Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

4 NAPLÓ 1952 JUNIUS M ÉPÜL A KOMMUNIZMUS Ezerszáz kilométeres viziút a sivatagban Nehéz eidörftenii, hogy mi a foL emelöbb és izgalmasabb egy nagy építkezésnél, a befejezést megelőző hatalmas lendület, „az utolsó simítá­sok'1 nagyszerű percei, vagy az elin­dulás várak-ozástel'j-es időszaka, ami­kor földbeszúrt apró piros zászlócs­kákat lenget a szél, e amikor a műit emlékei közé helyezett „első kapavá­gás“ helyett a kor nagyszerű gépe, az exkavátor acélfogai először harap- nap a földbe. Néhány héttel ezelőtt még a Volga-Don csatorna hatalmas művének fináléjában gyönyörködtünk, s ma már a Kara-Kum sivatagban já­runk, ahol ezerszáz kilométeres hosz- szúságban, a világ legnagyobb mes­terséges víziót ja, a Turkmén-főosator- na van születőben. A kommunizmus új nagy építkezé­sének leni/ügöző nyitánya tárul elénk: mérnökök, geológusok kutatócsoport­jai folytatnak megbeszéléseket, s az­után elindulnak a Káspi-tenger meg az Arai tó felé és a Kara-Kum siva­tagba. talaj-, anyag- és vízmintákat vosznek, amelyeket az expedíciók központjában felállított laboratórium­ban vizsgálnak meg. Ezek az expe­díciók az évek óta folytatott tudómé, nyos kutatásokat egészítik hi. Egyéb, ként már az új nagy építkezés kézzel­fogható jelei is mutatkoznak. Tahia- Tas állomására naponkint érkeznek a gépkocsikkal, vasanyagokkal, cement« tel, különböző gépekkel és épületfával megrakott szerelvények. A csardzsói átrakodótelepen több. mint száz mun­kásból álló részleg dolgozik: az első iszapszivattyú összeszerelését végzi. A nukuszi repülőtéren május 17-én le­szállóit az új légivonalat megnyitó első repülőgép. A tahia-tasi kikötőbe hatalmas- daru .alkatrészekkel megra­kott hajókaraván érkezett és meg is kezdték két .50 méteres fémtámaszték felállításának előkészületeit. A mun­kálatokat érdeklődéssel nézik, s azt magyarázzák, ezekre a támasztékokra drótkötélpályát építenek, amely az Amu-Darja felett halad keresztül, hogy megkönnyítse az építkezési anyagok szállítását. Az Amu-Draja partjainak építkezé­sei közül a Tahi a-Tas közelében ter­vezett vizierőmü lesz a leghatalma­sabb. Innen rohan majd a víz széles árban a folyó jobbpartjának szomjas vidékeire és a nyugati homoksivatag, ba a Káspi-tenger felé. Egyre lüktetőbb az élet Tahi«-Tas vidékén, a héke új nagy építkezésének kőzpon tj á lm n. Ide irányul az érdeklődés, ide árad a biztatás és a szeretet a szovjet haza minden tájáról. A Turkmén-fő- esatorna építési irodájában levelek sokasága hirdeti, hogy a szovjet nép mennyire egybeforrott ezzel az építke­zéssel is. A Mordvin Autonom Köz­társaságban lévő unieti kombinát, amely előregyártóit házakat épít. 115 munkásba* építésére kapott megbí­zást. ..Azon a napon, amikor a ren­delést megkaptuk — mondja a levél — elhatároztuk, hogy határidő előtt teljesítjük. Másfélszeres, kétszeres nor mával, mindnyájan sztahanovista mód jára dolgoztunk és fogadalmunkat be­váltottuk“. ,,A fémforgácsológépek első csoport­ját — írják az egyik harkovi gyár munkásai — határidő előtt küldjük. Gyárunk minden dolgozóját büszke­séggel töltötte el a tudat, hogy a Turkmen-főcsatorna számára dolga, zik". A moszkvai gépkocsigyár dolgozói a krivoj-rogi olvasztárok, a ferganai bányászok. az uráli gépgyártók leve­leiből és minden levélből ez a mély szeretet csendül ki... És rengeteg olyan levél érkezik, amelynek írója részt szeretne venni a csatorna épí­tésében. amelyhez fogható nines a vi­lágon. Ezerszáz kilométer! Közel tizenegy­szer akkora, mint a most, elkészült Volga-Don csatorna... És ha meggon­doljuk, hogy az ezerszáz kilométeres főcsatornához csatlakozó öntöző- és vízlevelező-csatornák hossza további ezerkétszáz kilométer lesz. akkor ka­punk megközelítően érzékelhető ké. pet az új nagy építkezésről... A Kara—Kuni-sivatag csendjét a munka ritmusa veri fel. A kis Uzboj folyó is mintha vidá­mabban haladna medrében. Az egyko­ri karavánúton, ahol eddig tevék cam moglak, tehergépkocsik robognak. A sivatagból karcsú fúrótornyok nőnek ki, hajtóművek és motorok zakatol­nak « a szokatlan képre vidáman mo. solyog a pipacs és a sivatagi tulipán, amely ilyenkor virágzik, júniusban.... ARATNAK A SZOVJETUNIÓBAN A szovhozok jól felkészülnek a fermésbetakarításra A Szovjetunió déli vidékein már javéban folyik a k apásnövénvek ápolása. Megkezdődött a fűkas/álás és takarmánvsilózás. Sok szovhoz. a legjobb időben és gyorsan befejez­te az ugarszántást. Nincs messze már az. idő, amikor Krímben, Észak-Kau. teázásban és Ukrajna déli részén meg­kezdődik a mezőgazdaság legfelelős- ségteljesebb munkája, — a termés- betakarítás. **A betakarítás— idénymunka és nem szeret várni“ Az élenjáró szxjv hozok jól felké­szültek a gabonafélék betakarítására, tökéletesen rendbehozták a gépeket e» megtettek mindent annak érdeké­ben, hogy rövid idő alatt és veszte­ség nélkül betakarítsák a termést. A cél az, hogy idén ríVég a tavalyinál is több gabonát adjanak a hazának. Magukévá tették Sztálin elvtárs út­mutatását, amely szerint „a betaka. rítás idénymunka és nem szeret vár­ni. Ha idejében betakarítottál ~ nyertél, ha elkéstél a betakarítással ~ vesztettél". A betakarítás az az időszak, amely megköveteli, hogy minden munkaké­pes férfi ás nő ereiének teljes Int- bavetésével dolgozzék s hogy az egész gépparkot a lehelő legtermelé­kenyebben kihasználják. A nagy nyári munka mutatja meg valójában a gazdag termésért, a szovhozterine. lás további fejlesztéséért harcoló gép­kezelők és növénytermesztők munká­jának eredményeit. Éppen ezért már most gondoskodnak a pontos aratási és gabonabeadási munkatern össze, állításáról, a munkaerő és az. eszkö- itök helyes elosztásúról. Termésbetnkaritás — óraütemterv szerint A gépkezelők és a szovhozok többi dolgozói harci feladatuknak tekintik, hogy gondosan előkészítsek a betaka­rításhoz szükséges gépeket, elsősor­ban a kombájnokat. Min (lenek.‘főit ettől függ majd az uralás üteme és a munka minősége. A gépek és a fel­szerelés időben történő, kifogástalan megjavítása, a tapasztalt vezetők ki- választása elősegíti, hogy az aratást gyorsan elvégezzék s hogy az állam­nak pontosan, a terv szerint adják le az új gabonát. A szovhozok vezetői. továbbá a ge/iészek és a gépkezelők kötelessége jóelőre gondoskodni arról, hogy Imr­ei készültségbe helyezzék a különbéi- zó gépeket. Már nio-t, az aratás megkezdése előtt megtervezik a kombájnpark za­vartalan és nagytermelőkéi) vsúg fi ki­használását. Példásan rendbehozzák n magtisztító gépeket, a teherautó­kat. a trak tör vontatás ú kocsikat és a társzereket. A termés be takarítást óraütemterv szerint végzik, ami le­hetővé teszi a gépek nagytermelé­kenységű kihasználását. Megfontoltan, gazda módjára gon­doskodnak például az új termés Kór­sáról n Szárátov-tériilet krasznavoi szovhozának vezétői. A kombájno­kat a sznvhozban a traktorokkal egy­idejűén, vagyis ő-<szel és télen javí­tották meg. Kellő számú hozzáértő kombájn vezet őt és segédkombájn ve­zetőt képeztek ki. Az aratást majd óragrafikon s/.erinl végzik, Tervbe- vették, hogy egy menetben végzik az aratást és a tarlóhántást. Ennek a szov hoznak a kollektívája különösen kitűnik azzal, hogy állhatatosan és szoráabnusan küzd a gabonabetaku- i ítás komplex gépesítéséért. Villany «/.