Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-16 / 165. szám
1982 JUUTM 1« NAPLÓ 3 A pécsi járás kultúrbrigádjannak harca as araiás, csépi és, begyűjtés sikeréért Előre a megyei pártbizottság zászlajáért! Harci jelentés a begyűjtés baranyamegyei szakaszáról A' soraníiévó nagy mezőgazdasági munkákat a pécsi járás népművelési ügyvezetői és a kultúrbrigádjad a dől. gozók pihenőidejének vidámabbá tétedével az élenjárók népszerűsítésével és a lema radottak serkentésével eegrÄ elő. Sokfelé igen jó kezdeményezések svütefctek. melyei mutatják, hogy járásunk területén item becsülik le az úgynevezett , aprómunkát", mert észrevették annak nagy népnevelő ha. tását. Járásunk területén egyre nagyobb lendületet vesz a csépién és begyűjtési verseny is. Dolgozó par rasatságunk a cséplőgéptől viszi gabo. náját a gyűjtőhelyre és hogy minden dolgozó paraszt így teljesítse hazafi, «s kötelességét, az eddiginél jobb, meggyőzőbb népnevelő munkára és ennek aflátámaaatására jobb kultúr ági. tó dós munkára van szükség. Dolgozó parasztságunk, mint azt megállapítottuk, örömmel fogadja a pihenőidejét vidámabbá tevő kultúr- brigádok műsorát Sok helyen mái várják a ceasztuska rigmusbrigádok szereplését, melyhez a helyi tanácsok adják meg a helyi adatokat. Tanácsaink nagyrésze megérti ennek fontosságát és tudja, hogy saját munkájukat is meggyorsítják, sikeresebbé teszik, Kulihlrbrigádjailnk a legtöbb helyen maguk áUldtják elő osasattusikáikat, rig_ musaikat. Például Boksán, ahoC a III. fe » I. típusú tszcs aratóit több ízben is felkeresték és énekkel, tánccal aktuális strófákkal, sajátmaguk által irt csasaihiskáJkkal szórakoztatták pihenőidejük alatt, majd a népművelési ügyvezető, Kiss Árpád, a sajtó aktuális eseményeit olvasta fel. A dolgozóik kérték, jöjjenek minél gyakrabban. Olaszon az úttörők otthonában köszöntötték Horváth Márk tanácselnököt, add az aratás, behordásban mutatott jó példát a falu dolgozóinak. Aranyosgadányban a III. típusú tszcs Vörös Csillag és az Uj Barázda tszcs dolgozódt többször köszöntötték és oz élenjárókat virágokkal halmozták el, azonkívül a lelkes kis úttörők vizet hordtak a dolgozó aratómunkásoknak. Ocsárdon a jól teljesítő tsz községben tsz-brigád élenjáró tagjait, például Horváth Józsefet, aki az aratásban volt erz. első, Terziis Józsefet Péter Józsefet, Herke Györgyöt, Törjék! Arpádnét köszöntötték ének, vers és kisniűsorrai. Azonkívül sajátmaguk áttaj írt csasztuskával köszöntötték fekete Jánost, Győri Kálmánt. Varga Irént és Bata Viktomét öcsárdon a kulifcűrbrigád minden megmozdü’ása- ^°r, mindenben Mveszi részét akár *®tedarab, akár tánc, ének vagy rigmusról van szó. A kúlitürcsoport ered. ményes munkája az abban szereplő idősebbek példamutatásának is köszönhető. mert 70 éves tagja is van Mecsekalján több csasztuakabrigád működik. Az MNDSZ és a DISZ tagokból áltó kulitúrbrigádok sajátmaguk ■ által irt strófákat adnak le időközönként, melyben dicsérik a jó munkát, de nem feledkeznek el a hátramaradottak figyelmeztetéséről sem. Hetenként adnak le osaszibuskát és a falu lakosságát előre figyelmeztetik, hogy hol és mikor adják le nótában az eredményekéit. Sértődés ie akadt már, hogy a serény gazda belekerült a a csasztuska serkentő oldalára, de minden esetben volt eredmény, például az egyik gazda által elhanyagolt szőlőt, meliy 3 hétig várt kapára a csasztuskabrigád azon megállapítá. sára, „olyan a szőlője, mint a másnak a rétje" egy nap alatt, megkapáfták. A másik gazda pedig, aki búzájának aratását hanyagolta gl, búzáját 24 óra alatt levágta. Volt olyan eset is, amikor a szénakaszá’Jásra az egész közsé get figyelmeztették, hogy „mások már viszik a szénát beadásra, de Orögön kinn a rétien van a széna, de még csak állva“. Ennek a figyelmeztetésnek a hatására 4 nap alatt levágták a rét már száradásra hajié füvét. — Csaszituskában köszöntötte a kultúr- brigád Katona Sándor. Rózsa Vendek Tóth János, Markó János és Hódosi György élenjárókat, hogy a község érdekében olyam jó munkát végeztek. Zókon az úttörők kultúr- brigádja szórakoztatja a helyi tszcs két dolgozó brigádját, de több egyéni gazdánál is adtak már műsort. Aratás ideje alatt a dolgozókat friss vizáéi láttk el- Műsor előtt a népmű. ve’ésá ügyvezető Kiss József köszöntötte az aratókat. Műsorukban jelenet, 4 énekszám, szavalat volt. Igen nagy sikerük volt és a több, mint száz arató nézte végig a műsort, akiken 'átszőtt, hogy jól esett a figyelmesség. Délszláv községeinkben is működnek a kultúrceoportjaink, akik legtöbb helyen magyarul és saját anya- nyelvükön adják elő műsorukat. Németiben köszöntötték Iveezits János A pécsi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat favcp'y még csak kicsiny, rosszul leiszerelt javítóműhely volt. Ma már Baranya 16 gépállomásának és 27 állami gazdaságának gépeit ja vítja. Amíg az elmúlt évben csupán egy esztergapad és á'talában kézi szerszámok álltak a dolgozók rendel, kezésére, a? idén modern gépműhely. ben és egy nagy szerelőcsarnokban négy esztergapad és 10 egyéb korszerű gép segítségével végzik az üzem dolgozói a mezőgazdasági gépek javítását. A korszerű felszerelés jó eredményekhez segítette a vállalat dolgozóit. Míg tava7v a nyári munkákhoz szűk séges gépek javításánál lemaradás volt, az idén négy lermyűvőt, öt ga bonaszárítót, 179 permetezőt és 16 ós BorbAs Márkné, a beadásban élenjárókat ének és csasztuskákkal. Járásunkban több helyen alkalmazták a szemléltető agitációt i«, például a begyűjtési versenyt támogató plakátokat, versenytáblákat, faliújságokat, villámokat. Ilyen rajzos villámot készítettek Mecsekalján is, melyben bejelentették az aratás befejezését és az aratási verseny győzelmét Pellérd községgel szemben. Több községben hangszórón a mozielőadások olőtt is népszerűsítik az élenjáró dolgozókat, serkentik a lemaradókat. Megállapíthatjuk, hogy falusi dolgozóink szorgalmas munkáján kívül a kultúrbrigádök jó munkájának is köszönhetjük, hogy a pécsi járásban is meggyorsult a mezőgazdasági munka menete. , A mezőgazdasági munkák alátámasztására a pécsi járás népművelési állandó bizottságának elnöke, Joó János versenyre hívta a siklósi járást a népművelés terén minél több rigmus, osasztuska-brigád alakítására, a jól és rosszul teljesítők ismertetésére, a dolgozók pihenőidejének vidámabbá tételére. Természetesen a kul- túrbrigádok segítségnyújtásával Leplezzük le az ellenség mesterkedései t is. Boda saját erejéből épített kultúrotthon t társadalmi úton. meg is becsülik az ottaniak, mégis akadtak, akik „Törjön le a lába annak, aki más házába jár szórakozni!“ jelszóval a kultúrélietet meg akarták akadályozni. A párt irányításával, és a tőmegszervezetek segítségével mozdítsák elő kultúrbrigádjaink a begyűjtést is, hogy a pécsi járás a versenyben előre törhessen, s jól felkészülve építhessük hazánkat és az ötéves tervet. Devecserl Jánosné pécsi járás népm. előadó. kévekötő aratógépet adtak át terven leiül a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóinak. A jó eredmények elérését észszerű- sítéseikke! is elősegítették a gépjavító vállalat dolgozói. Egyik legjelentősebb újításuk a „hidegbejáratás“. Eddig ugyanis a gépek bejáratása úgy történt hogy egy már korábban bejáratott motorral hajtották meg a kijavított traktorokat. Ezáltal igen sok üzemanyagot használtak el feleslegesen. Most vil'anymotorral végzik a gépek bejáratását és ezzel már eddig is annyi üzemanyagot takarítottak meg, amellyel egy traktor 2000 órán át tudna dolgozni. Fejlődik a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat lyen van, fej-fej mellett küzd a sás- diákkal. A sásdiak eredménye azonban mégis jobbnak mondható, mert a péosváradi járá* termelőszövetkezetei vontatottan haladnak a begyűjtésben, pedig nekik kellene élen- járniok jó példával. A siker érdekében ezt el*is várjuk a pécsváradiaktól! A pécsi és a villányi járások a csiga házába kapaszkodva döcögnek elő re. Lemaradásukkal komolyan veszélyeztetik megyénk helyezését az országos versenyben. Különösen a villányi járásban hanyagolják el a r„ cséplőgéptől a mag tárba szállítást. Nincs tudatosítva a dolgozó parasztokkal, hogy az azonnali begyűjtés törvény amelyet minden hazáját, népét szerető dolgozó parasztnak végre kell hajtani! Sem a pécsi, sem a villányi járási tanácsok nem szereznek érvényt az állami fegyelemnek, nem lépnek fel a beadást elmulasztókkal szemben. Egyik járásban sem Indultak meg be teljes ütemben- a oeéplések, éppen ezért nem is csoda, hogy * csiga hátára kerültek. Dolgozó parasztok! Békeharcosok! Gséplőmunkások! Kövessétek Sztraka György kétújfalusi gépvezető példáját, aki jó munkájával harcol a csépié? mielőbbi befejezéséért Ha idő előtt végeztek a, rsépléssol és azonnal eleget tesztek hazafias kötelezettség töknek, előbb nyílik meg előttetek a szabadpiac lehetősége. A szabad- forgalom eléréséért és a tervek túlteljesítéséért folyatott harcban eddig Kákics község dolgozói értek el legjobb eredményt, de más községekből is kiváló eredményekről számolhatunk be. Rétújfalun. 7.édórban és Gyöngyös- melléken azonban még nem minden dolgozó paraszt értette meg a gyors begyűjtés jelentőségét és nem látják azt sem, hogy a község szabadpiaci forgalmát, saját hasznukat segítik e!ő. A gabonabegyüjtósi versenyben a sellyei járás békeharcosai megtartották elsőségüket Ez a járás harcol legjobban a megyei pártbizottság begyűjtési verseny zászlójáért A 6ely. Iveiek jó eredményüket a csóplée idejében való beindításának és a gabona cséplőgéptől való azonnali begyűjtésének köszönhetik. A tegnapi napon azonban lendületük csökkeni és a siklósi -járás, amely a verseny, zök között megelőzte szigetvárt, repülőgépjével szorongatja Sellyét ós már csak néhány tized százalék választja el őkot az első helytől. Előre siklósi békeharcosok! Tegyetek eleget a versenykihívásban foglalt váL Taláetoknak és minden járást megelőzve váltsátok be a pártnak, a dolgozó népnek tett ígéreteteket! A szigetvári járás a második helyről a harmadikra csúszott visz- sza. Lemaradá- suk annak a megalkuvásnak tudható he, amely legutóbb felütötte fejét a községi tanácsoknál Az op- poríunizmus „eredménye“ az, hogy nem folyik a búzának a cséplőgéptől magtárba való szállítása. A szigetváriak ma még autón ülnek, de ha az opportunizmust nem irtják ki gyökeresen a járásban, ha tűrik a kutákok és a klerikális reakció mesterkedését, ha engedik, hogy a nagydobszai ta. nács is a megalkuvók szerepét játssza, akkor a mohácsi járás, amely most motorkerékpáron robog a cél felé, — napokon _ belül megelőzi »S' ök€t, A péosváradi járás az ötödik heGépállomások veaetöü PotMkni helyetteseik! DISZ fiatalok! Már gondoskodjatok arról, hogy vasárnap mindenegyes cséplőgép folytassa a munkát! Szervezzetek hnrerakés* DISZ brigádokat, amelyeknek taglal bebizonyítják, hogy méltóak „a párt Negédes«pata“ jelzőre! Szervezzétek meg jól a munkát, hogy vasárnap ne álljon egyetlen cséplőgép sémi Á gazdag termésből bőven jut Alig 'mÓV egy éve, hogy megalakult az egyes típusú csoport Bezede- k«n. a csoport tagjainak gabonája má r n©in kis p arcel lákban , h atnom egy nagy 'táblában van. Az aratást közösen végezték a csoport tagjai és most közős szérűn végzik a cséplést is. Az elcsépelt terményt bevitt földjük arányában őszijük el Közös szérűn aizért csépellek mert be áíiíá'k, hogy sokkal előnyösebb. Elsősorban üzem-árny agraegtaka. a szabadpiacra is rí tűs szempontjából, más résért Így gyorsabban fejezik be a behordást. cséplést. A cséplés kezdetével