Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-18 / 141. szám

DUNÁNTÚLI y ilÁC PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN; Tiltakozó röp-gyülés lesz 20-án dél titán Pécsett. (2. oj — Jacques Daclos pénteki nyilatkozata a vizsgálóbíró előtt. (2. o.) — A jugoszláv dolgozók Karcolnak a nemzetközi teke ügynökei ölen. (2. o.) — Három tszcs-fae-n be'eje/lék már az ősziárpa aratását. (3. o.) — A Tavasz.csapat éjjé les harmada biztosítja a Ruflí-mozgalom sikerének ieL tételeit (3. o.) — A felsőszen-mártoni délszláv DISZ* iiatalok megszervez ek az éjjeli cséplést. (3. o.) — Vér átömleszlés napjainkban. (4. o.) J MDP BARANYA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 141. SZÁM AKA 50 FILI.EIt SZERDA, 1952 JUNIUS 1« Készüljenek fel pártszervezeteink a békearatás és cséplés nagy csatájára Mezőgazdaságunkban az előttünk álló legnagyobb termelési feladat; az aratás, cséplés, tarlóhántás, má­sodvetés munkájának jó elvégzése. Ezzel egyádőben kell elvégeznünk a gaborjabegyüjtést is. A miniszter» tanács határozata kimondja, hogy a beadandó gabonát az állami gaz­daságok, tsz-ek és tszcsk és az egyénileg dolgozó parasztok köte­lesek a cséplőgéptől a begyűjtő- helyre szállítani. Nem kis dologról van tehát szó: egész évi munkánk legfontosabb gyümölcsének a beta­karításáról és begyűjtéséről, dol­gozó népünk kenyeréről. E mun­kának fontosságát és jelentőségét látják pártszervezeteink, tanácsa­ink és éppen ezért az elmúlt évhez viszonyítva szervezetileg hasonlít­hatatlanul jobban felkészültek erre a nagy munkára. Ezt mutatják a június 15-én meg» tartott titkári értekezletek is. Az értekezleteken számos felszólaló volt. A hozzászólások azt mutat­ták, hogy a titkár elvtársak isme­rik az állami gazdaságok, tsz-ek, tszosk, egész községük aratási ter­vét, tudják, mennyit kell learatni géppel és kézzel, mennyi munka­erőre van szükség s így mennyi idő alatt végzik el az aratást. Általá­ban a kenyérgabona learatását 5-—6 nap alatt végzik el. Pontosan üte­mezték, hogy « tarlóhántást, má­sodvetést hog^ett végzik a minisz» tertanács határozata alapján. A cséplöcsapatokat megszervezték — több helyen éjjelre is, — kjjejölték a közös szérűt, csépelik már több helyér.1 az aprómagvakat. Az elvtársak többsége előtt vilá­gos az a tény, hogy az ellenség sem fog ölhetett kézzel ülni e nagy és igen fontos munkák idején, nynt ahogy eddig sem volt tétlen. Több hozzászóló elmondotta, hogy saját munkaterületén már most hogyan dolgozik az ellenség. A szentlőrin- ci gépállomás például azért maradt el a gépek javításával, mert a fő­mechanikus —, aki keretlegény volt, — becsapta, félrevezette « vezetőséget Pártszcrveéeteink a legtöbb heiyen látják az ellenség aljas munkáját, leleplezik és eltá­volítják ókei Ez egv igen fontos feladat minden területen. Éppen ezért még jobban kell fokozni az éberséget a párttagság, de a párton- klvüli dolgozók soraiban is. A lapszervezete ink azonban több helyen a cséplési munkálatok szer­vezeti felkészülése mellett megfe­ledkeztek egy igen fontos feltétel­ről az első félévi begyűjtési terv teljesítésére való mozgósításról. Arról, hogy a begyűjtési harcban hell felvértezni szervezeteinket, Párttagságunkat, az egész dolgozó Parasztságot az aratás jó végre­hajtására. Erről az igen fontos kér» déeről nagyon kevés szó esett a* értekezleteken. Ugyancsak kevesen szóltak hozzá •hhoz is a titkári értekezleteken, hogy hogyan állnak pártszerveze­teink a politikai felkészülésben- Csak nagyon kevés párititkár elv- Jársnak volt konkrét terve arra, hogy ezt a nagy csatát hogyan fogják politikailag alátámasztani, hogyan fogják Irányítani, ellenőri«* **í a pártcsopor tok, a népnevelők, • tanáca s a tömegszvrvczctek mun­káját s hogyan lógják a Pj*rJot •róslteni e nagy kampányfeladat Najén kitűnt új, kiváló harcosok- •öl. Ilyen tervük főleg csak a *l 4" flatlenftett pArtlilkár elvtársaknak *••» és néhány stapszervezetí •»* •árnak. Kevesen voltak éfapszervi titkárok, mint Kőlkeden Daranyai 'elv-társnő, aki elmondta, hogy már a múlt héten népnevelő» értekezletet tartottak, ahol kioktat­ták s mozgósították az aktívákat, a növényápolás, begyűjtés, aratás, cséplés feladata ra. Felkészítették a pártcsoportvezetőket is s megálla» podtak abban, hogy minden nap este a munka befejezése után ösz- szejönnek és beszámolnak a párt­titkár elvtársnőnek elvégzett mun­kájukról. A pártvezetőség pedig beszámoltatja a tanácselnököt s így a pártszervezet előtt minden nap tiszta kép lesz területükön végzett mur.'kájárói. így a felszín­re jövő kiváló módszereket, hős­tetteket azonnal tudják népszerűsí­teni s ahol pedig elmaradás mutat­kozik, ott nyomban mozgósítani tudják az elvtársakat. Melyek tehát az előfeltételei an­nak, hogy pártszervezete nk ered­ményesen tudják győzelemre vinri a békearatás nagy csatáját? Első és legfontosabb feladat az első félévi begyűjtési terv maradékta» lan teljesítése. Szocialista szekto­raink és a még kívül álló dolgozó paraszt párttagok is kivétel nélkül teljesítsék félévi begyűjtési tervü­ket még az aratás megkezdése előtt. A kommunisták mutassanak példát úgy, hogy magukkal tudják vinni a pártonkívülieket Is. Ellenőrizzék a pártszervezetek vezetőségei a i>az- daságvezetéa munkáját, — a köz­ségi pártszervezet a tanács mun­káját, a tszcs pártszervezete az intézőbizottságét, a gépállomás és állami gazdaságok pártszervezetei az igazgatók munkáját: hogyan har­colnak a minisztertanács határoza­tának végrehajtásáért. Második fel­adat: a párttagok legyenek azok, akik kezdeményezik a hajnaltól késő estig való aratást, az éjjeli cséplést, ók maguk példát mutassa­nak és példamutatásukkal, felvilá» gosító munkájukkal ragadják ma­gukkal a körülöttük lévő összes dolgozókat. A harmadik föfeladat, hogy az egész párttagság, a tömeg­szervezetek bevonásával szervezzék meg a széleskörű agitációt, mert enélkül nem lehetne biztosítani az aratási munkálatok szemveszteség- nélküli elvégzését. E feladatok megoldása érdekében pártvezetősé­gi üléseken alaposan beszéljék meg a tervet, utána pedig vigyék a tag­gyűlés elé, ismertessék a tagsággal, kérjenek véleményt, javaslatokat, tanácsokat az aratási munkák meg­szervezésére, hogy a feladatok meg­oldását biztosítani tudják. Éppen ezért kell a taggyűléseket jól elő­készíteni, biztosítani a pártcsoport­vezetőkön, népnevelőkön keresztül, hogy az egész párttagság már előre tudja a napirendi pontokat, hogy hozzászólásaikkal minél több se­gítséget tudjanak adni a pártveze« tőség munkájához. A taggyűlések után a hét végén a járásokban mindenütt tartsanak népnevelőértekezleteket s ott kon­krét feladatokkal bízzák meg az elvtársakat az egész aratási, csép- lési idényre. Ezentúl a pártcso- portbizalm akat a titkár elvtársak külön hívják össze, Hogy azok is tisztán lássák a feladataikat. Eh­hez a munkához adjanak az eddi­ginél sokkal több segítséget járási párthizottságaink falusi alapszerve­zeteinknek, mert csak a polit, kai felkészülés hiányosságainak kijaví­tásával tudjuk biztosítani a közvet­len előttünk álló nagy, de mind­annyiunk száméra szép feladatok megoldását Benn Jolán MB mzg. oszt. vez. A Tavasz- én Iftiixsi-csa pútok versenyének hélfól eredményei István-aknai Rufli Lajos elv­társ fejlett munkamódszere nia már közismert a MESZHART bá­nyászok között Sok követője és egyben komoly vetélytársai is akadtak. Olyanok, mint Böröcz, Boros, Németh elvtársak. Az új mozgalom megszületésétől fogva nagy eredményeket hozott a MESZHART-aknák széntermelé­sében. Lehetővé vált a fejlett módszerrel a pótműszakok nél­küli tervtoljesftés. Elsőnek István-aknai Tavasz Lajos brigádjában alkalmazták Rufli elvtárs módszerét. Nem véletlen az, hogy e fej­lett módszer alkalmazásával a Tavasz-brigád az elsők közé küzdötte fel magát Büszkék is voltak rájuk bányászaink és úgy emlegették őket, mind új módszer úttörőit A_ Petőfi-aknai Duzsi-csapatban is tért hódított Rufli elvtárs nagy szerű kezdeményezése. Vasason ők dolgoztak először a szovjet fojtőkalapácsokkul. Mindkét csa­pat tagjai arra törekedtek, hogy szebb eredményeket érjenek el a másiknál. Duzsi olvtárs felismer­te a szocialista verseny jelentősé­gét és ezért javasolta, hogy e két csapat tagjai lépjenek egymással párosversenyre. A napokban meg is született a nagy versenyválla- lás. István-aknai Ts vasz-brlgád 180 százalék, Petőfi-aknai Du­zsi-csapat tagjai pedig 150 szá­zalékos tervteljesítést vállal­tak a második bányásznap tiszteletére. A MESZHART bányászok fi­gyelemmel fordultak e két brigád versenye felé. Előre találgatták, hogy melyikük kerül ki győzte­sen. _Az első napok eredményei azt bizonyították, hogy nagy küz­delem várható az első helyezésért. A párosverseny hatalmas fel­adatokat állított mind a két csa­pat elé. E feladatokat csak úgy tudják sikeresen győzelemre vin- ni; ha bátran szembenéznek a ne­hézségekkel és legyőzik Rzokat. A kát brigád versenye jelenleg nem a legjobban halad előre. Ez annak tudható be, hogy pillauat- uyilag megtorpantak a nehézsé­gek előtt. A versenyben jelenleg az első Jtelyen Tavasz Lajos brigád­jának tagjai állnak 147.7 szá­zalékos tervteljesítéssel. A 180 százalékos vállalásukhoz nem kielégítő oz az eredmény. De a feltételek megvannak arra-, hogy ezt a lemaradásukat behoz­zák és becsülettel teljesítsék vál­lalásaikat. Ehhez a harcikhoz az aknai pártbizottság és üzemveze­tőség adjon meg minden segítsé­get. A Duzsi István csapata hétfőn csak 48 százalékra teljesítette terv előiránvzalát. Ezen u napon nagy nyomás nehezedett a fejtésre és termelés helyett biztosítási munkát kellett vé­gezniük a brigád dolgozóinak. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a brigád tagjui ne tudjanak ele­get tenni szocialista verseny vál­lalásaiknak. Nem szabad megtör­ténni® unnak, hogy lemondjanak az elsőségről. A Duzsi-brigád tag­jai nagy erőpróba előtt állnak. A bányászok előtt vizsgáznak ar­ról, hogyan tudják leküzdeni a nehézségeiket. Milyen áldozatké­szek a brigád tagjai. Ebben a harcban mindenek előtt fontos a kommunista példamutatás. A Dii- zsi-brigád kommunistái legyenek a nehézségek élharcosai. Példa­mutatásaikkal ragadják maguk­kal a fejtés pártonkívüli dolgo­zóit is. A pártcsoport nevelje a brigád tagjait a nehézségek le­küzdésére. De ebben a munkában nagy fel­adatok várnak az aknai párt­bizottságra és üzemvezetőség­re. Érezzék magukat felelős­nek a brigád munkájáért A Duzsi-brigád tagjainak adja­nak meg minden segítséget ne­hézségeik legyőzésére, hogy győ­zelemre tudják vinni szocialista versenyvállalásaikat. A két brigád versenyének mér­lege jelenleg nem valami kedve­zőt mutat. De bízunk abban. ho«ry mindkét brigád tagjai sikeresen vizsgáznak a nehézségek leküz­désében és teljesítik a második bányásznap tisztelőiére tett vál­lalásukat. NYÉKINÉ 120 SZÁZALÉKA Nyéki Tihajnérná. így hívják azt a banwivajú füülaija.i&zoayt, aki a So piana Gépgyár új esztergapadján dói. go zik. Csendes, szorgalmas. Munka társai keveset tudnak ráta. Nem tud­ják, hogiy a férje a 73/5 Építőipari Váfiiladaitnál sztahanovista, s azt sem tudják, hogy eg\, csillogó burn aszóim] kétéves kisfiú búcsúztatja műszakra induláskor a mamáját. — A tavaly ősszel induló átkép- zósök között Nyékiné volt a legszorgalmasabb, — mondja ró a Várszegi I:are elv társ, a gyár Igazgatója. — Jó munkájáért mint átképzőét, kétszer is jutalmaz­tuk. Egyszer ötven, egyszer száz íorín/t juta!omban részesült. Mindig csak jót hallottam munkájáról. Ezer' hoztuk be a főtelepre és nem is cm lódítunk benne- Példát vehetnek róla nagyon sokan. At átképzőtök március végén tet­ték le a szakvizsgát. Nyékiné uuióo gan ment haza a családjához. Savéi büszkeség töltötte el. Mindig o,tako. dó volt, de arra mégsem mert gondol ni, hogy kitünó eredménnyel vizsgá­zik. Gsák azért ment dolgozni, mert a férje katona volt, de ettől a pilla­nattól kezdve úgy megszerette a mun­kát, hogy már nam tudna elszakadni tőle. Ha éjszakás műszakon van, sok. szór kérdezik tőle a többiek: — Nem álmos? —• Erre mindig csak azt mondhatom hogy nem — mosolyodik el. — En annyira szerelem a munkát, hogy soha nem tudnék mellette elaludni. Nyéki Tihamér né a főtől open kezd te meg a munkát. Utána áthelyez'ék az I. sz. telepre, ahol már önállóan leezd-ett dolgozni. Itt kapta az első komoly feladatot. Tengayeket lcészi tettek gylirűshengerekhez. ‘ Ekkor vettem először igazán hasznát Bálint Mihály bácsi segítségé nek. Ugyanis 6 volt az, aki mie'Jjott a szakmát először tanultam. 6 szeret tiette meg velőm az esztergályos mun. kát Nem sajnált semmiféle ádozatot, osaik jő’, tanullak. Sokszor nem tudott maga,s teljesítményt elérni, mert éli a m^ftengedettoél is többet dolgoztam a gépón. Nyékitíé az I- telepen fogaskereke kés készített az eíitort és kijavításra váló padokhoz. Nem sokka-1 később szabadságra ment. — M/fyen műszakra kerülök Sudár elvtárs? — kérdezle a te'epvezetöt a szabadság lejárta előtt. Be kell mennie a főtelepre, — hangzott a válasz. —- Ott log ezen. túl dolgozni. Úgy érezte, minth a mellbe vágták volna. Itt már miogwsokta a munkát, jól ment a termelés. Sokstcor kérte a 140 százalékot is. Mi lesz benn a fő­telepen? Uj munkát kap és itt a nor- marendezés isi Nem bízott magában. A főtelepen azonban jó munkatár­sak, kedves barátok várták. Csak kevéssé ismerték, ő *em volt ottho­nos a7 üzemben, mégis mintha haza. tért volna.. Exmer András, Exner Mik­ié-, Báltot Mihály és Szentes János körütvoMék. — Csak szóljon ám bátran, ka fenn­akad a munkával. Szívesen segítünk! — mondták neki. Szentes János például állandó se­gítséget nyújt neki. Hr vadam! hiba van és Nyékiné megkérdezi tője, ho­gyan kell kijavítani, nemesak meg­mondja, hanem a gépen azonnal meg is mutatja és lépésröl-lópésre arra ve­zeti, hogy mielőbb megtanulja a H/akinn legkisebb cginjál-binját ie. A múltkor például ki« csapokat kel­lett készítenie, ötöt akart megmun. kélnj egyszerre, utána pedig elvag­dosni. Amikor Szentes János meglát­ta mit csinál, azonnal tanácsot adott neki. Elmondta, hogy így nem lesz jó, mert vékony az anyag e# vágáa- nál elgörbülhet, s akkor kárbavéaz az egész munka, sőt az anyag ie elpocsé- kolódik. Azt tanácsolta, hogy egyen­ként készít«« őket. így i* ugyanany- nyit tudott elkéezíteni a csapooskák- ból. Amikor látta, hagy ae idősebb senk. munkások és müvezotók milyen szí­vesen segítik, már nem félt a vorrr>le­rendezéstől sem. Hj<ába hallott a* üzemben elvétve olyan hangokat, hogy ezentúl nem koresti etünk aunyit, kevesebb lesz a százalék, csak lein­tette őket. — Csak akkor mondhatunk ilyet, ha már tapasztalataink ia lösznek. Már nem tudja, hogy a normar«*mle*és első napjaiban milyen munkát végzett, de úgy állt a gépe mellett, mint egy harcos, aki úgy van felkészülve a csatára, hogy annak mindenképpen sikerrel kell vég ződnie. „Nagy tűrése*" munkákat ka­pott, melyeknél megvan szabva, ha például 15 milliméter az átmérő, an­nál lehet három ezreddel több, vagy hét ezreddel kevesebb. Attól függ. mire használják fel a megmunkált darabot. Munkaidő alatt nem szólt senkihez, csak dolgozott. Jól ment a munka, mert előkészítette az imgr► got és ezen a napon a géppel sem volt különösebb baj. Mintha a gép érezte volna, hogy most nem szabad cserbenhagynia gazdáját, segíteni kell neki abban, hogy eifolatot ad. jón a suttogóknak. Néhány nap múl­va tudta meg, hogy mindennap tet- jesd tette, «őt túl ie teljesíts!*« a nor­mát. Győzött. A júniusi első dekád tervét 120 százalékra teljesítette Nyékiné örül a «ikernek és annak örül a legjobban, hogy nagyszer« teljesítményével sikerül eloszlatni * kétkedők szavát és példáján okulva, minden dolgozó igyekszik majd jobb eredményeket elérni. — Én továbbra is jól akarok dől. gozni. És tanulok is. Most less m vizsgánk az alapfokú politikai iskolán ~ mondja búcsúzóul. — Faluról ka. riÜtem a városba, ipari munkás, szab. munkás lett belőlem. Most azt fogom kiharcolni, hogy nersak jó szakmvn. kés, hanem a párt hú tagja lefussak! Harsanyi Márta

Next

/
Thumbnails
Contents