ér ük A szovhozok onergiaijlá'ása évről, évre növekszik s ez lehetővé teszi, hogy teljesen gépesítsék a fő szántó­földi munkákat. A múlt évben a szoohirzokban a gabonafélék vetés­területének 96 százalékában már kombájnok végezték az aratást. A tervek szerint a kicsépelt gabonát még ugyanazon a napon megtisztít­ják majd a szérűkön és lolvamatoean szállítják az állami magtárakba. Ezt lehetővé teszik u villanyszerük, ame­lyeken nagyteljesítményű magtisztító A Szovjetunió sok vidékén inár viisszérésben ál] a búza. Dél-Ukrajna, térim és Észj»k-Ka«kázils vidékei után Szovjet-Középáraiéban is megkezdő­dött már az amtáK. Mindenütt pontos munkaterv alapján végzik az új termés betakarítását. Azcrbajdzsáulnui a mugani sivatag helyén már két éve búzatáblák rta- ganak. A* idei aratást a kombájnvezetftk grafikon szerint végzik el. Far- zullu Kasz.unov és Fjotr Filatov kombájn vezetők országos vonatkozásban is nagyszerű eredményt értek el. Képünk az azerbajdzsán! „Ordzsnnflddze“-szovlioz földjén arató kom­bájnt mutatja be munka közben. berendezések, korszerű szárító és ga­bonára kodó gépek dolgoznak majd. A gabonaszállítási terv határidőelőtti teljesítéséért A novoalekszánd rovszki gépkocsi telep (SzliavropoJjvidék) kollektívája szocialista munka versenyt indított a szállítási terv határidő előtti telje­sítéséért. A gépkocsivezetők megfo­gadták. hogy idén a tavalyinál há­rom nappal korábban szállítják iá? e p. gabonát a begyűjtési központ mag­táraiba, egy■ tonnakilométer önkölt­ségét öt százalékkal csökkentik és 250 ezer rubel tervenfeliili megtakarítást érnek el. A szovhozok szakértelemmel hasz. Hálják ki az elsőrendű gépeket és jól alkalmazzák az. élenjáró gazdaságok, valamint a legjobb gépkezelők mun­kamódszereit, s éppen ezért minden lehetőségük megvan arra, hogy a ler­ntest a legjobb időpontban és sz.etn - veszteség nélkül takarítsák be. Már megtelték a szükséges intézke­déseket, ligov minden szov hoz Ivan mozgó javítóműhelyek álljanak majd a gépkezelők rendelkezésére. A szovhozok pártszervezetei és szakszervezetei megteremtettek min­den előfeltételt az előkészületek sike­res befejezéséhez, u zavartalan ter- mésbetaka látáshoz s ez jelentős mér­tékben hozzájárul nuijd u szovhozok újuld) munkagyőzei méhez. Serifbej Zsurajev, a tadralkls/.táni „VorosUoV-kotho* ifjúsági brigádjá­nak vezetője az aratási munkák ellenőrzésére indul. Száz éve holt meg K. P. Brjullov, a ncigy orosz festő Stsáa «-*st-tideje 1852 június 23 án halt meg Kar- Pavlovira Brjullov, az orosz lestöművéxzst kiemelkedő egyénisége, Puskin és Gogol kortársa. Brjullov apja is művészember volt: fafaragó. Fametszetei és fából larct- goit szobrai érdekesek voltak, de nem különösebb mű­vészi értékűek. A’ apa azonban észrevette a müteremb- n körű ötté sürgölődő fiú már korán je entkezö művészi ha fia adós ágait. Formaérzék és ritka rajzkészség, ez a két tulajdonság bukkant fel a fiúban egész fiatalon. Et­től kezdve az apa nagy energiával és lelkesedéssel ne­velte fiát a művészeti pályára Kart Pav ovics Brjullov elvégezte a pétervári Művé­szeti Akadémiát. Komolyan és telkesen tanult, kibonta koró tehetségére felfigyeltek olaszországi tanulmányútra ösztöndíjat is kapott. De csak papíron... A fiatal festő nagy könnyelműséget követelt el: egy művészi kérdés léiéit vitába keveredett az Akadémia mindenható elnö kéve1, s mert bátran és megalkuvás nélkül kitartott a maga igaza melleit, az Akadémia elnök" a már meg­adott ösztöndíjait — törölte. . Később mégis eljutott Olaszországba s évekig Rómában dolgozott. Itt alkotott. /<*tményei (Olasz reggel, . Szatir és bacchánsnő, Amazon, stb ) klasszikus példákon indul­unk e, de már érvényesít' bennük a művész realista meglátása. i'-gnagyobb müve: „Pompei utolsó napja/' Tizenegy hónapig dolgozott ezen a hatalmas művén. amely nem­csak Olaszország műér tő közönségét hódíioitn men a 'iv'anóí kiállításon, ahol hónapokon keresztül kiállítót ták, de a kép torduatot jc.enlett a íes tőmű veszt-4 törté­netében. a kor hideg, klanszicizátó, szobrásza* törekvő festrhényeivel szemben ez az ,t , pel tragédiájának ábrázolásával gotido a r gehet vet fel és a festészet legnemesebb eszközeivel vá­lik úttörőjévé az új orosz művészetnek- amely a k or eszmélneI: tolmácsolását tűzte ki ce ul A .. . ^pet Pétervárott is kiállították. Puskin annyira lellelkesedett, hogy verset írt a ,,Pompei'' hatása alatt. ' Brjullov meghatottan köszönte meg a költő elisme­— Ilyen ajándékot lestő még nem kapott... A költő nagy ajándékát a művész is ajándékkal akarta viszonozni, de amikor másik nagy festménye. „A bahesitzeráji szökőkút** elkészít t, in mar halott voll. De a kép méltó Puskin ko/toi képzeletéhez és GUn. ka zenéjéhez. t Brjullov nemcsak alkotott, de nevelte, tanította az Hiú fcitőmüvészgenerációt Azok az evek, amelyeket Pétervárott. mint a Művészeti Akadémia tanára tö'tött el, termékenyítöleg hatottak a Hatat festőnövendékekre. A huszonkét éves Bt judoval ugyanennek a főiskolának igazgatója megérdemelt ösztöndíja visszavonásával meg fosztotta az olaszországi tanulmányút éltető hatásától, Brjullov, az éreti, nagy művész jo szívvé' adta tehet­sége kincseit, művészi tapasztalatait a fiataloknak ... fit-»#■ alkonyát kaifti AAr. PltiUr*, súlyos be tegségére Madeira szigetén keresett gyógyulást, majd újra Rómába költözött. Itt hullt ki az ecset alkotó keze bői, most száz esztendeje. .. gépeikkel a sztyeppébe. Ivan Kcdl- esev most az egyik gép- és traktor- részleg technikusa. Tanítja a tapasz­talatlanabbakat, átadja munkamód­szerét. ! A címljanszki gáttól öt kilométer­nyire dolgozik most Oleg Monasz- 1 tirszkij 38. számú lépegető exkaváto. | iának személyzete. Az exkavátor mélyíti a doni főcsatorna medrének jobboldalát. Bonyolult, nem minden­napi munka; víz alól kell kiemelni a földet. A csatorna mindkét oldalán, a kol­hozok földjein látjuk már az ön­tözőcsatornák szerteágazó hálózatát. J A víz, amelyről évszázadokon át áb- ' rándoztak a parasztok, megérkezett az aszályos doni sztyeppére. A rotna- l novkai, vcszelovkai, martin ovikai ke- I rülotben már megkezdték a vetések öntözését. A kalhozparasztok mint I kedves vendéget úgy üdvözöljék a vizet mag je.ve nősekor. A romanovkai kerület „Hét kom- munard“ nevű kolhozában a község s-zinte valamennyi lakosa összegyűlt. Elérkezett a régen várt örömteli ese­mény, először öntözik az őszi búzát. Álla Tyisenko kinyitja a zsilip- kaput és beereszti a vizet a mederbe. Zúgva indul meg az alsó doni csator­na vize a csatornák sűrű hálózatá­ban a földek felé. A romanovkai kerület minden kol­hozába, ahol megkezdődött az öntö­zés, eljöttek a novocserkaszi talajja­vítómérnöki főiskola hallgatói és elő­adói. A diákok szoros barátságot kö­töttek a kolhozok dolgozóival. Té­len felolvasásokat tartottak részükre az agrotechnikai tanfolyamokon, most pedig a gyakorlatban segítik a kolhozparasztokat az új élenjáró agrotechnika elsajátításában. Pavel Ji.kovlevics Kravcsenko, a talajjaví­tási tanszék tanára a mezei szállá­sokon előadást tartott a kolhoz dol- goyíinak a vízfMhasználás szabá­lyairól gabonafélék öntözése esetén. A csatornahálózatban snerteáradt víz megenyhílelte a vidék levegőjét Amerre u szem ellát, minden felfris­sül. Szemünk láttára alakul át a ter­mészet. BONDARENKO: Először öntözik -az őszi búzát 1951 május 17-én rövid hírt kö­zölt a szovjet sajtó: „A Volga—Don csatorna építésein dolgozó JNyikomj Merinov két hét alatt 14.500 köbmé­ter földet emelt ki a csatorna medré­ből és dobott partra gépével az elő­irányzott 8.800 köbméter helyett*. Győzelmi jelentés volt ez a kis hír. A nagy mű győzelmes megvalósulá­sának egyik sikeres csatáját jelentet­te. Egy éve kelt szárnyra ez a hír. Nem hosszú idő és mégis milyen bá­mulatot; változás történt a Donon túli sztyeppénké rövid idő alatt. Ott, ahol egy évvel ezelőtt Nyiko- laj Merinov és munka társa inak exka­vátorai dolgoztak, ma mér a doni főcsatorna széles szalagja húzódik. Mér üzembsbelyezték az Alsó-Doni ©s Aziovi csatornát is. melynek épdese közben annyi dicsőséget szerzet Szergej Abakumov és Ivan Kplicsev, mindketten a Komszomol tagja1­Az ifjú építők most újabb munka- fronton harcolnak. Tovább ható na

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents