Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

%M2 JULIUS 1 NAPLÓ a A párt felvilágosító munkája a tömegek között (Folytatás a 2. oldalról) kéok védelméhez, hazánk erősítéséhez. De sokan \ annak, akik olyan mun­kamegosztást“ képzelnek e jelszó mö- gc, bogy a béketá-borban a mi hozzá­járulásunk a béke védelméhez, kizáró­lag a termelőmunka és például Koreáé a harc-. Amilyen helyes a „munkával a békéért“ mint fő jelszó, olyan hely­telen egyetlen jelszóként használni. Fiatalságunk körében népszerűsíteni kell néphadseregünket, azt a gondola, tot. hogy a „honvédelemmel a bé­kéért“ nem kevésbbé fontos, mint a ..munkával a békéért“. Népünkben iz­zik a gyűlölet az imperialisták ellen láugol a szeretet édesanyánk, szabad hazánk iránt. Kész érte dolgozni, de harcolni is. Ha milliók számára tesz- szük magátólértetődővé a honvédelem kötelezettségét — ezzel egyúttal a ter­melőmunka lelkesedését is magasabb­ra szítottuk és jobban biztosítottuk a termelési felajánlások becsületes telje­sítését. Hazafiasság Mindenekelőtt a népünkben fejlődő új hazaszeretet az, amely neveli a m un ka lelkesedés és helytállás szelle­mét, amely nem tár mulasztást a honvédelem szent kötelezettségében. A szocializmus építésének eredmé­nyei megteremtették népünkben a szo­cialista hazaszeretet kialakulásának feltételeit. Megvan, illetve kialakuló­ban van hozzá: a népi — nemzeti egység az imperialisták iránti ‘öineg- gyülölet, a Szovjetunió iránti határ­talan szeretet és népünk fejlődő in­ternacionalizmusa. Uj hazaszeretetünk erejét az adja hogy bennfoglallatik a régi is. Pár­tunk nemcsak a jövőt, hanem népünk múltjának minden nagy tanulságát is közelebb hozta. A Hunyadiak és Zrí­nyiek. Dózsa és Rákóczi, Kossuth és Petőfi kora népünk új nemzeti büsz­keségének és' hazaszeretetének for­rása. Itt az ideje, hogy kiegészítsük e történelmi sort dicső munkásosztá­lyunk és nagy pártunk hősi harcaival is. A nemzeti öntudat és a munkás- öntudat együtt, egymást erősítve vál­jon az új szocialista hazafiság forrá­sává. Hirdessük büszkén, hogy a mi munkásgenerációnk nagyszerű törté, neimi hivatása, hogy mindazt, amiért a magyar munkásosztály kialakulása és öntudatának kezdete óta annyi vért áldozott: Táncsics. Frankel Leó, 1919 hőseinek örökségét, a szocialista Ma­gyarországot megépítse és megvédje. Nagy munkás-elődeink harcai össze­kapcsolják mai győzelmeinket elmúlt századok szabadságmozgalmaival. Le­gyen döntő szerepe népünk nevelésé­ben a közelmúlt történelemformáló éveinek. Népi demokráciánk története, más szóval népünk néhány év alatt megszerzett tapasztalatai váljanak az új nemzeti öntudat kifejlesztésének egyik fő forrásává. De ha a múltról, különösen ha a felszabadulás előtti évekről szólunk — ne csak a dicsőségre, hanem a szégyenre ie emlékezzünk. Emlékez­zünk, hogy volt idő — méghozzá a mi generációnk életében, a felszabadu­lás előtt — amikor volt uraink na­cionalista szenvedélyeket próbáltak felkorbácsolni népünkben, amikor az imperialista uralom a rabságnál is súlyosabb gyalázatot hozott népünk­nek. Fogadjuk meg. hogy életünk árán sem tűrünk többé sem imperia­lista szolgaságot, sem nacionalista el­maradottságot, sem pacifista gyávasá­got sorainkban Szocialista hazafiságunk másik for­rása a népi egység. Régen nem is­mertük a népi-nemzeti egységet. Ré­gen a hazaszeretet a haza i zsarnokok elleni gyűlölettel együtt lebegett né­pünk szivében. A gyűlölet akkor sem homályosította el. a hazaszeretetei né­pünkben, amikor az urak. mint tulaj­donukat árulták a hazát a többet ígérő vagv nagyobb erővel je'entkezö imperialistáknak. Abban az időben a hazaszeretet és a keserűség, a haza- szeretet és a gyász, a hazaszeretet és a honfibú elválaszthatatlan édestest­vérek voltak. Szabadságmozgalmaink sorra-rendre elbuktak — nem utolsó, sorban a nép; egység hiánya miatt. Ma mindez megváltozott. Népünk egységét megteremtette a kizsákmá­nyolás csaknem teljes felszámolása, a volt uralkodó osztályok megsemmisí­tése, vagy visszaszorítása. Népünk egységét megteremtette nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, élén ve­zérünkkel, Rákosi gatyás elvtárssal. Népünk győzelmes harcok tapaszta­lataiból tanulta meg, hogy a párt. Rákosi elvtárs követése egyértelmű a földesitrak és tőkések vereségével, az imperialisták hazaáruló ügynökségei­nek szétzúzásával, az ötéves terv meg­valósításával, a szocializmus diadalá­val hazánkban. Ma népünk hazaszere­tetét megsokszorozza, hogy magáénak tudja az államot, amely az ő hatalmát jelenti, az ország földjét, bányáit, üzemeit, amely az ő gazdagságát je­lenti. az ötéves terv alkotómunkáját, amely népünk eljövendő jólétét je­lenti. A szocialista hazafiság erejét megsokszorozza, hogy . új országot építettünk, melyben új nemzet, a szo­cialista Magyarország van kialakuló­ban“. (Rákosi) Olyan országot épí­tünk. amelyben nem lesz kizsákmá­nyoló és kizsákmányolt, amelynek né­pe többé nem olcsó játékszere, hanem törhetetlen akadálya, minden imperia­lista hódításnak. Olyan országot épí­tünk amelyben a dolgozót többé nem az éhség hajtja, hanem az a tudat, hogy minden erőfeszítésnek gyümöl­cse eüdegemthetetlenül az övé. Ez az alapja népűnk egységének, kialakuló szocialista hazaszeretetének. Hazánk erejének másik forrása a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti határtalan ragaszkodás. Népünk meg­értette, hogy újjászületését, a szocia­lizmus építésének lehetőségét és biz­tonságát. fejlődésének korlátlan táv­latait a népek élén járó hatalmas Szovjetuniónak és a világ dolgozói nagy vezérének, Sztálinnak köszön­heti. Népünk nemcsak saját hősi múlt­jából. hanem a szovjet néptől tanulja a hazaszeretet legnagyobb példáját, amely nem ismer leküzdhetetlen har­ci feladatot — azt a hazaszeretetei, amely egy a győzelem biztonságával. A mi népünk a szovjet nép példájá­ból tanul nemzetköziséget. Azok a szovjet hősök, akik a mi szabadsá­gunkért áldozták életüket, örökre megtanítottak arra, hogy az imperia­lizmus és a belső kizsákmányolás karmaiból a szovjet népet vezérlő proletárnemzetköziség, az elnyomottak iránti önfeláldozó szolidaritás szaba­dított ki minket. Azok a szovjet hő­sök. akik úgy áldozták életüket Ma­gyarország felszabadításáért, mintha saját hazájuk lenne, örökre megtaní­tották népünket arra. hogy saját sza­badságunk elválaszthatatlan a többi nép szabadságától. Megtanítottak arra, hogy a hazaszeretet egyet jeleni a mi népünk volt zsarnokainak és más népek mai zsarnokainak gyűlöletével, egyet jelent saját hazánk és minden dolgozó hazája: a szocialista Szovjet­unió szeretetével. Horváth elvtár« végül a szovjet ta­pasztalatok hatalmas segítő, tanító je­lentőségéről beszólt, majd beszámoló­ját így fejezte be: A szocialista hazafiság és a prole- tárnemzetköziöég mozgósító, munkára és harcra lelkesítő ereje hassa át egész életünket. Naponta állítsuk a tömegek elé példaképnek az egyszerű emberek hazafias tetteit. Az a dblgozó. akj jó! megállja a helyét, kiváló tetteket hajt végre a munka frontján — mindenekelőtt jó hazafi. A hazafiság nem elvont eszme: formálja dolgozó népünket, méltóvá teszi a mi generációnkat nagy törté, nelmi feladataihoz. Politikai nevelő- munkánk akkor és csak akkor tekint­hető eredményesnek, ha tömegmére­tekben elterjeszti az internacionalista és hazafias helytállás szellemét, amely legfőbb biztosítéka minden nehézsé­günk legyőzésének, megnövekedett tér meiési és harci feladataink sikeres el­végzésének. Á koreai műszak jelentősége Az Országos Béketanács június 24- én a koreai nép hősi önvédelmi har­ca második évfordulójának előestéjén békenagygyűlést tartott. Ez a két év emlékezetes marad a koreai nép, a vi­lág békeszeretö népei, köztük a ma­gyar nép számára is. A koreai nép mérhetetlen szenvedéseiről értesülve, ökölbe szorult a magyar dolgozók ke­ze is. s gyűlölettel gondoltak azokra a gyilkosokra, akik a koreaj népre törtek, akik vérrel és szenvedéssel árasztották el a virágzó koreai földe­ket. Két év telt el és a magyar dolgozók szívükbe fogadták a hősiesen harcoló koreai népet — úgy gondolnak rájuk, mint testvéreikre, de nemcsalt együtt éreznek velük, hanem tevékenyen a segítségükre is sietnek. Korea népe tudja azt. hogy nem egyedül harcol a gyarmatosító imperialisták ellen, tudja, hogy az ő harcukat segítik, tá­mogatják a magyar dolgozók is a vi­lág békeszeretö népeivel egyetemben s ez még jobban megszilárdítja, meg­acélozza bennük a győzelembe vetett hitüket. A magyar dolgozók s me­gyénk dolgozói is nap. mint nap jutr tátják kifejezésre együttérzésüket, se. giteniakarásukat a koreai néppel szem ben. Az Országos Béketunáes ülésén Makrai János elvi ár*, n Duclos Bánya gépgvár kétszeres sztahánovistája azt mondotta: „A mai üzemi röpgytilésün- kön elhatároztuk, hogy június 1-töl 10-ig koreai hetet tartunk“. S ugyan­akkor javasolta, hogy az ország va­lamennyi tizemében kövessék példáju­kat és tartsanak koreai müszakot.­A koreai műszak kezdeményezése kifejezésre juttatta a magyar dolgo­zók testvéri szeretetét a koreai nón- pel szemben, azt. hogy megértették, hogy nemcsak akkor segítjük a koreai nép hősi harcát, ha minél nagyobb összeget gyűjtünk össze a megsegíté­sükre. hanem akkor is ha itt Bara­nyában sikeresen helytállunk a béke­front ránkeső szakaszán, ha minél eredményesebben valósítjuk meg öt­éves tervünk célkitűzéseit és így mi­nél erősebbé kovácsoljuk hazánkat, * béketábort. A Duclos Bányagépgyár dolgozói­nak felhívásához éppen ezért csatla­koznak napról-napra egyre nagyobb tömegekben megyénk dolgozói, ezért kezdenek ma tíznapos koreai műszak­ba a Komlói Bányagépgyárban, a Sze­relőipari Vállalatnál, a Sopiana Gép­gyárban és a többi üzemekben. A tíz­napos koreai műszak alatt, de tovább­ra is üzemeink és bányáink dolgozói úgy veszik kezükbe a kalapácsot, a fejtőgépet. a falazókanalat, mint ahogy a koreai hős harcosok nyúlnak a fegyverük után. A háborús uszítok (érvéit akarják keresztülhúzni, a bé­kéért. a szabad, boldog életért harcol­nak. A koreai nép harca és a magyar nép harca elválaszthatatlan, bármi- íven messze is vagyunk egymástól. Mert ha mi itt. néhány kilométerre a t Hoist a bérencek határától kimagasló termelési győzelmeket érünk el és ter­vünk túlteljesítésével erősítjük hazán­kat. erősítjük néphadseregünket, egy­re inkább elvesszük a háborús uszí­tok kedvét tervük valóraváMásdtól, gyengítjük az imperialisták erejét s 'Ott segítjük a koreai nép harcát. A koreai műszak hatalmas jelentő­ségét minden baranyai dolgozónak látnia kell. Ezeken ;1 műszakokon szárnyaljunk túl minden eddigi ter­melési eredményt bizonyítsuk be ismé­telten a hős koreai nénnek, hogy bát­ran számíthatnak ránk. hogy mi Ti fi segítőtársaik vagyunk. A Szovjetunió-vezette béketábor tá­mogatása. szeretete — lelkesíti a ko­reai népet, hogy továbbra is kitartó­ak és bátrak legyenek a harcban, lel­kesíti a hátország dolgozóit, hogy ret­tegés és csüggedés nélkül hősiesen helytálljanak a munkában. Hogy urnk kora jelentősége van annak, hogy tá­mogatjuk a koreai népet, arról Kim Tr Szén eilvtárs így Ír: ..A koreai nép látja, hogv nincs egyedül a gyarma­tosítók ellen vívott harcában, ez lel­kesedéssel tölti el és erősíti győze­lembe vetett hitéi." ^emei Jóxnef választott A tizenhároméves kis Nemes Jóska többet fart az iskola me lé, mint tanításra. Igaz, nem azért hiányzott annyit, meri nem fült a foga, a betűvetéshez, hiszen ment volna ő szívesen, hajiéin inkább azért mulasztottf mert a családnak szüksége voh az ő gyermekkezének munká jóra is Schauerborn Károly nagyságos úr hét százholdas mohácsszigeti bir/bkán ugyanis nem volt könnyű cse lédeskedni. Ha meg akart élni az ember, akkor még az óvódást is be kellett fogni dologidőben, hát még egy olyan nagy és erős gyereket, mint a Jóska! így hát horn hajnalban már ott állt hasonszőrű társaival együtt a sertésólaknál és várta, mikor jön a kondás, mikor hajtsák ki a disznókat a makkosba■ A kis tarisznyában ott szomorkodoft a szárat kenyer, ha jól ment, akadt mellé kis avas szalonna is. Szükség volt érre, hiszen az uraság nem engedte ókel' haza még ebédm re sem. Egy ideig még csak haza hazaosontak, de azután beleütköztek a nagyságos úr vejébe: a hóbortos Lukács őrnagyba, aki azután egyszersmindenkorra megparan­csolta: — Csak ásta mehettek haza! Értitek koszosok? Csak rsle, mert ha valakit előbb meglátok errefele, annak le­iöröm a derekát! Persze az őrnagy úr hangjára felfüíelt a bolosispán ,s‘ Csanádi László. Úgy kontrázott gazdájának, mint a brácsás a prímásnak: Fizetésért bezzeg jönnek! Dolgozni meg nem sze rctnck! Az ilyen kommunista kisegereket fel kel ene Akasztani! Ipv hát a kis Nemes Jóska csak a vállát rángatta, ha valaki megkérdezte tőle: Mi leszel, ha megnössz. öcs kös? mu js mondhatott volna? örült, ha este ágybake- rá’t, meg azután nem is látóit Mohácsnál messzebb, ki sem mozdulhatott a Schauerbom birtokról * Egyszer azonban nagy mozgolódás támadt az urada ‘°mban. ,,Jönnek az oroszok/“ — hallatszott szélliben- hosszában. A cselédek persze örömmelj mondogatták, szinte híztak, ahogy ejtették a szavakat. Az uradalom áázdái' meg a hozzájuk húzó ispánék azonban már nem vo,tak ilyen vidámak. Ők egészen másképpen mondták azt a s okát jelentő három szót. mint'a cselédeik. Dehát akárki, akárhogy mondta is, a lelsz.abadítb megérkeztek. Schauerbornék pltakarodlak és v? t‘k ment egész retye-rutyájuk. Csanádi ispán ugyan eleinte mint bíró próbált ártani, ahol csal, tudott, el- szedte a földhözjuttatottaktót a lovakat, de egy szép na_ Pcm ö is íriszedé a sátoriáját: állatni gazdaság leli a zehauerborn birtokból, a kis Jóskából pedig szerződön °°'Pozó, majd DlBZ.iilkár Most már azután gondo'koz- afoti rajta: mi is legyen, merre is fordítsa szekere rúd lat? Persze most sem volt könnyű dolga. Tetszett neki a gyapot, az új szovjet növény, melyben dolgozott, tet­szett neki a DISZ munka. De szeretett volna katona is lenni. Olyan, mint azok voltak, akik vörös zászlókat és szabadságol hoztak magukkal Mohácsszigetre, a Schauer born birtokra. így hát csak akkor döntött, mikor visz- szajött Berlinből. Mert Nemes József DlSZ-titkár vo’t a berlini Világifjúsági Taláikozón. Ott beszélt ismét a szov­jet fiatalokkal az új életről, meg arról, hogyan akarják q titóisták háthatámadrri ezt a boldog életet, hogyan akarják visszahozni a keserű mu't-at Beszélhetett róla Nemes József, hiszen Mohácsszigeten éppen elég határ­sértésről hallott. — Márpedig ezt az élete/ nektek meg kell védene­tek! — mondták a szovjet fiatalok Berlinben és ekkor Nemes József döntött: katona leszek! A szöfítajú. kerekarcú, barnaképű fiún most már ka tonaruha feszül. Nemes Józsefből tiszliiskolás lelt. Per sze nem könnyű öt e’emi után tisztiiskolán tanulni! De, hát segítettek az elv társak, a tisztek meg valósággal töl­csérrel öntötték a fiatal növendék fejébe a tudást. Nem egyszer mondta is Nemes elvtárs. akiből közben D1SZ- vezetőségi tag, faliújságfelelős lett: Csak, addig nehéz ez, amíg bele nem jön az em bér. azután megy minden, mint a karikacsapás .. . Most látom csak. mennyire keveset tudtam ér. eddig! Egy hónapja vö t otthon, szabadságon. Az igazgató, alföldi Gyufa elvtárs vette tel a Dunaparton autójába. lSY egykettőre elszaladt az a 14 kilométer, még le sem feküdtek szülei, mire hazaért. Persze, volt miről mesél nie. Másnap azután újra kezdhette a gazdaságban. Ep- pen vacsoráztak, mikor az étkezdébe toppant, úgy ül­ték köriV, mint a kottást a kiscsibék Különösen a lá­nyok nézték nagy szemmel: hogy megemberesedett, mi lyen jól áll rajt a katonaruha! Persze nemcsak ő mesélt, beszéltette az otthoniakat {JV derült ki, hogy a baromfitelepen bajok vannak. , is ripakodott a telep vezetőjére, az új DISZ titkár nőre: , Jobban meg kell szerveznetek a munkát! Amúgv ka onásan ... Meglátjátok, nem lesz akkor semmi baj! hamar eltelt az öt nap. Eljött a búcsúzás ideje ■ ^kor súgta niea neki az öcskös (alig tizermegyéves n gyerek) szive vágyát: ~ Jóska te! En traktoros leszek ám! Ildi csalt rajta ! Csak tanulj és az leszel! -mond. tu \ idáman Vemes József és magában talán azt qon dolta: Az leszel, nyugodt >ehetsz! Én is vigyázok rá, hogy traktoros lehess ... Hogy senki meg ne ?.avarhas sa a mi életünket a fiatalok vágyának telj^üIéséH Jnrásainh versenye a győzelmes béUearatásért Megyénk komoly előrehaladás; tett a, aratásban. A jó időben gyorsab­ban érik a gabona és gyorsabb ütem. ben folytatódott az aratás is. Eddig 23.439 holdon. 92 százalékban végez­tük el az ősziárpa aratását. Járásaink közül esőnek érkezett be robogó autójával! fi siklósi járás, mely. nek dolgozó parasztsága dere. kásán kivette ré­svét a munkából. Úgy igyekeztek az árpa aratá­sával, hogy egyetlen kiló mag so menjen veszendőbe. Kövesse megyénk valamennyi dolgozó paraszt ja a siklósi járásbelíek példáját, te­gyenek meg mindsai azért, hogy je. entösebb szem veszteség nélkül vé­gezzük p! az aratást. Amikor a sellyei. el; :átták, hogy a siklósiak megelőz­ték őket, gázt ad- ak motorjuknak és a célhoz már ma jd run., icj-iej mellett érkeztek be. Eb­ben a járásban is elvégezték már az ősziárpa aratását, s most javában arat ják a rozsot, ebben pedig a siklósi­ak előtt haladnak. Ha így igyekeznek tovább, az aratás döntő szakaszában jármüvet cserélnek a siklósiakkal, s ők lesznek az autó büszke tulajdono­sai. A szigetvári járás békeharcosai ugyancsak jó helyet vívtak ki maguk­nak. Jó! haladtak előre és most új­ból felülhetnek a kerékpárra. A járás­ban eddig 100 százalékban elvégezték az ősziárpa aratását, sőt tavaszi ár­pájuk 60 szá­zalékát is le­vágták már. Szigetvári já­rás békehar­cosai! Ne e égedjetek _ , i. meg az eddig ' álért eredmé­nyekkel, sze­rezzétek meg magatoknak a motorke­rékpárt. Azon még gyorsabb a haua- dás és ha igyekeztek, elsők is lehet­tek a versenyben! A pécsváradi járás dolgozó paraszt­jai az utóbbi napokban hatalmas elő­rehaladási tették, s most büszkén je­lenthetik, hogy ők is száz százalék­ban végeztek az ősziárpa aratással, azonkívül megkezdték a búza és » rozs aratását. Az utóbbi napodban el­ért jó eredmény azt bizonyítja, hogy a pécsváradiak képesek még jobb eredmények e érésére is, csak akar­ni keit! A járások versenyében ötödik a villányi járá-s, amelynek területén ed­dig 95 százalékban aratták le az őszi- árpát- A sásdi járás dolgozói az utób_ bi napokban fokozták a lelkesedést ó« eredményük ennek alapján most 99 százalék. A mohácsi járás igen elma­radt, de behozhatják a lemaradást, mert a gabona rohamosan érik. A pécsi járás utolsó a versenyben, pedig a csiga brigádban lenini nem éppen megtisz­teltetés. A já­rás eredmény# valóban, mint * csiga, csak von­tatottan halad előre, jelönien 80 százalékom állanak. Igye­kezzetek pécsi jáiásbeliek az aratás­sal mert ha későn végeztek az őszi- árpává, a búza aratásánál is lema­radtok! Ez pedig szégyen lenne rátok nézve, mert már ötödik helyen is ál­tatok! N-9 viseljétek magatokon » szegyeoietes csiga-brigád nevet, har­coljatok az eddigieknél jobb eredmé­nyekért! A villáuykövesdi Új Alkotmány tsz taovajia r> <v ezte a búzaaratást A vlllánykövesdi lj Alkotmány te rmelöszövelkezrl tagsága június M-in délben befejezte a búza aratását Valamennyi lag lelkes munkát végzett. Szombaton kezillík meg az aratási és azt vállalták, hogy három nap alatt befejezik A munkát vasárnap is folytatták. Különöse,, nagy lelkesedéssel dolgozott Méri Sándor és miinkacsa palának tagjai. akik átlagosan 159 százalékot érték el. Az aratással egy időben a larlohántást is megkezdték. Fjjel-nappal szántanak a traktorok, hoxv a oiásodvetés mielőbb a földbe kerüljön.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents