Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-02 / 153. szám

/ r VUÁO MOtíTAMAIEGYESÜLJETEK! Szabadonbocsátottak Jacquas Duclos elvtársit A párisi vádtanacs semmisnek mondotta ki * Jacques Duclos ellen indított cl'áráeil, valamint az elioga'ó párán csőt én elrendelte sz&badonbocsátésát. Az AFP felen lé m szerint Jacques Duclos este 8 órakor elhagyta B Santé bőr'önt AZ MDP B ARANYAM E GYEI PÁRTBI ZOTTJÁCÁN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM ARA 50 FILLER SZERDA, t»,)2 JlLll s A párt munkája az ifjúság között Farkas Mihály elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén ta Az MDP Központi Vezetősége ü'é féli Farkas Mihály elvtárs beszámoló iában a többi között a következőke mondotta: Mi tette szükségessé, hogy a Köz ponti Vezetőség meg tárgyat]» az ii jóság között végzendő pártmunka fel adatait? Mindenek előtt az, hogy mind erő teljesebben növekszik az új nemze óék szerepe, jelentősége a szocialdz mus építésében. Ez megköveteli pái tünktől, hogy behatóan fogtollkozzél az ifjúságunkban végbemenő poláti kai áta akulássai A párt világosai) kolíl, hogy lás.ja ifjúságunk politika gondolkodásának, egész magatartásé flak fejlődését, mert csak így tudj) meghatározni az ifjúság között vég­zett pártmunka eddigi eredményeit é hiányosságait, valamint ennek a fon to* területnek új feladatait. Mi jellemzi ifjúságunk jelenlegi po liti'kai ánapotát. gondolkodását é: magatartását? Milyen a mi ifjúságunl ma? Kifejeződnek© ifjúságunkban ii nzok a nagy változások, ame.yek né pt demokráciánk megszilárdításává', í szocializmus alapjainak lerakásár munkálkodva, egész dolgozó népüni helyzetében és öntudatában végbe mentek? Természetben, kifejeződnek A magyar dole ózó ifjúság ma nem az *mi vo t 8—10‘ évvel ezelőtt a régi népeden,-is rendszer alatt és nem is 0mi volt 1945—4Q. ban. a fordul« eve, a próletárdiktaitúra kivívása előtt Az országunkban, népünkben végbe­menő változások, népi demokrácián'! ösezfejlődése gyökeresen megváltoz­atta ifjúságunk létét, tehát öniuda tát, egész szellemét is. A vátozás ab ban áll, hogy a magyar dolgozó ifjú sag e.gvre szélesebb tömegei mine tudatosabban, egyr.s lelkesebben vesz n-ek részt abban a munkában, amely lyel népünk lerakja a szocializmui * «pjadt, építi a szocialista Magyar országot. Ez vonatkozik elsősorban i munkásifjústégra, de vonatkozik je >utös mértékben a dolgozó párasát- fiatalságra és a tanulóifjúságra is amply e^vre inkább vér dogozó né Púnk véréből, hús a húsából. He súlyos hiba volna mindebből azt a következtetést levonni, hogy a ma. ovar ifjúságiban már minden rendber Vdni hogy a DISZ egyet en feladata étvennii az ifjúság lendületét. Nem o-vtársiak, a mi ifjúságunkban még kprántsincs minden rendben. A mi >f jóságunk öntudatában, magatartásá- mu vannaik még jócskán hibák, ame °-ól nem hunyhatjuk be szeműn és amelyekkel (el kell vennünk f harcot. ‘Sztálin elvtárs sokszor hangsúyoz, , : hogy „az ifjúság a leghálásabb ta. fj * jövő.építése számára'1, mert a '.ög* társadalom mérgező szokásaitól e?., ^irományaitól épp az ifjúság -. obbé-kevéstobé mentes'", a mi nagy 'Feriink mondotta, hogy ,.az ifjúság a mi jövőnk, a mi reménységünk. ".V* 'hentes minden régi tehertől, s miVebben tesizi magáévá a lenini eszméket, mint bárki más " . «.Sztálin elvtárs arra is tanított ’ '^tinket, hogy ,,a mi ifjainik nem rrfdt rmá*í' Vannak sopánkodó, fé , ’ kétségbeeselt ifjak, vannak bát­rat)’stletv''<i*ma'c' olyanok, akik aka sukk. és törhetetlen gvözniakará- am'l ^ós-ek. Tehetetlen. hogy most. réeiu a7‘ életben szétszaggaljuk a tünk pesetátokat és újakat-terem­ig,, ’ Ehetetlen, hogy ilyen heiy- veiö^ velünk rokonszen Sven ftrnberek egynemű tömege le­ién. ' hogy atz ifjúságban ne legyen ^l^ződés. szakadás " ü ' ,s*'á|tini tanítás mindkét odaiát vonatT^be kell vennünk, mindkettő ^ tkcvzik a ml ifjúságunkra is. uLuW ifjúságunkra is áll az, hogy a mára ÍSabh talaj a jövő építése szó tói i, °fTY a muH mérgező szokásai. hagyományaitól a eqinkább w7**s- Hisz«, a 14-24 éves fiatal maszkok, amelyre a DlSZ-nek -tá lói'?01*1''11 kell, a felszabadulás id© döntfw^ 7~17 éves volt, életének hfmp élTnényeit, már nem a mu’.tbó . emr’lk ,<!°'f?nzó népünk fivőzelme-s fel- Ezért e^0nok korszakából merítette. kevéske1 a7> hogy az ifjúság so.kkall mu’t van terhelve és terlőzve a mint “fásaival és hagyományaival, ** idősebb «memzedékek. De e mondhatjuk-e, hogy a mi ifjú. Ságunkban már egyáltalán nincsenek nyomai a mült fertőzésének? Nem, nem mondhatjuk ell Figyelembe kel venni, hogy országunkban a kapita­lista osztályokat még nem számoltuk fel teljesen, van még kuákság, van­nak még maradványai a városi bur­zsoáziának, van kispolgárság, varinak még egyénileg gazdálkodó parasztok. Es mindezeknek gyermekeik vannak, akik magukkal hozzák az életbe an­nak az osztálynak, annak a rétegnek, rokoni és baráti környezetnek a szo­kásait és erkölcseit, amelyből származ­nak. Ezektől a rétegektő a munkás- iíjúság nincs kínai faliéi elzárva. A 20 24 éves ifjú. aki a felszabadulás­kor 13—17 éves, a fordulat évében pedig 16—20 éves volt, bizony még sokszor magával cipeli a nacionalista, a k erikáliis nevelés fertőzését is. A Legnagyobb hiba Lenne, ha a párt, ha a DISZ lebecsülné az ifjúság ne velősének nagy feladatait és e fék adatok nehézségeit, ha abból indulna ki, hogy az ifjúság úgyszólván már a maga egészében véglegesen, ingado. zás nélkül a párt mellett álil, már a párt biztos tártál ékserege. Még küzdenünk kell a mimkásifjú- ság soraiban a fegyelmezetlen,óég. 1 a munkához való felelőtlen viszony el­len. Még fellelhető ifjúságunk sorai­ban a cinizmus. Harcolnunk kell nem egyszer az aptiszemiiizniüs, vágy sb vinizmus ellen. Ez utóbbi nem egy­szer már a népi demokráciához ala­kítva' jeüfintkezik. Például abban, hogy szocialista építésünk sikereit, a „ma­gyar faj felsőbbrendűségévé " magya­rázzák. Ifjúságunk egy részében van még önző anyagiasság is, vaunak olya­nok, akik a hazához, a közösséghez való viszonyt kizárólag azon mérik, máit kapnak a társadalomtól és akik­nek 3z anyagi érvényesülésen, a kar­rieren kívül semmi sem fontos. Még nincs minden rendben ifjúságunk er­kölcse — nem utolsósorban szexuális erkölcse — terén, a szü őkhöz, a leá­nyokhoz, a családhoz való viszonyá­ban. A dolgozó nép soraiból az állam es a nép hatalmas áldozatai árán ne­velődő munkás és parasztszármazású tanulóifjúságunk bizony még nincs e.éggé fe vértezve a dolgozó néptől va.ó elszakadás, elidegenedés veszé­lyével szemben. Vannak a kozmopoli. tizmusnak is hatásai if jóságunkra: a nyugati táncok, öltözködés utánzása, a „jampeckedés" stb. Tapasztaltunk még negatív jelenségeket, túlzott anvagi igényeket, sőt követelőzés:. fe- lelőten viszonyt a tanuláshoz eler­nyedést, a nehézségek leküzdésénél. A mi ifjúságunkat a múlt burzsoá erkölcse általában kevésbbé terheli, minit a felnőtt nemzedéket — és ez :gy nagyon jói van — de ugyanakkor ifjúságunk kevésbbé van megedzve az élet nehézségűvel szemben, hiszen az ó múltja és felemelkedése még si­mább volt, mint népünk felemelkedése általában, ennélfogva g „sima" a ..bé­kés fejlődéssel , a sikerekké járó ve- szélyok: az elbizakodottság. a kitartás hiánya, a megalkuvás, vagy meglapu ás a nehéz, éldozatokait követető helyzetekben őt még inkább t any ege tik, mint az idősebb nemzedéket. A pacifizmus emyesztö és mérgező hatását, sem küzdöttük :* még ifjúsá­gunkban. Ezen a téren szintén s,ok a tan ni való. Amint az olvtársak az elmondottak­ból Láthatják, ifjúságunk nevetése te. rén pártunk nagv feladatok elvégzése előtt éli. Farkas elviére ezután a DISZ szer­vezeti erejéről beszélt, hangsúyozva hogy az új nemzedéknek nem a döntő többsége, hanem csak kisebbsége, mintegy 35 százaléka van a DISZ ben. Gyengeségei és hiányosságai dacára — folytatta Farkas elvtárs — a DISZ. de különösen az útiörö-inozgii'oni mar komoly erőt képvisel az ifjú sár kö­zölt. Padunknak azonban a DISZ fej­lődését" nemcsak szervezeti, de poiili l kai szempontból is meg kell vizsgál­nia. Miiven politikai célokai és Diadalo­kat tíizött ki pártunk a DISZ 'elé és hogyan oldotta meg ezeket a DISZ? Pártunk Központi Vezetősége a DISZ alakuló kongresszusához intézett levelében ezeket a oélokat és felada­tokat a következőkben foglalta *•»<*4 „A Dolgozó Ifjúság Szövetségének megalakulása lehetővé teszi, hogy a magyar ifjúság, a Komszoinol dicső példájához hasonlóan, szo­rosan a párt mögött felsorakozva, betöltse hivatását a szocializmus építésében: minden területen a párt legjobb segítője, a szocializ­mus építésének rohamcsapala le­gyen. A Dolgozó Ifjúság Szövetsé­gének megtisztelő hivatása, hogy erre a feladatra felkészítse a ma­gyar ifjúságot. Ezért a szövetség vezetőinek meg ke'.l szívlelniök l.cnin tanítását: „Az ifjúság fel­adatait általában, a kommunista ifjúsági szövetségek és minden­féle más ifjúsági szervezet fel­adatát különösképpen egyetlen szó­val lehelne kifejezni: tanulni“. Az if júság között végzett munkában azonban csak kezdeti eredményekről lehet beszélni. Dolgozó és tanuló ifjú-^ Ságunk nagy7 politikai változása és fejlődése mögött a DISZ — és tegyü'k hozzá — a párt munkája az ifjúság között általábanvéve elmaradt. Ennek a nem kielégítő helyzetnek az oka döntő mértékben ahban kere­sendő. hogy pártszervezeteink mind­máig j nem értették meg eléggé a Komszomolhoz hason'ó . ifjúsági szer­vezet jelentőségét, ezért nem fordítot­tak rá elég gendot. nem vezették, tá­mogatták s nem ellenőrizték eléggé. A felelősség az ifjúság közölt végzett munka nem kielégítő helyzetéért első­sorban a pártot terheli. A DISZ. e'v- társak. csak a párt vezetésének biz­tosítása állal válhat a dicső Komsz.o- molthoz hásonló forradalmi ifjúsági szervezetié, a magyar nép új nemze­dékének olvan harcos iskolájává, amely szocialista szellemű nevelésével átfogja a fiatalok döntő többségét. A DISZ fejlődése nem kielégítő azért sem. mert sokáig érezletle ha'á- sát munkájában az, hogy kél évvel ez­előtt különböző rétegszervezetekből, a SZlT-ből, az EPOSZ-ból, a Diákszö­vetségből, és a laza MlNSZ-ből szüle­tett meg. Ezekben a vegyes összeté­telű réteg-szervezetekben nem voll megfelelően biztosítva a párt vezeté­se s ezért nem is dolgozhattak kielé­gítően. pártunk politikájának szellemé­ben. Akkor, 1948-ban még nem voltak meg a politikai féltél elei annak, hogy pártunk vezetése alatt egy egységes ifjúsági szervezőiét hozzunk létre. Csak jóval a fordulat éve után lerem- lődlek meg ennek a feltételei. Erről Rákosi elvtárs, a Központi Vezetőség 1950 február 10- i ülésén tartott bc- síáimolójában a következőkel mon­dotta: * ..A* ifjúság körében megérlek a dolgozó fiatalok minden réteséi egységesen összefogó szervezet lét­rehozásának előfeltételei. Az ifjak megértették, hogy eljött az ideje, hogy nálunk is meg kell terem­teni azt az egységes szervezetet, amely a Szovjetunió Koniszomnl- jához hasonlóan elősegíti az ifjú­ság szocialista nevelését és pár­tunk utánpótláséi az Ifjúság köré­ből,“ Rákosi elvtárs ebben a beszédében pártunk új ifjúsági politikáját vgiette fel, ami nacv je’en,tőséggel bírl nem­csak az ifjúsági mozgalomban dogzó párttagok. d,e egész pállunk számára is. Hogy mit jelenteit partizok új ifjú­sági politikája és ezzel kaix’.solalovan müven új feladatok állanak pártszer­vezeteink előli, mindezt a Központi ' ezetőség a párt ifjúsági szöveliégé- tek Létrehozásával kapcsolatosan a Pártszervezetekhez intézett levelében balározia meg. Ebben a levélben pár-, tünk a következőkre utasitotla szerve­zeteit: 1. Rendszeresen irányítsák, segít­sék é.s ellenőrizzék a hozzájuk ler- tozo Ifjúsági szervezetek munká­ját. Minden pártbizottságban és pártszervezetben közvetlenül >. tlt- kar vagy n szervezőtitkár felelős az ifjúsági szervezet munkájáért. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a pártszervezetek vezetőségébe és a pártbizottságokba beválasszák az if fosáéi szervezet, illőivé bizottság titkárát, amennyiben nái-tunk tag­ja. Ahol ez nem történt meg. ott is be kell vonni az if jvisági "szer­vezet titkárát a Pártvczctöség ---------- Bumkájáli*. . ________________________~ ír «X________ 3. Biztosítani keli. hogy a fiatal párttagok és tagjelöltek lehetőség szerint az ifjúsági szervezetben végezzék pártmunkájukat, A tapasztalatok azt igazolják, hogy pártszervezeteink nem* értették meg eléggé azokat a feladatokat és köte­lességeket sem amelyeket a Központi Vezetőség levele az ifjúsági szövet­ség vezetésével kapcsolatosan felve­tett és ennek következtében nagyon hiányosan hajtolták végre. A DISZ is hibát követett e\ mert nem törte ma­gát, hogy érvétiyesílze » párt vezeté­se állal biztosítóit jogait, nem törődött eléggé a maga részéről azzal, hogy mindenütt megkapja azt az irányítást, és azt a támogatást a pórt részéről. amely nélkül eredményesen dolgozni nem I ud. E legfontosabb hibák mellett a DISZ "fejlődését komolyan zavarta és még ma is zavarja — funkcioná­riusainak igen nagyméretű fluktuá­ciója. Hogy milyen komoly hiányosságok mulatkomak pártszervezeteink mun­kájában a DISZ vezetése lerén. azt a DISZ szervezetekben és részben a DISZ intéző bizottságéban is albur- jánzott bürokratikus vezetési stilus is igazolja. A DTSZ-szervezetcV és részben az inté7Ő bizottság vezetési stílusára nagymértékben jel emző a 'ömegek- tö! való elszakadás., A DISZ vezetői hosszú hónapokon át nem járnak ki a DISZ alsóbb szervezeteihez, me­gyei, városi, járási és különösen üzemi szervezeteihez. Nagyon ritkán — vagy egyáltalában nem fordul elő az, hogy a DISZ vezeiői ifjúsági gyűléseken az ifjúsághoz szólnak. Felvetődik a kérdés, hogyan „irá­nyítanak“ tehál mégis a DÍSZ ve- ze'őszervei a tömegekkel való eleven kapcsolatok hiányában? ErTe csak az­zal lehet válaszolni, hogy a körleve­lek halmazával és rengeteg belső ülésezéssel. A DISZ vezető szerveinek munkatársai idejük tekintélves részét üléseken é« határoztok, körlevelek megírásával tőlük el. A DISZ intéző­bizottsága és titkársága például 1952 január 1-lői június 6-ig 42 batároza tol küldött a megyei bizottságoknak. Ezeket a központi határozatokat a megyei bizottságok szintén újabb ha­tározatokká dolgozzák fel és azokat a járási bizottságoknak küldik meg. Megállapítottuk például, hogy a pesl- megvei DISZ-bizotl*ág az elmúlt év­ben 129 határozatot kapott a DISZ központjától. Feltételezhetnénk, hogy akkor, ami­kor a DISZ nagyrészt körleveleken és határozatokon keresztül vezet, meg­lesz mindent, hogy azokat ellenőrizze is. Sajnos, mee ketf. azonban állapí­tani. hogy a DISZ Intéző bizottságá­ban hiányzik a vezetésnél az ellen­őrzés, Kévéséi — vajmi keveset — törődnek a DISZ-nél a hozott határo­zatok sorsával, végrehajtásával. A DISZ intéző bizottsága nem nézi meg rr -sen. hogy mi a további sor­si i büsZ szervezeteinél hozott hatá­rozatoknak. hogyan hajtják végre s egyáltalában végrehajtják-e a hatá­rozatokat. Nem adják meg e végre­hajtáshoz szükséges támogatáet és ísv nem is tudják, hogy az alsóbb DlSZ-szervezetek az intéző bizottság határozatainak nagy részéről már rég meg :s fe'edkeztek. Pártszervezeteink­nek a jövőben feltétlenül meg keli mindent tenniük annak érdekéhen, hogy megtanítsák a DlSZ-szervezetek vezetőit a kommunista vezelés stílu­sának elsajátítására. A DlSZ-sjerveze- tek vezetői értsék meg: a jó veze­tésnek d.önlő feltétele az. hogv ismer­jék a tömegeket, ismerjék saját szer­vezeteiket. hogy állandóan és folya­matosan e'evrn kapcsoialban legyenek az ifjúsági tömegekkel és szerveze­teikkel. A DISZ-re is teljes mértékben érvénves az a sztálini tanítás, amelv az ellenőrzést u párünunka egvik döalő ténvezőjének tekinti. A DISZ munkáját gyengítette to­vábbá az. a szektariánus szellem, amely fel'e'lieló » DISZ szervezetei­ben és amely főbbek közöli kifejezés­re jut ahban is. hogy mechanikusan kopirizzák a pártol, annak módsze­reit. továhhá ahban. hogy számos DLSZ-szervezet elhanyagolja az ifjú­ság sport- és kulturális kérdéséivé! való fojlalkozáii. ___t, Na gyon komolyan fel kell pártunk­nak figyelnie arra a tényre, hogy a DISZ-ben lényegében a Í6—20 éves fiatalok vannak, tehát a fiatalságunk csak öt korosztálya. Igaz, ennek az öt korosztálynak nagy többsége bent van a DISZ-ben, de az is igaz. hogy a fiatalság hat korosztálya majdnem teljes egészében hiányzik a D1SZ- szervezetbőL A 20 éven felüli ifjúság lávoltartja magát a DlSZ-től, meri » DISZ politikai, nevelő, kulturális mun­kája nem elégíti ki igényeit. A DISZ bürokratikus vezetési stílusa, a tönie- geklöl valló részbeni elszakadása és az a tény. hogy a DISZ funkcionáriu­sai közül még ez,év márciusában a központban 25 százalék, a megyékben 50' százalék. Budapesten 56 százalék 16—21 éve* volt, szintén nem hatott valami nagy vonzóerővel a 20 éven felüli fiatalságra. Ezen a téren az utóbbi időben történt némi javul«* a DISZ-ben. Pártunk Politikai Bizottsága ez év februárjában felfedte a DISZ-nek e komoly hiányosságait és megtette a szükséges intézkedéseket ezeknek a hiányosságoknak a megszüntetésére, k Politikai Bizottság február 28 án ho­zott határozata a pártmunka mrgerő- sitéséfö'. az ifjúság között * követ­kezőképpen intézkedik: ..Arra kell törekedni, hogy a 24 éven aluli fiatalok elsősorban a párt legfontosabb .segédcsapata- ban, a DISZ-ben dolgozzanak, po­litikailag ott képezzék magukat é.s aktív munkát ott végezzenek. A pártbizottságok é.s a pártszerve­zetek a DISZ szervezeti megerősí­tése és a párt egészséges utánpót­lásának biztosítása érdekében a 24 éven aluliak közül tagjelöltnek csak a termelésben. a tanulásban, a társadalmi munkában kiváló ér­demeket szerzett fiatalok legjobb­jait vegyék fel. A pártbizottságok ellenőrizzék és segítsék elő. hogy a területükön dolgozó DISZ-bizottságok vezetői és munkatársai, valamint fonto­sabb DlSZ-szervezetek titkárai kel­lő politikai képzettséggel és ta­pasztalattal rendelkező, a faladat ellátására alkalmas — lehetőleg 20 éven felüli — káderek legyenek és hogy a DlSZ-bizottságokban és a vezetőségekben kialakuljon egy stabil mag olyan fiatalokból, akik már túl vannak a kötelező katonai szolgálaton, valamint a női káde­rekből, A pártbizottságok a DISZ szervek megerősítése céljából ad­janak a DISZ-nek politikailag fej­lett és lehetőleg már pártiskolát végzett. 24—26 éves pártkádereket és segítsék, hogy a hatáskürükha tartozó Df.SZ.vezetők mielőbb el­végezzék a beosztásuknak megfe­lelő pártiskolát.“ A Politikai Bizottság február 2* I határozata az ifjúság között végzendő párlmunka és a DISZ politikai és szervezeti fejlődésének új szakaszát nyitja meg. A határozat eredménye­ként n DISZ-ben komolyan meg kell, hogy nőjön a politikailag fejlett veze­tők száma ami törvényszerűen mag« után kei'.!, hogy vonja a DISZ szerve­zet magasabb színvonalú politikai na- velőmunkáját, az ifjúság eredménye­sebb beikape»olását a termelésbe t szocJalista versenybe, a tszcs-k meg­szilárdításába; maga ntin kell, hogv vonja a jobb tanulást. A Politikai Bi­zottság e nagyjelentőségű határozatá­nak heves végrehajtsa jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megnőjön * DISZ vonzóereje, népszerűsége az ú) nemzedék milliós tömegéJieh és ezen belül a 20 óven felüli ifjúság körV.t is, ami kifejeződik majd a DISZ '»(- létszámának gyorsabb növekedésében örvendetes lényként lehel megáll t- pltani, hogy a Politikai Bizottság feb­ruár 28-i határozatát pártszerveze­teink, kill ön ö sen megye1, vá'usi, járási bizollaágaink eredményeven kezd V végrehajtani. Június (V íg, nem te.ie» »dalok szerint országosan több m nt 3200 párttagot küld’>k i'Írisz i:'''ese­teink a DISZ erősítő-őre. De a DISZ nem k'.szült fe! eléggé arra, hogv ezt a pjrt-meseröaííést szervezetein Izeiül gyorsan és átgon­doltan lebonyolítsa. Vontatottan Alit tolták funkcióba az új kádereket á* (FoJytwté* « 2. old«loe)

Next

/
Thumbnails
Contents