Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-17 / 140. szám

1. DUNÁNTÚLI ' \ V!LAO PROLETÁRJAI ECYESÖUETEKl A MAI SZAMBÁN: A koreaUdnaj küldöttség szóvivőjének nyila koiat« Cl*rk tábornok Válaszáról. (2 o.) _ A szovjet dolgozók ttlta kozása az amerikaiak Koreában elkövetelt rémtettei el­len. (2. o.) — A SZOT elnöksége határozatéi hozott újabb vándorzászlók i lapitásáról. (2. o.) — Aratják a rep. cét a mohácsszigeli Vörös Fény termelőszövetkezetben. (3. o.) — „öt nap alatt befejezzük a búza aratását.” (3 o.) — Levelezőink kultúr forradalmunkról. (4. 0.) AZ MDP BARANYAMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN H2 LAPJ A . IX. ÉVFOLYAM, 14«. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1952 JUNIIS 17 Kultúrbrigádjaink a dús aratásért Megyénk dolgozó parasztsága néhány nap múlva teljes erejével megkezdi egész évi munkája leg­fontosabb gyümölcsének — a ga­bonának — betakarítását és ezzel egyidőben a másodvetés és tarló­hántás munkáit is. Dolgozó pa­rasztságunk ugyancsak a követ­kező hetekben tesz legtöbbet a ha­za iránti kötelességeinek teljesíté­sére, az orszán erősítésére, a béke védelmére is, amikor majd be­adási kötelezettségét a legfőbb terményekből teljesíteni fogja. Pártunk és kormányunk nagy segítséget adott ehhez azzal, hogy fontos határozatban megmutatta ezen feladatok jó elvégzéséhez szükséges tennivalókat. A munka sikere most nagymértékben attól függ, hogy dolgozó parasztságunk mennyire ismeri meg és mennyire teszi magáévá ezeket a határoza­tokat. Pártszervezeteink ezért most a népnevelők ezreit állítják csatasorba, hogy fokozzák a pa­rasztság tömegeinek lelkesedését, növeljék öntudatát, hogy az ara­tás, cséplés és begyűjtés nagy [csatájából győztesként kerüljünk ki. Ebben a harcban igen fontos szerep vár a kulturális területen dolgozók agitációs tevékenységére ia. A kultúragitációt már eddig is eredményesen alkalmazták kultúr- Jnunkáaaink. Üzemi kultúrbriqád- iaink már a tanácsválasztások ide­jén számos községünkbe eljutottak. Azóta már falusi kultürbrigádja- ink ls 'iok esetben segítették a so- ronlévű politikai és gazdasági fel­adatok végrehajtását — így a múlt évi aratás, cséplés és begyűjtés, a békekölcsönjegyzés, stb. sikerét is — közvetlen arra az alkalomra szervezett agitatív kultúrmunkával. Kultúrbrigádjaink különösen sokat szerepeltek az elmúlt hetek során, a Béketalálkozó előkészítésével és öiegünncplésével kapcsolatosan, de a Pedagógus Nappal kapcsolatban is. Keszüben például a tanács a tö­megszervezetekkel együtt udvar- tisztasági versenyt rendezett. Eb­ben a munkában résztvett a kul- túrbrigád is: mindig a legtisztább, legszebb udvarban adták elő kis műsorukat, amelyben nem feled­keztek meg a ház gazdájának meg­dicséréséről, de a hanyag gazdák ..kiénekléséről" sem. Bodán csasz- tuskákat adtak elő, amelyben név- szerint is megemlítik a jól és rosz- *zul dolgozókat. Az előadást min­den versszak után meq kellett Szakítani a nagy taps miatt. En- hek az előadásnak is igen nagy Volt a nevelő hatása, a jól dolgo­zók szeretnének az élen maradni, Viszont a lemaradók mindent el­követnek, hogy többet ne énekel­jék ki őket. Mecsekalján a Peda- flógus Napon az MNDSZ adott elő » tanítókról szóló csasztuskét, »melynek szintén nagy sikere volt. A. Szülői Munkaközösség ugyan- ékkor egy jelenetet adott elő a yTanitók tiz perce” címmel, ame­lyet szintén helyileg állítottak ^»sze és annyira élethiü volt, hogy finden szereplőben felismerték az ‘»kóla eqy-egy pedagógusát. Ha­sonló példa igen sok van. A kul- mragitéció módszerének sokasága, Változatossága teszi érdekessé, ele* v*nné és igen hatásossá a kultúr- »«Jttációt. Pellérd és Kövágőtőttös [bárls dolgozik, hoqy bábjátékon »»resztül segítse n nagy nyári agi- *ciós munkát. Körzeti könyvtára­ik is kidolgozták már munkater­Í vdket a nyári nagy munkák ide- ye. Igen nagy szerepük van a J^vetítéseknek és nagyon jól fel 'hét használni a mozikban és a r'ár sok községben ’ működő üqosbeszólóket. Hasznosak az '»n alkalomra összeállított ,,brl* dtáneok" is. Semmivel sem ma- él’ azonban ezek mögött az s és szemléltető agitáció sem. egy helyen már a mull év­ben is rajzos táblákra írták ki a rigmusokat és a legforgalmasabb helyre tették ki közszemlére. A kultúragitáció is a szovjet példa hatására született meg ná­lunk a párt irányításával. A Szov­jetunió kolhozaiban és szovhozai- ban a legnagyobb dologidőben is élénk kultúráiét folyik. Az elmúlt évben a moszkvai kerület Borec kolhozába nagyszámú fővárosi színművész érkezett a parasztok és művészek közt kötött kölcsönös együttműködési szerződés alapján. A kolhozparasztok a szerződésiben kötelezték magukat, hogy harcolni fognak a fejlettebb földművelésért, a mezők termelékenységének fo­kozásáért, az állattenyésztés ered­ményességéért, az anyagi és kul­turális színvonal további emelésé­ért. A művészek viszont a legfor­róbb dologidőben segítségükre mentek, hogy amikor a munka súlypontja a mezőkre, a termelő brigádok, traktorosok és kombájn­kezelők tanyáira helyeződött át, szórakoztassák és neveljék, jobb munkára lelkesítsék az aratás hő­seit. Egyáltalán nem könnyű feladat a mezőn hajnaltól alkonyaiig el­foglalt dolgozók kultúrigényeit ki­elégíteni, ügy, hogy az' őket még további munkára lelkesítse. Ezért a nyári kultúragitációra való fel­készülés igen qondosytnuftkät Igé­nyel, ügy a pártszervezetektől, — mint a népművelés szerveitől. — Ezért mindenekelőtt a meglévő hi­bákat kell kiküszöbölni, mert ez akadályozza a gyorsan fejlődő mozgalom kiszélesedését. Egyik legnagyobb ilyen hiba az, hogy kultúrcsoportjaink jelentős részének működése csak egy-egy öncélú műsoros est megrendezé­sére szorítkozik. Igyekeznek a hi­vatásos kultúregyüttesek munkáját átvenni és ráadásul sokszor még a műsormeqválasztás is rossz, nem segíti a napi feladatok végrehaj­tását. Igen gyakori például a Mo- liére darabok előadása, ugyanak­kor új életünkkel foglalkozó darab alig akad. Ez abból adódik, hogy hiányzik a kultúragitáció politikai irányí­tása. A helyi tanács és tömeqszer- vezetek még sok községben nem értették meg, hogy n kultúragitá­ció a népnevelő munka része és ezért ugyanolyan irányítást és el­lenőrzést kíván, mint amilyet a Apnpvelők kapnak. A kultúraktf visták csak úov tudnak jó mun­kát végezni, ha állandóan ismer­tetik velük a község előtt álló ter­melési feladatokat, csak ügy tud- ják tovább lendíteni a begyűjtési versenyt, ha állandóan ismerik an­nak legfrissebb eredményeit és problémáit, csak úgy tudnak ered­ményes aqitációt végezni, ha a helyi pártszervezet irányításával mindenütt az aratás, cséplés, be­gyűjtés leqfri'sebb eredményeire és legsürgősebb feladataira alapoz­zák a kultúraqitációt. Hangsúlyoz­ni kell, hogy a kultúragitáció ered­ményes és hasznos csak a párt­szervezet irányításával, segítségé­vel és ellenőrzésével lehet. A másik nagv hiányossága kul- túragitációnknak, hogy egY'®ÚY nagy feladat végrehajtására meg­szervezzük, de utána szétesnek a brigádok. Igv volt ez minden na­gyobb kampány ideién. Márpediq a kultúragitációra állandóan szük­ség van. hisz egyik legnagyobb feladata, hogy a munkaversenv ál­landósításáért küzdjön. Ez pedig állandó kultúragitáció nélkül nem mehet. Most a nyári nagy felada­tokban kultúrbrigádjaink nieoerő- íödnek, egy sor új tapasztalatra tesznek szert és a brigád tagjai jól összekovácsolódnak a közös nagy harcban. Használják ezt ki helyi szerveink és a cséplés befe­Áz István-aknai Tavasz- és a Petőfi-aknai Duzsi-csapatok versenyre hívták egymást a második bányásznap tiszte/etére As István-aknai és Petőfi-aknai fejtési csapatok mindig figyelemmel kisértek egymás teljesítményeit és igyekeztek, hogy egymés eredményeit túlszárnyalják. Nemrégiben, amikor Valigura elvtárs Ietván-aknán járt, a Petőfi-aknai bányászok (küldöttei is átjöttek, hogy megismerjék a mun­kamódszerét. Később Valigura elvtárs a Petőfi-aknai bányászokat is meg­látogatta. Valigura elvtárs első köve­tőjének, Rufli elvtársnak kiváló ter­melési eredményei is ismertek lettek Petőfi-aknán. Sőt követője és egyben komoly vetélytársai is akadtak Boros, Németh és Uranka elvtársak személyében. Az új mozgalom meg­születésétől fogva még jobban figyel­ték egymás eredményeit és így érle­lődött fokról.fokra az az elhatározás, amely a múlt héten meg [« született A MESZHART bányaigazgatóságon személyesen is találkoztak egymással Tavasz és Duzsi elvtársak. Isít,vén­ák nán a Tavasz- osapa/ton, Petőfi- aknán a Duzsi-osapaton alkalmazták olőször a szovjet fejfőkal apacsot és ! ezzel együtt az új munkamódszert. A Tavasz-csapaton dolgozik Bufli elv- társ, akinek a nevéhez fűződik a* új mozgalom, mivel ő volt az, aki első­nek sajátította el Valigura elvtárs módszerét és azóta is a legjobb ered­ményt éri pl ennek, segítségével. d)e a Petőfi.aknai Duasi-csapat dolgosét is büszkék Rufii. ©lvtAre olyan köve­tőire, mint Németh elvUrs és a töb­biek. Éppen ezért mindkét csapat ve­zetője, de tagjai is arra törekedtek, hogy szebb eredményeket érjenek el a másiknál. Amikor aztán összetalál­kozott a két csapat vezetője, mind­járt a termelésre terelődött a szó. Duzsi elvtárs javasolta, hogy lénje. nek egymással ‘párosversenyre. Nem ellenezte ezt Tavasz elvtárs sem, csu­pán egy kikötése volt: csak abban az esetben lép párosversenyre, ha 150 százaléknál magasabb eredmény eléré­sét jelölik meg célúi Ez pedig nem jelentett akadályt, hisz a Duzsi-osapat dolgozói sem akartak alacsonyabb eredményt elérni. Mindkét csapat vezetője először ala posan megbeszélte csapata tagjaival a lehetőségeket, majd megállapodtak a versenypontokban. A Tavasz-csapat dolgozói megfogadták, hogy teljesít­ményüket a második bányásznap, szeptember 2. tiszteletére 18Ó száza­lékra fokozzák. A Duzsi.csapai tag­jai 150 százalékos termelési eredmény elérését vállalták. Egymás eredmé­nyeit hetenként és összesítve havon­ként juttatják el egymáshoz, hogy ez­zel is biztosítsák a verseny nyilvá­nosságát. Tavasz Lajos elvtárs csapat rezei ő vájár nagy reményeket, fűz ehhez a szocialista munkaversenyhez. Ez a verseny nemcsak, hogy elősegíti az ú j munkamódszer széleskörű elterjesztését és sikeres alkalmazását, hanem kife­jezésre juttatja azt ia, hogy melyik akna dolgozói harcolnak lelkesebben a terv maradéktalan teljesítéséért a ciklusos munkamódszer győzelméért. A párosverseny azonban nemosak e kót csapat bányászai elé állít nagy feladatokat, két ak'fta mű­szaki vezetői elé is. A Tavasz-csapat, nak, hogy vállalását teljesíteni tudja, szüksége van arra, hogy a műszaki vezetők megszüntessék az üreshiányt, a facllátásban mutatkozó zavarokat. Erre határozott Ígéretet is kaptok Szilas elvtárstól, Szabolcs kér diet üzemvezetőjétől, sft az ilreshiány meg szüntetésével kapcsolóiban máris tet­tek intézkedést. A Tavasz-csapat vájárai. Rufli, Ro röez, Dávid és Kovács elvtársak szi­lárdan hisznek abban, hogy ebben a versenyben az első helyet nekik kell elnyerniük. Eddigi eredményük is azt mutatja, hogy bizakodásuk nem alap­talan. Nagy részük a 200, de vala­mennyien a 150 százalék fölött telje, sítik napi tervüket e ennek eredmé­nyeként e hónapban csapatuk teljesítménye 152*6 8zázalébra emelkedett. Rufli és Böröcz elvtársak megfogad ták, hogy fejenként 20 méter hosszan lefejtik műszakonként a pasztái. Dá-' vid és Kovács elvtársak pedig arra tettek ígéretet, hogy műszakonként a kifojtett pásnál U'ácsolják. Ezek. a vállalások biztosítékot jelentenek a napi egy ciklus lefejtésére, ’ A két csapat párósversenye, most kezdődi!;. E nemes vetélkedés azon­ban ncmcsal; azért folyik majd. hogy melyik fejtési csapat ér el kiemelke­dőbb termelési eredményt, hanem na­gyobb célt a Rufli mozgalom sikeré- nek biztosítását kell, hogy eredrne. nj/ezze. A két csapat dolgozóinak e versenye elé nagy várakozással néz­nek a többi csapatok dolgozói is. Itt bizonyosodik majd be, hogy * szovjet fejtőkalapács alkalmazásával, Rufli elvtárs munkamódszerének megvalósí­tásával, a műszaki feltételek maradék­talan biztosításával, eddig még soha nem látott eredményeket, lehet elérni, hogrTSprM naírra éa hónap-ót-hótvan- ra túl lehet teljesíteni a ciklusos gra- fikont. Ebben a neme» versenyben egész biztos sok-sok termelési győze­lem születik majd, új harcosok tűn­nek ki áldozatkész munkájukkal és hogy ez valóban így legyen, a párt. szakszervezet ée az üzemek vezetői segítsék ebben a csapatok dolgozóit, elért eredményeiket pedig nap, mint nap ismertessék meg velük. As istván-aknai bányászok szombaton 104*2 százalékra teljesítették napi tervüket A MESZHART-aknákon — Pécshi- nyatelep kivételével — szép termelési eredmények születtek a szombati ter­melő napon. Bányászaink egyre na­gyobb lelkesedéssel küzdenek & szén­termelés fokozásáért, termelési tervük túlteljesítéséért. Uj termelési módszerek kel, a munka jobb megszervezésével, a munkaidő jobb kihasználásával har­colnak a második negyedévi terv tel­jesítésiért. A MESZHART bányászok egyre emelkedő termelése annak eredménye, hogy sikeresen alkalmazzák a ciklu­sos termelési módszert és ennek az alapját, a Rufli-mozgalmat. A Rufli- mozguimon belül harcolnak a munka­fegyelem megszilárdításáért. Az 1st- vari-aknai bányászok szombaton vala­mennyi MES'/.HART üzem közül a leg szebb eredményt érték el napi tervük 104.28 százalékos teljesítésével. Az elért eredményt nagy részben annak köszönhetik az István.aknai bányászok, hogy a fejtési brigádok ciklusos módszer alapján szervezik a munkát. Ebben a munkájukban nagy «egitiégot, kapnak a pártbizottságtól és az üzemvezetőségtől. Naponta egy­re több lesz azoknak a fejtési brigá­doknak a száma, amelyek Rufij íJtjo« példája nyomán új módszerekkel dön­tik a szenet. A szombati termeJŐnapon Szokola József csapata 120, Gorái Jó­zsef csapata 119.1, Arnold Adám bri­gádja 112.8 százalékra emelte telje­sítményét. Azonban a szabolcsiak már nem állnak egyedül, ..elszigetelve*’ az új módszer alkalmazásával, mert mind. két másik bányakerület — Pécsbá- nyatelep és Vasas is követi példáju­kat. A szabolcsi bányászoknak a több szénért vívott harcukban komoly ve­tél vtársnk akadt. A Petőfi-aknai bá­nyászok sem adják fel egykönnyen az első helyezést. Továbbra is büszke tu- 'ajdonosai akarnak maradni a tus- evei pártbizottság versenyzászlajának. Ebben a harcban kitűntek jó munká. jukkái a Szabadságharcos-brigád tag­jai, akik szombaton 118.6 százalékra teljesítették előirányzatukat. De szo­rosan felzárkóznak mögéjük Ferenc János csapatának dolgozói, akik ezen a napon 108 százalékra emelték napi teljesítményüket. A vasasj bányászok nap-pap után jelentik be csatlakozá­sukat a Rufli-mozgalomhoz. E fejlett módszer alkalmazásának előnyeit meg találjuk az akna termelési eredményei hen. A vasasi bányászok szombati na­pon 101 £ százalékra teljesítették na­pi tervüket. A MESZH ART bányaüzemek közül egyedül a pécsbányatelepi bányászok azok, akik még a napi tervüket sem teljesítik rendszeresen. Szombaton is csak 96.6 százalékot értek el. Ennek legfőképpen az az. oka, hogy Péoebé- nvatelepen nagyon lassan halad a ciklusos módszer és a Rufli-mozgalom kiszélesítése. Fejtési csapataik túl­nyomó része régi módszerrel dolgozik. A szombati napon Kakas József bri­gádja 18R.8 százalék, Kálmán Ferenc csapata 136,6 százalék, Bereit Adám 120.1 százalékra teljesítették tervüket. De ehhez az szükséges, hogy a többi fejtési brigádok is felküzdjék magú kát az élharcosok soraiba. Minél előbb térjenek át a Rufli-mozgalom megva­lósítására. Bízunk abban, hogy a Rufli-mozgalom alkalmazásával a pécsbányatelepi bányászok hamarosan visezaszerzik régi hírnevüket « a má­sodik negyedévi terv teljesítésében már az elsők között lesznek. Ezek a kiváló eredmények lelke­sítsék még jobb munkára a MESZ- HART aknák bányászait. A Rufli- motgalom minél szélesebb körben való alkalmazásával harcoljanak, hogy Ins- téridő előtt teljesíthessék a második negyedévi tervet. jezése után se engedjék a brigá­dokat feloszlani, hanem lássák el ökot további feladatokkal. Számos helyen a kultúragitáció azért verzít eredményességéből, mert csak népszerű feladatok meg­oldásával foglalkozik. Szívesen mennek felköszönteni az élenjáró dolgozó parasztokat, de ugyanak­kor szótlanul elnézik a hanyagsá­got és mulasztást. Fel kell venni a harcot az ilyenfajta megalkuvás ellen 1». Kultúrbrigádjaink bátran, harcosan lépjenek fel az ellenség, csakúgy, mint a hanyagság, laza­ság, nemtörödömség leleplezésére. Ha most jól forgatjuk a kultúr- agitáció éles fegyverét, az komoly segítséget ad az előttünk álló nagy békefeladatok megoldásához. Ezen tül segítséget ad az egész kultúr- forradalom kiszélesítéséhez, ked­vet ad a dolgozóknak a kulturális munkára, elősegíti a tehetséges kultúrmunkások ezreinek fejlődé­sét. A kultúragitáció akkor fogja ezeket a célokat is elérni, ha a színvonal kérdésében is megfel« a követelményeknek, dolgozó né púnk gyorsan fejlődő igényéinél Kultúrmunkásaink a párt irány: tásával sikerrel tudják végrehajts ni az előttünk álló nagy kultúragi tációs feladatokat, — ha tudaté ban vannak annak, hogy ezzel i békénket erősítik itt az ország dé határán, — az ellenség közvetle szomszédságában. Szigeti Ernő megyei tanács, népműv« lési oaztály vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents