Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-22 / 145. szám

2 NAPLÓ 1952 JUNIUS 25 RA R I Eis RA RT ERII ÉS « Agitáljanak népnevelőink kézzelfogható érvekkel Földjeink gazdag termésének lé- aratása, a cséiplés, begyűjtés, tarlóhán­tás időbeni és jó elvégzése a kgko- mo'lryabb feladat, mely ebben az év­ben, a döntő tervévben a falu ve­zetői és dolgozói előtt álil. E nagy mimikák végrehajtása, azok közvet­len irányítása állami és gazdasági szerveink dolga. Azonban tanácsaink mellett pariszervezeleinkre is komoly felelősség hárul: nekik keli politikai tömegmunkával, a kommunisták pe damutatásra való ne­velésével, a népnevelők jó kiváloga­tásával és irányításával mozgósítaniok a dolgozókat. A Sellyéi járási pártbizottság funk­cionáriusai jói látják, hogy a nagy munkák idején még komolyabb poli­tikai munkát keit végezni pártmunkás sáínknak, mint eddig bármikor. Ép­pen ezért gondosain felkészülnek fel­adatukra és igyekeznek felkészíteni erre a hozzájuk tartozó párttitkár elvtársaikat is. Szép Irén elvtársnő, agát. prop. titkár nem csak elmon­dotta, hogy a párttagok példamutatá­sa a minisztertanács határozatainak Ismerete és a szervezeti kérdések területén való tájékozottság az alap­ja a jó népnevelő munkának, de azt Is .megmutatta a párttitikár elvtársak­nak és aktíváknak, hogyan kéj] pa­pír ceruzával bebizonyítani: a késői aratás komoly kárt okoz a gazdának és egész népgazdaságunknak. A kéfujfalusí gépállomás felkészült­ségét is ellenőrizték a járási pártbi­zottságon dolgozó elvtársak. Meg­eszélték a gépállomás politikai he- yéttesével, hogyan agitáljanak a gép lelJett . dolgozók: „A cséplőmunká ok besiélgessenek el a csépeltetők. el, számítsák lei, mennyi az át agter^ lésük. Ahol géppel szántottak, szá­ntsák ki azt is, mennyivel több ermett a gépi művelés után. Ezután ámo/ják ki, mennyi a beadás, meny­ei a vetőmag és a fejadag, mennyi < arad felesleg. Mérjék le a cséplőgép ázsáján a beadandó gabonát és se- tsék azt a begyüjtőhclyie juttatni “ A JB tíz aktívája között felosztották községeket. Egy-egy aktíva napi unkája után felkerekedik és meglá_ gaitja a hozzá beosztott községeit, struáija, segíti a pártszervezetet, népnevelőket. Emellett természete- n a JB politikai munkatársad is lenőrzák, segítik a hozzájuk tarto- szektorok pártszervezeteinek mun iját. Például a délszláv felelős a .Iszlávlakta községeket, a mezőgaz- isági osztályon dolgozó elvtársak a nnelőszövetkezeti pártszervezeteket rgítik. Ez azonban nem elegendő. Szép én elvtórsnő például csak általában ámolt a ki, mennyit vesztene a iá­ja, ha mondjuk 2Ó kilogramm lenne jldanként a szem veszteség. A he- es módszer az lett volna, ha két élő üdét — egy jót és egy rosszat — . gad ki a tavalyi aratási tapasztala­kból és így a kioktatott titkár elv- rsak i« látták volna, hogyan keli. >1 agitálni A szabadpiac ismerteté- a párt és a minisztertanács de= ember elsejei határozatának ismer :tése js elsikkadt a sellyei JB-n és ennek nyoma természetesen a közsá­gi pártszervezetek munkáján is meg- látszik. Pedi<7 a szabadpiac lehetősé­ge, a szabadértékesítés joga olyan érv népnevelőink kezében, mellyel nagy eredményeket lehet elérni. Az is hiányosság, hogy a kiszemelt in­struktorokat még nőm készítették fel. A megbízólevél már a kezükben van ugyan, de ez nem sokat jelent a leg­fontosabb feladatok ismerete nélkül. Márpedig minél e óbb rá kell kap­csolni a sellyei járásban a komoly munkára, mert sok helyen már a rozs vágását is megkezdték! Nézzük most meg, hogyan veszi át és alkalmazza egy község egységes pártszervezete a JB útmutatásait és hogyan mutatkoznak meg a párttitkár elvtárs munkájában azok a hiányos­ságok, melyek a járási bizottságtól indulnak ki. Csányoszró község nem messze esik S e llyétől. Lakóinak fele term elősző vet_ kezeti tag, fele még egyénileg gaz­dálkodik. Az egységes pártszervezet titkára: Gyurokovics Imre elvtárs, inár megtárgyal ta a két alapszervezet titkárával a feladatokat. Elmondta, hogy a szemveszteség milyen károk­kal jár. hogy a jugoszláv határ közel­iét® milyen fokozott kötelességtelje- sítésre kell, hogy sarkallja a falu dol_ gozóit hogy a sertésbeadás eddigi 100 százalékos teljesítése után a ga- bonabegvüjtésben is élen kell jámi- ok, hogy" akinek több terem, aki több másodnövényt vet, a-z több árut, ter­ményt vihet szabadpiacra, stb. Azon­ban arra nem gondolt Gyurokovics elvtárs, hogy papírral-ceruzávail is megtanítsa agitálni az aliapszervi tit­károkat és a népnevelőket. Pedig pél­da bőven akad! Itt van mindjárt G. Nagy József kulák esete, akinek az elmúlt évben négy és fél mázsás át­lagtermése volt gabonából csak azért, mert későn aratott. A falu átlagter­mése ugyanakkor nyolc és fél mázsa volt. Nyolc hold földről igv 12 800 io. tint károsodás érte az államai, ha az elpergett gabonából őrölhető liszt szabadpiaci árát számítjuk. Ugyanígy ki "ehet számítani, mi­lyen károsodás érné azt a dolgozó parasztot, aki akár csak egv nappal is később aratná le az idejénél ter­mését. Nézzünk oé'dáiil egy 12 holdas dolgozó paraszlot, akinek négy katásztráHs holdnyi ke nyérgabona vetése van. Ha termését, öt százalék szemveszteséggel takarít- ja be, akkor — fiz mázsás termés­átlag esetén, — két mázsányi kenyér­gabonakára lesz. Ezzel két hold földet tudna ősszel bevetni, vagy megőrlet­ve az ebből származó 120 kiló lisztet 360—480 forintért tudná a szabadpia­con értékesíteni. Ha pedig ezt az öt­százalékos szemveszteséget az egész község területére számítjuk, akkor Csányoszró 600 hold kenyérgabona- vetéséből — 10 mázsás átlagtermést. számítva — 300 mázsa peregne el, mellyel 300 holdat lehetne bevetni A terme'őszövelkezetnek mintegy 400 holdnyi búza■ és rozsvetése van. Egy­két napos késés az aratással már holdankénti 20 kilogramm szemvesz teséget okozhat. Ez 80 mázsa ter­ményt íes7 ki, azaz a" szemveszteség egy-egy mázsa gabonától fosztaná meg a tsz minden egyes családját. Ilyen számításokra is meg keli ta­nítani népnevelőinket, hogy szavaik meggyőzzék dolgozó parasztjainkat. Ugyanilyen számításokkal keli be- bizonyítaníok a másodvetés előnyét és jelentőségét. Erre ie találni bőven példát úgy Csányoszrón, mint a járás többi községében is. Tavaly például a mag yar telek iek holdanként 40 mázsa kukoricát szedtek le a másod- vetésű főidről. Ugyanennyit hozna a föld Csányoszrón is, de ha csak 25 mázsás átlagtermést számít a népne­velő, milyen eredményt mutathatna iá például Csordás Sándor középparaszt nál? Csordás Sándor egy hold má­sodvetésre kötelezett, de legalább kél holdat el tud vetni, ha akar és ha ennek előnyéről meggyőzik. Márpedig azon az egY holdon — 25 mázsás átlagot számítva — ötezer fo­rint ára kukorica nőhet (200 forint­jával számítva mázsáját) — ha elve­tik! Es ez a szám csak nő, ha azt számítjuk hány állatot tud felnevelni ennyi tengeriből a gazda! A szabadpiaccal is csak úgy agitál­hatnak eredményesen népnevelőink, ha papírt, ceruzát vesznek kezükbe, és hogy ezt megteszik-e vagy sem, az csak pártszervezeteink vezetősé­gén múlik. Sumoni Péter 12 holdas középparaszt például elmondotta: „Szívesen viszem be kötelességemet a cséplőgéptől, mert így legalább nem kell kétszer rakodnom...“ — de arról már talán nem is tud, hogy a beadás teljesítése — azaz az ország, a béke­tábor erősítése — a szabadpiac meg­nyílásával mennyire összefügg saját legközvetlenebb anyagi érdekével is. Ki kell számítani dolgozó paraszt­jainknak, hogy a beadás teljesítése esetén mennyi terményt vihetnek sza­badpiacra és ennek árából mi mindent vásárolhatnak. Mindezek mellett természetesen fel kell készíteni népnevelőinket az ellen­ség elleni harcra is. Nemcsak Sely- lyén fordul elő olyasmi, hogy a kulák rémhíreket terjeszt és szabotál, mint Szlaroba József, aki vénségére sem resteli terjeszteni, hogy „bevezetik újra a jegyrendszert". Mit akar elér­ni? Azt, hogy hozzá hasonlóan a dol­gozó parasztok is hörcsögként tarta­lékoljanak, felvásárolják kenyeret és elessenek a szabadpiac kedvezményei­től, a verseny jutalmaitól, az élenjá­róknak kijáró megbecsüléstől. Éppen ezért csak az az agitáció hatásos, ahol a helyi érvek melleit népneve­lőink beszélnek a parasztok múltbeli életéről és arról, hogyan akarnák a kulákok ismét visszarántani dolgozó népünket abba a keserű világba, ahonnan a párt és a munkásosztály segítségével kiemelkedett. A sellyei járási pártbizottság és a csányoszrói egységes pártszervezet eredményeiből és hibáiból minden já­rás és minden község pártbizottsága és pártszervezete tanulhat; segneniök kell népnevelőinket, hogy választ tud­janak adni dolgozóink kérdéseire, hogy le tudják leplezni az ellenséget és ez a kuiesa annak az ajtónak, mely a . begyűjtési verseny győzelméhez nyílik. „RÁFIZETTEM A “ Herman Antal átadja földjét az államnak-Herman Antal pécsbányatelepi bányász közel egy esztendeje dol­gozik a bányában. Neve állandóan itt szerepel a termelés élenjárói főzött, mert ‘érvét 107—110 százalékra teljesíti olővájáson. Amint a számok is bi 'onyítják, Herman Antal szívén vi­seli a többtermelés kérdését és izekkel az eredményeivel sincs megelégedve. Ugv érzi, hogy en i.él sokkal többet, kellene teljesí­tenie. Csakhogy súlyos teher nyomja • állait, amely akadályozza a ua- tyobb teljesítmények elérésében. \ nehéz, kimerítő bányamunka mellett földmíveléssel is foglalko- ik. 10 hold szántóföldnek a meg­növelése is őrá vár, melyet vagy nűszakra menés előtt végzett el agy akkor, ha hazajött a bányá­ból. Ha délutános, akkor délig a nézőn dolgozik és sokszor még ■bédelni sincs ideje, mert mfl- •zafcra kell mennie. Ha reggeles i tűsvakja van, akkor igyekezik ■azafelé, mert a mezei munka lár várja. Fizetett szabadsága ide- *n sem mehet nyaralóhelyre rtíilni. akkor is keményen meg ell markolni a kasza nyelét. Heg- ían Antal mindjobban látja en­nek a helyzetnek a tarthatatlan­ságát. A bányában és a földjén, is: teljes értékű munkát nem tud végezni. A szocializmus építése egyre nagyobb feladatok elé ál­lítja és ezt kétlaki munkával el­végezni lehetetlen. — Mohácstól nem messze Mo- nyoród községben lakóin ■—■ mond­ja Herman Antal. A családomban csak feleségein munkaképes. Apám. anyósom, apósom már jóval túl vannak a hatvanon. Van egy 16 éves fiam, de az is munkaképte­len. hiányzik egyik lába. A 10 hold föld megművelése ream és feleségemre várt. Szavak­ban e! se tudom mondani azt a fá­radtságot, melyet éreztem. Sokszor azt hittem, hogy nem leszek ké­pes kezembe venni a fejtőkalapá­csot, annyira el voltam gyengülve. — Az elkeseredésem még job­ban fokozódott, amikor elérkezett egész évi munkám eredménye, a terménybetakarítás. Könnyei) meg­állapíthattam, hogy nem fizetődött ki a kétlaki munkám. A bányában .csak fele erővel tudtom dolgozni. Jóval kevesebb volt a keresetem, mint azoknak, akik csak a bányá­ban dolgoztak. Sokszor nézegettem az újmeszesi bányászházakat. Sok­szor gondoltam arra, milyen jó h volna családommal ezekben a há­zakban lakni. Nyomban el is fo­gott a keserűség, mert tudatára ébredtem annak, hogy lő hold föl­dem a faluhoz köt. — A földmívelés sem fizetődött ki. Drága pénzért vettem a trá­gyát, ezenkívül a szántási díjat is meg kellett fizetnem. Amit bányá­ban keresek, annak a pénznek majdnem felét a földemre költöt­tem. Feleségem is felháborodva mondta több esetben: „már megint pénzt kell fizetni erre a földre! Kiszámítottam azt, : hogy sokkal jobban jönnék ki, ha‘ leadnám a földemet. Többet keresnék és ol­csóbban jutnék azokhoz a termé­nyekhez, melyet a földemen terme­lek kínlódva — emlékezik vissza a kétlaki életére Herman Antal. Szeretné minél előbb leadni a földjét • az államnak. Akkor^ majd nem kell sietnie haza műszakról, hogy utána még elvégezhesse otthon is a munkát. Nem kell majd fize­tett szabadságát sem a kapa és kasza mellett eltöltenie. Mehet nyaralni, mint a többi bányász. Megismeri az ország legszebb nya­ralóhelyeit, amire a múltban gon­dolni sem mert volna. A 10 hold- iát traktorok fogják művelni ő pe­dig még jobb munkát végez a bá­nyában. Kedvvel, örömmé? indulnak technikumi hallgatóink üzemi gyakorlatra Kidolgozott tervvel mennek az „öregek“ Most, hogy befej eztűk a tanévet, nem a semmittevésen törjük a fejün­ket, hanem komoly feladatra készü- lünk. Nagv felad art áill előttünk nagy' munka vér ránk: a nyári üzemi gya­korlat. Ha az üzemi gya/korlaitrót' beszélünk, kedv tőit el bennünket, vailamenmyaen örömmel és szívesen gondolunk rá. Már itthon kidolgozott tervekkel in­dulunk munkahelyünkre, Kaposvárra és Nagyatádra. Terveket készítünk: hogyan dolgozunk majd és hogyan versenyzünk egymással a jobb mun­káért, a többterme’iésért. Tapasztala­tokban és eredményekben gazdag is­kolaév utón vesszük kezünkbe a ka­nalat és a kalapácsot, hogy szakmai és elméleti tudásunkhoz gazdag ta­pasztaltatokat szerezzünk a kaposvári Textiilgyár építésénél és a nagyatádi ép ítkezésekn éL Valamennyien tudjuk, hogy mit jelent számunkra egy ilyen üzemi gyakorlat. Mi, felsőbb osztályosok, már a mulft évben is dolgoztunk a Sztélén Vasműnél, ahol sokat láttunk, j tanultunk mind gyakorlati, mind éle ; méleti téren egyaránt. Ezt azok az elsőévesek is tudják, akik még nem I voltak üzemi gyakorlaton és talán még 1 kicsit félve és bizonytalanul kezdik meg majd munkájukat, ök most men- I nek ki először építkezéshez, eddig I csak a műhelyben ismerkedtek meg a falazással. Nagy élmény lesz szá­mukra, hogy most kinn az épületek­nél ismerkednek meg a leglejlettebk munkamódszerekkel és a gyakorlati élettel. Ez az üzemi gyakorlat azonban nemcsak a mi tudásunkat . fejleszti. Előbbre viszi munkánk, békeműveink, szocializmusunk építését is. Ha mi jól tanulunk és dolgozunk, segítjük ötéves tervünket, hazánk fejlődését. Ezzel a béketábor is erősebbé válik. Udvaráé* Márk Építőipari Technikum III. év­folyam. Vidáman készülnek az elsőosztályosok Minden elsőosztályos örömmel és sok izgalommal készül a nyári üzemi gyakorlatra. Örömmel, mert tudatában van ennek a nyári munkának a jelen­tőségével és izgalommal, mert ez lesz az eíső komoly próbája annak, hogy amit' elméletben és részben gyakor­latilag elsajátított, fel tudja-e hasz­nálni. Számomra az üzemi gyakorlat azért jelent örömet, azért készülök öröm­mel rá, mert két szempontból meg­vizsgáltam és megállapítottam, hogy csak hasznomra válhat a nyári gya­korlat. Egyik szempont az elmélet meg­könnyítése. Könnyebben megértjük, megtanuljuk az elméletet, ha azt a gyakorlatból ismerjük. Ezt már ta­pasztaltuk. mert van műhelyünk, és a műhelygyakorlat 60kkal érthetőbbé könnyebbé teszi a szaktantárgyakat. De itt a műhelyben csak kicsiben is­mertük meg a legfontosabb épület­elemeket, épületszerkezeteket. A való­ságban mégis más egy építkezés. Meg­tanulunk az emberekkel bánni, hiszen mi is munkások leszünk és megta­nuljuk azt, hogy mit kívánhatunk egy munkástól, megbecsüljük a munkát, mert mi is dolgozunk. Három év múl­va jobb technikusok leszünk. A másik szempont az, hogy «z üzemi gyakorlat alatt mi dolgozunk, gyorsítjuk a termelést. Az iskolánk tanulóifjúságunk egyik fele az új Ka­posvárott. a másik fele Nagyatádon fog dolgozni. Mind a kettő fontos építkezés, a szocializmus építése, a béke megvédése szempontjából. Mi tudjuk azt, hogy minden tégla, ame­lyet befalazunk a munkahelyünkön, mind egy-egy tégla a béke hatalmas épületében. Igaz az. hogy egy tégla kicsi és egy épületben sokezer tég­lára van szükség, de sok kicsiből lesz a nagy és a mi munkánk is erősíti a békefrontot. Megfogadjuk: megálljuk helyünket és úgy dolgozunk, hogy ezt a nagy feladatot meg tudjuk oldani és kiérde­meljük azt, hogy szabad, független hazában, tágas, világos tantermekben tanulhatunk, képezhetjük magunkat és válhatunk a jövő épitésztechnikv saivá és építészmérnökeivé. Dombi Mária 8. sz. Magasépítőipari Technikum As aratás ellen prédikál a magyarsarlóst pap Gaszparics György plébánost jól ismerik nemcsak Bogádon, de az egész környéken. A közeli délszláv Magyarsarlósra is ő jár át misézni minden vasárnap. Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak látogatásai a kis baranyai délszláv faluban. Hol ennél, hol annál a háznál tűnt fel' fe­keteruhás alakja és soha nem szű­kölködött „jó tanácsaival". Legutóbb például motorkerékpárrg, gyűjtögetett pénzt, -hogy kényelmesebben látogat­hassa' híveit. A félrevezetett falusi dolgozók össze is adtak három-négy­ezer forintot, amit néhány nap alatt a pap saját céljaira költött el. Jú­nius 12-én, csütörtökön úrnapi misére akarta összecsődíteni a falu népéi, hogy utána körmenetben járják végig a község utcáit. Tudta jól, miért teszi, Aratás előtt álltak a magyar- sarlóst dolgozó parasztok és minden percre szükség volt, hogy kapásnövé­nyeiket — amelyeket addig csak egy­szer kapálták meg, aratásig teljesen gyomtaumítsák. De hiába „intette" a pap és hiába akarta meggyőzni a dol­gozókat a plébános hű cimborája, a 20 holdas Csehtóth Máté kulák, ami­kor látták, hogy a „Petőfi“ tszcs tag­jai munkára mennek, ők is otthagy­tak csapot-papot. Pénteken pedig megkezdték a beérett gabona aratását Magyarsarlóson, bármennyire is hir­dette a plébános, hogy „nem. lesz is­tenáldás azon a termésen, amelyet nem Péter-Pálkor aratnak.** Nemcsak a dolgozó parasztok közt hinti a mételyt Gaszparics György, „kedvencei" neki a gyermekek is- Meg-megajándékozza őket horgászfel­szereléssel, vagy labdával, hogy ez­úton férkőzzék a gyermekek bizalmá­ba. Még el is játszadozik velük, s persze nem feledkezik meg arról, hogy közben figyelmeztesse őket: „el. kárhoznak", ha nem járnak hittanra. Legutóbb például Jakabovics István délszláv dolgozó paraszt házánál járt, hogy rávegye, járassa gyermekeit hit­oktatásra. „Ez a mi életünk — mon­dotta beszélgetés közben — siralom- völgy. Gondoskodnunk kell tehát lel­kűnkről, hogy halálunk után az örök boldogságra jusson.“ Jakabovics Ist­ván azonban visszaverte a plébános alattomos támadását. „Az én életem a múltban valóban siralomvölgy volt válaszolt a papnak, — A gyerme­keimről azonban már a népi demo­krácia gondoskodott, hogy ne a fül- világon, hanem itt a földön találják meg a boldog életet." És Jakabovics István példájára a magyarsarlóst dol­gozó parasztok még jobb munkával válaszolnak Gaszparics György plé­bános aknamunkájára. Szovjet tapasztalatok alapján korszerűsítik a baranya A baranyai malmok dolgozói jó- elöre felkészültek már az új gabona fogadására. Ezért alakítottak brigádo­kat az elfekvő gépek felkutatására és ezért állították az újítási feladatterv középpontjába a legfőbb problémákat így többek között az anyagmozgatás kérdését. Rövid félév alatt maris jelentős eredményekről számolhatnak be a ba­ranyai malomipari dolgozók: a ,.ku­tató-brigádok“ több, mint hatvan használható gépet bocsátottak a mal­mok rendelkezésére. Ezeknek a fel- használásával nyolc baranyai malom korszerűsítését végezték el júniusra Most folyik meg a sásdi malom szere­lése, amellyel június végére szintén elkészülnek. Ide iparvágányt is ve­zetnek még a nyáron. Szeptemberre malmot kap a nagv- mányoki bányavidék is: az itt dolgozó malmokat bányászok jó ellátásának biztosítására Szászváron helyeznek üzembe nagy­teljesítményű malmot. A baranyai malmok kétharmada ma már villa­mosítva van. ami nemcsak jobbá, de jelentősen olcsóbbá is teszj az őrlést. Az anyagmozgatás gyorsabb és jobb megoldása érdekében vagonkirakó szerkezetet készítettek, amellyel fele­annyi emberrel és a korábbi négy óra helyett, egy-fél óra alatt rakják majd ki a gabonát g vasúti kocsikból- A gépkocsikról történő rakodást szov­jet tapasztalatok hasznosításával — csillés szerkezettel — gyorsítják majd meg. A korszerű malmokban, az újítások bevezetésével biztosítják az új gaz­dasági év új feladatainak jó ellátását. Emellett .— a számítások szerint — mintegy 12 százalékkal megnövelik a baranyai malmok termelékenységét is-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents