Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-06 / 157. szám
1932 JULIUS 8 N IPLO s Vasárnap nagygyűléssel ér véget a Béke Világtanács berlini ülésszaka Berte (MTI) Ä Béfce Világtanács berlini rendkívüli ülésszaka vasárnap délelőtt a sportcsarmókiban tartandó nagygyöCéssel ér véget. A nagygyűlésen Joliot-Cnrie professzor, a Béke Világtanáes elnöke és a világot átfogó h* lakna* békemozgalom több más vezető «nemélyisége szól a német főbíró» lakosságéihoz. A Béke Vlhfcgtanáes a telje» ülésen áttért a berlini ülésszak napirendjén szereplő harmadik pontra, * fegyverkezési versennyel és az öt hatalmi békeegyezménnyel ftssze- Í0«g« kérdések tárgyalására. Ehhez • naipdreadá pontihoz elsőnek Jean Laffitte, a Béke VTlágta- náos főtitkára ezőlt hozzá. Laffitte hangsúlyozta, hogy az öthat almi bé- heegyenményéért folyó harc nem érhet vé^et a folyamatban, tévő aláírásgyűjtő akcióval. Ezt a harcot még széCe- •efbib keretek között kell folytatni tnsmiadífúg, amíg az öt nagyhatalom képviselőíi megkötik éa aláírják a bé- keegyennémyL Minden becsületes ember öthatatmi hékegyezanény létrehozását követeli, ■sert a háború elhárítására nincs hatásosabb eszköz, mint a nagyhatalmaik egymásközötti megegyezése. Mozgalomnak még sohasem volt annyi híve, mint a mi mozgalmunknak. Ez art jelenti, hogy reális kilátás van a béke megmentésére. Az ez év végén megtartandó világkongresszus előkészítését minden országban újaibb békeharcosok toborzásával kell összekötni. Ki kell szélesítenünk mozgalmunk eddigi kereteit, be kell vonnunk a bSkekürdelembe mindenkit, aki ellenzi a háborút. Az emberiséig fele mozgalmunk mögött áH Most az a liegfontosabb feladatunk, hogy megnyerjük a békéért folyó harcnak az emberiség másik felét is — hangoztatta Jean. Laffitte. Infeld professzor, lengyel küldött rámutatott: Meg kell győznünk. Amerika lakosságát arról, hogy a világ békéjéért vívott küzdelemmel az amerikai nép boldogságáért és boldogulásáért is harcolunk. Beírnál angol tudós részletesen ismertette az ENSZ leszerelési bizottságában folyó tárgyalások mai é!Cá- sát és kijelentette, hogy a bizottság munkája mindenesetben az amerikaiak aknamunkáján szenvedett hajótörést. Az amerikai imperialisták béSketie- nes tevékenységét Alekszamdr Kornyej csuk szovjet küldött ismertette. Hangsúlyozta, hogy az amerikai háborús uszítok csak a népek nyomására egyeztek bele a leszerelési bizottság megalakításába. Komyejosuk példák hosszú során mutatta be, hogy az Egyesült Államok .és csatlósai mint változtatják az ENSZ leszerelési bizottságát a hadseregeik további felfegyverzését előmozdító bizottsággá. A szovjet küldött felhívta valamennyi ország haza. fiait, hogy fokozzák harcukat az öthatalmi békeegyezmény megkötéséért, a tömcgirtásra alkalmas hadieszközök betiltásáért, továbbá azért, hogy az öt nagyhatalom a jelenlegi színvonalhoz képest 33— 50 százalékkal csökkentse fegyverzetét és fegyveres erőit. Eugénie Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség Sztá- lin-békeíiíjjal kitüntetett elnöke felhívta a német nőket, hogy erőteljesen vegyenek részt népük békeharcában. A Biztonsági Tanács július 3-f ülése Newyork (TASZSZ): A Biztonsági Yenács július 34 ülésén sa Egyesült Államok küldötte újabb provokációs és rágalmazó jellegű határozatterve- setet terjesztett élő, indítványozta, hogy ,.ítéljék el' az Egyesült Államok efe»n Irányuló hazug vádak emelésének éa terjesztésének gyakorlatát.“ KUljetentekte: „Nem szorgalmazza“ a haladék. talan szavazást, hogy a Biztonsági Tanács tagjai tanúimányozhássák azt. Maiik eVtárs, a Szovjetunió képviselője hangsúyozta: A szovjet küldöttségnek nem kell idő az Egyesült Államok legújabb rágalmának tanulmányozására- Ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió ellenzi minden olyan kérdésnek vagy határozati javaslatnak a Kínát Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőt távolléiében történd megvitatását, amely a Koreában baktériumfegyvert alkalmazó amerikai csapatok eljárásával függ össze. Az amerikai küldöttség és az Egyesült Államok kormánya — mondotta MaíRk elvtárs — a kérdések amerikai, — nem pedig nemzetközi — tárgyalási módját akarja a Biztonsági Tanácsra kényszeríteni. A Szovjetunió képviselője végül tiltakozott a Biztonsági Tanács ülésének idÖE'lötti befejezésére előterjesztett amerikai javaslat ellen és indítványt terjesztett elő, hogy a Tanács kezdj« meg a napirend következő pontja, az új ENSZ tagok felvételéről szóló javasát tárgyalását. Gross, az Egyesült Államok képviselője ellenezte a szovjet küldött indítványait. Malik elvtárs válaszában felhívta a Biztonsági Tanács tagjainak figyelmét, hogy az amerikai küldöttség azért nem hajlandó megtárgyalná eat a kérdést, mert az amerikai külügyminisztérium nem tud állást foglalni, továbbra is makacsul ellenezze e a 14 állam felvételét, vagy valamiképpen módosítsae ezt az d'táspontot. Ezért va^ szüksége az amerikai küldöttnek, hogy halogassa a kérdés megvitatását. Az amerikai küldött kijelentése —, hogy a tagfelvételi kérdés megvitatásával kapcsolatban nem számít „pozitív eredményekre“ — azt mutatja, hogy az Egyegült Államok küldöttség« meg akarja akadályozni a kérdés sikeres megoldását, A-, amerikai küldött már előre balsikerrel fenyegetőzik. Az amerikai-angol tömb kéviselőé leszavazták azt a szovjet javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács haladéktalanul lásson hozzá a tagfelvétel) kér. dés meglárgyáásóhoz. Az amerikai- angol tömb elfogadta a Biztonsági Tanács ülésének idő aló Ma befejezéséről szóló javaslatot. Csujkov hadseregiáborüok liltako/ó levele a németországi amerikai és francia főbiztoshoz Berlin (TASZSZ): Csujkov hadsereg tábornok, a németországi szovjet ellenőrző bizottság elnöke július 2 án levelet intézett a németországi amerikai és francia főbiztoshoz. Leve é- bem tiltakozott amiatt, hogy amerikai és francia repülőgépek jogsértő módon berepültek a Német Demokratikus Köztársaság légi'terébe. Csujkov hads'eregtábornok több konkrét esetet sorolt fel annak bizonyítására, hogy amerikai és francia repülőgépek durván megsértették a Német Demokratikus Köztársaság területe fölött érvényes repülési szabályokat. Rámutatott, hogy ezekre a jogsértő cselekményekre annak ellenére került sor, hogy a szovjet. rt\egszáiló csapatok főhadiszállása fígyehneziette az amerikai és francia katonai hatóságokat. Csujkov hadseregtábornok követek te: tegyenek szigorú intézkedéseket az amerikai és francia repülőgépek jogsértő repüléseinek megakadályozására és hangsúlyozta, hogy a jogsértő repülésekért teljes egészében az amerikai és a francia megszálló hatóságokra hárul a felelősség. Magasrangú amerikai repülőtisztek titkos tárgyalásokat folytattak Koreában Nem sokkal a Jalu menti vizierömü vek ellen intézett terrortámadás után magasrangú amerikai repülőtisztek egy csoportja érkezett Koreába, hogy újabb katonai kalandokat készítsen elő. A magasrangú amerikai repülötisz. tek titkos értekezletet folytattak ame rikai katonai parancsnokokkal. Egv keszoni megfigyelő megállapította: az amerikai repülötábornokok titkos tevékenysége és Van Fleet kijelentése arra mutat, hogy az amerikai agresszorok újabb összeesküvő. seket szőnek. A koreai kínai népi erők azonban éberen őrt állítok az amerikaiak minden újabb katonai kannájával szemben. * Tartsuk be a tűzvédelmi szabályokat az aratásnál és cséplésnél A minisztertanács határozata és a belügyminiszter utasítása alapján a helyi tanácsok irányításával) megkezdődött a terménybetakarítás. Népgazdaságunk szempontjából igen fon_ tos. hogy a betakarítást gyorsan és tűzkár mentesen hajtsák végre. Termő nyelük tűzvédelmét csak társadalmi alapon lehet biztosítani. Ezért a tanácsok 'már jó előre megszervezték a figyelő és tűzkészüttségi szó'gála tot. E szolgálat elvégzésében a DISZ fiatalok keli1., hogv példát mutassanak. Az aratás .megkezdésénél helyes, -ha betartjuk a tűzveszélyességi sorrendet. Először mindig a vasút és az utak mentén kezdjük meg az aratást. A learatott gabonát az előírt tűztávolságra hordjuk össze, tűz ellen védő- szántéssal óvjuk. Mielőtt a behordást megkezdenénk, igen fontos nemcsak egészségügyi, hanem tűzvédelmi szem pontból is, hogy udvarainkat szérűinket kitakarítsuk és gondoskodjunk a szükséges tűzvéde'mi eszközökről (víz, szákracsapó, veder, stb.). Lehetőleg minden dolgozó paraszt közös szérűn csépeljen, mert ez nemcsak a csáp lesi munkálatokat gyorsítja, a gép üresjáratának idejét csökkenti, de tűzvédő mi szempontból is nagyjelentőségű. A belsőségre való behordás Veszélyezteti egyéb építményeinket is, éppen ezért ide csak kétszáz kereszten alul és az előírt tűztávolságok betartásával lehet behordani. Cséplésnél leggyakrabban a traktorok kipuffogócsövéböl kipattanó sz,lk_ rákból keletkeznek tűzesetek. A kí- puffogócsőre szikrafogót kell tenni, cséplésnél dohányozni nem lehet, csak az erre a célra kijelölt területen. Nagyon gyakoriak a gyermekjátékból keletkezett tüzek Különösen ezekben az időkben fontos, hogy gyermekeinket napközi-otthonokban helyezzük el, mert ezzel is életüket éa népünk vagyonát védjük. A tűzvédelmi szabályok betartásával elősegítjük szocialista hazánk építését a béke védelmét. Ismerkedjünk meg; a fold országaival JUGOSZLÁ VIA (tagos zlúvia tér fi Icte 255.000 y négyzetkilométer, lakossága 14 millió, amely főleg egymással rokon délszláv népekből, szerbekből (az ö«sz_ lakosság 39 százaléka), horvátokból, szovénekböl, macedónokból és cma- goriakból á’Q, kiknek bár nyelvük közös, de a fejlődés különböző feltételei miatt elkülönültek egymástól. Külön szokásaik, külön irodam.uk és művészetük alakult ki. A szerbek és crnagoraiak cirill, a borvátok és szí»vének Látón betűvel írnak. Felszíne nagyobbrészben hegyes, az egymással váltakozó völgykatlanokait és fennsíkokat folyók szelik át. Hegyed elérik, sőt helyenként meg is ha. feidják a 2500 métert. Az ország egy- karmadát erdők borítják, de vannak szinte teljesen kopár részed is, mint például a Horvátország nyugati részén és az Adriád tenger partján fekvő Dinara hegység. Az ettől északnyugatra fekvő Kársát mészkőhegységben a ví2 'földalatti folyókat és barlangokat hol zott létre. Ezekkel az úgynevezett karszit-jelensógekkel a többi m észkő - .hegységben is találkozhatunk. A barlangokat és a földalatti fólyókat a ju_ go szláv nép mindig a megszállók elfedi harcra használta fel. 1940 és 45 között is ezek voltak a német meg- raáfoők elleni támadások kiindulópontjai. Éghajlata eltérő. A déli részek ég hajlata inkább földközi tengeri, míg északabbra és főleg á belső területek éghajlata mérsékelt. Foiyói közül ® Duna, Tisza, Dráva és Száva jelen- fős hosszúságban hajózhatók, a többi f° yói nem hajózhatók. Különböző ásványi kincsei között a 'fegje&mtő&ebb a réz, króm és bauxit, vannak vas, szén, arany és ezüstbá- eyái is, ámbár vasból és szénből behozatalra szorul. Jugoszláviát a Szovjetunió szabadi. tolta jc] a fasiszta elnyomás alól. Ez megteremte!fe a jugoszláv népnek azt ° lehetőséget, hogy hat, önkormány hattal rendelkező köztársaságból, Szer hiúból, Horvátországból, Szlovéniából Macedóniából, Bosznia-Hercegovinából e« Crna Gorából Föderatív Köztársa- ságot létesítsenek. De Titoval az élen egy hazaáruló "kk az igazi hazafiak gálád meglé- vesztésévé/ és ü'dözésével magához tagadta a hatalmat, Jugoszláviát fasiszta rendőrállammá alakították át és szőröstüLbőröstül eladták az imperialistáknak. Jugoszlávia mezőgazdasági ország. Nagyipara al'dg fejlődött ki. A lakos ság 87 százaéka falun él, a városokra csupán 13 százalék jut. A jugoszláv nép a felszabadulás után fel akarta építeni a szocializmust, iparosítani akarta az elmaradott országot. A Tito- felákk erre előhozakodott saját ..ötéves tervével", amit csak a nagyzási hóbort ,,ötéves tervének“ nevezhetnénk. A népi demokratikus országok az ötéves tervek előtt még előzetes terveket dolgoztak ki és hajtottak végre, amelyek főként a háborús károk megszüntetésére szogálitak. Ilyen volt a mi hároméves tervünk is. A titóisták azonban — bár a háborús pusztítások elég nagyok voltak, — semmi ilyen előzetes tervet nem tűztek ki, ők mindjárt az ©lején a szocializmus építéséről beszélitek, amelyet lényegébe,, az „ötéves tervben" akartak végrehajtani. így a TitoisfáU nem keveseb. * bet tűztek ki, minthogy 1947— 1951ig a, 19,19-e- évi színvonal 594 százalékára emelik az ioari termelést, a tenne őeszközök előállítását pedig 725 százalékra. Ezek‘a számok már magukban véve sem egyebek a fantasztikumnál, melyet a titofasiszták a többi között azért tűztek ki. hogy lejárassák a szocializmus eszméjét a jugoszláv rén előtt. Még a Szovjetunió sem tűzött ki maga elé ilyen ha la.rnas százalékú feladatokat, amikor az iparosítás a legnagyobb ütemben foyt. Egyetlen népi demokratikus ál. i'am sem tűzött maga elé ilven magas százalékokat, bár közülük a lep- többen jóval nagyobb ipari potenciá vai és a termelés fejlesztésének jóval nagyobb feltété.éve' rendelkeztek, mint Jugoszlávia. A titoisták tervei szerint, Jugoszláviának öt év alatt ioari nagy Hatalommá kellett volna fejlődnie. Es mindezt olyan soviniszta sra vakkal fűszerezték, hooy ., luggszlá- via képes önéi éan is felépíteni a szó. ciailizmust“, tehát a Szovjetunió nélkül, Alá már azonban tudhatjuk, hogy mi lett, ebből az „ötéves tervből“. _ Ju goszlávia gyarmattá vált, a nyere- anyaookat kiviszik, az amerikaiak ak- oázzják ki. Az amerikaiak aknázzák ki és viszik el a rezet, krómot, baiuxL tót, az amerikaiak aknázzák ki az olajat, a legfonlosabb gyárak, bányák és Je’.'őhe yek az amerikaiaké, a jugoszláv bankokat összevonták egyesítették a títofaisfezták, hogy átadhassák az imperialistáknak. A Tiio-bandának azonban nem volt elég az ország teljes eladása. Még ő fizetett kártérítésit a jugoszláv munkások verejtékes munkája árán a kizsákmányolásért. A tito fasiszták megfizették a háborúban megrongált, korábban államosított üzemeket, kártérítést adtaik azokért az üzemekért, melyeket az angol-amerikai é-s más tulajdonosok már rég élad tak a német, monopoltőkéseknek, a liegfonvosabb üzemekri • nem jövedelmezőkké nyilvánították és visszaad ták régi tulajdonosaiknak és végiül megalázó feltételek mellett köicsönö j;et fektettek be és ezeket a kölcsönöket az imperia ásták kezére játszott üzemekbe ruházzák be. A fasiszta Tito segítségével tehát a jugoszláv nép ről nem egy, hanem három bőrt húz nak !«e a jenki bankárok. Jugoszlávia példája bebizonyítja azt is: nincs szocializmus a Szovjetunió nélkül. Ha az amerikai és más imperialisták három bőrt húznak le a jugoszláv dolgozó népről, akkor Tito a negyediket húzza .e. A belgrádi áruló és klikkje fényűző életet éi, mrg a jugoszláv munkások átVoos havi keresett 3000 dinár, eg.y féríMnq pedig ugyan csak 3000 dinárba kerül. A jugoszláv népet sohasem zsákmányolták ki úg y még. mint ma. De a jugoszláv parasztság helyzete sem rózsásabb. A dolgozó narasztsácr rgyrószét a Htóista áiszövetkezetekbe. a zadrucákba kónysrerítették. Ezekben a .. sző vet kezeitek ben “ kulákok a vezetők, a jövedelmet is a bevitt fö d után állapítják meg, ami megint csak a kulá'kokmk kedvez és a kulákok tetszés szerint az ő saját földjükön doilgiözitatjék a perasztokat. Nem véletlenül mondotta már nem egv kúrák, hogy „sosem volt még annyi cse lédi-tm. mint most.“ A parasztok azon ban otthagyják a zadrugákat. A tilo_ fasiszták erre a iiegkímél'eí'l'enebb tér. rorrai váJaszjolnak: Macedóniában például 50 parasztot ítéltek halálra, mert. otthagyták a zadrugákat. A ionban a nem zojruíábbao lévő parasztság helyzet© sem jobb. 70 ezer kulákgazdasárr va,, Jugoszláviábain, de ez két és félszer több földdel rendelkezik, mint a 629 ezer dolgozó parasztgazdaság. Ez azonban még korántsem ad teljes képet a parasztság kizsákmányolásáról Az adók is szédületesen emelkednek. Í951ban háromszorosára vetették ki a parasztgazdaságokra ‘kivetett állami adók ö.sszegét és megháromszorozták av egyházi adók összegét. Az adókivetést a helyi bizottságok végzik, ezeknek a zöme pedig kü.ákokból áll, akik természetesen a do gozó parasztokra hárítják a kulákok amúgyis csőkké ni.ett adójának nagy részét is. A jugoszláv parasztságra olyan ma gas beszoigáitatási mennyiséget vetettek ki a titoisták. hogy a jugoszláv parasztnak még az egész teirméso is kevés sokszor. Erre az udbások körül- lógják a falvakat és elrabolják a jugoszláv parasztok termését. Jugoszláviában ma a háborús fasiszta terror dühöng. A költségvetés 70 százalékát fegyverkezésre fordítják közel egymillió ember v^tn fegyverben. 250.000 ellenálló munkás és paraszt sínylődik Rankovics börtöneiben, két_ millió embert hajtottak kényszermunkára a katonai építkezésekre, 20 ezer forradalmi gondolkodású tiszt és katona szintén börtönökben é.s koncentrációs táborokban sínylődik, ezzel szemben 20 ezer hitleristákkal együtt működő háborús bűnöst bocsátottak szabadon és természetesen magas helyekre osztották be őket. \ jugoszláv n-pet a Szovjet- ' * unió és a népi demokráciák e _ jen akarják uszítani. A jugosz'áv sajtó. rádió a .szovjet tömb“ háborús késizü’ödéseiről üvöltözik, a jugoszláv művészatet fasizáfják és a háborús hisztéria szolgálatába állítják. 1950 ben pé’dáü Belgrádban 3.200 szór játszottak amerikai finneket. ‘5.760-szor angolt és mindössze 270 szer jugosz'.ávot. Ezek a filmek kö. zöt-t a., „Őrnagy és a kisfiú“ például azt akarja elhitetni a jugoszláv néppel. hogy az amerikai gengszterek, akik vegyifegyverrel és baktériummal irtják a lakosságot Koreában, nem is agresszorok. hanem fö’.dreszá'l.lt ángya ok. A jugoszláv dolgozók azonban bojkottál jók a sajtót: egyszerű on nőm veszik meg, a filmeket nem ritkaság, hogv üres nézőtér előtt ját.sz- szák; a szkopliei Haladás filmszínházban az. egyik előadáson 10~T2 ember volt ott, a nézőtér sötétjéből pedig mindenütt olyan hangok hallatszanak: „Adjanak szovjet filmeket.“ A tugoszláv nép harcok A jugoszláv munkásosztály nem tűri a ki áru--'’ - tást. ,r.'©m tűri, hogv négy bőrt nyúzzanak le róla. A dolgozó parasztság ru‘m hajlandó kényszermunkán dolgozni, azért izzadni és verejtékezni, hogy a ti'tofasiszták és az imperialisták zahálják fel terményét. Egyre magasabbra csap á harc lángja, egyre szervezettebb lesz. A harc vezetője az interna. ^ cionalista munkásosztály. Hajókat sii lyesztenék el. mint például a ProOetanka és Koszmai nevű fegyvert- szállító hajókat. Hadianyaggyárakat röpítenek a levegőbe, mint például a Zvecsen-gyárat, vonatokat siklatnak ki, stb. A jugoszláv munkálok ugyanakkor mind szervezettebb formákban, illegális csoportokat alkotva bojkottál- iák a titóista, álcázott fasiszta szerveket. A títólsta szakszervezetekbő például félmillió tag lépett ki rövid idő alatt. A jugoszláv dolgozó parasztság is a legkülönbözőbb mócton, s-okolda'-ü- an harcol. Ezerszámra szöknek meg az „önkéntes munkából“, ellenállnak a ti'tóLsda rablófosztogatóknak, fényes nappal megölik az UDB kegyetlenke, dó tisztjeit, mint például Prizren ben, kaszákkal és baltákkal fogadják a fasiszta rablófoszrtogatókat, kilépnek az úgynevezett „Népfrontból", stb. Á do'gSzó parasztokat a munkásosztálv segíti, többek közölt azaa" is, hoq„ szaboitálja a mezőgazdasági gépek megjavítását, vagy megrongált gépe. két küldenek ki. Csupán Horvátországban- 800 cséplőgép esett M ezért a munkából a múlt évben. ,.Számunkra nem kétséges — mondotta Rákosi elvtárs, — hogy « jugo- sz/dv dolgozó nép, amely a második világháború alatt bátran felvette a harcot két fasiszta .nagyhatalom terrorjává' és véres elnyomással, szét íogja zúzni a jármot, amelyet most az amerikai imperialisták érdekében Tito és bandája raktak a nyakukra Mi tudjuk, hogy egyre erősebb és egyre nyíltabb a dolgozó nép ellenál. jósa Titóék janicsárdiktatúrájával, rendöterrorjával szemben és hogy ezt az ellenállást fűti az a tudat, hogy mögöttük á’l, velük érez az egész ha ladó emberiség, élén a hatalmas Szov. jelunióval, a népi demokráciákkal, 9 felszabadult Kínával Ez a meggyőződés ad nekik sröt és kitartást küzdelmeikben. Velünk együtt biztosak benne, hogy bánnilv nehéz az a harc, csak azzal végződhet, hogv a jugoszláv dolgozó nép újra visszanyeri szabadságát és újra visszatér oda, ahonnan aljas, gaz vezetői kirántották: a szocializmust építő, békét védő országok családjába.'1 Magyar Lásd*
