 167. szám

J*M TOUTS 18 NAPLÓ 3 párt és pArtépités» Eredményes a népnevelők munkája — jól ha iád a begyűjtés Révfalun Révtafa délszláv község ott terül el » Tito banda közvetlen szomszédságá­ban» A község délszláv dolgozó pa­rasztját eddig is jól tudták és ma is jól tudják, mit jelent ez. Már június­ban elhatározták, hogy aratási, be- hordási, eséplési versenyre hívják a környező délszláv községeket. A dolgozó parasztság elhatározását a fejlődés motorja, a pártszervezet kez­dettől fogva támogatta, ifj. Borovácz Mihály párttitkár elv társ versenyre hívta a délszláv párttithár elvtársia­kat. A pártszervezet tisztában volt az­zal, bogy nehéz munka lesz, hogy minden erőt meg kell feszíteni azért, Itogy győzelemre vigyék elhatározásu­kat. A pártszervezet célul tűzte a nápoevtíömunka megjavítását. Azelőtt is tartottak rendszeresen népnevelő- értekezleteket, de ezek az értekezle­tek nem voltok elég színvonalasak, nem mozgósították kellőképpen a dol­gozó parasztokat. A pártszervezet vezetősége ezen » területen Is javított azzal, hogy nem általános, hanem konkrét, ■gitatív érveket adtak a népneve­lők számára. P-yen érv volt például az, bogy * köz- *őfjbe bevezetik a villanyt. Ezzel kap­csolatban elmondta a párttitkár elv- iáirs a népnevelőknek, ha a dolgozó parasztok már a cséplőgéptől adják be gabonájukat, ezzel is elősegítik, hogy minél több községbe vezessék he a villanyt, Borovácz elvtárs arról is beszélt a népnevelőknek, hogy • eséplés gyors befejezéséhez szük­séges, hogy minél előbb behord­juk a tarlőfőldeken lévő gabonát. A gabona gyors betakarítása azért is fontos, meat ha kévében éri az eső * gabonát, akkor átázik s így akadá­lyozója lehet a esépűésmek és így a bahordásná! is sóik szem elhullik. Ak­kor, ha időben asrtagba rakják a ga­bonát, csak a felsőbb kévék áznak m®g, amit gyorsan meg lehet szárita- "i- A gyors behordó* előnye az is, hogy zavartalanul folyhat a tarlóháo- lás és a másodrvetemények elvetése. A népnevelők elindultak a dolgozó Parasztokhoz. Felkeresték Gadanecz Mihály, Marosics Vince, meg a töb­bieket. A jó népnevelő munkának meg i« mutatkozott az eredménye, mert három nap alatt az egész község dol­gozó parasztjai elvégezték a behor- dást. A beliordásnál elsősorban a kom­munisták jártak elől Jó példával. Goják Mihály pártvezetőségi tag pél­dául a behordást elsőnek fejezte be hétfőn. Kedden szintén elsőnek fe­jezte be az árpa aratását. A párttagok é'.enjárását követik a többi dolgozó parasztok, akik elsők akarnak lenni a vállalt kötelezettségek teljesítésében a többi községek dolgozóival szem­ben. A pártszervezet arra Is nagy gon­dot fordított, hogy a cséplőgépnél Is jól menjen a politikai felvilá­gosító munka. Maga a párt-titkár elvtárs és a tanács­elnök elvtárs is sokat beszélgetnek a dolgozó parasztokkal o köz-ség új éle­téről, és arról, hogy ma már nem tesznek megkülönböztetést délszláv és más nemzetiségű dolgozó között. Eb mondják azt, hogy alkotmányunk biz­tosítja az egyenjogúságot minden nemzetiségű dolgozó számára. Papp József elvtárs, a kétújfalusi gépállomás dolgozója az egyik legjobb népnevelő. Papp elvtárs már előre gondoskodik arról, hogy megismerje azt a gazdát, akiihez mennek csépelni. Erről gyak­ran elbeszélget a pórt titkár éh-társsal vagy a tanácselnök elvtárssal, akik megismertetik vele a gazdák életkö­rülményeit. Legutóbb, amikor Goják József dolgozó paraszthoz ment csé­pelni, már tudta róla, hogy öt hold földet kapott mint újgazda az ország­Tegnap délelőtt a déli sajtóvita Után beszélgettünk arról, hogyan gyorsíthanánk meg a munkákat, hogy miélőbb élvégezzük a cséplést. Majd a következő határozatot hoztuk: 1. Megfogadjuk dolgozó népünknek, hogy itt, Tito közvetlen szomszédsá­gában haza iránti szeretetünk és dol­gozó népünk iránti hűségünk jeléül szombatig befejezzük a eséplési. 2. ügy érjük ezt él, hogy ma, 18­tól. Papp eMárs így beszélgetett Go­ják Józseffel: „A múltban nem mondhatta el, hogy van földje, ma meg saját föld­jének termését takarította be. Mi mindannyian sokat kaptunk az or­szágtól. Uj gyárak és városok épülnek, mindig több traktor segíti a dolgozó parasztok munkáját. Ez mind a mi erőnket, a békéért harcolók erejét tükrözi vissza. Másként van ez a Tito bandánál. Ott a dolgozó parasztoknak nem érdekük az, hogy beadják a ga­bonát. Mi pedig minden nap erőseb­bek leszünk, mert ezt akarja a mi becsületes dolgozó parasztságunk is. Erőnk növekedéséhez hozzájárul a*, hogy Kollár Márk, Kiskollár József, Pandur Mihály meg a többiek a gép­től azonnal eleget tettek a beadásnak.“ Goják Mihály nyomban megadta a választ: „Én som maradok le. Minden becsületes ember tudja, hogy mivel tartozik a hazának. Amint clcsépelek, nyomban vUzem be a gabonát, mert ebből azok is esznek, akik nekünk a gépe­ket csinálják.“ A páriszerveziet munkája azt bizo­nyítja, hogy eredményes az agitáció. Éhről beszélnek az eredmények is. Révfalu délszláv parasztsága már 100 százalék fölött teljesítette az ősziárpa beadását. Most a búza cséplése fo­lyik, ebből sem marad egy dolgozó paraszt sem adósa ez országnak. Rév­falu délszláv dolgozó parasztjai így harcolnak azért, hogy minél jobbá. szebbé és erősebbé legvék szeretett hazánkat. án koreai műszakot tartunk. Egyben cséplőbrigádunk tagjai be­szélnek a csépeltető dolgozó parasz­tokkal, hogy valamennyien azonnal a cséplőgéptől teljesítsék kötelezettsé­güket. Harkány község Béke cséplőbrigád tagjai nevében: KOVÁCS LAJOS felelős vezető. „Szombatiig befejezzük a cséplést“ A Ferenc-aknai Kereinter-brigád a párt segítségével valóraváltja ígéretét Ferenc-akna b Any Asz at régi jő hír­nevükhöz héven, jefemteg is az elsők között hurcolnak az aknák között iotyö szocialista ■ munka versenyben. Ez annak köszönhető, hogy a legtöbb ne?jtésl csapat nemcsak teljesíti, har •'em túl is teljesíti tervelőirányzatát, így volt ez a második negyedévi torv_ teafcasEban Js. Kiemelkedő eredménye két értek el Börőcz János (5), Kolda ’Antal. Ragomcsa István elv társak fej­kési brigádjai, amelyek azóta is keményen harcolnak az első helyezésért. Ebben az Időben vált közismertté Fe. temeaknán Kerelmter Alajos fejtési csapatának neve is. De nem arról, b°gy ez a brigád te fej-fej mellett küzd az elsőségért, hanem arról, hogy «Ar több hónapon keresztül a Tema- radók között kullogott A lemaradást -ét tényező okozta. Az egyik ilyen * tossz geológiai viszonyok, a másik P^dig a pártszervezet közvetlen segat- '■égeitok hiánya, amely természetesen lehetefflenné tette az előző „objek­tív“ nehézségek léküzdését is. Egy­szóval hiányzott az az éltető erő a lejtésben, amely még jobb munkára, °- nehézségekkel való bátor szembe- szállásra buzdította volna a brigád tag fait. Ez az állapot már a múlté. Az üze. Ptí pártszervezet is észrevette, hogy yyen körülmények között nem emel- jcedhet a termelés. Mi volt tehát a helyzet? Az, hogy az egész fejtésben mindössze egyetlenegy kommunista |k> goaott. Ez azt jelentette, hogy a hrigádo-n belül teljesen ismeretlen volt a politikai felvilágosító munka, nem v°4, aüci segített volna a csapatvezető ^társnak, hiányzott a kommunista Példamutatás. A pártszervezet javasla- *fa a műszaki vezető elvtársak meg- v.u toztatták a brigád összetételét. — Azokról a helyekről fejtésekből, ahol tohb párttag volt mint pártonkivülí, öUielyeztek a Keréinter brigádba, in- rf* Pedig a pártonkivülíiekbői áthe- üteztek azok helyére. Vagyis helye- k" elosztották a kádereket. Ekkor érült a Kereinter fejtésbe Dvorák Fc_ J?.{ vájár, Benczeq Ferenc vájár, stb -vtársek, akikkel nagyban erősödött Pdgád. kJegatak Róttak nyomban * fejtési, pártcsoportot. Pártcsoportbizal- minak Benczeq Ferenc elvtársat vá lasztották a kommunisták. Az odahelyezett párttagok tudták kötelességüket. Nem egyszerű áthe­lyezésnek tekintették, hanem annak, hogy őket a párt azért küldte a Ke­reinter brigádba dolgozni, hogy saját példamutatásukkal!, poíEtikaá fe.lvllágo sító munkájukkal — nem beszélve gazdag tapasztaJaitukről, jó szaktudá­sukról, — kiemeljék a brigádot a há- tulkulíogók közül. Az első műszako­kon nehezen ment a munka. Szokat­lan vo®t a munkahely. De nem kese­redtek él. Lassan, de 1—2 száz<ilék'i'1l minden műszakon emelkedett teljesít, ményük. Ezzel együtt természetesen a csapat eredménye is állandóan nö­vekedett Benczeg ehrtárs teljesittné. n/ye 120 százalék, Dvorák elvtársé 111.5 százalék és így sorakoznak te vább a többi párttagok erdményei is. Mindannyian jóval a 100 száza'ék fe­lett tetjesrlttik tervüket. A kommunis­ták példamutatása természetesen nagyban növelte a pártcsoport, a párt- csoportbdzalmi elvtárs tekintélyét. — Mondogatták is egymás közt a bri­gád pártomfcívülli tagjai: „Ezek nemcsak beszélnek, hanem cselekszenek is. Igry megteremtették az alapot a^ eb ért eredmények további fokozásához. A brigád pártonkívüÜ dolgozói sem akartak lemaradni a kommunisták te- jesítményétöl. ,,Ha ez.ek túl tudják tel­jesíteni tervüket, miért ne tudnánk mi is“ — hangulat töltötte el az egész fejtést. Ez a hangulat azt eredményez, te, hogy minden egyes termelő azt nézi, hogy minél korábban tudjon hozzáfogni a kezdéshez, vagyis, hogy minél tökéletesebben ki tudják hasz nálni a munkaidőt. Ennek eredménye­ként ma már egyetlenegy vájár sincs, aki 100 százalékon alul teljesítené ter­vét. Még Bognár István is, akinél pe ­dig elég nehez'ti ment are.őtt a terv. teljesítés — állandóan túlszárnyalja előirányzatát. A kommunista légkör megteremté­séért folyó harc sok o'yan kérdést ve­tett fel a brigádban, ami azelőtt, még csaik vélettenségből sem került szóba. Voltak a brigádban bumUzók is, akik ugyancsak akadályozták tettükkel a termelés növekedését. Ilyen volt Cser­falvi Lajos osililés is, akinél nem volt ritka eset az 5—6 igazolatlan mu­lasztás havonta. A pártcsoport elő­ször felvilágosító, nevelő munkával igyekezett becsületes bányászt ne­velni Cserfalviból. Azonban ez nem sikerült. Ekkor a pártcsoport javasla­tára a brigád tagjai hoztak egy olyan határozatot, hogy Cserfalvit olyan munkahelyre Helyeztetik, ahol nem akadályozhatja a széntermelést. A műszaki vezető eivtársak örömmel fo gadták a brigád javaslatát és eleget is tettek neki. Elhelyezték a Kereinter brigádtól: és helyébe Lajos Imre csil­lést osztották be, alá rendesen jár műszakira. Ezzel 3z intézkedéssel is­mét erősödött a pártcsoport tekinté­lye, erősödött a brigád. Egy hónappal ezelőtt, június }5.e táján már a Kereinter lejtés dolgo­zóinak sem kellett lelógó lejjel el- menniük a kifüggesztett vCrscnytábta előtt. Nem, mert a brigád átlagtelje­sítménye a 100 százalék körül moz­gott Egyik nap 99, a másik nap 101 százalékon állt. A pártcsopojrtbiaalmi elvtárs kezdte szorgalmazni azt a gondolatot, hogv nekik is telítenie va­lamit felajárilaniok a kőzetedé bá­nyásznap tiszteletére, hisz ahhoz már minden feltétel adva van. Alaposan meg is beszélték először a pártc=opo.rt- értek ez taten, majd pedig a brigádon belül. Nagyon vigyáztak arra. hogy vállalásuk reális Legyen, nehogy szé. gyepiben maradjanak. Nem is válllal- taik sóikat. Műszakonként! két csille kitermelését terven felül. A vállalás bejelentése után újult lendülettel fog­tak hozzá, a munkához. Az élvonalban jelenleg is a pártosoportbizalmi elv­társ küzd és első követői a többi párt­tagok. Nem hagyják magukat a pár- tonkivüliék sem és 'ennek eredmé­nyeként a Kereinter brigád naponta 142 csille szenet ad a hazának, vagyis a bányásznapra tett igére,ét is messze elhagyva július 15 én már 112 százalékra emelte a havi átlag­teljesítményt. Igv segítette a párt a Korednter-brigád tagjait a magasabb teljesítmény eléréséhez, a magasabb keresethez. Caontaa Géu Előre a megyei pártbizottság békebegyüjtési zászlajáért! A járások versenyállása A Járások begyűjtési versenyében a megye; pártbizottság vándorzáezló. iát a siklósi járás tartja. A második helyen lévő seüyei járás nem tudott javítani az eredményen. Ennek az a főok», hogy egyes községekben, mint például Endrőcön is, megalkuvás kt&tte fiei a fejét. Endrőcön a köz­ségi tanács nem emeli fel a késedel­mesen teljesítők beadási kötelezettsé­gét és „megfeledkezik“ a helyszíni elszámoltatásról és a kártérítésről. Sellyén a spekuláló gazdákat „meg akarják győzni, ahelyett, hogy szi­gorúan betartanák a törvényt. A har­madik helyen haladó szigetvári járás előrehaladását is a megalkuvás aka­dályozza. A negyedik helyes lévő mohácsi járás beadását azért nem tudja fo­kozni, mert sokhelyütt neun működ­nék teljes erővel a cséplőgépek. Egyes községekben. így Oörcsönydo­hokén is — szintén megalkuvó mó­don kezeli a tanács a begyűjtést. Az Ötödik helyen a pécsváradi járás áH. A járásban elhanyagolják a begyűj­tési versenyt, sőt a járási tanácson sincs versenyfelelős. A csiga-brigádban változatlanul » sásd-i, a pécsi és a villányi járás cammog. Mindhárom járásban lassú a eséplés üteme. Különösen a eásdi járásban sok a gépállás. A gépek húsz százaléka várja még itt, hogy megindulhassanak, azonban sem a má­gnes!, sem a sáedi gépállomás, sem pedig a járási tanács nem nyújt eh­hez mégfelelő segítséget. Sásdi, pécsi és villányi járások dolgozó parasztjai! Ne viseljétek ma­gatokon a szégyen bélyegét, indítsá­tok meg mindenütt azonnal a csép­lést és ezzel igyedöben tegyetek ele­get laizafibs kötelezetteégtek teljesíté­sének! Adjatok mindhárom járásban nagyobb segítséget, támogatást a gép­állomásoknak ! Láí-sátok újult erővel a munkához és törjetek feljebb a já­rások versenyében! Tóka István elvtárs sztahanovista művezető alkotmányunk ünnepére készül A pécsi Bőrgyár apró bőik ok ászítö üzem énei: Tóka István elvtárs szta- hán-ovlsfta a műszaki vezetője. Jól is­merik a műhelyben és azok, akik „kis- inas“ korából emlékemnek még rá, egyszerűen Pistának szólítják. Meg­szokták már, hogy minden ügyes- bajos dolgukkal hozzá forduljanak, mert nemcsak szakmai, hanem az egyéni problémák megoldásánál is segít. Tóka elvtárs nemcsak az apró- búr üzemrész termelési parancsnoka, hanem egyben a dolgozók segítőtársa is. Januárban, februárban és március­ban kapkodás jellemezte az apróbőr üzemrész munkáját. Hónap elején mindig üres volt a műhely és nem folyt készá ru szállít ás. Ezek a pangá­sok pedig azt okozták, hogy a hó végén kapkodni keltett, ha teljesíteni akarták a műhely tervét. Májusban, amikor már Tóke elvtárs irányította a munkát. máT a hónap első napiad­ban szállítottak és a hónap utolsó napjain sem szállítottak többet, mint amennyit az egyenletes tervteljesítés előírt Eri az eredményt még tovább lehetne növelni, ha az üzemrészben nem volnának rendszeresek a fcervmó, dosítások, amelyek — mivel nem köz ük időben — bizonyos mértékig za­varják a termelést. A dolgozók komoly felajánlásokat tettek augusztus húszadikára. Kötlek tíven azt vállalták, hogy’ alkotmá­nyunk ünnepére elérik egyenként és egészében is a normarendezés előtti termelési átlagot. Tóka elvtárs na­ponta ellenőrzi a vállalások teljesíté­sét. Egy grafikonos kimutatást Készí­tett magának a műhely napi tervteL j-esftésér&l. A kámutaiiiásból világosan látja, mennyi a havi és a napi terv, tudja azt te, hogy naponta mennyi árut szállítanak el és így ellenőrzi a műhely tervét. A dolgozók teljesít­ményéről pedig külön, füzetet vezet­nek. amelyekben értékelik a napi ter­melést nemcsak darab, hanem száza kékszámban is. Ezenkívül versenyfáb. uát készítetitek, amely a műhely leg­forgalmasabb és legfeltűnőbb helyén van felállítva. Erre vezetik a dolgo­zók mennyiségben és minőségben el­ér: eredményeit. Tóka elvtárs megfi­gyelte, hogy a vállalások nagyban befolyásolják a termelést. Azelőtt pél, dául sokszor kellett visszaadni festés; hiba miatt bőröket a dolgozóknak. Ezen a hibán már május elsejéig és a június elsejei béke találkozóig is már sokat javítottak és különben is állan­dó javulás van a minőségi termelés terén Ápri’isban 98.9. májusban 99.1, júniusban 99.8 s7áratékos elsőrendű minőségű árut termeltek. Toka elvtárs tovább akarja javítani az üzemrész ben a minőségi termelést. Ez szere­pe! az augusztus huszadik! váEa'.Asá- bam is. Ezenkívül válilaüta, hogy a szakmai segítségnyújtáson ke,resztül jó segédművezetőt nevet Fia Mária elvtársir-óből, aki már eddig Is ért el komo'y eredményeké*. Nemrégiben például két napig önállóan irányította a mübé.yrész termelését. Tóka elvtárs vállalásának másik pontja, olyan munkaleltétrlekel te. remt, hogy a dolgozók tú teljesíthes sék augusztus húszadikára tett telaján. fásaikat. Ennek érdekében nem riad vissza új módszerek alkalmazásétól sem. Az ő javaslatára áthelyezték ré. gi helyéről a válogatóasztalt és így elérték, hogy a táblánfestőknek már nem kei! felesleges járkál ássál :ö'.te niök az időt. Azóta állandóan nő a teljesítményük és a régé 90—92 saá aaíéfckal szemben ma már 110—115 száeeáékiUB átlageredményt i* elérnek. Ezenkívül Tóka eivtárs úgy szerve» a munkát, hogy a táblán'estó munká­sokhoz egy’ napon csak egyféle sízrlnű bőr kerüljön festésre. Ezzel elkerülik a fete-.legies tábla-, edény- és kefe- mosást. A munkások sokat tanulnak műve. zetőjüktút és szívesen alkalmaznak jó, új módszereket munkájukban.- Czlfra KáTofyné például azt javasolta, hogy egy táblára több kisebb darab bőrt is feszítsenek ki. Ennek az az e’őnye hogy a festék nem kenödik a táblára, másrészt pádig kevesebb táblát keli kézbevenni munka közben. Balogh tdvóin/néinak is értékes javaslatát va­lósították meg. Régen bögrékkel mer. lék a festéket 30—40 literéé edényeik­ből. most pedig egy csappal fészereit nagyobb tartá'yt állítottak fel erre a célra. A niimkalegyelem kérdése is állan­dóan foglalkoztatja az apróbőr üzem rész művezetőjét, bár sem igazolatlan hiányzás, sem késés nincs, de a mun. kaidő teljes kihasználásában vannak még hiányosságok Azonban * felvi­lágosító munka nyomán egyre több dolgozó értá meg a műhelyben, hogy saját keresetét is növe’5, ha a mun­kaidő minden percét kidolgozza. Ki­sebb fegyelmezetlenségek esetén Téka elv tára elbeszélget a rendbontókkal és ezek a beszélgetések mindig hassano- sak. Ezek vezettek oda, — a szakmai­lag nyújtott segítség mellett, — hogy csökkent a száz százalékon alul telje­sítők száma. Csiki Imre préselő. Gu- bicza Gvörgyné és Czifra Kénölyné ma már 103—110 százalékot is dér­nek. Tóka István elv társ. művezető, jé munkát végéé a Bőrgyár apróbörkíké szító műhelyében, de még jobbat is végezhetne, ha többször tapasztalná a bőrgyári pártszervezet segítségét A váí ífMtvezefőség felé többször kifogá­solta már, hogs,- a hóeleji tervváltoz­tatások zavarjál: a munkát és javas­tatot is tett arra, hogyan tehetne ezen változtatni. Azonkívül a szabadsági), lósok megkezdése óta nem értékelik naponta a dolgozók teljesítményeit. Ennek nagy hátránya van a verseny­re és ezen mielőbb változtatna kéül Az üzemi pártszervezet nyújtson még nagyobb segítséget Tóka elvtársinak. Hívják fel a hiá­nyosságokra ők is a vá'lalatvezetöség és a szakszervezet figyelmét és ellen­őrizzék, hogy azokat kijavítjplc-e? K: sérjék olyan figyelemmé! és segíteni, akarással Tóka elvtárs munkáját, mint ahogy a-zt megérdemli. Szívleljék meg Horváth Márton elvtársnak a mű. szakiak munkájáról mondott szavait A műszaki vezetőnek „látnia, tapasz, ta’nia kell pártszervezeteink állondó támogatását Ez meggyorsítja, kiszé­lesíti műszaki értelmiségünk fejlődé­sét, amely abban nyilvánul meg, hogy leikarolja a munkaversenyt, jobban szervezi az anyag- és szerszámellá- fást. segíti a helyes l'ezdeményezése. két, ugyanakkor keményen fellép a rendbontókkal, lógósokkal szemben, él azokkal n jogokkal, amelyekkel népi demokráciánk felruházta. Ezen az ala­pon jön létre az élenjáró munkások és műszakiak szoros együttműködése, amely a szocializmus építésének ha­talmas elörelendílöic: á’dásos hatás­sal vmi mind a műszaki tudományos tejtődésre, mind a termelés emelks- désére.“ HARSANYI MARTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents