Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

4

»BPLft

1952 JULIUS IS

AZ ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS ORSZÁGAIBÓL

ELKÉSZÜLT ACSENGTU-CSUNKING VASÚTVONAL

Júfl&us éM napján nagy ünnepe vt>M Szecsuán népének. Felavatták a Csengte—Gsunkíng vasútvonalait, mely friss vérkeringést visz Dékiyugat-Kí- na gazdasági éOetébe.

A gazdag cseng tűi síkság termékeit szállítja

majd a vasút a Jangce foiyóig. Hatat, más rizsültetvények, cukorrépa, re.p- cemezők, bambusz- és otajfaerdők termése a híres szeesuani t«nyészáiida;tok_ kai. együtt gyorsan megjárja az utal a Kínai Népköztársaság központjai feié.

Csak egy kiragadott példa is megvilágítja a vasút gazdasági jelentőségét. A híres celjucsingi só husizad- résznyi fuvarköltséggel kerül el Saing. hájba. Eddig összehasonlíthatatlanul többet űzettek a vásárlók a szállításért, a sóért.

A Csengte—Csunkíng vasútvonal építése jellegzetesen mutatja a különbséget a múlt és a jelen Kínája között. Ennek az 530 kilométeres vasútvonalnak az építését már a század eiején tervbevették. Sőt, több Ízben behajtották már a felépítéshez szűk ségies pénzt Dél,nyugat-Kína lakosságán. Három vasútvona ra is telt volna ebből, de egy méternyit sem építettek. Röviddel az 1911 es forradalom előtt azért gyilkoltak meg sze_ csuani haazfiakait, mert a vasútvonal; felépítését követelték. A különböző

| kormányok ígéretet ígéretre hailmoz- ' ta'k, de a vasútépítkezéshez nem kezdtek hozzá. Az áruló Csang Kai- Sek még azzal is hasznot húzott vasúiból, hogy e'adta az építés jogát az amerikaiaknak.

Két évvel ezelőtt a párt és a Központi Népi Kormány kezdeményezésére megindult a vasútépítés. Az épi tőknek sok nidhézségie.t kellett leküzdeniük. Az egyik i'jyein nehézség az a maradi elv volt, hogy Kínában nem lehet a vasútépítéshez szükséges fel> szereléseket előállítani. Kínában sosem gyártottak még például vasúti síneket. A ,,szakértők“ azc^ siránkoztak, hogy a vasútépítési anyagokat külföldről kelij behozni.

— De a Kínai Népköztársaságban sok minden történt azóta, amióta a nép vette a kezébe a hatalmat, miért ne lehetne ezen a téren is új eredményeket elérni — vélekedtek az élenjáró do'gozók.

A párt és a kormány az építők segítségére sietett

Es segítettek az ,..idősebb testvérek" a szovjet emberek is, Délnyugiat-Kíná- ban gyárak, üzemek nőttek szinte egyik napról a másikra. Vasfeldolgo. zó gyár, cement-, téglagyár és ki győz né felsorolni a sok sok újonnan megalakult ipartelepet. Megszervezték az építkezés helyi ellátását■ A környék

I

lakóibó: vasútépítő munkaibrigádokat alakítottak. Ellet pezsdü’t a vasútvonal mentén. Az erdőkben megindult a fakitermelés, a közeli kőbányákban pedig a. hidak pill éréihez szükséges anyagot bányászták.

Az új üzemekben szakmunkások ezrei nevelődtek.

Ki gondolt volna arra., hogy Jen Sao- Kujie., aki egy éjjel ezelőtt még a környező rizsié Üeken görnyedt, híres újító lesz. Jan Sao Kuej eljárásával! az útrobbantásnál hatszoros teljesítményt érték él. Eddig két ember 10 métert robbantott egy nap aCaitt, ma egy ember 28 méter területet hódít meg.

A vasútvonal hihetetlen gyorsan épült és jóvail a határidő előtt éJké szült. Július 1-én már harangozott a vonat — Kínában ez jelzi a gözös in dulását — és az építők életében egy nagyszerű szakasz lezárult.

De Jen Sao Kuej és sokezer társa már nem tér vissza a rizs földek re. Ipari munkások tettek ők is, harcos tagjai annak az ipari-munkás hadseregnek, amely azért küzd, hog,v megvalósuljon a párt terve: fejlett ipari országgá alakítani a nemrég még feu. dáls iga alatt nyögő Kínát,

DIMITROVGIKÁD

Georg! Dimitrov: „A mi fiatal népköztársaságunknak 10—15 év alatt el kell érni azt, ami! más államok száz esztendő alatt értek el."

Nagyszerű látványt nyújtanak

a napsütésben fürdő tráciai földiek. A vasútvonal mentén roskadozó gyümölcsfák. A vonat a Marica völgyén halad keresztül, amelyet a Rodope hegység hóval borított csúcsai vesznek közre.

PC'Ovdivnál a vonat teljesen megtelik. Fiatal munikáso-k mennék munkába. Népviseletük, paraszti ruhájuk még színesebbé teszik a képei. Virágoskert. Festeni való látvány,

Dimiirovgtré-di,

Bámulatos, hogy a fiatal népi demokrácia milyen hatalmas alkotásokat hozott létre ilyen rövid idő alatt azon az ölhagyott helyen, amelynek közelében csak egy kis falu, Rakovsz-ki terült «I. A falunak mindössze 3668 lakosa volt, s az egész falu csupán 870 házból étit.

Ma itt, ennek a kis falunak közelében épüli Bulgária legnagyobb büszkesége, Dimitrovgrád. Ma már hatalmas gyárak hirdetik az egykor teljesen elhagyni a tott helyen a felszabadult munkások alkotóerejének dicsőségét. Egymásután nőnek kd a földből az új városnegyedek. A városiban már működik két kórház, egy egészségügyi otthon és minden előkészület megtörtént az új város lakói kényelmének és egészségének biztosítására.

Mér 1800 lak&at építettek le’.

Patikák, Caboratóriumok dolgoznak már, gondoskodás történt a gyerekekről, akiknek napköziotthonokat építettek. Tíz egészségügyi állomás működik, sportpályák épültek.

Persze a munka még korántsem fejeződött be. ligv pillanatra sem szűnik meg az építés lüktető üteme a városban. Szemlátomást nőnek az új épületek, készülnek a kultúrotthonok. szeretik a vizvezetéket. .telenteg 800

lakiáa építésén dolgoznak.

A munkások mindig szívesen emlékeznek vissza azokra a hősi napokra, amikor a szovjet emberek itt jártak, segítettek a nagyszerű gépeket felszerelni és segítettek nekik az ammóniák-salétrom első gyártásánál és az üzemek beindításánál.

Gondoskodás történt a munkások kultúrszükségleiciről is. Már 11 könyv tár működik, összesen 30.000 kötet áGl a dolgozók rendelkezésére. A szép- irodalom éppúgy képviselve van a könyvtárakban, mint az ideológiai művek és a műszaki tudományos könyvek. A könyvtárak mellett olvasó termek sorakoznak.

A mozinak 500 000 nézője volt

az elmúlt évben. Folynak az. előadások a szíházban i\s. Ezenkívül hangversenyeket rendeznek a dolgozók kultúr igényeinek kielégítésére.

... A boldogság épül itt, a nagyszerű jövő.

Varsó építése egyre nagyobb méreteket ölt

Varsó minden nap szebb lesz. Az 1952-es évben* a főváros 500 új elkészült lakóházat és középületet kap, 17.000 új lakószobával lesz több, mint az elmúlt évben. Ezenkívül 10.0 00 lakószoba készül el nyers állapotban 1952-ben és további 5.000 lakószoba azokban az épületekben, melyeknek építkezéseit ezév harmadik és negyedik negyedéiben kezdik el. A képen a varsói Marszalkowska lakótelep építkezéseit látfiik.

Új nagykohó épült a trineci Molotov Vasművekben

Ti-lneoben, a Molotov Vasművekbeu május elsején avatták fiái a eseh- zkwálk népi demokrácia új, büszke alkotását, a hatodik olvasztőtkemencét.

Ismerjük meg a föld országait

A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG

A NEMRÉG ALÁIRT hosszú ejá- ratú magyarjromin gazdasági együttműködési egyezmény óta, amely közös magyar román vállalatok felár- If [isit és a két ország gazdasági tervének több oldalon való egybehangolását tartalmazza, az eddiginél is na. gyobb az érdeklődés dogozó ink köré_ ben a Román Népköztársaság, a ro mán ötéves terv iránt. Rövid cikkünk, ben megpróbáljuk ismertetni dolgozó ink előtt a Romén Népköztársaságot és ötéves tervét.

Románia a Duna alsó folyásánál, a Kárpátok térségében terül el. Keleten és észaiwn a Szovjetunió., nyug.a. tón a Magyar Népköztársaság és Ju goszlávia, délen a Bolgár Népköztársaság határol ja. Ke «len a Fekete ten_ ger is mossa partjait.

A Román Népköztársaság területe 238.000 négyzet kilómé jer, így nagy ság szerint Európa 25 á Mániából a 'tizenkettedik.

Természeti viszonyai: Felszíne na gyón változatos, Az ország területé nek 26 százalékút hegyek. 39 százalékát dombok és 35 százalékát síkságok borítják. Hegyei közül a legjelentősebbek a Kárpátok, A Kárpátok, tói nyugiaíra és északra a folyóvölgyektől felszakított erdélyi felföld terűi el. A dombos vidékek között kell megkim'í lenünk Moldova dombjait, aineyeknek föOdje jól megművelhető A legnagyobb kiterjedésű síkság a Duna mentén húzódik. A Siret és a Prut folyók 'között egy másik sík vi dók terül ©1. Az ország területének egynegyed részét erdők borítják.

Vizei: Legfontosabb folyója a bővi zű Duna, amely természetes határ Románia és Jugoszlávia között és több, minit 1000 kilométeres hosszban szeli át ai> országot. Van inég több Jeten tör folyója, mint. a Siret. Prut és Olt. melyek mind a Dunába öm enek. Éghajlata álltáéban szárazföldi. A

tél nem nagyon hideg, de előfordulnak a 20 fokos fagyok is

Románia ásványi kincsekben rend. kívül gazdag. Hatalmas kőolajtelepei a Havas Alföldén és a Kárpátok á barnái terüknek el. A kőolaj a népe A kőolajtermelés szempontjából Ro mánia Európában a második helyet fog'alja el a Szovjetunió mögött és világ öt egtöbb kőolajat termriő ál latna között vám. Jelentős Románia vas- és szénbányászata is, földgázter- meiésben pedig a világ egyik leggaz dagabb országa. Sótartalékai olyan nagyok, hogy az egész világot el tud mák látni sóval több évszázadra. Bányásznak még ezenkívül jeentős mennyiségű aranyat, ezüstöt, rezet, ólmot, bauxitot, mangánt. Romániának gazdag ásványvíz és melegvíz- forrásai is vannak.

I AKOSSÁGA: Románia lakóinak számár 16 miüHö. A lakosság négyötöde iái vakban él. Az ország fővárosa Bukarest, 1,100.000 '.lakossá a Dimbovica, a Duna mellékfolyója mentén terű el. Bukarest igen szép város, különösem az épülő új város, negyedek. A Sztálin sugárút mindkét oldalát rózsabokrok szegélyezik. Az ország második városa és Erdély fővárosa Cliuj (Ko'tezsvár) 120.000 lakossal. Ezenkívül még több nagy, 100 ezer lakoson felii á városa van.

A lakosság 85 százaléka román. 10 százaléka — másfélmillió — magvar. É nek ezenkívül még Romániában bol górok, németek és egyéb nem i?etiségüek. A nemzetiségek a múlj fasiszta rendszer faji terrorista politikájával -ri-miéíbeH ma teljesen ecven ő jogokat élvezne!:. Részt vesznek az ''amvezetésben, többszázezer magvar jyermok magyar envanye’vfi iftVolá ban tanuk inagva’- körén. f6'*ko Ak ég eyvetemek vainnak. a román rádiók rak rendszeres magyar adá^afk van nak, magyar újságokat, folyóiratokat

járathatnak a magyar anyanyelvű doL giozóik, az országiban több, minit 7 mii. liió kötet iroda írni tudományos és ideológiai művet adtak ki magyar nyelven a, utóbbi években.

Romániát a fasiszták besodorták a második világháborúba. A felszabadító Szovjet Hadsereg és a román nép a Román Kommunista Párt vezetésé vei 1944 augusztus 23 án megdöntőt te Antiowescu fasiszta diktatúráját. Románia ezután a Szovjetunió oldalán hadat üzent NémetOirsizág.naik, majd a háború befejeződése után a Román Kommunista Párt vezetésével a román nép hosszú harc után birtokába vette a földet, a gyárakat, a föld kincseit és elkergette a földesúri és tőkés nép. nvúzó .-„femeket. 1947 ben pedig meg.

döntötte a gyű ölt monarchiát, le- mondásra kényszerítette a királyt. A gyűlölt Hohenzo Mernek fojtották vérbe az 1907 es parasztíorradalmat, ami kor 11 ezer pojrasizi&t ö-i'ek meg, a HohenzoCfiemek 1918 baji Bukarestbe^ száz munkást. 1933 februárjában a Grivita vasútműlielyi sztrájk aika'má- vad a munkástoik újabb százait gyüké: _ ták meg. a Hohcnzolüernek támogat- tiák Aatonescu fasiszta diktatúráját, támogatták a Szovjetunió elleni háborút, amilyben az ország majdnem 1 millió embert veszipit, a HohenzoTjeinek feJheteflenül kifosztották a román népet. Hohenzo&ern Károly egy bőrönddel érkezett Romániába. Leszármazottja, Mihály, 1947 ben, lemondása piíi|iam.a>iábarl egyedül Romániában a következő összeharácsolt „javakkal11 rendeiikeastt: 15190 hektár megművelhető föld, 136.920 hektár ordö. 29 kasté’v. 114 palota, 16 vadászik as tél y. 3.991.302 részvény a égfontosabb parvájlia!atoikban és bankokban, ren gete,g ékszer, festmény és más „javak'1 többmü/iárd lei értékben. A román nép azonban megsemmisítette ezt a gyilkos monarchiát és egyszersmin denk orra birtokába vette hazáját.

A ROMÁN NítP ezután te’iesítet ’ ‘e «et tüRi:" hitette két eoy év*»-s — -J :<l 1950 ben hozmt,kezdett az eső ötéves terv megvalósításán bo,z.

A román nép ötéves tervében különösen két vonást emeüheitünk ki. Az egyik az, hogy a román ötéves terv elindítja a nagyarányú természet át. alakító munkát, a másik döntő módon megvaúósiítja az ország villamosítását.

Aj termész/rtátatahrtás legnagyobb alkotása a Duna és más folyók szabá iiyozása. Románia mezőgazdasági terű 'étiednek nJagiy részié aszályos, ami nagy károkat okoz, mert az aszályos években a búzánál ötször, a kukoricánál pedig hélsaerte kisebb a hektáron kéntt terméshozam, mint a jó, mező- gazdasági években. Az a,szá ysújtotta 2.7 millió hektárnyi területű földterület helyett a műit rendszer haszonleső bűnös nemtörődő politikája Ikö vetüceztébe.n mindössze 50 ezer h:ik- tiárra terjed kfi az öntözés. A Duna és a más folyók szabályozása hadat üzent az aszálynak és kitűzte a terméshozam áSamdó emeését Különösen a Duma-fekttetengeiS csaló ma megépítése teszi lehetővé a hatalmas terültelek öntözésé* és ezenkívül, a 60 k'jjométttr hosszú és 160—180 méter széles csatorna ötödrészével megrövidíti a Duna útját Csemavodától a Fekete-tengerig.

A ROMÁN MUNKÁSPÁRT hl- dolgoztatta a Román Népköz társaság villamosítási tervét is, és ennek eső szakasza bekerült a román ötéves tervbe. Az országot beháróz zák a vízierőművek építésére kitűnő, én alkalmas folyók és patakok. A műit rendszer urai azonban ezzel vaj, mi kev'.set törődtek. A román nép azonban, miután birtokába vette az országot, a Román Munkáspárt vezetésével hozzálátott az ország villamosításához. A Román Munkáspárt villamosítási terve nem e wägetet vifliainy- erőművek építését jelenti, hanem terv szerűen, céltudatos munkával a vü- ’anyérőművekíkel behálózzák az egész országot és a vidlamosanergia fyhasz rsálá'a az ország gazdasági életét, a mezőgazdaságot is ál téri ti a.z új technikai a’tapra. a korszerű n-iov üzemi ‘-ermelés a apjára, a szocializmus ét,, jára.

A Román Népköztársaság ötéve« terve előírja az ország iparosítását.

Románia az ötéves terv végéra fejlett szocáeéiisfia iparral rendelkező és a legnagyobb részében gépesített, mezőgazdasággal rendelkező ország lesz. Az ötiévcis terv végére az ipari össztermelés értéke 244 százalékkal emei- kiedik az 1950 es szinvoma hoz viszonyítva, a villamos erőmű vek 4.7 mik Mrd kilowattóra viílamosenergdáí, 8.5 millió tonna szenet, 10 milllió tonna kőolajat, 3.9 milliárd köbméter föd- oázt, 1.2 milllió tonna acélt temek — Nagy gondot fordítanak a lakásépítkezésekre is. 1955 végiére 2.8 milCfió négyzotméber területen új lakásokat építőnek.

A Z ÖTÉVES TERVBEN egyre na- gyobb gondot fordítanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésére is. Az ötéves terv végére 21.000 traktor szántja a román földeket egyre nagyobb tért hódítanak a román parasztok között a fogyasztási értékesítési és termo Sszövet,kezetek. A román falvaikban 1951 ben már több, minit 500.000 fogyasztási és értékesítő szövetkezet működött körülbelül 5 millió taggal. A román parasztság egyre nagyobb tömegei ismerik fel a várt fcűvi'lágo-sító munkájának eredményeképpen a kollektív mezőgazd»- síigi termelés előnyeit és egyre többen lépnek be a termelőszövetkezetekbe. A termelőszövetkezeteik Romániában is különböző fokozatúak és megkömy- nyítók a dolgozó parasztság útját a közös gazdálkodás felé. Természetesen Romániában is, mint nálunk, kíméleit- ien, é es harcot folytat a nép, a kizsákmányoló kúliákság oMen.

A román ötéves terv ezeken kívül oiőírja, az életszínvonal 80 százalékos növekedéséi is. A román ötéves terv az erős, fejtett é3 boldog Románia bé keterve.

A 16 mílilliós romén néppel együtt építjük a szocializmust, együtt harco- nnk a békéért a Szovjetunió-vezett* tegyőzhetetlen béke táborban.

Magyar Lfozlft ,