a beadási kötelezettség teljesítését i3 végeik. Azonnal HeJ'jeadtifc a beadást és a fönnmaradó terményt vihetők majd szabadpiacra. A jó termésből pedig bőven, jut a szabadpiacra, mert a közös munka meghozta eredményét, jó- vai több minden egy es típusú csoport tag jövedelme, mint az egyéniek közül bárkié. Újból feltör a forrásból a víz A Pécsi Porcelángyár termékei szerte az országban !smertek. Az itt gyártott szigetelőket ^viszik az ország minden részébe, ötéves tervünk nagy alkotásaihoz, Sztálittvárosba, a November 7 Erőmű- bök Komlóra, eljutnak a legeldugottabb községbe is. S ahol a fehér por. cc'ánon megcsillan a napfény, ott "tár megszűnt a sötétség, ott még az emberek /s boldogabbak, hisz kultu- Tális fejlődésüknek egy újabb szaka- Sza. nyílott meg ezzel A porcelán- gvári dolgozók is tudják ezt s mindig lelkesebben harcolnak tervük valóra- valtásáért. Amíg azonban a földből porcelán !e*z 3 szigetelő alakjában a villany- oszlopra kerül, nagyon sok munkát kell elvégezni. A gyárban egyik Jeífoptosabh feladat a masszakészítőké. ölük függ, hogy elegendő és fő nyersanyagot biztosítanak a formázok amára, mert j,a nincs massza, nincs ®r/neí®s A masszakészítéshez pedig h'K V*z Ezzel a télen nem is vobr ' a- A nyár beálltával, május hó íjén azonban egyre gyakrabban for f.11. t elő vízhiány Ez gondolkodásra dni e,ie ° műszaki vezetőket, de a oigozókat is. A Városi Vízművektől ra sok jót várhattak, hisz köz tudó Pp>U’, hoQy a vízellátás biztosítása zik „Hégetőbb problémái közé tartó- tettoVffyel^re ázonban semmit sem művoí. hizak°dlak abban, hogv a Víz liomr csak gondoskodik arról, nek Pecs eóvik legnagyobb üzemé- sítsn° 300 köbméter vizet bízta. Június harmadikén megtörtént, csak félve mertek gondolni. Vízhiány miatt a gyárban fél napig szünetelt a termelés. * A műszaki igazgató irodájában másnap szaporán kattogott az írógép. — Mentek a levelek a városi tanács műszóid osztályára, a Városi Vízművek és Csatornázásé Vállalathoz, melyekben a Porcelángyár vezetői közölték hogy a felelősség nem őket, hanem az említett szerveket terheli Természetesen a vízellátás kérdése így sem o'dódott meg s félő volt, hogy a léi napi kiesés okozta 100000 forintos kárt újabb 100 ezer toriatok követik. A műszaki vezetők különböző megoldásokon gondolkodtak, hogy a ke. vés vízzel is folytathassák a termelést. De gondolkozni kezdtek már a dolgozók is. A gyárban mindenki világosan látta, hogy mit jelent számukra. ha nem kapnak elegendő vizet. három A masszskészítök amire helyett csak egy mű. - szakban dolgozhatnak, a do’gozók egy részének szabadságra kell mennie, mert nem tudják őket foglalkoztatni. De ezek még csak a kisebb hibák _ Ali lesz az új alagútkerhencével? — t ették iel többen a kérdést. Az új alagútkemence nemrég készült el, 50 százalékkal nagyobb teljesítményű, mint a régebbi s nem lehet azt csak úgy leállítani egy tél napra s akkor újra begyújtani. Olyan az. mint ■ az ember — dicséri Veverka elvtárs. ----- mindig kívánja a táplálékot. Az egész ben ami a legjobban bántotta a Por- i oelángyár dolgozóit, az volt hogy a I vízhiány minit elmaradnak a tervteU jesiléssei, az alkotmány ünnepére tett vállalások teljesítésével is. Volt már szárazság más években is, akkor sem tudott elegendő vizet biztosítani a Vízművek, mégis ment a gyárban a munka. A Porcelángyár vasút lelöli részében van egy vízgyüj. tő medence, szivattyúteleppel s innen szokták biztosítani a gyár vízszükség letét. Igen ám. de a források, amelyek a szivattyúkat táp'álták, még a tavasszal elapadtak Nem véletlen, s ég bői történt ez, előre látható volt Ebben az időben - építették meg ezen a részen a szennyvízlevezelö csatornát, közvetlen a források mellett, csak sokkal mé’yebben és ez okozta a források elapadását. A Porcelángyár vezetői tiltakoztak is emiatt a városi tanácsnál, de hiába. • * Már a szennyvízcsatorna építésekor szöget ütött Veverka elvtárs fejébe, hogy mi lesz a nyáron, ha elapadnak a források. Gyakran ki ki ment a csatornaépítőkhöz Marka Győző építéstechnikussal, de nem szólt semmit, fsak Hgyelmesep szemlélte a munkát. Június elején, amikor a gyár tervte’. jesítését veszély lényegétté, s a gyár vezetői megoldást keresve műszaki ér. tekezletet, hívtak össze, ő már ké.sr 'ervvel a lejében jeleni meg. Amikor az igazgató Alics elvtárs bejelentette, hoay most már nincs más kiút, nekik kell megoldást találatok, a vízprob- ’érna meooldásához. mégsem ö jelentkezett elsőnek hátha valakinek jobb ötlete van, mint az enyém — mondta el most utólag -. minek magyarázkodtam volna ekkor feleslegesen — teszi hozzá. — Aki ismeri azonban Veverka elvtársat az tudja jól, hogy úgysem — Váriam, állta volna meg szó nélkül. Már nem ma került az üzembe, ismeri orrnak minden részét s a felszabadulás utáni években nem kevesebb, mint tizenhét újítás fűződik a nevéhez. Mindenesetre türelmesen megvárta Szalóky Béla műszaki vezető javaslatának végét, aki a vasúti őrház melletti kutat választotta ki « gyár vízszükségletének az ellátására. A vízre azonban a MÁV.nak is szüksége van s így erről az eshetőségről Is le kellett inon. dani. Ekkor állt elő a maga mondanivalójával Veverka elvtárs. — Én azt javaso'nám, — kezdte el, — hogy a vasút mellett a. I orr ásókat bővítsük ki, mert ott kell víznek len tűé Majd elmondta, hogy hogyan esi. nálná. A javaslat azonban nem váltotta ki azt az örömet, amelyet rneg érdemelt volna. Az igazgató a többi közé sorolta, megjegyezve, hogy majd megvizsgálják ezt is. ez sehogyan sem tetszett. — Amikor mégha tolta, hogy előbb alakítanak egy műszaki bizottságot a gyár műszaki vezetőiből, a városi tanács és a Vízmüvek bevonásával, látta, hogy javaslatából egyhamar nem lesz semmi. A bizottság megalakítása, meg ami még vele járt, jó néhány napig is el. húzódhat s mi lesz addig a gyárral. Nem Is szólt többet egy szót sem Másnap reggel négy ember: Veverka Ferenc, Tavaly János, Marka Győ ző és Kalmár József csákánnyal, la. póttal, ásóval felszerelve elindult a vasút felé. A régi forrásoktól egy kicsit feljebb, — min! ahogy azt Ve verka elvtárs már a szennyvízcsatorna ásásakor kinézte. — munkához kezdtek, öt lyukat ástak a dombolVeverka elvlársnak mé’ységben feltört az első víz. Nagy volt az öröm. A munkát fofy. tatták. Ame. lyik lyuknál a legbővebben bugyogott, két méter átmérőjű és másfél méter mélységű kutat áslak, ötven centiméter mélységnél már kéziszivattyút kellett használni. Ekkor Veverka elvtársik elmentek, hogy ,,összeszedjék'1 a bizottságéit Eö is kerítették egyenként valamennyit, hogy a helyszínen győzzék meg őket elképzelésük he. lycsségéről. De bizony nekik még ekkor se nagyon tetszett ez a megoldás, Richter Vladimir műszaki igazgató pedig attól tartott, hogy beszeny. nyezik azt a kevés vizet is, ami van. A forrás egyre bővebben előtörő vize azonban őket is meggyőzte * « gyár vízellátásának megoldása is egy re jobban sürgetett. Június tizedi kén már percenként 120 liter vizet szívott a szivattyú s néhány napra rá már 250 perciteres szivattyút szereltek a forrás fölé. A veszély elmúlt. A gyár dolgozói nyugodtan harcolhat. lak tovább az alkotmány ünnepére tett vállalásaik megvalósításáért. Ve. verka elvtárs is erre gondolt, de nemcsak erre örült, hogy a hosszú évek aalt szerzett tapasztalatait hasznosít, halta, hogy a porcelángyárj dolgozóknak vállalásuk teljesítéséért folyó harcát ő ts segítette, hogy ö és csoportja hozzáfoghat a 36 ezer íorint megtakarítására telt vállalása teljesí léséhez, de egy kicsit megbántottnak is érezte magát. A műszaki vezetőkre gondolt, akik 'o’y sokáig nem siettek a segítségére. Pedig nagyon megérdemelte, hogy megbecsüljék. MESTERFALVI GYULA
