Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-21 / 144. szám

w r VtLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEM--------------------------------------------------------------------------­A MÁJ SZAMBÁNi A Biztonság Tanács Június 184 ülése. 12. o.) — A Siót. jeíunió újabb jeíyifcket intézett a svéd kormányhoz. (2. ol. — A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságá­nak határozata. (2. o.) — Jobb népneveié munkával se. gitse a mohácsi L számú Téglagyár pártszervezete a terv teljesítését. (3. o.J — Kis Lantos Ferenc körletvezetö aknász tudja kötelességét. (3. o.) — Évzáró, (4. o.) — Kultúr hírek. (4. o.) — „Minél többször kapálunk, ásnál nagyobb lesz a termés." (4. o.) AZ M D P B ARANYAM ECYEl PA' RT BIZ O TT Á CÁN AK L AP JA--------------------3---------------------1-----------------I----------11 ................■ II I ■ ■ ■ IX . ÉVFOLYAM, 144. SZÁM AKA 50 F1LI.EB SZOMBAT, 1952 JU.NU S «I ——I I ' ......111 ............... Vi gyük győzelemre bányáinkban Rufli elvtárs kezdeményezését Nagyszerű dolog az, amikor az új harcbaszáll a régivel, a maradi­val. Amikor bányászaink tudatára ébrednek annak, hogy ötéves tér* vünk teljesítése feltétlenül meg­kívánja az új fejlett termelési módszerek alkalmazását. Az elmúlt hetekben egy ilyen fejlett munkamódszer tört be a pécsvidéki bányákba. István-ak- nán Valigura elvtárs, szovjet bá­nyász, a Szocialista Munka Hőse megtanította bányászainkat arra, hogy új módszerrel döntsék a sze­net. Elsőizben a Tavasz Lajos 32- es telepi fejtésében dolgozott. Munkamódszerével 20 méter hosz- szan réselte ki a szenet. Sokan mondogatták, hogy ezt a teljesít­ményt a mi vájárjaink közül egy sem lesz képes felülmúlni. RufU elvtárs másnap szó nélkül kezébe vette a szovjet fejtőkalapácsot és bebizonyította e felfogások hely­telenségét. Valigura elvtárs mód­szerével másfélszeresére, majd két­szeresére emelte teljesítményét. Rufli elvtárs példáját egyre többen követték, komoly vetélytársai akadtak Böröcz János (9), Petőfi- aknáról Boros János (2), Németh János (10), Uranka Károly és a többiek személyében. A termelés e fejlett munkamódszerrel minden aknán ugrásszerűen emelkedett. Nap, mint p.ap, több szén került a csillékbe és emelkedett a bányá­szok keresete is. Két hónappal ez­előtt csak pótműszakokkal tudták a MESZHART-bányászok teljesí­teni tervüket, de Rufli elvtárs kez­deményezésével lehetővé vált a pótműszak nélküli tervteljesítés is. Ezzel a módszerrel a MESZ- HART-aknák termelésében új táv­útok nyíltak meg. — Az új módszer alkalmazásával egyre szélesebb szocialista munkaver­seny alakul ki és aknáink harcol­nak egymással termelésük emelé­séért. Vannak olyan nézetek, hogy a Rufli-mozgalom csak a szovjet fej­tőkalapácsok alkalmazását jelenti. Ezek nem ismerik egészében e mozgalom jelentőségét. Rufli elv­társ kezdeményezése elválasztha­tatlan a szovjet ciklusos fejtési módszertől. Ez az alapja annak, hogy brigádjaink lefejthessék a napi egy ciklust. A Rufli-mozgalom megszünteti a munkaerőhiányt. Nagyobb gondot fordít az éjjeles (aadó harmad munkájának bizto­sítására. De nem utolsó sorban a Rufli-mozgalom jelenti a munkafe­gyelem megszilárdítását i*. Harcot indít az igazolatlan mulasztók el* len. Nem tűri meg soraiban azo­kat, akik mulasztásaikkal gátolják e kezdeményezés sikerét. A Ta­vasz-brigád is egyidőben „híres" volt igazolatlan mulasztóiról. De a Rufli-mozgalom bevezetése óta gyökerében megváltozott a hely­zet. A brigád dolgozói világosan látták, hogy laza munkafegyelem­mel e kezdeményezést sikerre vin­ni nem lehet. Éppen ezért mun­katerületükön felszámolták az iga­zolatlan hiányzásokat. A Rufli- mozgalom nevelője a dolgozóknak. Lelkesíti őket arra, hogy nap-nap után túlszárnyalják előirányzatu­kat. Tehát Rufli elvtárs kezdemé­nyezése elengedhetetlen feltétele a ciklusos módszernek. A Rufli-módszer azonban első­sorban a műszaki vezetőktől kö­vetelte meg a műszaki feltételek fokozott biztosítását, a munka jó megszervezését. „Az értelmiség csatlakozása a szocialista építés­hez, hatalmas új erő forrása, — mondotta Rákosi elvtárs. — Az ér­telmiségi és fizikai dolgozók egy­séges munkája teszi a szocializ­must a korlátlan lehetőségek ha­zájává ... ez teszi lehetővé a technika szinte korlátlan lehetősé­geinek kifejtését." A MESZHART- aknák műszaki vezetőinek túlnyo­mó többsége követi Rákosi elv­társ szavait. István-aknán Szilas László üzemvezető és Kis Lantos Ferenc körletvezető segíti a Rufli- mozgalom győzelméért folyó har­cot Biztosítják a dolgozók verse­nyéhez szükséges műszaki felté­teleket. Pécsbányatelepen is harcolnak a Rufli-mozgalom széleskörű al­kalmazásáért és ott is mutatkoznak eredmények. A pártszervezetek és műszaki vezetők egyre inkább felkarolják a dolgozók kezdemé- zését. Azonban az elért eredmé­nyek további jó munkára kötelezik pártbizottságainkat és az üzemveze­tőséget. Még keményebben kell harcolniok a Rufli-mozgalom el­terjesztéséért. A MESZHART bányakerületben három fejtési brigád harcol Rufli elvtárs módszerével. István-aknán Tavasz Lajos brigádja, Petőfi-ak­nán Duzsi István csapata, Pécs­bányatelepen pedig Glock Imre brigádjának tagjai. Mindhárom bri­gád eredményei azt mutatják, hogy e fejlett módszerrel másfélszeresé­re emelhetjük aknáink termelését. Pártszervezeteinknek harcolniok kell azért, hogy nap-nap után több és több brigád jelentse csat­lakozását e mozgalomhoz. Meg kell javítaniok a politikai mun­kát, mert csak így tudják a dol­gozókat nevelni az új iránti biza­lomra, szeretőire. Aknai pártbi­zottságaink segítsék a Tavasz és Duzsi brigádok párosversenyét. Harcoljanak azért, hogy' minél több fejtési csapat kövesse Tava­szék példáját, új módszer alkal­mazásával álljanak párosverseny­ben egymással a második bányász­nap tiszteletére. Pártbizottságaink ebbe a munkába vonják be az üzemvezetőséget és a DISZ szer­vezeteket. A Rufli-mozgalom kiszélesítésé­vel el kell érnünk azt, hogy bá­nyáink idő előtt teljesítsék máso­dik negyedévi tervüket. Mégis eljut üzemi gyakorlatra Nemes kéri Anna Mi, technikumi hallgatók mindan ftvérea Athetss köteleié üiemj gya- korltiot »égtünk hátúnk valamelyik nagy építkezésénél. Éten a nyáron at a megtiszteltetés ért bennünket, hogy ■ráthusun a kaposvári Textilkombi- iát épftkérésénél, itárhatvanan pedig » nagyatádi építkezéseknél járulha­tunk bottá ót héten ál basánk éptté- •éhet. Rn, mint gyakran gyengélkedő diák- '*ny, orv»« felmentést kaptam at Jit.ml gyakorlatok alóf. Et elkedvet­lenített, mart minden vágyam a* volt, "°gy én ia építhessem hálámul, Imi­ié Járulhassak termelő munkámmal At-, **»a tervünk megváló.ftá«áh<u ét agy j *'*al gyarapítsam tukmál tudásúmat I ia. Magasabb otrtályokba járó diák­társaim még külön fájdftották a szive­met! elmondták, hogy az elmúlt év nyarán, milyen szeretettel fogadták őket Sztálinvároshan. Nem nyugodtam bele a felmentés­be. Igazgatómhoz fordultam és kér­tem: hadd menjek én is gyakorlatra ét udjanak olyan beosztást, ami egész­ségemet nem vearélyezleti. A kérés eredménnyel járt. Én is elindulhatok június 'J2-én reggel Nagyatádra iskola-1 tártaimmal együtt és építhetem a nép urtzágút, a mi orsiágukat. Nnmeakérl Anna Pécsi MagasépilAipuri Technikum II. A A BÉKEARATÁS / £2- AíéftlfCSATAJAXASí qyc^r/tt<mr. Közösen aratnak, kösösssérűn csépelnek a babarcssöllősi egyestípusú csoport tagjai Nem ment mindig jól a munka a babaroszö-l-lőai egyes típusú „Éltető" termelőcsoportban. Sokszor előfordult, hogy a nagy tábla kukorica egyik része gazos volt, míg a másik egy, vagv két holdas táblán keresve sem lehetett gazt találni. Mi volt ennek ati oka? Talán a főid nem volt olyan jó? Nqm a föld volt az oka, hanem az, hogy egyes tagok úgy gondolták, „ráérünk a kapálás, ea] . Ez per&ze meglátszott a növény fejlődésén is. A jól dolgozók aztán felvetették, hogy megengedhetetlen az, hogy egy-két hanyag tag miatt szégyenkezzzenek a többiek is. Hiszen egy táblában van a föld ét h-a a 40 hold kukoricából csak egy hold ma­rad gázosán, már azt mondják a Ituld- kok, hogy — íme a tszcs kukoricáját ellepi a gaz ... Elhatározták, ezen változtatnak, mégpedig úgy, hogy a növényápolást ie közöeen végzik. Mindannyian egyszerre kapálják a különböző növényeket Határozatba foglalták azt is, hogy aki nem jele­nik meg rendesen a közös munkán, attól 70 kiló terményt vonnak le btin. tetősül..lgjc.axtán nem fordult elő töb­bet. hogy valaki hiányzott volna. K illőn Ösen most az utóbbi napokban folyt lázas készülődés. Valamennyien kint dolgoztak a határban, hogy az aratásig minden növény legalább há­romszor. meg legyen kapálva. Tudj-ák és jó előre látták azt, ha elérkezik a nagy munkák ideje, nem lesz ele­gendő munkaerejük, hogy az aratással egyidőben a kapálást is végezzék. Ezért már a kukoricák apaiadnál is bevontájr a munkába a osaládtago. kát. Tegnap pedig teljes erővel meg­kezdték az aratást. Az aratógép elin­dult és nyomában szedték a osoport tagjai a markot — illetve kötözték a kévéket. Most arat először aratógép a babarcszőlftsi határban. Azonban nemcsak géppel aratnak, hanem ka­szával is. Az élen Kiss Ferenc párt. titkár elvtérs halad s csak úgy dől faszája nyomán a súlyos árpaszemek­kel teli kalász. Nem messze tőlük a másik csapat arat. István József vág­ja a rendet Tóth Lajossal és Rák- helyiné 6zedi szaporán a markot 1st ván Józ-sefnéveL ök három hold ara­tását végzik, ugyanis egy-egy hold vetésük van a brigádban valameny- nyiüknek. De úgy tervezik, hogy ami. kor végezlek, segítségére mennek a többieknek, hogy másfél nap alatt be­fejeződjék az árpa aratása. Aratás közben oda-oda pillantanak az ara tógép felé, ahonnét a kévekötők vi­dám dala hal,ük. Gyorsan halad a munka Az éjteza.ka folyamán a traktor fel­szántja az előző nap learatott gabona tarlóját. így «rtán a fogatok sem áVinak tétlenül, mert azonnal a má- sodnövény vetéséhez kezdenek. Tarló- répát vetnek, hiszen szükség tesz ar­ra a jószágok takarmányozásánál. Kő r'rn ál'laláll'ományt létesítenek, több jószágot tartanaik, több takarmányra van szükség, de így a jövedeem is több tesz majd. Mdr kijelölték a közös szérűt ti, mert úgy néhány napi száradás után kazlakba rakják az árpát és azonnal a csépléshez kezdenek. Már odakészá­tették a vizet es tűzveszély ®l’.e«i vé- di:-kozé6 érdekében fontos egyéb kel­lékeket. Gondoskodtak arról is, hogy a cséplőgépnél legyen két fogat és ki­jelöltek hat csoportlagot is, akik a géptől egryenesen viszik az elcsépelt gabonát a begyüjtöhelyre. — Elsőnek akarjuk teljesíteni a Mó­rásban a beadási kötelezettségünket, hogy elsőnek szabaduljon fel közsé­günk, Mert nálunk legnagyobb szé­gyen az. ha valaki hátralékban va,, a kötótozetteég tel jesitósévai- Vala­mennyi an teljesítettük már a sertés- bői is a félévi tervet, de túlteljesítjük árpából is, hiszen jó termésre számí­tunk — mondják a csoport tagjai. Különösen Gyenis Kaimon em’cgett ezt gyakran a többieknek is, nehogy cU leledjék, mert neki van a legtöbb ár­pája és ő akar a legtöbbet szabad­piacra vinni. Azonban tudják azt, hogy a csép- léskor nem lese idő a kapálásra, de a búza aratása is leköt majd minden erőt. Ezért kihasználják az időt, «est a három r.égv napot, amíg szárad as áTpa. Az asszonyok a gyapotot ka­pálják, most az eső után, hogy az « porhanyó« talajban gyorsabban tud­jon fejlődni, jobb termést hozzon. A kukorica is megtenni a harmincöt mázsát már mc*t meg lehet állapítani. Deré­kig ér és szép sötétzöld a levele a há­romszori kapálás eredményéképpen. Ezért kapálnak olyan szorgalmasan óa ha továbbra is közösen végzik a mun­kát, végeznék a búza aratása előtt még a negyedik kapálással ia. Vecserinovics Sztoíán délszláv dolgozó 180 százalékot ért el az aratásban „Négy nap alatt be fejezzük a búza aratását** Érik az őszáárpa. Egyre több ter- meiőcsoportban látnak hozzá az ara­táshoz, s felkészültek erre a munká­ra egyénilleg dolgozó parasztjaink is. Levelezőink erről a készü ödéwöl is beszámolnak lapunknak. A tippói délszláv dolgozó parasz­tok bebizonyították, hogy szeretik ha­zájukat, független életüket. A Tartós Béke tsz tagjai közgyűléseken beszól­tok az aratásról, cséplésról. Kovács ehrtáre a területi felelő«, Ismertette, hogy Titóék Jugoszláviájában milyen a dolgozók élete, hogyan ment az aratás tavaly, — fegyverrel kénysze rí tették a dolgozókat munkára Bibék elvtAra, a járási tanács kiküldötte is elmondotta, míg odaát a dolgozók élete nyomorral, keserűséggel telt addig a mi hazánkban az aratás-csép­ié* gyors elvégzése a dolgozók szebb életét, az ország építését, a békét je­lenti. Arról is beszélt, hogy a dolgo­zók gyermekei előtt nyitva állnak az iskolák kapui. Vecserinovics Szrboján elvtára, aki 180 százaitokra teljesítet te az árpaaratásnál a normát, felaján­lotta, hogy égés, családját bevonja a csoport munkájába, mert gyermekét délszláv iskolába járathatja, ahol az any any ellvén tanul. Nem marad le mö­götte Nyeskovics Milánná sem, aki a kapálásban jár éden. A többi dél­szláv dolgozók 1« vállalták, hogy a családtagokat bevonva nem négy, ha­nem három nap alatt fejezik be a bú­za aratását. Greiner Márton tudósító. Mintatanácsülésen beszélték meg feladataikat a bezedeki dolgozók Bezedck községben rainta.taiiáesűléit tartottak. A tanácsülésen Marii e(v- tára, a kőttégi tanácselnök ismertette a soronkövetkezö feladatokat, 6e be­jelentette, hogy a kőzetig dolgozó pá­ráéit jai az idei aratáet 4 nap alatt el­végzik. Tóth Szabolcs, a I!I-:is típusú tezcs elnöke beszámolt arról, hogy ök már jó előre biztosították a munka­erőt az aratáshoz, hogy a vállalt négy nap alatt befejezzék a búzaaratást. Horváth Márton iwojiorttag elmondot­ta, a csoport tagság mindent elkövet, hogy a vcreajiyzászló továbbra i* Re­zeiteken maradjon. Húsz Lajos líl-ae típusú csoportlap vállalta, hogy kél kaszával dolgoznak, Így « kasza verés idejét ia az aratásra tudják fordítani, a köteleket is slkészijik előre. Tóth Zsigmondné MNDSZ tag, arról be­szélt, hogy a napköziket használják ki az asszonyok, s gyermekeiket biz­tos helyen tudva, kap (tolódjanak be az aratás.cséplés munkálataiba Kőszegi elvtárs, a villánykövesdi tanács elnöke elmondotta, hogy cso­portjaikban a munkaerő helyes elosz­tásával három nap alatt fejezik be az aratást, Villány községből a népneve­lők nevében Endrödi György elvtirs vállalta, hogy az aratási munkákban jobban bekapcsolódnak és megszerve­zik a kis úttörőkkel a kalászszedéaL Bérén,vl József | sajtófelelős. Örömmel vettem tudóméiul, meny. nyíre hasznosnak tekinti a szerkesz­tőség a munkás-parajt leveleket. Eb­ben a megbecsu ésben részesültem én is. Öregségemre megértem. hogy írásaimat az újságban lekörllk, hogy mindent megírhat egy falusi ember is. Erre a muH rendszerben gondolni sem mertem volna, hiszen « sajtósza­badság csak papíron volt. Még egy évvel ezelőtt is többen voltok a ta­hinkban, akik art mondogatták: „Nem érdemes írni, mert úgy sem teszik be az újságba”. Én azonban írtam. M*g is jelent a levelem, aminek nagyon örültem, de örült a falu minden dolgo­zója Is. Most néhány sorban meg­írom, hogyan áll a tszcsnk a mun­kákkal. Csoportunk dolgozói elkészítették a* ezer férőhelyes tyukólat. Ez nem ment könnyen, mert a községi tanács nem adott segítséget hozzá. Volt a kéz­ségben épületanyag, de a tanács csak többszöri bírálatunk után utalta la csoportunknak. Ha ez nem így tör­tént volna, akkor sokkal előbb léte­síthettük voira baromtiXenyészetlin­ket. Most 800 tojást használtunk fel keltetésre, melyből már 100 csiba to­két. A növényápolást aratásig Alvége* zük. Már most felkészültünk, hogy ea aratás után nyomban megkezdjük a iná-sodnövények vetésért. A leara­tandó területeket munkacsapatokra oszlottak Ml. — Négy mp alatt belejezizük a búza aratásét. En­nek ni!gvalósítása tőlünk függ. A csápén két műszakra osztottuk he, Így eCóbb elvégezzük a csáplést 1*. KzAkr I ere.**- lcvrlttd _______Faked.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents