Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-25 / 147. szám
DUNÁNTÚLI VflÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! K MA! «ZAMBAN: A Blztor'ági Tanács június 23-1 ülése (2. o.) — A Vor. wärt« feltűnést keltő leleplezései (2. o.) — A jugoszláv nemzetgazdaság a Wall Street monopolistáinak karinai» bau (2. o.) — A Dohánygyárban a pártcsoportok munkájának megjavításával javult a pártellenőrzés is (3. o.) — A Komlói Bányagép javító Vállalat befejezte második negyedévi tervét (3. o.) — Sokezerfönyi közönség gyönyörködte végig a Néphadsereg Központi Ének- és Táncegyüttesének értékes műsorát (4. o.) AI MDP B ARANYAM ECYEI PA' RTBI Z OTT ÁG AN A K LÁPJA IX. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM AHA 50 FII-LÉI! SZERDA, 1952 JÚNIUS 25 Befelezték az árpa arafását a gyulapusztai állami gazdaságban Tizenkilenc mázsa árpát aratott és csépelt holdankinl a kombájn József majorban (Mohácsi járási tudósítónktól:) A gyulapusztai állami gazdaság köz ponti irodája előtt nem üres a versenytábla. Először is ott van üveg alatt a központ vándorzászlaja „A hét, legjobb állami gazdaságafelirat díszük rajta. Alatta pedig a Kántor komba jnos brigád 24.i eredménye busz kélkedik. „Hét óra alatt 72 mázsát csépelt kombájnnal iij. Kántor János és brigádja A táblán ugyan nincs rajt, de az egés7 állami gazdaság tudja, hogy a Kántor brigád vasárnaptól kedd es. tig 560 mázsa árpát csépelt ki és a 220 holdas válla ásból már a munka elején 20 holdat aratott le. Persze könnyű is kombáinnal a munka! — Sincs por, nincs lülsiketltő lárma, nem kell felmászni a cséplőgép tetejébe és úgy etetni. 27 ember helyett heten látják el a gépet és természetesen szemveszteség sincs. Persze a környék lakói állandó nézői az új, nagyszerű gépnek, mely éjjel nappal dolgozik. Äz EMAG A C. 400-as lomhán ballag egyik kereszttő’ a másikig, emlékeztet arra mesebeli gépre, melybe elől besétál a malac. hátul pedig jön a kolbász és a stiiohúr. Ez a gép elöl levágja a ga bonát. oldalt öm ik a tiszta mag, négy- percenként telik meg egy-egy zsák, hátul pedig dől a az alma. Szombaton birjániak, hásságyiak., olaszíak nézték, csodálták a gyors munkát. A birjáni I-es típusú tszcs egyik tagja, Magyar bácsi keserűen veszekedett is a többiekkel: — Miért is nem értettük meg egymást jobban, miért is nem alakítottunk már hármas csoportot, most nekünk is ilyen gép vágná az árpánkat, meg a búzánkat. De nemcsak a kombájn munkáját csodálták meg az egyéniek, megcsodálták a Józset majori 19 mázsás hol- dankénti átagtermést is, amit a korai gépi vetésnek, a jó talajmilvelésnek, fejtrágyázásnak köszönhet a gazdaság. Kocsis Józsei növénytermesztési brigádvezetőt dicséri ez az eredmény De Mester Gyula gyulapusztai II. sz. tábláján is jó termés érett: 14 mázsa volt az átlag árpából. Persze itt sem sajnálták a pétisót a tavasszal: ötven mázsát szórtak el holdanként. így hát a gépek segítségével kedden befejezte a gyulapusztai á lami gazdaság az árpa aratását. 202 holdat vágtak le és iij. Káhtar János, édesapja Pécsdsvecserről maga is csodál kozott, hogy milyen munkát végez a szovjet mintára fiésgített gép Ma pem dig Peterdpusztán kezdi vágni a kom bájn a búzát, Bő lesz itt Is a termés, jól fizet a föld a jó munkáért. Ahol mi nem agitálunk, ott az ellenség agitál A székelyszabari Előre tsz ben lá- ■as.an készülnek az aratási és clépési munkákra. A7j árpa aratásét már vefejazitéls; és km még a hátralévő nő rényápoláisd mBikékat a rozs és a >úzia aratásáig te tudják végezni, trónban nagy hiányosságok vannak i munka megszervezésében. A t»z tálaik egyenként járnak ki a munkába. } yan is van, aki 8 órakor megy ki t munkahelyre. Nem mutatkozik meg kellőképpen i párt vezető szerepe sem. A csoport. agok nem veszik figyelembe a párt itasításait vagyis lebecsülik a párt nunkáját Ez az oka annak, hogy a ■soporttagok még mindig nem isméik a minisztertanács határozatát. így örtént mag. hogy a'tagság az elten- :ég uszályába került, Hallgatnak _ a® lyen egyénekre, akik szeretnék visz ®aá iítani a régi rendszert és agitállak a tsz ellen. Például azt híreszte- ik, hogy nem lesz búza, nem lesz mkorica, mert lefagyott. A termelő- :&oporttá,gok sem kapnak búzát, mert 0 kell adni az államnak. De azt nem veszik ligye’embe, hogy 1 kukorica már olyan szép, hogy érdig ér, a búza is olyan, hogy holtanként lesz 8—10 mázsa, amit helyi íllandóbizottság állapított meg Nem lesz elég búzájuk olyanoknak, afrot pédául Krikler Antal, akinek nég eddig csak 20 munkaegysége ran, aki állandóan a kulákokhoz jár loloozni. De lesz búzája Bucharmen idámnak, mert már eddig 388 mun caegyséoe van, de még a zárszámadá- ;ig meglesz az ötszáz is. Már kiszállították, hogy négy kilogramm búza sgvk egy munkai:,gység után. így neki !0 mázsa búzája lesz, amiből még a rzabadpiacon is tud értékesíteni. Nézzük meg, kik terjesztik ezeket i rémhíreket? A fő rémhírterjesztő Schmidt József kukák, akinek 30 hold földje vart és szeretné, ha most ie cselédet tudna tartani, mint a múltban. Állandóan két cselédet tartott, még most is igyekszik a dolgozókat félrevezetni, olcsó borokat vásárol, 6 forintért literjét és azt 8—10 forintért adja el a dolgozóknak. Szoros „lelkiszövetségiben“ van a hímesházai pappal', aiki rendszeresen jár át hozzá megbeszélésre Igen gyakran tartanak rendkívüli miséket, hogy a munkából lei tudják vonni a becsületes dolgo zókat. Az olyan egyénekért tartanak miséket, akiket kitelepítettek azért, mert elárulták a hazát, a dolgozó népet akarták a pusztulásba zavarni, SS-ek voltak. Azonban Kemény Gyula 15 holdas kulák sem különb. Csehszlovákiából telepítették át, ott is má_ soknak a verejtékén élősködőt! Egy cséplőgépje van, és azelőtt állandóan 3~4 cselédet tartott. Fáj neki, hogy Sz'ékelyszabarbam is megalakultak a termelőszövetkezetek és nincs, akit kizsákmányo hatnak. Ezek az egyének akarják azt elhl telni, hogy a dolgozók nem kapnak búzát, igyekeznek az ellentétet kiélezni a csoport tagsága között, ösz- 6ze akarják uszítani a német nemzetiséget a magyar nemzetiséggel. Nagy feladat vár a pártszervezetre, hogy jó felvilágosító munkát tudjon végezni a tsz tagsága között. Megérttesse a dolgozó néppel, hogy nálunk mines különbség német és magyar közölt, egyen'ők vagyunk mindannyian. A pártcsoportokat a legrövidebb úton alakítsa meg, mert csak ezen keresztül tud jó felvilágosító munkát vé gezmi a tagság között. A párttagok járjanak élen a munkában, mutánsának jó példát, hogy aki dolgozik, az meg is kapja a járandóságát, Kurillu Vince S&Mfátc*- éééSQ A következő községek dolgozó parasztjai mindenféle terményben és élőállatban száz százalékra teljesflették félévi tervüket: Kátoly, Lánycsók, Iiékesd, Pusztakisfalu, HosszúAratás után azonnal elvégezte a inásodveféNt Zsigmoiic! Józset* nagypeterdi középparaszi (Szigetvári járási tudósítónktól:) Régi szokás Na|ypeterden, hogy esténként kiállnak a kapuba, vagy A ház előtti kispadon ülve elbeszélgetnek a szomszédok. Azonban ez a szokás az utóbbi időben megváltozott. Most esténként, kimennek a határba megnézik, hogy érik a gabona, mert e«y do gozó sem akar késlekedni az aratással. Tegnapelőtt este js így történt. Zsig. mond József 17 holdas középparaszt is kiment megnézni, érett-e már az árpa. Kettőbe vágta körmével az árpaszemet, amelyik már nem volt tejes, hanem szép világosbarna, de nem olyan kemény, hogy nehéz lett volna kettévágni. Otthon ezután bejelentette: „Viaszérésben az árpa, tehát holnap aratunk!" A kasza, kötél és egyéb kellékek már készen álltak és Így másnap reggel elkezdhették az árpa aratását. Az aratásnál kint volt az egész család. Zsigmond József kaszált, felesége a markot szedte. Kislánya teregette a kötelet, míg a nagyobbik lánya a kévéket kötözte össze. Még nem harangoztak delet, már elvégezték az aratást, sőt keresztbe rakták a kévéket is és a kalászokat összegereblyézték a tarlón. Örömmel mondta Zsigmond elvtárs feleségének: „Jő föld ez. szép termésünk leit az idén", Le is szakasztott néhány szálat azzal, hogy hazaviszi, mert ilyen súlyos kalász már rég nem termett. Közben az járt a fejében, hogy még csak június van és még jobb termés lenne, Íja másodnövényt vetne a földbe. Tavaly I« fól sikerült. Másfél hold tarlórépát vetett és azon több, mint 25 mázsa termett. Kern volt gondja takarmányra, így azután nemcsak szépek voltak jószágai, de tudta fejleszteni állatállományát is. Úgyhogy most már a két ló és egy tehén mellé két üsző került, meg egy szopósborjú is ugrándozik az istállóban. Tehát szükség van a takarmányra, különösképpen a kukoricára. De abban sem volt hiánya, mert jó termés volt tavaly é>s a másodnövényként vetett kukorica is jól jött. Be. ssélgeteit erről Zsigmond József a szomszédjával is és elhatározták, hogy nem késlekednek egy percet sem. így aztán ebéd után kiment a tarlót hántani. hogy minél előbb földbe kerüljön a mag, amelyet a farié hántás elvégzése alán azonnal elvetett. Mert arra is gondolni kell, ha tarlóhántás után azonnal elvetik a magot, sókkal hamarabb kel ki. Még csak egy nap telt el azóta, hogy elvetette Zsigmond József a tarlórépát, de már kicsirázott. Megnézték ma reggel, amikor a szőlőbe mentek kapálni. Szomszédja, F. Sár József azonban megjegyezte: „A tarlóba legjobb izáxvapos kukoricát vetül.“ Zsigmond József igazat adott neki. ebben az esős — napsütéséé időben még utolérheti a rendes vetésüt. KI is határozta, vetnek másodvetésü kukoricát is, ha csak 10 mázsa kukorica terem egy holdon, azzal meg lehet hizlalni egy disznót, ez annyit jelent, hogy a másod vetésből termett kuko. ricáva! hizlalt sertésből még túl já teljesítheti egész év; eertésbeadási kötelezettségét A többi ’terményből hizlalt jószágot pedig szabadon értékesítheti. 150 százalékos tervteliesítest vállaltak a pü^pökbólyi DISZ-íiatalok Mi, a püspökbó’.yi állami gazdaság dolgozói becsülettel felkészültünk az aratásra. Gazdaságunk dolgozói versenyre hívták a sátorhelyi állami gaz daság dolgozóit az aratási és cséplésá munkák határidő előtti elvégzése ér dckéb:*n A habarni éV*mi gazdaság versenykihívását pedig elfogadtuk. A verseny pontjait nem csak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük. Az ősziárpa aratását 23-án kezdtük meg öt kombájnnal és négy Kno fektéé kévekötő-aratógéppel. Készen és bejárativá várják cséplőgépeink is, hogy megkezdődjék a cséplés. Az aratásból cséplésből gaedasá giunik fiataljai is kiveszik részüket. Június 15-én a járási tapasztalat cséré - értekezleten — amelyet gazdaságunk, bam tartottak meg — felajánlást tét tek ezek a fiatalok és versenyre hívták ki az egész megye állami gazdaságainak ifjúmunkásait. A növény- ápolási és aratási-cséplési brigádok fiatal dolgozói felajánlást tettek, hogy tervüket á tí.ago&an 150 százalékra teljesítik. Az ifi-traktoros brigád vállalta, hogy a gépek gondos kezelésével és — ezáltal az üzemzavarok e keriilésé- vyfl — a sze mveszteséget a csépiéinél a lega’jacsonyabbra csökkenti, az aratási, csépié®! és másodvetési tervét, pedig átlagosan 120 százalékra teljesíti. Ezenkívül még igen sok fel,ajánlás történt az ifjúság részéről, végűi kihívták a megye ifjúságát versenyre a DISZ munka — eddiginél sokkal jofob — elvégzésére. Pécsi János püspökbólyi állami gazdasag Az ivándárdaiak megóvják termésüket hetény, Máriakéménd, Palotabozsok. Palkonya, Pereked, Szebény, Szilágy, Zengővárkony, Fazckasboda, Lippó és Kisjakabfaiva. Érleli a vetést az ivándárdai föld. Ringanak a kövér kalászok a mezőn, haragoszöldm virít a kukorica, nő, fejlődi!e a gyapot. Szépek a vetések. Természetesen nem ..maguktól“ nőttek, fejlődtek, gyarapodtak ilyen szépen. Komoly munka, kemény harc eredménye a bő termés ígéretét hordozó üde határ A Sarló Kalapács lm tagsága a gyapotot már háromszor kapálta, a répát most gyomtalanítják már negyedszer, még a kocsisok is beálltak a ka.pálók közé — segíteni. Arról meg külön hőskölteményt lehetne írni, hogyan védték meg a termelőszövetkezet dolgozói éjszakákon keresztül a 25 hold gyapotvetést a harapós iagytó'. A gyapollábla három oldalán égtek a tüzek, szállt a íüst és mint puha takaró, jóságoson burkolta be a liatal, érzékeny palántákat. Ennek a harcnak természetesen hősei is születnek. Váradi Mihály, a-tsz növény termesztési brígádvezetője a verseny lelke, ö mozgósította a csoportot küzdelemre a több termésért. Vagy itt van az egyénileg gazdálkodók közül Gergics Antal Ö már negyedszer kapá ja a gyapotot, tudja: több kapálás — több termés. De vájjon csak a természettel harcol-e Ivándárda népe? Nem, harcolnak a határszél dolgozói a lágyon, az aszályon túl másféle e’lenséggel is. Milyen küzdelembe került például Perge János, volt csendőr, a szövetkezet volt juhászának leleplezése és e távolítása! Es milyen kár származott ennek a gazembernek háromhavi „munkájából!“ Bizony, majd, hogy tönkre nem ment az egész juhállomány. Lukács Mihály, az új juhász alig győzte rendbetenni az elhanyagolt állatokat. Meg azután nem csak az idővel, nem csak i’yen pergeléle ellenségekkel akad dolguk °z ivándárdaiak- nak. a határon túlról is fenekednek a mi dús termésünkre, gazdag aratásunkra. — Lám itt van például a termelőszövetkezet egyik tagja, a minap már a harmadik betolakodót fogta fülön, akit gazdája azért küldött, hogy üszőkkel, koromma! borítsa a terméssel terhes határt, hogy méreggel keserítse tisztavizű kutjain- kát, hogy szétdúl/a boldog életünket Az elsőt még elmúlt év őszén kapták el a tanács VB titkárával és Óvári György elvtárssal együtt. A második titóista kém egyik novemberi éjszakán kopogott ’ e hozzájuk és az útirány ielől érdeklődött. Mit számított a családját és szövetkezetét fé’tő embernek, hogy a másiknál esetleg fegyver van! ö kommunista — tehát hazaiil Egy szál konyhakéssel kísérte be az idegent a határőrségre, ahol kiderült, hogy veszélyes kártevőt tett ártalmatlanná. A harmadikat júniusban lelte meg alva a rét árkában, szarkavadászás közben. Mikor az alvó embert meg. látta, nem is gondolta, hogy fecsegő, tolvaj szarkánál hányszorta kártékonyabb vadat tesz ártalmatlanná! — Az állami gazdaságban dolgozom. „. Nem tudom a gazdaság nevét, még csak öt napja vagyok ott... A vezetőjét sem ismerem... Cseresznyézni jártam erre, nem hoztam magammal a határsáv igazolványt... — így vá aszolgatott a legédesebb álmából felriasztott férfi, aki az estét akarta kivárni a biztonságosnak látszó árokban, hogy azután huss.,. elinduljon romboló útjára. Egy ivándárdai kommunista megvédte a határt, házát, melynek padlásáról, — mint minden más ivándárdai padlásról is, — messzire belátni nyomorországba. Jugoszláviába. Mit látni odaát? Hallgassuk meg, mit mond róó a „tiszteletbeli határőr“ felesége, aki nem egyszer álnézett már abba a szomorú világba. — Etlacsarodik az ember szíve, ha látja, milyen gondozatlanok a földek, milyen szegények a népek. A jómultkorában egy csoport asszony és lány — mert odam át csak asszonyok és gyerekek dolgoznak, — jött köze! a halárhoz. Eneke'tek, méghozzá magyar nótát. Azután észrevették, hogy jön a íegyveres hajcsár Abban a pillanatban elhallgattak és még mélyebbre görnyedve doh gőz Iáik tovább ... A határon innen azonban messze száll a nóta. Mát az aratásról énekelnek az Ivándárdaiak és van miért do- lolniok! Négy gép arat már náluk idén és többet arat majd, mint eddig bármikor. A csoport ősziárpából vagy 14 mázsára számít holdanként a tavalyi 12 helyett, at egyéniek is 12 mázsás ősziárpával számolnak, két mázsával többel, mint az elmúlt évben. Érdeme* védeni esi a Ifiért! Érdemes óvni t szép, boldog és még egyre szépülő, egyre boldogabbá váló életet szó tól, lágytól, volt csendőrök szabotáló k«_ zétől, a Tito-banda „követeinek", gyilkos kémeinek rom bolásától!
